Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-10-24 / 273. szám

272 (A pest-szegedi csatorna ügyében Vásárhelyi Pál ur komoly szózatára, efsy őszinte szózat. Folytatás.) E­lször. Azt mondja V. ur: „B. ur az egész csatorna völgye- fetét eg­észen a vizerejével szándékozik ki­mosatni, ’s ki számi­t­j­a , hog­y a csa­tornából kikotrandó föld 2­1,7­6­6,000 köb­öl tért fog­lal el; ’s lehúzván az elöásásból kikerült földtömeget, lenne a vizre — melly másod­­percz alatt legfeljebb 100 köblábnak tétet­hetik — bízandó kivájás több mint 20 millió köb­öl, ’s igy minden 4 köbláb víznek 1 köb­láb földet kellene egyre másra elsepreni, hogy a javasló feltételének eleget tegyen. F­­­l­elet. Beszédes ur a csatorna völgyeletét nem akarja, ’s nincs is szándéka egészen a vizereje által kimosatni, ha­nem , ’s egyszer mindenkorra jól megértse V. ur, az évenkint 250—300 ezer pengő forint feldolgozandó költséggel eszkö­zölhető roppant emberi munka mellett, a vizerejét annyiban fogja segítségül használni, hogy a partokból düledező, ’s a vezérárkokból kiásott, és bent a pandalokon hagyott földet, azon nagy vízmennyiséggel, mellyel rendelkezhetik, ’s azon nagy esettel, mellyel a csatorna Tiszáig biránd, a Tisza vizöntéses lapályaiba sehordatja a helyett, hogy azon tömér­dek földet drága pénzért a felső partokra kiemeltetné. A ve­zérárkok, mennyire a föld neme megengedi, mindenkor füg­gőleges oldalakra ásatnak, következéskép a vizbeeresztése után düledezni és szélesedni fognak, ’s ezen szélesedés a víz­nek évenkint növekedő tömegéhez képest szinte nagy mér­tékben növekszik. A munkáltatás alatt az előásás után elem­ien kevesebb lesz ugyan a víztömeg, de aránylag nagyobb az eset, ’s a mint a folytonos munkáltatással a csatorna lassan­­kint mélyebbre sülyesztetik, fogyni fog az eset, ellenben­­ szaporodik a víztömeg, mivel ebből a csatorna an­­­­nál többet lesz képes elfogadhatni; következéskép a vizerő, csak azt ügyesen kell tudni vezérelni, soha sem fog hiány­­zani. Különben Beszédes úr nemcsak emberi erő, hanem bi­zonyos gépek alkalmazása mellett is fogja hamarítani a csa­torna mélyítését, annak 7—8 mérföld hosszú legemeltebb részében. Az eféle munkáltatás talán csak V. urnák tetszik valami rémítő lehetlenségnek. Megvallom, V. urnák fogalma sincs, mennyi emberi erőt lehet megkímélni ott, hol a mér­nök elegendő vízmennyiséggel, és esettel rendelkezhetik, ’s kénytelenitve őszintén megvallom, V. urnák fogalma sincs a vezérárkokkal és kaverirozási rendszerrel eszközlött mun­káltatásról, mert életében nagyobb ásást 1—2 ezer ölre sem tétetett. ’S most lássuk V. urnak fentebbi számtételét. Megvallom, hasonló határozatlan calculust soha sem hallottam. Ha már V. úr azt akarta megtudni, egy köbláb föld elvitelére hány köbláb viz esik, következőleg kellett volna számvetését ten­nie. Azonban mielőtt ezt megmutatnám, hamis adatait szük­ség ismét devalválnom. Azt mondja V. úr, hogy az egész csatorna völgyeletéből kikerülő föld 21,766,000 köb­ölet teszen. Kérem alá van, nagyon csalatkozik, mert az csak 10,440,666 köb­ölet fog tenni Beszédes terve után, midőn a Harasztitól Szegedig körülbelül következő tökéletes állapot­­­jára kiképeztetett *): összesen 10,412,666 Méltóztassék V. urnák ezek szerint utánam még egyszer kiszámítani, meg fogja látni, ha akarja, hogy körülbelül csak 11 milliót hibázott, pedig a felvett mértékek, az általa adott állóvizű csatornánál jóval nagyobbak; mivel én az alsó szélességet 8 ölre veszem, midőn V. ur azt csak 6n—4 lábra vette; ’s e szerint lesz a felső vízszinti szélesség B. terve után 12—14 öl, midőn V. ur állóvizü csatornájának azon szélessége csak 10 öl és 4 láb lenne. ’S ha még a fentebbi mélységekből egy ölet levennénk, pedig­­levehetnénk a nél­kül, hogy a csatornának tökéletes állapotját nagyon meg­csonkítanék — a számításban még sokkal kedvezőbb leend az eredmény a csatorna völgyeletéből kikerülő egész földtö­megre nézve. Első évben a Duna közép és magasabb vizéből, az elő­­ásáson a Tiszába lefolyható vizet, szakértőleg egyesítve a turjánok ’s az egész környék vizeivel, könnyen vehetjük minden másod­perezben 80 köblábnak, második évben, mi­dőn a csatorna völgyelete, az ismélt munkáltatás, ’s egy évi bent folyó vizereje által némileg kiböviltetett, vehetjük a le­folyó vizet minden másod perezben 100 köblábnak, ’s igy aránylag növekedvén a csatorna völgyelete, biztosan vehe­tünk harmadik évben 160, 4diken 260, 5dikben 390, 6dik­­ban 530 köblábat, ’s igy 6 év eltelte­­alatt vehetünk közép számítással 250 köblábat minden másod­pere­ben. Egy év alatt a csatornán lefolyó víz idejére első három évben vehe­tünk 200 napot, az utolsó három évben 250et, a többi na­pokat a legszárazabb hónapokban az éventei munkáltatásra számíthatjuk. Ezen adatok nyomán 6 év alatt az egész csa­tornán lefolyik 29,160,000,000 köbláb viz. Most lehúzván az előásásnak földtömegét, marad 9,442,666 köb­öl föld a vízereje által eltakarítandó ; illyformán, ha az előásáson kí­vül semmi föld sem emeltetnék ki többé a felső partokra, egyre másfal a köbláb viz esik egy köbláb föld elhordatására. Ha tehát mindezeket V. úr meg akarja fontolni, át fogja lát­ni , hogy a Dunától a Tiszáig folyva 14 köbláb víz 22 mér­föld hosszú útja alatt 1 köbláb földet könnyen elmoshat. Kö­vetkezéskép ha szoros számítás alá veszszük is a tárgyat, a lehetőség nagyon világos, pedig felvett adatimat, hogy a számtétel annál biztosabb legyen, mindenütt kelletinél cse­kélyebbre, a csatorna méreteit ellenben bővebbre vettem. Különben, ha még a felső alacsony fekvésű szakaszban, ne­vezetesen Harasztitól Kerekegyházáig 1,440,000 köb­öl föl­det a felső partokra emberi erővel kiemeltetünk, és a csa­torna kiképzése idejét egy évvel megtoldjuk, sokkal kedve­zőbb leend számításunk eredménye, és a csatorna életbe­léptetésének lehetősége; és ez esetben közel 30 köbláb víz esik egy köbláb föld elmosására. 2) Második ellenvetése V. arnak az, hogy a csa­torna alsó részeiben olly szilárd agyag föld gyanítható, melly daczolna a viz megtáma­dásának, sőt lehető, hogy illy mélységben kőrétegek is vonulnak át, melly esetben a viz nem 6 évnek lefolyása alatt,de századok múlva sem tenné meg várt hatását, és a leg­jobb esetet feltételezve, sem mosna egyebet eg­y rendetlen vad ároknál. Felelet. Hogy milly neme a földnek létezik alsó ré­szeken, azt csak a tökéletes megfúratás által tudhatnék meg. Azonban a kutak mélységeit vizsgálva, természettanilag ho­mokkal vegyest agyagföld gyanitható. Ezen megfúratását, ’s tökéletes megvizsgálását a csatornavonal környékének B. úr is szükségesnek feltételezi, ’s a társaság által eszközlendő első lépésnek tartja. B.úrtól méltányosan többet nem kíván­hatunk annál, hogy a csatorna vonalát saját költségén kiku­tatta , ’s annak kiviteléről, a nemzet százados óhajtását tel­jesítve, tervet készített. Azonban, ha egy pár él mélység­ben szilárd keményföld léteznék is, az csak a csatorna tö­kéletes végrehajtását legfölebb 1—2 évvel késleltethetné, mert a legszilárdabb agyag­nemű föld is — ha az függőleges oldalakkal aláásott árkokkal metszetik át, minélfogva átvá­gott rétezeljeit a viz némileg elszedhesse és megragadhassa, kivált ha azon nagyon segítő körülmény is hozzájárul, mi­szerint a jelen esetben, a csatorna víztartó völgyelete hol szárazzá a levegőre, hol viz alá fog tétetni — feloszlani szokott és düledezni, ’s csak ezen dúlt részeket, úgy a ve­zérárkokból kiásott, és részint emberi erővel, részint gépek alkalmazása mellett elaprózott földet akarja B.­ár a víz ere­jével a csatorna legkérdésesebb részéből, a helyett, hogy nagy költséggel a felső partokra kiemeltetné — az alsó vi­dék lapályaira lehordatni. Nem akarja tehát B. ur,mint fen­tebb is mondatott, az egész csatorna földét egyedül magára a viz erejére bizni, hanem a viz erejét mintegy segítségül a föld tova vitelére akarja használni; minek helyességét a vi­zek körül dolgozók előtt a tapasztalás bizonyítja. Ha pedig a csatorna alsó részében ollynemű kőrétegek léteznének is, mint imittamott, például a czeglédi határban találhatók, ezek darázs-homokkő neműek, vékony rétezetűek, és könnyen töredezők, és ezektől tapasztalás után a föld könnyen elvá­lik. Ezen kőrétegeket tehát, ha néhol tapasztaltatnának is, idenkint a csatornának nagyobbuló szélességéhez képest em­beri erővel könnyen ki lehetne szedni. Mindezen előadott ne­hezítő körülményekből okszerűen azon következtetést hoz­hatjuk, hogy a csatorna költsége egy vagy két millió ponttal többe kerülhet, és vagy két évvel később érheti el tökéletes állapotját, és nem azt, mit V. ur állít, hogy a csatorna ki­vitele lehetsen. Mondja továbbá V. ur: „hogy a legjobb esetben is ezen csatorna nem moshatna egyebet, egy rendetlen vad viz ár­ok­nál.“ Itt V. ur nyíltan kife­jezi a vizek körüli munkálatokban járatlanságát, vagy talán csak épen ellenkezni szerető jó akaratát (?), mert egy rész­ről a legjobb esetben a mennyire megengedi a víznek erejét, azt annak rendetlen munkájával akarja megsemmisíteni, mi csak akkor történhetnék, ha az előásás után, a csatornába eresztett víz egészen magára hagyatnék, és a csatorna mun­kájához többé emberi kéz nem járulna. Azonban a fentebbi­ekből világos, mikint a csatorna, minden évben legalább kétszer a víz levétele után újabb és mélyebb vezérárkokkal elláttatnék ; következéskép a viz ereje az ásott árkokban min­denkor öszpontositva rendben tartatnék, és sorra a kitűzött irányban vezettetnék, ’s igy a viznek munkája is csak ren­des lehetne. ’S ha megtörténnék, hogy a föld nem egyenlő összetartása miatt a csatorna vize a kitűzött irányból oldalt csapna, ’s görbületet várni törekednék, a jól alkalmazott vezérárkokkal ismét könnyen kellő rendbe hozathatnék. Igen ám, de mind­ezek tökéletes felfogására, V. úrnak ta­nulni kellett volna előbb a vizerővel és vezérárkokkal esz­közölhető dolgoztatást. (Folytatjuk.) Szepesből. Lőcse, oct. 18. Első alispáni elnök­let alatt tartatott ’s ma bevégzett évnegyedes közgyűlésünk­ből­, miután az időközbeni kisebb gyűlés jegyzőkönyve hite­lesíttetett, ’s a felveendő tárgyak jegyzéke felolvastatott volna, legelébb szőnyegre került a nm. helyi­ tanácsnak az idei termesztmények öszveirását tárgyazó intézménye és en­nek folytában a ma­gos főispán ur által a rikhez intézett azon felszólító levele, mellynél fogva, mind a tisztelt kormány­szék fentebbi rendelésének mielőbbi végrehajtását, mind pe­dig az idei majd általános szűk termés tekintetéből félhető ínségnek lehető meggátlása végett,­­ miután jelesen a növe­kedő elszegényedés e nép között elharapózott mértéktelen pálinka-ivásnak , Magurára nézve pedig még azonfelül a nép tudatlanságát hasznukra fordító zsidók csalásinak gyászos eredménye lenne — egyszersmind e részben is czélszerű in­tézkedések tételét ajánlja. Ezek következtében a járásbeli szolgabirák a megparancsolt összeírások megtételére ollyfor­­mán utasittattak, hogy azokat a dec­­íjén kezdendő törvény­székig benyújtsák. Az adózó népnek a pálinka-ivászóli visz­­szatartoztatása és a zsidók csalásainak megakadályoztatása végett, hoszabb tanácskozás után egyszersmind végzéssé jön, hogy először az illető deák, és gör. egyesült püspökök és az ágostai vallásu superintended megkeresessenek, utasítsák az illető lelkészeket oda, miszerint azon dicséretes törekvé­seket , mellynél fogva a népet pálinka-ivástóli tartózkodásra buzdítván, már eddig is némelly helyeken üdvös eredmények tapasztaltatnak, tovább is folytatván, egyszersmind azon is iparkodjanak, hogy házassági öszveesketések csupán szer­dán tartassanak, hogy igy a lakadalmi vigalmak, mellyek különben több napig folytattatni ’s mellyeknél leginkább ré­szegeskedések történni szoktak, egyedül két napra szorittas­­sanak. Már hogy november 1jéig az eddigi tartozások behaj­tatván , azontúl a korcsmárosoknak tiltva legyen pálinkát az adózóknak hitelben adni; különben az ellenkezőkép cselek­vőktől követelésük behajtása végett bírói segély meg fog fo­gadtatni ; Már hogy a korcsmákban a muzsika — kivévén csupán a farsangi vasárnapokat — egészen eltiltassék; ez utóbbi két megszorítás mindazáltal csak egy évig értetvén.— A XVI városok igazgatóságának kérelmére a nm. helyt.ta­­nács e megyét felszólítván, hogy az itt szállásoló lovas ka­tonaságnak , mellynek egy harmadrésze eddig divatozó rend­szer szerint mindig a XVI városok kebelében tanyázik , az idén nagyobb részét a megye területében behelyezné — mi­után köztudomásra a XVI városok kedvezőbb fekvéseknél fogva az idén is jobb terméssel dicsekedhetnek mint a me­gye egyéb részei: a kk. és r­k. az eddig divatozó aránynak változtatására elegendő okot fenforogni nem látván, a tisz­telt kormányszéket felírás által az említett k. k. intézmény el nem fogadhatása iránt értesíteni, egyszersmind annak egyoldalú értesítésrei kibocsátása tekintetéből aggodalmakat is nyilvánítani határozok.­­ Ugyan e tisztelt kormányszék abéli intézvénye, mellyben e megyét tudósítani méltóztatott, hogy ő felsége — tett felírás következtében — azon adózók­nak , kik a franczia háborúk idejében tett fuvarozások alkal­mával lovaikat elvesztették, káratlanitását ollyformán ke­gyelmesen megrendelni méltóztatott, hogy az illető egyé­neknek vagy örököseiknek a káratlanitás fejében járandó öszveg, ha adóbeli hátralévőségben volnának, ennek fejében lehuzassák , különben pedig adóbeli illetőségükbe beszámít­­tassék; azoknak pedig, kik időközben örökös nélkül kihal­tak, lajstroma felterjesztessék, örömmel fogadtatott,’s an­nak következtében a szükséges rendelések is megtétettek. Emeltetett ugyan ováskép az iránt szó , hogy azon járandó­ság, melly az örökösök nélkül kihaltakat illette volna , az uradalmi fiscust, mint a jobbágyoknak, magvok szakadtávak­ törvényes örökösét illetné, de ezen óvás azzal utasitlatott vissza, hogy az uradalmi fiscusnak joga a virtualitásokra ki nem terjeszkedhetik. — Szőnyegre kerülvén a mirgos főis­pán ur levele, melly által a megyét tudósítja, hogy a tiszta újítást, mellyel ez őszszel tartani kívánt volna, gyöngélkedő egészsége miatt jövő év nyári hónapjaira elhalasztani kény­telen, a kir. és rrk főispán ur ő nagyságának ebeli értesíté­sét, egészségi állapotját tekintve, ugyan szomorú szívvel, de egyszersmind teljes méltánylással, és azon őszinte bizoda­­lom kijelentésével, mellyel szeretett fökormányzótok iránt mindig viseltetnek, fogadták, e részbeni érzelmeket válasz­levél által is e nagyságának tolmácsoltatni rendelvén.­­ A házi adónak előleges kivetése tárgyában készült javaslat tár­gyalás alá vétetvén, annak jövő 1845/­ évre kivetendő ösz­­vege 44,262 ft 37 krra határoztatok . A katonai karhata­lom tárgyábani közintézvény élénkebb vitára adott alkalmat, mert ámbár ő felségének a közbátorság fentartására czélzó üdvös szándéka átalánosan hálás köszönettel elismertetett, mindazáltal sokan aggodalomra találván okot azon különböz­­tetésben, mellynél fogva a hatalomkarrali élésről csak a szolgabirák felelősek, a felelet terhét, mind az al- mind a fő­ispánra is kiterjesztetni kivánták. Voltak azonban, kik a fő­ispán felelősége iránt határozni a közgyűlés hatalmán kívül ,lenni állították, mások ismét ellenkezőkép nyilatkozván, végre miután az elnöklő alispán kinyilatkoztatta volna, hogy maga részéről a kk. és rrk irányábani felelőségtől épen nem vonakodik, abban letz a megállapodás, hogy a k. k. intéz­mény azon kikötéssel fogadtassék el, hogy a fő- és alispán is, kiki a maga illetőségének (a főispánra nézve t. i. a kor­mányt értve) a hatalomkar használásáról felelős legyen. — Hoszabb vitatkozást okozott az ismeretes honti levél is, mert némellyek azt, mint a megyei levelezések főkellékét, t. i. a hiteles pecsétet nélkülözőt, privát levélnek tekintetni kíván­ták , mások ismét ellenkező véleményben voltak azon tekin­tetnél fogva, mert magánlevelezésnek csak akkor lehetne tartani, ha név szerinti aláírásokkal ellátva volna, és egyéb­iránt annak belső tartalmánál fogva is az ellenkezőt kell kö­vetkeztetni. Midőn igy annak külső alakjára, 's tehát el­vagy el nem fogadására nézve különféle eszmék fejtettek ki, végre mint legczélszerűbb azon indítvány fogadtatott el, hogy a szőnyegen lévő levél Hontmegyének eredetiben küldessék meg a végeit, hogy iránta e megyét értesíteni szíveskednék. — Gróf Széchenyi István urnak ismeretes kineveztetését tud­­tul adó k. k. intézvény szives örömmel fogadtatott. — A pusztatelkeknek ’s a jobbágytelkeket biró nemeseknek ösz­­veh­atásai bemutattatván, a nm. helyt.tanácsnak felküldetni fognak, ugyszinte a közmunka-erőnek összeírásával megbí­zott járásonkinti kiküldöttségek is Jelentéseiket beadván, ezek a második alispán elnöklete alatt kiküldött választmányhoz Csatorna hossza. Mélysége: Alsó szé- Felső szé- Közép sröbtömeg 1,026,666 924.000 1.600.000 1.368.000 1.152.000 952.000 1.080.000 2.340.000 m.föld­­essége. lessége. széles.1 = 4000 ölben 11°4' 8° 36° 22°=1 )) = 4000 5) n° 8° 34° 21"=2 • ) = 8000 )) 10" 8° 32° 20°=2 )· = 8000 9° 8° 30° 19°=2 J­­ = 8000 ?· 8° 8° 28° 18°=2 )) = 8000 1) 7" 8" 26° 17n=3 )) =12,000 JJ 6° 8" 22° 15°=9 )) =36,000 y· 5° 8° 18" 13°= *) Beszédes úr tervében a csatornafenék meghatározásában két vagy háromféle mélységet jelöl ki , mellyek közöl a csatorna jövendő állapotára és összes költségére nézve választanunk lehet. Azok közt, az itt meghatározottnál valamivel nagyobbat is ad elő, azon oknál fogva, miszerint a csatornát, ha az már egyszer az itt előadott fenékre lesülyesztetett, könnyű egyúttal még egy pár öllel alább is szállítani. Azonban mi ez­úttal vegyük fel azon fe­neket, vagy­is a csatornának azon mélységét, mellyre, ha az lesülyesztetik, tökéletes állapotját azonnal elérendi. ’S ezen fene­ket kellett volna V. urnak is számításaiban felvenni, ha jó szán­dékból czáfolja B. ur tervét.

Next