Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)
1845-07-22 / 219. szám
BUDAPESTI HÍRHARANG. Alaptalanul vádolgatni senkit nem szeretünk, és azért a polgári kórház érdemes lelkészének múlt számunkban megjelent, az utczán meghalt napszámosra vonatkozó cáfolata ellenében meg kell jegyeznünk, mikép azon egész szomorú esemény leírása illy aláírással küldetett be hozzánk közlés végett: „Ruéthy József végzett sebész- és szemészmester, mint szemtanú.“ Előadásában kétkedésre pedig azért sem láttunk okot, mert már magunk is több ízben tapasztaltuk, hogy felvételi cédula nélkül polgári kórházba utasított cselédek határzottan visszautasíttattak. Hogy ez legújabban jobbra változott, azt eddig nem tudtuk, de a tisztelt lelkész szavára örömest elhiszszük. Ennyit igazolásunkra el kellett mondanunk. — A budai színkörben bizonyos Risley láttatá magát e napokban, kinek mestersége abból áll, hogy két kis fiát levegőbe dobálja és ügyesen felfogja vagy öntalpukra ejti, mint a macskákat. Hogy nagy ügyesség van a kis fiukban, azt nem tagadhatni, de ugyan ki állhat arról jót, hogy nem fogják-e egykor ezen nyaktörő mutatványoknál nyakukat valóban kitörni? Ha az ártatlan gyermekek életének szembetűnő veszélyeztetését vadság bélyege nélkül megtapsolnunk szabad, ugyan minek korholjuk tehát azokat, kik valamelly gyilkos felakasztásának szemlélésében gyönyörűséget találnak? — A siketnémák föpróbatéte Váczon f. hó 31 kén menend véghez délelőtt 10 órakor. Ennek megtekintését sokaknak ajánljuk, mert nálunk sok siker van, ki a legjobb tanácsot sem hallja, é s még több néma, ki mindig hallgat, ámbár száját ugyancsak meg kellene nyitnia. — Ránk fővárosi magyarokra ismét nagy veszély vár, mindnyájan tudjuk ugyanis, mikép rendkívüli nyelvzavar uralkodik köztünk, é s hogy csak több nyelv tudása mellett lehet Budapesten megélni; ezen nyelvek sokasága most ismét szaporodni fog, mert bizonyos német lap leczkéket kezd közleni a tolvajnyelvből. E körülménynél csak annak örvendünk, hogy az eddig közlött zsiványnyelv egy szava sem magyar, miből akaratlanul is mindenesetre azt kell következtetnünk, hogy a budapesti tolvajok, zsebmetszők, háztörők között igen sok nem magyar találtatik. Beszélik, hogy a közel kőbányák nem bírnak már elegendő követ kiállítani a budapesti utczák számára ; a botrányköveket kellene tehát egymásután fölhasználtatni, mellyek még elég számmal találtatnak. A Kisfaludy-társaság uj alapszabályai legfelsőbb helyen tökéletesen helybenhagyatván, a társaság ezentúl hihetőleg még erélyesebben fogja működéseit folytathatni. — Hírlik, hogy a pesti társasági kocsik csakugyan engedélyt kapnak a budai hegyekbe menetelre, de minden évben csak november elsejétől február végéig. A közönség nagy hálával tartozik kényelmének ezen üdvös előmozdíltatásáért. — Éhez mellékadatul még azt csatolhatjuk, hogy a szegények számára tervezett ingyenfürdő Dunánkban november elején fog megnyittatni. — A német színházat jövő télen csakugyan fűteni fogják, még pedig, a fa rendkívüli drágasága miatt, bécsi bohózatok kézirataival, ’s a rendkívül elrongyallott ruhatárral és díszítményekkel, mikkel két telet bízvást ki lehet fűteni. A Derék Benzánkat vendégszerepekre szókiták Bécsbe, ő azonban csak úgy fogadandja el e meghívást, ha az egész ottani operaszemélyzet magyarul fog vele énekelni, minthogy ez a nemzeti színpadon is igy történik olasz vendégek fölléptekor. Ezen viszonyosság igen méltányos leend. — © Polgárdi lóverseny (Fehérmegyében.) A kimúlt hó 29. és 30dik napjain a kocsik hosszú sorát, a tömérdek népet ’s a szép lobogókat, mellyek a kört ékesíték ’s a büszkén száguldó lovakat látta, ’s hallá a lelkesítő zenét, azt gondolható, hogy Polgárdiban a rég sírba dűlt századok lovagjátékai (turnir-ek) keltek ismét életre. Azonban más volt e készületek oka: a nemzeti jobblét egyik ágának, a lótenyésztésnek előmozdítására egy társulat alakult, mellyjun. 29 s 30 tartá a polgárdi gyepen lóversenyét, melly életét és jelentőségét leginkább idősb gróf Batthyány István ö mlgának köszöni, ki nem tekintvén a sok alkalmatlanságot, a tetemes áldozatokat, mellyek ez által vállaira nehezültek, mindent elkövetett, hogy a versenyeket életbe léptesse és hasznos életben megtartsa. — Eredményére nézve egészben ugyan kielégítő nem vala, mert a bejelentett számos lovakból többen elmaradtak, ’s itt csak a nevezetesb futtatásokat szándékom a tisztelt közönséggel tudatni : 1) Gr. Zichy Aladár saját nevelésű Cedric-je és id. gr. Batthyány István szinte saját nevelésű Regatta-ja, futottak fogadásból; pályatér 3/4 ang.mfld. nyert Regatta. 2) Gr. Festetics Géza Homeopathie-ja és ifj. gr. Batthyány István Hydropathie-ja, fog. 1 x/1 ang. m.föld nyert Homeopathie. 3) Inkey-Batthyány-díjra 9 ló jelentetett be; a díjat — egy ékes serleget 20 aranynyal — báró Perglas tábornok Rollerja mint első ló, a tétosz másik felét (25 aranyat) Inkey Zsigmond Olindája (Batthyány méneséből) nyeré, mint második ló. 4) Eladó versenyre 7 aláírás létetett, de csak 4 ló pályázott, nyertesek voltak: Inkey Zsigmond Manil-ja (Batthyány méneséből) mint első, és ifj. gr. Batthyány István School-Missa (Csekonics méneséből) mint sikló. Gr. Festetics Géza Homeopathie-ja és ifjabb gr. Batthyány István Loretta-ja, fogad. IV2 m.föld. Érdekes, hogy ezen lovak már a bécsi pályán is két év előtt találkoztak egymás ellenében ’s a verseny eredményét mindkettőnek egyaránti gyorsasága ott úgy mint itt utolsó perczig kétessé tevé.Bécsben Homeopathie itt Loretta győzött!—6) Asszonysági díjra 9 ló jelentetett be, a díjnak (egy ezüst kargyertyatartónak) nyertese: báró Perglas tábornok Roller-ja mint első ló volt, a téteszt ifj. gr. Batthyány István Music-ja mint sik ló kapu. 7) Báró Palochay Sándor Pompadour-ja ifj. gr. Batthyány István Pergő-je fut. */* ang. m.föld nyert Pompadour. Végre az uradalmi jobbágyok lovai számára is adattak versenyek; első nap csak két ló jelent meg a pályán, az első 4, a 2ik 2 aranynyal jutalmaztatott a közös pénztárból. — E jutalom másnap 9 jobbágyi lovat vonzott a pályára, mellyek közöl az első 6, a 2ik 4, a 3ik 3 aranynyal jutalmaztatott; ezen jutalmat több nemeskebtnek ama meggyőződése létesíté, hogy az adózókat anyagi jobblétek előmozdítására tettlegesen is kell serkenteni. Jövő évre már több rendbeli aláírások létettek a polgárdi versenyre, mellyek azt az ideinél még érdekesbbé teendik, ugyanis az aláírók között olly nevek fénylenek, kik Fehérben és Somogyban a lótenyésztést eredménydús sikerrel segiték elő, u. m.: gr. Zichy Kamil és Aladár, Csapody Pál, gr. Lamberg Rudolf, Inkey József és Zsigmond, gr. Festetics Géza, id. és ifj. gr. Batthyány István és többen. — A jobbágyok sem lőnek kifeledve , mert jövő évre az ő lovaik számára is rendeltetett verseny, és csikómutatás, mellyre már is szabad ajánlat utján igen szép jutalmak biztositvák. Hírlapi Mxemle. Jelenkor. (47. sz.) „Possint“ czim alatt Fabriczy Sámuel az 4791 .26. t.czikkből a fölidézett szócskát kiragadva, azt akarja bebizonyítani, hogy e szócska a vegyes házasságokban a férj által adatni szokott reversalisok értelmével ellenkezik. Valóban hirtelenében nem tudja szemlélró: boszankodjék-e vagy sajnálkozzék e korszerűtlen tárgy felmelegítésén. Ugyan lehet-e valaki, ki sajnálja, hogy a keblek lecsilapultak, ’s ki ismét egy kis vallási villongást szeretne a színtérre idézni,mellyek anélkül is elég bajt okoztak?Ugyan akadhat-e ember, ki illy tárgygyal szeretné a jövő országgyűlést kezdeni? Egyébiránt e hazának jövője, ’s felvirágzása mulhatlanul követeli, hogy az elaltatott oroszlánt szunnyadni hagyjuk. Ugyan e számban Szerényi Torontálból, vádolólag mond illy czim alatt: „Egykét szó a maga helyén“, azon fonákság ellen, mellynél fogva törvényeink sem a személy sem a vagyonbátorságról nem gondoskodtak elegendően , mi tűrés, tagadás, néhány igaz szót, mellyekhez mi még csak azt mellékeljük, hogy itt nem elég a törvényeket sújtani, hanem illő, biráink csiganemű erélyességéről is megemlékezni, főleg most, midőn több olly impromptu bírákat látunk a törvény sorompóin túl föllépni, kik a tök-kolapot jobban ismerik, mint azt, hogy hány részből áll Werbőczy hármas könyve, ’s kiknél a szolgabirói tekintély, hatóság, tudomány, a tenyeres talpas hajdú mogyorós pálczájában, ezen bűvös veszőben rejlik. Hja hiába, mi magyarok fiatal nemzet-zagyvalék vagyunk még, és mindenre csak képződnünk kell. Majd ad Isten jobb időket, ha a centralisatio kivirul (scilicet).— (48. sz.) ,A szentgróti levél elemzése V) Az értekező ns gr. kifejti, hogy a szentgróti levél elemzéséhez egyedül a haza java vezeté, ’s hogy nálunk, hol a szabad discussio még csecsemős,az őszinte nyilatkozatokat megismerni most tanulják. Csalatkoznának azonban, kik czéljául Deák tekintélyének lerontását hinnék kitűzve lenni, sőt inkább e honfit egyetértésre bírni, ’s állását szilárditni lelkének fővágya, mellyet csak úgy lehetene elérni, ha a kölcsönös megértést, mind a haza, mind a kormány irányában kieszközölni lehetséges, minek kieszközlését munkássága egyik tetemesb föladatául tekinti a ns gr.; megfejtésére azonban nem lehet rövid uton jutni, é s igy kerülve a szónoki szabatosságot az előadandókban egyedül minél érthetőbb kíván lenni. Ans gróf a múlt czikkben mondottakat röviden ismételve, e helyt ezen kérdéseket tűzi ki : 4) Változtak-e a kormányos körülmények annyira, hogy ellenzéki tactica helyett ezentúl biztosan a haladás mezejére lehessen lépni. 2) Várjon a védegyletet — honunk mostani állapotát tekintve — azon reactionalis gyógyszerek sorába kell-e tenni, mellyek méreg gyanánt tekintendők. Az elsőre nézve igenlöleg felel a ns gr., ’s a múltnak a jelennek összehasonlitását veszi védvül, mellynél kézzelfoghatóbbat alig találni, ’s valóban ellenkező állításra óriás megátalkodottság szükséges. Azonban nehogy a kormányra vessen árnyat e nyilatkozat, világitó sugarakat áraszt el Mária Terézia ’s II. József országlására; ezek mutatják, hogy a legjobb szándékot sem sikerül mindig valósitni, ’s aberratiok onnét is keletkezhetnek, honnét legkevésbbé sejthetnek. ” (49. sz.) „A magyar hivatalok keservesek“ czim alatti korszerű értekezésnek (csak hogy a pusztában kiáltozó szava maradnak a mondottak) első része közöltetik, ’s teljes méltánylást érdemel. Mi a czím állításhoz, csak még azt teszszük, hogy a magyar hivatalnokok is többnyire keservesek, de ez nem lehet máskép, ott, hol az egyéni képesség megismerésére olly csekély figyelem fordittatik, mint nálunk, é s többnyire ezen elv : „fac metalem talis erő“ érvényessége bebizonyul. Kellene csak p. D. megyei tisztválasztás előtt, minden hivatalra vágyó urának egy kis szigorú tapintgatást tudományos raktára körül kiállnia, fogadom, száz közöl kilenczvenkilencz elállana a hivatalvadászattól — de így — igy ? — biz az nincs rendén. — (50 d. sz.) „A szentgróti levél elemzése VI.“ Miután a velős és talpraesett értekezési szakaszt lapjaink egész terjedelmében közlötték , ’s e szám különösen kitünteti a hazafi gróf higgadt ’s valódi üdvös gondolkodása módját és szellemét, olvasóinkat a közleményre utaljuk. — HírLFdm POROSZORSZÁG. Schuselka legközelebb kijött illy czimű könyvében: „Mittelmeer, Ost- und Nordsee“ történeti adatokkal kimutatva, hogy XVII. században Nagy Fridrik uralkodó hg idejében a porosz hajóhadsereg (flotta) több ízben vitézül harczolt és diadalmaskodott, de amint I. Fridrik Vilmos afrikai birtokait a hollandi nyugatindiai társaságnak 7200 aranyon és 12 négeren eladta, azóta porosz tengeri erőrül többé szó nem volt—igy szól ezen történet felől: „Dicsérték I. Fridrik Vilmos takarékosságát, hogy a költséges tengerkedveléssel (Seeliebhaberei) felhagyott, azonban elfeledék, hogy azon tengeri állás csak addig volt kedvtöltés, míg e kép és nem nagyszerűbb status-nézet szerint használtatott. Történetesen meg van állapítva, hogy Poroszország csak szárazföldi ereje által lett nagygyá, ámde ép olly kivonata a politikus észnek, hogy Poroszországnak, ha nagy maradni ’s nagyságának megfelelő nagyszerű világpolitikát kezdeni ’s gyakorolni akar, tengeri erőre van szüksége okvetlenül. Rajna, Elbe, Visztula, Odera folyamok mik egyebek mint idegen nemzetek foglyai, mondá a alig 4660ban ; de — kérdi szerző — hát ma nem azok, mik voltak két század előtt? És vájjon nemde főkép azért, mert a nagy keleti német hatalom, mert Poroszország a tengeren egészen tehetetlen? Nem megvetése-e az isten dicső áldásának, ha nem szerzünk módokat azon áldás használatára? Nem sokkal roszabb és dicstelenebbé a tengernél ülni és látni, mint uralkodnak rajta mások, mint egészen elszakasztva lenni a tengertől? Sokan ismerték ezt el legujabb időben megengedve, hogy Poroszországnak okvetlen szüksége van tengeri hatalomra, ha valóságos nagyhatalmi politikát akar követni, azonban panaszos fukar sóhajjal álliták, hogy Poroszország el nem bír tengeri erőt. Ez azonban Poroszországnak önmaga ’s a világ előtti meggyalázása. Mit a szegény, gyéren népesített Svédország elbir, az a jól rendezett (?), 15 millió tett erős polgárral és kifogyhatlan mesterséges és természetes segédforrással bíró Poroszországnak lehetetlen legyen? Csak akarat kell, és a félt lehetlenség elenyészik, és napjaink azon kisszerűleg nagy kérdésre is, hogy kifizeti-e magát ? megnyugtató lesz a felelet. A kölni újság egy berlini levelezője jun. 27 ről ezt írja: „A vén Visztula Danczig alatt hadi kikötővé változtatandó ’s ottan egy tengerészeti telep készítendő. Az való, hogy e felségét élénken érdekli e terv, ’s bizonyosnak mondják, hogy e czélra, hajócsapat ’s gőzösök építésére több milliónyi ősziét rendeltetett. Mennyiségtani (mathematical) eszközökre, tengeri órákra, iránytűkre ’sat. 200,000 tallér van szánva ’s e szerint ezen egész Németországot érdeklő ügy erőteljesen mozditlatik elő ’sat. NÉMETORSZÁG. A hessiai nagyherczegség első kamarájában az ibersheimi mennonita egyház (újrakeresztelő) status általi felsegéléséről választmányi jelentés olvastatván, Köhler prolatus ez alkalommal így nyilatkozott: „Amint egykor a szent irás szerint a jeruzsálemi nagy tanácsban arról tanakodtak, ha váljon az uj tan hirdetői, a főpap és státusra nézve veszélyesek, börtönbe zárandók és megkövezendők-e, kilépett egyik az egybegyűltek közöl, névszerint Gamaliel és mondái ,Hagyjatok fel ezen emberekkel ’s ereszszétek szabadon. Ha a tanács vagy a mű emberektől jő, el fog bomlani; de ha istentől jő, el nem nyomjátok azt) Ezen mondás megnyeré a tanács és a főpap tetszését, ’s nekem alkalmazhatónak látszik a jelen vallási mozgalmakra. Erre még következő gondolatok vezetnek engem: 4) hogy vallásos érzelem ’s meggyőződés, ha hibás is ’s az enyémtől különböző, mindig tisztelet és kíméletet érdemel ; 2) hogy az ember cselekvéseinek belső és igazi indokait, az emberi ítélet nagyobb vagy kisebb korlátoltsága és elfogultsága mellett, bizonyossággal soha meg nem ítélhetni; 3) és hogy, ha a vallás-egyházi téren átlépés vagy merészletről van szó, melly a törvénybe ütközik, jöjön az bár melly felekezet részéről, a státus-kormánytól bizalommal várhatni, hogy azokkal úgy száll szembe a mint kötelessége ’s joga — a status méltósága ’s a trón megszentelt tekintélye megkívánják.“ A tanácskozás eredménye az volt, hogy a mennoniták felsegéllése mind a két kamrában megtagadtatott. Egyébként a vallásos mozgalmakra nézve a hessiai kormány a porosz kormányéhoz hasonló rendszabályokat hozott. Ellenben Stuttgartban sokkal nagyobb tért és szabadabb mozgást nyert az új (dissidens) egyház, megengedtetvén neki, hogy az isteni tiszteletet a református egyházban akadály nélkül gyakorolhassa. Ezen engedmény alkalmasint egész Würtembergben fog kiterjesztetni. Az idei frankfurti rabbizsinat következő tárgyak felett fog tanácskozni: 1) nőfürdő. (A würtembergi kormány már 20 év előtt tilta el a felette ártalmas zsidó pinczefürdőket. 2) szabad-e szombaton orgonázni; 3) várjon a már törvényesen elvált nő férjének beleegyezése nélkül férjhez mehet-e; 4)kinyilatkoztatása annak, hogy a nő-nemnek hasonló vallásos kötelmei vannak a férfiakéihoz és hogy az az isteni tiszteletre bocsátható; 5) 6) és 7) némelly változtatások az imák, felolvasások és vallásos nevelésre nézve az iskolákban; 8) vasúton menés szombaton; 9) eleség, czukor, olaj és vaj élése pünköszkor; 40) tej, főkép egy keresztény tehenétől; 44) némelly gyász-szokások; 42) több babonás szokások, mint ereklyék, ráesküvések ’sat. 13) a zsidó holt tetem bonczolásának megengedése; 14) a haldokló és meghalt zsidókkali bánás és 45) vájjon, a régi pap-adó az elsőszülöttek kiváltásáért jelentékeny és kötelező-e? — A „ Dampfer “ — egy berlini lap — következő szemlét tart az angol vasúti ajánlkozások felett: „Az angolok működése a német vasutak körül, ’s azoknak következései a börzék és részvényesek éber figyelmét kívánják meg. Ha az angol gyakorlati szemét veti valamelly dologra merész vállalkozási szellemével, akkor abból nem kell valami kisszerűt várni. Őt aztán semmi sem zavarja meg. Sőt inkább megfordítva, ő tudja mások csüggetegségét használni arra, hogy merész lépésekkel, bár miként legyenek másutt tőkéi lekötve, meggazdagodjék. A brit szigetek szűkek a vasúti vállalkozásokra : Amerikát, Afrikát, Ázsiát sőt az egész világot akarja John buli vaspántokkal behálózni. A spanyol félszigeten angol vállalkozók törik a civilisatio útját. Francziaország vasutainak felét angol pénzen építi; Belgium, melly mint status vonz a fővasutvonalakat keresztül az országon, nem sokára angol tőkékkel fogja a hézagokat betölteni , a hibákat kiigazítani és az országot mindenfelé több magánvasuti mozgonyokkal ellepve látni, mint státusvasutiakkal. A hollandi felső-viselpályán nagyobb részint angol vállalkozási szellem működik. A Ryn-pályát egy angol társaság vásárla meg. Szardínia hasonló társulatnak adta át a majland-genuai vasút építését. Olaszország egyéb vidékein hasonlókép mozognak az angolok. Most Németországra kerül a sor, és hogy kezdik itt meg? Angliában öszszeáll egy két hatalmas (matador), tervet bocsátanak ki egy né- 51