Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)
1845-10-24 / 273. szám
272 (A pest-szegedi csatorna ügyében Vásárhelyi Pál ur komoly szózatára, efsy őszinte szózat. Folytatás.) Elször. Azt mondja V. ur: „B. ur az egész csatorna völgye- fetét egészen a vizerejével szándékozik kimosatni, ’s ki számitja , hogy a csatornából kikotrandó föld 21,766,000 köböl tért foglal el; ’s lehúzván az elöásásból kikerült földtömeget, lenne a vizre — melly másodpercz alatt legfeljebb 100 köblábnak tétethetik — bízandó kivájás több mint 20 millió köböl, ’s igy minden 4 köbláb víznek 1 köbláb földet kellene egyre másra elsepreni, hogy a javasló feltételének eleget tegyen. Flelet. Beszédes ur a csatorna völgyeletét nem akarja, ’s nincs is szándéka egészen a vizereje által kimosatni, hanem , ’s egyszer mindenkorra jól megértse V. ur, az évenkint 250—300 ezer pengő forint feldolgozandó költséggel eszközölhető roppant emberi munka mellett, a vizerejét annyiban fogja segítségül használni, hogy a partokból düledező, ’s a vezérárkokból kiásott, és bent a pandalokon hagyott földet, azon nagy vízmennyiséggel, mellyel rendelkezhetik, ’s azon nagy esettel, mellyel a csatorna Tiszáig biránd, a Tisza vizöntéses lapályaiba sehordatja a helyett, hogy azon tömérdek földet drága pénzért a felső partokra kiemeltetné. A vezérárkok, mennyire a föld neme megengedi, mindenkor függőleges oldalakra ásatnak, következéskép a vizbeeresztése után düledezni és szélesedni fognak, ’s ezen szélesedés a víznek évenkint növekedő tömegéhez képest szinte nagy mértékben növekszik. A munkáltatás alatt az előásás után elemien kevesebb lesz ugyan a víztömeg, de aránylag nagyobb az eset, ’s a mint a folytonos munkáltatással a csatorna lassankint mélyebbre sülyesztetik, fogyni fog az eset, ellenben szaporodik a víztömeg, mivel ebből a csatorna annál többet lesz képes elfogadhatni; következéskép a vizerő, csak azt ügyesen kell tudni vezérelni, soha sem fog hiányzani. Különben Beszédes úr nemcsak emberi erő, hanem bizonyos gépek alkalmazása mellett is fogja hamarítani a csatorna mélyítését, annak 7—8 mérföld hosszú legemeltebb részében. Az eféle munkáltatás talán csak V. urnák tetszik valami rémítő lehetlenségnek. Megvallom, V. urnák fogalma sincs, mennyi emberi erőt lehet megkímélni ott, hol a mérnök elegendő vízmennyiséggel, és esettel rendelkezhetik, ’s kénytelenitve őszintén megvallom, V. urnák fogalma sincs a vezérárkokkal és kaverirozási rendszerrel eszközlött munkáltatásról, mert életében nagyobb ásást 1—2 ezer ölre sem tétetett. ’S most lássuk V. urnak fentebbi számtételét. Megvallom, hasonló határozatlan calculust soha sem hallottam. Ha már V. úr azt akarta megtudni, egy köbláb föld elvitelére hány köbláb viz esik, következőleg kellett volna számvetését tennie. Azonban mielőtt ezt megmutatnám, hamis adatait szükség ismét devalválnom. Azt mondja V. úr, hogy az egész csatorna völgyeletéből kikerülő föld 21,766,000 köbölet teszen. Kérem alá van, nagyon csalatkozik, mert az csak 10,440,666 köbölet fog tenni Beszédes terve után, midőn a Harasztitól Szegedig körülbelül következő tökéletes állapotjára kiképeztetett *): összesen 10,412,666 Méltóztassék V. urnák ezek szerint utánam még egyszer kiszámítani, meg fogja látni, ha akarja, hogy körülbelül csak 11 milliót hibázott, pedig a felvett mértékek, az általa adott állóvizű csatornánál jóval nagyobbak; mivel én az alsó szélességet 8 ölre veszem, midőn V. ur azt csak 6n—4 lábra vette; ’s e szerint lesz a felső vízszinti szélesség B. terve után 12—14 öl, midőn V. ur állóvizü csatornájának azon szélessége csak 10 öl és 4 láb lenne. ’S ha még a fentebbi mélységekből egy ölet levennénk, pediglevehetnénk a nélkül, hogy a csatornának tökéletes állapotját nagyon megcsonkítanék — a számításban még sokkal kedvezőbb leend az eredmény a csatorna völgyeletéből kikerülő egész földtömegre nézve. Első évben a Duna közép és magasabb vizéből, az előásáson a Tiszába lefolyható vizet, szakértőleg egyesítve a turjánok ’s az egész környék vizeivel, könnyen vehetjük minden másodperezben 80 köblábnak, második évben, midőn a csatorna völgyelete, az ismélt munkáltatás, ’s egy évi bent folyó vizereje által némileg kiböviltetett, vehetjük a lefolyó vizet minden másod perezben 100 köblábnak, ’s igy aránylag növekedvén a csatorna völgyelete, biztosan vehetünk harmadik évben 160, 4diken 260, 5dikben 390, 6dikban 530 köblábat, ’s igy 6 év elteltealatt vehetünk közép számítással 250 köblábat minden másodpereben. Egy év alatt a csatornán lefolyó víz idejére első három évben vehetünk 200 napot, az utolsó három évben 250et, a többi napokat a legszárazabb hónapokban az éventei munkáltatásra számíthatjuk. Ezen adatok nyomán 6 év alatt az egész csatornán lefolyik 29,160,000,000 köbláb viz. Most lehúzván az előásásnak földtömegét, marad 9,442,666 köböl föld a vízereje által eltakarítandó ; illyformán, ha az előásáson kívül semmi föld sem emeltetnék ki többé a felső partokra, egyre másfal a köbláb viz esik egy köbláb föld elhordatására. Ha tehát mindezeket V. úr meg akarja fontolni, át fogja látni , hogy a Dunától a Tiszáig folyva 14 köbláb víz 22 mérföld hosszú útja alatt 1 köbláb földet könnyen elmoshat. Következéskép ha szoros számítás alá veszszük is a tárgyat, a lehetőség nagyon világos, pedig felvett adatimat, hogy a számtétel annál biztosabb legyen, mindenütt kelletinél csekélyebbre, a csatorna méreteit ellenben bővebbre vettem. Különben, ha még a felső alacsony fekvésű szakaszban, nevezetesen Harasztitól Kerekegyházáig 1,440,000 köböl földet a felső partokra emberi erővel kiemeltetünk, és a csatorna kiképzése idejét egy évvel megtoldjuk, sokkal kedvezőbb leend számításunk eredménye, és a csatorna életbeléptetésének lehetősége; és ez esetben közel 30 köbláb víz esik egy köbláb föld elmosására. 2) Második ellenvetése V. arnak az, hogy a csatorna alsó részeiben olly szilárd agyag föld gyanítható, melly daczolna a viz megtámadásának, sőt lehető, hogy illy mélységben kőrétegek is vonulnak át, melly esetben a viz nem 6 évnek lefolyása alatt,de századok múlva sem tenné meg várt hatását, és a legjobb esetet feltételezve, sem mosna egyebet egy rendetlen vad ároknál. Felelet. Hogy milly neme a földnek létezik alsó részeken, azt csak a tökéletes megfúratás által tudhatnék meg. Azonban a kutak mélységeit vizsgálva, természettanilag homokkal vegyest agyagföld gyanitható. Ezen megfúratását, ’s tökéletes megvizsgálását a csatornavonal környékének B. úr is szükségesnek feltételezi, ’s a társaság által eszközlendő első lépésnek tartja. B.úrtól méltányosan többet nem kívánhatunk annál, hogy a csatorna vonalát saját költségén kikutatta , ’s annak kiviteléről, a nemzet százados óhajtását teljesítve, tervet készített. Azonban, ha egy pár él mélységben szilárd keményföld léteznék is, az csak a csatorna tökéletes végrehajtását legfölebb 1—2 évvel késleltethetné, mert a legszilárdabb agyagnemű föld is — ha az függőleges oldalakkal aláásott árkokkal metszetik át, minélfogva átvágott rétezeljeit a viz némileg elszedhesse és megragadhassa, kivált ha azon nagyon segítő körülmény is hozzájárul, miszerint a jelen esetben, a csatorna víztartó völgyelete hol szárazzá a levegőre, hol viz alá fog tétetni — feloszlani szokott és düledezni, ’s csak ezen dúlt részeket, úgy a vezérárkokból kiásott, és részint emberi erővel, részint gépek alkalmazása mellett elaprózott földet akarja B.ár a víz erejével a csatorna legkérdésesebb részéből, a helyett, hogy nagy költséggel a felső partokra kiemeltetné — az alsó vidék lapályaira lehordatni. Nem akarja tehát B. ur,mint fentebb is mondatott, az egész csatorna földét egyedül magára a viz erejére bizni, hanem a viz erejét mintegy segítségül a föld tova vitelére akarja használni; minek helyességét a vizek körül dolgozók előtt a tapasztalás bizonyítja. Ha pedig a csatorna alsó részében ollynemű kőrétegek léteznének is, mint imittamott, például a czeglédi határban találhatók, ezek darázs-homokkő neműek, vékony rétezetűek, és könnyen töredezők, és ezektől tapasztalás után a föld könnyen elválik. Ezen kőrétegeket tehát, ha néhol tapasztaltatnának is, idenkint a csatornának nagyobbuló szélességéhez képest emberi erővel könnyen ki lehetne szedni. Mindezen előadott nehezítő körülményekből okszerűen azon következtetést hozhatjuk, hogy a csatorna költsége egy vagy két millió ponttal többe kerülhet, és vagy két évvel később érheti el tökéletes állapotját, és nem azt, mit V. ur állít, hogy a csatorna kivitele lehetsen. Mondja továbbá V. ur: „hogy a legjobb esetben is ezen csatorna nem moshatna egyebet, egy rendetlen vad viz ároknál.“ Itt V. ur nyíltan kifejezi a vizek körüli munkálatokban járatlanságát, vagy talán csak épen ellenkezni szerető jó akaratát (?), mert egy részről a legjobb esetben a mennyire megengedi a víznek erejét, azt annak rendetlen munkájával akarja megsemmisíteni, mi csak akkor történhetnék, ha az előásás után, a csatornába eresztett víz egészen magára hagyatnék, és a csatorna munkájához többé emberi kéz nem járulna. Azonban a fentebbiekből világos, mikint a csatorna, minden évben legalább kétszer a víz levétele után újabb és mélyebb vezérárkokkal elláttatnék ; következéskép a viz ereje az ásott árkokban mindenkor öszpontositva rendben tartatnék, és sorra a kitűzött irányban vezettetnék, ’s igy a viznek munkája is csak rendes lehetne. ’S ha megtörténnék, hogy a föld nem egyenlő összetartása miatt a csatorna vize a kitűzött irányból oldalt csapna, ’s görbületet várni törekednék, a jól alkalmazott vezérárkokkal ismét könnyen kellő rendbe hozathatnék. Igen ám, de mindezek tökéletes felfogására, V. úrnak tanulni kellett volna előbb a vizerővel és vezérárkokkal eszközölhető dolgoztatást. (Folytatjuk.) Szepesből. Lőcse, oct. 18. Első alispáni elnöklet alatt tartatott ’s ma bevégzett évnegyedes közgyűlésünkből, miután az időközbeni kisebb gyűlés jegyzőkönyve hitelesíttetett, ’s a felveendő tárgyak jegyzéke felolvastatott volna, legelébb szőnyegre került a nm. helyi tanácsnak az idei termesztmények öszveirását tárgyazó intézménye és ennek folytában a magos főispán ur által a rikhez intézett azon felszólító levele, mellynél fogva, mind a tisztelt kormányszék fentebbi rendelésének mielőbbi végrehajtását, mind pedig az idei majd általános szűk termés tekintetéből félhető ínségnek lehető meggátlása végett, miután jelesen a növekedő elszegényedés e nép között elharapózott mértéktelen pálinka-ivásnak , Magurára nézve pedig még azonfelül a nép tudatlanságát hasznukra fordító zsidók csalásinak gyászos eredménye lenne — egyszersmind e részben is czélszerű intézkedések tételét ajánlja. Ezek következtében a járásbeli szolgabirák a megparancsolt összeírások megtételére ollyformán utasittattak, hogy azokat a decíjén kezdendő törvényszékig benyújtsák. Az adózó népnek a pálinka-ivászóli viszszatartoztatása és a zsidók csalásainak megakadályoztatása végett, hoszabb tanácskozás után egyszersmind végzéssé jön, hogy először az illető deák, és gör. egyesült püspökök és az ágostai vallásu superintended megkeresessenek, utasítsák az illető lelkészeket oda, miszerint azon dicséretes törekvéseket , mellynél fogva a népet pálinka-ivástóli tartózkodásra buzdítván, már eddig is némelly helyeken üdvös eredmények tapasztaltatnak, tovább is folytatván, egyszersmind azon is iparkodjanak, hogy házassági öszveesketések csupán szerdán tartassanak, hogy igy a lakadalmi vigalmak, mellyek különben több napig folytattatni ’s mellyeknél leginkább részegeskedések történni szoktak, egyedül két napra szorittassanak. Már hogy november 1jéig az eddigi tartozások behajtatván , azontúl a korcsmárosoknak tiltva legyen pálinkát az adózóknak hitelben adni; különben az ellenkezőkép cselekvőktől követelésük behajtása végett bírói segély meg fog fogadtatni ; Már hogy a korcsmákban a muzsika — kivévén csupán a farsangi vasárnapokat — egészen eltiltassék; ez utóbbi két megszorítás mindazáltal csak egy évig értetvén.— A XVI városok igazgatóságának kérelmére a nm. helyt.tanács e megyét felszólítván, hogy az itt szállásoló lovas katonaságnak , mellynek egy harmadrésze eddig divatozó rendszer szerint mindig a XVI városok kebelében tanyázik , az idén nagyobb részét a megye területében behelyezné — miután köztudomásra a XVI városok kedvezőbb fekvéseknél fogva az idén is jobb terméssel dicsekedhetnek mint a megye egyéb részei: a kk. és rk. az eddig divatozó aránynak változtatására elegendő okot fenforogni nem látván, a tisztelt kormányszéket felírás által az említett k. k. intézmény el nem fogadhatása iránt értesíteni, egyszersmind annak egyoldalú értesítésrei kibocsátása tekintetéből aggodalmakat is nyilvánítani határozok. Ugyan e tisztelt kormányszék abéli intézvénye, mellyben e megyét tudósítani méltóztatott, hogy ő felsége — tett felírás következtében — azon adózóknak , kik a franczia háborúk idejében tett fuvarozások alkalmával lovaikat elvesztették, káratlanitását ollyformán kegyelmesen megrendelni méltóztatott, hogy az illető egyéneknek vagy örököseiknek a káratlanitás fejében járandó öszveg, ha adóbeli hátralévőségben volnának, ennek fejében lehuzassák , különben pedig adóbeli illetőségükbe beszámíttassék; azoknak pedig, kik időközben örökös nélkül kihaltak, lajstroma felterjesztessék, örömmel fogadtatott,’s annak következtében a szükséges rendelések is megtétettek. Emeltetett ugyan ováskép az iránt szó , hogy azon járandóság, melly az örökösök nélkül kihaltakat illette volna , az uradalmi fiscust, mint a jobbágyoknak, magvok szakadtávak törvényes örökösét illetné, de ezen óvás azzal utasitlatott vissza, hogy az uradalmi fiscusnak joga a virtualitásokra ki nem terjeszkedhetik. — Szőnyegre kerülvén a mirgos főispán ur levele, melly által a megyét tudósítja, hogy a tiszta újítást, mellyel ez őszszel tartani kívánt volna, gyöngélkedő egészsége miatt jövő év nyári hónapjaira elhalasztani kénytelen, a kir. és rrk főispán ur ő nagyságának ebeli értesítését, egészségi állapotját tekintve, ugyan szomorú szívvel, de egyszersmind teljes méltánylással, és azon őszinte bizodalom kijelentésével, mellyel szeretett fökormányzótok iránt mindig viseltetnek, fogadták, e részbeni érzelmeket válaszlevél által is e nagyságának tolmácsoltatni rendelvén. A házi adónak előleges kivetése tárgyában készült javaslat tárgyalás alá vétetvén, annak jövő 1845/ évre kivetendő öszvege 44,262 ft 37 krra határoztatok . A katonai karhatalom tárgyábani közintézvény élénkebb vitára adott alkalmat, mert ámbár ő felségének a közbátorság fentartására czélzó üdvös szándéka átalánosan hálás köszönettel elismertetett, mindazáltal sokan aggodalomra találván okot azon különböztetésben, mellynél fogva a hatalomkarrali élésről csak a szolgabirák felelősek, a felelet terhét, mind az al- mind a főispánra is kiterjesztetni kivánták. Voltak azonban, kik a főispán felelősége iránt határozni a közgyűlés hatalmán kívül ,lenni állították, mások ismét ellenkezőkép nyilatkozván, végre miután az elnöklő alispán kinyilatkoztatta volna, hogy maga részéről a kk. és rrk irányábani felelőségtől épen nem vonakodik, abban letz a megállapodás, hogy a k. k. intézmény azon kikötéssel fogadtassék el, hogy a fő- és alispán is, kiki a maga illetőségének (a főispánra nézve t. i. a kormányt értve) a hatalomkar használásáról felelős legyen. — Hoszabb vitatkozást okozott az ismeretes honti levél is, mert némellyek azt, mint a megyei levelezések főkellékét, t. i. a hiteles pecsétet nélkülözőt, privát levélnek tekintetni kívánták , mások ismét ellenkező véleményben voltak azon tekintetnél fogva, mert magánlevelezésnek csak akkor lehetne tartani, ha név szerinti aláírásokkal ellátva volna, és egyébiránt annak belső tartalmánál fogva is az ellenkezőt kell következtetni. Midőn igy annak külső alakjára, 's tehát elvagy el nem fogadására nézve különféle eszmék fejtettek ki, végre mint legczélszerűbb azon indítvány fogadtatott el, hogy a szőnyegen lévő levél Hontmegyének eredetiben küldessék meg a végeit, hogy iránta e megyét értesíteni szíveskednék. — Gróf Széchenyi István urnak ismeretes kineveztetését tudtul adó k. k. intézvény szives örömmel fogadtatott. — A pusztatelkeknek ’s a jobbágytelkeket biró nemeseknek öszvehatásai bemutattatván, a nm. helyt.tanácsnak felküldetni fognak, ugyszinte a közmunka-erőnek összeírásával megbízott járásonkinti kiküldöttségek is Jelentéseiket beadván, ezek a második alispán elnöklete alatt kiküldött választmányhoz Csatorna hossza. Mélysége: Alsó szé- Felső szé- Közép sröbtömeg 1,026,666 924.000 1.600.000 1.368.000 1.152.000 952.000 1.080.000 2.340.000 m.földessége. lessége. széles.1 = 4000 ölben 11°4' 8° 36° 22°=1 )) = 4000 5) n° 8° 34° 21"=2 • ) = 8000 )) 10" 8° 32° 20°=2 )· = 8000 9° 8° 30° 19°=2 J = 8000 ?· 8° 8° 28° 18°=2 )) = 8000 1) 7" 8" 26° 17n=3 )) =12,000 JJ 6° 8" 22° 15°=9 )) =36,000 y· 5° 8° 18" 13°= *) Beszédes úr tervében a csatornafenék meghatározásában két vagy háromféle mélységet jelöl ki , mellyek közöl a csatorna jövendő állapotára és összes költségére nézve választanunk lehet. Azok közt, az itt meghatározottnál valamivel nagyobbat is ad elő, azon oknál fogva, miszerint a csatornát, ha az már egyszer az itt előadott fenékre lesülyesztetett, könnyű egyúttal még egy pár öllel alább is szállítani. Azonban mi ezúttal vegyük fel azon feneket, vagyis a csatornának azon mélységét, mellyre, ha az lesülyesztetik, tökéletes állapotját azonnal elérendi. ’S ezen feneket kellett volna V. urnak is számításaiban felvenni, ha jó szándékból czáfolja B. ur tervét.