Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-03-23 / 793. szám
Ezen lapok hétfőt kivéve naponkint jelennek meg. Előfizetési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nélkül 7 ft, postán borítékban hetenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Csütörtök 793 BUDAPESTI Martius 23. 1848. HÍRADÓ. Előfizethetni Pozsonyban a kiadó-hivatalban, ventur-utezai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvanvitezai Horváth-házban 583. szám alatt földszint és minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és külföldre menendő példányok csak a bécsi császári királyi főpostahivatalnál rendeltethetnek meg. Nemzetiségek és osztályok közti béke! Monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! TARTALOM. Magyarország és Erdély. Országgyűlés. Mártius 21. és 22-ei ülések mindkét táblánál. Pozsonyi hirfüzér. Budapesti hirharang. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Hivatalos és magánhirdetések. Gabonaár. Statuspapirosok és és részvények árkelete. ittA GYAKOKÁG és ERDÉLY. Országgyűlés. Mart. 2 ikei LXXIX. kerületi ülés vége. Hunkár A. Azt hiszi, hogy ki a zsidóknak jóakarója, őket jelenleg emancipálni nem kívánhatja. Ideiglenesen hagyjuk őket a mint vannak, ’s a ministerium nyújtson be majd 1.javaslatot. Károlyi I. Pest városa köv.: Hogy e kérdés a ministeriumhoz utasitassék, nem bánja, de jelenleg tétessék be a törvénybe, hogy választó csak törvényes vallásu lehet. Kivánja ezt a zsidó faj érdekében. A t. rr. már három ízben szavazták le e tárgyat, ’s miután e kérdés mindig kisebbségben maradt, ha a t. rr. most mást végeznek, jelét adják annak, hogy a körülményektől vezettetnek. Szentkirályi M. jegyző. Az előtte szóló előadására megjegyzi, miszerint a dolgot nem úgy tudja, hogy a jelen kérdés már háromszor bukott volna meg. Valahányszor ezen tárgy előfordult, a többség oda nyilatkozott, miszerint a zsidókról gondoskodni kell, de nem részletesen, ’s igy a kérdés elvetve nem volt. Nem azért kell segíteni e népen, mintha a töröket iránta kedélyesség, rokonszenv vezetné, de segíteni kell a közállodalom érdekében, ’s azon következetességnél fogva, miszerint kinek joga, tulajdona, igazsága nem volt, annak jog, tulajdon és igazság adassék. Hogy a zsidók az alkotmány korlátai közé tevétessenek, meg kell szűnni azon korlátoknak, mik szerkezetükben léteznek. Ezen feltételeket előre teljesítve látni kívánhatjuk, meg kell vetni az alapot, hogy beleolvadjanak,s ennélfogva a ministérium törvényjavaslatot nyújtson be. Annyit kimondani, hogy a polgári jogok megadására a valláskülönbség gátul nem szolgálhat, önmagunk irányában tartozunk, hogy a zsidók közéletében fenálló korlátok megszüntessenek, ezzel tartozunk a társaságnak, és hogy jogokban is részesüljenek, ez iránt a ministérium készítsen javaslatot. A beleolvasztásra nézve kettőt lát szükségesnek, első a zsidók polgári szerkezetét illeti, miszerint külön községeik eltöröltessenek , sociális tekintetben pedig ki kell mondani, hogy a zsidók és keresztények közötti házasságok érvényesek. Rengey F. Szeged köv. Küldői lelkületének azon szép vonását tünteti elő, miszerint legutóbbi népgyűlésekből a csend és rend fentartása végett alakított választmányokba izraelitákat is fogadtak be, miért a szerkezetet pártolva a pesti indítványhoz járul. Tomcsányit. Nem az vezérli, mit Szabolcs követe mond, mintha az utczai demonstrátióknak nyomatékot tulajdonítana, hanem azon tekintet, miszerint a törvényhozásnak oda kell működnie, hogy az ingerültséget eltávolítsa. Jelenleg csak a legszükségesebb dolgokon kell keresztül menni, mellyek közé a zsidók emancipatiója nem tartozik, egyébként, hogy a ministerium e tárgyban javaslatot készítsen, abba beleegyezik. Babarczy A. Csongrád köv.: Ki előtt hazánk sajátszerű viszonyai ismeretlenek, ki nem tapasztalta még itt az érdekegységnek minden oldalról mutatkozó hiányát, ki nem ismeri a különböző vallás és nemzetiség okozta szétdaraboltságot — az előtt bizonyosan megfoghatlannak fog tetszeni , hogy a lefolyt három napnak emlékezetes eseményei után a zsidók emancipatiójának ügye itt nemcsak ellenzékre, de csak nem átalános ellenszenvre talál — azon pillanatban, midőn az egyesek jelszava: „a szabadság, egyenlőség, és testvériség“; — midőn a törvényhozás utóbbi intézkedéseivel e jelszónak testet adott, amidőn tehát az egyesek jelszavát, a nemzet jelszavává emelte. Én a tárgyhoz hazám ismert körülményeinek, és viszonyainak figyelembe vétele mellett szólok, és ezeknél fogva nem óhajthatom a zsidóság e pillanatbani átalános emancipatióját épen a zsidóság érdekében azon politikai szempontból , mert ismerve a zsidók elleni ingerültséget, úgy vagyok meggyőződve, hogy átalános polgárosittatásuk által ez ingerültség neveltetvén — a zsidóság a megadni szándékozott kedvezés helyett , egy mindenesetre igazságtalan, de reája veszélyt hozandó üldözésben részesülne, de azon vélekedésben sem vagyok, mintha a zsidók polgárosításának életbeléptetésére elősegítő lépéseket tenni nem kellene, mire engemez a kívánat igazságos voltán kívül azon politikai nézet vezérel, melly szerint hiszem, hogy a hazánkban létező három vagy négyszázezernyi zsidó népesség, melly az értelmiségnek is kifejlettebb stádiumán van, és melly az anyagi jóllét eszközeit is nagy mértékben bírja — egykedvüleg tűrhesse azon állapotot, melly részére azon időpontban, midőn a különböző osztályok közt létezett korlátokat megszüntettük, sem anyagi sem szellemi jótékonyságot nem biztosít — mi pedig magára a közállományra nézve is káros lehetne. Ezeknél fogva tek kérrendeli az átalános emancipatiónak mellőzésével egy külön törvényben azt, hogy a vallás, bárminő legyen is az, a haza polgárainak joggyakorlatára különbséget nem tehet, kimondatni, és a ministériumot, ez elvnek a zsidóságra nézve mikép lehető alkalmazása iránt, egy törvényjavaslat előterjesztésére utasítatni kívánnám. — ez intézkedéssel vélekedésem szerint az e népfaj irányában fen lévő ingerültség növekedése kikerültetnék, — más részről pedig a zsidóság is megnyugtattatnék, mert értelmességénél fogva bizonyosan belátná, hogy az átalános emancipátiónak ez időpontbani mellőzése, épen érdekében történt , és azzal sokkal többet nyert, hogy ez alkalommal jövendőre egy előkészítő törvénynyel biztosíttatik. Biró Im. elnök: A pozsonyi indítványt végzésül mondja ki, valamint azt, hogy az izraeliták polgárosítása iránt a jövő országgyűlésen 1.javaslat fog előterjesztetni. Nesztor József Pozsony v. követe indítványozá, miszerint választók legyenek azok is, kik eddig városi polgárok nem voltak, ha a 6 -ban leírt képességgel nem birnak. Ezen indítvány Kossuth Lajos által megpendített azon elvnél fogva, miszerint a polgári jogokat terjeszteni kell , de nem elvenni azoktól a kik már élvezik,— elfogadtatott. Szentiványi K. : Azon elvnél fogva, miszerint a közállodalom érdekében áll, hogy senki kenyér nélkül ne maradjon, kivánja, hogy az újtisztválasztás alkalmával hivatalaikból kiesett régi tisztviselők értékfogytáig nyugpénzt húzzanak. (Helyeslés.) Kossuth L.: A gömöri indítványt pártolja. (Éljenzés a városi követek részéről). Meggyőződése és legforróbb óhajtása az, hogy hazánk alkotmányának jelenlegi átalakulása akint történjék , miszerint szomorkodnia senkinek , és csak örülnie legyen oka. (Hangos tetszés.) Az indítványt Hauser Ernő (Pozsony), Korics Gáspár (Zombor), Bónis Sámuel, Schnée L. és átalában az egész tábla pártolván, határozatba ment. A 24. §. Smarenka (Szakolcza) indítványára azzal bővitetett , miszerint a közgyűlés ugyanazon hatósággal ruháztatik fel, mellyel a megyei közgyűlések vannak ellátva, kivéve a be-és kitáblázásokat ’stb. E tárgy befejezése után a községi választásokróli t.czikkely tárgyaltatott ’s csekély módosítással elfogadtatott. Bonis S. : Indítványára a ’helységi jegyzők állásáról is fognak a t. rr. gondoskodni. Tárgyaltatott továbbá a Jászkun kerületekröli t.czikkely, ’s változatlanul elfogadtatott. Haadert. Székesfehérvár követe bémutatja Székesfehérvárott mart. 17en tartott népgyülés által felterjesztett 12 pontú petitiét, egyúttal küldőinek hódoló tiszteletét jelentve ki a táblának eredménydús működéséért. Tárgyaltatott ezután a hajdu-kerületrőli 1.czikkely, mellynek 2. §. Kövér Gy. hajdu-kerületi követ kivonatára akkint módositatott, miszerint nemcsak a kerületi, de a városi tisztviselők is kijelölés mellett választassanak. Egyébkint a törv.javaslat meghagyatott. E törv.javaslat tárgyalása közben Bónis L. a közcsend tekintetéből intézkedésre szólítja a tervket. A várhegyen megfordulván tapasztald, hogy ott ismét zavar van, melly nem a zsidók, de a vagyon elleni demonstratiónak mutatkozik , ’s vannak kik a népet világos nappal lázasztják. Ezért a fenséges nádort a szükséges lépések megtételére kivánja elnökileg felszólitatni. Hungár A.: Három intézkedést lát szükségesnek, a nemzetőrök puskákkal láttassanak el, az útilevél nélküli külföldiek parancsoltassanak ki a városból és statárium állitassék fel. (Helyeslés.) Tabódy P. Ung köv. : A már egy hét óta magokat lelkesen viselő és folytonos közremunkálásban kifáradt ifjakat nem kívánná a veszélynek kitenni. Gr. Andrássy Gy.: Hiszi, hogy jelen körülmények között a nemzetőrök legjobban fen tudnák tartani a csendet, de működésök puska nélkül a czélnak meg nem felel. Gr. Széchenyi Isz. elnök : A veszprémi pontokhoz még azt kivánja, hogy gr. Ráday Gedeon főlovászmester a két tábla határozata által felhatalmaztassék, hogy a személy és vagyonbátorság vakmerő háborgatóit a lehető legnagyobb szigorral minden erőnek összegyűjtése által ránczbeszédre. Hunkár A.: Legelébb hirdetményt lát szükségesnek kibocsátani. Az ülésből rögtön Bónis L., Hunkár A. és Biró Im. kerületi elnök nádor ő fenségéhez küldettek ki. ’S ekkor a t. rr. a béke helyreállításáig tanácskozásaikat felfüggeszteni kívánták. ’S e pillanatban érkezett Bohus J. aradi követ által tudtul adatott, hogy a zavargók a katonaság által szétkergettettek. Véleménye szerint más mód nincs mint a lopni vágyók befogatása. A visszatért küldöttség a talpon álló teröket biztosítja a felől, miszerint nádor ő fensége rendeleténél fogva a személy- és vagyonbátorság biztosítására minden rendelkezés meg van téve , számosan rögtönítélőbíróság felállítását szorgalmazók. Az ülés eloszlott. Délután 5 órakor országos ülés tartatott a tervnél, mellyben a fentebbi törvjavaslatok változatlanul keresztül mentek. Egynéhánynak száraz igazolásáról elég legyen annyit mondanunk, hogy megtörtént. Egyedül azt említjük meg, miszerint Nesztor Pál Kézsmárk követének kivonatára a községi választásokról szóló törv.czikk a szepesi 16 városokra is kiterjesztetett. Hat órakor ismét kerületi ülés. Tarnó ezy K. Nyitra követe következő tárgyra nézve indítványt és törv.javaslatot terjesztett elő. Midőn a t. rv. a robot és földesúri jogok meg- s szüntetését elhatározók, már akkor kívánta, hogy a kármentesítés iránt még ez országgyűlés intézkedjék. Akkor az mondhatott, hogy előbb a törv.javaslatot formulázni kell é s Pest követe felszólítá, hogy, ha tervet tud, szerkeszszen t.javaslatot. Azóta értesült arról, hogy ezen intézkedés visszahatást szült, melly kétségbe esésig növekedik, é s tartani lehet attól, hogy a dolog vérengzésre fog fajulni, minek következéseit isten tudja felszámítani. Ezért indítványát törv.javaslat alakban mutatja be, mellyről hiszi, hogy a kedélyeket le fogja csilapitani. Ezen t.javaslat a nyomban következő titkos tanácskozmányba vitetett be, hol a t. rv. a honvédelmi és képviseleti rendszer felett tanakodnak.---------------A múlt. főrendeknél, mart. é1én tartott XLIV. országos ülés részletei. A hitelintézetről a törvényjavaslat felolvasása után, gróf Barkóczy János. Pártolva a hitelintézet felállításának eszméjét általában , másrészt csupán reménygerjesztőnek , sőt mystificationak találja a törvényjavaslat rubrumát. Ezen törvény, midőn az urbériség megszüntetése által 300 millióra rugó tőkét szándékos kipótolni, a kárpótlást szerfelett csekély sommában látszik nyújtani , az csak embriója a segedelemnyújtásnak. Kivánja tehát a törvény rubrumát, mint a segedelemre pusztán reménygerjesztőt, kihagyatni. — Gróf Károlyi Lajos, nyitrai főispán: A szőnyegen lévő hitelintézeti törvény, az által, hogy az urbériséget a toldesurnak a nemzet becsületével biztosítva a statusa nélkül is kárpótolni fogja, eléggé szükséges, és igy nem puszta raustificatio. I ha nyujtatik e törvényben remény, azt valóságba hozni kell, ’s a törvény valeat, (quantum valerepotest. Bezerédy püspök: A hitelintézet eszi:-,éjét általában üdvözli, de részleteiben, minthogy a kárpótlásra elegendő kutforrást nem nyújt, reményieket gerjesztve csak bizalmatlanságot szül. — Gróf Berényi Ján. : Az urbériség megszüntetése által száz millió tőke veszvén el, a jelen javaslat a földbirtokos nemesnek nem hogy segedelmére és kárpótlásul, de még alamizsnául sem szolgálhat. Az álladalmat veszélyeztetve látja,sóhajtaná, ha az összes nemesség Rákos mezején e fontos kérdésre szavazna. — Lonovics Jósef Csanádi püspök: A felelős ministerium az országgyűlés által meghatározandó szabályok ’s alapelvek szerint, kimerítő részletes törvényjavaslatot terjesszen elő. — Gróf Andrássy György sárosi főispán : A ministerelnök hevenyében kidolgozott jelen törvényjavaslatát vegye vissza, ’s jövő országgyűlésig alapos hitelintézeti tervet terjesszen elő. Nincs azon véleményben , hogy a törvény valent quantum valere potest. Ez káros , a törvény iránti tiszteletet gyengíti. — Gróf Erdődy Sándor : A törvényjavaslatot egész kiterjedésében pártolja. — B. Eötvös József. A törvénynek sikerét előre kiszámítni nem lehet. Minden hitelintézet függ az általános hiteltől, ezt pedig nem egyes ország, de az egész világ viszonyai határozhatják meg. Nem az lehet a kérdés, a jelen törvény annyi hasznot hajt-e a földbirtokos osztálynak, mennyit kívánnak, hanem káros-e a jelen törvény magában? Nem. — A törvény rubruma a többiok indokolására szükséges. — Hogy az alapítványi tőkék a Gy-et be nem hozzák, nem alapos ellenük. Az alapitó akaratjának elégtétetik, ha a változékony kamatláb mellett csak az alapitott tőke biztosittatik. — Ha az ország viszonyai nyugodtabb factorokon alapulandnak, czélszerübben is lehetene intézkedni. A törvényjavaslatot pártolja. — Czindery László somogyi főispán: Ha azon reményekből , mellyeket e törvényjavaslat a földbirtokosoknak nyújtani látszik, csak egy része is teljesedésbe megy, — ezt is kell méltányolni, kivált a jelen időkben , midőn a békére nagy szükség van. E javaslat a felelős ministerium kezei közül került, ’s igy abban biztosságot találhatni. A felelősséget ápolni kell. — B. Vay Miklós koronaőr: A rr. nem javasolhattak ezúttal egyebet, mint hogy a hitelintézetnek felállítására a felelős ministerium felhatalmaztassék. Hogy azonban a szükséges készpénz megszerezhetése végett az országos ’s a közalapítványi pénztár is kútfőül kijelöltessék, czélszerűnek nem találja ’sat.— slosszas, de élénktelen vitatkozásokat ezúttal mellőzve, közöljük az eredményt. A m. sorr. válaszolják : minthogy a hitelintézeti törvényjavaslatnak bevezető szakasza oda is magyaráztathatnék , mintha a hitelintézet felállítása által, a földbirtokosnak nyújtatni kívánt segedelem, azoknak a megszűnt úrbéri haszonvételekért kármentesítését is magában foglalná, másrészről pedig az, mit a trv. az úrbéri haszonvételeknek megszüntetése által kárt szenvedett földbirtokosok egy részének némi segedelmezésére a felállítandó hitelintézet útján tenni kivánnak , a közlött törvényjavaslat 4. §ában különben is körülhatnék , — az említett bevezető szakaszt egészen kihagyatni, ’s a t. cz-et mindjárt az 1. §nál kezdetni kívánják. — A t. j. 9. §ának rendelete , melly szerint a szükséges készpénz megszerezhetése végett a közalapítványi pénztár is kútfőül kijelöltetett, annak tekintetbe vételével