Budapest, 1972. (10. évfolyam)

10. szám október - Seress Gábor: Újpalota

A főváros térképén Rákospalota és Pest­újhely együtt jelenti Budapest XV. kerü­letét. A két településnek a fővároshoz való csatolása után hosszú ideig úgy tűnt: talán behozhatatlan a lemaradás, amely ezt a kö­zel 27 négyzetkilométer kiterjedésű, ritkán beépített, erősen falusi-kertvárosi jellegű városrészt életformában, igényekben és le­hetőségekben a belterületektől elválasztja. Az odalátogatót ma vegyes kép fogadja. Családi házak, roskadt gerincű falusi por­ták, gidres-gödrös földutak, konyhakertek; a peremvárosi múlt megannyi rekvizitu­ma — és a kerület észak-keleti részén Új­palota gombamódra szaporodó modern, tízszintes épületei, amelyek ésszerű, vilá­gos rendjükkel a gyorsütemű nagyvárosi fejlődés lehetőségeit csillantják fel. A lakótelepi építkezés — súlyos millió­kat felemésztő, kiemelt fővárosi program lévén — megvalósításának egyes szakaszai­ban a budapesti közvélemény élénk érdek­lődésének középpontjában állt és áll még ma is. A kerület központjának tervezett, nagyszabású rekonstrukciója során pedig egyben Budapest egyik „mellékcentrumát" alakítják itt ki. Ily módon a XV. kerület egésze az eddiginél összehasonlíthatatlanul nagyobb jelentőséget nyert mind az építé­szek, városrendezők és más szakemberek, mind pedig a csupán kívülről érdeklődők szemében. A kerület helyzetéről, gondjairól, fejlő­déséről Pataki Bélával, a XV. kerület tanács­elnökével beszélgettünk. — Kerületünk valóban igen sokarcú, és ez bizonyos fokig hasznára válik — mondja a tanácselnök. — Egyes részein, még azo­kon a pontokon is, amelyeket igazán váro­siasnak tartunk, nem ritka látvány egy-egy bőszoknyás parasztnénike, vagy kerékpáro­zó őstermelő ... Sár és panelház, jelentős értelmiségi­ kistisztviselő réteg, 1280 em­bert foglalkoztató termelőszövetkezet, né­mi ipar, szociáldemokrata és kommunista munkásmozgalmi hagyományokkal — való­ban sokrétű a kép. Ha tömören kellene megfogalmaznom a fejlődés irányát, azt mondanám, hogy a falusi mozdulatlanságból elindultunk a tényleges városiasodás útján. Ennek természetesen előzményei is voltak. A felszabadulás utáni években építettük ki a kerület vízhálózatát, majd a III. ötéves terv időszakában részben megteremtettük a csatorna- és úthálózatot is. 1814 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezetünk, vala­mint ipari és kereskedelmi intézményeink évi bruttó termelési és forgalmi értéke 12 millió forint körül mozog; mindez bizonyos fokig alapot biztosít a tervezett fejlődéshez. Fővárosi őrjárat VI. „Most tanulunk milliókban gondolkodni" Beszélgetés Pataki Bélával, a XV. kerület tanácselnökével Újpalota (Csigó László felvételei) 1956-ban épült házak

Next