Budapest, 2008. (31. évfolyam)
3. szám március - Janotti Judit, Ráday Mihály: Táncsics börtöne amereikai fogságban
BUDAPEST Mindenki tudja, hogy a francia forradalom egy börtön (börtönként is használt) épület, a Bastille lerombolásával kezdődött. Az 1848/49-es magyar forradalom első napi eseményeinek egyike Táncsics Mihály („a politikai status-foglyok”) kiszabadítása volt (hasonló akcióra 1956-ban is sor került). Számtalan játékfilmben helyszín valamely rabtartó intézet, s legendák keringenek nagy (valós, vagy költött) szabadulásokról Monte Christo grófjától Pillangóig, de a magyarországi betyárvilág históriájának is visszatérő helyszíne a börtön. Némely „intézetek” ott, ahol vannak, turisztikai vonzerőt jelentenek, mint Is vára vagy a Tower, s egyben nemzeti emlékhelyek is. Lehetne az – például – Szamosújváron az 1860-ban átadott börtön, ahol Rózsa Sándort őrizték haláláig. De nem az, mert ma is eredeti funkciójában működtetik Romániában, s át is alakították az ország lakossága többsége vallási szokásainak megfelelően. Nem lehet bejutni az aradi várba, s ott a várbörtönbe sem, mert katonai bázis ma is. Látogatható viszont Ausztriában a kufsteini várbörtön, amelynek „vendégszeretetében” sok magyar szabadsághősnek része volt. Korlátozásokkal megtekinthető néhány, a magyarokat is fogva tartó, ebben a funkcióban ismert épület a cseh-morva területen használtak közül is, mint Olomouc (Olmütz), Spilberk (Spielberg), Josefov (Josephstadt) vagy a második világháború alatti népirtásban is szerepet kapott Terezin (Theresienstadt). De nem látogatható a Budai Várban a Táncsics Mihály utca 9., a volt József Kaszárnya és az udvarán külön álló, két méter vastag kőfalakkal (eredetileg puskaporos toronynak) megépített börtön. Nem, mert az épületegyüttes a második világháború után amerikai tulajdonba került. A tatárjárás keserves tanulságait levonva IV. Béla Magyarországon városalapítási és várépítési munkákba kezdett. Budavár taktikai, stratégiai és államigazgatási szempontból is kiérlelt, tervszerű alkotás volt. 1249-ben már állnia kellett az udvar és pénzverde befogadására alkalmas királyi kúriának Budán. Zolnay László logikusan levezette, hogy az általa 1962-ben megásott Táncsics Mihály utca 9. számú telken talált régészeti leletek a királyi kúriával és a pénzverdével (Magna Curia Regis, németül Kammerhoff) értelmezhetők. Tehát az addig uralkodó szakmai szemlélettel ellentétben feltehetô, hogy a korai királyi rezidencia nem a város déli részén, a mai palota helyén, hanem magában a polgár Táncsics börtöne, amerikai fogságban szöveg: Janotti Judit és Ráday Mihály, fotó: Ráday Mihály Az 1848/49-iki magyar polgári forradalom 160. évfordulóján különösen fontos beszélni a nagy nap, március 15. egyik eseményének helyszínéről, arról az épületrôl, amelyből a fellelkesült nép kiszabadította az ott bebörtönzött „státusfoglyot”, Táncsics Mihályt. Most, a hosszan tartó tárgyalások után is amerikai felségterület a ház, épületei, udvara. Sikerült bejutnunk a mindenkitől elzárt területre, hogy olvasóinknak is megmutathassuk 2008 márciusának idusán. Büszke erre a BUDAPEST, ahogy szerzôire is, akik ezt az írást jegyzik. Részlet Erhard Schön metszetébôl A fôépület és melléképületei az udvar felôl 1944/45 telének harcai után 2 2008 március