Budapest, 2017. (40. évfolyam)
8. szám, augusztus - Arany János a Margitszigeten - Zappe László: Londoni újdonság – hazai régiség
2017 augusztus londoni újdonság – hazai régiség Zappe László Tombol a nyár, úgyhogy csupa vígsággal szomorítanak a színházak. Igényesek és mulatságosak is szeretnének lenni, mégpedig egyszerre. Mást nem is tehetnek, manapság egy nyári játszóhelynek többnyire csak egy produkciója futja. Kivétel Orlai Tibor, az ő energiájából és talentumából többre is jut. A fenti dilemmára azonban ő sem, illetve az általa meghívott rendezők sem tudják a megoldást. A Belvárosi Színházba a Családi játszmák című legfrissebb londoni sikert adaptálta Göttinger Pál. „Sam Holcroft intellektuális komédiája 2015-ben a londoni Nemzeti Színház nagy sikere volt” – tudatja az előzetes, amiben csak az évszámnak, esetleg a játszóhely megnevezésének van igazi információ értéke, a többit bármely angol bohózatról is szinte szó szerint olvashatjuk. De tulajdonképpen a tartalmi kivonatot is: „családi ünnepre gyűlik össze a família... Ahogy ez lenni szokott: frusztrációk, kényszerképzetek, rokonszenvek és ellenszenvek kerülnek felszínre, ahogy a különböző életformák és gondolkodásmódok egy asztalhoz kényszerülnek.” Valóban: éppen úgy, ahogyan lenni szokott. Családi összejövetel, amelyen kiborul a bili, kipottyan a csontváz a szekrényből – válogathatunk a kopott metaforák közül. Viselkedési sztereotípiák éppúgy lelepleződnek, mint titkos szerelmi viszonyok. Némelyik elég képtelennek tűnik föl, de hát éppen ez a műfajban elengedhetetlen meglepetés alapja. Amitől mégis szinte eredetinek látszik az előadás – bár természetesen nincs új a nap alatt –, azok a színpad fölött cserélődő feliratok, amelyek a szereplők bizonyos szokásairól, illetve számukra előírt magatartásokról tájékoztatnak. A Csak akkor, ha... típusú előírásoknak humorforrásul kellene szolgálniuk. Olykor be is jönnek. Bár korántsem mindig. Néha túl szofisztikáltan kapcsolódnak az amúgy együgyű cselekményhez. Habverésnek vagy lufinak is szokás nevezni az ilyesféle kényszeres színpadi megoldásokat. A színészek persze minden helyzetben feltalálják magukat, minden nehézségből kikászálódnak. Működik Járó Zsuzsa fanyarsága, Kútvölgyi Erzsébet túlhabzó anyai energiája, Ötvös András mackós ügyetlenkedése, ostoba ravaszkodása. Szikszai Rémusz bamba férjet, Réti Adrienn a családi körben szerepét kereső színésznőt, Papp János tolókocsis magatehetetlenségében is agresszív apát alakít. Ondraschek Péter multifunkcionális kerekasztalt tervezett az összejövetelhez, Cselényi Nóra jellemre szabta a ruhákat. Szentendrén Szép Ernő régi jó darabját, az 1922-ben született Vőlegényt rendezte meg Novák Eszter. Egyszerű történet: a világháború után nyomorba süllyedt hivatalnokcsalád eladó lánya pénzes férjre, ugyancsak nyomorgó, magát kártyázással fenntartó, link ifjú fogtechnikus meg gazdag menyasszonyra vadászik. Egymásra találnak természetesen. A költő írónak nincs szíve következetesen végigvinni a várható botrányt. A fiatalok egymásba szeretnek, a fogorvosi székben elhálják a meg sem kötött házasságot – az időbeli sorrend lehet fordított is. A lényeg az, hogy a szüzességét vesztett leány ezután nem látja akadályát, hogy kitartott nőként folytassa pályáját, ám végül győz a szerelem. Hogy miből fognak megélni, arra tervük és fogadkozásuk van, de hogy mi a realitás, azt homály fedi. Novák Eszter rendezésében az elszegényedett család életét amúgy is túlírtan, pepecselve ábrázoló első rész végtelennek tetszik, bár Takács Katalin, Tóth Ildikó és Gazsó György játéka bizonyára sokat javíthatna a helyzeten, a látványosan szenvelgő anya, a szétzüllés ellen reménytelen harcot folytató nagylány és a kaszinó álomvilágában nagyszabású szélhámosságról ábrándozó apa igazi színházat is teremthetnének kicsit öszszefogottabb, összeszedettebb rendezői elképzelés mellett. Valcz Gábor kopott díszlete praktikusan változtatható, Zeke Edit stílusosan semleges ruhatára feltűnés nélkül illeszkedik az előadásba. Szabó Kimmel Tamás cinikus fogtechnikusa éppen annyira ellenszenves, hogy ne érdemelje ki a boldog véget. Az előadásból leginkább az derül ki, hogy Szép Ernő darabját főképp Kovács Patrícia alakítása miatt volt érdemes elővenni. Különösen, amikor konok céltudattal, talán elszánt szerelemmel ücsörög a fogorvosi székben. Ez a néhány perc végül is megéri a többi három órát. ● 31 BUDAPEST arany János a margitszigeten Irodalmi séták, extra programokkal Az Arany János-emlékévhez kapcsolódva a Budapesti Nyári Fesztivál és a Petőfi Irodalmi Múzeum különleges irodalmi sétákat szervez a Margitszigeten. A víztoronytól induló tematikus túrák során az érdeklődők bejárhatják az Arany János által is kedvelt helyszíneket, amelyekhez ismert és kevésbé ismert anekdoták kapcsolódnak: az Őszikék-ciklus verseiben megörökített tölgyektől kezdve a Margitszigetért rajongó írótársak és utódok – Jókai, Krúdy, Madách, Bródy Sándor, Babits, Szerb Antal, Radnóti, Lackfi – emlékezetén át egészen a Nagyszállóig, ahol Arany életének utolsó időszakában élt és alkotott. A séta során muzeológusok és irodalomtörténészek kalauzolnak bennünket, emellett társművészeket is vendégül hívnak, akik saját történeteikkel és alkotásaikkal hozzák közel a Margitszigethez kötődő írónagyságok szellemi örökségét. Szakmai konzultáns: Sidó Anna. Túravezető: Nagyvári Ildikó. A program jegyköteles, a csoportok a Margitszigeti Szabadtéri Színpadtól indulnak! ● Dátumok, információ: http://szabadter.jegy.hu