Budapest, 1984. (22. évfolyam)
4. szám április - Ráday Mihály: Háromszázan fényképezik...
Száz esztendővel ezelőtt az Akadémia jeles tudósokból álló albizottsága már kijelölte a honalapítás ezeréves évfordulójának ünnepi évét. Addig ugyan még hátravolt egy évtized, de az ország lázasan készülődött, s a főváros lakossága hatalmas építkezésekkel találkozott mindenfelé. Ez idő tájt talán az építészet volt a legfontosabb művészeti ág: gigantikus tervek készültek Budapest világvárossá fejlesztésére, az irigyelt Bécs utolérésére, sőt, elhagyására. A század utolsó harmadában születtek meg az első nagy magyar mérnöki alkotások. Modern technikával, a vas és az üveg merész komponálásával hatalmas vásárcsarnokok, kiállítási és üzemépületek, pályaudvarok épültek, többnyire a különböző korok és mesterek formavilágának ötvözetéből kialakult eklektikus stílusban. 1877-re a híres párizsi Eiffelcég megépítette a Nyugati pályaudvart. A vasút addig soha nem látott fejlődése azonban csakhamar újabb fővárosi, úgynevezett fejpályaudvart igényelt. 1882-ben el is kezdődött a Keleti pályaudvar építése az akkor még peremvárosnak számító területen. A laza, valaha mocsaras talajba számtalan cédruscölöp került az alapok megerősítésére. Rochlitz Gyula, a szabadságharc egykori honvéd századosa, Bécsben tanult építész készítette el a fogadócsarnokot körülölelő eklektikus épület terveit. Többek között ő az első dunai vasúti összekötő híd, valamint a Népköztársaság úti MÁV Vezérigazgatóság épületének tervezője is. A pályaudvar vasszerkezetét a neves hídépítő mérnök, Feketeházy János tervezte, aki egyben a Szabadság-híd, az Eiffel építette szegedi Tisza-híd, az Operaház tetőszerkezetének terveit is megalkotta. Az európai hírű műlakatos, Jungfer Gyula keze munkáját dicséri az ötrészes, monumentális, reneszánsz mintázatú kapuzat, s az épület valamennyi kovácsoltvas díszítése. Az épületegyüttes csodálatosan sikerült lezárása az Erzsébet-hídtól kiinduló, várost átszelő sugárútnak, mintha óriási kapuja lenne az országnak, világnak. Az épület homlokzatán két szobor, emléket állítva a gőzvasút feltalálójának, Stephensonnak, és a gőzgép feltalálójának, Wattnak. Az előcsarnok freskóit az akkori évtizedek két igen sokat foglalkoztatott művésze, Thán Mór és Lotz Károly festette. 30 A pályaudvart 1884. augusztus 17-én adták át a nagyközönségnek, Budapest legfontosabb vasútközpontja tehát idén ünnepli fennállásának centenáriumát. Alig egy hónappal azelőtt, 1884. július 15-én nyitották meg a Budapest-Kelenföld-Újszőny (Komárom) közötti 92 kilométer hosszú egyvágányú vonalat, amellyel teljessé vált a Budapestet Béccsel, azaz Nyugat-Európával összekapcsoló Duna jobb parti vasútvonal. A Keletivel egy időben készült el az a 3,6 kilométeres szárnyvonal, amely a pályaudvar és a budapesti összekötő vasút között épült. Az új vasúti csomópont ezzel azonnal bekapcsolódhatott az ország és Európa vérkeringésébe. A Keleti pályaudvar, Budapest egyik legszebb épületeként immár száz esztendeje koszorúzza a Baross teret. A tér névadójának, Baross Gábornak, a magyar vasúthálózat fejlesztésében komoly érdemeket szerzett közlekedési miniszternek szobra ott áll az indulási oldal mellett. A szobor Szécsi Antal munkája. Kevés világváros dicsekedhet ilyen hangulatos, századfordulót idéző pályaudvari épületegyüttessel. Nemhiába kedvenc forgatási helyszíne a filmeseknek, itt vették fel néhány jelenetét például az Anna Kareninának, az Orient Expressznek vagy a Wagner-sorozatnak. Az is jó dolog, hogy korunk építészei szerencsésen kapcsolták a múltat a jelen igényei szerint épült létesítményekhez. A metrót és a vasutat összekötő, 1969-ben épült aluljáró-rendszerről új képet alkot a Keleti pályaudvar és környéke. A centenáriumát ünneplő vasútközpont a MÁV Budapesti Igazgatóságának egyik legfontosabb vasúti csomópontja. Nemcsak az igen fontos belföldi vonalak kiindulási pontja, hanem találkozási helye a hazánkon áthaladó nemzetközi expresszvonatoknak is. A budapesti igazgatóság Keleti Körzeti Üzemfőnökségének mintegy 3000 dolgozója átérzi az ezzel járó felelősséget, azt, hogy hazánk legnagyobb nemzetközi személypályaudvarán a munka szinte egész Európa szeme előtt folyik. Télen naponta 24—25, nyáron 28—29 expresszvonat érkezik, illetve indul. Az utazási irodák szervezésében is kifut heti egy-két különvonat. Berlin, Moszkva, Párizs, Belgrád városáig, de a kontinens majd minden nagyvárosáig elviszik az utasok e csomópont vasutasainak jó hírét, vagy esetleg rossz tapasztalataikat. A Keletiben dolgozók tisztában vannak vele, hogy milyen sokat ronthatnak, vagy javíthatnak a magyar vasút nemzetközi megítélésén, hírnevén. Épp ilyen fontos számukra a hazai utasok véleménye. Arra törekszenek, hogy a naponta munkába járó több tízezer ingázó is egyre tisztább, világosabb, jól fűtött vonatokon érkezhessen munkába, és a fárasztó nap után kulturált körülmények között térhessen haza. A MÁV Budapesti Igazgatóságán emlékbizottság és operatív bizottság alakult a Keleti pályaudvar centenáriumának méltó megünneplésére. A rendezvénysorozattal is az az elsődleges céljuk, hogy közelebb hozzák egymáshoz az utazóközönséget és az értük dolgozó vasutasokat, minden tekintetben emeljék szolgáltatásaik színvonalát, bővítsék tartalmát. A Keleti pályaudvar szocialista brigádjai egyöntetűen csatlakoztak a ,,100 óra a százéves Keletiért"-mozgalomhoz, társadalmi munkájukkal is hozzájárulva az utasokat fogadó környezet szebbé tételéhez, a csomópontot fejleszteni kívánó egyéb törekvésekhez. Több kiállítással emlékeznek az elmúlt száz évre, az elődökre, a pályaudvar munkásmozgalmi múltjára. Tavaly volt 50 éve, hogy innen, a Keletiből indult el az első hazai villamosmozdony vontatta szerelvény, erre is emlékeznek, amikor az indulási oldalnál elhelyezik az egyik legrégibb, a V. 40.016 pályaszámú villamosmozdonyt. Emléklapot, plakettet kapnak azok, akik a legtöbbet tették a pályaudvar fejlődéséért, jó hírnevének kialakításáért. Az idei vasutasnapot részben a centenáriumi ünnepséghez szeretnék kapcsolni, de a tervek szerint itt lesz az 1984-es vasutastisztavatás is. Korabeli kocsikkal „nosztalgiavonatot" indítanak, az utasok a Keletiből kiinduló első, Budapest-Gödöllő vonalon tehetnek kirándulást. A századik születésnap központi ünnepségét augusztus 16-ra tervezik. Tongori Imre, a MÁV Budapesti Igazgatóságának vezetője mondotta az évindító munkásgyűlésen: A száz évre visszanyúló hagyományok, ez a nagyszerű évforduló nemcsak elődeink munkájának becsülésére, tiszteletére köteleznek bennünket, hanem egyben arra is indítanak, hogy mai gazdasági feladatainkat, a ma lényegesen újszerűbb és korszerűbb technika eszközeivel, a jól felkészült vasúti szakemberek gazdag tudásával és igazi vasutas elhivatottsággal maradéktalanul oldjuk meg, végezzük el, a magunk, a Magyar Államvasutak, az egész ország javára. " Az új gazdálkodási körülmények a MÁV-ot is lépésváltásra késztették. Az ország legnagyobb vállalatának a személy-és áruszállítás szolgáltatásával, mint áruval kell kereskednie, a kereskedelem minden szabályával és nehézségével. A vasutas munkájának végső minőségi ellenőre az utazóközönség és a fuvaroztató partner. Az első osztályú minősítés megszerzése nem könnyű feladat. De ma már ezért tesznek egyre többet az információs fülkékben, a pénztárablakok mögött, a forgalmi irodákban, a mozdonyvezetői állásokon, a vonaton az utasok között szolgálatukat teljesítő vasutasok ezrei. S ami a fő cél: ettől érezhetik magukat az utasok egyre inkább megbecsült, figyelmesen fogadott, körültekintően informált, kulturáltan utaztatott, szívesen látott vendégnek. (x) Százéves a Keleti pályaudvar