Budapest, 1972. (10. évfolyam)

7. szám július - Gyene László: Egy ritkán emlegetett tömegközlekedési eszköz

tömegközlekedési eszköz 1958 májusában a vállalat még há­rom járatra kapott engedélyt: 10. Margitsziget —István park 11. Margitsziget —Jászai Mari tér 12. Kossuth-híd pesti hídfő —Kos­suth-híd budai hídfő. Mindezek átkelő hajójáratok, kö­zülük több hídpótlóként napjainkig is üzemel. A Fővárosi Kishajózási Vállalat 1959-ben kapott engedélyt arra, hogy a Petőfi téri hajóállomásról kiindulva a Döbrentei tér, Szilágyi Dezső tér, Országház, Jászai Mari tér, Margit­sziget, Casinó állomások érintésével az István parkig és vissza, az üzem­ben tartott révátkelési állomásokat összekötve, helyi járatot bonyolít­son le. A Hajózási Főosztálynak ez az engedélye alapozta meg és tette lehe­tővé a jelenleg is üzemeltetett úgy­nevezett belvárosi járatot. A Fővárosi Kishajózási Vállalat mint hajózási vállalkozás, eredmé­nyesnek mutatkozott, mert 1961. június 25-én további hajózásra kért és kapott engedélyt. Eszerint: 1. Budafokról a Kopaszi gáton létesí­tendő hajóállomás érintésével a Petőfi térre helyi járatokat bonyo­líthat le; 2. a margitszigeti budai Duna-ágban Nagyszombat utca és a Margit­sziget között közlekedő (Palatínus strand) révátkelést helyi járattá ki­terjeszti, oly módon, hogy annak forgalmába bekapcsolja a Kolozsy tér, a Sportuszoda és a Margit­híd budai hídfőjénél levő hajóállo­mást. 3. Nagytétény, Csókási Pál utca és Lakihegy között révátkelést létesít­het. A főváros helyi hajózásában a leg­lényegesebb változás akkor követke­zett be, amikor 1965-ben a Fővárosi Kishajózási Vállalat a MAHART-tól átvette a vízibusz vonalakat. Ezzel teljes hatáskört kapott a főváros helyi hajózásának megszervezésére. A vál­lalat új elnevezést is kapott: Fővárosi Hajózási Vállalat lett. 1968 januárjában megalakult a fő­városi közlekedés összefogó szerve, a Budapesti Közlekedési Vállalat­ A helyi hajózás üzemágként illeszkedett be a vállalat szervezetébe. A városi közlekedés rendszerébe illeszkedve a helyi hajózás megfelelő lehetőséget és alapot kapott működéséhez és további fejlesztéséhez. A fővárosi hajózás jellege a kezdeti időszakhoz képest alapvetően meg­változott. A jelenlegi megfelelő teljesítő­képességű Duna-hidakon a Pest és Buda közötti közlekedés lényegében véve megoldottnak tekinthető. A mos­tani és a később jelentkező átkelési igényeket a távlati tervek szintén hi­dakon, vagy dunai alagúttal elégítik ki. A helyi hajózás feladatköre szinte kizárólag az egyre növekvő kiránduló-és idegenforgalom igényeinek teljesí­tésére összpontosul. A munkába uta­zással kapcsolatos forgalmi igény megfelelő rendszerességgel és szám­ba vehető súllyal csak némely híd­pótló jelleggel működő átkelőjáratnál mutatkozik. A helyi hajózás hálózata 1. Vonaljáratok: „A" jelzésű vonaljárat, Jászai Mari tér — Pünkösdfürdő közötti viszony­latban, Margitsziget alsó, Margit­sziget felső, Szabadság strand, Nép­sziget alsó, Hableány, Római fürdő állomások érintésével, „B" jelzésű vonaljárat, Lágymányos és Margitsziget felső hajóállomások között, Boráros tér, Gellért tér, Petőfi tér, Batthyány tér, Jászai Mari tér, Margitsziget alsó állomások érin­tésével közlekedik. 2. Átkelőjáratok üzemelnek „A" jel­zéssel: Újpest, Megyer — Csillaghegy Meder utca—Népsziget Nagyszombat utca — Margitsziget, Palatínus István park —Margitsziget, Casino Jászai Mari tér —Margitsziget, Casino Kossuth tér —Batthyány tér Budafok, Háros­­ Rózsa utca Budafok, Belváros — Csepel Művek között. 3. Kompforgalmat (személy- és teher­szállítás) bonyolít le kötél­vontatású komppal: Soroksár, Molnár-sziget —Csepel­sziget között. Az utasforgalom A helyi hajózásban az utasforgal­mat befolyásoló tényezők részben véletlenszerűek, részben állandóak. A hajózás forgalmának szervezéséhez alapvetően szükséges az időjárás és a forgalom közötti sztochasztikus kap­csolat vizsgálata és ezek viszonylagos számszerűsítése. A helyi hajózás lehe­tőségeit az évszak, az időjárás és a vízállási viszonyok határozzák meg. A helyi hajózás idény jellegű. Ezt a tényt az utasforgalom évi alakulása tükrözi leginkább. Az utasforgalom a nyári hónapokban a legnagyobb a vonaljáratoknál. A hídpótló jelleggel működő út- A belvárosi járat hajója, a Budavár Különböző hajótípusok a BKV-hajójavítóban A BKV téli kikötője /

Next