Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-07-02 / 413. szám

Csen lapok­ minden Me* * négyszer, u. m. kedden, csü­tör­­lökön, pétit, és vasárn. jelennek Die«. Előfizetési ár főtésre Luda­pesten házhoz-hordással 5 ft., bontókban 0 ft., postán bo­rítékban (1 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden aprobetu­s hasáb­­soraét b (öt) ez. kr. fizettetik. Csütörtök 413. Julius 2. 1846.­­ BUD­APESTI JUR­A­DO. EiőffxeMi© vgí ústyfrea a kiadohiimub­an. hatvani öt« czar llor­ath­h.i/t',n CM.Tik szám alatt földszint, és immu a Királyi postahivatalnak -- Az ausztriai birodalomba s külföldié menendő példáin okát csak a borsi zsmnzán posta­im utalna! rendeltethetn­ek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések.» Előléptetések. Névváltoztatás. Vasúti tapasztalások I. — Lóverseny . (Esterházy Pál hg alapitványa.) Megyék. Közgyű­és Nógrád és Sze­pedben. Budapesti napló. Érzelmek a m­egdicsőult Horvát István iránt. Solti helv. hitv. egyházmegyei gyűlés. — Balaton-Fü­redről II. levél. Utazási napló Horvátföldön IV. Külföld. Nagybritannia. Franczia­­ország. Törökország. Spanyolország. Hivatalos és magánhirdetések. IRODALOM és TUDOMÁNY. „Magyarország statisti­­káj­a.“ Irta Fényes Elek ’sat. 1«A€l¥AEOBS ZÁGI és ERDELY. ö cs. kir. ap. Fölsége a magy. kir. udv. Kamaránál ujan­rendsze­­ritett titoknoki állomásokra L­o­cat­e 11 i László számfeletti titoknokot, Virták Károly, Bal­ás Ágoston és Fi­­­ó Keresztély fogalmazókat; az ujanrendszeritett fogalmazói állomásokra pedig Christen András száltfeletti fogalmazót, Kustényi Rudolf közöns. udv. kamrai fogalmazó gyakornokot, Willroder Zsigmond és Albertffy Mihály magyar udv. kamrai fogaim. gyakornokokat érdemesíteni leg­­kegy.méltóztatott. U cs. kir. ap. Felsége Krammercsik János tiszaszalóki plébános­nak vezetéknevét ,Kö­v­á­r­y.-ra változtathatni legkegy. megengedte. (Vasúti tapasztalások. I.) Napjainkban azon törik leginkább fejeket a publicisták, statusgazdászok és törvényhozók, melly közlekedési eszköz bir tulajdonkép elsőbbséggel a másik fölött? Hazánkban ezen nyomozás még sok fejfájást nem okoz­hatott, mert velünk született mindentudóságunkban apodi­­cik­us elhatározottsággal majdnem általánosan a vasutak mellett nyilatkoztunk, minek az természetes következése, hogy ezen legnagyobb tökéletesség utáni meddő vágyódá­sunkban — közlekedéseink legroszabb állapotával vagyunk kénytelenek küzdeni. Pedig a vasutak csudáinak ezen arany korszakában is, elvi­­tázhatlan fontosságából egyik régibb közlekedési eszköz sem vesztett semmit is azok előtt, kiknek nézetei nem félszeg általánosságokban sarkalnak, hanem a tények és tapaszta­lások specialitásába ereszkedni serénykednek, hogy a javí­tásokat ne csak szavakkal formulázhassák, hanem hogy a körülményeknek és a valónak kitanulásával azokat lehetsé­gesekké is tegyék. A vasutak hasznosságát kétségbe vonni senkinek sem lehet szándéka. Hol a tőkék halmaza és a körülmények fej­lettsége olly nagyszerű beruházásokat tesz lehetővé, ott épüljenek és fognak is építtetni a­nélkül, hogy azokat gá­tolni sikerülhetne, de épen ebből is az ezen irányban szer­zett tapasztalásokból következik, hogy azok erőszakol­­tatása minden vidékre nem lehet üdvös intézkedés, és hogy a vízi közlekedések roppant fontosságát fitymálni nevetséges törekvés, a természet ajándékaként kínálkozó vizeket nem használni, bűn. Bécsben a kereskedési forgalom számára most már a közlekedések minden nemei kínálkoznak. A vasutak már a kereskedés legfőbb irányaiban egybekötik a tartományok fő­helyeit az összes monarchia kereskedési középpontjával, míg a vízi közlekedés csak korlátolt mértékben és irányban fej­lett, és mégis azt mutatja a tapasztalás, hogy vizen többet szállitnak, mint vasutakon, azon áruk forgalmát tekintve, melly a bécsi fővám­hivatal által letar­tóztatás nélkül eszközöltetik, annyira, hogy az egész for­galmának egy tizede sem került a vasútra, mint az a követe­t­kező hivatalos adatok nyomán alakult kimutatásból látható. I Ezen főhivatal a raktárokbani letétel nélkül expediált: | 1815ben iSV'ben Vasúton mázsától 32,212 133 010 Gőzhajókon » 231,251 137 091 a Dunaágon ‡3­7,738 7,575 Hivatal helyéről szekereken „ t 1GGSG0 147,073 Ivalföldrel kivitelre „ 155 690 149 271 Magyarországbal kivitelre „ 795,444 775,211 Vámvonalon túli belforgalom „ ■" 32,916 35,847 Ellenőrségi intézkedés „ 383,587 318,587 öszvesen 1,911,728 1,703,126 Ebből láthatni, hogy a szállítás egyik közlekedési esz­közön sem emelkedett 1844ről 1815re annyira, mint a gőz­­hajózásé, mert míg a vasúté 133,010 mázsáról csak 138,212re, tehát alig 5000 mázsával növekedett, addig a gőzhajókon szállított áruk 137,091ről 231,251 re, azaz majd 100,000 mázsával szaporodtak. Ezek nyomán lehetne ugyan még állítani, hogy mind­ez épen úgy áll az egész forgalomra nézve is, de mindent ösz­­szevéve az arány nem sokkal változhatik ; ha pedig az északi vasútba és a gőzhajózásba fektetett tőkét, és a két közleke­dés eredményét összehasonlítjuk, az utóbbinak hatása arány­talanul kedvezőbb az elsőénél, mi vizeink sokfelé irányza­tánál fogva a legnagyobb figyelemre méltó. A Duna gőzhajózásba fektetett tőke 4,778,500 ft p. p. Az északi vasútba ruházott pedig 18,639,325 ft p. p. Beruházási különbség 13,860,825 ft p. p. Az első szállított 1845ben 790 851 személyt A vasút „ 659,247 „ A vasút elleni különbség 141,604 személy. Az első áruszállítása 1845ben 1,539,796 mázsa A vasuté „ 2,186,833 „ A vasút melletti különbség 647,027 mázsa **) Az elsőnek bevétele 1845ben 2,124,300 ft 59 kr A vasúté „ 1,805,785 ft 41 kr A vasút elleni különbség 318,515 ft / 8 kr mellyből a gőzhajózási részvényeknek 8%, a vasúti rész­vényeknek csak 5 */2 °/o jutott osztalékul. Közgazdászat tekintetben pedig az első 180***­ mérföldnyi hosszában működik , a vasút csak 42 mérföldre terjed, vasút elleni különbség tehát 138 mérföld. Mind­ezekből elég világosan kitűnik, melly közlekedés érdemel csekély tőkékkel bíró hazánkban nagyobb figyelmet, azért Catokint censeo, hogy a vízi közlekedéseket lehetőleg ki kell zsákmányolni és tökéletesíteni. LÓVERSENY. Főméltóságú herczeg Eszterházy Pál úr, a pesti lovar­ egyletnek folyó évi június 1 -ik napjáról hozzá intézett ’s e lapok 409dik számában közlött levele következ­tében , a pesti lóverseny, mint a honi lónemesités egyik leghathatósb eszköze iránti hazafius részvétét je­­lleg az állal bizonyitá be legújabban, miszerint tízezer pengő forintot alapított, melly tökének évenkinti száztól ötös kamatja, azaz 500 pengő forint egy a pesti versenygyepen évenkint mul­­hatlanul elnyerés végett kiteendő díjra fog fordíttatni. E díj közelebbi feltételei annak idején lesznek közhírül téve. — _______________ Egy versenybarát. *) Mellynek nagy része hihetőleg szinte a Dunán közönséges hajókon úszott le. — **) Ezen különbséget a téli hónapok okozták. — Csak Pozsonytól Onováig számítva. — Irodalom és Tudomány. Magyarország statistikája, irta Fényes Elek, három kötet. Festen 1812. és 1843. Valamint Fényes átalában azon kevés magyar tudósok egyi­kének tekintendő, kik véleményeiket nem fenhéjázó üres mon­datokra építik, hanem előre tett fáradságos fürkészeteik eredmé­­nyeként állítják fel, úgy átalán véve, különösen Statistikájáról mondhatni, mikép ez hosszú vizsgálat és hasonlítás utján nem igen erősen megállapított adatok gyümölcsének mutatkozik. Ez utol­sót azonban nem lehet szerzőnek felróni, hanem azon rendhiány­­nak , melly a magyar közigazgatási viszonyokat átalában jellemzi. És ha igazságosak akarunk lenni, miként is kívánhatjuk, hogy a statistikus Magyarországban , hol átalán kevés ,és még kevesebb tökéletes statistikai adatok nyilváníttatnak, hol statistikai hiva­tal nem létezik, olly munkát képes legyen nyújtani, mellyet más országokéival, hol statistikai források nagy bőségben talál­tatnak, összehasonlítni lehessen? Ezzel ellenkezőleg Fényes ér­deme annál nagyobb, minél nehezebb illy körülmények közt a forrásokat, hogy úgy mondjam felfedözni,­­s azon hiányokat, mellyeket a még föl nem fedezöttek hagynak , a már ismertek­kel­ összehasonlítás által kitölteni. Tekintsük csak a geographiai bevezetést, melly természete­sen nem a Ritter által behozott rendszer módjára adatik elő; eb­ben a szerző mindjárt kimutatja , miszerint térképeink hiányosak é s az ország pontos fölmérésével épen nem bírunk; hogy illy hely­zetben a művelt föld szerinti felszámítást, melly pontos alig le­het, félreveti, részint mivel Magyarországban a föld igen nagy része nem is müveltetik, részint mivel a müvelt föld mennyiségé­ről sincsenek pontos adataink , az szigorúsága­ és óvatosságá­nak annál több becsületére válik , minél nehezebb vala azon ösz­­szeállitás, mellyre a terület vagy kiterjedés felszámítását alapítot­­ta. Éghajlatunk jellemzésében hasonló nehézségek gördültek eb­be­n az ez iránt tett vizsgálatok csekélysége miatt,és nem kisebb mér­tékben fordultak elő ott, hol a lakosok számának meghatáro­zásáról van szó. És Fényesnél épen ezen feladatok megoldását a mint legnehezebbnek, úgy legsikerültebbnek is mondhatni, mivel ő e tekintetben eléggé nem becsülhető óvatossággal járt el, jól­lehet némelly túlbuzgó hazafi, Bárándynak vagy más statistikai jegy­zékeknek elejétől végig fényesebb adatait örvendetesbeknek ’s igy fontosbaknak is tarthatná. De másrészt a kevésbbé vérmesek Fényes adatainak helyességére nézve biztosítékot épen abban ta­lálnak, hogy ő magát túlzó hazafiság által elragadtatni nem en­gedvén, azon utat és módot, mellyen a lakosok számát más sta­­tistikusoknál 2 millióval kevesebbre tevő adatait gyűjtötte, előt­tünk lépésenként kifejti. Előtte a politikai- kormányzati összeírások nem bizonyosak részint ritka fölvételük (közönségesen újonczállításkor) részint hiányos közöltetések miatt; végre mivel nemcsak a nemességet, de azon nemnemeseket is mellőzik, kiket illy alkalommal örö­mest kihagynának a játékból; holott más összeírások, a nemese­két t. i., mellyekről azt hinnék, hogy az előbbiek hiányait kipó­tolják, többnyire a megyei tisztujitások végett létetnek , ’s ezért csupán szavazatképes, azaz teljesköru férfiegyénekre szorítkoz­nak; itt tehát ismét tetemes, nem könnyen betölthető hiány ma­rad, mellynek vétke főleg a nemesség adómentességére súlyoso­dig A dolgok illyeten állásában a statistikus, mikint Fényes ur is cselekszik, csupán és egyedül a püspöki megyék névtárára tá­­maszkodhatik, habár a tökélyt itt is sok hiányok akadályozzák, mellyeket nem kevés fáradsággal szükség elhárítani. E hiányok onnan erednek, mivel az egyházi névtárak leginkább kath. püs­pökségek által szerkesztetek, ezek pedig néha szándékosan, többször nem tudva, más vallású népek számát vagy épen nem, vagy legalább nem kielégítőleg tudatják; továbbá, mivel a név­tárak nem minden évben jelennek meg,­­s így a statistikus némelly megyékből a legközelebbi, másokból az ezelőtti két, három , sőt négy évről is bírja a lakosok számát’s a későbbi szaporodást csak átalános kulcs szerint kell felszamilnia, melly ha helybelileg al­kalmazik , gyakran csal, így például, Fényes saját vizsgálatai nyomán, melyeknek eredményét az akadémia kívánatara más ■ IWcgryck*! NOGRÁDBÓL. Jun 25kén ismét összegyűltünk Balassa- Gyarmaton leginkább azért, hogy a közelgő lisztujitás mi­­kink­ megtartásáról tanácskozzunk. Mu­gos (őisp. helytartónk szokott nyájassággal üdvözölvén a riket, előterjesztő a ta­nácskozás tárgyait. Némelly kisebb fontosságú ügyek tárgya­lása után szőnyegre került a múltkori közgyűlésünkből ki­nevezett választmánynak munkálata a mikint tartandó tiszta njitás körül. A választmány a lélekvásárlást (a korteskedés) egészen megszüntetni akarja és egy itélőszéket kíván felállittatni, mellynek működése oda terjedne, hogy a liszlujitás alatt a korteskedőket, vagy a liszlujitás kö­rül megállapítandó szabályok ellen bármikint vétkezőket rög­tön pörbe idézze és elitélje. Élénk vitatkozás támadt, melly­­ből kiviláglott, hogy Nógrád erdei csakugyan szívből utálják az annyi kihágásoknak és erkölcsi romlottságnak kiforrá­sát, a korteskedést. A Legellenzékiebb tagok a legnagyobb lelkesedéssel a főisp. helytartót fölhatalmazottnak nyilatkoz­tatták arra, hogy olly egyént — legyen az bárki — ne is candidáljon,kire a korteskedésnek csak legkisebb gyanúja esik. Végzésse­lön, hogy a tisztujt­ás alatt működő ítélő­­szék ne állíttassák föl, hanem hogy Nógrádban általában korteskedni többé ne legyen szabad. A voksolások történ­jenek titkon — a legtitkosabban — különz­en ládákban. Jelenjenek meg igenis — akarják Nógrád erdei — szegé­­nyebb sorsu nemestársaink a tisztujitásokon,gyakorolják vá­lasztási jogukat; de bor és pálinka által ne erkölcstelenil­­tessenek. Szép, dicső, hogy Nógrád erdei olly lelkesen küzdenek ezen szörnyeteg ellen, melly hazánk majd maiden megyéjére kiönté halálveszélyes mérgét. Bár siker­ülhetne Nógrádnak jó példájával ezen szörnyeteget megölni! Bár lenne Nógrád ezen szörnyetegnek az, mi Dániel vala a ba­biloniak sárkányának!—Egy érzékeny jelenetnek valánk ezen gyűlésben tanúi. Ugyanis első alispánunk Kráter Pál hivatalától búcsút vett. Meglepetve valánk, midőn illy mun­kára termett férfiút, kiben a lélek és ész egyiránt kitűnő, a nyilvános megyei munkásság teréről visszalépni láttunk. Ő mlrga, és a másod­ alispán is a tisztikar nevében kére, hogy legalább a tisztujitásig tartaná meg hivatalát, de szilárdul előbbi nyilatkozata mellett nyilatkozván, hivataláról csak­ugyan lelépett. — Tisztujitásunk julius lőkén leend. SZEPESBŐL. Lőcse, jun. 24. Első alispánunk teg­nap kezdett rendkívüli közgyűlésünket azon nyilatkozással megnyílván, miszerint a kir. és e riket ujonan kineveztek­, főispánunk mllgos gr. Csáky Tivadar ur, cs. kir. aranyku­l­­csos ő nagyságának beiktatására teendő előintézkedések végeit egybehízta légyen, miután az időközben tartatott kisgyülé­sek jegyzőkönyvei meghitelesiltettek, kihirdettetekt e cs. kir. felségének k. k. leirata, mellyel fentisztelt főispán ur kine­­veztetését e megye rendeivel legkegyelmesebben tudatni méltóztatott; mellynek tartalma élénk éljennel megértetvén, a kk. és rrk ezen legfelsőbb kegyelméért ő felségének leg­mélyebb hálás érzelmeket jegyzőkönyvileg nyilvánítani, az ujonan kinevezett főispán uz ő nagyságának pedig első al­s­­páni vezérlet alatt fényes küldöttség által jut. Ikén kebel­beli hotkóczi ősi lakán őszinte szíves örömüket kijelentem a határozók. Ezt követte egy más rendbeli k. k. leirat felolva­sása , mellynélfogva ő nagysága kir. biztos közbejöttével tartandó ünnepélyes beiktatása alól fölmentetett és mel­y mellett egyszersmind az általa leteendő eskü mása is közöl­­tetett. Végre felolvastatott főispán ur­a­aságának levele, munkájában irta le. Magyarországban a népesség szaporodása népfajok szerint különbözik; legnagyobb a zsidóknál és a tót tör­zseknél, kisebb a németeknél, legkisebb pedig a magyarnál, de átalában alig több mint 1 , 10 óra , mi mindenesetre igen kevés. Milly sok nehézséget kelle tehát itt legyőzni, milly különféle ha­sonlatokat tenni,­s egyik forrás rendezését a másik által milly vigyázva eszközölni, hogy csak féligmeddig megálló eredmények­hez is juthassunk! De ez még nem a legkeserűbb szemrehányás, mellyel szerző műve illettetett; ez főleg a magyarul beszélők Fényes által meg­állapított számára vonatkozik; és mégis amaz urak közöl, kik e számot olly határzónán nagyitottnak álliják, egyik sem mutatá ki sem annak helytelenségét, sem azon jobb statistikai forráso­kat, mellyekből azt rendezni lehetne. Fényes adatai mindemel­lett sincsenek légből merítve; azokat az egyházi névtárakból, mellyek számát ő felhozza, magunk is képesek vagyunk kivonni , ’s ha az eredmény hibás, nem Fényes, hanem a források válta­­landók ; mert határozottabban semmit sem állíthatni, minthogy az egyházi névtárak e tekintetben elfogadható adatokat foglalnak magokban. Vagy többet higyünk más statistikai adatoknak, mely­­lyek csupán szóbeli magánközléseken alapulnak ,­­s mellyek úgy változnak , mint nézetei 's sympathiai azon partoknak, melyek­től származnak? Vagy talán a lelkész, ki főkép kisebb helyeken községét személyesen megismerni legtöbb alkalommal bir, keve­sebb illlért érdemel, mint azon megyei vagy városi hivatalnok, Ki történetes 's igy csalekony szemmértékre szokott támaszkodni ? Vagy az annyira buzgó tótok 's németek helytelennek találják, ha egy , bármi 11 y ajkú lelkész is, azon gyermeket, melly magat magyar község tagjaként adja ki , valóban ollyannak tartja? Két­ségkívül van, hogy miután a gyengék mindenütt a győző párthoz csatlakoznak, illy magyarázatok és nézeteknél sok tó­ság követ­telik el, mellyel azonban helyes mértékére visszavezetni a statis­tikus egyátalában nem képes. Mi tehát, egészen szigorún szólta, hiszszük,miszerint ha a magyarok száma Fényesnél magasra látszik teve lenni azon esetben, ha annak egyéneit mind törzsökös ma­gyarokul akarnék tartani, másrészt ismét csekély temna , ha csak

Next