Budapest, 1972. (10. évfolyam)
10. szám október - Seress Gábor: Újpalota
A főváros térképén Rákospalota és Pestújhely együtt jelenti Budapest XV. kerületét. A két településnek a fővároshoz való csatolása után hosszú ideig úgy tűnt: talán behozhatatlan a lemaradás, amely ezt a közel 27 négyzetkilométer kiterjedésű, ritkán beépített, erősen falusi-kertvárosi jellegű városrészt életformában, igényekben és lehetőségekben a belterületektől elválasztja. Az odalátogatót ma vegyes kép fogadja. Családi házak, roskadt gerincű falusi porták, gidres-gödrös földutak, konyhakertek; a peremvárosi múlt megannyi rekvizituma — és a kerület észak-keleti részén Újpalota gombamódra szaporodó modern, tízszintes épületei, amelyek ésszerű, világos rendjükkel a gyorsütemű nagyvárosi fejlődés lehetőségeit csillantják fel. A lakótelepi építkezés — súlyos milliókat felemésztő, kiemelt fővárosi program lévén — megvalósításának egyes szakaszaiban a budapesti közvélemény élénk érdeklődésének középpontjában állt és áll még ma is. A kerület központjának tervezett, nagyszabású rekonstrukciója során pedig egyben Budapest egyik „mellékcentrumát" alakítják itt ki. Ily módon a XV. kerület egésze az eddiginél összehasonlíthatatlanul nagyobb jelentőséget nyert mind az építészek, városrendezők és más szakemberek, mind pedig a csupán kívülről érdeklődők szemében. A kerület helyzetéről, gondjairól, fejlődéséről Pataki Bélával, a XV. kerület tanácselnökével beszélgettünk. — Kerületünk valóban igen sokarcú, és ez bizonyos fokig hasznára válik — mondja a tanácselnök. — Egyes részein, még azokon a pontokon is, amelyeket igazán városiasnak tartunk, nem ritka látvány egy-egy bőszoknyás parasztnénike, vagy kerékpározó őstermelő ... Sár és panelház, jelentős értelmiségi kistisztviselő réteg, 1280 embert foglalkoztató termelőszövetkezet, némi ipar, szociáldemokrata és kommunista munkásmozgalmi hagyományokkal — valóban sokrétű a kép. Ha tömören kellene megfogalmaznom a fejlődés irányát, azt mondanám, hogy a falusi mozdulatlanságból elindultunk a tényleges városiasodás útján. Ennek természetesen előzményei is voltak. A felszabadulás utáni években építettük ki a kerület vízhálózatát, majd a III. ötéves terv időszakában részben megteremtettük a csatorna- és úthálózatot is. 1814 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezetünk, valamint ipari és kereskedelmi intézményeink évi bruttó termelési és forgalmi értéke 12 millió forint körül mozog; mindez bizonyos fokig alapot biztosít a tervezett fejlődéshez. Fővárosi őrjárat VI. „Most tanulunk milliókban gondolkodni" Beszélgetés Pataki Bélával, a XV. kerület tanácselnökével Újpalota (Csigó László felvételei) 1956-ban épült házak