Budapest, 1974. (12. évfolyam)
3. szám március - Zolnay László: Bolyongások a budai hegyek határán
nem érthető: a két személy valamilyen templomnak, mégpedig valamilyen tornyos templomnak megalapítója volt. Valamelyik templomnak — mondom —, mert semmiképpen sem a budajenői templomnak. Noha abban őrzik. Ugyanis ez a kétalakos dombormű — stílusformái szerint — kétségkívül román kori alkotás. A jenői templom pedig gótikus. A reliefet a XII. században faragták, jó százötven-kétszáz évvel korábban, mintsem hogy a templom alapjait lerakták volna. Meglehet, hogy ezt a templomalapítási emlékkövet egykori kegyeletes kezek talán a szomszédos Telki község területéről hozták ide. Ott ugyanis már 1198-ban állt egy — István királynak szentelt — bencés monostor. Alapítója, Micha ispán még 1224-ben is élt. Mivel a telki bencés monostorból egyetlen kő sem maradt, s mivel maga a telki bencés monostor jogutóda Telkiből Jenőre települt, elképzelhető, hogy a jenői dombormű a hajdani Telki földesurát jeleníti meg — feleségestül. A jenői romtól — amely nem egy festőművésznek adhat ihletet — elnézünk a Vértes hegyei felé. A közeli határhegy peremén hatalmas épület fehérlik. Zsámbék romjai Némely régi történetbúvárok, a természet s a művelődéstörténet budapesti rajongói már vagy egy évszázada szellemi sajátjuknak tekintik, kissé annektálták Zsámbékot. Hol is kezdjem ? Az eredetileg bizánci császárnak szánt és nevelt III. Béla királynak (1173-1196) országlása azoknak a korszakoknak egyike, amikor a hazai műveltség szíve együtt dobogott a világéval. Amikor a világtörténelmi jelenidőt nem évtizedes, vagy évszázados késéssel követtük. Gazdasági hatalom, katonai erő dolgában — de lélekszámban is — III. Béla Magyarországa Angliával, Franciaországgal vetekedett. Ekkor indult hódító útjára a hazai írásbeliség. A királyi kancelláriában ekkor írta történeti művét a párizsi egyetemet járt Anonymus. A királyi kápolnából ekkor szűrődtek ki először azoknak a többszólamú énekeknek dallamai, amelyeket Elvinus, „a király muzsikusa" Párizsban, a Saint Victor-egyház énekeseitől, a polifónia felfedezőitől tanult el s hozott magyar földre. III. Béla francia feleségével számos francia főember került Magyarországra. Ezek közé az új hozók közé tartozott Aynard lovag is, Champagne szülötte. Hamarosan gyökeret vert nálunk. Birtokot kapott — a zsámbéki uradalmat —, családot alapított. Fiai már magyarok, Ajnárfiaknak hívják őket. Az Ajnárfiak történeti emléke nem csupán sárguló oklevelekben maradt fenn. Monumentális, kőbe faragott emlékünk róluk Budapest közeli környékének legszebb műemléke: a zsámbéki rom. A háromhajós, kéttornyú, hatalmas zsámbéki bazilikának képét látni és láttatni kell. Az író gyarló tolla legfeljebb Zsámbéknak, a falu s az épület sorsának pár adatát rögzítheti. Aynard lovag 1186-ban kapta királyi adományba a zsámbéki királyi uradalmat. Az Aynardfiak közeli várának — ma erdő borította — romjait nemrégiben dr. Kiss Ákos, a kiváló művészettörténész fedezte fel. Utódaik — sorukban az ékes nevezetű Smaragdus ispán — 1258-ban alapítják (és szentelik Keresztelő Jánosnak) nemzetségi monostorukat. A francia építészet zsámbéki remekét francia (premontrei) szerzetesekkel népesítették be. 1475-ben Mátyás király a monostort kedvelt pálosainak adta oda. Ugyanekkoriban Corvin János herceg kapta meg a zsámbéki uradalmat. 1541-ben a török feldúlja a monostort, a barátokat megölik. 1558-tól 1686-ig száz-százötven főnyi török őrség tanyázik a kolostor falai között. 1686. július 19-én — másfél hónappal Budavár végleges felszabadítása előtt — Bottyán János (ekkor még a császári ármádia huszár ezredese) és esztergomi huszárai lekaszabolják Zsámbék török őrségét. 1686-tól a királyi kamarától a Zichyek vásárolják meg a zsámbéki uradalmat. 1739-ben a pestis 825 halottat szedve majdnem újra elnépteleníti az ekkorra már svábokkal betelepített falut. 1763. június 28.: újra zsámbéki gyásznap! Erős földrengés rázza meg a tájat s a kolostorrom tovább romlik. Zsámbék festői romjai állandó témái a magyar műemlékvédelemnek. „A megtépázott templomrom — melynek északi falas boltozatának egy része beomlott — óriási kőpókhálóként kísértetiesen alácsüngő ívbordáival, a szabad égnek meredő pilléreivel ma is megkapó hatást tesz" — írja Möller István helyreállítása után néhai Gerevich Tibor, román kori építészetünk nagy búvára. Felmerült annak lehetősége, hogy a zsámbéki romot műanyagpótlásokkal egészítsék ki. Mindenesetre ez a munka megtörné a „zsámbéki átkot". Hiszen Zsámbék román kori bazilikájának története 1541 óta, éppen A budajenői relief (XII. sz.) Moser Zoltán felvételei A csabdi templom romjai 25