Budapest, 1984. (22. évfolyam)

10. szám október - Németh Jenőné: Pallas— Kossuth

Pallas­z Kossuth Zeusz lánya, Pallasz Athéné, az ókori Athén védőistennője békeidőben a városi polgárok hasznos iparágainak pártfogó­ja, a józan észnek és minden belőle fakadó mesterségnek és művészetnek a patrónája. Ezért nevezték el magukat gyakran ipari vállalkozások és könyvtárak Pallasz Athénéről éppúgy, mint római megfelelő­jéről, Minerváról. A mai buda­pesti Kossuth Nyomda elődje is a Paliasz nevet választotta. A Wilckens-féle társas cég 1876. május 13-án alakult Bu­dapesten. Alapítói, Wilckens Frigyes és Wilckens Gyula nyomdatulajdonosok és papír­kereskedők voltak. A Wilk­kens-féle nyomda a Somogyi Ede által szerkesztett 17 kötetes Magyar lexikon kiadásakor, az 1880-as évek első felében csőd­be jutott, mivel a lexikon né­hány soros, alacsony színvona­lú cikkei nem nyerték el az ol­vasóközönség tetszését. A Földművelés-, Ipar- és Keres­kedelemügyi Minisztérium Köz­ponti Értesítője 1883. május 3-i számában jegyzi utoljára a Wilckens-céget. Körülbelül egy évig húzódott a vállalat haldok­lása. A Pallas Rt. 1884 áprilisá­ban vette át. A Pallas Részvénytársaságot 1884. május 18-i számában jegyzi először a Központi Érte­sítő, a bejegyzést elrendelő vég­zés kelte 1884. május 2. A be­jegyzés rögzíti a cég teljes nevét magyarul és németül: Pallas Irodalmi és Nyomdai Rész­vénytársaság (Pallas Litterari­sche und Druckerei Actien-Ge­sellschaft). A Pallas Rt. mega­lakulásáról és jogviszonyairól a következőket írja: „Ezen részvénytársaság az 1884. évi ápril­is 5-ik napján tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok sze­rint keletkezett. A vállalat tárgya: a nyomdai ipart mellékágaival együtt gya­korolni és irodalmi vállalatokat létesíteni. Tartalma: előre meg nem ha­tározott. Alaptőkéje: 100 000 frtból áll, mely 500 db., egyenként 200 frtról és névre szóló rész­vényből képeztetik. Az igazga­tóság 3-5 tagból áll; a fent hi­vatkozott alakuló s folytatólag április 25-én tartott közgyűlés által Kerkápoly Károly, dr. Ge­rő Lajos és Gönczy Pál válasz­tottak meg igazgatósági tago­kat, kiknek czégjegyzési aláírá­saik egyidejűleg bejegyeztettek. A czég érvényességére a tár­saság írott vagy nyomtatott czí­me alá két igazgatósági tag vagy pedig egy igazgatósági tag és egy, az igazgatóság által erre felhatalmazott társasági hiva­talnok együttes aláírása szüksé­ges. Minden, a társaság nevében kiadandó hirdetmények a hiva­talos lapban fognak közhírré tétetni." A Pallas nyomdája eleinte a Trattner-Károlyi házban, majd hamarosan saját épületben, a Kecskeméti utca 6. szám alatt működött. A magyarországi könyvnyomdász-statisztika sze­rint a Pallas nyomdája 1894-ben már 24 gyorssajtóval dol­gozott, ugyanakkor az Athenae­umnak 15, a Franklin-Társu­latnak 14, a Pesti Könyvnyom­dának 25 gyorssajtója volt. A munkakörülmények egész­ségügyi szempontból nem vol­tak megfelelőek a Kecskeméti utcában. Ezért költözött 1895-ben a nyomda a Kálmán, Hon­véd és Gorove utcára néző, há­romemeletes palotába, a Kál­mán utca 3., illetve Honvéd ut­ca 10. szám alá. (Ma is itt mű­ködnek a Kossuth Nyomda központi üzemegységei.) Az új EGY SZÁZÉVES NYOMDA TÖRTÉNETE Illusztráció a Pallas Nagy Lexikonából 22

Next