Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)

1847-10-24 / 684. szám

2S2 emelendő az, miszerint a hamis esküvők fenyítésére és a vég­rendeletek külső forma miatti erőtlenítésére indítandó perek az illető polgári bíróságokhoz tétessenek át. Minthogy a bírói parancsok csak az eddigi rendszer hiá­nyainak pótlékai valának, ezek megszűntével azok szüksége is megszűnvén, a folyamodó előadására adatni szokott pa­rancsok, a végrehajtás újítását rendelők kivételével, eltöröl­tetnek. És ezek az 1827-i orsz. választmány munkálatának fő­vonásai, mikből kitűnik, hogy e választmány inkább vigyázott törvénykezésünk régi elveinek megkimélésére, mint az igaz­ságszolgáltatás szabályos és czélszerű rendszerének létesíté­sére. Érdekes lesz már most látnunk, miként kisérté meg e két orsz. választmány munkálatai nyomán törvényszékeinket elrendezni az 1838 Aki országgyűlés. „ Megyék. ir ZEMPLÉNBŐL , S.-A.-Uj he­l­y oct. 16. Zemplén­­megye rendei a közelgő országgyűlésre követeiket elkülden­dők f. hó 14kére gyülekeztek öszve rendkívüli közgyűlésre, melly alkalommal egyszersmind az országgyűlési követek megválasztása vala kitűzve; a főisp. helytartó, midőn meg­érkezik , minden a legnagyobb rendben volt, melly politikai csendnek az volt egyedüli oka , mert az ellenzéki követjelöl­tek ellenében senki a conservativek részéről föl nem lépett ,s az intimidált conservativ párt teljes politikai semlegesség­be sülyedve pusztán gyáva nézője volt a történteknek ; a mik voltak azon okok, mellyek Zemplénnek illy nyomasztó politikai helyzetét előidézték, már előbbi tudósitásunkban né­mileg megérintettük, é s azoknak bővebb fejtegetésébe bo­csátkozni ez­úttal nem kívánván, csupán azon politikai meg­győződésünket vagyunk kénytelenek ezúttal is megújítani, hogy a megyékben erélyes és minden politikai phasist éber őrszemekkel kísérő, és a politikai mozgalmakat ügyes ta­pintattal vezérlő kormányzók nélkül , a józan haladás szem­pontját megközelíteni, és a törvényesség palástja alatt za­­jongó önkényt kikerülni, szóval: a valódi politikai alkotmá­nyos állással öszvekötött országos jóllétet elérni soha nem fogjuk!... Adja ég, hogy a közelgő országgyűlésen a hon­atyák a legjobb fejedelem szándékit és királyi intéseit szí­vükre véve oda intézzék törekvésiket, hogy a pártok tusái­­ból végre is az üdvös egyetértés és kölcsönös bizodalom­­ forrása fakadván föl, annak politikai kifolyása üdvös ered­­­ményt áraszszon a haladás és polgárisodás nemesebb elvei után sóvárgó egész édes hazánkra!.. A rendkívüli közgyű­lést főisp. helytartónk megnyitván, midőn a számosan meg­jelent Irket üdvözölné , egyszersmind azon örömét nyilvání­tó , miszerint a legjobb fejedelem Magyarország iránti atyai hajlama ’s törvények fentartása iránti kegyelmének bizony­ságául jövő hé­­kére közországgyűlést hirdetvén , annak tárgyául a dicsőült, örök hálával kisért nádor helyébe, más­nak választását tűzvén ki, egyszersmind kedves alkalmak leend Zemplén erdeinek is azon közhatározatukat, miszerint a nagy elhunyt dicső erényeinek méltó örökösét István kir. helytartót, ki már az öszves nemzet hő szerelmét bírja, alkotmány­ rendelte után is nádorrá választhatni. Ennek foly­tában a k. kir. meghivó levél fölolvastatván és kellő hódo­lattal fogadtatván, annak következtében a főisp helytartó fölszólitá a viket, hogy a követek választásához fognának, egyszersmind szükség esetében a szavazatszedő küldöttsé­get is kinevezvén. Melly elnöki fölszólitásra az egybegyű­lt rrk egybehangzókig egyedül a Lónyay Gábor nevet hangoztatván, illy módon a főisp. helytartó közbizodalom­­mal elválasztott követnék Lónyay Gábor t.birót, —ez­után ismét egybehangzólag csak az An­drássy név kiáltat­ván fel, elnök ő mltg a szintén közbizodalommal elválasztott gróf Andrássy Gyula tbirót a megye másik követéül hasonlólag kijelentette, kik is a szokott hitet letévén a me­gye erdeinek bizodalmát hálásan megköszönték. E két fér­fiú , kikben Zemplén megye képviselőit szemléli, úgy hisz­­szük, nagyszerű küldetésüknek kitelhetőleg meg fognak felel­ni. A szelid lelkű és mérsékelt Lónyay Gábor tekin­tetbe fogja azt is venni, hogy őt a conservativ párt már ez­előtt két ízben közbizodalommal országos követül választotta, és nem volt oka ezen pártnak e tettét soha megbánni; — az ifjú gróf, kinek szép esze mellett jó szive is van, úgy va­gyunk meggyőződve, ellenzéki heve mellett is­­ndandja ma­gát mérsékelni, hol a haza java forog kérdésben ! ? Másnap a követutasitásokat dolgozó küldöttség jegyzőkönyvének még közgyűlésileg nem tárgyalt pontjai kerülvén köztanácskozás alá, midőn annak a Ludovicaeumra vonatkozó azon pontja olvssgatnék fel, hogy t.i. az alapítók értelmében szorgal­mazzák a követek, hogy azon országos katonai intézet mi­­célelőbb létezésének örülhessen — Kay G. főszbító azon indítványt tette , hogy az arra ajánlott tőkepénz inkább Po­­lytechnikumra fordittassék, ezen indítványt pártolta gr. Vay K. is, azonban a vendégképen megyénkben megjelent nép­szónok B. J. élénk színekkel adta elő, hogy a magyar nem­zet katonai jellemének álomkórságából fölébresztésére el­­múlhatóan szükséges a katonai intézet minél előbbi létrejöve­­tele, és más egyéb nézeteket fejtvén ki, a küldöttségi javas­lat közgyűlésileg is megállapíttatott. 2) Az évenkénti orsz­á­gyűlés szorgalmazása is utasításba adatott. 3) A parádi botrány megvizsgálását czélzó kormányi rendelet sérelmes­nek találtatván a megyének e részbeni aggodalma az ország­gyűlésen a követek által szinte előterjesztetni rendeltetett. 4) Az erdélyi részek visszacsatolását tárgyazólag elhatározta­tott , hogy a követek egy Erdély rendeivel értekezési orszá­gos biztosság kineveztetését szorgalmazzák , hogy az 1836: 21 d. t. ez. végrehajtása valahára érvényesen foganatba vé­tethessék. 5) A Tisza és mellék folyamok szabályozására or­szágos segedelem eszközöltessék; végre tapasztalás végett az országgyűlésre küldendő ifjak, ezúttal igen szinte megvá­lasztatván, nagyon óhajtanák, hogy ők a közvélemény sze­repezése helyett alapos tudomány­szerzés után látnának, hogy eltöltött drága idejöket megbánni ne lennének kény­telenek! Legutóbb midőn az orszggyűlési költségek kiveté­sét tárgyazó indítvány jött szóba, közönséges panasz létetett a legtörvénytelenebb és leghibásabb összeírás ellen, melly hibás összeírás hogy némileg kiigazittassék, am. al­sp. elnök­lete alatt egy megyei küldöttségnek tétetett kötelességül. HONTBÓL: Követválasztásunk határideje folyó hó elején közhírré tétetvén a conservativ párt részéről folyó hó tikén tartott tanácskozmányban Kalocsa Antal tb. által, kinek hosz­­szas megyei küzdelminken át, ügyünk szilárdítása körül szerzett érdemeit eléggé méltányolni képesek nem vagyunk, követnek l. Majthényi László első alispán és Paczolay János tb. kiáltatott ki, ’s általános lelkesedés-szülte hévvel siettek megérlelni pártunk jobbjai, és csak akkor, midőn az első al­ispán megyei körülményeinkben rejlő több alapos okoknál fogva leköszönt, jelentetett helyébe Bory Pál tbiró. — Az egyetértés nemzéte nem engedé az itt ott jelentkező viszálko­­dás csiráit felsarjadzani,­­s a követválasztás előestéjén a vá­lasztók nagy számának még folyvást fenálló azon diadal-ívek alatt jutott szerencse átvonulni, mellyek székvárosunkban nemzeti vendégkincsünk szeretett kir. helytartónk tiszteletére emeltettek. — A jelenvoltak közöl sokan csodálták , hogy a választásban­ részvétre általunk a köznemesség is felhivatott; azoknak rövid tájékozásul szabadjon megjegyeznem, misze­rint olly megyében, hol folyvást hadi­lábon állnak a pártok, az okszerű óvatosság megkívánja, hogy e gonoszul szüksé­ges politikai villámhárító a csalékony verőfénykor is alkal­maztassák.­­ A választás napján f8kán bevezetőleg üdvö­zölvén a riket főispáni helyettes ö­nlaga megérinté, misze­rint bár lelkéből örvendett, hogy a megyei rrk első alispá­nunkat a polgári állás legkitűnőbb bizalmára , a követségre méltatták, mégis miután az önként lemondván továbbá is kö­rünkben kiván maradni, figyelmezteté a rrket, hogy helyette mást felelvén a választásban minden tartózkodás nélkül szaba­don részt vegyenek; szinte az egyhangú felkiáltás Bory Pál és Paczolay János t.bírák neveit hangoztatván, ugyanazok a közkívánat öszhangzó örömére megválasztattak. — Tersz­­tyánszky Antal kir. üdv. tanácsos indítványára Zarka Já­nos k.személynök úr kineveztetése feletti örömünket 5 nagy­­mltgának egy külön üdvözlő iratban tudtára adandjuk. Re­viczky Antal elhunytával megürült ipolyi főbiróságot be kel­letvén tölteni, miután a szembetűnő többség első helyre jelölt Huszár Sándor t.biró nevét hangoztatá feltűnően, elnök ő mltga ugyanazt az érdeklett hivatal elfoglalására, Kasza Ágoston ipolyi alszolgabirót pedig, ki általános elismerés szerint az elhunyt főbíró helyét lelkesen pótolván, mint pél­dás buzgalmu tisztviselő ismeretes megyesierte, — tisztelet­beli főbírónak neveztetett. — Az utasításokat a legközelebbi alkalommal közlendem. - Hébeczy. UNGBÓL, oct. 15. E f. hó 11 -én kezdődtek utasításiadó közgyűléseink, és míg ezeken egyrészről az ellenzék com­pact egész erejével előleges tanácskozmányok és agitatiók mellett lépett fel, addig mi központosítás és minden ké­szültség nélkül léptünk egyenként a térre,­­ de álljanak itt a tények. Meg nyitván ugyanis főisp. helyettesünk a gyűlést, felolvastatott a választmány munkálata, ezek annak érdekes­ pontjai. A nádor megválasztását alkotmányos garantiák mel­lett óhajtjuk. Az új administratori­ rendszert, a turopolyai horvátországi és varasdi eseményeket sérelmül veszszük; a népnevelést szorgalmazzuk; az átmeneti t.czikket a nem egye­­sült görögökre is óhajtjuk kiterjeszteni, és ennek a helyi,­­tanács általi önkéntes magyarázatát sérelmül veszszük, a kir. városok rendezését mérséklett census és a törvény által kor­látolt, de egyedül ő felsége által kinevezendő felügyelők mellett.­ A vállalat ezen pontja heves vitát szült, és az el­lenzéki vezér­szónokok B. S. és K. K. indítványa , hogy a felügyelők csak a város által előterjesztendő egyénekből ne­veztethessenek ki,­­ habár a conservativ rész és különösen P. J. k. i., K. B. M. és F. testvérek és több mások világosan kifejték, hogy csak a vál. javasolta módon lehet a városok rendezéséből üdvös eredmény, de az ellenzék minden köz­legényét megszavaztatván több indulatos és zajos kitöré­sek után győzött, és az indítvány jön elfogadva. Másnap főisp. helyettesünk roszulléte miatt első alispá­nunk elnökölt; a városok ügye ismét szóba hozatván, t. i. ha hogy követeink a tegnapi végzés nyomán, többséget nem nyerhetnének, legalább akkor pártolhassák a vált­javasla­tot, de ez is hosszú vita után elesett; mit érnek elfogult­ság ellenében az okok? mit a gyakorlati élet az üres czifra szavak mellett?— Ezalatt és főkép midőn az ősiség kérdése jött szőnyegre, az ingerültség a legnagyobb fokra emelkedett; teremünk mindenhez inkább, mint törvényt készítő gyülekezethez hasonlított; zúgás, személyeskedés, közbenszólás jön azok fegyvere, kik a szabad­ szólás hő­seinek mondogatják magukat, és az egész nap tartó vitatko­zásnak , ha ugyan lehet e lármát és zajongást annak keresz­telni,— eredménye jen, hogy : az ősiséget és minden fen­­álló pereket is eltörlünk „sicuti possidetis.“ Harmadnap ismét főisp.­helyettesünk véve át az elnök­séget , és erélyességének sikerült rendet eszközölve vezetni a tanácskozást: „az örökváltságot kényszerítő módon óhajt­juk, előleges intézkedések után,d­e pont kevés ellenzés után elfogadtatott, valamint: „az átalános tőkeviselés“ elve is, mi­után K. B. M. és egy pár szónok azon figyelmeztetése, hogy valamint igazságos­, úgy czélszerűbb is lenne az országos pénztárt indirect adóra alapítani, azzal enyésztetett el, hogy erre nézve a követek kezei meg nem köttetnek, csak átaljában mondatván ki az elv. — „A zsidókat előleges intézkedések után emancipáljuk; a Tiszaszabályozás terheinek egy részét or­szágosan vállaljuk el; a vallás-törvényekben kölcsönös vi­szonyosságot akarunk ; sajtó törvényeket, büntető-törvény­­könyvet, — ha lehet esküttszékkel , — állandó törvény­székeket, a megyéknél a juridicumoknak a politicumok­­tóli elválasztását, szabad községek képviseltetését, és a honoratiorok szavazati jogát; — ludoviceumot, a katonai­­ regulamentu­hoz tartozó tudományok német nyelveni tanít­­hatása mellett is, — politechnicum felállítását, —a ma­­gyar­ ezeredes­nél csak azon tisztek alkalmazását, kik magya­rul is tudnak , — szorgalmazzuk, — a részek visszakap­csoltassanak, az erdéllyeli unió is, — évenkinti Budapesten tartandó országgyűlés, három évre választott követek mellett; — a ezédeket eltöröljük, a kereskedés előmozdítása, és "vá­mok szabályozása tekintetiből e részben szerzendő adatokra utasítjuk követeinket; —­­stb. — Ezen pontok egyhangúlag elfogadtattak.— Indítvány tétetvén, mikép volt személynök­ö­k. elmozdítása sérelmül vétessék , — és a birói fü­ggetlen­­ség törvények által biztositassék,ugy szinte hogy a személy­nök ezután mindig ország-zászlósa is legyen; — az első • többség által el nem fogadtatván, a két utóbbi pont utasítá­sul adatni rendeltetett.— Mi, kik figyelemmel kisérjük a me­gyei élet minden jeleit, kik egyedül a municipális rendszerben láttuk eddig a szabadság és békés reform garantiáját, — Ingadozni kezdünk e hitben, mert hol óvatlan kezekkel, és felületességgel bánnak a nemzet életkérdéseivel, hol azok döntik el a legszentebb ügyeket, kiknél sem tanulmány, sem tapasztalás, — mondom hol illy elemeknek van tér engedve, mit ők fitogtatási térül használnak, — nincs biztositéka a nemzet jövőjének, — ott más regenerationális módokhoz kell nyúlni. — Követválasztási agitatióink megkezdődtek; mind a két párt kiszállt a síkra jelölteivel, — de ezekről majd csak az eredmény után szólandunk bővebben, — sem di­csérni, sem gyanusitni nem akarunk még senkit ez­úttal, — de annyit mondhatunk azon elvtársainknak, kik kaczérkodás­­ból személyes vonzódásukat­ vagy talán érdeköket nem tud­ták eddig a párt­érdeknek alárendelni, — a politikai életben nincs szerencsétlenebb taktika, mint az ellenfélt akarni meg­nyerni, és e miatt az elvrokonságot feláldozni, — mert az i­lyeneken teljesedni szokott azon régi példaszó, hogy: „Két szék között a földön maradnak.“ — v. — KÖRÖSBŐL, oot. 13. Jelen közgyűlésünk tárgya a tarto­­mánygyülési követek választása ’s az utasítások elkészítése volt. A számosan összesereglett rendek követekül Ziderics János kir. tanácsos és Vukotinovics Lajos urakat válasz­tók. Az utasítás főpontjai ezek: a követek a magyar ország­gyűlésen magyarul beszéljenek, hogy megmutassák, misze­rint Horvátország a magyar nemzetiség kifejlése és virág­zása iránt Magyarhon határai közt, korán sem viseltetik ellen­­séges indulattal, itthon azonban ügyviteli nyelvül a horvátot sürgessék behozatni. Az úrbéri terhek eltörlését, örökvált­ságot , ősiség eltörlését, a nemességnek a közteherviselés­­hez­ járulását, nem különben a nemnemeseknek szavazatjog­­adatást szorgalmazzanak. A kapcsolt részek helyhatósági ál­lása érintetlenül tartassék fen. A hódítási tervek szüntesse­nek meg. Az utasítás valamennyi pontjai általában a korszerű haladás bélyegét viselik , és egyfelől Magyarország jogai, másfelől saját hazafisági szellemünk iránt méltányos tisztele­tet árulnak el. Zágráb megye határozatának, melly szerint a turopolyai ellenzék túlnyomó befolyása által a tartományi gyűlésre követet küldeni nem akar, megsemmitése iránt leg­felsőbb helyre felírunk. Ugyanazon rendek is maga a fő­ispán iránt is , ki ezen tárgy feletti vitákat megengedő, erős szózatok emelkedtek. BUDAPESTI HÍRHARANG: István főherczeg helytartó ő fensége, alcsúti kirándulásáról múlt kedden visszaérkez­vén, szerdán délelőtt a budapesti testületek, társulatok, egy­letek tisztelgő küldöttségeit méltóztatott elfogadni, és ez­úttal is bebizonyító lelkes válaszai és szivnyerő nyájas társal­gása által, hogy szellemi és anyagi mozgalmaink minden részleteit tökéletesen ismeri. Csütörtökön elhagyó ő­fensége Budapestet és Bécsbe utazott, honnan országgyűlés előtt már nem is fog visszatérni. Budapest lakosi tehát csak mint or­szágunk szeretett nádorát fogják ő fenségét ismét üdvözöl­hetni. — Az utóbbi megyeéleti mozgalmakból még egy pár adatot kell közlenünk. Szombaton, a beiktatási ünnepély al­kalmával, a megyei karzatnak fele hölgyek számára volt elre­­kesztve ,­­s a nők és hajadonok reggel hét órakor már teljes díszben tündöklenek helyeiken, ámbár különben nagyobb részök illy korán még ágyban szokott pihenni. Nyolcz óra­kor már legparányibb hely sem volt kapható, érkezett azon­ban egy hölgy negyed magával, kinek szavára már rég óta ezrek meg ezerek hallgatnak , ’s egy lovagias szellemű haj­dú , méltósága teljes érzetében kiásta . „Helyet négy dámá­nak“, — ’s négy rég ott ülő tisztes hölgyet helyeikről egész illedelemmel kilóditott. A kérdéses hölgyek nem zúgolódtak, mert a későn érkezett asszonyság már nekik is sok élveze­tet szerzett, és pirulva távoztak. Később ismét megjelent a szálas hajdú, és még vitézebbül kiásta: „Helyet két dámá­nak !“ — és két ülő hölgyet ismét kilódított, kik szinte hall­gatva távoztak, mert a későn érkezett két hölgy köztisztelet­ben áll. Azonban a „díszrendező“ hajdú harmadszor is meg­jelent , még vastagabb hangon kiáltva : „Helyet egy dámá­nak“, — 's egy már hét óra óta ott ülő tisztes ügyvédnőt helyéről szinte ki akart lódítani, még érinteni merészelvén , vagy is inkább „szemtelenkedvén“ őt; ez mindazáltal, mint ügyvédnő védte magát, 's erre a többi hölgy is neki bátorult, és a hajdút visszautasították, miután látták, hogy az „egy dáma“ a hajdúnak vagy felesége , vagy ányja volt, ki szép ugyan nem v­olt, de agg és szurtos. A hajdú dörmögve távo­zott. Úgy hiszszük, az illető megyei tisztviselők tanúsíthat­nának annyi figyelmet a fővárosi hölgyek iránt, hogy kar­zatukra mindenkor egy fiatal, csinos és művelt esküdőt, vagy írnokot állítanának , ki a hölgyeket illő figyelemmel fogadná és kényelmeikről gondoskodnék. E sorokat több igen tisztes hölgy felszólítására irtuk, kívánjuk, hogy sikerök le­gyen . A k­övetválasztás alkalmával a megyeház udvarában nagy éhség kezde uralkodni a lelkesülés mellett,é s egy életre­való szellemű férfi, voltaképen hajdú, zsemlyéket árult abla-

Next