Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)
1847-10-14 / 678. szám
tása pártoltatik, valamint a hajózás és vasutak ügye is. A Pesten építendő országház tervezetére kivetett 1000 darab aranyhoz megyénk is szívesen járul. A gazdasági egyesület és népnevelés ügye, valamint az is, hogy az országos pénztárróli számadás országgyűlés előtt történjék követeink által pártoltatni fog. A papi dézma illő kárpótlás mellett váltassék meg. Minden közhasznú vállalat részvétteljesen pártoltassék ’s a jégkármentesitő intézet, ha t. i. nemzeti vállalattá alakuland, országos pártfogolás alá vétessék. A kóbor czigányok megtelepítésére törvények hozassanak. Horvát István könyvtárának országos megvétele eszközöltessék. A protestánsoknak horvátországbeli kizáratásukat a kor igényeivel összeférhetlennek tartván megyénk, Horvátország helyhatósági jogainak tekintetbe vételével követeit utasítja , hogy a horvátok önkényes beleegyezésével törvényt sürgessenek, melly által a protestánsok beeresztetése eszközöltessék. Az évenkinti országgyűlés tartását illetőleg, annak szükségét kétségbe nem hozzák ugyan rendeink, hanem az országgyűlés coordinatiójával szoros kapcsolatban találván,azzal egyetemben óhajtják tárgyaltatni. A mértékek országos egyenlőségének behozatala; a Duna szabályozása; ő felsége hű magyarjai közt leendő lakása; siketnémák és vakok intézete ; valamint egy országos tébolyda ’s kórház felállítása pártoltatik. __________ BUDAPESTI HÍRHARANG. Nagy félelem kezd uralkodni fővárosunkban, mindenütt aggályos kifejezésű arczokkal találkozunk , a vörösek szokottnál pirosabbak , a halványok szokottnál sápadtabbak, az egészen színtelenek pedig szokottnál politikaibb kinézésnek. Ki eddig vacsoránál egy iteze tizenhat krajczárost ivott, most olly mértékletes, hogy csak két iteze nyolczast iszik, é s ki eddig egy kabátban járt, most ezt is eladta , és kettőt vett hitelben. Igen sok ember gondosan befogja orrát, mihelyt szobáját elhagyja, pedig üdvösi volna , ha sokan inkább szájokat fognak be; sokan végintézetet , mások adósságokat csinálnak, ’s mind ugyanazon egy okból: félelemből, ámbár egyetlen hangverseny sincs hirdetve! Mi lehet tehát még ennél is rémitőbb ? A cholera. Hírlapok és magánlevelek tudósításai szerint ezen félelmetes vendég igen közel jár határunkhoz, nem csoda tehát, hogy már itt nálunk is rettegnek tőle, mert ha valaki olvassa, hogy a cholera már Moszkvában pusztít, ismerősének tévedésből szent Pétervárat mond, é s az ötödik ismerős már mennyre földre esküszik, mikép hitelesen tudja, hogy városi kórházunkban már két ember halt meg ezen erőszakos betegségben, így növesztik a híreket nálunk és mindenütt. Annyi bizonyos, hogy a hűvös napok és sok gyümölcsevés némelly altesti bajokat idéznek elő, de a cholerától félni egyáltalában nincs okunk, mert az nem olly pusztító természetű mint ezelőtt’s mire az ide érkezhetik, akkorra még az uj világutczai kövezet is megjavulhat; e szerint tehát tökéletesen nyugottak lehetünk.— A nemzeti színházban Obernyik „Fiatal nagynéne“ czimü uj vigjátéka érdemlett tetszésben részesült , ’s e hétre ismét két új vígjáték van hirdetve, az egyébként is érdekes játékrendben. Lászlónéról hírlik, hogy színházunkat elhagyja, népszínműveinkre nézve ez kipótolhatlan veszteség, ’s általában is igen sajnos e művésznő visszalépése. Fáncsyról azon hir szállong, hogy a kolozsvári színház igazgatóságát fogja átvenni, ez is érzékeny csapás leend a kolozsvári színházra nézve. Alboni csakugyan első, ámbár a bécsi Theaterzeitung nem akarja hinni, de hiszen ő olly sokat hisz, hogy ezen egy kételkedését könnyen megbocsáthatni. — Eddig közönségesen hitték, hogy minden újítás, megújítás, a politikai mozgalmaktól kezdve egészen a csizmatalpalásig, egyszersmind javítás, ’s azért újítani annyi, mint javítani; egy nyelvbuvár mindazáltal ellenzi ezen értelmezést, ’s például azon kérdést hozza föl, hogy ugyan minden tisztújitás egyszersmind tisztjavitás-e ? — Már arról is szó volt Pesten, hogy a közelgő országgyűlés alatt Pozsony és Pest közt galambpostát kellene járatni, melly az országgyűlési híreket a szerkesztőségek számára meghozná, hogy a pozsonyi német újságot valamikép meg lehessen előzni, ez azonban bajosan fogna sikerülni, mert sok magyar politikai beszéd olly hosszú és olly nehéz, habár még olly üres is, hogy nemcsak galamb nem bírná el, hanem még az ezeregy éjszakai sok madár is alig tudna az illy teherrel megküzdeni. Más eszközről kell tehát gondoskodni. Panaszkodnak az illetők, hogy a magyar ifjúság közöl alig akad egy kettő, kik a csillagászatot rendesen tanulni akarnák; ha a Gellérthegy ormát a pesti egyetemi térrel légvasút által kapcsolandják össze, akkor ezen panasz alkalmasint tüszint meg fog szűnni, addig tehát tűrjünk békével. Különben is olly sok még most a teendő nálunk itt e földön, hogy a fiatal erők itt is elegendő működési térre találhatnak, ha nem keresnek is csillagokat, noha vannak elegen, kik eszmékkel úgy is mindig legmagasb levegő ködében járva, ezen példa által az ifjúságot csillagászatra buzdítják. — — A pesti vámszedők zsarolásai szigorú vizsgálat alá fognak vétetni , de megszűnni azért nehezen fognak, hacsak kibérlés helyett maga a város nem kezelendi ezen nevezetes jövedelem-ágat, mi egyébiránt szinte igen sok nehézséggel járna, valamint a folytonos erélyes ellenőrködés. A budai hatóság hivatalosan kihirdette *, hogy mindenki siessen az egész jövő télre bevásárlani a szükséges lisztmennyiséget, mert igen valószínű, hogy a malmok kiszedetése után a liszt ára ismét magasbra fog emelkedni. Ezen figyelmeztetés igen hasznos és azért legnagyobb méltánylást érdemel, csak az *) „Minthogy a malmoknak Dunából leendő kiszedetése után, a közelgő tél ideje alatt, igen könnyen kenyérliszt szűke keletkezhetik , ez által pedig a gabonának úgyis már magas ára miatt a liszt még sokkal magasabb ár mellett is csak nehezen kapható leendve , ennélfogva hivatalos felszólítás mellett mindenkinek javasoltatik, miszerint kiki magát a télre megkivántató kenyérliszttel idején korán ellátni igyekezzék. Kelt Budán , od. lőkén 1847. A városkapitányi hivatal által.“ Kár, miszerint nincs egyszersmind az iránt utasítás adva, hogy hol vegyen a szegény ember annyi pénzt egyszerre, mellyel egész téli szükségét födezhesse, miután szerenként is alig bírja a lisztet fizetni ? Ezen rendszabály tehát csak a tehetősökön segít, és azért reméljük, mikép az atyáskodó hatóság még jóidején előre fog gondoskodni arról is, hogy a malmok kiszedetése után is legyenek kereseti módok és előre jutalmas áron bevásárlott lisztek, hogy a szegényebb sorsúak jutalmas kenyérhez juthassanak. Egyébiránt hallottunk egy bölcset, ki igen fontos ábrázattal mondá: „A liszttel nem sokat gondolok , mert nem sültetek otthon , csak a kenyér ne dráguljon meg!“ Kár, hogy már öreg ezen érdemes úr, mert illy alapos okoskodás mellett a mostani mozgalmak közt igen sokra vihetné. — Panaszkodnak, hogy vasutainkon a kocsik már többször kimentek a kerékvágásból, ezen vádat országutaink ellen nem lehet elmondani, mert ezeken gyakran három ember sem bírja az üres kocsit a mély kerékvágásból kiemelni. Egyébiránt nálunk még a művelt politika sem igen halad az illő kerékvágásban ,s minduntalan jobbrabalra kibiczezen, ne vádoljuk tehát a vasúti mozdonyt, melly talán épen szerénységből nem akar jobb lenni a politikánál. — Csak nem hiába énekelte meg Schiller a női gyöngédséget olly gyönyörűen, mintha magyar költőnek született volna. A múlt kellemetlen esős napokban a Széchenyi-berekben egy élemedettkorú asszonyságot láttunk dideregve sétálni, ’s lépteit egy rendkívül vastag, ősz álló, bizonytalan fajú eb nyöszörögve és dohogva követé. Egy ismerőse — nemcsak az ebé, hanem a hölgyé — kérdé tőle: miért jött ki ezen rész időben? A gyöngéd hölgy pedig ezt válaszoló: „Mert Othello nem eszik és nem alszik , ha szokott reggeli sétája elmarad, cselédre pedig nem bízhatom a kedves állatkát.“ Szerencséje Othellónak, hogy nem kis gyermek, mert úgy már rég elveszhetett volna a dajka gondatlansága vagy könynyelmüsége miatt, mint a számos példa tanúsítja. — Az orosz gőzfürdő meg fogja szállását változtatni és a fürdődíjt leszállitandja , hogy szegényebb emberek is izzadhassanak. — © AUSZTRIA. (Oest. Beobachter) Oct. 8. A jelen római állapotok fejlődésének történetében igen kitünö helyet foglal az úgynevezett nagy összeesküvés, mellynek julius 17-én Rómában kellett volna kiütni, ’s melly felfedezésének számos elfogatások, leginkább azonban a polgári őrségnek rögtönzött felfegyverzése jön közvetlen következése. Ezen állítólag messzeágazó, ’s mély alapú összeesküvésnek hite akkoron Róma lakosságát lázas ingerültségbe hozta; mindennemű álhírek terjesztettek Rómában; beszélték, hogy idegen pénzt és mérgezett fegyvereket találtak az elfogott összesküdteknél; sőt a sajtó némelly közlönye még Ausztriát sem átallotta az úgy nevezett Gergelypárt visszaható terveibeni részvéttel vádolni. Lassankint azonban megszűnt e zaj, és jelenleg a nagy öszszeesküvés története Rómában már csak a mesék országába tartozik, hova azt az érettebben gondolkozni szokott emberek eleitől fogva sorolták. Miután a déli báb egy ideig a kandi közönség mulattatására a légben lebegett, az igazság napja előtt lassan kint elenyészik, több más ködképekhez hasonlag, mellyeket a hazugság szelleme, czéljai elérésére alkalmas órában előidézni tud. — A legújabb hírek valóban azt jelentik Rómából, hogy ámbár a befogottak vallomásai öt vastag foliokötetre terjednek,mégsem találják bennök az összeesküvés vagy összeesküdtek létezésének semmi nyomát. Több tiszt a karabélyos csapatból, és rendőrtisztek, kik az utczaszegletekre aggatott proscriptiók következtében nyomozás alá vonattak volt, angyalvári fogságukból immár kibocsáttattak. Valószínűleg már a fővádlottak is hasonló szerencsében részesüttettek volna, ha a kormány attól nem tartana, hogy felbocsáttatásuk által kiteszi őket azok bosszújának, kik a nagy öszszeesküvés meséjét koholták,’s kik tehát azon vannak, hogy ez puszta agyrémnek ne valósuljon. Ez aggodalmat eléggé igazolni lászanak azon beszédek, mellyek bizonyos progressista gyűlésekben tartattak. — Semmi sem képez élesebb ellentétet, mint a dolognak épen említett állása, és azon határozott állítások, mellyekkel némelly lapok a kérdéses összeesküvés ürügye alatt élni merészkedtek, így p. o. az „Univers“ aug. 24-ei számában következőt olvastunk: „Senki sem kételkedik, hogy az összeesküvés, melly Rómát nagy vérontással fenyegette, Ausztria és a retograd párt által élesztetett, mellynek reményeit Ausztria gyámolította.“ Ugyanazon időben, midőn az „Univers“ e vádat Ausztria ellen, melly sok más, hasonló képtelenségek között foglal helyet, a világba dobta, az ausztriai követ Rómában a bibornok-státustitkárnak egy üzenetet nyújtott át, mellyben a császári udvar sajnálkozását jelenté,hogy ezen,Ausztria ellen támasztott gyanúsítás még egy római lapban sem czáfoltatott meg,s mellyben egyszersmind azt kívánta, közöltetnék a császári kormánynyal, de van-e csak egy ausztriai jobbágy is bonyolódva, a megkezdett nyomozásba. A bibornok-státustitkár azt felelte, hogy a pápai kormánynak , melly a császár magas lelkiismeretességéről, é s az ausztriai cabinet jogszeretetéről meg van győződve, nincs szüksége a nyomozás bevégeztét bevárni, hogy az Ausztria ellen támasztott becsületsértő vád iránt ugyanazon egy véleményben legyen a császári kormánynyal, melly e vádnak nem mást, mint az érdemlett megvetést állította elibe; továbbá, hogy ha nem remélt esetre, valamelly császári jobbágy e perbe keverve találtatnék, erről az ausztriai kormány kívánságához képest jelentés fog létetni. Illy jelentés azonban mindeddig nem létetett. — Fog-e már most az „Univers“, melly fő orgánuma a katholikus ügynek Francziaországban, azon ügynek, mellynek az igazság kinyomozása feltünnék leginkább érdekében, az igazságnak hódolni, és fogja-e fentebb említett vádját, miután az rágalomnak valósult, visszavonni, azt a jövendő fogja megmutatni. Ha az „Univers“ a dolognak fenekére akar jönni, e tekintetben nem lesz eszközök híjával, miután Rómában magas állású és jól értesült levelezőkkel bírni kérkedik. Addig is azonban ez esemény újabb bizonyságául szolgál azon hihetetlen könynyelmüségnek, mellyel némelly lapok a napi történetet írni szokták. KÜLFÖLD. NAGYBRITANNIA. London oct. 2. Az angol lapok nem jó szemmel nézik Scott amerikai fővezér előnyomulását Mexikóban, és az utolsó tudósítások ennek Mexikó kapui előtt kivívott két győzedelméről nem igen képesek ebeli rosz kedveket csilapítni. A Times hinni szereti, hogy az amerikaiak minden győzedelmük daczára sem fognak boldogulni Mexikóban, és reménye, hogy a contrerasi és cherubuskoi csaták, mellyekben a mexikóiak elég vitézséget tanúsítottak ugyan, de az angol faj vitézségének természetesen ellen nem állhattak, bátorságukat még nevelni fogják, és a háborúnak végehossza még sokáig nem lesz. — Izlandban a közvélemény ismét a közeledő téli szükségre van irányozva. A dublini repealtársulat utolsó gyűlésében ez ügygyel foglalkoztak, és a nehézségekkel, mellyek az uj szegénységi törvényszabta adó behajtásának útjába gördülnek. Bizonyos Reynolds úr a ministereket minden következésért felelősekké akarta tenni, ha a gabonakivitelét Izlandból titkos tanácsi parancs által tüstint el nem tiltja, mert az ő nézete szerint az éhséget egyedül így lehetne elhárílni. A burgonyavészből eredt kárt 12 millió font szgre tette, és azt állította, hogy a burgonya pótlása más tápszerekkel legalább háromszor annyiba kerülend. Ehez járul még, hogy a földes urak a múlt évben bérlőiktől semmi bért nem kaptak,’s még az idén sem fognak kapni, tehát adójokkal hátra vannak, a termés legnagyobb része el van zálogosítva, ’s azon felül még az új szegényadót is kell szolgáltatnak. Szóval az ínség mindenütt szörnyű nagy és legyőzhetlen lesz, ha még a gabona is kibocsáttatik az országból. A kivitel megtiltásán kívül végre még magtárak felállíttatását is kívánta szónok státusköltségen a nagyobb városokban. E rendszabályokat mások is támogatták, mindamellett bizonyos Ford úrmegjegyzé, mikép az új szegényadó ellen már csak azért sem lehet igen szót emelni, mivel az absentistákat,mint Bedford és Devonshire liget, Fitzwilliam, Bath, Lansdowne ’s több lordot tetemesen megadóztatja, p. o. az utóbbinak 6000 font stggel kell járulni a szegénységi pénztárhoz 24.000 font stg évi jövedelméből. A repealjövedelem az utolsó héten csak 35 font stg volt. Az izlandi parlamenti tagok Dublinban e napokban összejövetelt tartottak. Jelen voltak O’Connell János és Dániel, Fagan, Reinolds és Grattan ’stb urak. Az elnöki széket az utóbbi foglalta el. Különféle tudósítások felolvasása után az ország különféle pontjaiból a kormányhoz feliratot határoztak, mellyben kérik, gondoskodjék a segedelemről, mert az ínség a jövő télen nem lesz kisebb, mint a múlt télen volt. — A királynét, de kivált Palmerston lordot, ki egyedül volt mint felelős minister a királyné oldalán, sok lap igen korholja, mivel ő felsége egy vasárnap reggel egy skót kikötőbe lővén ’s hajói kőszénnel meg rakodván tovább eveztek,a vasárnapra és akik parancsolatra nem is hederitve, mi ez országban nagy véteknek tartatik. FRANCZIAORSZÁG, Paris, octob. 2. A J. des Débats ezt feleli a Times egyik czikkére: rA Times egy czikkben megdorgálta az angol lapokat, mellyek Aumale by Algeria kormányzójává kineveztetését kemény észrevételekkel kísérték. Addig minden jól megy a Times czikkében. Azonban a király egyik fiának Afrikába küldetésére eddig még senki által ki nem emelt okot fedez fel. Az volna szerinte a terv, hogy ha Olaszország jelen állapotában bizonyos változások történnek, Aumalehgama félszigeten királyi széket találjon. Az angol lap nem átall olly véleményt adni, hogy a herczegnek tartalékeszméje lehet, miszerint magas rokonát, a nápolyi királyt a trónról leszorítsa. Azonban maga a Times hozzáteszi, mikép e szándék kivitele olly számtalan és különféle történhetőségektől függ, hogy e tervről bármit jövendölni képtelenség lenne. A Timesnek ez utolsó megjegyzése olly okos , hogy egyébbel czikkére nem is felelünk.“ A Presse ezt írja: A Patrie szerint a ministerium legközelebb a hymnust IX. Piusra nyilvános helyeken énekelni megtiltotta. Valóban halljuk, hogy e hymnus éneklését múlt vasárnap és hétfőn a Chateau des Fleursben a rendőrtiszt nem engedte meg, mégpedig azon okból, mivel Francziaország az olasz ügyekben semleges akar maradni, és a hymnus nyilvános helyeken éneklését az idegen hatalmak manifestatiónak tekinthetnék. A király parancsára Kolettis meghalt görög ministernek arczképe a versaillesi museuraban, Europa nevezetes embereinek csarnokában fog felfüggesztetni. A franczia hajócsapat Trehouard admiral vezérlete alatt sept. 29-eig Nápolyban horgonyzott, és innen e napon reggel vitorlázott el. Azon lapokkal, mellyek a németfranczia szövetséget Europa békéje és haladása biztosítékának tekintik, legújabban a Presse is élénken kezet fogott. Sept. 30ai főczikkében azt mutogatja, mikép Francziaországnak kereskedő és hadi kikötőivel, 600 órányi tengerpartjával és tengeri erejével a szárazfölddel kell egyesülnie és minden másod rangú tengeri hatalmakkal vállat vetnie, hogy Anglia ellen a tenger és a kereskedés szabadságát otalmazhassa. Ha Francziaország hadseregét olly számra mérsékelné, minő belső rendének fentartására szükséges, és az ezáltal megtakarított százmilliókat tengeri hatalmának nevelésére fordítná, a szárazföld is leszállíthatná hadseregeit és annál hathatósabban csatlakozhatnék a tengeri szövetséghez. Jelen helyzetében, midőn egyszerre akar Anglia és a szárazföld ellen súlyegyent tartani, évenként 100 milliót ad ki hajóseregére, és 400 milliót hadseregére, anélkül hogy e két czél bármellyikét is elérné. SPANYOLORSZÁG, Madrid, sept. 27. A Gacetta két pénzügyi rendeletet közöl. Az egyik által a papi javak eladását felfüggesztő rendelet visszavétetik, és a status javára való eladások folytatása hirdettetik; a másikban elárverezése parancsoltaik minden profituknak, azaz: a hatóságok által igazgatott nemzeti, megyei, vagy községi jótékony intézetek 2 perét nem jövedelmező ingatlanságainak, ha az intézet .