Budapest, 1918. április-június (42. évfolyam, 78-150. szám)
1918-06-28 / 148. szám
V 1618 junius 28., pétiták. BUDAPEST Angtol-magyar cukoripar részvénytársaság, Bu ,dapestc. 1OO.nov koronái. Hecht Emil, Szófia.Vollisch Alfréd, Budapest (rész jegyzés), Harmatia Andor, Homonna. Stern Ármin, Budapest. 80.000. koronát O. Noening, Meissen. 70.000 koronát , Glancz Sámuel, Budapest, Ed. Bier .és Söhner, Vu- Ikővár. Tauber Vilmos, Budapest, . Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság az intézet; saját, értékpapírszámlájára a VIII. hadikölcsönbül 15 millió koronát jegyzett. Budapest Lipótvárosi Takarékpénztár rt.-nál az utóbbi időben a következő jelentékenyebb jegyzések történtek a Vili. magyar hadikölcsönre : 1.000.000 K Guttmann Géza bankháza, 150.000 K Pilisvörösvár és vidéke takarékpénztár, 150.000 K Surányi Béla részjegyzés, 150.000 K Magyar szent korona országainak* bőripari központja r. t. részjegyzése 2.000.000 koronából eddigi jegyzés 10.000.000 korona, 100.000 IC Machlup H. fiai cég, 100.000 IC Adria biztosító társaság 'részjegyzés, 10.000 K Surányi Sándor, 75.000 K Dósa Ferenc, 50.000 IC Maróthi Fürst László, 50.000 K Sonnen- ■berg Imre részjegyzés, 40.000 k Garai Ármin és , nője, 40.000 K Budapest Lipótvárosi takarékpénz-tár r. t. nyugdíjalap, 40.000 IC Vígszínház nyugdíjalapja, 25.000 K Nándor Pál, 25.000 K Fenyves Péter, 10.000 K S. IC., 10.000 K Diósa Bertalan, 10.000 K Lehwarcz Vilmos, 10.000 TC Förstner Lajos, 10.000 K Erzsébetfalvai takarékpénztár r. 1... 16.000 K Prónár Alajos, 7.non K Klein Dipól, 11.000 K Itrausz és Graviser, 6.000 K dr.Vécseyné Illaruszlky Hennin, 5.000 K Garay Jolán, 5.000 K Birkovits A. I .., 5.000 Hámos Dezső, 5.000 K Vámos Dezső, 3.000 K Orosz és szoboz, 5.000 IC Hantos testvérek. * *. : I Az Omge termésjelentése. Az Oinge a földművelésügyi minisztérium hivatalos munkájától függetlenül, kimerítő termésjelentést vilitott öszsze. A beszerzett gazdasági adatok között az időjárási viszonyokról szóló statisztika, a gazdák meteorológiája, érdemel figyelmet. A Duna-Tisza közén kedvezőtlen volt az időjárás, mert a tavasz száraz volt, áprilisban fagy jelentkezett, májusban pedig kévéévolt az eső. A Duna jobb- és balparti járt is általán kedvezőtlen időjárásról számolnak be" az OMGE tudósítói s megállapítják, hogy a márciusi fagyok az árpára, a zabra, a tavaszi vetésekre, és a kerti véleményekre voltak hátrányosak. A Tisza jobb partján egy-egy vármegyében a lehető legrosszabb volt az időjárás, míg másutt kielégíthette a gazdákat . A Tisza balpartján, a Tisza és Maros szögében és a Királyhágón túl levő vármegyékben részint a száraz tél, részint a kései fagyok a talajt rendkívül megviselték. Érdekes adatokat tartalmaz az a statisztika is, amely a hevesési területek nagyságáról számol be. A Duna— Tisza közén, például a vármegyéknek csaknem minden talpalatnyi helyét művelés alá vették, olyanformán, hogy a kalászosok mellett megér,tejlesen kapás és konyhakerti véleményeket is terjen elntek több száz holdnyi területen. Érdekes, hogy a monori járásban jelentékeny területen termelnek zöldségféléket, hogy a fővárost elláthassák ezzel az élelmieikkel. A Duna és a Tisza jobb- és balpartján ugyancsak kihasználták a gazdák a területet. A Duna, balpartján például nincs bevetetlen föld. A gazdák úgy a Duna-Tisza közén, mint a Duna jobb- vagy balpartján általán kielégítő termést zarttal az idén. A Bácskában, a magyar gabona Eldorádójában a kalászok a lehető legjobb terméssel biztatnak. A Duna-Tisza közén a kukorica is, a burgonya, is minden jót ígér. A Duna jobb partján búzából és rozsból jó középtermést várnak. A zab és az árpa közepes és gyenge, mert hiányzik az eső. Az esőhiányt egyébként a tavaszi és az őszi vetések is erősen sínylik. A kukorica és a burgonya jófje az utóbbit több helyen erős fagykár tette tönkre. Az országnak ezen a részén egyedül,Somogy vármegyében várnak kitűnő burgonyatermést. A Duna balpartján a búza, a rozs, a zab és az árpatermés általán kedvezően áll, de a kukorica és a burgonya sok helyen elfagyott. A Tisza jobb partján búzából és rozsból közepes termést várnak, míg a kukorica és a burgonya a júniusi fagy miat távolról sem elégítheti ki a várakozást. A Tisza balpartján, ■ahol fekete talajú a föld, gyengén közepes termést várnak, ugyanígy a Tisza-Maros szögében is, ahol a búza ritka kalásza, a rozs pedig gyenge. A kukorica és a burgonya ezeken a helyeken elég jó termést ígér. A királyhágón túli vármegyékben általán közepes lesz a termés, itt vannak vármegyék, ahol az eddigi kilátások szerint ezt az átlagot sem lehet" majd elérni. A városi villamos közgyűlése. A Budapesti Városi Villamos Vasút Részvénytársaság most tartotta évi rendes közgyűlését Baresz István dr. főpolgármester elnökletével. A Földes Imre dr. igazgató által előterjesztett évi jelentést a közgyűlés tudomásul vette és a felmentvényt, megadta és egyidejűleg az igazgatóság előterjesztéséhez képest elhatározta, " hogy az 1910. évi osztalékról szóló szelvényéirt Hz koronával, vagyis egyenként 15 százalékkal váltsák be és hogy ezen osztalékok a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál ez év június 28-ától kezdődőleg fizettessenek ki. A választások után megtartott igazgatósági ülésen Lengyel Endre dr. ügyészt helyettest, igazgatóvá nevezték ki Záloglevél-sorsolás. A Magyyar Jelzálog Hitelbank i tts fél százalékos koronaértékű zálogleveleinek tervszerű évi kisorsolását július hó 1-én délelőtt 18 órakor tartják meg a bank sorsolási termében. A búza-, rozs-, kétszeres-, köles-, tatárka-, árpa- és zabtermésről szóló új rendelet. Idestova négy esztendeje múlt annak, hogy folyik a világháború. Megkezdődött az ötödik háborús nyár anélkül, hogy a várva- vért békét megértük volna. Az elmúlt évek hábonús eseményei már hozzászoktattak ben- minket ahhoz, hogy felső irányítás alatt végez- szánk termelésünket, osszuk be fogyasztásunkat és rendezzük be egész gazdálkodásunkat. Az ma már senkit sem lep meg, hogy a háború miatt kénytelen a kormány a termés felől rendeletben intézkedni, míg eddig ki-ki szabadon rendelkezhetett gabonájával. Nem is kell sok magyarázgatás hozzá, hogy ez jól van-e így, vagy sem. Hiszen ha nem így lenne, akkor a harctéren küzdő sereiket nem tudnák rende-sen élelmezni, a, itthon lévők közül pedig azok, akik nem termelők, esetleg a mindennapi kenyérhez sem juthatnának hozzá. Nem mondjuk mi sem, hogy a gazdának öröm, ha ilyenfajta renddel küti meg a kezét, de viszont a kormánynak sem telik különös öröme ilyen rendelet kiadásában. Most azonban, olyan időket élünk, amikor senkinek sem szabad arra gondolnia, hogy neki mi volna előnyösebb és kellemesebb, hanem csak arra szabad tekinteni, hogy mit parancsol az ország érdeke. Erre pedig nem lehet mást felelni, mint azt, hogy az ország érdeke rendet követel a termés mieepen való felhasználása dolgában. Mostanában jelent meg az idei gabona- termésről szóló kormányrendelet, aminek természetesen csak akkor a het meg a kivárt foganatra, ha minden gazda, tudja és megérti, hogy mi van benne és ahhoz igazodik. Ezért most rendre elmondjuk röviden, mit kell tudnia az idei termésre nézve minden egyes gazdának és mit kell pontosan, lelkiismeretesen megtartania. A kormány rendelete értelmében az idei bn~M-, ross-, kétszeres-, költs-, tatárka-, át /sirs zabtermés országos zárlat alul van, ami azt jelenti, hogy egyikünk sem tehet a termésével azt, amit akar és mindnyájan csak azt tehetjük, amit a rendeletek megszabnak. A kormány-rendelet először is azt mondja, hogy a termést minden termelő Ifile le* az előrelátó gazon gondoszságára learatni és mihelyt arra a termény alkalmassá vált, minik a megokolattlan késedelem, nélkül kicsépelni. A cséplén« megkezdését, és a kicsépelt gabona mennyiségét minden gazda, tartozik a községi elöljáróságnak haladéktalanul bejelenteni. Ha a termelő a bejelentési lapot nem tudja kitölteni, akkor az elöljáróság a termelő szóbeli kijelentése alapján díjtalanul írja össze az adatokat. A bejelentést a csépién befejeztével kell beszolgáltatni, ahol azonban a cséplés két hétnél tovább tart, ott a bejelentést kéthetenként kell megtenni. Jól jegyezze meg mindenki, hogy a cséplésbejelentésre nemcsak az van kötelezve, aki gőz-, géppel csépeltet, hanem az a gazda is, aki bármiféle módon végzi a cséplést, például kézi cséplőgéppel, hadaróval vagy nyomtatássá. A termelőkön kivéte azok is kötelesek a csép- sléseket pontosan és szigorú lelkiismeretességgel bejelenteni, akik gőz, benzin, petróleum, ! villamos áram vagy egyéb természeti erő segítik végével hajtott, úgyszintén járgányés (állati erővel hajtott) cséplőgéppel a maguk vagy más részére, idei termésű házat, rozsot, kétszerest, ár-, pár, vagy zabot csépelnek. A gép birtokosa (bérlője, kezelője) az ugyanabban a községben végzett cséplés eredményét hetenkint éa pettig vasárnap kell, hogy beterötse. Egyik fontos intézkedése a rendeletnek a c.sétálókönyvek kötelező vezetésének elrendelése. Eszerint minden cséplőgép birtokosa (bérlője, kezelője) köteles gondoskodni az elcsépelt összes búza-, rozs-, kétszeres-, köles-, tatárka-, árpa- és zabmennyiség lemazsolásáról és a mázsálási adatok pontos feljegyzéséről, hírre a célra még a cséplés kezdete előtt a községi elöljáróságnál cséplőkönyvet kell bemutatni, amelyet, az elöljáróság hitelesít és a cséplés végeztével átvesz. Azt, hogy a cséplésbejelentések szabályszerűen megtörténnek-e, nemcsak a községi ellöljáróságok, hanem külön hatósági közegek is szigorúan fogják ellenőrizni. Nehogy, a csépséshalogatásával kivonhassa magát valaki az előírt kötelességek alól, a kormány felhatalmazta a közérelmezési miniszter urat, hogy az "tízemen InMil álló cséri" gépét tel UntcL ! ellenében igénybe vehesse, továbbá, hogy szükség esetén, a csépési kőszrféd végeztesse. Kimondja a kormányrendelet, hogy a ki- ! cséplés időpontjában, tehát a mag kihullásával egyidejűleg a termés már hatósági rendelkezések alá tartozik. Ez azt jelenti, hogy már most a gazdasági év legelején minden gazda köteles a maximális áron a hatóság utasítása szerint közcélokra beszélt, állami termésének azt a részét, amely a saját házi és gazdasági szükségletén fennn van. Egyébként pedig ma jogosult azt felhasználni, felőrölni, leletetni, vagy eldolgozni, sem pedig eladni, vagy vele bánmiféleképen rendelkezni, mert a tulajdonos szükségletét meghaladó mennyiséggel maga az állam rendelkezik. Biztosra vesszük, hogy ennek a rendeletnek minden tisztességes ember szó nélkül, zúgolódás nélkül meg fog fejelni, mert, hiszen nem kell magyarázgatni bővebben, hogy nem másért, hanem csupán azért kénytelen a hatóság a terményeket az egész országban már a cséplésnél egyszerre lsfoglalni és összeszedetni, mert ebben a nehéz időben a hadsereg ellátása, és a közélelmezési biztosítása végett a terményekre nagy szükség van. Abból a célból, hogy a hatóságilag igénybevett terményeket átvegyék és a Haditermény' részvénytársaságnak átadják, a hatóságok minden nagyközségben, illetve a körjegyzőségben terményáklő-bizottságokat alakítottak. Ezekben a bizottságokban az jelén a lenni löhet képviselő megbízottak is helyet foglalnak, kiket az alispán úr (polgármester) jelölt ki, elsősorban a katonai szolgálat alól felmentett, a helyi viszonyokat ismerő gazdák közül. Mondanunk sem kell: ezeknek a tagoknak nem az a feladatuk, hogy az egyes termelők igényeit egyoldalúan védelmezzék, hanem az egész eljárás általános ellenőrzése és elősegítése a kötelességük. Az alispán úr (polgármester) rendelt ki továbbá hatósági kiküldöttet, főleg azok sorából, kik az eddigi rekvirálásoknál is beváltak. A bizottságok ezenkívül az elnökből, a közélelmezési miniszter úr esetleges külön kiküldöttjéből, a Haditermény Részvénytársaság megbízottjából és a szükséges egyéb személyekből állnak. Az átvevő bizottságok feladata az aratásmenetének figyelemmel kísérése s a cséplés ellenőrzése ; gondoskodnak arról, hogy a termelők és géptulajdonosok a cséplési bejelentéseket kellő időben megtegyék ; végül a cséplés eredményét elszámolják, a termelő házi és gazdasági szükségletére kellő terményeket feloldják és a feles gabona átvétele iránt intézkedőek. Mihelyt valamely termelőnél, illetőleg a termelőnek egyazon község határán fekvő gazdaságaiban, a cséplés véget ért, az átvevő-bizottság a termelőnél azonnal leszámol. Az átvevő-bizottság döntése ellen az elsőfokú közigazgatási hatósághoz (főszolgabíró, polgármester), onnan pedig az Országos Közélelmezési Hivatalhoz van 15 napon ienül felebbezésnek heve. Ha az elsőfokú hatóság valamilyen terménymennyiséget felold, addig a feloldott terményeket nem lehet felhasználni, míg az Országos Közélelmezési Hivatal a feloldást jóvá nem hagyta. Tájékoztatásul itt jegyezzük meg azt, hogy aki a dekvirált termények menynyisége dolgában az elsőfokú hatóság határozata ellen felebbezéssel él, annak a felttíviteli kérelmet az illető hatóságnál kell benyújtania és ez a hatóság terjeszti fel azután az Országos Közélelmezési Hivatal feloldási ügyosztályához (Budapest, V., Tükör utca 2.). Ha a felesleg 25 mázsánál nem nagyobb, vagy ha a készlet szabálytalan felhasználásnak van kitéve,a bizottság azonnal gondoskodik arról, hogy a felesleget magtárba, illetőleg a Haditömény r.-t. gyújtóraktáraiba beszállítsák. A bizottság a leszámolásról és az esetleges átvételről a termelőnek elismervényt, túl, amelyet a termelő gondosan őrizzen meg, mert a hatóságnak később esetleg felmutatni tartozik. .Jóllehet a bizottságok azonnal, mihelyt a cséplés kezdődik, megkezdik a munkájukat, mégis megeshetik, hogy a termelő reászorul arra, hogy jogos Házi vagy gazdasági szükség, létére terméséből valamely mennyiséget még az átvevő bizottsággal való leszámolás előtt felhasználjon. Ilyenkor a tolkidözhetetlen menynyiségjét saját felelősségére felhasználhatja ugyan, de az ilyénen felhasznált terményekről pontos jegyzéket kell csinálnia és ezt az átvevő bizottságnak az elszántoláskor meg kell mutatnia. Fölösleges is megmondanunk, hogy ezt a menynyiséget a bizottság leszámítja a megállapított, házi és gazdasági szükségletből, épen ezért nemcsak elpirus, hanem kinek-kinek saját érdeket is az az, hogy semmivel se használjon fel többet még nyomós szükség esetén sem mint amennyit a szabályok megengednek. Arra nézve, hogy mennyi az amit az tti gazdasági évben házi és II