II. kerületi községi polgári fiúiskola, Budapest, 1939
n látták el. A Grafi Józsa halálával megüresedett tanszékre állandó helyettesi minőségben Szentirmay János került. Bodor Béla és Holló Károlyné tanárokat betegszabadságuk alatt Ábrahám Gizella, illetőleg Kempelen Márta tanárok helyettesítették. Dr. Ambrózy Gusztáv és Harmath József tanárok óráit katonai szolgálatuk ideje alatt Szentes Ervin tanár, illetőleg Majoros István és Kovács János testnevelő tanárjelöltek látták el. 7. Az iskola tanulmányi ügyei. Iskolánk nevelő munkáját teljes egészében a nemzetnevelés szolgálatába állítottuk. E tekintetben vitéz Fraknóy József, a budapesti tankerület kit. főigazgatója vezéreszméit követtük s arra törekedtünk, hogy a hazafias, az állampolgári és a szociális nevelés hármas irányát a nemzeti cél keretében összefogva, tanulóinkat a nemzet életének ismeretére, magyar öntudatra és a közösség érdekeinek megbecsülésére neveljük. Tanításunkban a Tanterv, az Utasítások s a közoktatásügyi igazgatásról szóló 1935 : VI. t.-c. rendelkezései szerint jártunk el. A tanári testület a tankerületi kir. főigazgatóság irányítása és a székesfőváros közoktatási ügyosztályának támogatása mellett komoly felelősségtudattal végezte kötelességét. Az egységes nevelő és oktató eljárást a tanári testület értekezletei biztosították. A tanévben 1 alakuló, 2 rendes és módszeres, 2 ellenőrző, 2 osztályozó, 3 szülői és 1 záróértekezletet tartottunk. Az értekezleteken beható gonddal vizsgáltuk az iskola belső életét, a tanulók magaviseletét, kikutattuk a tanulás eredményességének akadályait és iparkodtunk azoknak gátat vetni. Módszeres eljárásunk tökéletesítése a tanári testület állandó törekvése volt. A kölcsönös hospitálásokon valamint a főigazgatóság által rendezett bemutató tanításokon szerzett tapasztalatok, a módszerre vonatkozó tanulmányok megbeszélése, az e tárgyban tartott előadások részletes ismertetése mind azt a célt szolgálták, hogy módszeres eljárásunkba korszerűséget, céltudatos egyöntetűséget vigyenek. Eképpen a korszerű pedagógia s a módszeres lélektan eredményeit állandóan szemmeltartva iparkodtunk tanulóinkat öntevékenységre, a munka szeretetére s a tiszta magyar közösségi szellem megvalósítására nevelni. Alakuló értekezletünkön az igazgató kifejtette, hogy a bennünket körülvevő történelmi idők történelmi feladatot rónak a tanári testületre : nemzeti érzésben öntudatos, a haza szeretetében hűséges, hitében erős ifjúság polgárrá nevelését. Ugyanezen az értekezleten foglalkozott a testület Petényi József tanár előadása alapján azzal a kérdéssel, hogy a magyar beszéd és fogalmazás behatóbb tanítását miképpen kívánja az új iskolaévben megvalósítani. A szeptemberi módszeres értekezleten az egységes nevelő és oktató eljárás módját és eszközeit beszélte meg a tanári testület. A február havi módszeres értekezleten dr. Szabó Mihály tanár arról értekezett — dr. vitéz Sághelyi Lajos felügyelő-igazgató könyvével kapcsolatban —,hogy a nyelvhelyesség tanítását miképpen építhetjük tanmenet szerint az oktatás munkarendjébe , ugyanezen az értekezleten Petényi