Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)
1846-07-02 / 413. szám
Csen lapok minden Me* * négyszer, u. m. kedden, csütörlökön, pétit, és vasárn. jelennek Die«. Előfizetési ár főtésre Ludapesten házhoz-hordással 5 ft., bontókban 0 ft., postán borítékban (1 ft. ez. p. A hirdetmények minden aprobetus hasábsoraét b (öt) ez. kr. fizettetik. Csütörtök 413. Julius 2. 1846. BUDAPESTI JURADO. EiőffxeMi© vgí ústyfrea a kiadohiimuban. hatvani öt« czar llorathh.i/t',n CM.Tik szám alatt földszint, és immu a Királyi postahivatalnak -- Az ausztriai birodalomba s külföldié menendő példáin okát csak a borsi zsmnzán postaim utalna! rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések.» Előléptetések. Névváltoztatás. Vasúti tapasztalások I. — Lóverseny . (Esterházy Pál hg alapitványa.) Megyék. Közgyűés Nógrád és Szepedben. Budapesti napló. Érzelmek a megdicsőult Horvát István iránt. Solti helv. hitv. egyházmegyei gyűlés. — Balaton-Füredről II. levél. Utazási napló Horvátföldön IV. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Törökország. Spanyolország. Hivatalos és magánhirdetések. IRODALOM és TUDOMÁNY. „Magyarország statistikája.“ Irta Fényes Elek ’sat. 1«A€l¥AEOBS ZÁGI és ERDELY. ö cs. kir. ap. Fölsége a magy. kir. udv. Kamaránál ujanrendszeritett titoknoki állomásokra Locate 11 i László számfeletti titoknokot, Virták Károly, Balás Ágoston és Fió Keresztély fogalmazókat; az ujanrendszeritett fogalmazói állomásokra pedig Christen András száltfeletti fogalmazót, Kustényi Rudolf közöns. udv. kamrai fogalmazó gyakornokot, Willroder Zsigmond és Albertffy Mihály magyar udv. kamrai fogaim. gyakornokokat érdemesíteni legkegy.méltóztatott. U cs. kir. ap. Felsége Krammercsik János tiszaszalóki plébánosnak vezetéknevét ,Köváry.-ra változtathatni legkegy. megengedte. (Vasúti tapasztalások. I.) Napjainkban azon törik leginkább fejeket a publicisták, statusgazdászok és törvényhozók, melly közlekedési eszköz bir tulajdonkép elsőbbséggel a másik fölött? Hazánkban ezen nyomozás még sok fejfájást nem okozhatott, mert velünk született mindentudóságunkban apodicikus elhatározottsággal majdnem általánosan a vasutak mellett nyilatkoztunk, minek az természetes következése, hogy ezen legnagyobb tökéletesség utáni meddő vágyódásunkban — közlekedéseink legroszabb állapotával vagyunk kénytelenek küzdeni. Pedig a vasutak csudáinak ezen arany korszakában is, elvitázhatlan fontosságából egyik régibb közlekedési eszköz sem vesztett semmit is azok előtt, kiknek nézetei nem félszeg általánosságokban sarkalnak, hanem a tények és tapasztalások specialitásába ereszkedni serénykednek, hogy a javításokat ne csak szavakkal formulázhassák, hanem hogy a körülményeknek és a valónak kitanulásával azokat lehetségesekké is tegyék. A vasutak hasznosságát kétségbe vonni senkinek sem lehet szándéka. Hol a tőkék halmaza és a körülmények fejlettsége olly nagyszerű beruházásokat tesz lehetővé, ott épüljenek és fognak is építtetni anélkül, hogy azokat gátolni sikerülhetne, de épen ebből is az ezen irányban szerzett tapasztalásokból következik, hogy azok erőszakoltatása minden vidékre nem lehet üdvös intézkedés, és hogy a vízi közlekedések roppant fontosságát fitymálni nevetséges törekvés, a természet ajándékaként kínálkozó vizeket nem használni, bűn. Bécsben a kereskedési forgalom számára most már a közlekedések minden nemei kínálkoznak. A vasutak már a kereskedés legfőbb irányaiban egybekötik a tartományok főhelyeit az összes monarchia kereskedési középpontjával, míg a vízi közlekedés csak korlátolt mértékben és irányban fejlett, és mégis azt mutatja a tapasztalás, hogy vizen többet szállitnak, mint vasutakon, azon áruk forgalmát tekintve, melly a bécsi fővámhivatal által letartóztatás nélkül eszközöltetik, annyira, hogy az egész forgalmának egy tizede sem került a vasútra, mint az a követetkező hivatalos adatok nyomán alakult kimutatásból látható. I Ezen főhivatal a raktárokbani letétel nélkül expediált: | 1815ben iSV'ben Vasúton mázsától 32,212 133 010 Gőzhajókon » 231,251 137 091 a Dunaágon ‡37,738 7,575 Hivatal helyéről szekereken „ t 1GGSG0 147,073 Ivalföldrel kivitelre „ 155 690 149 271 Magyarországbal kivitelre „ 795,444 775,211 Vámvonalon túli belforgalom „ ■" 32,916 35,847 Ellenőrségi intézkedés „ 383,587 318,587 öszvesen 1,911,728 1,703,126 Ebből láthatni, hogy a szállítás egyik közlekedési eszközön sem emelkedett 1844ről 1815re annyira, mint a gőzhajózásé, mert míg a vasúté 133,010 mázsáról csak 138,212re, tehát alig 5000 mázsával növekedett, addig a gőzhajókon szállított áruk 137,091ről 231,251 re, azaz majd 100,000 mázsával szaporodtak. Ezek nyomán lehetne ugyan még állítani, hogy mindez épen úgy áll az egész forgalomra nézve is, de mindent öszszevéve az arány nem sokkal változhatik ; ha pedig az északi vasútba és a gőzhajózásba fektetett tőkét, és a két közlekedés eredményét összehasonlítjuk, az utóbbinak hatása aránytalanul kedvezőbb az elsőénél, mi vizeink sokfelé irányzatánál fogva a legnagyobb figyelemre méltó. A Duna gőzhajózásba fektetett tőke 4,778,500 ft p. p. Az északi vasútba ruházott pedig 18,639,325 ft p. p. Beruházási különbség 13,860,825 ft p. p. Az első szállított 1845ben 790 851 személyt A vasút „ 659,247 „ A vasút elleni különbség 141,604 személy. Az első áruszállítása 1845ben 1,539,796 mázsa A vasuté „ 2,186,833 „ A vasút melletti különbség 647,027 mázsa **) Az elsőnek bevétele 1845ben 2,124,300 ft 59 kr A vasúté „ 1,805,785 ft 41 kr A vasút elleni különbség 318,515 ft / 8 kr mellyből a gőzhajózási részvényeknek 8%, a vasúti részvényeknek csak 5 */2 °/o jutott osztalékul. Közgazdászat tekintetben pedig az első 180*** mérföldnyi hosszában működik , a vasút csak 42 mérföldre terjed, vasút elleni különbség tehát 138 mérföld. Mindezekből elég világosan kitűnik, melly közlekedés érdemel csekély tőkékkel bíró hazánkban nagyobb figyelmet, azért Catokint censeo, hogy a vízi közlekedéseket lehetőleg ki kell zsákmányolni és tökéletesíteni. LÓVERSENY. Főméltóságú herczeg Eszterházy Pál úr, a pesti lovar egyletnek folyó évi június 1 -ik napjáról hozzá intézett ’s e lapok 409dik számában közlött levele következtében , a pesti lóverseny, mint a honi lónemesités egyik leghathatósb eszköze iránti hazafius részvétét jelleg az állal bizonyitá be legújabban, miszerint tízezer pengő forintot alapított, melly tökének évenkinti száztól ötös kamatja, azaz 500 pengő forint egy a pesti versenygyepen évenkint mulhatlanul elnyerés végett kiteendő díjra fog fordíttatni. E díj közelebbi feltételei annak idején lesznek közhírül téve. — _______________ Egy versenybarát. *) Mellynek nagy része hihetőleg szinte a Dunán közönséges hajókon úszott le. — **) Ezen különbséget a téli hónapok okozták. — Csak Pozsonytól Onováig számítva. — Irodalom és Tudomány. Magyarország statistikája, irta Fényes Elek, három kötet. Festen 1812. és 1843. Valamint Fényes átalában azon kevés magyar tudósok egyikének tekintendő, kik véleményeiket nem fenhéjázó üres mondatokra építik, hanem előre tett fáradságos fürkészeteik eredményeként állítják fel, úgy átalán véve, különösen Statistikájáról mondhatni, mikép ez hosszú vizsgálat és hasonlítás utján nem igen erősen megállapított adatok gyümölcsének mutatkozik. Ez utolsót azonban nem lehet szerzőnek felróni, hanem azon rendhiánynak , melly a magyar közigazgatási viszonyokat átalában jellemzi. És ha igazságosak akarunk lenni, miként is kívánhatjuk, hogy a statistikus Magyarországban , hol átalán kevés ,és még kevesebb tökéletes statistikai adatok nyilváníttatnak, hol statistikai hivatal nem létezik, olly munkát képes legyen nyújtani, mellyet más országokéival, hol statistikai források nagy bőségben találtatnak, összehasonlítni lehessen? Ezzel ellenkezőleg Fényes érdeme annál nagyobb, minél nehezebb illy körülmények közt a forrásokat, hogy úgy mondjam felfedözni,s azon hiányokat, mellyeket a még föl nem fedezöttek hagynak , a már ismertekkel összehasonlítás által kitölteni. Tekintsük csak a geographiai bevezetést, melly természetesen nem a Ritter által behozott rendszer módjára adatik elő; ebben a szerző mindjárt kimutatja , miszerint térképeink hiányosak é s az ország pontos fölmérésével épen nem bírunk; hogy illy helyzetben a művelt föld szerinti felszámítást, melly pontos alig lehet, félreveti, részint mivel Magyarországban a föld igen nagy része nem is müveltetik, részint mivel a müvelt föld mennyiségéről sincsenek pontos adataink , az szigorúsága és óvatosságának annál több becsületére válik , minél nehezebb vala azon öszszeállitás, mellyre a terület vagy kiterjedés felszámítását alapította. Éghajlatunk jellemzésében hasonló nehézségek gördültek ebben az ez iránt tett vizsgálatok csekélysége miatt,és nem kisebb mértékben fordultak elő ott, hol a lakosok számának meghatározásáról van szó. És Fényesnél épen ezen feladatok megoldását a mint legnehezebbnek, úgy legsikerültebbnek is mondhatni, mivel ő e tekintetben eléggé nem becsülhető óvatossággal járt el, jóllehet némelly túlbuzgó hazafi, Bárándynak vagy más statistikai jegyzékeknek elejétől végig fényesebb adatait örvendetesbeknek ’s igy fontosbaknak is tarthatná. De másrészt a kevésbbé vérmesek Fényes adatainak helyességére nézve biztosítékot épen abban találnak, hogy ő magát túlzó hazafiság által elragadtatni nem engedvén, azon utat és módot, mellyen a lakosok számát más statistikusoknál 2 millióval kevesebbre tevő adatait gyűjtötte, előttünk lépésenként kifejti. Előtte a politikai- kormányzati összeírások nem bizonyosak részint ritka fölvételük (közönségesen újonczállításkor) részint hiányos közöltetések miatt; végre mivel nemcsak a nemességet, de azon nemnemeseket is mellőzik, kiket illy alkalommal örömest kihagynának a játékból; holott más összeírások, a nemesekét t. i., mellyekről azt hinnék, hogy az előbbiek hiányait kipótolják, többnyire a megyei tisztujitások végett létetnek , ’s ezért csupán szavazatképes, azaz teljesköru férfiegyénekre szorítkoznak; itt tehát ismét tetemes, nem könnyen betölthető hiány marad, mellynek vétke főleg a nemesség adómentességére súlyosodig A dolgok illyeten állásában a statistikus, mikint Fényes ur is cselekszik, csupán és egyedül a püspöki megyék névtárára támaszkodhatik, habár a tökélyt itt is sok hiányok akadályozzák, mellyeket nem kevés fáradsággal szükség elhárítani. E hiányok onnan erednek, mivel az egyházi névtárak leginkább kath. püspökségek által szerkesztetek, ezek pedig néha szándékosan, többször nem tudva, más vallású népek számát vagy épen nem, vagy legalább nem kielégítőleg tudatják; továbbá, mivel a névtárak nem minden évben jelennek meg,s így a statistikus némelly megyékből a legközelebbi, másokból az ezelőtti két, három , sőt négy évről is bírja a lakosok számát’s a későbbi szaporodást csak átalános kulcs szerint kell felszamilnia, melly ha helybelileg alkalmazik , gyakran csal, így például, Fényes saját vizsgálatai nyomán, melyeknek eredményét az akadémia kívánatara más ■ IWcgryck*! NOGRÁDBÓL. Jun 25kén ismét összegyűltünk Balassa- Gyarmaton leginkább azért, hogy a közelgő lisztujitás mikink megtartásáról tanácskozzunk. Mugos (őisp. helytartónk szokott nyájassággal üdvözölvén a riket, előterjesztő a tanácskozás tárgyait. Némelly kisebb fontosságú ügyek tárgyalása után szőnyegre került a múltkori közgyűlésünkből kinevezett választmánynak munkálata a mikint tartandó tiszta njitás körül. A választmány a lélekvásárlást (a korteskedés) egészen megszüntetni akarja és egy itélőszéket kíván felállittatni, mellynek működése oda terjedne, hogy a liszlujitás alatt a korteskedőket, vagy a liszlujitás körül megállapítandó szabályok ellen bármikint vétkezőket rögtön pörbe idézze és elitélje. Élénk vitatkozás támadt, mellyből kiviláglott, hogy Nógrád erdei csakugyan szívből utálják az annyi kihágásoknak és erkölcsi romlottságnak kiforrását, a korteskedést. A Legellenzékiebb tagok a legnagyobb lelkesedéssel a főisp. helytartót fölhatalmazottnak nyilatkoztatták arra, hogy olly egyént — legyen az bárki — ne is candidáljon,kire a korteskedésnek csak legkisebb gyanúja esik. Végzésselön, hogy a tisztujtás alatt működő ítélőszék ne állíttassák föl, hanem hogy Nógrádban általában korteskedni többé ne legyen szabad. A voksolások történjenek titkon — a legtitkosabban — különzen ládákban. Jelenjenek meg igenis — akarják Nógrád erdei — szegényebb sorsu nemestársaink a tisztujitásokon,gyakorolják választási jogukat; de bor és pálinka által ne erkölcsteleniltessenek. Szép, dicső, hogy Nógrád erdei olly lelkesen küzdenek ezen szörnyeteg ellen, melly hazánk majd maiden megyéjére kiönté halálveszélyes mérgét. Bár sikerülhetne Nógrádnak jó példájával ezen szörnyeteget megölni! Bár lenne Nógrád ezen szörnyetegnek az, mi Dániel vala a babiloniak sárkányának!—Egy érzékeny jelenetnek valánk ezen gyűlésben tanúi. Ugyanis első alispánunk Kráter Pál hivatalától búcsút vett. Meglepetve valánk, midőn illy munkára termett férfiút, kiben a lélek és ész egyiránt kitűnő, a nyilvános megyei munkásság teréről visszalépni láttunk. Ő mlrga, és a másod alispán is a tisztikar nevében kére, hogy legalább a tisztujitásig tartaná meg hivatalát, de szilárdul előbbi nyilatkozata mellett nyilatkozván, hivataláról csakugyan lelépett. — Tisztujitásunk julius lőkén leend. SZEPESBŐL. Lőcse, jun. 24. Első alispánunk tegnap kezdett rendkívüli közgyűlésünket azon nyilatkozással megnyílván, miszerint a kir. és e riket ujonan kineveztek, főispánunk mllgos gr. Csáky Tivadar ur, cs. kir. aranykulcsos ő nagyságának beiktatására teendő előintézkedések végeit egybehízta légyen, miután az időközben tartatott kisgyülések jegyzőkönyvei meghitelesiltettek, kihirdettetekt e cs. kir. felségének k. k. leirata, mellyel fentisztelt főispán ur kineveztetését e megye rendeivel legkegyelmesebben tudatni méltóztatott; mellynek tartalma élénk éljennel megértetvén, a kk. és rrk ezen legfelsőbb kegyelméért ő felségének legmélyebb hálás érzelmeket jegyzőkönyvileg nyilvánítani, az ujonan kinevezett főispán uz ő nagyságának pedig első alspáni vezérlet alatt fényes küldöttség által jut. Ikén kebelbeli hotkóczi ősi lakán őszinte szíves örömüket kijelentem a határozók. Ezt követte egy más rendbeli k. k. leirat felolvasása , mellynélfogva ő nagysága kir. biztos közbejöttével tartandó ünnepélyes beiktatása alól fölmentetett és mely mellett egyszersmind az általa leteendő eskü mása is közöltetett. Végre felolvastatott főispán uraaságának levele, munkájában irta le. Magyarországban a népesség szaporodása népfajok szerint különbözik; legnagyobb a zsidóknál és a tót törzseknél, kisebb a németeknél, legkisebb pedig a magyarnál, de átalában alig több mint 1 , 10 óra , mi mindenesetre igen kevés. Milly sok nehézséget kelle tehát itt legyőzni, milly különféle hasonlatokat tenni,s egyik forrás rendezését a másik által milly vigyázva eszközölni, hogy csak féligmeddig megálló eredményekhez is juthassunk! De ez még nem a legkeserűbb szemrehányás, mellyel szerző műve illettetett; ez főleg a magyarul beszélők Fényes által megállapított számára vonatkozik; és mégis amaz urak közöl, kik e számot olly határzónán nagyitottnak álliják, egyik sem mutatá ki sem annak helytelenségét, sem azon jobb statistikai forrásokat, mellyekből azt rendezni lehetne. Fényes adatai mindemellett sincsenek légből merítve; azokat az egyházi névtárakból, mellyek számát ő felhozza, magunk is képesek vagyunk kivonni , ’s ha az eredmény hibás, nem Fényes, hanem a források váltalandók ; mert határozottabban semmit sem állíthatni, minthogy az egyházi névtárak e tekintetben elfogadható adatokat foglalnak magokban. Vagy többet higyünk más statistikai adatoknak, melylyek csupán szóbeli magánközléseken alapulnak ,s mellyek úgy változnak , mint nézetei 's sympathiai azon partoknak, melyektől származnak? Vagy talán a lelkész, ki főkép kisebb helyeken községét személyesen megismerni legtöbb alkalommal bir, kevesebb illlért érdemel, mint azon megyei vagy városi hivatalnok, Ki történetes 's igy csalekony szemmértékre szokott támaszkodni ? Vagy az annyira buzgó tótok 's németek helytelennek találják, ha egy , bármi 11 y ajkú lelkész is, azon gyermeket, melly magat magyar község tagjaként adja ki , valóban ollyannak tartja? Kétségkívül van, hogy miután a gyengék mindenütt a győző párthoz csatlakoznak, illy magyarázatok és nézeteknél sok tóság követtelik el, mellyel azonban helyes mértékére visszavezetni a statistikus egyátalában nem képes. Mi tehát, egészen szigorún szólta, hiszszük,miszerint ha a magyarok száma Fényesnél magasra látszik teve lenni azon esetben, ha annak egyéneit mind törzsökös magyarokul akarnék tartani, másrészt ismét csekély temna , ha csak