Budapest, 1966. (4. évfolyam)
5. szám augusztus - A címlapon: A budavári Mátyás-templom és a Városvédő (Gink Károly felv.)
ben megváltoztatják a körút arculatát. Hasonló hatást értünk el a Mártírok útján foghíjbeépítésekkel, valamint a régi épületek tatatarozásával. Ugyancsak sikerültnek mondhatók az Árpád fejedelem úti foghíjbeépítések továbbá a Frankel Leó úton már befejezett OTP-épületek. Nemcsak a magasépítés, hanem a közlekedés fejlesztése, mélyépítés területén is jelentős eredmények születtek. Ezek az objektumok nemcsak a közlekedést tették jobbá, de korszerű kialakításuk gazdagítja a környezet városképét. Különösen fontosak ebből a szempontból a főútvonalak korszerűsítése terén elért eredmények: a Nagykörút, a Bajcsy-Zsilinszky út, a Bocskai út, Karolina út átépítése, az 1-es és 7-es számú főközlekedési út bevezető szakaszának jelenleg folyó korszerűsítése, az ottani többszintes csomópont építése — mind egy-egy állomás a városi úthálózat nemzetközi színvonalat elérő fejlesztési munkájának, és mindezek a munkák jelentősen emelik a környék városképi színvonalát. Ide sorolhatjuk az Astoria-aluljáró megépítését is; az aluljáró jelentős és jó műszaki alkotás és kb. 10—15%-kal növelte a kereszteződés kapacitását és rendezte a kereszteződés külső megjelenését. Szükségesek és ugyanakkor igen esztétikusak a város legforgalmasabb helyein korszerűen megépített vagy kijelölt gépkocsiparkolók. Ilyen a városközpont főútvonalain, az Erzsébet-híd pesti hídfőjében, az Engels téren megépített parkoló, továbbá az Attila úton, a Bocskai úton erre a célra létesített parkoló. A közlekedésfejlesztés mellett ezek az útvonalkorszerűsítések sokat jelentettek az esti városkép szempontjából is. Az útvonal-korszerűsítések során fejlett közúti vitágítást létesítettünk; így: a Nagykörút, Bajcsy-Zsilinszky út világítása, különösen pedig a Népköztársaság útja és a József Attila utca új világítása világvárosi színvonalú. Világviszonylatban is kiemelkedő annak a fénytengelynek a megépítése, amely az Erzsébet-hídhoz kapcsolódva magában foglalja annak budai és pesti hídfőjét, a Kossuth Lajos utcát és a Rákóczi utat, egészen a Blaha Lujza térig. Az itt elhelyezett 18 m-es árbocokra és a 13 m-es ostornyelekre szerelt világítótestek fényhatása, valóban mint egy fénytengely, szinte belehasít a városközpontnak az esti városképben sötéten jelentkező foltjába. A fénytengely építését tovább folytatjuk az Emke-aluljáró építésével párhuzamosan, egészen a Baross térig. Még mindig sok azonban a tennivaló Budapest esti városképnek kialakításában. A differencia Nyugat-Európa nagyvárosaihoz képest elsősorban ott jelentkezik, hogy ott jóval több a színes és változatos neonreklám, jobban világítják a kirakatokat és ennek együttes hatásaképpen színesebb az esti városkép, mint a budapesti. Az utóbbi egy-két évben lényegesen többet foglalkozunk az esti városkép kialakításával, mint eddig. Arra ösztönözzük az állami vállalatokat, hogy művészi ízléssel megtervezett neonokat helyezzenek el, de ne az épület síkjában, hanem lehetőleg arra merőlegesen. A Kossuth Lajos utcában, a Rákóczi úton, a Nagykörút egyes szakaszain már értünk el jelentősebb eredményeket, de még mindez nagyon kevés. További korszerű neonberendezések építésére és az eddiginél jobb karbantartási szisztémára van szükség ahhoz, hogy színesebb legyen a budapesti főútvonalak esti városképe. Szintén az elmúlt egy-két évben foglalkoztunk intenzíven Budapest legjelentősebb műemléki középületeink díszvilágításával. Korszerűsítettük a Mátyás-templom és a Halászbástya díszvitágítását, megoldottuk a Nemzeti Múzeum, a Tudományos Akadémia, a Közgazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, az Opera, a Pártközpont épületének a díszvilágítását. Természetesen még többet kell áldoznunk erre a célra, és általában a városképben markánsan jelentkező műemléki együtteseink megvilágítása terén bőven lesz még tennivalónk a következő években. Gazdagították Budapest városképét , azok a létesítmények, amelyek az idegenforgalom fejlesztése szempontjából jelentősek. A második ötéves tervidőszakban befejeződött a Gellért szálló, a Royal szálló és a Szabadság szálló rekonstrukciója. Városkép szempontjából mindhárom szálló hallatlanul fontos. Különösen problematikus volt a Szabadság szálló régi és új épületrészének optimális építészeti megoldása; a tervező sikeresen teljesítette feladatát. Gazdagítani fogja Budapest városképét a tervbe vett új szállók felépítése. Közülük már befejeződött a XI. kerületben a Feneketlen-tó melletti Sportszálló építése, amely kulturált környezetben, Budapest egyik legszebb parkjának szélén épült meg. A szálloda megépítésével együtt megoldottunk egy előnytelen városképi problémát, amikor is a szállóval elfedtük a mögötte levő különféle ipari épületeket. Megkezdődött a Budapest Szálloda építése — a Fogaskerekűnek a Szilágyi Erzsébet fasori végállomásával szemben — a Florida-telken. Ez a szálló Buda legforgalmasabb főútvonalán közlekedési vonatkozásban a legszorosabb kapcsolatban van a város többi központi részeivel, és a köralaprajzú középmagas épületből nagyon szép kilátás nyílik majd részben a Szabadsághegyre, részben a rózsadombi hegyoldalra. A szállodához kapcsolódó étterem-presszó, gépkocsi-parkírozó, teraszosan kialakítva, Budapest egyik igen szép és értékes objektumává fogja avatni ezt az épületet. A program szerint sorra kerül a többi között a margitszigeti szálló felépítése. A szigeti szállóból a szemlélődő elé táruló látvány — a Duna, a Gellérthegy, a Várhegy és a Parlament monumentális tömege által körülzárt óriási terület — szépségében vetekszik majd a Dunaparti szállókból látható panorámával. Erről minden budapesti lakos meggyőződhetik, aki a Margit-hídnak a Duna-parton elhelyezkedő könyökhajlatában megfigyelte már az itt eléje táruló lenyűgöző látványt. Egy-két év múlva ugyanilyen szép látvány nyílik majd a szálló északi traktusából is. Ez a városrész a következő években a Duna mindkét partján korszerűen beépül. Az Árpád-híd pesti hídfőjétől délre a főváros egyik legkorszerűbb lakótelepének építése kezdődik majd meg. Ugyanígy a budai oldalon az Árpád-híd budai hídfőjétől a városközpont felé, az Árpád fejedelem útja mentén, szintén középmagas épületsor fogja szegélyezni a Duna-part vonalát. Fokozza az új városképi együttes látványát a Duna két ágától körülhatárolt gyönyörű kultúrparkunk, a Margitsziget. Ezután kerül majd sorra a Duna-parti szálló, melynek tervariációi már készülnek. Nem vitás, hogy a város legszebb, legreprezentatívabb része a pesti oldalon a volt szállodasor helye. Erre a területre tehát mindenképpen szálloda építése indokolt. A szemben levő budai hegyek panorámája, a széles Dunafolyam, a Várpalota és a vári lakónegyed gyönyörű architektonikája, a gellérthegyi és a Teraszépületek a Tulipán utcában