Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)
1845-03-23 / 152. szám
Been lapok minden héten négyszer, k. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasárn.Jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbetűs hasábsoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Vasárnap 152. Martius 23. 1845. BUDAPESTI HÍRADÓ. Blöffselheil nelyven a kiadóhivatalban, gránátos*atozal Claudy-házban 461zik szám alatt, és minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomban külföldre menendő példányok, csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. A , BUDAPESTI HÍRADÓ II. évi április 1 jén kezdendő második évnegyedes folyamára előfizethetni, helyben: 2 ft 43 kr, postán küldve 3 ft 30 krjával pengőben; — szinte szolgálhatunk még az első évnegyedi folyamból is teljes számú példányokkal. — Az előfizetés elfogadtatik gránátos-utczai Dlaudyházban 466. sz. alatt a kiadóhivatalban és minden cs. kir. postahivatalnál. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Újabb emberbaráti adakozások az árva- és szepesmegyei szegények részére Rövid felelet T. A. ur vámbeli tájékozásaira. Honi takarékpénztáraink ügyében. Szerény szózat. Megyék. Közgyűlések Csongrád , Baranya és Mármarosban. Pesti József vásár. Budapesti Hirharang. Pályaügy. Tudnivalók a pestmegyei gazdasági fiókegyesületről. Hírlapi szemle Külföldi irodalom. VI. Italienische Zustände, geschildert von Dr. C. J. A. Mittermaier. 1844. — Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Svézia és Norvégia. Schweicz. Törökország. Amerika. Hivatalos és magánhirdetések. Lottesiában húzott számok. Nemzeti színházi előadások. Gabonaár. Statuspapirok átkelete. Dunavizállás. Tárcza. Akarat és hajlam. Regény b. Jósika Miklóstól. 8d. szak A boszorkánytorony. AVAQYARORSZÁG és KRREM. Szerkesztőségünknél az árvamegyei, éhséggel küzdő szegények részére múlt számunk óta ismét következő újabb emberbaráti adakozások történtek p. p.ben: Az ,Ungarn szerkesztősége által beküldetett 30 ft 8 kr. (Jelesen: Kassáról 23 ft 8 kr, mint Gross Jakab ur által ugyanott gyűjtött öszveget, Gross Herman részérül 2 ft, Köth Terézia assz. és Köth Józs. ur részérül 5 ft.) A ,Honderű4 szerkesztőségének újabb gyűjteménye 55 ft. — Az érseki bácsi uradalombeli lakosok adakozása 38 ft 46 kr. (Ehez járultak: Polereczky Bálint prépost 2 ft, Harlikovits Istv. tiszttartó 2 ft, Nyitrai Ján. kaszn. 2 ft, Puntzman Ján. isp. 2 ft. Egy névtelen 20 kr. Más névtelen 1 ft, ifj. Polereczky Bál. 40 kr, Nikolits Ján. pléh. 2 ft, K. S. kápl. 40 kr, Mink 20 kr, P. J. 20 kr, Stummer Józs. Írnok 10 kr, Jankovics Istv. tanuló 10 kr. Névtelen 20 kr, Yenk Józs. 10 kr. Névtelen 20 kr, Oesterreicher Ant. 1 ft, Szakátsi Sánd. 40 kr, Krajatsits Bened. 20 kr, Rajczy Józs. 40 kr, Aicher Józs. 10 kr, Rubrich Seb. 4 kr, Plachy Dán. 34 kr, Plachy Ferd. 1 ft, Looz Zsigm. 10 kr, Bácsujfalvi több lakos 19 ft 28 kr. Egy névtelen 10 kr. Komáromi görög egyház 6 ft. Tészen (a múlt számbeli 340 ft 40 kr és 2 db aranyból álló részlettel) a kezünknél lévő újabb adakozási öszveg 470 ftot 34 krt p. p.ben és 2 db aranyat. — Begyült szerkesztőségünknél (a már elküldött 6571 ft 7 krral p. p.ben és 10 db aranynyal együtt) mostanig öszvesen 7041 ft 41 kr p. p.ben és 12 db arany. A szepesmegyei szegények részére múlt számunk óta újabban követk. atakozások folytak be p. p.ben. Az ,Ungarn szerkesztősége által beküldetett (Röth Terézia és József részérül) 5 ft. — A komáromi, görög egyház 7 ftot. Öszvesen 12 forint. Tészen (a múlt számunkban kitett 29 ft 15 krnyi részlettel) a szepesiek részére begyült kegyes adakozási öszveg mostanig 41 ftot 15 krt pengőben. A CRövid felelet T. Á. úr vámbeli tájékozá sra.) Ha volt valaha időszak hazánk évrajzaiban , melly a politikai kérdések komoly megvitatását igényli, a mostani időszak az, mellyben szokássá vált a legkényebb viszonyok felől egypár rövid ujságczikk vagy szónoklat folytában eldöntő ítéletet hozni, és kétségtelennek tekintvén azt, minek bebizonyítása lett volna éppen a vitatás feladása , könnyelműig elfogadott előzményekből szinte oly könnyelmű következményeket húzni. Semmi sem árulja inkább el kiskorúságunkat, mint azon könnyedség, mellyel illy módon a legbonyolódottabb politikai kérdések tárgyaltatnak; azon olcsó lelkesedés, mellyről egy és más részről bizonyos átalánosan fölállított elvek fölkaroltatnak, és mellynek természetes következménye, hogy midőn azok alkalmazásába bocsátkozunk, belefáradva a részletes intézkedések mellőzketlen, de prosai föladatiba, eredményt előállítani képesek nem vagyunk. Sokan akkor, könnyebbnek tartván a csomót kettévágni, mint azt föloldani, valamelly nagyszerű expedienshez szoktak fordulni; de ezen kontár státusférfiak működésének eredménye legtöbb esetben nem más, mint a csomónak még nagyobb elbonyolítása és a nemzeti erők hasztalan pazarlása, így állunk mi alkalmasint kereskedési viszonyainkkal is. A vámvonalak teljes megszüntetése, új védvámok fölállítása, védegylet é s at. mindannyi jelszavak, mellyeknek számos pártolói akadnak, de mellyek gyakorlati értelmezését megkísérteni vajmi kevesen iparkodtak! Igaz, a védegylet tényleges föllépés, de hogy a szónak valódi értelmében gyakorlati tett légyen, azt kétségbe veszszük. Annyi mondatott már e kérdésről, hogy annak részletes tárgyalását e helyett bátran mellőzhetjük, de mégis közbevetőleg kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy a védvámrendszer legdivatosb apostolai is egy általános iparvédelem mellett annyival kevésbbé nyilatkoztak, mert azt a tilalmi rendszertől csak igen csekély határvonal szokta elválasztani, és mert nem lehetnek a tudományosság mezején komoly védői olly rendszernek, melly a kereskedési viszonyok higgadt és minden egyes kereskedési ágazat igényleteihez mérendő meghatározását a lelkesedés és szenvedélyesség alapjára építi. Örömest engedjük át másoknak azon dicsőséget, a haza fölemelkedését akármelly rendszer elvállalásáról kizárólag föltételezni; meg vagyunk győződve, hogy az, ki illy módon kelletinél nagyobb reményeket ébreszt, azoknak természetszerű hiúsultával közönyösséget ébreszteni az üdvös és máskint méltánylattal fogadott eredményeik iránt is; de éppen azért kereskedési ügyeinkre nézve is ismétlendőnek véljük, hogy mi semmi egyes kérdés eldöntésében panaceát nem látunk, hanem hazánk valódi elhaladását csak minden egyes kérdések higgadtan megkisértett összevágó eldöntésétől reméljük! — De éppen ezért nem tekinthetjük közönyösséggel, ha a helyzetek öszszezavartatnak, ha ollyanok állíttatnak, mik nem mondattak, és számunkra olly irányzat tüzelik ki, mellyet nem magunk választottunk, mint az a P.H. egyik minapi czikkében történt, melly vámviszonyainkat tárgyalja ,lásd P. H.437.SZ.J.tájékozásul a vámkérdésben.“ Mi nem tudjuk ugyan, mikép lehet a conservativ párt szemére lobbantani, hogy a vámvonalak megszüntetését teljes lehetlenségnek állította, máskor pedig azt szükségesnek hirdette. Egy kérdés nehézségeinek kitüntetése még nem föloldása, lehetlenségének állítása legtöbb esetben éppen az eredményre törekvő lelkiismeretes működésnek tanúsága! Mi soha sem helyeseltük a kormánynak azon eljárását, melly a fontos ügynek megpendítését, a fönálló vámviszonyok módosítását a véletlennek, vagy a nemzeti kifejlődés ki nem elégített igényjelei keserű sugallásainak hagyta át; bátran hivatkozhatunk e tekintetben a mult országgyűlő tanácskozásokra, mellyek bizonyságot nyújtanak, hogy e tekintetben nem létezett tetemes véleménykülönbség. Nem akarjuk mindazáltal megtagadni az ellenzéktől a kérdés megpendítésének érdemét, és éppen illy fellépésben fekszik nézetünk szerint azon indok, melly alkotmányos országban törvényes ellenzéket hasznossá, szükségessé is teszen; bár némileg csudálkozhatnánk, hogy e fontos ügy tárgyalására csak olly későn és akkor nyílt alkalom, midőn némelly kedvencz agitationális kérdéseknek a kormány fellépése általi bevégeztével más agitationális anyag fölhozása némelyeknek szükségesnek látszhatok! — Mi e kérdést jelenleg is a legfontosbak közé számítjuk; most is annak kedvező eldöntését nehéznek, de nem lehetlennek hiszszük, és őszintén kívánjuk, hogy az, az egy politikai testülethez tartozó önálló országok érdekei kiegyenlítésének , nem pedig mesterségesen föntartandó ellentétének alapjain kísértessék meg. Kétszeresen kívánjuk ezt pedig olly időszakban, midőn kereskedési tekintetben a politikailag egymással semmi összeköttetésben nem álló nemzeteknek is szoros összekapcsolása az újabb irányok egyik jelszavává lett! — De hogy ez lehetségessé váljék, mellőzhetlenül szükséges , hogy a kérdések mesterségesen egy részről ne nagyobbíttassanak, más részről könnyelműleg ne tárgyaltassanak, szükséges, hogy a túlfeszített várakozás és a tespedő közönyösség közti középutat föltalálni iparkodjunk , hogy azon vélemény irányában, melly a vámvonal teljes megszüntetésétől arany halmokat vár , ne álljon az, melly annak hatását egészen eredménytelennek jellemzi; hogy a védegyletisták túlfeszített panaszai ne olly okoskodások által támadtassanak meg, mellyek a valódi hiányokat is eltagadják. Igaz, vámviszonyaink terhesek, amint ezen lapokban is igen sokszor elismertük ; de nem azon vámszabályzat miatt, mellyre a magyar törvényhozás követelhet magának egyenes befolyást, hanem a miatt, mellyre nem követelhet, a melly tehát az örökös tartományokban fölállítva, egyedül csak az eltérő érdekek kiegyenlítésének alapján megszüntethető, károsan hatnak iparunk kifejlődésére, de nem közvetlenül, mint sokan hiszik, nem védvén azt az örökös tartományok kifejlődöttebb ipara irányában , de közvetve, amennyire nemzeti gazdagodásunkat nehezítik, és így azon ipari kifejlődést is, melly csak annyiban üdvös, mennyiben egy ország valódi emelkedésének és gazdagodásának természetszerű következménye. És ezért e kérdés eldöntése elég fontos magában , a nélkül hogy szükséges lenne azt a budget kérdésével összekötni. Kevés jelentősége van a közköltségek ezen kezelésének ott, hol egy szegény nemzet tengő állapota azok üdvös felosztását, jövedelmező befektetését majd majd lehetlenné teszi. Az anyagi jóllét emelkedése nem gyöngíti az alkotmányos biztositékok fontosságát, de öregbíti jelentőségöket! — Szomorú jelleme honi történeteinknek, hogy a valódi érdekek iránt mindig közönyösséggel viseltetvén, azokat ábrándainknak rendszerint áldozatul hoztuk; de a komoly szándékú időszaki sajtó föladása , a kérdéseket a valódiság terére visszavezérelni, és ezért nem engedni, hogy a közönyösség verjen gyökeret olly kérdések iránt, mellynek eldöntését a hon java sürgetőleg igényli, és mellyek kedvező bevégzése egyedül szilárd akarat és lelkiismeretes működés által elérhető! — Pozsony, febr. 25. —h. (Honi takarékpénztáraink ügyében, szerény szózat.) Korunknak jelleme kitünöleg azon öntudatra ébredt társulati szellemben nyilatkozik, melly magának az állományok eredetének is észszerüleg szükséges alapja; azt hiszszük, közérdeket igénylő tárgy mind az, mi az ezen szellemben alakult egyletek foglalkozási körének eredménye. Különös figyelmet érdemelnek e tekintetben a honi takarékpénztárak, mellyek közt tagadhatlanul a pozsonyi vílta ki első és gyümölcsözőleg az elv győzelmét. Örömmel nyújtjuk e dicső egyletnek a győzelmi babért, mert meggyőződésből tiszteljük azon közvéleményt, hogy ahoz, a mihez fog, jól és igazán ért. Igen sajnáljuk, hogy az e lapok 134. számában honi tan U. PESTI HÍRADÓ TÁRCIEÁLTA. AKARAT és HAJLAM. Regény. • B. JÓSIKA MIKLÓS-ról. II. Rész. 8. A boszorkány-torony. Nincs semmi szent kötél. Széttép a meghasonlás, Mint ulczaport a szél. — Erdélyi. Mig Mária titkos tervein fűzött odább, történetünk messze messze ragad bennünket. Vad hegyek és sziklák közé egy pontra, mellyet a természet mintegy kiválasztott arra, hogy mindent rakásra halmozzon mi nagyszerű’s regényes. — Távol Pesttől, távola nyilt szép Magyarországtól, Erdély havasai közepette , elrejtve a vzsga szemektől, századok óta egy mogorva torony áll. — Ama szikla kallan, hol e torony rejlik, v égbe meredezö falaival, mellyeken széles kék rétegek folynak el, ’s mellyeknek mogorva szédítő párkányain mint megannyi bálványok karcsú fenyők nyúlnak, Vértesiek birtoka volt az első foglalások óta. A család, melly többnyire egykét férfiutagból állt, a Küküllő mentén lakott; onnan az első fejedelmek idejében egykor izmos falakkal kerített várakba költözött; később midőn az újabb kor szelleme a védfalakat nélkülözhető, a család egyetlen örököse Erdély legfényesb falusi lakjai egyikébe vonult. Ama torony, mellyhez később visszatérendünk, a viszályok sötét korában csak végveszély idejében szolgált kincsek , néha hölgyek védelméül ’s rejtekéül. Ki valaha e cyclopi kőhalmazt látta, nem kérkedhetik, mikép annak építése talán a dákok uralkodását is megelőzte. — Gróf Vértesi Hanibale néven harmadik a családban. Őseinek — mint egyetlen utód — minden vagyonát öröklötte, ’s bár terjedt jószágai voltak, nem birt felannyi jövedelemmel, melly elég lenne kicsapongó vágyait kielégíteni. Első ifjúságát Bécsben töltötte, hol mint fogalmazó gyakornok kezdé pályáját, de igen kevés időt szánt hivatalának. Atyjának halála után azonnal lemondott arról, ’s néhány tökepénzét fölszedvén, Amerikába utazott, három egész évet töltött ott, ’s ezen idő alatt e tökéket tökéletesen kimerítvén, haza sietett. Két roppant kastélyát , mellyekben változtatva lakott, pazar fénynyel kikészítette, ’s a vidékben mindenki hitte, hogy nem sokára nőszülni fog,s a világ, mikint az történni szokott, már nőt is választott számára. Az ifjú Vértesi azonban aligha nőszülésről gondolkozott. Sokkal szenvedélyesebb és kétkeresőbb volt, minthogy magát a csendes házi életre szánná. Nagy sokaságot gyűjtött maga körül, többnyire fiatal urakat, nem igen nagy választást lévén azok közt, kiket egytől egyig barátjainak nevezett, talán hitt is. Látjuk, miképp azon uton indult, melly mindig ugyanazon czélra vezet: bukásra. Midőn halkal beállt azon idő, mellyben jövedelmei nem fedezhetők többé költségeit, szerencsétlen csillagzata az öreg Szendrői kezei közé juttatá , ki nem sokára mindenből kivetközteté. Ama torony Szendrőinek haszonvágyát egyátalában föl nem ingerelte, de igen azon gazdag havasi jövedelem, legelőkben, kaszálókban és fürészmalmokban, melly e sötét rejteket körözte. E mellett Szendrőinek embergyűlölő kedélye egy utógondolattal birt: ő ama rejtett helyet tűzte ki magának lakásul ’s föltett szándéka volt, mikép azt már tőle hallottuk: oda venni lakását, ama borzadalmas éjét követő tavaszon, — de e kedvencz tervének a halál gátat vetett. Térjünk most e zordon vadságba vissza, vessünk egy tekintetet ama sziklatanyára, hová történetünk változó folyama vezet, veszi útját, hegyszorulatot ér , melly mint tölcsér mindig keskenyedve százados bükkerdők közé fúródik be. Itt számtalan vizmossa szakadásokon át halad mindig mélyebben a vadonságba. — Egy órai út után, melly többnyire e szakadások fenekét betöltő csekély patakon vezet odább , a táj zordonabb tekintetet ölt ’s lassankint feljebb ’s feljebb vonul, mig egyszerre úgy tetszik, mintha egy magos foknak tetején megszakadna. A vándort meglepő tekintet varázsolja le, mert alatta mélyen kiégett craterhez hasonló hegykebel ereszkedik hirtelen alá.— Nemrégiben valami erdő-égés pusztított itt, mert közvetlen a virító , erődús erdő alatt magas óriási szénbálványok emelkednek, ’s félig hamvas bokrok ’s bozót terülnek el. Ezen üst alaku mélység mindig keskenyedve, alant egészen összeszorul, ’s zöldes hínár lepte tengerszem rejti el mélyeit, melly körül nádszegély vonul, ’s százados sudarok hevernek, leégett karjaikat áztatva vizében. Jobbra ama foktól, szoros szűk út, inkább ösvénynek mondanék , csigázik csöndes kanyarulatban alá, ’s félig átkeritvén a hegyodút, keletre hallal fölfölé hajlik, mig kivezetve e pusztulás lakából, fon magos hegyi rónán kiszélesedik ’s ezer félig vert ösvényeken, mellyeket itt nyaraló marhák, lovak és kecskék’s egyes nyájőrök nyomai jelelnek, vezet tovább, aggerdőség szegélyezte hegylaposon, melly negyedórás, majdnem egyenes haladás után sötét fenyves fekete falazatába tűnik el. — Itt a vidék egyszerre magasztos jellemet ölt magára, ’s e járatlan vadonságban egyes szikladombok emelkednek ki , mintha a feketékből hulltak volna ide, mig a mindig tovább haladó vándor a fenyvek éléből kibukkanva ama tág szikla-katlanhoz ér, mellynek tekintete zordonságával mindent fölülhalad, mit e nemben látni lehet. Mondok fölebb, mikép tág körzetét függőleges sziklafalak képezik, mellyeken egy nyirág, egy bokor nincsen, csak itt ott a sötét üregek, karvalyok és sziklasasok menhelyei kőajkain, édes gyökér ’s százados moha zöldeinek, mellyekről a sziklanedv netén nem szoktállattunk. Midőn a vándor egy tág kies völgyet elhagyva, a rengeteg fölé , - ------------------ -------------- v“ö “lv-° luigjw wudgjva, a liigdifg Iiusvetl szent ünnepek miatt kedden lappal