Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-12-04 / 296. szám

Csütörtök 206. December 4. 1845. f r murmur mi rí ~~ • in.. in ~~rfin­tnm~fTOTiiTin Ti­­tt^.uxx'*a*srr?­­­»mfBai­r « m*a 82 A0 Köthetni helyben a ki­ad­ó-hh italban , hatvani ut­at «1 Horváth-házban 483 dl k *r alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az a « 111 r I a I birodalomba ’s kiilföldre menendő példányokat csak a bécsi császári posta­hivatalnál rendelhetnek meg. r ) e a lapok minden héten f:egyigri,n.m. kedden, csütör­­tö­i:’0, pétit, és v­asárn. jelennek ((,e?. É’lófl.etüsi ár félévre (íímid—pesten házhoz-hordással b­ft., borítékban G ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyrél minden apróbetüs hasáb­­floraért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. TARTALOM. Magyarországés Erdély. Kinevezés. Rizs­­termesztés. — Az ausztriai monarchia általános kü­lkereskedésének rés*letei 1841ben. — További szó az adós személyének megitélteté­­séről váltótörvényszékeknél (Fogarasi). Bakody t. Megyék: Közgyűlés Borsodban. Budapesti hirharang. — A kertészet és gyü­­­mölcsteryésztés barátihoz. Külföld. Francziaország. Schwvelcz: Hivatalos és magánhirdetések. MAGYARORSZÁCS és KRDÉIi¥. Ő cs. ap. kir. Fölsége Kendelényi Alajos fogalmazó gya­kornokot a magy. kir. helytartótanácsnál tisztbeli fogalmazóvá méltóz­­tatott legkegy. kinevezni. ő cs. ap. kir. Fölsége Lipthay András és Antal­nak esztergomi főkáptalanbeli kanonokoknak az arkádiai tudós társaságtól Romából nyert oklevélnek elfogadhatását megengedni méltóztatott. (R­i­z­s t­e r m e­s­z t­é­s.) A Magy. Gazda idei folyama 84. számából örömmel értesültem, hogy a mezőgazdaság ezen ágában sem hiányzik nálunk sem ismeret, sem szorgalom, és mivel még bővebb mértékben kínálkozik azon alkalom, melly a termesztés ezen fontos nemének különösen kedvez , t. i. a posványos térségek, mellyek a Bánátban még sok négyszeg­­m.földekre terjednek és semmi egyébre nem használhatók ; nem tartózkodhatom ezen termesztésre nézve a mostani saj­nos körülményeknél fogva, mellyek egész Európát aggódtat­­ják, némelly jegyzeteket közölni, mellyek máskor tán figye­lemre kevésbbé lettek volna méltatva. Ismeretes dolog , hogy mind azon élelemszerek közt, mellyekkel a növényzet országa bennünket megajándékoz, a rizs első helyet foglal, minthogy azon tápanyagnak 85 száz­­tók­ját foglalja magában, mellyből a legjobb búzában csak 72 száztól­ található, melly arány gyöngébb nemeiben egész 55%ra csökkenhet. Ezen oknál fogva a rizs termesztése sok­kal kiterjedtebb is a búza és rozsénál és fogyasztása — az egész emberi nemet általánosan tekintve h­olly roppant, minővé minden egyéb gabona nemesé együttvéve soha sem válhatik. Ez első tekintetre aligha­nem fog túlzottnak látszan­i mert Európa közönséges évi fogyasztását 1150 millió mérő gabonára számítják, és fel nem tehető, hogy ugyanannyi rizs fogyasztassék el. De itt nem szabad feledni, hogy Kelelin­­dia, Japán, China és minden többi ázsiai tartomány, hol a népesség sokkal tömöttebb mint Európában, általában véve majdnem kizárólag rizsből élnek, épen azért, mert kisebb adagból jobban jóllakhatnak, mintha más gabonanemekkel élnének, mellyek p. o. Chinában már olly roppant mennyi­ségben volnának szükségesek, hogy a tér sem volna elégsé­­ges azok termesztésére. És azért Európában is azon tarto­mányokban , hol dolgozni nem igen szeretnek , de jóllakni mégis akarnak, több rizst mint egyéb gabonát fogyasztanak, mint p.o. Olaszországban, Portugáliában és Spanyolország­ban , hol egyéb növényzeti tápszerekkel be nem érnék, és a rizs a legfinomabb étkek szintúgy mint mindennapi kenyér gyanánt szolgál. Ezen tulajdonságnál fogva igen természetes, hogy fo­gyasztása szüntelenül elterjed mindenüvé, és épen úgy, mint a czukor és kávé fogyasztása, ezt is mértékul tekintetik az országok vagyonára nézve, és pedig joggal, mert Angliában p. o. az évenkénti bevitt mennyiségből minden főre két font­nál több esik, míg Magyarországban alig van része egy font­nak, mi a két ország gazdagságára nézve ugyan csak egy kis különbséget gyaníttat, mert míg Anglia már 1830ban 342.900 mázsát vitt be, mihez aránylag nekünk legalább 186.000 mázsát kellett volna bevinnünk , addig a hivatalos kimutatások szerint ebeli bevitelünk csak ez volt: 1831 - ben 14,154 mázsa 127,386 forint értékben, 1832ben 14,709 m 132,381 f. ért., 1833ban 11,320 m. 101,880 forint ért., 1834ben 9,204 m. 82,846 f. ért., 1835ben 12,618 mázsa 113,562 f. é., 1836ban 12,719 m. 114,471 f. é., 1837ben 14,038 m. 126,342 f. é., 1838ban 14,849 m. 133,641 f. é., 1839ben 15,124 m. 136,116 f. é., 1840ben 13,915 mázsa 125,235 f. é., 1841ben 15,610 m. 140,490 f. é., 1842ben 21,443 m. 192,987 f. é., 1843ban 15,986 m. 143,874 f. é.; tehát az aránylagos öszvegnek alig teszi 1/ildát, jóllehet mi a termesztő vidékhez közelebb esünk, sőt az ausztriai monar­chia maga tetemes mennyiséget termeszt, de ennek nagy ré­szét más vagyonos­ országok táplálására még mindig kiviszi, mint a következőkbül láthatni: Kivitelmennyiség: 1831ben 50,272 mázsa 452,448 for. ért, 1832ben 51,165 m. 460,485 f. é., 1833ban 36,407 m. 327,663 f. é., 1834ben 26,3­47 m. 237,123 f. é., 1835ben 38,628 m. 347,652 f. é., 1836ban 29,724 m. 267,516 f. é., 1837ben 32,962 m. 296,658 f. é., 1838ban 31,000 mázsa 279,000 f. é., 1839ben 34,485 m. 310,365 f. é., 1840ben 33,567 m. 302,103 f. é., 1841ben 29,909 m. 269,181 f é., 1842ben 29,805 m. 268,245 f. é., 1843ban 18,273 mázsa 164,457 f. ért. Ezen számok folytonos csökkenése azt mutatja , hogy a birodalomban is növekszik ezen tápszer fogyasztása, mi még sokkal meglepőbb arányban tűnik ki, ha tekintetbe veszszük, hogy Lombardiában 112,186 hold föld ezen termesztésre van szánva, és hogy ezen itt termő tetemes évi mennyiségen kí­vül az ausztriai külföldrőli bevitel nettön nő, mint következő adatokból kiviláglik: Bevitel mennyisége Ausztriába : 1831ben 38 793 mázsa 350,154 ft értékben, 1832ben 35,534 m. 320,913 ft , 1833- ban 45,276 m. 408,222 ft é., 1834ben 66,377 m. 60, 493 ft é., 1835ben 47,426 m. 432,324 ft é., 1836ban 84,390 m 767,097 ft é., 1837ben 89,867 m. 833,787 ft é., 1838ban 84,975 m. 789,012 ft é., 1839ben 50,061 m. 477,072 ft é.. Ebből világosan láthatni, hogy, mit mindig állítottunk, a magas vám sem azt nem gátolja, mit általa kizárni aka­runk , sem azt elő nem segíti, mit általa elérni akarunk; de egyet minden esetre eredményez, t. i. azt, hogy a keres­kedés azon polctra nem emelkedik, mellyre emelkedni ké­pes , ha a magas vámok és a tilalom hókéiból kibontakozik. Mi volt volna tehát várható azon félszeg intézkedéstől, melly által az iparnevelést nálunk is behozatni vélték csupán a vá­mok súlyosbítása által ? Itt a védrendszer leghathatósb alkalmazásának dactára, mellyel talán, az egész monarchia kiterjedését tekintve, több fontos okoknál fogva előbb menthetni, mint ha az a biroda­lom egy részére alkalmaztatnék csak, a nyers­anyagok ki­vitele még mindig aránytalanul nagyobb mint a gyarmatoké, a külföldi gyártmányok bevitele még folytonosan szaporodik, mert még 1831ben értéke csak 3,080,000, 1843ban pedig már 4,422,000 volt, ez 1844ben már 5,679,000 ftra föl­ment. Gyapot 1843ban behozatott 11,864,000 ftért, 1844ben csak 11,068,000 ftért, tehát 32,000 mázsával kevesebb. Azon czikkek pedig, mellyek kelendősége a nemzeti vagyon legpontosabb mutatója, más nemzetek szükségeihez képest, alig észrevehetőig szaporodnak. A vámszövetség 27 millió­nyi népessége számára bevitt czukormennyiség, 1843ról 1844re 90,800 mázsával szaporodott, t. i. 1,253,000 má­zsáról 1,343,800ra, míg ennek értéke monarchiánkban 36 milliónyi népesség számára 8,126,000 ftról 1844 ben csak 8,395,000 ftra növekedett, azaz: 17,900 mázsával, t. i. 541,700 mázsáról csak 559,600 mázsára, és ezen arány majdnem általánosan minden egyéb fogyasztási czikkekre nézve áll. Abból még tehát, hogy egy státusban az ipar fej­lesztése védvámmal is eszközöltetik, a vagyon öregbedésére olly vérmes következéseket hozni nem lehet, mint nálunk rögtön divatba jött; mert ha ez olly lassan gyarapul csak a roppant birodalomban, mellynek ipara mégis már bizonyos fokra vergődött, igen természetes, hogy Magyarországban olly észre sem vehető hatást gyakorolna, melly a kereske­dés akadályozását távolról sem pótolhatná ki. Azonban ezen megjegyzéssel koránsem ábrándozunk a szabad kereskedés absolut elveivel, mit elleneink annyiszor ránkfognak, mi tökéletes szabadságot csak a monarchia bel­sejében óhajtunk, bizonyosak lévén abban, hogy az ez által eszközölt élénkítése a kereskedésnek még a monarchia hatá­rán is, az angol újabb felvilágosult reform mintájára, mér­­sékeltetést fog maga után hozni, mert lehetetlen nem látni, mikép a birodalom kereskedése aránylag nagyobb olly orszá­gok felé, mellyek szabad kereskedést engednek, mint ollya­­nok felé, mellyek, mint p. o. Oroszország, tiltó rendszerrel zárkóznak el. A bevitel több rovatokra nézve még csökkent is, mint p.o. 1840ben ,60,802 m. 568,062 ft é., 1841 ben 102,953 m. 926 577 ft é., 1842ben 89,315 m. 803,835 ft é., 1843ban 127,790 m. 1,177,110 ft é. Ha tehát 1831 óta, melly évben ezen tápszer bevásár­lására csak 350,000 ft költetett, ezen szükség annyira nőtt, hogy 1843ban már 1,177,000 ft, tehát több mint háromszor annyi küldetett érette a külföldre, akkor tagadhatlan, hogy ezen szükség fedezését czélba veendő termesztésnek mindig volna ugyan jövendője, ha semmi egyéb ok nem harczolna is mellette; de ha tekintetbe veszszük, hogy a gabonatermesztés mennyiségre és minőségre nézve olly sok viszontagságoknak van kitéve, hogy ezen növény épen azon körülmények közt t. i. a nedvességben díszük leginkább, mellyek közt minden egyéb gabonafajnak vesznie kell; és hogy általjában olly he­lyeken lehet csak azt termeszteni, mellyek egyéb termeszté­sekre nem alkalmatosak , akkor ezen termesztésre serkenteni statusgazdászoki kötelesség. Angliában a státusférfiak ezen tápszer becséről annyira meggyőződvék, hogy behozatalát minden kitelhető módok által elősegítették. Felmentették azért Peel indítványára legújabban minden vámtól, elhozatják nyersen, és i­lyenek által kieszközöltetett, hogy Angliában egy font rizsnek csak ollyan ára van mint egy font lisztnek, minek következtében természetesen a rizsnek fogyasztása szaporodandik, mert egy font rizs, melly nem drágább egy font lisztnél, jobban táp­lálván mint egy font liszt, inkább fog megvésetni, tehát na­gyobb kelendőségre is számíthat. Ha e szerint annyira fontos ezen fogyasztási c­ikk, hogy bevitelét könnyíteni minden módon kötelességeknek isme­rik olly felvilágosodott ministerek, bizonyosan még sür­­getésb kötelesség annak termesztését sürgetni, hol a helyzet és éghajlat erre felel, hogy így az olly könnyen beállható ínség egy újabb gát által elháríttathassék, mert mihelyt na­gyobb mennyiségben termesztetnék, ára nálunk azonnal csök­kenne , mellynek eddigi magasságát nagy részben a fehérí­­tési (melly nálunk olcsóbban végbe vihető) és a fuvarozási költség okozzák. Azt szokták ugyan mondani, hogy, mivel a rizsveréseket betokon át viz alá kell helyeztetni, ez által a vidék egészségteleníttetik , és ezen oknál fogva a Bánátban, mellyben ezen termesztés már József császár ideje alatt nagy mértékben fizetett, az nemcsak korlátoltabolt, hanem sok­ helyütt egészen megszüntetett és megf­atatolt. De ezen kor­látozás csak akkor lehetne helyén, ha valaki azt javasolná, hogy a száraz búzaföldekre mérföldeken át ismét víz­­ocsá­­­­tassék, mitől mi távol vagyunk, kik csak azt vagyunk bátrak indítványozni, hogy erre a mocsárak használtassanak , mel­lyek azután rizsvetésekre átváltoztatva, ha nem kevésbbé, jobban bizonyára nem fogják rontani a levegőt mint most; és minthogy úgy is a vizszabályozás korszaka végtére csak­ugyan ránk virad, és minthogy könnyebb folyók és patakok mentébeni mocsárakon lecsapolást és öntözést munkába venni, mint már régóta száraz­földekre vízvezetéseket ásatni, i­lyen rizstermesztés által nem fognának új mocsárok alakulni, ha­nem a régi mocsárok legalább néhány hónapra lecsapolt­atói; tehát az ország roppant javára ugyanakkor egy iszonyú kór szüntettetnék meg, mikor gyarapulásának egy uj forrása nyittatnék fel, melly mindig tetemes Jövedelmül Jövendöbeli szűk termés eseteire pedig , ha egyszer nagy mennyiségben termesztelik, legjelesebb pótló tápszerül szolgálna. Milly alkalmas pedig erre a Bánát éghajlata, azt bőven tanúsítja Arizi Leopold sikerkoronázott szorgalma , és fel nem tehetni, hogy mi Temes megyében olly kedvező eredmény­nyel űzetik, az más hasonló helyzetekben és Torontál megyé­­ben nem volna eszközölhető. Ez iránybani intézkedés lehetne a csatornázás legpará­nyibb kezdete, de megkiáltóbb eredménye! (Az ausztriai monarchia általános külkereskedésének részletei 1844b­en.) Azon elvekre nézve, mellyek ezen lapokban a vámokról fe­szegetettek , tanulságos­ adatok alig lehetnek, mint az ezen kimutatásokból menthetők, azért is mindenekelőtt azokat is­mét nagyobb világosság okáért az előttel­ és eredményeivel párvonalba állítjuk . Mezőgazdasági termékek Gyarmati czikkek - Déli és egyéb gyümölcs Dohány -Olajok _____ Gabona és kerti termesztmények Italok -Halak és más vizi állatok Vágó marha -Állati készítmények élelemre -Vágó marha -Tüzelő és épitőszerek -Más termékek -Értéke az 1844iki kivitelnek, p.ft. bevitelnek, p.ft. 14.895.000 3.559.000 1.744.000 8.778.000 8.539.000 2.912.000 3.308.000 9.032.000 547.000 621.000 2.314.000 700.000 Értéke az 1843iki bevitelnek, kivitelnek. 10.000 681.000 821.000 504.000 12.784.000 1.209.000 272.000 5.240.000 2.151.000 681.000 5.175.000 880.000 p.ft. 13.490.000 3.514.000 1.213.000 9.172.000 8.746.000 2.652.000 3.175.000 9.898.000 510.000 621.000 2.053.000 613.000 Gyártmányok: Gyár és kézműczikkek Irodalmi és műtárgyak öszvesen 5.679.000 665.000 29.100.000 545.000 4.422.000 576.000 p.ft. 12.000 752.000 1.134.000 658.000 8.163.000 1.431.000 218.000 5.049.000 2.372.000 711.000 5.001.000 865.000 Összesen 56,949,000 30,409,000 55,662,000 26,371,000 Gyári anyagok: Gyógy- és illatáruk -----1,072,000 789,000 1 993,000 765,000 Vegytani készítmények -----1,097,000 1,152,000 984,000 1,063,000 Konyhasó -------527,000 703,000 621,000 757,000 Festő és cserzés-szerek *■ 8,883,000 1,081,000 £ 8,712,000 901,000 Mézga és gyanták -800,000 195,000 856,000 190,000 Ásványok és földnemek -757,000 363,000 641,000 416,000 Drága­kövek és nemes érczek -734,000 94,000 986,000 82,000 Nemtelen érczek , nyersen és félgyártottan 1,456,000 3,097,000 1,529,000 3,146,000 Nyers­anyagok ------26,831,000 41,084,000 25,786,000 41,319,000 Fonalok -------9,035,000 1,006,000 9,646,000 776,000 51,192,000 49,564,000 50,760,000 49,420,000 27,796,000 525,000 6,344,000 29,645,000 4,998,000 28,321,000 114,485,000 109,618,000 111,420,000 104,113 000

Next