Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)
1845-02-21 / 135. szám
124 még nicsenese. És ez az egyik. Másik az, hogy igen valószínű, miszerint az itt betáblázott kötelezvények más megyékben, vagy városoknál is be vannak táblázva, és végre hogy a régibb tartozások közül lehet alkalmasint nem kevés, melly már kifizettetett de ki nem tábláztatok, ellenben van adósság hihetőleg elég, melly betáblázva nincs. Vegyük azonban az egész tömeget, úgy a mint van, és nézzük ollyannak mintha mind földbirtokra volna fenekitve és lássuk ezt feltéve, hogy állunk hypotheka dolgában. B. megyének kiterjedése kerek számban 65 □ mértföldre rúg, és így esnek az 1844. végén betáblázott 7 millió 431 ezer 48 fntból, kerek számban minden mértföldre 114 ezer 323 pgö vagyis 285 ezer 800 fnt váltó tőke és 6858 pgö vagyis 17,145 ft váltó kamat, minden holdra pedig (ha egy holdat 1200 □ ölével, egy □ mértföldet 13,300 holdra veszünk) 87 pgögyi 33 tőke. Ha azonban a nemesség majorsági birtokát veszszük föl, melly a pénzügyekben működött országos küldöttség előadása szerint 712 ezer 881 holdat tesz, és csupán ezt tekintjük hypothekának , úgy minden holdra 10 ft és 302/712 tőke és körülbelül 36 kr. kamat esnék pengőben, ha minden holdon feküdnék adósság; de mivel vannak birtokok mellyek egészen tehernélküliek , világos hogy sok holdnak kell lenni, mellyen ezen átmérőleges summánál több fekszik. Nem kell itt azonban felejteni, hogy ezen teher kamatjainak fedezésére szolgálnak a birtokosnak nemcsak azon jövedelmei, mellyeket a föld nyújt, hanem minden egyebek is, és így ezen teher igen nagynak meg sem tekintethetik, és csak annyiban gerjeszthet figyelmet, amennyiben a földnek csekély becse és rendszerint csekély jövedelmezése mindnyájunk előtt fájdalmasan ismeretes. Ha Magyarország egyéb megyéiben hasonló arányt tartanak a betáblázások, amit nem tartunk valószínűnek, és ha az ország kiterjedését Horvátországgal együtt, de a végvidéken kívül, hol különbözők a viszonyok, Fényes szerint 4284 mértföldre teszszük, úgy a magyar földbirtokon 489 millió 759 ezer 732 ftige, vagyis kerek számmal 1222 millió váltó forint teher feküdnék, mi azonban nem látszik valószínűnek. Ennek 6 polumos kamamatoztatására évenként 29 millió, 395 ezer és 582 forint kivántatnék, miből megtetszik az is, hogy ha czélirányos hitelintézetek következtéül csak egy percenttel csökkenne például a kamatláb, ez maga 4 millió 897 ezer 597 fttal igőben évenkint könnyítene a földbirtokon; ha pedig a viszntézet törlesztésre volna olly formán alapítva, hogy a 6dik, percent e czélra fordíttassék, még azon esetben is ha az összes adósságtehernek csak fele volna az ilyen törlesztésnek tárgya, ez évenként 2 millió 448 ezer ponttal könnyíne tőketeher-fogyasztás által a hazai telkeken. Lássuk már most valamelly más országot, és igyekezzünk kikutatni, hogy ott mikép állnak hypotheka dolgában. Legyen elég Francziaországot említeni, ahol hivatalos adatok szerint 11 ezer millió frank vagyis majdnem ugyanannyi váltó forint, van betáblázva, mellynek kamatoztatására ha csak 4/2 petét veszünk is fel, 495 millió frank szükséges, a hol e fölött a földbirtok 155 millió franknyi földadóval van terhelve, (az egyéb számtalan adózásokat nem is említve) melly két summa már magában 650 millió frankot tesz. Francziaország kiterjedése 10,086 négyszögföld, mellyel ha a földbirtokon fekvő 11 ezer millió franknyi terhet megosztjuk, egy mértföldre 1 millió 90 ezer 620 frank tőke és 49 ezer 79 frank kamat esik és így majdnem négyszer annyi tőke mint B. megyében, de nem egészen 3 annyi kamat, mit a kamatlábak különbözése okoz. Ez pedig csak a betáblázott adósságok summájáról szól, mellyek, azoktól a status tetemes bejegyzési díjakat húzván, tudatnak, mig más részről épen ez oknál fogva mindenki meddig csak lehet kerüli a betáblázást, és igy az adósságok igen nagy része bizonyosan nem tudathatik. E felett a 4 ezer 500 millió franknyi status adósságnak egy részét is úgy kell tekinteni, mint ollyan terhet, melly egy részben a földbirtokon fenekült. Összefogva ezen futó elemezéseket és példákat, úgy látszik hypotheka dolgában olly igen roszul még nem állunk, noha bizony épen nem szüzek már vállaink, kivált ha anyagi érdekeinkre fordítva figyelmünket telkeink becsét emeljük, és czélirányos hitelintézeti intézkedések által olcsóbb kamatlábat és tőkefogyasztásokat eszközlünk. Ekkor meg fog szűnni minden aggodalom, hogy egy tizegó forint tőkével megrótt hold, netalán meg nem bírja a rajta fekvő 36 kr. kamatot! Azonban várnunk kell egy kissé, míg ebeli aggodalmaink alaposan megszűnhetnek, mert hitelintézettel még nem bírunk, némelly bölcsek ki sem fejezhető ügyességének miatta — egy ideig tehát még azon alkotmányos joggal be kell érnünk , hogy az ő gondoskodásuk következtében magas kamatot is fizessünk, és adósságainkat se tudjuk törleszteni! Hiszen megmondták bizonyos mély belátású status férfiak, hogy az ellenkezőt tenni lehetővé, nem volna egyéb, mint egy alkotmányos jog föláldozása, mire egy hatalmas éljen következvén, meg van mutatva, hogy éppen akkor erősödünk leginkább, mikor naponta észrevehetőbben sorvadunk! A CDuna -tiszai csatornatársaság Vilid, közgyűlése.) Ez f. évi febr. tőkén sz. kir. Pest városában amirgy Gyürky Pál excllja, helyettesített elnök elölülése alatt tartatván , felolvastatott b. Sina Gy. febr. 3káról költ levele, mellyben újólag szorgalmazza, hogy a társaság 30—40,000 post erejéig aláírást eszközöljön az előleges költségek fedezésére, mellyekbe azon mellőzhetlen intézkedés kerülhet, hogy egy a külföldről hozatandó, illyféle csatorna sikerült építésével magának nevet szerzett vizmérnök, a két különböző költségvetés fölött részrehajlatlan véleményt adhasson, melly minden további intézkedésnek alapjául szolgáljon, és melly aláírást ő mllga mindjárt 5000 porttal megnyit. — Jóllehet ugyanez alkalommal is kifejlett azon bizodalom, mellyet Beszédes József országszerte elismert vizmérnöki tehetségében a közgyűlés már máskor is nyilvánított; fontolóra vévén azonban, hogy a kívánt külföldi vizmérnök bírálata, mind b. Sina György megnyugtatására szolgál, mind pedig a külföldieknek ezen vállalathozi vonzódásukat növelni fogja ; ezen újabb felszólítás következtében az előbbi választmányi végzés fonalán határoztatott, hogy a csatornavállalat előmenetelére mindenekelőtt az előleges költségek fedezésére szükséges, és b. Sina Gy. által 30—40,000 pftbíj kiszámított, Beszédes József fáradozását is tekintetbe vévén, mindazáltal 50,000 poftra emeltetett öszveg szabad ajánlás utján hova hamarább beszedessék, hogy ennek megtörténtével a törvény értelmében minden további lépés megtétethessék, azért is b. Sina Gy. 5000 pgöftnyi ajánlata köszönettel elfogadtatott. — Ezek folytában Szilber Antal Szeged város képviselője, városa részéről ezen előleges költségek felsőbb jóváhagyás reményében egy tizedét fedezni ajánlkozott, ha ezen tized 5000 pgöftnál fölebb nem rúg, mire sz. k. Pest városa és Kecskemét és Körös képviselői határozott ajánlásokra nem lévén felhatalmazva, kijelenteni nem vonakodtak, hogy városaik hátra nem fognak maradni hazafias ajánlásaikkal a nagyszerű vállalat létesítéséhez minden télök kitelhető módon közremunkálni. — Illy hazafias szellemben nyilatkozott Pest megyének első alispánja is, különösen pedig Wodianer S. nagykereskedő tüszint 2500 postot ajánlott, mire mind Szeged sz. k. városa, mind Wodianer S. hazafias ajánlatát köszönettel fogadván , határoztatott, f hogy minden közelebbről érdekelt hatóságok, községek és a csatorna mentébeni birtokosok elnökileg hivatalosan kerestessenek meg, miszerint saját érdekek előmozdítására hazafias közremunkálásukkal ezen 50.000 peftig terjedő aláíráshoz annál inkább járulni szíveskedjenek, mivel ezen csatorna által nemcsak a kereskedelmi közlekedés mozdittatik elő, hanem egyszersmind azon lapályos és jelenleg többnyire kevéshasznú földek a kiszárítás által becsökben emeltetnek, és átalában azon egész vidék értéke növekszik; 2) hogy pedig ezen ajánlatok hova hamarább sikerüljenek és mindenkinek módja legyen ahoz járulni: a közgyűlésben jelenlevő temesi gróf és főispán Tihanyi Ferencz ő mltga megkéretett, hogy megyéjében és abban keblezett Temesvár kir. városában az abeli ajánlatok aláírásait szorgalmazza; hasonlólag Békésmegyében gr. Károlyi György, mindkét alispán és b. Wenkheim Béla; Arad megyében és kir. városában Faschó József és Török Gábor; Szabolcsban gr. Dessewffy Emil, Bonis L. és Erős Lajos; Krassóban az elnök ur és Kiss A. alispán; Csongrád megyében és Szeged kir. városában Klauzál Gábor és Szilber Antal; Bács megyében mirgos főispán Rudics József ; Szabadkán Szárics József és Zomborcsevics Ferencz ; a búnkerületekben Szluha Imre és Szabó József; Torontálmegyében főispán Ilertelendy Ignácz, Karácsonyi László és Csekonics János; Csanádmegyében Návay Tamás és Blaskovics Bertalan; Pest megyében Dubraviczky S. és Szentkirályi M. alispánok és gr. Ráday Gedeon; sz. kir. Pest városában Rottenbiller Leopold, Koller Ferencz, Wodianer S., Burgmann Károly, Kappel Ferencz, Trattner Károlyi és Borsody Lajos; Biharban Beöthy Ödön, Dobozy és Papszász; Hevesben Almássy Pál és Fehér Lajos; Borsodban b. Vay Miklós és Szemere Bertalan; Zemplinben gr. Péchy Em. és Lónyay Gábor; Szatmárban Szerdahelyi és Mándi Péter; Ungban első és másodalispán urak és Bernát Zsigmond; Beregben Uray Pál, Lónyay Menyhért és Freiseisen; Ugocsában b. Perényi Zsigmond és az alispán urak; Mármarosban gr. Vay Ábrahám, Mánn László és Mihályi Gábor urak megkéreltek, melly végre szolgáló ívek, mind elnökileg kibocsátandó meghivó levelekhez csatoltatnak , mind pedig a felemlitett uraknak kiszolgáltatni fognak. Egyébiránt mindenkinek tudtára adatni rendeltetik, hogy a részvények kiosztásában azokra, kik iger előleges költségekre adakoznak, különös tekintet fog lenni, és amennyiben részvényeket venni akarnának, azon összeg be fog számíttatni. 3) Hogy pedig ezen ajánlatok, mihelyt befolynak, jövedelmezhessenek is, megkéretelt Wodianer S. úr ezek átvételére, ki is azt azon ajánlattal fogadá el, hogy ezen pénzeket 4 peltol kamatoztatni fogja; minek következtében az ajánlók fel fognak szólíttatni, hogy az ajánlatokat minél előbb, legfeljebb pedig f. é. junius 3káig, midőn sz. kir. Pest városában újabb közgyűlés tartalmi határoztatott, Wodianer S. ur kereskedelmi házának illő nyugtatvány mellett, az aláírási ívekkel együtt beszolgáltassák. 4) Miután a fentebbiekben b. Sina Gy. kívánságának elégtétetett, és azon közlelkesedés, mely ezen duna-tiszai csatornának ügyében nemcsak a mai közgyűlésben, de az egész hazában is kifejlett, reménylhető, hogy ezen előleges költségek fedezésére megkivántató öszveg ki fog kerülni: gr. Széchenyi István, b. Sina György és Wodianer S. urak megbizattak, hogy minél előbb egy szakértő és közbizodalmat érdemlett vizmérnöknek meghivatását eszközöljék, ha pedig az illető egyén iránt, vagy a szerződés pontjai felett meg nem egyezhetnének, véleményüket elhatározás végett a választmány ekibe terjeszszék olyformán, hogy már f. é. junius havában ezen csatornás vonalnak megvizsgálása a választmány részéről megbizandók közbejöttükkel végrehajtathassák, értődvén, hogy e czélra vezető mindennemű költségek az előlegezett öszvegből fognak utalványoztatok . Végre felolvastatott mirgos K. Vécsey, ezen vállalat törvényszerinti elnökének gyöngélkedő állapota következtében érkezett elnöki jogairól lemondása, azon feltétel alatt, hogy ha a társaságnak végképeni eloszlatása indítványoztatnék, még ő maga viselhesse az elnökséget, mire a helyettes elnök megkéretett, hogy a részvénytársaság alakulásakor történendő elnökválasztásig az elnöki kötelességekben tovább is eljárni szives legyen , mire ő excilja ezen bizodalomnak megfelelni törekvő készségét kijelentvén, a gyűlést eloszlatta. — Wéber János,a társaság ideiglen. jegyzője. ) Komárom, febr. 13án. F. hó H. és idén a honi hajózást biztositó komáromi társaság közgyűlést tartván, következő nevezetesb intézkedéseket tön : Igazgató hivatalnokainak eddigi cautionalis levelök úgy lévén szerkesztve, miszerint átalánosan egész értékükkel tartoztak a pénztár lehető hiányát fedezni, ez oda módosíttatott, hogy ezentúl mindegyikök 5000 ezüst forintnyi értéket tartozzék e végre különösen kimutatni és lekötni. A biztosítási díjak nevezetesen alábbszállítattak, jelesül eddig minden díjból 10 pet leengedés számíttatván, ezenkívül jövőre 100 ezüst ft, ’s ezt meghaladó díjból 8 pet, 300 ft ’s ezt meghaladó díjból 12 pet, 600 ft ’s ezt meghaladó díjból 16 pet, 1000 ft ’s ezt meghaladó díjból 20 pet, és 1500 ft ’s ezt meghalut, kinek lelke, szelleme’s hajlama talányokba van burkolva, a' világ legnagyobb mozdító erejével ajándékozzál meg ? — Vagy akarnád-e , hogy pénzed , — mellyel kimondhatlan sok jót eszközölhetnél magad, ismeretlen kezelők ujjai közt olvadjon szét, ’legkevesebb része érje el a nemes czélt, mellyre jobb meggyőződésed szánta? — Nem , nem gyermekem. Az emberek, úgy, mikint most vannak , meg nem érdemlik , hogy legkevesebbet kiszalaszszunk hatalmunkból ’s kezeink közöl: a világban mikép most áll, csak sok vagyon biztosíthatja szabadságunkat és nyugalmunkat. Vagyoninak kedves anyám, mond Gnna: nem tudom mikép érzesztő, de én — — egy nyugodt óráját életemnek, mellyben szabadon lélekzelhetnék föl, a világ minden vagyonáért nem adnám. Mit adhat a sok kincs, adalékul boldogságunkhoz? életünknek egy fényes keritvényt, de lelkünk koldus marad , ha abban a boldogság első föltételezése hibázik: a kedély nyugalma és vidámságai — Hogy pénzzel sok jót lehet tenni, ’s hogy a jó a mit teszünk, — magunk közvetlen teszünk — boldogitóbb, mintha a szépet és nemest az által nemtelenitjük , hogy egy öszveget vetünk oda, ’s mintegy árt szabva jóságunknak, kereskedési czikké aljasitjuk : ezt értem jó anyám; és értem ama fenkölt örömet, mel Iyet minden jó a mit tehetünk szállít szivünkbe : ámde illy vett öröm, illy megnyugtatás, melly érezen cs-w. a lélek belső nyugalma és vidámsága nélkül kielégitheti-e azávakot? — — Soha , ó soha ! — sőt én azt hiszem, hogy épen azon közvetlen jót, mit egyéniségünk eszközölhet a vagyon keskenyiti és nemteleniti ? Csalatkozol Gina ! ’s megnyugtatásomra hinnem kell, ’s hiszem, mikép mindazon szelíd hangú , de megbocsáss a világ árján hányatott anyádnak — — üres sophismák mellett, mellyek régóta már sokat vesztettek egykori hajnal színezetükből — — te nem lehetnél boldog, ha önállásod biztosítva nem lenne. Ne ítélj hirtelen gyermekem ! ne feledd ki fiatal éveidet számításodból, ezek nem tartanak mindig, ’s ha a virulókor varázs képletei odább illannak ’s csalódásaink többé örömöt nem adhatnak , akkor erős alap kell, melly függetlenségünket biztosítsa. Önállás, miképén hiszem ezt, szólt Gina szelíden, belőlünk áll elő, külsőségek soha sem tesznek önállóvá , ’s azt hiszem hogy azon nemes függetlenség, melly szintolly eszményi képem nekem is mint neked, jellemezökböl fejük. Az igen gazdag ember, egy talán öntudatlan, de nagy és hatályos függésben van épen vagyonától , ’s jaj az olly szerencsétlennek, ki boldogsága’s nyugalma oszlopait illy ingadozó alapokra építi; mert a legnagyobb vagyon ezer véletlenségeknek van kitéve, ’s mit tarthatnék én olly boldogságról , mellyet erszényben ’s záros szekrényekben kell tartani ! — Mária összevonta homlokát, — úgy tetszett neki, midőn ezen édes megszakadást, rögeszméje — ’s leánya meggyőződése közt, még mindig illy erős alapon látta nyugodni, — mintha neme a csüggedésnek emelkednék lelkében. De Máriát roszul ismernék, ha e márvány akaratú lélekben, legkisebb árnyalatát keresnék a gyengeségnek, mihelyt bármi ellenséges meggyőződés rögeszméivel ütközött össze. — Fájdalmas mosoly vonult el ajkai körül, aztán arcza ama hideg kifejezését — nyervén az elvitathatlan meggyőződésnek, komolyan szólt: — Látom Gina! — hogy tégedet a végzet szomorú életkisérletekre szólított fel! szegény gyermek! ha tudnád e nyomoru világ, nedveiben sorvadozó ,öloszlásnak indult, beteg gépezetét, olly világosan, mondhatnám látói tehetséggel átérteni mint én; — meggyőzödnél akkor, mikép én, ki minden köteleket szét szeretnék törni, melly téged bár mi részben attól függővé tesz legigazabb barátnéd vagyok. — Igen, igen ingatag minden itt, ’s igazad van gyermekem, nyomom boldogság az, mellyet zár alatt kell tartanunk, hogy el ne szalaszszuk. — De ha e földön , e lepke életben már boldogság nincs, mint illyen, a Ginám, akkor készülj jókor erős lakatokat szerezni, s bő erszényt, mellybe, abból a mi neked aránylag a legtöbb szabadságot ’s legtöbb függetlenséget szerezheti, minél több férhessen. — Nem vitatkozom veled, de eljött a keserű óra, mellyben el kell a leplet vonnom előled, ’s nyíltan úgy állitni a világot elődbe mint van. Én, miképpe, ártatlan szívvel ’s jókor megedzett lélekkel léptem a világba. Két élesen megkülönbözött elem ada létemet: atyám, — fájdalom hogy ki kell mondanom és saját gyermekem előtt, — egy volt a legirtózatosabb gonosztevők közöl : Ó ! anyám , anyám ! kiáltott fel Gina összetett kezekkel, kímélj! mire vezethet illy fájdalmas visszaemlékezések fölköltése? — Isten tanúm félelem minden szálaival beléd fonódott gyermeki kegyeletem. De egy van, a min túl önbecsérzetünk megszakad, 's ez meggyőződésünk ’s elveink. Érzem, ’s nem egyszer rendítve futott át azon gondolat, mikép többet tudok , mint koromban tudnom kellene , mikép ezen halmaza a kora ismereteknek fenyegető súlyával nehezkedve ifjú lelkemre, velőmet szétteszik. Vannak óráim, mellyekben a csudás emlékező tehetséget, melly mindent felfog, és semmit sem feled, éllem átkának tekintem. — De épen e tudás, épen e megfeszített gondolkozáshoz, 's annyi ezer különböző ’s ellentétes eszme rendezéséhez szokott lélek, egy életrendszert fejtett ki bennem , mellytől nem tudnék megválni a nélkül, hogy magamat megutáljam. — Nekem úgy tetszik , hogy épen ezen örökös dicsérete közben a nagy gazdagságnak , 's korlátlan