Evangélikus gimnázium, Budapest, 1887

A TÁPLÁLKOZÁS MINT A TERMÉSZET HÁROM ORSZÁGÁNAK PHYSIOLOGIAI KAPCSA. A nagy mindenséget, e világot alkotó u. n. természeti tárgyakat kétfelé csoportosítjuk u. m. szervetlenekre és szervesekre. A szer­vetlenek körét teszik az ásványok, a szervesek körét mind­az, a­mi a növény- és állatország keretébe tartozik. A természeti tárgyaknak két nagy köre, a szervetlenek és szer­vesek között feltétlen határt szabni, megdönthetően különbséget tenni már csak azért is lehetetlennek látszik, mivel mind a két kör alapját, anyagát a chémiailag ismert elemek teszik. Az alkotó elemekre nézve tehát megegyezik e két kör, habár mások is az elemek alkotta szervetlen és szerves vegyületek, illetőleg testek. De ha különbség is van a szervetlenek és szervesek között, azért mégis csak ugyanazon chemiai és physikai erők hatása alatt álla­nak, a­mi a­ket látszólag oly felette eltérő körnek lényeges meg­egyezése. A legegyszerűbbnek és legtermészetesebbnek látszik, ezen állítás igazságát általánosságban belátni és érvényesnek elismerni, de már nehezebben felfoghatónak, sőt a lehetetlenséggel határosnak fogjuk ezen igazságot találni, ha ezt közelebbről tekintjük , akkor ugyanis a növényi és állati életműködések oly természetűeknek fognak feltűnni, a­milyen életjelenségekhez foghatókat, annál kevésbé ezekkel megegyeztethetőket, a szervetlenek között találni egyszerűen képtelenség. A physiologia haladása, az e téren tett felfedezések hordereje épen azon igazság kiderítésében és ennek megc­áfolhatatlan kimu­tatásában rejlik, hogy minden szerves — növényi úgy mint állati — és pedig még oly­annyira fontos életműködés is, csak ugyanazon chemiai és physikai erők hatásának következménye, a mely erők hatásának alávetvék a szervetlenek is. Ezen erőknek hatása a Értesítő 1887/88. évről.1

Next