Evangélikus gimnázium, Budapest, 1885
AESCHYLUSBÓL. I. A Lebilincselt Prometheus. Előadásának ideje épen oly kevéssé bizonyos, mint a Könyörgő Nőké; azonban technikájából, mely előhaladottabb (a jellemek rajza sokoldalúbb, a kar háttérbe szorul, metrikája fejlettebb) mint a Könyörgő Nőkben, Perzsákban és a Heten Theba ellen czímű tragoediában, de nem oly késő korra valló, mint az Orestea trilógiában (nyelve fiatalabb korra utaló frisseséget mutat, a harmadik színész valószínűleg még csak kisegítő gyanánt szerepel, úgy mint a Heten Theba ellen czímű műben), azt lehet következtetni, hogy előadásának ideje valószínűleg a Heten Theba ellen és az Orestea közé, azaz Kr. e. 468-ik és 458-ik év (pl. 78,1 és 80,2) közé esik. Tárgya, mint már a darab czíme is mutatja, a Prometheus mondából van merítve s röviden a következő : Zeus Prometheust, ki a tüzet az égből ellopja s Zeus akarata ellenére az embereknek juttatja, büntetésül Hephaestus által egy sziklához bilincselteti; és midőn Prometheus azzal fenyegetőzik, hogy eljön az idő, melyben Zeust egy újonnan kötendő házasságából származó fia fogja trónjától megfosztani, és a Zeus által hozzá küldött Hermesnek nem akarja megmondani, hogy minő frigyből fog származni az, ki trónját megdönti. Zeus Prometheust földrengés között a sziklával együtt a föld mélyébe temeti. Kétséget nem szenved, hogy a Lebilincselt Prometheus is egy trilógiának része volt. Bizonyosan tudjuk, hogy utána a Feloldott Prometheus következett, melynek tartalmát a «kiengesztelődés» képezte, épen úgy, mint a Lebilincseltét a «bünhődés». A Feloldott Prometheusban t. i. Prometheus hosszú idő múlva a sziklával Előadásinak ideje. Tárgya: Trilógiái szerkezete.