Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)

1845-02-21 / 135. szám

124 még nicsenese. És ez az egyik. Másik az, hogy igen való­színű, miszerint az itt betáblázott kötelezvények más me­gyékben, vagy városoknál is be vannak táblázva, és végre hogy a régibb tartozások közül lehet alkalmasint nem kevés, melly már kifizettetett de ki nem tábláztatok, ellenben van adósság hihetőleg elég, melly betáblázva nincs. Vegyük azonban az egész tömeget, úgy a mint van, és nézzük ollyannak mintha mind földbirtokra volna fenekitve és lássuk ezt feltéve, hogy állunk hypotheka dolgában. B. megyének kiterjedése kerek számban 65 □ mértföldre rúg, és így esnek az 1844­. végén betáblázott 7 millió 431 ezer 48 fntból, kerek számban minden mértföldre 114 ezer 323 pgö vagy­is 285 ezer 800 fnt váltó tőke és 6858 pgö vagyis 17,145 ft váltó kamat, minden holdra pedig (ha egy holdat 1200 □ ölével, egy □ mértföldet 13,300 holdra veszünk) 87 pgö­gyi 33 tőke. Ha azonban a nemesség majorsági bir­tokát veszszük föl, melly a pénzügyekben működött országos küldöttség előadása szerint 712 ezer 881 holdat tesz, és csu­pán ezt tekintjük hypothekának , úgy minden holdra 10 ft és 302/712 tőke és körülbelül 36 kr. kamat esnék pengőben, ha minden holdon feküdnék adósság; de mivel vannak birtokok mellyek egészen tehernélküliek , világos hogy sok holdnak kell lenni, mellyen ezen átmérőleges summánál több fekszik. Nem kell itt azonban felejteni, hogy ezen teher kamatjainak fedezésére szolgálnak a birtokosnak nemcsak azon jövedel­mei, mellyeket a föld nyújt, hanem minden egyebek is, és így ezen teher igen nagynak meg sem tekintethetik, és csak annyiban gerjeszthet figyelmet, a­mennyiben a földnek cse­kély becse és rendszerint csekély jövedelmezése mindnyá­junk előtt fájdalmasan ismeretes.­­ Ha Magyarország e­­gyéb megyéiben hasonló arányt tartanak a betáblázások, a­mit nem tartunk valószínűnek, és ha az ország kiterjedését Horvátországgal együtt, de a végvidéken kívül, hol különbö­zők a viszonyok, Fényes szerint 4284­­ mértföldre tesz­­szük, úgy a magyar földbirtokon 489 millió 759 ezer 732 ft­ige, vagyis kerek számmal 1222 millió váltó forint te­her feküdnék, mi azonban nem látszik valószínűnek. Ennek 6 polumos kamamatoztatására évenként 29 millió, 395 ezer és 582 forint kivántatnék, miből megtetszik az is, hogy ha czélirányos hitelintézetek következtéül csak egy percenttel csökkenne például a kamatláb, ez maga 4 millió 897 ezer 597 fttal igőben évenkint könnyítene a földbirtokon; ha pe­dig a viszntézet törlesztésre volna olly formán alapítva, hogy a 6dik, percent e czélra fordíttassék, még azon eset­ben is ha az összes adósság­tehernek csak fele volna az i­­­lyen törlesztésnek tárgya, ez évenként 2 millió 448 ezer p­o­nttal könnyí­ne tőketeher-fogyasztás által a hazai telkeken. Lássuk már most valamelly más országot, és igyekez­zünk kikutatni, hogy ott mikép állnak hypotheka dolgában. Legyen elég Francziaországot említeni, a­hol hivatalos ada­tok szerint 11 ezer millió frank vagy­is majdnem ugyan­annyi váltó forint, van betáblázva, mellynek kamatoztatá­sára ha csak 4­/2 petét veszünk is fel, 495 millió frank szük­séges, a hol e fölött a földbirtok 155 millió franknyi földa­dóval van terhelve, (az egyéb számtalan adózásokat nem is említve) melly két summa már magában 650 m­illió frankot tesz. Francziaország kiterjedése 10,086 négyszög­­föld, mellyel ha a földbirtokon fekvő 11 ezer millió franknyi ter­het megosztjuk, egy­­ mértföldre 1 millió 90 ezer 620 frank tőke és 49 ezer 79 frank kamat esik és így majdnem négy­szer annyi tőke mint B. megyében, de nem egészen 3 annyi kamat, mit a kamatlábak különbözése okoz. Ez pedig csak a betáblázott adósságok summájáról szól, mellyek, azoktól a status tetemes bejegyzési díjakat húzván, tudatnak, mig más részről épen ez oknál fogva mindenki meddig csak lehet kerüli a betáblázást, és igy az adósságok igen nagy része bizonyosan nem tudathatik. E felett a 4 ezer 500 millió frank­nyi status adósságnak egy részét is úgy kell tekinteni, mint ollyan terhet, melly egy részben a földbirtokon fenekült. Összefogva ezen futó elemezéseket és példákat, úgy lát­szik hypotheka dolgában olly igen roszul még nem állunk, noha bizony épen nem szüzek már vállaink, kivált ha anyagi érdekeinkre fordítva figyelmünket telkeink becsét emeljük, és czélirányos hitelintézeti intézkedések által olcsóbb kamatlá­­bat és tőkefogyasztásokat eszközlünk. Ekkor meg fog szűnni minden aggodalom, hogy egy tiz­egó forint tőkével megrótt hold, netalán meg nem bírja a rajta fekvő 36 kr. kamatot! Azonban várnunk kell egy kissé, míg ebeli aggodalmaink alaposan megszűnhetnek, mert hitelintézettel még nem bí­runk, némelly bölcsek ki sem fejezhető ügyességének miatta — egy ideig tehát még azon alkotmányos joggal be kell ér­nünk , hogy az ő gondoskodásuk következtében magas ka­matot is fizessünk, és adósságainkat se tudjuk törleszteni! Hiszen megmondták bizonyos mély belátású status férfiak, hogy az ellenkezőt tenni lehetővé, nem volna egyéb, mint egy alkotmányos jog föláldozása, mire egy hatalmas éljen következvén, meg van mutatva, hogy éppen akkor erősödünk leginkább, mikor naponta észrevehetőbben sorvadunk! A CDuna -tiszai csatornatársaság Vilid, közgyű­lése.) Ez f. évi febr. tőkén sz. kir. Pest városában amirgy Gyürky Pál­­ excllja, helyettesített elnök elölülése alatt tar­tatván , felolvastatott b. Sina Gy. febr. 3káról költ levele, mellyben újólag szorgalmazza, hogy a társaság 30—40,000 p­ost erejéig aláírást eszközöljön az előleges költségek fe­dezésére, mellyekbe azon mellőzhetlen intézkedés kerülhet, hogy egy a külföldről hozatandó, illyféle csatorna sikerült építésével magának nevet szerzett vizmérnök, a két külön­böző költségvetés fölött részrehajlatlan véleményt adhasson, melly minden további intézkedésnek alapjául szolgáljon, és melly aláírást ő mllga mindjárt 5000 p­orttal megnyit. — Jóllehet ugyanez alkalommal is kifejlett azon bizodalom, mellyet Beszédes József országszerte elismert vizmérnöki tehetségében a közgyűlés már máskor is nyilvánított; fonto­­lóra vévén azonban, hogy a kívánt külföldi vizmérnök bírá­lata, mind b. Sina György megnyugtatására szolgál, mind pedig a külföldieknek ezen vállalathozi vonzódásukat nö­velni fogja ; ezen újabb felszólítás következtében az előbbi választmányi végzés fonalán határoztatott, hogy a csatorna­­vállalat előmenetelére mindenekelőtt az előleges költségek fedezésére szükséges, és b. Sina Gy. által 30—40,000 pftbíj­ kiszámított, Beszédes József fáradozását is tekintetbe vévén, mindazáltal 50,000 p­oftra emeltetett öszveg szabad ajánlás utján hova hamarább beszedessék, hogy ennek megtörténté­vel a törvény értelmében minden további lépés megtétethes­sék, azért is b. Sina Gy. 5000 pgöftnyi ajánlata köszönettel elfogadtatott. — Ezek folytában Szilber Antal Szeged város képviselője, városa részéről ezen előleges költségek felsőbb jóváhagyás reményében egy tizedét fedezni ajánlkozott, ha ezen tized 5000 pgöftnál fölebb nem rúg, mire sz. k. Pest városa és Kecskemét és Körös képviselői határozott ajánlá­sokra nem lévén felhatalmazva, kijelenteni nem vonakodtak, hogy városaik hátra nem fognak maradni hazafias ajánlá­saikkal a nagyszerű vállalat létesítéséhez minden télök kitel­hető módon közremunkálni. — Illy hazafias szellemben nyi­latkozott Pest megyének első alispánja is, különösen pedig Wodianer S. nagykereskedő tüszint 2500 p­ostot ajánlott, mire mind Szeged sz. k. városa, mind Wodianer S. hazafias ajánlatát köszönettel fogadván , határoztatott, f­ hogy min­den közelebbről érdekelt hatóságok, községek és a csatorna mentébeni birtokosok elnökileg hivatalosan kerestessenek meg, miszerint saját érdekek előmozdítására hazafias közre­­munkálásukkal ezen 50.000 p­eftig terjedő aláíráshoz an­­nál inkább járulni szíveskedjenek, mivel ezen csatorna által nemcsak a kereskedelmi közlekedés mozdittatik elő, hanem egyszersmind azon lapályos és jelenleg többnyire kevés­­hasznú földek a kiszárítás által becsökben emeltetnek, és átalában azon egész vidék értéke növekszik; 2) hogy pedig ezen ajánlatok hova hamarább sikerüljenek és mindenkinek módja legyen ahoz járulni: a közgyűlésben jelenlevő temesi gróf és főispán Tihanyi Ferencz ő mltga megkéretett, hogy megyéjében és abban keblezett Temesvár kir. városában az abeli ajánlatok aláírásait szorgalmazza; hasonlólag Békés­megyében gr. Károlyi György, mindkét alispán és b. Wenk­­heim Béla; Arad megyében és kir. városában Faschó József és Török Gábor; Szabolcsban gr. Dessewffy Emil, Bonis L. és Erős Lajos; Krassóban az elnök ur és Kiss A. alispán; Csongrád megyében és Szeged kir. városában Klauzál Gábor és Szilber Antal; Bács megyében mirgos főispán Rudics Jó­zsef ; Szabadkán Szárics József és Zomborcsevics Ferencz ; a búnkerületekben Szluha Imre és Szabó József; Torontál­­megyében főispán Ilertelendy Ignácz, Karácsonyi László és Csekonics János; Csanádmegyében Návay Tamás és Blasko­­vics Bertalan; Pest megyében Dubraviczky S. és Szentkirályi M. alispánok és gr. Ráday Gedeon; sz. kir. Pest városában Rottenbiller Leopold, Koller Ferencz, Wodianer S., Burg­­mann Károly, Kappel Ferencz, Trattner­ Károlyi és Borsody Lajos; Biharban Beöthy Ödön, Dobozy és Papszász; Heves­ben Almássy Pál és Fehér Lajos; Borsodban b. Vay Miklós és Szemere Bertalan; Zemplinben gr. Péchy Em. és Lónyay Gábor; Szatmárban Szerdahelyi és Mándi Péter; Ungban első és másodalispán urak és Bernát Zsigmond; Beregben Uray Pál, Lónyay Menyhért és Freiseisen; Ugocsában b. Perényi Zsigmond és az alispán urak; Mármarosban gr. Vay Ábrahám, Mánn László és Mihályi Gábor urak megkéreltek, melly végre szolgáló ívek, mind elnökileg kibocsátandó meg­­­hivó levelekhez csatoltatnak , mind pedig a felemlitett urak­nak kiszolgáltatni fognak. Egyébiránt mindenkinek tudtára adatni rendeltetik, hogy a részvények kiosztásában azokra, kik iger előleges költségekre adakoznak, különös tekintet fog lenni, és a­mennyiben részvényeket venni akarnának, azon összeg be fog számíttatni. 3) Hogy pedig ezen ajánla­tok, mihelyt befolynak, jövedelmezhessenek is, megkéretelt Wodianer S. úr ezek átvételére, ki is azt azon ajánlattal fo­­gadá el, hogy ezen pénzeket 4 peltol kamatoztatni fogja; minek következtében az ajánlók fel fognak szólíttatni, hogy az ajánlatokat minél előbb, legfeljebb pedig f. é. junius 3káig, midőn sz. kir. Pest városában újabb közgyűlés tartalmi hatá­­roztatott, Wodianer S. ur kereskedelmi házának illő nyug­­tatvány mellett, az aláírási ívekkel együtt beszolgáltassák. 4) Miután a fentebbiekben b. Sina Gy. kívánságának elégtéte­tett, és azon közlelkesedés, me­ly ezen duna-tiszai csator­nának ügyében nemcsak a mai közgyűlésben, de az egész hazában is kifejlett, reménylhető, hogy ezen előleges költ­ségek fedezésére megkivántató öszveg ki fog kerülni: gr. Széchenyi István, b. Sina György és Wodianer S. urak meg­­bizattak, hogy minél előbb egy szakértő és közbizodalmat érdemlett vizm­érnöknek meghivatását eszközöljék, ha pedig az illető egyén iránt, vagy a szerződés pontjai felett meg nem egyezhetnének, véleményüket elhatározás végett a vá­lasztmány ekibe terjeszszék ol­yformán, hogy már f. é. ju­nius havában ezen csatornás vonalnak megvizsgálása a vá­lasztmány részéről megbizandók közbejöttükkel végrehajtat­hassák, értődvén, hogy e czélra vezető mindennemű költ­ségek az előlegezett öszvegből fognak utalványoztatok . Végre felolvastatott mirgos K. Vécsey, ezen vállalat törvény­szerinti elnökének gyöngélkedő állapota következtében ér­kezett elnöki jogairól lemondása, azon feltétel alatt, hogy ha a társaságnak végképeni eloszlatása indítványoztatnék, még ő maga viselhesse az elnökséget, mire a helyettes elnök megkéretett, hogy a részvénytársaság alakulásakor törté­nendő elnök­választásig az elnöki kötelességekben tovább is eljárni szives legyen , mire ő excilja ezen bizodalomnak megfelelni törekvő készségét kijelentvén, a gyűlést elosz­latta. — Wéber János,a társaság ideiglen.­ jegyzője. )­ K­omárom, febr. 13án. F. hó H. és idén a honi hajózást biztosi­tó komáromi társaság közgyű­lést tartván, következő nevezetesb intézkedéseket tön : Igaz­gató hivatalnokainak eddigi cautionalis levelök úgy lévén szerkesztve, miszerint átalánosan egész értékükkel tartoztak a pénztár lehető hiányát fedezni, ez oda módosíttatott, hogy ezentúl mind­egyikök 5000 ezüst forintnyi értéket tartozzék e végre különösen kimutatni és lekötni.­­ A biztosítási díjak nevezetesen alábbszállít­attak, jelesül eddig minden díjból 10 pet leengedés számíttatván, ezenkívül jövőre 100 ezüst ft, ’s ezt meghaladó díjból 8 pet, 300 ft ’s ezt meghaladó díjból 12 pet, 600 ft ’s ezt meghaladó díjból 16 pet, 1000 ft ’s ezt meghaladó díjból 20 pet, és 1500 ft ’s ezt megha­lut, kinek lelke, szelleme’s hajlama talányokba van burkolva, a' világ legnagyobb mozdító erejével ajándékozzál meg ? — Vagy akarnád-e , hogy pénzed , — mellyel kimondhatlan sok jót esz­közölhetnél magad, ismeretlen kezelők ujjai közt olvadjon szét, ’l­egkevesebb része érje el a nemes czélt, mellyre jobb meggyőző­désed szánta? — Nem , nem gyermekem. Az emberek, úgy, mikint most van­nak , meg nem érdemlik , hogy legkevesebbet kiszalaszszunk ha­talmunkból ’s kezeink közöl: a világban mikép most áll, csak sok vagyon biztosíthatja szabadságunkat és nyugalmunkat. Vagyoni­n­ak kedves anyám, mond Gnna: nem tudom mikép érzesztő, de én — — egy nyugodt óráját életemnek, mellyben szabadon lélekzelhetnék föl, a világ minden vagyonáért nem ad­nám. Mit adhat a sok kincs, adalékul boldogságunkhoz? életünk­nek egy fényes keritvényt, de lelkünk koldus marad , ha abban a boldogság első föltételezése hibázik: a kedély nyugalma és vidám­ságai — Hogy pénzzel sok jót lehet tenni, ’s hogy a jó a mit te­szünk, — magunk közvetlen teszünk — boldogitóbb, mintha a szépet és nemest az által nemtelenitjük , hogy egy öszveget vetünk oda, ’s mintegy árt szabva jóságunknak, kereskedési czikké alja­­sitjuk : ezt értem jó anyám; és értem ama fenkölt örömet, mel­­ Iyet minden jó a mit tehetünk szállít szivünkbe : ámde illy vett öröm, illy megnyugtatás, melly érezen cs-w. a lélek belső nyugalma és vidámsága nélkül kielégitheti-e azávakot? — — Soha , ó soha ! — sőt én azt hiszem, hogy épen azon közvetlen jót, mit egyéniségünk eszközölhet a vagyon keskenyiti és nemte­­leniti ? Csalatkozol Gina ! ’s megnyugtatásomra hinnem kell, ’s hi­szem, mikép mindazon szelíd hangú , de megbocsáss a világ árján hányatott anyádnak — — üres sophismák mellett, mellyek rég­óta már sokat vesztettek egykori hajnal színezetükből — — te nem lehetnél boldog, ha önállásod biztosítva nem lenne. Ne ítélj hirtelen gyermekem ! ne feledd ki fiatal éveidet számításodból, ezek nem tartanak mindig, ’s ha a virulókor varázs képletei odább illannak ’s csalódásaink többé örömöt nem adhatnak , akkor erős alap kell, melly függetlenségünket biztosítsa. Önállás, miképén hiszem ezt, szólt Gina szelíden, belőlünk áll elő, külsőségek soha sem tesznek önállóvá , ’s azt hiszem hogy azon nemes függetlenség, melly szintolly eszményi képem nekem is mint neked, jellemezökböl fejük. Az igen gazdag ember, egy ta­lán öntudatlan, de nagy és hatályos függésben van épen vagyoná­tól , ’s jaj az olly szerencsétlennek, ki boldogsága’s nyugalma oszlopait illy ingadozó alapokra építi; mert a legnagyobb vagyon ezer véletlenségeknek van kitéve, ’s mit tarthatnék én olly bol­dogságról , mellyet erszényben ’s záros szekrényekben kell tar­tani ! — Mária összevonta homlokát, — úgy tetszett neki, midőn ezen édes megszakadást, rögeszméje — ’s leánya meggyőződése közt, még mindig illy erős alapon látta nyugodni, — mintha neme a csüggedésnek emelkednék lelkében. De Máriát roszul ismernék, ha e márvány akaratú lélekben, legkisebb árnyalatát keresnék a gyen­geségnek, mihelyt bár­mi ellenséges meggyőződés rögeszméivel ütközött össze. — Fájdalmas mosoly vonult el ajkai körül, aztán arcza ama hi­deg kifejezését — nyervén az elvitathatlan meggyőződésnek, ko­molyan szólt: — Látom Gina! — hogy tégedet a végzet szomorú életkisérletekre szólított fel! szegény gyermek! ha tudnád e nyo­­moru világ, nedveiben sorvadozó ,­­öloszlásnak indult, beteg gé­pezetét, olly világosan, mondhatnám látói tehetséggel átérteni mint én; — meggyőzödnél akkor, mikép én, ki minden köteleket szét szeretnék törni, melly téged bár mi részben attól függővé tesz legigazabb barátnéd vagyok. — Igen, igen ingatag minden itt, ’s igazad van gyermekem, nyo­mom boldogság az, mellyet zár alatt kell tartanunk, hogy el ne szalaszszuk. — De ha e földön , e lepke életben már boldogság nincs, mint illyen, a Ginám, akkor készülj jókor erős lakatokat szerezni, s bő erszényt, mellybe, abból a mi neked aránylag a legtöbb szabadságot ’s legtöbb függetlenséget szerezheti, minél több férhessen. — Nem vitatkozom veled, de eljött a keserű óra, mellyben el kell a leplet vonnom előled, ’s nyíltan úgy állitni a vi­lágot elődbe mint van. Én, mikép­pe, ártatlan szívvel ’s jókor megedzett lélekkel lép­tem a világba. Két élesen megkü­lönbözött elem ada létemet: atyám, — fájdalom hogy ki kell mondanom és saját gyermekem előtt, — egy volt a legirtózatosabb gonosztevők közöl : Ó ! anyám , anyám ! kiáltott fel Gina összetett kezekkel, kí­mélj! mire vezethet illy fájdalmas visszaemlékezések fölköltése? — Isten tanúm f­élelem minden szálaival beléd fonódott gyermeki kegyeletem. De egy van, a min túl önbecsérzetünk megszakad, 's ez meggyőződésünk ’s elveink. Érzem, ’s nem egyszer rendítve futott át azon gondolat, mikép többet tudok , mint koromban tud­nom kellene , mikép ezen halmaza a kora ismereteknek fenyegető súlyával nehezkedve ifjú lelkemre, velőmet szétteszik­. Vannak óráim, mellyekben a csudás emlékező tehetséget, melly mindent felfog, és semmit sem feled, éllem átkának tekintem. — De épen e tudás, épen e megfeszített gondolkozáshoz, 's annyi ezer külön­böző ’s ellentétes eszme rendezéséhez szokott lélek, egy életrend­szert fejtett ki bennem , m­ellytől nem tudnék megválni a nélkül, hogy magamat megutáljam. — Nekem úgy tetszik , hogy épen ezen örökös dicsérete közben a nagy gazdagságnak , 's korlátlan

Next