Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)

1847-10-14 / 678. szám

tása pártoltatik, valamint a hajózás és vasutak ügye is. A Pesten építendő országház tervezetére kivetett 1000 darab aranyhoz megyénk is szívesen járul. A gazdasági egyesület és népnevelés ügye, valamint az is, hogy az országos pénz­­tárróli számadás országgyűlés előtt történjék követeink által pártoltatni fog. A papi dézma illő kárpótlás mellett váltassék meg. Minden közhasznú vállalat részvétteljesen pártoltassék ’s a jégkármentesitő intézet, ha t. i. nemzeti vállalattá alaku­­land, országos pártfogolás alá vétessék. A kóbor czigányok megtelepítésére törvények hozassanak. Horvát István könyvtárának országos megvétele eszközöltessék. A prote­stánsoknak horvátországbeli kizáratásukat a kor igényeivel összeférhetlennek tartván megyénk, Horvátország helyha­tósági jogainak tekintetbe vételével követeit utasítja , hogy a horvátok önkényes beleegyezésével törvényt sürgessenek, melly által a protestánsok beeresztetése eszközöltessék. Az évenkinti országgyűlés tartását illetőleg, annak szükségét kétségbe nem hozzák ugyan rendeink, hanem az országgyű­lés coordinatiójával szoros kapcsolatban találván,azzal egye­temben óhajtják tárgyaltatni. A mértékek országos egyenlő­ségének behozatala; a Duna szabályozása; ő felsége hű ma­gyarjai közt leendő lakása; siketnémák és vakok intézete ; valamint egy országos tébolyda ’s kórház felállítása pártol­tatik. __________ BUDAPESTI HÍRHARANG. Nagy félelem kezd uralkodni fővárosunkban, mindenütt aggályos kifejezésű arczokkal ta­lálkozunk , a vörösek szokottnál pirosabbak , a halványok szokottnál sápadtabbak, az egészen színtelenek pedig szo­kottnál politikaibb kinézésnek. Ki eddig vacsoránál egy iteze tizenhat krajczárost ivott, most olly mértékletes, hogy csak két iteze nyolczast iszik, é s ki eddig egy kabátban járt, most ezt is eladta , és kettőt vett hitelben. Igen sok ember gon­dosan befogja orrát, mihelyt szobáját elhagyja, pedig üdvösi volna , ha sokan inkább szájokat fognak be; sokan véginté­zetet , mások adósságokat csinálnak, ’s mind ugyanazon egy okból: félelemből, ámbár egyetlen hangverseny sincs hirdetve! Mi lehet tehát még ennél is rémitőbb ? A cholera. Hírlapok és magánlevelek tudósításai szerint ezen félelmetes vendég igen közel jár határunkhoz, nem csoda tehát, hogy már itt nálunk is rettegnek tőle, mert ha valaki olvassa, hogy a cholera már Moszkvában pusztít, ismerősének tévedésből szent Pétervárat mond, é s az ötödik ismerős már mennyre földre esküszik, mikép hitelesen tudja, hogy városi kórhá­zunkban már két ember halt meg ezen erőszakos betegség­ben, így növesztik a híreket nálunk és mindenütt. Annyi bi­zonyos, hogy a hűvös napok és sok gyümölcsevés némelly altesti bajokat idéznek elő, de a cholerától félni egyáltalá­ban nincs okunk, mert az nem olly pusztító természetű mint ezelőtt’s mire az ide érkezhetik, akkorra még az uj világ­­utczai kövezet is megjavulhat; e szerint tehát tökéletesen nyugottak lehetünk.— A nemzeti színházban Obernyik „Fia­tal nagynéne“ czimü uj vigjátéka érdemlett tetszésben ré­szesült , ’s e hétre ismét két új vígjáték van hirdetve, az egyébként is érdekes játékrendben. Lászlónéról hírlik, hogy színházunkat elhagyja, népszínműveinkre nézve ez kipótol­­hatlan veszteség, ’s általában is igen sajnos e művésznő visszalépése. Fáncsyról azon hir szállong, hogy a kolozsvári színház igazgatóságát fogja átvenni, ez is érzékeny csapás leend a kolozsvári színházra nézve. Alboni csakugyan első, ámbár a bécsi Theaterzeitung nem akarja hinni, de hiszen ő olly sokat hisz, hogy ezen egy kételkedését könnyen meg­bocsáthatni. — Eddig közönségesen hitték, hogy minden újítás, megújítás, a politikai mozgalmaktól kezdve egészen a csizmatalpalásig, egyszersmind javítás, ’s azért újítani an­nyi, mint javítani; egy nyelvbuvár mindazáltal ellenzi ezen értelmezést, ’s például azon kérdést hozza föl, hogy ugyan minden tisztújitás egyszersmind tisztjavitás-e ? — Már arról is szó volt Pesten, hogy a közelgő országgyűlés alatt Pozsony és Pest közt galambpostát kellene járatni, melly az ország­gyűlési híreket a szerkesztőségek számára meghozná, hogy a pozsonyi német újságot valamikép meg lehessen előzni, ez azonban bajosan fogna sikerülni, mert sok magyar politikai beszéd olly hosszú és olly nehéz, habár még olly üres is, hogy nemcsak galamb nem bírná el, hanem még az ezeregy éjszakai sok madár is alig tudna az illy teherrel megküzdeni. Más eszközről kell tehát gondoskodni.­­ Panaszkodnak az illetők, hogy a magyar ifjúság közöl alig akad egy kettő, kik a csillagászatot rendesen tanulni akarnák; ha a Gellérthegy ormát a pesti egyetemi térrel légvasút által kapcsolandják össze, akkor ezen panasz alkalmasint tüszint meg fog szűnni, addig tehát tűrjünk békével. Különben is olly sok még most a teendő nálunk itt e földön, hogy a fiatal erők itt is ele­gendő működési térre találhatnak, ha nem keresnek is csillagokat, noha vannak elegen, kik eszmékkel úgy is mindig legmagasb levegő ködében járva, ezen példa által az ifjúságot csillagászatra buzdítják. — — A pesti vámszedők zsarolásai szigorú vizsgálat alá fognak vé­tetni , de megszűnni azért nehezen fognak, hacsak kibér­lés helyett maga a város nem kezelendi ezen nevezetes jövedelem-ágat, mi egyébiránt szinte igen sok nehézséggel járna, valamint a folytonos erélyes ellenőrködés.­­ A budai hatóság hivatalosan kihirdette *­, hogy mindenki siessen az egész jövő télre bevásárlani a szükséges lisztmennyiséget, mert igen valószínű, hogy a malmok kiszedetése után a liszt ára ismét magasbra fog emelkedni. Ezen figyelmeztetés igen hasznos és azért legnagyobb méltánylást érdemel, csak az *) „Minthogy a malmoknak Dunából leendő kiszedetése után, a közelgő tél ideje alatt, igen könnyen kenyérliszt szűke kelet­kezhetik , ez által pedig a gabonának úgyis már magas ára miatt a liszt még sokkal magasabb ár mellett is csak nehezen kapható leendve , ennélfogva hivatalos felszólítás mellett mindenkinek ja­­vasoltatik, miszerint kiki magát a télre megkivántató kenyér­liszttel idején korán ellátni igyekezzék. Kelt Budán , od­. lőkén 1847. A városkapitányi hivatal által.“ Kár, miszerint nincs egyszersmind az iránt utasítás adva, hogy hol vegyen a szegény ember annyi pénzt egyszerre, mellyel egész téli szükségét födezhesse, miután szerenként is alig bírja a lisztet fizetni ? Ezen rendszabály tehát csak a te­hetősökön segít, és azért reméljük, mikép az atyáskodó ha­tóság még jóidején előre fog gondoskodni arról is, hogy a malmok kiszedetése után is legyenek kereseti módok és előre jutalmas áron bevásárlott lisztek, hogy a szegényebb sorsúak jutalmas kenyérhez juthassanak. Egyébiránt hallottunk egy bölcset, ki igen fontos ábrázattal mondá: „A liszttel nem sokat gondolok , mert nem sültetek otthon , csak a kenyér ne dráguljon meg!“ Kár, hogy már öreg ezen érdemes úr, mert illy alapos okoskodás mellett a mostani mozgalmak közt igen sokra vihetné. — Panaszkodnak, hogy vasutainkon a kocsik már többször kimentek a kerékvágásból, ezen vádat országutaink ellen nem lehet elmondani, mert ezeken gyak­ran három ember sem bírja az üres kocsit a mély kerékvá­gásból kiemelni. Egyébiránt nálunk még a művelt politika sem igen halad az illő kerékvágásban ,s minduntalan jobbra­­balra kibiczezen, ne vádoljuk tehát a vasúti mozdonyt, melly talán épen szerénységből nem ak­ar jobb lenni a politikánál. — Csak nem hiába énekelte meg Schiller a női gyöngédsé­get olly gyönyörűen, mintha magyar költőnek született volna. A múlt kellemetlen esős napokban a Széchenyi-berekben egy élemedettkorú asszonyságot láttunk dideregve sétálni, ’s lépteit egy rendkívül vastag, ősz álló, bizonytalan fajú eb nyöszörögve és dohogva követé. Egy ismerőse — nemcsak az ebé, hanem a hölgyé — kérdé tőle: miért jött ki ezen rész időben? A gyöngéd hölgy pedig ezt válaszoló: „Mert Othello nem eszik és nem alszik , ha szokott reggeli sétája elmarad, cselédre pedig nem bízhatom a kedves állatkát.“ Szerencséje Othellónak, hogy nem kis gyermek, mert úgy már rég elveszhetett volna a dajka gondatlansága vagy köny­­nyelmüsége miatt, mint a számos példa tanúsítja. — Az orosz gőzfürdő meg fogja szállását változtatni és a fürdődíjt leszál­­litandja , hogy szegényebb emberek is izzadhassanak. — © AUSZTRIA. (Oest. Beobachter) Oct. 8. A jelen római állapotok fejlő­désének történetében igen kitünö helyet foglal az úgyneve­zett nagy összeesküvés, mellynek julius 17-én Rómában kel­lett volna kiütni, ’s melly felfedezésének számos elfogatások, leginkább azonban a polgári őrségnek rögtönzött felfegy­verzése jön közvetlen következése. Ezen állítólag messze­­ágazó, ’s mély alapú összeesküvésnek hite akkoron Róma lakosságát lázas ingerültségbe hozta; mindennemű ál­hírek terjesztettek Rómában; beszélték, hogy idegen pénzt és mér­gezett fegyvereket találtak az elfogott összesküdteknél; sőt a sajtó némelly közlönye még Ausztriát sem átallotta az úgy nevezett Gergelypárt visszaható terveibeni részvéttel vádolni. Lassankint azonban megszűnt e zaj, és jelenleg a nagy ösz­­szeesküvés története Rómában már csak a mesék országába tartozik, hova azt az érettebben gondolkozni szokott embe­rek eleitől fogva sorolták. Miután a déli báb egy ideig a kandi közönség mulattatására a légben lebegett, az igazság napja előtt lassan kint elenyészik, több más ködképekhez ha­­sonlag, mellyeket a hazugság szelleme, czéljai elérésére al­kalmas órában előidézni tud. — A legújabb hírek valóban azt jelentik Rómából, hogy ámbár a befogottak vallomásai öt vastag foliokötetre terjednek,mégsem találják bennök az össze­esküvés vagy összeesküdtek létezésének semmi nyomát. Több tiszt a karabélyos csapatból, és rendőrtisztek, kik az utcza­­szegletekre aggatott proscriptiók következtében nyomozás alá vonattak volt, angyalvári fogságukból immár kibocsáttat­tak. Valószínűleg már a fővádlottak is hasonló szerencsében részesüttettek volna, ha a kormány attól nem tartana, hogy felbo­­csáttatásuk által kiteszi őket azok bosszújának, kik a nagy ösz­­szeesküvés meséjét koholták,’s kik tehát azon vannak, hogy ez puszta agyrémnek ne valósuljon. Ez aggodalmat eléggé iga­zolni lászanak azon beszédek, mellyek bizonyos progressista gyűlésekben tartattak. — Semmi sem képez élesebb ellen­tétet, mint a dolognak épen említett állása, és azon hatá­rozott állítások, mellyekkel némelly lapok a kérdéses össze­esküvés ürügye alatt élni merészkedtek, így p. o. az „Univers“ aug. 24-ei számában következőt olvastunk: „Senki sem ké­telkedik, hogy az összeesküvés, melly Rómát nagy vérontás­sal fenyegette, Ausztria és a retograd párt által élesztetett, mellynek reményeit Ausztria gyámolította.“­­ Ugyanazon időben, midőn az „Univers“ e vádat Ausztria ellen, melly sok más, hasonló képtelenségek között foglal helyet, a világba dobta, az ausztriai követ Rómában a bibornok-státustitkárnak egy üzenetet nyújtott át, mellyben a császári udvar sajnálkozá­sát jelenté,hogy ezen,Ausztria ellen támasztott gyanúsítás még egy római lapban sem czáfoltatott meg,­­s mellyben egyszer­smind azt kívánta, közöltetnék a császári kormánynyal, de van-e csak egy ausztriai jobbágy is bonyolódva, a megkez­dett nyomozásba. A bibornok-státustitkár azt felelte, hogy a pápai kormánynak , melly a császár magas lelkiismeretessé­géről, é s az ausztriai cabinet jogszeretetéről meg van győ­ződve, nincs szüksége a nyomozás bevégeztét bevárni, hogy az Ausztria ellen támasztott becsületsértő vád iránt ugyan­azon egy véleményben legyen a császári kormány­nyal, melly e vádnak nem mást, mint az érdemlett megvetést állította elibe; továbbá, hogy ha nem remélt esetre, valamelly csá­szári jobbágy e perbe keverve találtatnék, erről az ausztriai kormány kívánságához képest jelentés fog létetni. Illy jelentés azonban mindeddig nem létetett. — Fog-e már most az „Univers“, melly fő orgánuma a katholikus ügynek Franczia­­országban, azon ügynek, mellynek az igazság kinyomozása feltünnék leginkább érdekében, az igazságnak hódol­ni, és fogja-e fentebb említett vádját, miután az rágalomnak valósult, visszavonni, azt a jövendő fogja megmutatni. Ha az „Univers“ a dolognak fenekére akar jönni, e tekintetben nem lesz eszközök híjával, miután Rómában magas állású és jól értesült levelezőkkel bírni kérkedik. Addig is azonban ez esemény újabb bizonyságául szolgál azon hihetetlen köny­nyelmüségnek, mellyel némelly lapok a napi történetet írni szokták. KÜLFÖLD. NAGYBRITANNIA. London oct. 2. Az angol lapok nem jó szemmel nézik Scott amerikai fővezér előnyomulását Mexikóban, és az utolsó tudósítások ennek Mexikó kapui előtt kivívott két győzedelméről nem igen képesek ebeli rosz ked­­veket csilapítni. A Times hinni szereti, hogy az amerikaiak minden győzedelmük daczára sem fognak boldogulni Mexi­kóban, és reménye, hogy a contrerasi és cherubuskoi csaták, mellyekben a mexikóiak elég vitézséget tanúsítottak ugyan, de az angol faj vitézségének természetesen ellen nem állhat­tak, bátorságukat még nevelni fogják, és a háborúnak vége­­hossza még sokáig nem lesz. — Izlandban a közvélemény is­mét a közeledő téli szükségre van irányozva. A dublini repe­­altársulat utolsó gyűlésében ez ügygyel foglalkoztak, és a nehézségekkel, mellyek az uj szegénységi törvényszabta adó behajtásának útjába gördülnek. Bizonyos Reynolds úr a mi­nistereket minden következésért felelősekké akarta tenni, ha a gabonakivitelét Izlandból titkos tanácsi parancs által tüstint el nem tiltja, mert az ő nézete szerint az éhséget egyedül így lehetne elhárílni. A burgonyavészből eredt kárt 12 millió font szgre tette, és azt állította, hogy a burgonya pótlása más tápszerekkel legalább háromszor annyiba kerülend. Ehez járul még, hogy a földes urak a múlt évben bérlőiktől semmi bért nem kaptak,’s még az idén sem fognak kapni, tehát adó­­jokkal hátra vannak, a termés legnagyobb része el van zálo­gosítva, ’s azon felül még az új szegényadót is kell szolgál­tatnak. Szóval az ínség mindenütt szörnyű nagy és legyőz­­hetlen lesz, ha még a gabona is kibocsáttatik az országból. A kivitel megtiltásán kívül végre még magtárak felállíttatását is kívánta szónok státusköltségen a nagyobb városokban. E rendszabályokat mások is támogatták, mindamellett bizonyos Ford úrmegjegyzé, mikép az új szegényadó ellen már csak azért sem lehet igen szót emelni, mivel az absentistákat,mint Bedford és Devonshire liget, Fitzwilliam, Bath, Lansdowne ’s több lordot tetemesen megadóztatja, p. o. az utóbbinak 6000 font stggel kell járulni a szegénységi pénztárhoz 24.000 font stg évi jövedelméből. A repealjövedelem az utolsó hé­ten csak 35 font stg volt.­­ Az izlandi parlamenti tagok Dublinban e napokban összejövetelt tartottak. Jelen voltak O’Connell János és Dániel, Fagan, Reinolds és Grattan ’stb urak. Az elnöki széket az utóbbi foglalta el. Különféle tu­dósítások felolvasása után az ország különféle pontjaiból a kormányhoz feliratot határoztak, mellyben kérik, gondoskod­jék a segedelemről, mert az ínség a jövő télen nem lesz ki­sebb, mint a múlt télen volt. — A királynét, de kivált Pal­merston lordot, ki egyedül volt mint felelős minister a király­né oldalán, sok lap igen korholja, mivel ő felsége egy vasár­nap reggel egy skót kikötőbe lővén ’s hajói kőszénnel meg rakodván tovább eveztek,a vasárnapra és a­kik parancsolatra nem is hederitve, mi ez országban nagy véteknek tartatik. FRANCZIAORSZÁG, Paris, octob. 2. A J. des Dé­­bats ezt feleli a Times egyik czikkére: rA Times egy czikkben megdorgálta az angol lapokat, mellyek Aumale by Algeria kormányzójává kineveztetését kemény észrevételekkel kísérték. Addig minden jól megy a Times czikkében. Azon­ban a király egyik fiának Afrikába küldetésére eddig még senki által ki nem emelt okot fedez fel. Az volna szerinte a terv, hogy ha Olaszország jelen állapotában bizonyos válto­zások történnek, Aumale­hg­ama félszigeten királyi széket találjon. Az angol lap nem átall olly véleményt adni, hogy a herczegnek tartalékeszméje lehet, miszerint magas rokonát, a nápolyi királyt a trónról leszorítsa. Azonban maga a Ti­mes hozzáteszi, mikép e szándék kivitele olly számtalan és különféle történhetőségektől függ, hogy e tervről bár­mit jö­vendölni képtelenség lenne. A Timesnek ez utolsó megjegy­zése olly okos , hogy egyébbel czikkére nem is felelünk.“ A Presse ezt írja: A Patrie szerint a ministerium leg­közelebb a hymnust IX. Piusra nyilvános helyeken énekelni megtiltotta. Valóban halljuk, hogy e hymnus éneklését múlt vasárnap és hétfőn a Chateau des Fleursben a rendőrtiszt nem engedte meg, még­pedig azon okból, mivel Franczia­­ország az olasz ügyekben semleges akar maradni, és a hymnus nyilvános helyeken­ éneklését az idegen hatalmak manifestatiónak tekinthetnék. A király parancsára Kolettis meghalt görög ministernek arczképe a versaillesi museuraban, Europa nevezetes embe­reinek csarnokában fog felfüggesztetni. A franczia hajócsapat Trehouard admiral vezérlete alatt sept. 29-eig Nápolyban horgonyzott, és innen e napon reggel vitorlázott el. Azon lapokkal, mellyek a németfranczia szövetséget Eu­ropa békéje és haladása biztosítékának tekintik, legújabban a Presse is élénken kezet fogott. Sept. 30ai főczikkében azt mutogatja, mikép Francziaországnak kereskedő és hadi ki­kötőivel, 600 órányi tengerpartjával és tengeri erejével a szárazfölddel kell egyesülnie és minden másod rangú tengeri hatalmakkal vállat vetnie, hogy Anglia ellen a tenger és a kereskedés szabadságát otalmazhassa. Ha Francziaország hadseregét olly számra mérsékelné, minő belső rendének fentartására szükséges, és az ezáltal megtakarított százmil­liókat tengeri hatalmának nevelésére fordítná, a szárazföld is leszállíthatná hadseregeit és annál hathatósabban csatlakoz­hatnék a tengeri szövetséghez. Jelen helyzetében, midőn egyszerre akar Anglia és a szárazföld ellen súlyegyent tar­tani, évenként 100 milliót ad ki hajóseregére, és 400 milliót hadseregére, anélkül hogy e két czél bármellyikét is elérné. SPANYOLORSZÁG, Madrid, sept. 27. A Gacetta két pénzügyi rendeletet közöl. Az egyik által a papi javak el­adását felfüggesztő rendelet visszavétetik, és a status javára való eladások folytatása hirdettetik; a másikban elárverezése parancsoltaik minden profituknak, azaz: a hatóságok által igazgatott nemzeti, megyei, vagy községi jótékony intézetek 2 perét nem jövedelmező ingatlanságainak, ha az intézet .

Next