Budapest, 1881. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1881-01-01 / 1. szám

l­ső szám. Ebben az évben következnek be az új választások. A nemzet ítélőszéke elé viszi többségét a kormány s kérni fogja az országtól, hogy ruházza reá továbbra is a hatalmat! Várjon mit fog válaszolni a nem­zet? Igazságos lesz-e ítéletében? Ked­vezni fog-e Tisza Kálmán szolgasere­gének ? Jól tudjuk, hogy mérlegbe fogják venni a megvesztegetések, a lélekvásár­­lások minden erkölcstelenségét, a pres­­sió minden hatalmát. És mi mégis nyu­godtan várjuk a nemzet közvéleményé­nek ítéletét,és mi mégis sötét kilátásaink derűjét, szomorú jelenünk jövőjét látjuk a jövő választásokban! Lehetetlen ugyanis az, hogy a ma­gyar nemzetből az ősi erénynek min­den szikrája kihalt volna; lehetetlen, hogy a magyar népből még az önfen­­tartás ösztöne is kiveszett volna; lehe­tetlen, hogy a féregnél is kevesebb el­lenállási erővel bírna ; lehetetlen, hogy másfél tized alatt megszerette volna a bűnt s megutálta volna az erényt. S ■épen azért, mert azt lehetetlennek tart­juk, épen azért hiszszük,miszerint e nem­zet az új évben újra szabadon fog élni jogai legszebbikével, a választási jog­gal ; hiszszük, hogy a választási jog gya­korlatánál az új évben csak a haza ér­deke fog lebegni szemei előtt s csak a lelkiismeret szeplőtlen szavát fogja kö­vetni mindenki. Rajtunk áll, hogy boldog legyen az új esztendő ! Akarjuk és akkor boldog lesz! Le a dicsvágyó, önérdekhajhászó, szolgalelkü, gyűlöletes lényekkel! — Győzzön a függetlenség és a független­ség győzelme e nemzetet a legboldo­gabb új évvel ajándékozza meg! Brankovics György: nyertek — de a raktáros győzött s ő tönkre ment! Utolsó ingóját elvitte az adóvégre­hajtó s most, ha koldul, azt mondják neki, hogy menjen dolgozni, ha munkát kér, az­zal utasítják el, hogy nincs! Becsületérzete még küzd a bű­n csábí­tásaival, de már a kétségbe­esés küszöbén élt! Ok kívánjunk neki is „boldog új évet“ de nem csak neki, hanem mindazon szám­talan ezer tönkre me­nt iparosnak, kik ma, az év utolsó napján fogcsikorgatva gondol­nak vissza a múltra s kétségbe esve néz­nek a jövőbe ! Oh kívánjunk még­ „boldog új évet“ azoknak az ínségeseknek is, kiket a nyo­mor, a szegénység letépett, le akar tépni a haza kebeléről s a kivándorlás utján merengnek gondolataik; oh kívánjunk „boldog új évet“ azoknak az árváknak is, kiket a halál megfosztott az anyai csóktól s az apai gondoskodástól; em­lékezzünk meg a társadalom bukottjairól is, kiket a hiúság, a nagyzás s a kor által nevelt szenvedélyek juttattak a törvény k­özébe, s kiknek családjait a nélkülözé­seken kívül még a szégyen is kínozza! Kí­vánjunk boldog új évet ezeknek is, kíván­junk minden embernek, mert hiszen az Úr kegyelme épen úgy kiterjed a bűnösökre mint a jókra; mert hiszen a nap sugaraihoz épen annyi joga van a szegénynek s a bol­dognak mint a gazdagnak és a boldogta­lannak ; mert hiszen a jót épen úgy nélkü­lözi a jó barát mint az ellenség. Tehát boldog új évet mindnyájunknak! Brankovics György. BUDAPEST. Szombat, január 10. Politikai hírek. Budapest, december 31. «] Az uzsora a fővárosban. Exner fővárosi adófelügyelő igen célszerű intéz­kedéseket foganatosított az utóbbi napok­ban az adó alól kibújó tőkések, főleg uzso­rások kinyomozására, kiknek száma pedig, mint most kiderült, ezerekre rúg a főváros­ban. Az adófelügyelő ugyanis a magán-­pénzleszámolók megadóztathatása céljából a budapesti váltótörvényszéktől kimutatást kért a beperelt váltókról s a kapott kimu­­tások a legmegdöbbentőbb adatokat tartal­mazzák. E kimutatások 1879-ről szólanak. Azon uzsorás pénzadók száma Budapesten, kik váltóikat beperelték, mintegy három­százra rúg. A beperelt egyes összegek száz írttól százötvenezer írtig terjednek. A ka­matok 12 százaléktól 1000 százlék­ig. Az uzsorások által 1879-ben összesen tizenkét millió frt pereltetett be Budapesten; ha ezekhez számítjuk a be nem perelteket, az uzsorások évi forgalma Budapesten mintegy száz millióra tehető, vagy tán többre is. S ezek a jó hazafiak eddig alig fizettek adót busás jövedelmeiktől. Indokolt és méltánylandó hát az adófel­­ügyelő eljárása, kivált ha az ily után elérendő jövedelemszapo­rulat arányában más szegé­nyebb s az állam- és társadalommal, szemben érdemesebb osztályok adóterhein fogna könnyí­teni.­­ A közlekedési ministérium újjá­szervezése azon módon, amint azt már kö­zöltük, január első napjaiban lép életbe.­­ A függetlenségi pár­t mozgalma Vácott. Több váci függetlenségi párti vá­lasztó következő felhívást bocsátotta ki a kerület választópolgáraihoz: Tekintettel a közelgő képviselőválasz­tásokra, többi váci függetlenségi választó­polgár elérkezettnek látván az időt, a párt­szervezkedést megindítani, van szerencsénk a váci választó kerület függetlenségi párti választó polgárait tisztelettel felkérni, mi­szerint az 1881. évi január hó 9-én d. e. 11 órakor Vácott a „Curia“ vendéglő termé­ben tartandó szervezkedési pártértekezlet­ben résztvenni szíveskedjenek. Vác, 1880. december 31. Több váci függetlenségi vá­lasztó. — Megyéink szegényedése. Megyéink fokoza­tos szegényedését bizonyítja, hogy eddig csak be­folytak valamiképen a közmunka-váltsági összegek, m­íg most rendkívüli hátralékban maradnak a me­gyék. Zemplén megye több mint 190 ezer forint közmunka-váltsági összeggel, Csongrád megye több mint 45 ezer, Zombor szab. kir. város több mint 12 ezer, s Jász-Nagy­kun-Szolnok megi­e 97,245 fo­rinttal vannak ez évre közmunka-váltsági összeggel hátralékban.­­ Az erdészeti osztály valamint a hozzátar­tozó szak­számvevőség felmentetvén a pénzügymi­niszter által, tegnap — mint az „Orsz. Ért.“ írja, — tényleg átlépett a földmivelési és kereskedelmi mi­nistérium kebelébe és most már a kincstári erdők azon része,­­ nincs gazdasággal összekötve, a f­öld­­mivelési ministérium által kezeltetik.­­ A lánchajózásra vonatkozó új tör­vényjavaslat a közlekedési ministériumban teljesen elkészült és mint az „U­M- Post“ értesül, a közlekedési miniszer a javaslatot legközelebb a miniszertanács elé fogja jó­váhagyás végett terjeszteni.­­ Az ipartörvény módosítása kér­désében összehívott enquete irományai ki­nyomatván, megküldetnek a kereskedelmi és iparkamráknak és más érdekletteknek, s a törvény módosítására vonatkozó munká­latok csak későbben, az eshetőleg beérke­zendő újabb vélemények figyelembe véte­­­lével, a tavasz folytán kezdetnek meg. «­ A Szerbiával kötendő kereskedelmi szer­­ződés tárgyában folynak az értekezletek a külügyi ministeriumban s megszakítást — mint az ajog„ Post“ írja — legfeljebb most az újév és a görög- keleti ünnepek miatt szenvednek, midőn az osz­­trák-magyar részről tett javaslatok szerb részről ad referendum vezetnek.­­ A forgalmi statistikáról vala­int a zá­logra kölcsönző intézetekről szóló törvényjavaslatok a minister­tanács által tárgyaltatván, e napokban ő­felsége elé fognak terjesztetni. * KÜLFÖLD. „Boldog új esztendőt“ kivannak hol­nap az európai hatalmak diplomatái is egy­másnak kormányaik nevében. Lesznek fé­nyes, elfogadó ünnepélyek, melyeken az államfők a többi hatalmakhoz való kölcsö­nös baráti viszonyaikat s a béke fenta­rtása iránti óhajaikat fogják hangsúlyozni. A­mi azonban épen nem akadályozná őket, hogy akár másnap háborút üzenjenek egymásnak. Mert hát „boldog új évet­“ kívántak egy­másnak, baráti viszonyról, békefentartás­­ról beszéltek 1866-ban, 1870-ben, meg 1877- ben is. S ezek az évek mégis véres háború­kat hoztak földrészünkre! Nem hoz-e még az 1881-iki is ?!.­­. Könnyen megeshetik bi­zony. A hercegovinai fölkelés, meg a szerb- török háború képezte századunk egyik leg­véresebb hadjáratának, a három év előtti orosz-török háborúnak előjátékát; a ta­vaszra fenyegető törö­k-g­ö­r­ö­g há­ború is könnyen maga után vonhatja Európa keletének újabb lángba borulását s ez a láng még minket is megpörkölhet, a bécsi kalandvágyó intéző körök nagy jó­voltából. Akkor aztán ugyan jól fogunk visszaemlékezni a diplomata urak „b. u. é. tett kívánságaira! A választott bíróság kérdésében mind az athéni mind a konstantinápolyi kormány ragaszkodik elutasító álláspontjá­hoz. Wrede herceg, az új athéni o­s­z­t­r­á­k-m­agyar követ, a na­pokban érkezett Athénbe s a ministerel­­nökkel hosszasabban értekezett. Bizonyára figyelmeztette a „türelem és megfontolás” ama tekinteteire, melyeket a hatalmak, legalább félhivatalos tollak szerint, nem szűnnek meg hangoztatni s melyeket Ko­­mondurosz úr nem szün meg egykedvűen, figyelembe nem venni. Különben a közvé­lemény nyomása alatt nem is igen vehetné. Minap, alig terjedt hire, hogy a kormány a választott bíróság tárgyában alkudozni hajlandó, már küldöttség kereste fel a mi­nisztériumot, melyet csak azzal lehetett megnyugtatni, hogy a kormány ragaszkodni fog a berlini konferencia által Görögország­nak biztosított terület követeléséhez. Kon­stantinápolyban pedig tudni sem akarnak e terület átengedéséről, de még a válasz­tott bíróságról sem. Hanem megver­ekedni a görögökkel, ahol már van kedvük, így hát az összeverekedés alig is marad el! Bulgáriát fegyverei az orosz. Bulgária új ka­tonai szervezete felől igen érdekes képet nyújt következő félhivatalos szófia tudósítás : A bolgárok a legnagyobb buzgalommal fejlesztik hadseregüket. Tulajdonképen nem a bolgárok, hanem a közéjük rendelt oroszok teszik ezt. Eddig Bulgáriában három katonai kerület volt. Most a nyugodt meg­szüntették s az egész országot két főkerületre osz­tották. Az eddigi widdini kerület a szófiaihoz csa­­toltatott, mely most Bulgária egész nyugoti felét átöleli. Parancsnoka Loginotf ezredes orosz gárda­­tiszt. Székhelye Szófia. A keleti katonai kerület parancsnoka Boborikin ezredes, a viddini kerület volt parancsnoka. Boborikin az orosz vezérkar egy főtiszte. Székhelye Várna. A bolgár álló hadsereg 24 zászlóalja közül ezután 12 képez egy-egy ka­tonai kerületet. Eddig tényleg csak 21 volt szer­vezve, most fogják a többi zászlóaljat megalakítani. A tüzérséget is szaporítják, eddig 8 üteg volt, most e számot tizenkettőre akarják emelni. Két tü­zérezredet is alakítanak. Az új intézkedések a fejedelemség véderejét, lényegesen fokozni fogják, különösen a tüzérség fog mintegy 50 százalékkal emeltetni, a­mi természetesen a­ hadügyi költ­ségek lényeges szaporodását is maga után vonja­

Next