Budapest, 1986. (24. évfolyam)

5. szám május - PESTI TÜKÖR

Várnegyed: új forgalmi rend — Indul a Sikló — Felújítják a Lánchidat Megváltozik a közlekedés a főváros egyik, legnagyobb idegenforgalomnak örvendő körzetében: május 17-én új forgalmi rend lép életbe a Várnegyedben. A szükségszerű in­tézkedés lényege, hogy korlátozzák a gépko­csiforgalmat. Személyautóval csak külön en­gedéllyel lehet behajtani a Vár területére. Az itt lakók­­ névre és rendszámra szólóan minden további nélkül megkapják az enge­délyt. Természetesen nem vonatkozik a kor­látozás a fuvarban lévő taxikra, a Hilton ha­zai és külföldi vendégeire, és az itt lévő köz­intézmények (például házasságkötő terem) működését sem akadályozza majd ez az in­tézkedés. Bizonyára enyhül (megszűnik?) majd a Várban a parkolási zűrzavar is, hi­szen nem 1500-1600 autósnak kell marakod­nia a meglévő 900 férőhelyért. Szigorúan korlátozzák a járművek haladási sebességét és a teherforgalmat is, mert a nagyfokú igénybevétel, az erős rezgés veszélyezteti az úttestek (a felszín alatt üregek, barlangok, pincerendszerek húzódnak!) és az épületek állagát. Mivel az új rend szerint a Moszkva térről induló 16-os busz a Bécsi kapu térig, az Engels térről induló pedig a Dísz térig jár, a Várnegyed tömegközlekedésének javításá­ra 116-os jelzéssel új járat indul a Március 15. tér—Erzsébet híd—Lánchíd utca—Hu­nyadi János út—Dísz tér—Palota út—Dózsa György tér—Attila út—Erzsébet híd—Már­cius 15. tér útvonalon, körforgalomban. Ez­zel a három, Várat érintő buszjárat három metróállomással teremt kapcsolatot. A gépkocsival érkezők számára új parko­lóhelyet létesítettek a Vár nyugati oldalán, a Dózsa György téren, illetve keleti felén, a Lánchíd utca elején. E helyekről nemcsak busszal vagy gyalogosan lehet feljutni a Vár­ba, hanem a Dózsa György térről a gyorslift­tel, a Clark Ádám térről pedig a Siklóval. Az újjáépített Sikló a tervek szerint nyáron reg­gel fél nyolctól este tízig, télen kilencig há­rompercenként közlekedik. A végleges me­netrendet a Vár mindenkori forgalmának (nagyobb rendezvények, színházi előadások stb.) megfelelően, rugalmasan alakítják ki. Az Árpád, az Erzsébet és a Szabadság híd után sor kerül a Lánchíd felújítására is. A becslések szerint a mintegy 200-250 millió fo­rintos munka kivitelezése csak jövő tavasszal kezdődik, ám a szakemberek még az idén el­végzik a vizsgálatokat, melyek a felújításhoz szükségesek. Miért hát e korai beharango­zás? Hogy a lakosság is felkészülhessen a kö­rülbelül egy esztendeig tartó felújítás idejére. Ezalatt — mintegy másfél hónapig — a Lánchíd teljesen el lesz zárva mindennemű forgalom elől, s jó tíz hónapig pedig — a Szabadság hídhoz hasonló védőalagút alatt — csupán egy sávon közlekedhetnek az autó­buszok. Egyébként, mint arra Stadinger István ta­nácselnök-helyettes ígéretet tett, a tervezéstől az építkezés befejezéséig, a sajtó útján rend­szeresen tájékoztatják a főváros lakosságát a munka állásáról. S ha napjainkban valaki netán még aggodalmasan pislog a Szabadság híd irányába, hadd nyugtassuk meg: június végén — a tervezettnél két hónappal koráb­ban — átadják a forgalomnak. Már csak azért is, mert Dalmy Tibornak, a „hidak kormánybiztosának", immár kijelölték új „rezidenciáját" — a Lánchídon. O. I. Paskál fürdő Ha hinni lehet a sokadik határidőnek, még ebben az esztendőben befejeződik a Gellért fürdő teljes korszerűsítése, rekonstrukciója. Az építkezéssel egyidejűleg felújítják a teljes gépészeti rendszert és az összes technikai be­rendezést. Az idén ismét nekilátnak a Paskál fürdő építésének is. Most egy úszó- és gyer­mekmedencét létesítenek, amelyet a tervek szerint 1988-ban vehetnek birtokukba a fő­városiak. Az erdők felől fúj a szél... A MTESZ Budapesti Szervezete vendég­ségben járt Visegrádon a Pilisi Állami Park­erdőgazdaságban. Tervszerű munkalátoga­tás volt ez a vendégség, hiszen az erdőgazda­ság a gondozója a fővárost övező erdőknek. A vendéglátók ismertették a gazdaság fela­datait, a többcélú erdőgazdálkodás eredmé­nyeit és az adódó gondok közül kitértek a környezetvédelem problémáira is. Az erdők felől fúj a szél — mondta dr. Szikra Dezső főigazgató-helyettes, arra utalva, hogy egy cseppet sem közömbös, hogyan működik a „főváros tüdeje", még kevésbé az, hogy az erdők tiszta levegője eljut-e a fővárosba. S mintegy e gondolat köré csoportosítható a tájékoztatót követő tanácskozás fő témája is, ugyanis a MTESZ Budapesti Szervezete e testületi ülésén a főváros környezetvédelmé­vel foglalkozott. •A meghívott előadók illetékességéhez alig­ha férhet kétség. Fejes Mária, a Fővárosi Tanács környezetvédelmi titkára Budapest környezet- és természetvédelmi helyzetéről, adottságairól, a megoldásra váró feladatok­ról beszélt; dr. S. Nagy László, az OKTH Budapesti Felügyelőségének igazgatója pedig a veszélyes hulladékok tárolásának és meg­semmisítésének a kérdéseit elemezte. S jólle­het, mind a két beszámolóban, mind a vitá­ban inkább a gondokról lehetett hallani, a tanácskozás mégsem vált panasznappá. A környezetvédelemhez pénzre van szükség, de — mint számos példa igazolja — legalább ilyen fontos a szemléletváltozás a termelés és az irányítás minden szférájában. Dr. Horgos Gyula, a MTESZ Budapesti szervezetének elnöke úgy fogalmazott, hogy a MTESZ egyesületei, az azokban dolgozó szakemberek partnerei lehetnek a környezet­védőknek. Mindkét irányból egyformán fon­tos azonban a közeledés: a tennivalók isme­ A Petőfi Csarnok Több mint kétezer fiatal randevúzott az el­múlt nyolc hónap alatt a főváros legújabb művelődési fellegvárában, a Petőfi Csarnok­ban. A Városligetnek minden korosztályból vannak szerelmesei. Nem véletlen, hogy eb­ben a szép környezetben építették fel társa­dalmi összefogással az ifjúsági szabadidő­központot. A Fővárosi Tanács 42 millió, a Közlekedési Múzeum 20 millió, az Állami If­júsági Bizottság 12 millió, a KISZ KB 30 mil­lió, a KISZ Budapesti Bizottsága pedig 9,8 millió forinttal támogatta az építkezést. Mi több, a KISZ védnökséget vállalt azért, hogy a 6-30 éves korosztálynak mielőbb „tető le­gyen a feje fölött". Vajon mi mindent kínálnak e tető alatt? Lehel László igazgató elmondta, hogy a legkisebbeket, az óvodásokat és a kisiskolá­sokat — többek között — játékműhely vár­ja. Szombaton és vasárnap délelőtt bábokat készíthetnek, rajzolhatnak, természetes anyagokkal — fával, papírral, szövettel — fejleszthetik kézügyességüket. A Kópé-vár, a mesejáték és a bábprogramok az apróságok kedvencei. Legnagyobb számban azonban a tizenéve­sek látogatják a Petőfi Csarnokot. Legnép­szerűbbek a táncház rendezvényei, a rock­koncertek, a jazzhangversenyek és természe­tesen a szombat esti „Csillagfény" szuper vi­deo diszkó. A klubok közül sok érdeklődőt vonz a SIN-ClAIR klub, melyben a fiatalok a számítástechnikával, az informatikával is­merkedhetnek. Keddenként diák újságírókat és rádiósokat foglalkoztatnak az írd és Mondd! klubban. A Petőfi Csarnok és a Metró klub közös együttese folyamatosan felvesz jelentkezőket társastánc, akrobatikus rock and roll, break, jazz diszkó, show dan­ce tanfolyamra. A művészeti vezetőjük, a többszörös magyar társastáncbajnok: László Attila. Számtalan lehetőség kínálkozik a tömeg­sportra is. Igen kedvelt a görkorcsolyaklub, a biomechanikai torna lányoknak és a karate a fiúknak. A csarnok mellett futball-, ko­sár-, röp-, kézi- és tollaslabdapályák várják a testedzés híveit. Közkedveltek a Petőfi Csarnok állandó szolgáltatásai is. Az információs központjuk például naponta 10-22 óráig ad tájékoztatást a főváros valamennyi kulturális programjá­ról és a napi aktualitásokról. Itt kölcsönöz­hetők sportfelszerelések, újságok, játékok és útikönyvek. Házi Zsuzsa fejében tehát a környezetvédelem jelölje meg a konkrét feladatokat, írjon ki pályázatokat környezetkímélő technológiákra, ugyanak­kor a tudományos egyesületek is keressék, hol, miben segíthetnék a környezetvédőket feladataik megoldásában. (o. i.)­ ­

Next