Budapest, 2008. (31. évfolyam)

5. szám május - Fejérdy Tamás: Faszádizmus és városi identitás

BUDAPEST 2008 május Faszádizmus és városi identitás szöveg: Fejérdy Tamás, fotó Sebestyén László Nem most kezdődött, de nem is nagyon régen. A város arculatának védel­mére felesküdtek körében mára egyértelműen szitokszónak számít rámon­dani egy épített házra: a faszádizmust testesíti meg. Holott lehet olyan eset, amikor nincs más megoldás. De sokkal többször adódik, hogy alkalmazása alibi azoknak, akik szemmel láthatóan nem látják egyensúlyi helyzetben az értékek és a beruházással megkereshető haszon mérlegét Budapes­ten. Sok példa mutatja mára, csak úgy lehetne rendezni az egyre élesebb konfliktust, ha a tervezés egységekben s nem házakban gondolkozna. Ha a tervezô urbanista érzékkel, felelôsséggel dolgozna, s a megrendelôt is szigorú szabályok közé szorítaná a városigazgatás. Nem tartunk itt. Néhány évvel ezelôtt már közreadtam egy rövidke írást ebben a témában, a Műemlékvédelem folyóirat hasábjain. Akkor éppen az adta az írás időszerűségét, hogy egy európai uniós kutatási-helyzetelemzési program foglalkozott a kérdéskörrel. Az ICOMOS francia szekciója által vezetett programban számos európai ország szak­emberei vettek részt, a munka részleteit és eredményeit annak rendje és módja szerint közzé is tették (Façadisme et identité urbai­ne/ Façadism and urban identitiy (Actes du colloque, Paris, janvier 1999). Minderről Korompay Katalin részleteseb­ben is beszámolt „Homlokzatszadizmus / Homlokzatizmus” címmel (Új Magyar Építôművészet, 1998. évi 3. sz.). Azóta eltelt néhány esztendő anélkül, hogy a faszadiz­mus a hazai közbeszéd részévé vált volna, de az is tény: egyre többen használják magát a kifejezést. S egyetérteni látszanak abban, hogy valamiféle „inkább negatív” jelenségrôl van szó, ugyanakkor az is elég világosnak tűnik, hogy a szó tényleges jelentését, pon­tosabban az általa leírt tartalmat illetően jelentősek a nézetkülönbségek. Érdemesnek tartom megpróbálni lépéseket tenni a közös értelmezés irányában. Ennek fôleg abban a tekintetben lehet haszna és értelme, hogy amikor településeink értékvédelmének és megújításának egyszerre jelentkezô igé­nyével szembesülünk, a szereplôk (felelôs résztvevôk) valóban értsék és megértsék egymást. Csak ez vezethet el a mindenki által elérni óhajtott integrált szemléletű, azaz az értékvédelmet és a fejlesztéseket egyszerre szolgáló megoldásokhoz. Brüsszelizáció Lássunk először egy lehetséges meghatá­rozást a faszádizmus fogalmára: „egy vagy több meglévő épület állapotától függetlenül történô lebontása, elsôsorban utcai homlokzata vagy homlokzatai kivételével, amelyek mögött új épületet emelnek” – írtam néhány évvel ezelôtt, Dinu Bumbaru kanadai építésznek az ICOMOS Information, 1989. évi 4. számában megjelent írására támaszkodva (tudomásom szerint ez volt ennek a jelenségnek az első említése a nemzetközi szakirodalomban). Ez a definíció sok tekintetben ma is megállja a helyét, ugyanakkor nem írja le teljes mérték­ben a jelenség urbanisztikai, történeti város­­szerkezeti szempontból talán legsúlyosabb hatását. Nem utal például azokra az esetekre. A Ferenc körúton, a Blaha Lujza tér szomszédságában .

Next