II. kerületi községi polgári fiúiskola, Budapest, 1937
c.-ben lefektetett egységes nevelési eljárás adta meg központi gondolatát. Tanári testületünk a múlt évben felállított tankerületi királyi főigazgatóság irányítása és a székesfőváros közoktatási ügyosztályának támogatása mellett komoly felelősségtudattal végezte kötelességét. A tanítás és nevelés ránk rótt feladatain kívül tanári értekezleten vitatta meg a Tanterv és Utasítás megfelelő szakaszait és a fennebb említett törvénycikk korszakalkotó ״ Utasításait“. Az iskola belső életének képe alakul ki ezen értekezletek tárgyalásaiból. A nevelés és oktatás eredményességét fokozni, a tanulók szorgalmát és magaviseletét javítani, az ehhez adódó eszközöket és módszeres eljárásokat megkeresni törekedtünk e megbeszéléseinkben. Az I. módszeres értekezletünkön a tanmenetek készítőinek beszámolója után a tanártestület tagjai az iskola belső életének egyes mozzanatairól nyújtottak értékes képet. (Antal Fülöp: a tantárgyak koncentrációjáról; Dr. Szabó Mihály: a tanulók otthoni olvasmányairól; Bodor Béla: az ifjúsági könyvtárról; Rosenberg Róza: a német nyelv tanításáról; Holló Károlyné: a házi feladatokról; Grafi Józsa: a dolgozatok javításáról; Dr. Ambrózy Gusztáv: a természettudományi oktatás segédeszközeinek alkalmazásáról; Dr. Németh László, iskolaorvos: az egészségtan tanításáról; Vadon Benjamin: a rajz és a többi tárgy kapcsolatáról; Trupper Béla : az önképzőkör munkásságáról; Petényi József: az iskola és a cserkészcsapat kapcsolatairól.) A II. módszeres értekezleten Rosenberg Róza, tanár ״ A tanulók munkateljesítményének fokozásáéról tartott előadást. — Utána dr. Szabó Mihály tanár dr. Németh László iskolaorvos ״ A Medve utcai polgári“ című tanulmányának ismertetésénél, lelkes szavakban emlékezik meg annak hatásáról, céljáról, módszeréről és értékéről. Szerinte ennek a szorosan pedagógiai vonatkozású tanulmánynak sajátos, közvetlen, mondhatni személyes hatása van. A munka célja: a tanuló megismerése, minden vonatkozásban, amelyhez az iskolaorvos csak hozzáférhet. Hogy az iskola középpontjában álló tanulót megmutathassa, a tanulmány szerzője sajátos módszerrel él. Kezdi az iskola külső kérgének leírásával, (iskolatörténet, épületrajz) majd a külső világ felé hatol (szülővilág, lakás, környezet leírása). Ezután befelé irányuló megfigyeléssel, az elemzés módszerével, a tanuló testi és szellemi tulajdonságait méri fel, pontos kísérleti úton. Mindkettőből újabb szintézis eredményeképpen előállanak az egyes tanulókról készült egyéni jellemrajzok. Ezen különös módszerrel felépített munka rendkívül érdekes, szép és tanulságos fejezeteinek ismertetése és azok mesteri módon való méltatása, után az iskolaorvos és a tanár oly ’sokszor emlegetett“ együttműködésének szükségességét hangoztatja, amelynek alapjául az osztályfőnöknek átnyújtandó iskolaorvosi jellemrajzot jelöli meg. Végül összefoglalásképen a■ tanulmány legfőbb értékeire mutat rá. Különösen értékessé teszi a soraiból kicsendülő, de még inkább a sorok között bújkáló líraiság, a mű nemcsak pedagógiai, hanem orvosi vonatkozásaiban is ״ új utakat törő, alapvető mivolta és programmot adó ereje, amely az iskolaorvos és a tanárság együttműködésének eszményi tervét ragyogtatja elénk. Ezen módszeres értekezletünkön állapítja meg véglegesen és fogadja el a tanári testület az iskola új ״ Házi rendjének“ szövegét is. Az új ״ Házi rend“ 34 pontban foglalja össze azokat a szabályokat, amelyeknek megtartása minden tanulóra nézve kötelező. A május 14-iki értekezletünkön pedig Borz József tanár számol be az osztályfőnöki órákon szerzett tapasztalatokról. Megállapítja, hogy az osztályfőnöki