Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)
1847-01-24 / 530. szám
Vasárnap 1 530. Januarius 24. 1847. HÍRADÓ. Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasáru,jelennek meg. Előfizetési ár félévre b Budapesten házhoz-hordással 5 fi., borítékban li fi., postán boritékban ti fi. et. p. A hirdetmények minden aprobetüs hasábsoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Előléptetések. Halálozás. Magyar academia. A Tiszaugy további fejlődésében (IV. czikk). A magyar kormány és a köztelek. Megyék: Közgyűlések Győr és Tolnában. Budapesti hirharang. Jégverés ellen kölcsönösen biztosító magyar egyesület. Szántói tűzvész. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. — Hivatalos és magánhirdeté- IRODALOM és TUDOMÁNY. Aufschlüsse über die letzten Ereignisse in Polen. Nebst 16 authentischen Actenstücken. Mainz bei Kirchheim, Schott und Thielmann 1846. (Folytatás.) IK.MGYARORSZÁG én ERDÉLY. KIR. HELYTARTÓI LEVÉL. Nagyméltóságú kir. személynök ur! Miután Istenben boldogult elfelejthetetlen édes Atyámnak, az ország Nádorának elhunytéval felséges Urunk által királyi helytartóvá legkegyelmesebben kineveztettem volna: ludányi Bay György kir. tanácsost’s volt alnádori alhelytartómnak, Széll Imre eddig nádorispáni itélőmestert helytartói itélőmesteremnek, jogomnál ’s tanúsított érdemeiknél fogva kineveztem, miről midőn Nagyméltóságodat ezennel értesítném, állandó különös hajlandósággal maradok Nmligodnak Budán, Boldogasszonyhó 20kán 1847, legszívesb jóakarója ISTVÁN m. k., kir. helytartó. A nmlrgo magy. kir. udv. Kamara a Predanián megüresült kir. bányakamrai erdész-állomásra Ringter Károly pályavégzett k erdészgyakornokot alkalmazd. Rétay József szigeti sópénztári tiszt meghatározott MAGYAR ACADEMIA. Ez idei első gyűlését az academia 4kén tartotta b. Eötvös József tiszteleti tag helyettes elnöklete alatt. A titoknak azt Sárvári Pál debreczeni nyugalmazott tanár ’s acad. lev. tag felett tartott emlékbeszéddel nyitotta meg, mellyben különösen az elhunytnak a tudományok magyar nyelven előadása körül tett érdemeit emelte ki, „Erkölcsi philosophiáját“ pedig az irodalom egyik legjobb tudományos munkájának jellemezte. — Őt Nendvich Károly követte, ki közérdekű előadásában a jelenleg olly nagy figyelemben részesülő lőgyapotról folytatólag értekezve, annak különösen a Braconnot által feltalált ’s Pelouse által bővebben megismertetett xyloidintől való különbözését alaposan fejtegette, ’s előadását, mint szokta, kísérletekkel is támogatta. — Pauler Tivadar lev. tag leveléből megelégedéssel értette e gyűlés Zágrábban egy ilir nyelven irt magyar nyelvtannak legújabban kijöttét. Szerzője Bielak József magyar nyelv tanítója a zágrábi főgymnasiumban. Bár ez igyekezet is, a magyar nyelv tanulhatását e testvér hazában előmozdítván, előmozdítaná azon szives egyetértést, melly az utolsó évtizedben olly sajnos sérelmet vett!— Január 11. a mathematical osztály tartott ülést. Ennek kezdete előtt megjelent az academia teremében az idevaló izraelita község küldötteként annak jegyzője, Barnai úr, ’s tökéletesen correct és folyó előterjesztés mellett általadta a litoknoknak azon jeles régi pénzgyűjteményt, mellyet a nevezett község Luczenbacher János nemzeti museumi kincstár-őrtől megvásárolván, az azóta már közfájdalmunkra elhunyt nádor ötvenéves hivatalkodása emlékezetére az academiának felajánlott. A lajstromból kitetszett, hogy e gyűjtemény az academia magyar pénzeit nevezetesen szaporára és helyenként kiegészíti, úgy a római emlékpénzek sorát is szépen neveli. A darabok öszves száma az 1200at meghaladja. A gyűjtemény József-pénzgyüjtemény nevezet alatt egy külön e végre készült szekrényben fog őriztetni, melly szinte a terembe behelyezve volt látható. Éhez még a bold, föherczeg medaillon-alakban gipszben Resek által igen szerencsésen készült és aranyba foglalt képe csatoltatott a derék község által. A titoknak addig is, míg az öszves academiának e becses ajándékról jelentést tehetne , ’s elnöki válasz mehetne, az átadó jegyzőt a társaság köszönetéről bizonyossá tette. — Megnyitotta az ülést Györy Sándor rendes tag az egyenletek alábbszállításáról tartott szóbeli előadással, mellyre Vállas Antal rendes tag hoszabb előterjesztésben bírálta amannak az imént előterjesztett új módszerét, azt a többi fenállókkal hasonlítva méltatta , és érdemét kiemelte. Egyéb apróbb tárgyakon kívül még azon kérdés került szőnyegre, vájjon a mathematikai formulákban előfordulni szokott deák műszók, péld. sinus, cosinus, logarithmus ’stb. magyar kifejezésekkel váltassanak-é fel, melly tagadólag végeztetvén el, elhatároztatott, hogy academiai iratok közé se nagyobb, se kisebb munkák vagy értekezések fel ne vétessenek, mik ezen, valamennyi művelt népek által közönségesen elfogadott jegyeket a világosság és könnyűség kárával magyarokkal cserélik fel Emlittettek ez alkalommal a csillagzatok saját nevei is, ’s a jelenvolt tagok által azoknak megmagyarositása egyértelemmel kárhoztattatok . A január 18ikára hirdetve volt törvénytudományi ülés a pártfogónak időközben történt halála következtében megjelent „academiai gyász“ rendeletéhez képest elmaradt; a jan. 25-én tartatni kellett természettudományi ülés helyett az öszves academia gyászünnepet ül,mellyen, mint halljuk a titoknok fog őfenségéről emlékbeszédet tartani. TISZAÜGY TOVÁBBI FEJLŐDÉSÉBEN. (IV. czikk.) Elmondottam a rendezés történetét azon pontig, midőn a tiszadobi társulat körében a megállapított szabályok életet nyervén a központi választmány két osztályra szakadt, mellynek egyike gr. Széchenyi István önmga vezetése alatt Palleocapa Péter és Sasku Károly mérnökök kíséretében az altiszai vidékekre; másika Szentiványi Vincze ő mga elnöklete mellett Sreczkés Károly társulati főmérnökkel a feltiszai részre tért, ottan az osztályokat rendezni ’s ha a szabályok szerint alakulnak ’s a kitűzött föltételeket teljesitik, azokat szükségeset vertilátni a rögtön megindítandó szabályozási munkához. Polgárról tehát önmga Tiszafüredre ment, hol összegyűjtve az ottani közbirtokosságot ’s az általok határukon sürgetett átmetszést a helyszínen megtekintvén, miután a társulati szabályok egész készséggel elfogadtattak ’s az átmetszési terv a helyszínen is helyeseltetett, a tiszafüredi közbirtokosságnak az általa kívánt csekély pénzsegély a központi választmány által azonnal megadatott szigorúan megtartatván a felállított garanciális föltételek. Innen Tiszabőre ment , m mga ott a hevesi társulattal tudatandó az eddigi munkálkodások eredményit ’s őket alakulásra és hasonló munkásságra fölhíni. Azonban az igen rövidre szabott idő miatt a hevesi társulatnak csak kis része jelenhetvén meg, azok előtt felolvastatá a központi választmány jegyzőkönyveit; e gyülekezetben azonban annyiraeltértek még ekkor a nézetek , hogy minden eredmény nélkül valánk kénytelenek az annyi készséggel váró szentesiekhez sietni. Szentes és Csonigrád saját erejökön kívánván még az idén megindítani a szabályozási munkát, miután az óhajtott törtésvonal a megállapított tervhez képest a helyszínen megvizsgáltatott ’s annak végrehajtására a felhatalmazás megadatott, Szegedre idéztetett be, a társulati rendezés iránt a szükséges intézkedések megtétele végett. Ez okból Szegedre menvén önmaga a csongrádi társulat*tagjait összegyyüjté, hol a csongrádi társulat öamlságának hathatós közbenjárását kérte fel annak kieszközlésére, hogy Csanádi püspök ő nuga a már munkába vett töltésvonallal, melly a Maros jobb partjától keresztben a makói és földeáki uradalmat körülveendi, hagyjon fel ’s inkább csatlakozzék és egyesüljön a csongrádi társulathoz, ’s egyesült erővel vigyék a töltést a Maros jobb partján le a torkolatig, onnan pedig a Tisza balpartján fel a holdmező vásárhelyi kereszttöltésig. Püspök ősmga nemcsak hajlott egész buzgósággal elősegitni a közös czélt, sőt a csongrádi osztály gyűlésében rögtön maga megjelent, ’s kijelentvén a központi választmány fölállított elveibeni teljes megnyugvását, megígérte sikeres közbenjárását a földeáki uradalom birtokosainál is. így miután püspök ősiga buzgó és kész csatlakozása által a csongrádi társulat ereje tetemes gyarapodást nyert, megtétettek a társulati ügy beligazgatására nézve a kellő intézkedések , és Szeged városnak a kívánt 40 ezer forint segély megadatott. Innen a Bácsmegyében keblezett kir. ker. kerületben jelent meg önmga ’s egybehíva .-Becsére a kerület érdekelt birtokosait, velök tanácskozott az ott még az idén megindítandó munka iránt. Azonban fájdalmára mindnyájunknak a túlparton levő torontálmegyei töltésvonalak kérdése egyátalában nem mutatván kilátást, hogy ez még az idén is békés után tisztába hozathassák, kénytelen volt az annyi készséggel buzgó és nagy munkás erővel ellátott kerület az idénre minden munkáltatástól elállani, mig ama nehéz kérdések magok utján elintézhetők lesznek lehető legrövidebb idő alatt. Végre 5 niga a Csajkás kerület katonai elöljáróit is fölkereste Titteiben ’s miután azoknak a tiszai mozgalmak mibenlétét előadta azon kerület elöljáróit is fölhivan csatlakozásra ’s azoktól is buzgóan fogadtatván, megigérék, hogy a csatlakozásra szükséges felsőbb engedély-megnyerésért azonnal lépéseket teendnek. — Ezzel a központi választmány altiszai osztálya rendezési útját bevégezte. — Sovács Lajos, központi igazgató. ---------A magyar mezei gazdák orgánja, a ,Magyar Gazda‘, minden honfi keblekben egykép élő hálaérzelmeit — e kir. ap. Felségének a gazdasági egyesület irányában tanúsított magas kegyelméért — jelen évi 6dik számában .A magyar kormány és a köztelek‘ czim alatt következőleg tolmácsola: A m. gazd. egyesület, hogy a köztelek felépítése körül előforduló roppant költséget megbizhassa, legmagasb gyámolitásért teljes fiúi bizodalommal urunk királyunk 5 felségéhez folyamodott, ’s ime az őszinte birodalom a legfelőfizethetni helyben* kiadóhivatalban, hatvani utóczai Horváth-házban '18:5ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. Konatcm és Tudomány. AUFSCHLÜSSE ÜBER DIE LETZTEN EREIGNISSE IN TÖLEN. Nebst sechszehn authentischen Aclenslücken. Mainz , bei Kirchlieim, Schott und Thielmann. 18í6 (Felvilágosítások a lengyelországi utolsó események iránt. Tizenhat hiteles okirattalstb.) (Folytatás.) A mérköztölték által elég átlátszóvá lett előttünk az összeesküvők terve; vessünk most annak kivitelére vizsgáló pillanatot. Mi történt erre nézve a királyságban és Posen nagyherczegségben , jelesen , hogy ott a terv átalános kiterjedésig meg sem ért, az orosz hatóságok szokott őrködése és a különben is sűrű folyamatban lévő elfogatások és ítélések miatt, hogy Posenben az összeesküdt nemesség legnagyobb része február 14-én a Bazar-épületben egyszerre fogatolt, és a lázadás itt is amott is jókor fojtatott el, a hírlapokból tudva van. Máskép volt Galicziában , hol a körülmények kedvezésénél fogva a terv egy fokkal tovább fejlődhetett. Itt a rendőri felvigyázat, a városokat kivéve, az uradalmak kezében lévén, ez az összeesküvők fondorkodását tetemesen előmozdította, és merészségüket később legmagasb fokra emelé. E körülményből magyarázható az összeesküvés különben megfoghatlan megidomulása. A nép izgatása már félévvel a kilógás előtt kezdetett. Az ifjoncz apostolok a csapszékekből communistai iskolákat csináltak és a parasztokban az ingyenpálinka mellett számos és szorgalmasan járó inkább, mint tanulékony hallgatókra akadtak. A parasztok az izgatók hazafias ömlekezéseit nem értették ugyan, de annyit mégis megértettek , hogy a cs. k. katonaság és a tisztviselők , meg a többi németek egy napon legyilkolandóknak mondatnak , e munkára az ő segedelmük kéretik,s annak megtörténte után az úr és jobbágy nevek megszüntetése és az uraságokkali egyenlőség igértelik. Bármilly tudatlan a galicziai paraszt, ezek iránt mégis kissé gondolkoznia kellett. Hihetlennek találhatták a jobbágyok az oktatók földesuraik jó akaratra és áldozatra készségükkel való kecsegtetését, elegendőképen győzvén meg őket ellenkező természetükről a régi tapasztalás. A földesur és jobbágy közti viszony Galicziában még olly lábon állott, hogy a földesuraknak jobbágyaik zaklatására , kivált a különféle robottal és hosszú fuvarokkal elegendő alkalmuk volt. Másrészt a jobbágyság földesuraságaival folytatott perei és bajaiban a kormány és kormányi tisztviselők által mindenkor védszárnyak alá vétetvén , 80 év óta természetes ótalmazóinak tekinteni szokta azokat, kiknek most gyűlölt nyomasztói által leöldöklésére szólíttatott fel. Nem lehetett tehát másképen, mint hogy az egész összeesküvésben a nemességnek zabolátlanságra törekvését, a kormányi hatóságok elpusztításában önistápjainak megsemmisítését gyanítsa. Ehez még egy körülmény járult, melly a dráma kifejlődésének egyik legnagyobb tényezője lehetett. Az ausztriai örökös tartományokból állított seregek tetemes része régi idő óta takarékosságból két évről két évre szabadsággal (Urlaub) lévén otthon, minden faluban elegendő számú illy szabadságos találtathatott, kik hzűségi esküjüknél és a jól ismert hadi törvény legszigorúbb tilalmánál fogva nemcsak őrizkedtek részt venni azon izgalmakban, hanem kétségen kívül rokonaikat is óva intették , és mi a forradalmi tervből tudtokra jött, feljelenteni el nem mulaszthatták. Ez okozá , hogy a parasztok kormány iránti a nélkül is eléggé motivált rokonszenvekben megmaradtak , a hatóságok pedig mindjárt kezdetben az egész forrongás tudomásába jutottak. Különben is az izgatások végre olly nyilvánosan folytak, hogy a felforgatási terv részletesen volt tudva mindenki előtt, mert azt az országot elborító nyomtatványok, proclamációk és utasítások eléggé közhírré tették. Ha az Ydik számú okirat 5dik pontját veszszük, hol az öszszeesküdött „hazafiak“ oda utasíttatnak, hogy a felkelés eszközlésének pillanatában minden ellenszegülőt, vagy a forradalom kikiáltását akadályozni akarót nyomban még a helyszínen kivégezzenek; és ugyanazon „organisatio“ isó pontját, melly szerint minden lakos szinte halálos büntetés alatt köteleztetik, ama pillanatban a gyűlhelyen megjeleníti: ezekből előre látható lehetett, hogy, miután a jobbágyságnak úgyszólván egész tömege a lázadást ellenzené, azon pontok végrehajtásánál igen nagy lérül a kivégezendők száma, és nehogy ima pontok üres szavak maradjanak , a felkelés születésénél igen sok vérnek kellene folynia. Előre látható lehetett, hogy az öszszeesküdtek el nem állnak szerencsétlen rögeszméjüktől, miszerint a pórnép a „szabadsági harczra“ kényszeríthető leend, és a békétlen nemességnek magában a crisis pillanatában meg nem nyilván szemei a pórnépen tettleg erőszakoskodni kezd, iszonyú vérengzés fog támadni az urak és jobbágyaik közt. Ezt a galicziai kormány is átlátta, és a kiütés perezének elhárításáról jó eleve gondoskodni kezdett. Ennek három módja volt: vagy el kellett egyenként fogatni mindazokat, kik összeesküvőknek ismertettek meg; vagy előkerülő alkalommal, mint Posenben történt, a nemességet tömegesen elfogni és rabbá tenni boldogot boldogtalant; vagy az elfogatásokkal végképen felhagyva, éreztetni, hogy a kormány mindennek nyomában van , és a nyugtalanokat bátortalanítható, imposant erő készen tartását mutatni. Az első és utolsó mód használtatott. A Bazar féle razziához a lembergi kormánynak alkalma igen , de hajlandósága nem volt. Az egyes gyanúsok elfogatása, kik ellen elegendő bizonyítványt lehetett felmutatni, már múlt évi novemberben kezdetett meg. A télen át nagy számú földesurak, kisnemesek, gazdatisztek, sőt fiatal papok is tartóztatának le. Ez azonban mit sem használt; az izgatás még nagyobb ingerültséggel és terjedelemmel folytattatott, úgy, hogy az elfogatandók száma már temérdek lett volna. Úgy látszik tehát, hogy az utolsó napokban az előző rendszabályok elhagyatván, a hatóságok csupán szilárd magatartásra szorítkoztak, melly végre a szabadságosok a helységekből beheivattak. Az öszveesküdtek napról napra merészebben léptek fel ,s végre minden álarctot és elővigyázatot félrevetve , a jobbágyságon a forradalom értelmében hatalmaskodni kezdenek. Ez a népben tompa forrongást szült, és egy, a catastropha előtt néhány nappal történt tény eszékre téríthette volna a békétleneket. Bochnia kerületben t. i. febr. lzike körül több községek kaszákkal és fejszékkel felfegyverkezve, földesuraik kastélyait ostromták , és csak hadi erő megjelenése által fékeztethettek meg. Minek következtében a lembergi kormány február 18 án következő intézményt bocsátott ki: VII. Galiczia kormányzója Tarnow, Wadowice, Jaslo, Sandek, Rszeszow és Sanok kerületek igazgatóihoz. Lemberg február 18-án 1846. „Történt Bochnia kerületében , hogy néhány község lakosai egy állítólag közel levő nemesi felkelés hírétől megijesztve, saját védelmükre és a rend fentartására , tehát jó és dicséretes szándékból kaszák és fejszékkel fegyverkezték fel magukat, azonban tüskint csendesen haza mentek ismét, mihelyt az előhozott katonai segély és az azzal kiküldött kerületi biztos czélszerű megszólítása által félelmük alaptalansága iránt felvilágosíttattak és rendre intettek. Önök tehát minden kerületi biztost, és egyéb bizottsági utazásokra használt, a tartomány nyelvében tökéletesen