Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)
1847-10-24 / 684. szám
2S2 emelendő az, miszerint a hamis esküvők fenyítésére és a végrendeletek külső forma miatti erőtlenítésére indítandó perek az illető polgári bíróságokhoz tétessenek át. Minthogy a bírói parancsok csak az eddigi rendszer hiányainak pótlékai valának, ezek megszűntével azok szüksége is megszűnvén, a folyamodó előadására adatni szokott parancsok, a végrehajtás újítását rendelők kivételével, eltöröltetnek. És ezek az 1827-i orsz. választmány munkálatának fővonásai, mikből kitűnik, hogy e választmány inkább vigyázott törvénykezésünk régi elveinek megkimélésére, mint az igazságszolgáltatás szabályos és czélszerű rendszerének létesítésére. Érdekes lesz már most látnunk, miként kisérté meg e két orsz. választmány munkálatai nyomán törvényszékeinket elrendezni az 1838 Aki országgyűlés. „ Megyék. ir ZEMPLÉNBŐL , S.-A.-Uj hely oct. 16. Zemplénmegye rendei a közelgő országgyűlésre követeiket elküldendők f. hó 14kére gyülekeztek öszve rendkívüli közgyűlésre, melly alkalommal egyszersmind az országgyűlési követek megválasztása vala kitűzve; a főisp. helytartó, midőn megérkezik , minden a legnagyobb rendben volt, melly politikai csendnek az volt egyedüli oka , mert az ellenzéki követjelöltek ellenében senki a conservativek részéről föl nem lépett ,s az intimidált conservativ párt teljes politikai semlegességbe sülyedve pusztán gyáva nézője volt a történteknek ; a mik voltak azon okok, mellyek Zemplénnek illy nyomasztó politikai helyzetét előidézték, már előbbi tudósitásunkban némileg megérintettük, é s azoknak bővebb fejtegetésébe bocsátkozni ezúttal nem kívánván, csupán azon politikai meggyőződésünket vagyunk kénytelenek ezúttal is megújítani, hogy a megyékben erélyes és minden politikai phasist éber őrszemekkel kísérő, és a politikai mozgalmakat ügyes tapintattal vezérlő kormányzók nélkül , a józan haladás szempontját megközelíteni, és a törvényesség palástja alatt zajongó önkényt kikerülni, szóval: a valódi politikai alkotmányos állással öszvekötött országos jóllétet elérni soha nem fogjuk!... Adja ég, hogy a közelgő országgyűlésen a honatyák a legjobb fejedelem szándékit és királyi intéseit szívükre véve oda intézzék törekvésiket, hogy a pártok tusáiból végre is az üdvös egyetértés és kölcsönös bizodalom forrása fakadván föl, annak politikai kifolyása üdvös eredményt áraszszon a haladás és polgárisodás nemesebb elvei után sóvárgó egész édes hazánkra!.. A rendkívüli közgyűlést főisp. helytartónk megnyitván, midőn a számosan megjelent Irket üdvözölné , egyszersmind azon örömét nyilvánító , miszerint a legjobb fejedelem Magyarország iránti atyai hajlama ’s törvények fentartása iránti kegyelmének bizonyságául jövő hékére közországgyűlést hirdetvén , annak tárgyául a dicsőült, örök hálával kisért nádor helyébe, másnak választását tűzvén ki, egyszersmind kedves alkalmak leend Zemplén erdeinek is azon közhatározatukat, miszerint a nagy elhunyt dicső erényeinek méltó örökösét István kir. helytartót, ki már az öszves nemzet hő szerelmét bírja, alkotmány rendelte után is nádorrá választhatni. Ennek folytában a k. kir. meghivó levél fölolvastatván és kellő hódolattal fogadtatván, annak következtében a főisp helytartó fölszólitá a viket, hogy a követek választásához fognának, egyszersmind szükség esetében a szavazatszedő küldöttséget is kinevezvén. Melly elnöki fölszólitásra az egybegyűlt rrk egybehangzókig egyedül a Lónyay Gábor nevet hangoztatván, illy módon a főisp. helytartó közbizodalommal elválasztott követnék Lónyay Gábor t.birót, —ezután ismét egybehangzólag csak az Andrássy név kiáltatván fel, elnök ő mltg a szintén közbizodalommal elválasztott gróf Andrássy Gyula tbirót a megye másik követéül hasonlólag kijelentette, kik is a szokott hitet letévén a megye erdeinek bizodalmát hálásan megköszönték. E két férfiú , kikben Zemplén megye képviselőit szemléli, úgy hiszszük, nagyszerű küldetésüknek kitelhetőleg meg fognak felelni. A szelid lelkű és mérsékelt Lónyay Gábor tekintetbe fogja azt is venni, hogy őt a conservativ párt már ezelőtt két ízben közbizodalommal országos követül választotta, és nem volt oka ezen pártnak e tettét soha megbánni; — az ifjú gróf, kinek szép esze mellett jó szive is van, úgy vagyunk meggyőződve, ellenzéki heve mellett isndandja magát mérsékelni, hol a haza java forog kérdésben ! ? Másnap a követutasitásokat dolgozó küldöttség jegyzőkönyvének még közgyűlésileg nem tárgyalt pontjai kerülvén köztanácskozás alá, midőn annak a Ludovicaeumra vonatkozó azon pontja olvssgatnék fel, hogy t.i. az alapítók értelmében szorgalmazzák a követek, hogy azon országos katonai intézet micélelőbb létezésének örülhessen — Kay G. főszbító azon indítványt tette , hogy az arra ajánlott tőkepénz inkább Polytechnikumra fordittassék, ezen indítványt pártolta gr. Vay K. is, azonban a vendégképen megyénkben megjelent népszónok B. J. élénk színekkel adta elő, hogy a magyar nemzet katonai jellemének álomkórságából fölébresztésére elmúlhatóan szükséges a katonai intézet minél előbbi létrejövetele, és más egyéb nézeteket fejtvén ki, a küldöttségi javaslat közgyűlésileg is megállapíttatott. 2) Az évenkénti országyűlés szorgalmazása is utasításba adatott. 3) A parádi botrány megvizsgálását czélzó kormányi rendelet sérelmesnek találtatván a megyének e részbeni aggodalma az országgyűlésen a követek által szinte előterjesztetni rendeltetett. 4) Az erdélyi részek visszacsatolását tárgyazólag elhatároztatott , hogy a követek egy Erdély rendeivel értekezési országos biztosság kineveztetését szorgalmazzák , hogy az 1836: 21 d. t. ez. végrehajtása valahára érvényesen foganatba vétethessék. 5) A Tisza és mellék folyamok szabályozására országos segedelem eszközöltessék; végre tapasztalás végett az országgyűlésre küldendő ifjak, ezúttal igen szinte megválasztatván, nagyon óhajtanák, hogy ők a közvélemény szerepezése helyett alapos tudományszerzés után látnának, hogy eltöltött drága idejöket megbánni ne lennének kénytelenek! Legutóbb midőn az orszggyűlési költségek kivetését tárgyazó indítvány jött szóba, közönséges panasz létetett a legtörvénytelenebb és leghibásabb összeírás ellen, melly hibás összeírás hogy némileg kiigazittassék, am. alsp. elnöklete alatt egy megyei küldöttségnek tétetett kötelességül. HONTBÓL: Követválasztásunk határideje folyó hó elején közhírré tétetvén a conservativ párt részéről folyó hó tikén tartott tanácskozmányban Kalocsa Antal tb. által, kinek hoszszas megyei küzdelminken át, ügyünk szilárdítása körül szerzett érdemeit eléggé méltányolni képesek nem vagyunk, követnek l. Majthényi László első alispán és Paczolay János tb. kiáltatott ki, ’s általános lelkesedés-szülte hévvel siettek megérlelni pártunk jobbjai, és csak akkor, midőn az első alispán megyei körülményeinkben rejlő több alapos okoknál fogva leköszönt, jelentetett helyébe Bory Pál tbiró. — Az egyetértés nemzéte nem engedé az itt ott jelentkező viszálkodás csiráit felsarjadzani,s a követválasztás előestéjén a választók nagy számának még folyvást fenálló azon diadal-ívek alatt jutott szerencse átvonulni, mellyek székvárosunkban nemzeti vendégkincsünk szeretett kir. helytartónk tiszteletére emeltettek. — A jelenvoltak közöl sokan csodálták , hogy a választásban részvétre általunk a köznemesség is felhivatott; azoknak rövid tájékozásul szabadjon megjegyeznem, miszerint olly megyében, hol folyvást hadilábon állnak a pártok, az okszerű óvatosság megkívánja, hogy e gonoszul szükséges politikai villámhárító a csalékony verőfénykor is alkalmaztassák. A választás napján f8kán bevezetőleg üdvözölvén a riket főispáni helyettes önlaga megérinté, miszerint bár lelkéből örvendett, hogy a megyei rrk első alispánunkat a polgári állás legkitűnőbb bizalmára , a követségre méltatták, mégis miután az önként lemondván továbbá is körünkben kiván maradni, figyelmezteté a rrket, hogy helyette mást felelvén a választásban minden tartózkodás nélkül szabadon részt vegyenek; szinte az egyhangú felkiáltás Bory Pál és Paczolay János t.bírák neveit hangoztatván, ugyanazok a közkívánat öszhangzó örömére megválasztattak. — Tersztyánszky Antal kir. üdv. tanácsos indítványára Zarka János k.személynök úr kineveztetése feletti örömünket 5 nagymltgának egy külön üdvözlő iratban tudtára adandjuk. Reviczky Antal elhunytával megürült ipolyi főbiróságot be kelletvén tölteni, miután a szembetűnő többség első helyre jelölt Huszár Sándor t.biró nevét hangoztatá feltűnően, elnök ő mltga ugyanazt az érdeklett hivatal elfoglalására, Kasza Ágoston ipolyi alszolgabirót pedig, ki általános elismerés szerint az elhunyt főbíró helyét lelkesen pótolván, mint példás buzgalmu tisztviselő ismeretes megyesierte, — tiszteletbeli főbírónak neveztetett. — Az utasításokat a legközelebbi alkalommal közlendem. - Hébeczy. UNGBÓL, oct. 15. E f. hó 11 -én kezdődtek utasításiadó közgyűléseink, és míg ezeken egyrészről az ellenzék compact egész erejével előleges tanácskozmányok és agitatiók mellett lépett fel, addig mi központosítás és minden készültség nélkül léptünk egyenként a térre, de álljanak itt a tények. Meg nyitván ugyanis főisp. helyettesünk a gyűlést, felolvastatott a választmány munkálata, ezek annak érdekes pontjai. A nádor megválasztását alkotmányos garantiák mellett óhajtjuk. Az új administratori rendszert, a turopolyai horvátországi és varasdi eseményeket sérelmül veszszük; a népnevelést szorgalmazzuk; az átmeneti t.czikket a nem egyesült görögökre is óhajtjuk kiterjeszteni, és ennek a helyi,tanács általi önkéntes magyarázatát sérelmül veszszük, a kir. városok rendezését mérséklett census és a törvény által korlátolt, de egyedül ő felsége által kinevezendő felügyelők mellett. A vállalat ezen pontja heves vitát szült, és az ellenzéki vezérszónokok B. S. és K. K. indítványa , hogy a felügyelők csak a város által előterjesztendő egyénekből neveztethessenek ki, habár a conservativ rész és különösen P. J. k. i., K. B. M. és F. testvérek és több mások világosan kifejték, hogy csak a vál. javasolta módon lehet a városok rendezéséből üdvös eredmény, de az ellenzék minden közlegényét megszavaztatván több indulatos és zajos kitörések után győzött, és az indítvány jön elfogadva. Másnap főisp. helyettesünk roszulléte miatt első alispánunk elnökölt; a városok ügye ismét szóba hozatván, t. i. ha hogy követeink a tegnapi végzés nyomán, többséget nem nyerhetnének, legalább akkor pártolhassák a váltjavaslatot, de ez is hosszú vita után elesett; mit érnek elfogultság ellenében az okok? mit a gyakorlati élet az üres czifra szavak mellett?— Ezalatt és főkép midőn az ősiség kérdése jött szőnyegre, az ingerültség a legnagyobb fokra emelkedett; teremünk mindenhez inkább, mint törvényt készítő gyülekezethez hasonlított; zúgás, személyeskedés, közbenszólás jön azok fegyvere, kik a szabad szólás hőseinek mondogatják magukat, és az egész nap tartó vitatkozásnak , ha ugyan lehet e lármát és zajongást annak keresztelni,— eredménye jen, hogy : az ősiséget és minden fenálló pereket is eltörlünk „sicuti possidetis.“ Harmadnap ismét főisp.helyettesünk véve át az elnökséget , és erélyességének sikerült rendet eszközölve vezetni a tanácskozást: „az örökváltságot kényszerítő módon óhajtjuk, előleges intézkedések után,de pont kevés ellenzés után elfogadtatott, valamint: „az átalános tőkeviselés“ elve is, miután K. B. M. és egy pár szónok azon figyelmeztetése, hogy valamint igazságos, úgy czélszerűbb is lenne az országos pénztárt indirect adóra alapítani, azzal enyésztetett el, hogy erre nézve a követek kezei meg nem köttetnek, csak átaljában mondatván ki az elv. — „A zsidókat előleges intézkedések után emancipáljuk; a Tiszaszabályozás terheinek egy részét országosan vállaljuk el; a vallás-törvényekben kölcsönös viszonyosságot akarunk ; sajtó törvényeket, büntető-törvénykönyvet, — ha lehet esküttszékkel , — állandó törvényszékeket, a megyéknél a juridicumoknak a politicumoktóli elválasztását, szabad községek képviseltetését, és a honoratiorok szavazati jogát; — ludoviceumot, a katonai regulamentuhoz tartozó tudományok német nyelveni taníthatása mellett is, — politechnicum felállítását, —a magyar ezeredesnél csak azon tisztek alkalmazását, kik magyarul is tudnak , — szorgalmazzuk, — a részek visszakapcsoltassanak, az erdéllyeli unió is, — évenkinti Budapesten tartandó országgyűlés, három évre választott követek mellett; — a ezédeket eltöröljük, a kereskedés előmozdítása, és "vámok szabályozása tekintetiből e részben szerzendő adatokra utasítjuk követeinket; —stb. — Ezen pontok egyhangúlag elfogadtattak.— Indítvány tétetvén, mikép volt személynökök. elmozdítása sérelmül vétessék , — és a birói függetlenség törvények által biztositassék,ugy szinte hogy a személynök ezután mindig ország-zászlósa is legyen; — az első • többség által el nem fogadtatván, a két utóbbi pont utasításul adatni rendeltetett.— Mi, kik figyelemmel kisérjük a megyei élet minden jeleit, kik egyedül a municipális rendszerben láttuk eddig a szabadság és békés reform garantiáját, — Ingadozni kezdünk e hitben, mert hol óvatlan kezekkel, és felületességgel bánnak a nemzet életkérdéseivel, hol azok döntik el a legszentebb ügyeket, kiknél sem tanulmány, sem tapasztalás, — mondom hol illy elemeknek van tér engedve, mit ők fitogtatási térül használnak, — nincs biztositéka a nemzet jövőjének, — ott más regenerationális módokhoz kell nyúlni. — Követválasztási agitatióink megkezdődtek; mind a két párt kiszállt a síkra jelölteivel, — de ezekről majd csak az eredmény után szólandunk bővebben, — sem dicsérni, sem gyanusitni nem akarunk még senkit ezúttal, — de annyit mondhatunk azon elvtársainknak, kik kaczérkodásból személyes vonzódásukat vagy talán érdeköket nem tudták eddig a pártérdeknek alárendelni, — a politikai életben nincs szerencsétlenebb taktika, mint az ellenfélt akarni megnyerni, és e miatt az elvrokonságot feláldozni, — mert az ilyeneken teljesedni szokott azon régi példaszó, hogy: „Két szék között a földön maradnak.“ — v. — KÖRÖSBŐL, oot. 13. Jelen közgyűlésünk tárgya a tartománygyülési követek választása ’s az utasítások elkészítése volt. A számosan összesereglett rendek követekül Ziderics János kir. tanácsos és Vukotinovics Lajos urakat választók. Az utasítás főpontjai ezek: a követek a magyar országgyűlésen magyarul beszéljenek, hogy megmutassák, miszerint Horvátország a magyar nemzetiség kifejlése és virágzása iránt Magyarhon határai közt, korán sem viseltetik ellenséges indulattal, itthon azonban ügyviteli nyelvül a horvátot sürgessék behozatni. Az úrbéri terhek eltörlését, örökváltságot , ősiség eltörlését, a nemességnek a közteherviseléshez járulását, nem különben a nemnemeseknek szavazatjogadatást szorgalmazzanak. A kapcsolt részek helyhatósági állása érintetlenül tartassék fen. A hódítási tervek szüntessenek meg. Az utasítás valamennyi pontjai általában a korszerű haladás bélyegét viselik , és egyfelől Magyarország jogai, másfelől saját hazafisági szellemünk iránt méltányos tiszteletet árulnak el. Zágráb megye határozatának, melly szerint a turopolyai ellenzék túlnyomó befolyása által a tartományi gyűlésre követet küldeni nem akar, megsemmitése iránt legfelsőbb helyre felírunk. Ugyanazon rendek is maga a főispán iránt is , ki ezen tárgy feletti vitákat megengedő, erős szózatok emelkedtek. BUDAPESTI HÍRHARANG: István főherczeg helytartó ő fensége, alcsúti kirándulásáról múlt kedden visszaérkezvén, szerdán délelőtt a budapesti testületek, társulatok, egyletek tisztelgő küldöttségeit méltóztatott elfogadni, és ezúttal is bebizonyító lelkes válaszai és szivnyerő nyájas társalgása által, hogy szellemi és anyagi mozgalmaink minden részleteit tökéletesen ismeri. Csütörtökön elhagyó őfensége Budapestet és Bécsbe utazott, honnan országgyűlés előtt már nem is fog visszatérni. Budapest lakosi tehát csak mint országunk szeretett nádorát fogják ő fenségét ismét üdvözölhetni. — Az utóbbi megyeéleti mozgalmakból még egy pár adatot kell közlenünk. Szombaton, a beiktatási ünnepély alkalmával, a megyei karzatnak fele hölgyek számára volt elrekesztve ,s a nők és hajadonok reggel hét órakor már teljes díszben tündöklenek helyeiken, ámbár különben nagyobb részök illy korán még ágyban szokott pihenni. Nyolcz órakor már legparányibb hely sem volt kapható, érkezett azonban egy hölgy negyed magával, kinek szavára már rég óta ezrek meg ezerek hallgatnak , ’s egy lovagias szellemű hajdú , méltósága teljes érzetében kiásta . „Helyet négy dámának“, — ’s négy rég ott ülő tisztes hölgyet helyeikről egész illedelemmel kilóditott. A kérdéses hölgyek nem zúgolódtak, mert a későn érkezett asszonyság már nekik is sok élvezetet szerzett, és pirulva távoztak. Később ismét megjelent a szálas hajdú, és még vitézebbül kiásta: „Helyet két dámának !“ — és két ülő hölgyet ismét kilódított, kik szinte hallgatva távoztak, mert a későn érkezett két hölgy köztiszteletben áll. Azonban a „díszrendező“ hajdú harmadszor is megjelent , még vastagabb hangon kiáltva : „Helyet egy dámának“, — 's egy már hét óra óta ott ülő tisztes ügyvédnőt helyéről szinte ki akart lódítani, még érinteni merészelvén , vagy is inkább „szemtelenkedvén“ őt; ez mindazáltal, mint ügyvédnő védte magát, 's erre a többi hölgy is neki bátorult, és a hajdút visszautasították, miután látták, hogy az „egy dáma“ a hajdúnak vagy felesége , vagy ányja volt, ki szép ugyan nem volt, de agg és szurtos. A hajdú dörmögve távozott. Úgy hiszszük, az illető megyei tisztviselők tanúsíthatnának annyi figyelmet a fővárosi hölgyek iránt, hogy karzatukra mindenkor egy fiatal, csinos és művelt esküdőt, vagy írnokot állítanának , ki a hölgyeket illő figyelemmel fogadná és kényelmeikről gondoskodnék. E sorokat több igen tisztes hölgy felszólítására irtuk, kívánjuk, hogy sikerök legyen . A követválasztás alkalmával a megyeház udvarában nagy éhség kezde uralkodni a lelkesülés mellett,é s egy életrevaló szellemű férfi, voltaképen hajdú, zsemlyéket árult abla-