Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-07-22 / 219. szám

BUDAPESTI HÍRHARANG. Alaptalanul vádolgatni sen­kit nem szeretünk, és azért a polgári kórház érdemes lelké­szének múlt számunkban megjelent, az utczán meghalt nap­számosra vonatkozó c­áfolata ellenében meg kell jegyeznünk, mikép azon egész szomorú esemény leírása illy aláírással küldetett be hozzánk közlés végett: „Ruéthy József végzett sebész- és szemészmester, mint szemtanú.“ Előadásában két­kedésre pedig azért sem láttunk okot, mert már magunk is több ízben tapasztaltuk, hogy felvételi c­édula nélkül pol­gári kórházba utasított cselédek határzottan visszautasíttat­­tak. Hogy ez legújabban jobbra változott, azt eddig nem tudtuk, de a tisztelt lelkész szavára örömest elhiszszük. Ennyit igazolásunkra el kellett mondanunk. — A budai szín­körben bizonyos Risley láttatá magát e napokban, kinek mestersége abból áll, hogy két kis fiát levegőbe dobálja és ügyesen felfogja vagy öntalpukra ejti, mint a macskákat. Hogy nagy ügyesség van a kis fiukban, azt nem tagadhatni, de ugyan ki állhat arról jót, hogy nem fogják-e egykor ezen nyaktörő mutatványoknál nyakukat valóban kitörni? Ha az ártatlan gyermekek életének szembetűnő veszélyeztetését vadság bélyege nélkül megtapsolnunk szabad, ugyan minek korholjuk tehát azokat, kik valamelly gyilkos felakasztásá­nak szemlélésében gyönyörűséget találnak? — A siketnémák föpróbatéte Váczon f. hó 31 kén menend véghez délelőtt 10 órakor. Ennek megtekintését sokaknak ajánljuk, mert nálunk sok siker van, ki a legjobb tanácsot sem hallja, é s még több néma, ki mindig hallgat, ámbár száját ugyancsak meg kel­­­­lene nyitnia. — Ránk fővárosi magyarokra ismét nagy ve­szély vár, mindnyájan tudjuk ugyanis, mikép rendkívüli nyelvzavar uralkodik köztünk, é s hogy csak több nyelv tu­dása mellett lehet Budapesten megélni; ezen nyelvek soka­sága most ismét szaporodni fog, mert bizonyos német lap leczkéket kezd közleni a tolvajnyelvből. E körülménynél csak annak örvendünk, hogy az eddig közlött zsiványnyelv egy szava sem magyar, miből akaratlanul is mindenesetre azt kell következtetnünk, hogy a budapesti tolvajok, zseb­metszők, háztörők között igen sok nem magyar találtatik.­­ Beszélik, hogy a közel kőbányák nem bírnak már elegendő követ kiállítani a budapesti utczák számára ; a botrányköve­ket kellene tehát egymásután fölhasználtatni, mellyek még elég számmal találtatnak.­­ A Kisfaludy-társaság uj alap­szabályai legfelsőbb helyen tökéletesen helybenhagyatván, a társaság ezentúl hihetőleg még erélyesebben fogja működéseit folytathatni. — Hírlik, hogy a pesti társasági kocsik csak­ugyan engedélyt kapnak a budai hegyekbe menetelre, de minden évben csak november elsejétől február végéig. A kö­zönség nagy hálával tartozik kényelmének ezen üdvös elő­­mozdíltatásáért. — Éhez mellékadatul még azt csatolhatjuk, hogy a szegények számára tervezett ingyenfürdő Dunánkban november elején fog megnyittatni. — A német színházat jövő télen csakugyan fűteni fogják, még pedig, a fa rendkívüli drágasága miatt, bécsi bohózatok kézirataival, ’s a rendkívül elrongyallott ruhatárral és díszítményekkel, mikkel két telet bízvást ki lehet fűteni. A Derék Benzánkat vendégszerepekre szókiták Bécsbe, ő azonban csak úgy fogadandja el e meg­hívást, ha az egész ottani operaszemélyzet magyarul fog vele énekelni, minthogy ez a nemzeti színpadon is igy törté­nik olasz vendégek fölléptekor. Ezen viszonyosság igen mél­tányos leend. — © Polgárdi lóverseny (Fehérmegyében.) A kimúlt hó 29­. és 30dik napjain a kocsik hosszú sorát, a tömérdek népet ’s a szép lobogókat, mellyek a kört ékesíték ’s a büsz­kén száguldó lovakat látta, ’s hallá a lelkesítő zenét, azt gondolható, hogy Polgárdiban a rég sírba dűlt századok lo­vagjátékai (turnir-ek) keltek ismét életre. Azonban más volt e készületek oka: a nemzeti jobblét egyik ágának, a lóte­nyésztésnek előmozdítására egy társulat alakult, mellyjun. 29 s 30 tartá a polgárdi gyepen lóversenyét, melly életét és jelentőségét leginkább idősb gróf Batthyány István ö mlgának köszöni, ki nem tekintvén a sok alkalmatlanságot, a tetemes áldozatokat, mellyek ez által vállaira nehezültek, mindent elkövetett, hogy a versenyeket életbe léptesse és hasznos életben megtartsa. — Eredményére nézve egészben ugyan kielégítő nem vala, mert a bejelentett számos lovakból többen elmaradtak, ’s itt csak a nevezetesb futtatásokat szándékom a tisztelt közönséggel tudatni : 1) Gr. Zichy Aladár saját ne­velésű Cedric-je és id. gr. Batthyány István szinte saját ne­velésű Regatta-ja, futottak fogadásból; pályatér 3/4 ang.mfld. nyert Regatta. 2) Gr. Festetics Géza Homeopathie-ja és ifj. gr. Batthyány István Hydropathie-ja, fog. 1 x/1 ang. m.föld nyert Homeopathie. 3) Inkey-Batthyány-díjra 9 ló jelente­tett be; a díjat — egy ékes serleget 20 aranynyal — báró Perglas tábornok Rollerja mint első ló, a tétosz másik felét (25 aranyat) Inkey Zsigmond Olindája (Batthyány ménesé­ből) nyeré, mint második ló. 4) Eladó versenyre 7 aláírás létetett, de csak 4 ló pályázott, nyertesek voltak: Inkey Zsigmond Manil-ja (Batthyány méneséből) mint első, és ifj. gr. Batthyány István School-Miss­a (Csekonics méneséből) mint sik­ló. Gr. Festetics Géza Homeopathie-ja és ifjabb gr. Batthyány István Loretta-ja, fogad. IV2 m.föld. Érdekes, hogy ezen lovak már a bécsi pályán is két év előtt találkoz­tak egymás ellenében ’s a verseny eredményét mindkettőnek egyaránti gyorsasága ott úgy mint itt utolsó perczig kétessé tevé.Bécsben Homeopathie itt Loretta győzött!—6) Asszony­sági díjra 9 ló jelentetett be, a díjnak (egy ezüst kargyer­­tyatartónak) nyertese: báró Perglas tábornok Roller-ja mint első ló volt, a téteszt ifj. gr. Batthyány István Music-ja mint sik ló kapu. 7) Báró Palochay Sándor Pompadour-ja ifj. gr. Batthyány István Pergő-je fut. */* ang. m.föld nyert Pompa­dour. Végre az uradalmi jobbágyok lovai számára is adattak versenyek; első nap csak két ló jelent meg a pályán, az első 4, a 2ik 2 aranynyal jutalmaztatott a közös pénztárból. — E jutalom másnap 9 jobbágyi lovat vonzott a pályára, m­ellyek közöl az első­ 6, a 2ik 4, a 3ik 3­ aranynyal jutalmaztatott; ezen jutalmat több nemeskebtnek ama meggyőződése létesíté, hogy az adózókat anyagi jobblétek előmozdítására tettlegesen is kell serkenteni. Jövő évre már több rendbeli aláírások lé­tettek a polgárdi versenyre, mellyek azt az ideinél még ér­­dekesbbé teendik, ugyanis az aláírók között olly nevek fény­lenek, kik Fehérben és Somogyban a lótenyésztést eredmény­­dús sikerrel segiték elő, u. m.: gr. Zichy Kamil és Aladár, Csapody Pál, gr. Lamberg Rudolf, Inkey József és Zsigmond, gr. Festetics Géza, id. és ifj. gr. Batthyány István és többen. — A jobbágyok sem lőnek kifeledve , mert jövő évre az ő lovaik számára is rendeltetett verseny, és csikómutatás, mellyre már is szabad ajánlat utján igen szép jutalmak biztositvák.­­ Hírlapi Mxem­le. J­el­enkor. (47. sz.) „Possint“ czim alatt Fabriczy Sá­muel az 4­791 .26. t.czikkből a fölidézett szócskát kiragadva, azt akarja bebizonyítani, hogy e szócska a vegyes házassá­gokban a férj által adatni szokott reversalisok értelmével el­lenkezik. Valóban hirtelenében nem tudja szemlélró: boszan­­kodjék-e vagy sajnálkozzék e korszerűtlen tárgy felmelegíté­sén. Ugyan lehet-e valaki, ki sajnálja, hogy a keblek lecsi­­lapultak, ’s ki ismét egy kis vallási villongást szeretne a színtérre idézni,mellyek anélkül is elég bajt okoztak?Ugyan akadhat-e ember, ki illy tárgygyal szeretné a jövő ország­gyűlést kezdeni? Egyébiránt e hazának jövője, ’s felvirág­zása mulhatlanul követeli, hogy az elaltatott oroszlánt szun­nyadni hagyjuk. Ugyan e számban Szerényi Torontálból, vá­­dolólag mond illy czim alatt: „Egykét szó a maga helyén“, azon fonákság ellen, mellynél fogva törvényeink sem a sze­mély­ sem a vagyonbátorságról nem gondoskodtak elegen­dően , mi tűrés, tagadás, néhány igaz szót, mellyekhez mi még csak azt mellékeljük, hogy itt nem elég a törvényeket sújtani, hanem illő, biráink csiganemű erélyességéről is megemlékezni, főleg most, midőn több olly impromptu bí­rákat látunk a törvény sorompóin túl föllépni, kik a tök-ko­­lapot jobban ismerik, mint azt, hogy hány részből áll Wer­­bőczy hármas könyve, ’s kiknél a szolgabirói tekintély, ha­tóság, tudomány, a tenyeres talpas hajdú mogyorós pálczá­­jában, ezen bűvös veszőben rejlik. Hja hiába, mi magyarok fiatal nemzet-zagyvalék vagyunk még, és mindenre csak képződnünk kell. Majd ad Isten jobb időket, ha a centrali­­satio kivirul (scilicet).— (48. sz.) ,A szentgróti levél elem­zése V) Az értekező ns gr. kifejti, hogy a szentgróti levél elemzéséhez egyedül a haza java vezeté, ’s hogy nálunk, hol a szabad discussio még csecsemős,az őszinte nyilatkozatokat megismerni most tanulják. Csalatkoznának azonban, kik czél­­jául Deák tekintélyének lerontását hinnék kitűzve lenni, sőt inkább e honfit egyetértésre bírni, ’s állását szilárditni lelké­nek fővágya, mellyet csak úgy lehetene elérni, ha a kölcsö­nös megértést, mind a haza, mind a kormány irányában kieszközölni lehetséges, minek kieszközlését munkássága egyik tetemesb föladatául tekinti a ns gr.; megfejtésére azon­ban nem lehet rövid uton jutni, é s igy kerülve a szónoki sza­batosságot az előadandókban egyedül minél érthetőbb kíván lenni. A­ns gróf a múlt czikkben mondottakat röviden ismé­telve, e helyt ezen kérdéseket tűzi ki : 4) Változtak-e a kor­mány­os körülmények annyira, hogy ellenzéki tactica helyett ezentúl biztosan a haladás mezejére lehessen lépni. 2) Várjon a védegyletet — honunk mostani állapotát tekintve — azon reactionalis gyógyszerek sorába kell-e tenni, mellyek méreg gyanánt tekintendők. Az elsőre nézve igenlöleg felel a ns gr., ’s a múltnak a jelennek­ összehasonlitását veszi védvül, melly­nél kézzelfoghatóbbat alig találni, ’s valóban ellenkező állí­tásra óriás megátalkodottság szükséges. Azonban ne­hogy a kormányra vessen árnyat e nyilatkozat, világitó sugarakat áraszt el Mária Terézia ’s II. József országlására; ezek mu­tatják, hogy a legjobb szándékot sem sikerül mindig való­­sitni, ’s aberratiok onnét is keletkezhetnek, honnét legke­­vésbbé sejthetnek. ” (49. sz.) „A magyar hivatalok keser­vesek“ czim alatti korszerű értekezésnek (csak hogy a pusz­tában kiáltozó szava maradnak a mondottak) első része kö­­zöltetik, ’s teljes méltánylást érdemel. Mi a czím állításhoz, csak még azt teszszük, hogy a magyar hivatalnokok is több­nyire keservesek, de ez nem lehet máskép, ott, hol az egyéni képesség megismerésére olly csekély figyelem fordittatik, mint nálunk, é s többnyire ezen elv : „fac me­talem talis erő“ ér­vényessége bebizonyul. Kellene csak p. D. megyei tisztválasz­tás előtt, minden hivatalra vágyó urának egy kis szigorú ta­­pintgatást tudományos raktára körül kiállnia, fogadom, száz közöl kilenczvenkilencz elállana a hivatalvadászattól — de így — igy ? — biz az nincs rendén. — (50 d. sz.) „A szent­gróti levél elemzése VI.“ Miután a velős és talpraesett érte­kezési szakaszt lapjaink egész terjedelmében közlötték , ’s e szám különösen kitünteti a hazafi gróf higgadt ’s valódi üd­vös gondolkodása módját és szellemét, olvasóinkat a közle­ményre utaljuk. — HírLFdm POROSZORSZÁG. Schuselka legközelebb kijött illy czi­­mű könyvében: „Mittelmeer, Ost- und Nordsee“ történeti adatokkal kimutatva, hogy XVII­. században Nagy Fridrik uralkodó hg idejében a porosz hajóhadsereg (flotta) több íz­ben vitézül harczolt és diadalmaskodott, de a­mint I. Fridrik Vilmos afrikai birtokait a hollandi nyugatindiai társaságnak 7200 aranyon és 12 négeren eladta, az­óta porosz tengeri erőrül többé szó nem volt—igy szól ezen történet felől: „Di­csérték I. Fridrik Vilmos takarékosságát, hogy a költséges tenger­kedveléssel (Seeliebhaberei) felhagyott, azonban el­­feledék, hogy azon tengeri állás csak addig volt kedvtöltés, míg e kép és nem nagyszerűbb status-nézet szerint használ­tatott. Történetesen meg van állapítva, hogy Poroszország csak szárazföldi ereje által lett nagygyá, ámde ép olly kivonata a politikus észnek, hogy Poroszországnak, ha nagy maradni ’s nagyságának megfelelő nagyszerű világpolitikát kezdeni ’s gyakorolni akar, tengeri erőre van szüksége okvetlenül. Raj­na, Elbe, Visztula, Odera folyamok mik egyebek mint ide­gen nemzetek foglyai, mondá a alig 4660ban ; de — kérdi szerző — hát ma nem azok, mik voltak két század előtt? És vájjon nemde főkép azért, mert a nagy keleti német ha­talom, mert Poroszország a tengeren egészen tehetetlen? Nem megvetése-e az isten dicső áldásának, ha nem szer­zünk módokat azon áldás használatára? Nem sokkal roszabb és dicstelenebb­é a tengernél ülni és látni, mint uralkodnak rajta mások, mint egészen elszakasztva lenni a tengertől? Sokan ismerték ezt el legujabb időben megengedve, hogy Po­roszországnak okvetlen szüksége van tengeri hatalomra, ha valóságos nagy­hatalmi politikát akar követni, azonban pa­naszos fukar sóhajjal álliták, hogy Poroszország el nem bír tengeri erőt. Ez azonban Poroszországnak önmaga ’s a vi­lág előtti meggyalázása. Mit a szegény, gyéren népesített Svédország elbir, az a jól rendezett (?), 15 millió tett­ erős polgárral és kifogyhatlan mesterséges és természetes segéd­­forrással bíró Poroszországnak lehetetlen legyen? Csak aka­rat kell, és a félt lehetlenség elenyészik, és napjaink azon kisszerűleg nagy kérdésre is, hogy kifizeti-e magát ? meg­nyugtató lesz a felelet. A kölni újság egy berlini levelezője jun. 27 ről ezt írja: „A vén Visztula Danczig alatt hadi kikötővé változtatandó ’s ottan egy tengerészeti telep készítendő. Az való, hogy e fel­ségét élénken érdekli e terv, ’s bizonyosnak mondják, hogy e czélra, hajócsapat ’s gőzösök építésére több milliónyi ősz­iét rendeltetett. Mennyiségtani (mathematical) eszközökre, tengeri órákra, iránytűkre ’sat. 200,000 tallér van szánva ’s e szerint ezen egész Németországot érdeklő ügy erőteljesen mozditlatik elő ’sat. NÉMETORSZÁG. A hessiai nagyherczegség első ka­marájában az ibersheimi men­nonita egyház (újrake­­resztelő) status általi felsegéléséről választmányi jelen­tés olvastatván, Köhler prolatus ez alkalommal így nyilatkozott: „A­mint egykor a szent irás szerint a je­­ruzsálemi nagy tanácsban arról tanakodtak, ha váljon az uj tan hirdetői, a főpap és státusra nézve veszélyesek, bör­tönbe zárandók és megkövezendők-e, kilépett egyik az egy­begyűltek közöl, névszerint Gamaliel és mondái ,Hagyjatok fel ezen emberekkel ’s ereszszétek szabadon. Ha a tanács vagy a mű emberektől jő, el fog bomlani; de ha istentől jő, el nem nyomjátok azt) Ezen mondás megnyeré a tanács és a főpap tetszését, ’s nekem alkalmazhatónak látszik a jelen vallási mozgalmakra. Erre még következő gondolatok vezetnek en­gem: 4) hogy vallásos érzelem ’s meggyőződés, ha hibás is ’s az enyémtől különböző, mindig tisztelet­ és kíméletet érde­mel ; 2) hogy az ember cselekvéseinek belső és igazi indo­kait, az emberi ítélet nagyobb vagy kisebb korlátoltsága és elfogultsága mellett, bizonyossággal soha meg nem ítélhetni; 3) és hogy, ha a vallás-egyházi téren átlépés vagy merészlet­­ről van szó, melly a törvénybe ütközik, jöjön az bár melly felekezet részéről, a státus-kormánytól bizalommal várhatni, hogy azokkal úgy száll szembe a mint kötelessége ’s joga — a status méltósága ’s a trón megszentelt tekintélye megkíván­ják.“ A tanácskozás eredménye az volt, hogy a mennoniták fel­­segéllése mind a két kamrában megtagadtatott.­­ Egyéb­­ként a vallásos mozgalmakra nézve a hessiai kormány a po­rosz kormányéhoz hasonló rendszabályokat hozott. Ellen­ben Stuttgartban sokkal nagyobb tért és szabadabb mozgást nyert az új (dissidens) egyház, megengedtetvén neki, hogy az isteni tiszteletet a református egyházban akadály nélkül gyakorolhassa. Ezen engedmény alkalmasint egész Würtembergben fog kiterjesztetni. Az idei frankfurti rabbi­zsinat következő tárgyak felett fog tanácskozni: 1) nő­fürdő. (A würtembergi kormány már 20 év előtt tilta el a felette ártalmas zsidó pincze­fürdőket.­ 2) szabad-e szom­baton orgonázni; 3) várjon a már törvényesen elvált nő férjé­nek beleegyezése nélkül férjhez mehet-e; 4)kinyilatkoztatása annak, hogy a nő-nemnek hasonló vallásos kötelmei vannak a férfiakéihoz és hogy az az isteni tiszteletre bocsátható; 5) 6) és 7) némelly változtatások az imák, felolvasások és val­lásos nevelésre nézve az iskolákban; 8) vasúton menés szom­baton; 9) eleség, czukor, olaj és vaj élése pünköszkor; 40) tej, főkép egy keresztény tehenétől; 4­4) némelly gyász-szo­kások; 42) több babonás szokások, mint ereklyék, ráeskü­­vések ’sat. 13) a zsidó holt tetem bonczolásának megenge­dése; 14) a haldokló és meghalt zsidókkali bánás és 45) vájjon, a régi pap-adó az elsőszülöttek kiváltásáért jelenté­keny és kötelező-e? — A „ Dampfer “ — egy berlini lap — következő szemlét tart az angol vasúti ajánlkozások felett: „Az angolok működése a német vasutak körül, ’s azoknak követ­kezései a börzék és részvényesek éber figyelmét kívánják meg. Ha az angol gyakorlati szemét veti valamelly dologra merész vállalkozási szellemével, akkor abból nem kell va­lami kisszerűt várni. Őt aztán semmi sem zavarja meg. Sőt inkább megfordítva, ő tudja mások csüggetegségét használni arra, hogy merész lépésekkel, bár miként legyenek másutt tőkéi lekötve, meggazdagodjék. A brit szigetek szűkek a vasúti vállalkozásokra : Amerikát, Afrikát, Ázsiát sőt az e­­gész világot akarja John buli vaspántokkal behálózni. A spa­nyol félszigeten angol vállalkozók törik a civilisatio útját. Francziaország vasutainak felét angol pénzen építi; Belgium, melly mint status vonz a fővasutvonalakat keresztül az or­szágon, nem sokára angol tőkékkel fogja a hézagokat betöl­teni , a hibákat kiigazítani és az országot mindenfelé több magánvasuti mozgonyokkal ellepve látni, mint státusvasutiak­­kal. A hollandi felső-viselpályán nagyobb részint angol vál­lalkozási szellem működik. A Ryn-pályát egy angol társa­ság vásárla meg. Szardínia hasonló társulatnak adta át a majland-genuai vasút építését. Olaszország egyéb vidékein hasonlókép mozognak az angolok. Most Németországra ke­rül a sor, és hogy kezdik itt meg? Angliában öszszeáll egy két hatalmas (matador), tervet bocsátanak ki egy né- 51

Next