Budapest, 1984. (22. évfolyam)

4. szám április - Ráday Mihály: Háromszázan fényképezik...

Száz esztendővel ezelőtt az Akadémia jeles tudósokból ál­ló albizottsága már kijelölte a honalapítás ezeréves évfordu­lójának ünnepi évét. Addig ugyan még hátravolt egy évti­zed, de az ország lázasan ké­szülődött, s a főváros lakossá­ga hatalmas építkezésekkel ta­lálkozott mindenfelé. Ez idő tájt talán az építészet volt a leg­fontosabb művészeti ág: gigan­tikus tervek készültek Budapest világvárossá fejlesztésére, az irigyelt Bécs utolérésére, sőt, elhagyására. A század utolsó harmadában születtek meg az első nagy magyar mérnöki al­kotások. Modern technikával, a vas és az üveg merész kompo­nálásával hatalmas vásárcsar­nokok, kiállítási és üzemépüle­tek, pályaudvarok épültek, többnyire a különböző korok és mesterek formavilágának öt­vözetéből kialakult eklektikus stílusban. 1877-re a híres párizsi Eiffel­cég megépítette a Nyugati pá­lyaudvart. A vasút addig soha nem látott fejlődése azonban csakhamar újabb fővárosi, úgynevezett fejpályaudvart igé­nyelt. 1882-ben el is kezdődött a Keleti pályaudvar építése az akkor még peremvárosnak szá­mító területen. A laza, valaha mocsaras ta­lajba számtalan cédruscölöp került az alapok megerősítésé­re. Rochlitz Gyula, a szabad­ságharc egykori honvéd száza­dosa, Bécsben tanult építész készítette el a fogadócsarnokot körülölelő eklektikus épület terveit. Többek között ő az első dunai vasúti összekötő híd, va­lamint a Népköztársaság úti MÁV Vezérigazgatóság épüle­tének tervezője is. A pályaud­var vasszerkezetét a neves hídé­pítő mérnök, Feketeházy János tervezte, aki egyben a Szabad­ság-híd, az Eiffel építette szege­di Tisza-híd, az Operaház tető­szerkezetének terveit is megal­kotta. Az európai hírű műlaka­tos, Jungfer Gyula keze mun­káját dicséri az ötrészes, monu­mentális, reneszánsz mintázatú kapuzat, s az épület vala­mennyi kovácsoltvas díszítése. Az épületegyüttes csodálato­san sikerült lezárása az Erzsé­bet-hídtól kiinduló, várost át­szelő sugárútnak, mintha óriási kapuja lenne az országnak, vi­lágnak. Az épület homlokzatán két szobor, emléket állítva a gőzvasút feltalálójának, Ste­phensonnak, és a gőzgép feltalá­lójának, Wattnak. Az előcsar­nok freskóit az akkori évtize­dek két igen sokat foglalkozta­tott művésze, Thán Mór és Lotz Károly festette. 30 A pályaudvart 1884. augusz­tus 17-én adták át a nagykö­zönségnek, Budapest legfonto­sabb vasútközpontja tehát idén ünnepli fennállásának centená­riumát. Alig egy hónappal aze­lőtt, 1884. július 15-én nyitot­ták meg a Budapest-Kelenföld-Újszőny (Komárom) közötti 92 kilométer hosszú egyvágányú vonalat, amellyel teljessé vált a Budapestet Béccsel, azaz Nyugat-Európával összekap­csoló Duna jobb parti vasútvo­nal. A Keletivel egy időben ké­szült el az a 3,6 kilométeres szárnyvonal, amely a pályaud­var és a budapesti összekötő vasút között épült. Az új vasúti csomópont ezzel azonnal be­kapcsolódhatott az ország és Európa vérkeringésébe. A Keleti pályaudvar, Buda­pest egyik legszebb épületeként immár száz esztendeje koszo­rúzza a Baross teret. A tér név­adójának, Baross Gábornak, a magyar vasúthálózat fejlesz­tésében komoly érdemeket szerzett közlekedési miniszter­nek szobra ott áll az indulási oldal mellett. A szobor Szécsi Antal munkája. Kevés világvá­ros dicsekedhet ilyen hangula­tos, századfordulót idéző pá­lyaudvari épületegyüttessel. Nemhiába kedvenc forgatási helyszíne a filmeseknek, itt vet­ték fel néhány jelenetét például az Anna Kareninának, az Ori­ent Expressznek vagy a Wagner-sorozatnak. Az is jó dolog, hogy korunk építészei szerencsésen kapcsolták a múl­tat a jelen igényei szerint épült létesítményekhez. A metrót és a vasutat összekötő, 1969-ben épült aluljáró-rendszerről új képet alkot a Keleti pályaudvar és környéke. A centenáriumát ünneplő vasútközpont a MÁV Budapes­ti Igazgatóságának egyik leg­fontosabb vasúti csomópontja. Nemcsak az igen fontos belföl­di vonalak kiindulási pontja, hanem találkozási helye a ha­zánkon áthaladó nemzetközi expresszvonatoknak is. A bu­dapesti igazgatóság Keleti Kör­zeti Üzemfőnökségének mint­egy 3000 dolgozója átérzi az ezzel járó felelősséget, azt, hogy hazánk legnagyobb nem­zetközi személypályaudvarán a munka szinte egész Európa sze­me előtt folyik. Télen naponta 24—25, nyáron 28—29 exp­resszvonat érkezik, illetve in­dul. Az utazási irodák szerve­zésében is kifut heti egy-két kü­lönvonat. Berlin, Moszkva, Párizs, Belgrád városáig, de a kontinens majd minden nagy­városáig elviszik az utasok e csomópont vasutasainak jó hí­rét, vagy esetleg rossz tapaszta­lataikat. A Keletiben dolgozók tisztában vannak vele, hogy milyen sokat ronthatnak, vagy javíthatnak a magyar vasút nemzetközi megítélésén, hírne­vén. Épp ilyen fontos számuk­ra a hazai utasok véleménye. Arra törekszenek, hogy a na­ponta munkába járó több tíze­zer ingázó is egyre tisztább, vi­lágosabb, jól fűtött vonatokon érkezhessen munkába, és a fá­rasztó nap után kulturált kö­rülmények között térhessen ha­za. A MÁV Budapesti Igazgató­ságán emlékbizottság és opera­tív bizottság alakult a Keleti pályaudvar centenáriumának méltó megünneplésére. A ren­dezvénysorozattal is az az el­sődleges céljuk, hogy közelebb hozzák egymáshoz az utazókö­zönséget és az értük dolgozó vasutasokat, minden tekintet­ben emeljék szolgáltatásaik színvonalát, bővítsék tartal­mát. A Keleti pályaudvar szocia­lista brigádjai egyöntetűen csatlakoztak a ,,100 óra a száz­éves Keletiért"-mozgalomhoz, társadalmi munkájukkal is hozzájárulva az utasokat foga­dó környezet szebbé tételéhez, a csomópontot fejleszteni kívá­nó egyéb törekvésekhez. Több kiállítással emlékeznek az el­múlt száz évre, az elődökre, a pályaudvar munkásmozgalmi múltjára. Tavaly volt 50 éve, hogy innen, a Keletiből indult el az első hazai villamosmoz­dony vontatta szerelvény, erre is emlékeznek, amikor az indu­lási oldalnál elhelyezik az egyik legrégibb, a V. 40.016 pálya­számú villamosmozdonyt. Em­léklapot, plakettet kapnak azok, akik a legtöbbet tették a pályaudvar fejlődéséért, jó hír­nevének kialakításáért. Az idei vasutasnapot részben a cente­náriumi ünnepséghez szeretnék kapcsolni, de a tervek szerint itt lesz az 1984-es vasutastiszt­avatás is. Korabeli kocsikkal „nosztalgiavonatot" indíta­nak, az utasok a Keletiből kiin­duló első, Budapest-Gödöllő vonalon tehetnek kirándulást. A századik születésnap köz­ponti ünnepségét augusztus 16-ra tervezik. Tongori Imre, a MÁV Buda­pesti Igazgatóságának vezetője mondotta az évindító munkás­gyűlésen: A száz évre vissza­nyúló hagyományok, ez a nagyszerű évforduló nemcsak elődeink munkájának becsülé­sére, tiszteletére köteleznek bennünket, hanem egyben arra is indítanak, hogy mai gazdasá­gi feladatainkat, a ma lényege­sen újszerűbb és korszerűbb technika eszközeivel, a jól felké­szült vasúti szakemberek gaz­dag tudásával és igazi vasutas elhivatottsággal maradéktala­nul oldjuk meg, végezzük el, a magunk, a Magyar Államvasu­tak, az egész ország javára. " Az új gazdálkodási körülmé­nyek a MÁV-ot is lépésváltásra késztették. Az ország legna­gyobb vállalatának a személy-és áruszállítás szolgáltatásával, mint áruval kell kereskednie, a kereskedelem minden szabályá­val és nehézségével. A vasutas munkájának végső minőségi el­lenőre az utazóközönség és a fuvaroztató partner. Az első osztályú minősítés megszerzése nem könnyű feladat. De ma már ezért tesznek egyre többet az információs fülkékben, a pénztárablakok mögött, a for­galmi irodákban, a mozdony­vezetői állásokon, a vonaton az utasok között szolgálatukat tel­jesítő vasutasok ezrei. S ami a fő cél: ettől érezhetik magukat az utasok egyre inkább megbe­csült, figyelmesen fogadott, körültekintően informált, kul­turáltan utaztatott, szívesen lá­tott vendégnek. (x) Százéves a Keleti pályaudvar

Next