Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-03-23 / 793. szám

Ezen lapok hétfőt kivéve na­ponkint jelennek meg. Előfize­tési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nél­kül 7 ft, postán borítékban he­­tenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Csütörtök 793 BUDAPESTI Martius 23. 1848. HÍRADÓ. Előfizethetni Pozsonyban a kiadó-hivatalban, vent­ur-utezai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvanv­­itezai Horváth-házban 583­. szám alatt földszint és min­den kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és kül­földre menendő példányok csak a bécsi császári királyi fő­­postahivatalnál rendeltethetnek meg. Nemzetiségek és osztályok közti béke! Monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! TARTALOM. Magyarország és Erdély. Ország­gyűlés. Mártius 21. és 22-ei ülések mindkét táblánál. Pozsonyi hirfüzér. Budapesti hirharang. Külföld. Nagybritannia. Franczia­­ország. Hivatalos és magánh­irdetések. Gabonaár. Statuspapirosok és és részvények árkelete. ittA GYAKOK­­­ÁG és ERDÉLY. Országgyűlés. Mart. 2 ikei LXXIX. kerületi ülés vége. Hun­kár A. Azt hiszi, hogy ki a zsidóknak jóakarója, őket jelenleg emancipálni nem kívánhatja. Ideiglenesen hagy­juk őket a mint vannak, ’s a ministerium nyújtson be majd 1.javaslatot. Károlyi I. Pest városa köv.: Hogy e kérdés a ministe­­riumhoz utasitassék, nem bánja, de jelenleg tétessék be a tör­vénybe, hogy választó csak törvényes vallásu lehet. Kivánja ezt a zsidó faj érdekében. A t. rr. már három ízben szavazták le e tárgyat, ’s miután e kérdés mindig kisebbségben maradt, ha a t. rr. most mást végeznek, jelét adják annak, hogy a kö­rülményektől vezettetnek. Szentkirályi M. jegyző. Az előtte szóló előadására megjegyzi, miszerint a dolgot nem úgy tudja, hogy a jelen kérdés már háromszor bukott volna meg. Valahányszor ezen tárgy előfordult, a többség oda nyilatkozott, miszerint a zsi­dókról gondoskodni kell, de nem részletesen, ’s igy a kérdés elvetve nem volt. Nem azért kell segíteni e népen, mintha a tö­röket iránta kedélyesség, rokonszenv vezetné, de segíteni kell a közállodalom érdekéb­en, ’s azon következetességnél fogva, miszerint kinek joga, tulajdona, igazsága nem volt, annak jog, tulajdon és igazság adassék. Hogy a zsidók az al­kotmány korlátai közé tevétessenek, meg kell szűnni azon korlátoknak, mik szerkezetükben léteznek. Ezen feltételeket előre teljesítve látni kívánhatjuk, meg kell vetni az alapot, hogy bele­olvadjanak,s ennélfogva a ministérium törvényjavas­latot nyújtson be. Annyit kimondani, hogy a polgári jogok megadására a valláskülönbség gátul nem szolgálhat, önma­gunk irányában tartozunk, hogy a zsidók közéletében fenálló korlátok megszüntessenek, ezzel tartozunk a társaságnak, és hogy jogokban is részesüljenek, ez iránt a ministérium készít­sen javaslatot. A beleolvasztásra nézve kettőt lát szükséges­nek, első a zsidók polgári szerkezetét illeti, miszerint külön községeik eltöröltessenek , sociális tekintetben pedig ki kell mondani, hogy a zsidók és keresztények közötti házasságok érvényesek. Rengey F. Szeged köv. Küldői lelkületének azon szép vonását tünteti elő, miszerint legutóbbi népgyűlésekből a csend és rend fentartása végett alakított választmányokba izraelitá­kat is fogadtak be, miért a szerkezetet pártolva a pesti indít­ványhoz járul. Tomcsányit. Nem az vezérli, mit Szabolcs követe mond, mintha az utczai demonstrátióknak nyomatékot tulajdo­nítana, hanem azon tekintet, miszerint a törvényhozásnak oda kell működnie, hogy az ingerültséget eltávolítsa. Jelenleg csak a legszükségesebb dolgokon kell keresztül menni, mellyek közé a zsidók emancipatiója nem tartozik, egyébként, hogy a ministerium e tárgyban javaslatot készítsen, abba bele­egyezik. Babarczy A. Csongrád köv.: Ki előtt hazánk saját­­szerű­ viszonyai ismeretlenek, ki nem tapasztalta még itt az érdekegységnek minden oldalról mutatkozó hiányát, ki nem ismeri a különböző vallás és nemzetiség okozta szétdarabolt­­ságot — az előtt bizonyosan megfoghatlannak fog tetszeni , hogy a lefolyt három napnak emlékezetes eseményei után a zsidók emancipatiójának ügye itt nemcsak ellenzékre, de csak nem átalános ellenszenvre talál — azon pillanatban, midőn az egyesek jelszava: „a szabadság, egyenlőség, és testvéri­­ség“; — midőn a törvényhozás utóbbi intézkedéseivel e jel­szónak testet adott, a­midőn tehát az egyesek jelszavát, a nemzet jelszavává emelte. Én a tárgyhoz hazám ismert kö­rülményeinek, és viszonyainak figyelembe vétele mellett szó­lok, és ezeknél fogva nem óhajthatom a zsidóság e pillanat­­bani átalános emancipatióját épen a zsidóság érdekében azon politikai szempontból , mert ismerve a zsidók elleni ingerült­séget, úgy vagyok meggyőződve, hogy átalános polgárositta­­tásuk által ez ingerültség neveltetvén — a zsidóság a meg­adni szándékozott kedvezés helyett , egy mindenesetre igaz­ságtalan, de reája veszélyt hozandó üldözésben részesülne,­­ de azon vélekedésben sem vagyok, mintha a zsidók polgárosí­tásának életbeléptetésére elősegítő lépéseket tenni nem kel­lene, mire engemez a kívánat igazságos voltán kívül azon po­litikai nézet vezérel, melly szerint hiszem, hogy a hazánkban létező három vagy négyszázezernyi zsidó népesség, melly az értelmiségnek is kifejlettebb stádiumán van, és melly az anyagi jóllét eszközeit is nagy mértékben bírja — egyked­­vüleg tűrhesse azon állapotot, melly részére azon időpontban, midőn a különböző osztályok közt létezett korlátokat meg­szüntettük, sem anyagi sem szellemi jótékonyságot nem biz­tosít — mi pedig magára a közállományra nézve is káros le­hetne. Ezeknél fogva tek­ kér­­rendeli az átalános emancipa­­tiónak mellőzésével egy külön törvényben azt, hogy a vallás, bárminő legyen is az, a haza polgárainak joggyakorlatára kü­lönbséget nem tehet, kimondatni, és a ministériumot, ez elv­nek a zsidóságra nézve mikép lehető alkalmazása iránt, egy törvényjavaslat előterjesztésére utasítatni kívánnám. — ez intézkedéssel vélekedésem szerint az e népfaj irányában fen lévő ingerültség növekedése kikerültetnék, — más részről pe­dig a zsidóság is megnyugtattatnék, mert értelmességénél fogva bizonyosan belátná, hogy az átalános emanci­pátiónak ez időpontbani mellőzése, épen érdekében történt , és azzal sokkal többet nyert, hogy ez alkalommal jövendőre egy elő­készítő törvénynyel biztosíttatik. Biró Im. elnök: A pozsonyi indítványt végzésül mondja ki, valamint azt, hogy az izraeliták polgárosítása iránt a jövő országgyűlésen 1.javaslat fog előterjesztetni. Nesztor József Pozsony v. követe indítványozá, misze­rint választók legyenek azok is, kik eddig városi polgárok nem voltak, ha a 6 -ban leírt képességgel nem birnak. Ezen indít­­vány Kossuth Lajos által megpendített azon elvnél fogva, mi­szerint a polgári jogokat terjeszteni kell , de nem elvenni azoktól a kik már élvezik,­­— elfogadtatott. Szentivány­i K. : Azon elvnél fogva, miszerint a köz­­állodalom érdekében áll, hogy senki kenyér nélkül ne marad­jon, kivánja, hogy az újtisztválasztás alkalmával hivatalaikból kiesett régi tisztviselők értékfogytáig nyugpénzt húzzanak. (Helyeslés.) Kossuth L.: A gömöri indítványt pártolja. (Éljenzés a városi követek részéről). Meggyőződése és legforróbb óhaj­tása az, hogy hazánk alkotmányának jelenlegi átalakulása akint történjék , miszerint szomorkodnia senkinek , és csak örülnie legyen oka. (Hangos tetszés.) Az indítványt H­a­u­se­r Ernő (Pozsony), Kori­cs Gás­pár (Zombor), B­ó­n­i­s Sámuel, S­c­h­n­é­e L. és átalában az egész tábla pártolván, határozatba ment. A 24. §. Smarenka (Szakolcza) indítványára azzal bővite­tett , miszerint a közgyűlés ugyanazon hatósággal ruháztatik fel, mellyel a megyei közgyűlések vannak ellátva, kivéve a be-és kitáblázásokat ’stb. E tárgy befejezése után a községi választásokróli t.czikkely tárgyaltatott ’s csekély módosítással elfogadtatott. Bonis S. : Indítványára a ’helységi jegyzők állásáról is fognak a t. rr. gondoskodni. Tárgyaltatott továbbá a Jászkun kerületekröli t.czikkely, ’s változatlanul elfogadtatott. Haadert. Székesfehérvár követe bémutatja Székesfe­hérvárott mart. 17en tartott népgyülés által felterjesztett 12 pontú petitiét, egyúttal küldőinek hódoló tiszteletét jelentve ki a táblának eredménydús működéséért. Tárgyaltatott ezután a hajdu-kerületrőli 1.czikkely, melly­­nek 2. §. Kövér Gy. hajdu-kerületi követ kivonatára ak­­kint módositatott, miszerint nemcsak a kerületi, de a városi tisztviselők is kijelölés mellett választassanak. Egyébkint a törv.javaslat meghagyatott. E törv.javaslat tárgyalása közben Bónis L. a közcsend tekintetéből intézkedésre szólítja a te­rvket. A várhegyen megfordulván tapasztald, hogy ott ismét zavar van, melly nem a zsidók, de a vagyon elleni demon­­stratiónak mutatkozik , ’s vannak kik a népet világos nappal lázasztják. Ezért a fenséges nádort a szükséges lépések meg­tételére kivánja elnökileg felszólitatni. H­u­n­g­á­r A.: Három intézkedést lát szükségesnek, a nem­zetőrök puskákkal láttassanak el, az útilevél nélküli külföl­diek parancsoltassanak ki a városból és statárium állitassék fel. (Helyeslés.) Tab­ód­y P. Ung köv. : A már egy hét óta magokat lel­kesen viselő és folytonos közremunkálásban kifáradt ifjakat nem kívánná a veszélynek kitenni. Gr. Andrássy Gy.: Hiszi, hogy jelen körülmények kö­zött a nemzetőrök legjobban fen tudnák tartani a csendet, de működésök puska nélkül a czélnak meg nem felel. Gr. Széchenyi Isz. elnök : A veszprémi pontokhoz még azt kivánja, h­ogy gr. Ráday Gedeon főlovászmester a két tábla határozata által felhatalmaztassék, hogy a személy és vagyon­­bátorság vakmerő háborgatóit a lehető legnagyobb szigor­ral minden erőnek összegyűjtése által ránczbeszédre. Hun­kár A.: Legelébb hirdetményt lát szükségesnek ki­bocsátani. Az ülésből rögtön Bónis L., H­un­kár A. és Biró Im. kerületi elnök nádor ő fenségéhez küldettek ki. ’S ekkor a t. rr. a béke helyreállításáig tanácskozásaikat felfüggeszteni kí­vánták. ’S e pillanatban érkezett Bohus J. aradi követ által tudtul adatott, hogy a zavargók a katonaság által szét­kergettettek. Véleménye szerint más mód nincs mint a lopni­­ vágyók befogatása. A visszatért küldöttség a talpon álló te­röket biztosítja a felől, miszerint nádor ő fensége rendeleténél fogva a személy- és vagyon­bátorság biztosítására minden ren­delkezés meg van téve , számosan rögtönítélőbíróság felállí­tását szorgalmazók. Az ülés eloszlott. Délután 5 órakor országos ülés tartatott a te­rvnél, melly­­ben a fentebbi törv­javaslatok változatlanul keresztül mentek. Egynéhánynak száraz igazolásáról elég legyen annyit monda­nunk, hogy megtörtént. Egyedül azt említjük meg, miszerint­­ N­esztor Pál Kézsmárk követének kivonatára a községi vá­lasztásokról szóló törv.czikk a szepesi 1­6 városokra is kiter­­­­jesztetett. Hat órakor ismét kerületi ülés. Tarn­ó ez­y K. Nyitra­­ követe következő tárgyra nézve indítványt és törv.javaslatot­­ terjesztett elő. Midőn a t. rv. a robot és földesúri jogok meg- s szüntetését elhatározók, már akkor kívánta, hogy a kármen­­t­­esítés iránt még ez országgyűlés intézkedjék. Akkor az mond­­­hatott, hogy előbb a törv.javaslatot formulázni kell é s Pest követe felszólítá, hogy, ha tervet tud, szerkeszszen t.javaslatot. Azóta értesült arról, hogy ezen intézkedés visszahatást szült, melly kétségbe esésig növekedik, é s tartani lehet attól, hogy a dolog­ vérengzésre fog fajulni, minek következéseit isten tudja felszámítani. Ezért indítványát törv.javaslat alakban mutatja be, mellyről hiszi, hogy a kedélyeket le fogja csilapitani. Ezen t.javaslat a nyomban következő titkos tanácskozmányba vitetett be, hol a t. rv. a honvédelmi és képviseleti rendszer felett tanakodnak.---------------­A múlt. főrendeknél, mart. é1én tartott XLIV. országos ülés részletei. A hitelintézetről a törvényjavaslat felolvasása után, gróf Barkóczy János. Pártolva a hitelintézet felállításának eszméjét általában , másrészt csupán remény­gerjesztőnek , sőt mystificationak találja a törvényjavaslat rubrumát. Ezen törvény­, midőn az urbériség megszüntetése által 300 millióra rugó tőkét szándékos kipótolni, a kárpótlást szerfelett csekély sommában látszik nyújtani , az csak embriója a segedelem­­nyújtásnak. Kivánja tehát a törvény rubrumát, mint a sege­delemre pusztán reménygerjesztőt, kihagyatni. — Gróf Ká­rolyi Lajos, nyitrai főispán: A szőnyegen lévő hitelintézeti törvény, az által, hogy az urbériséget a toldesurnak a nem­zet becsületével biztosítva a status­a nélkül is kárpótolni fogja, eléggé szükséges, és igy nem puszta raustificatio. I ha nyuj­­tatik e törvényben remény, azt valóságba hozni kell, ’s a törvény valeat, (quantum valerepotest. Bezerédy püspök: A hitelinté­zet eszi:-,éjét általában üdvözli, de részleteiben, minthogy a kár­pótlásra elegendő kutforrást nem nyújt, reményieket gerjesztve csak bizalmatlanságot szül. — Gróf Berényi Ján. : Az urbé­­riség megszüntetése által száz millió tőke veszvén el, a jele­n javaslat a földbirtokos nemesnek nem hogy segedelmére és kárpótlásul, de még alamizsnául sem szolgálhat. Az álladalmat veszélyeztetve látja,­­sóhajtaná, ha az összes nemesség Rá­kos mezején e fontos kérdésre szavazna. — Lon­ovi­cs Jósef Csanádi püspök: A felelős ministerium az országgyűlés által meghatározandó szabályok ’s alapelvek szerint, kimerítő rész­letes törvényjavaslatot terjesszen elő. — Gróf Andrássy György sárosi főispán : A ministerelnök hevenyében kidol­gozott jelen törvényjavaslatát vegye vissza, ’s jövő ország­gyűlésig alapos hitelintézeti tervet terjesszen elő. Nincs azon véleményben , hogy a törvény valent quantum valere potest. Ez káros , a törvény iránti tiszteletet gyengíti. — Gróf Er­­d­ődy Sándor : A törvényjavaslatot egész kiterjedésében pár­tolja. — B. Eötvös József. A törvénynek sikerét előre kiszámítni nem lehet. Minden hitelintézet függ az általános hiteltől, ezt pedig nem egyes ország, de az egész világ viszo­nyai határozhatják meg. Nem az lehet a kérdés, a jelen tör­vény annyi hasznot hajt-e a földbirtokos osztálynak, mennyit kívánnak, hanem káros-e a jelen törvény magában? Nem. — A törvény rubruma a többi­­ok indokolására szükséges. — Hogy az alapítványi tőkék a Gy-et be nem hozzák, nem ala­pos ellenük. Az alapitó akaratjának elégtétetik, ha a változé­kony kamatláb mellett csak az alapitott tőke biztosittatik. — Ha az ország viszonyai nyugodtabb factorokon alapulandnak, czélszerübben is lehetene intézkedni. A törvényjavaslatot pár­tolja. — Czindery László somogyi főispán: Ha azon re­ményekből , mellyeket e törvényjavaslat a földbirtokosoknak nyújtani látszik, csak egy része is teljesedésbe megy, — ezt is kell méltányolni, kivált a jelen időkben , midőn a békére nagy szükség van. E javaslat a felelős ministerium kezei közül került, ’s igy abban biztosságot találhatni. A felelősséget ápolni kell. — B. Vay Miklós koronaőr: A rr. nem javasolhattak ezúttal egyebet, mint hogy a hitelintézetnek felállítására a felelős ministerium felhatalmaztassék. Hogy azonban a szük­séges készpénz megszerezhetése végett az országos ’s a köz­alapítványi pénztár is kútfőül kijelöltessék, czélszerűnek nem találja ’sat.­­— slosszas, de élénktelen vitatkozásokat ezúttal mellőzve, közöljük az eredményt. A m. sorr. válaszolják : minthogy a hitelintézeti törvényjavaslatnak bevezető szakasza oda is magyaráztathatnék , mintha a hitelintézet felállítása által, a földbirtokosnak nyújtatni kívánt segedelem, azoknak a megszűnt úrbéri haszonvételekért kármentesítését is magá­ban foglalná, másrészről pedig az, mit a t­­rv. az úrbéri ha­szonvételeknek megszüntetése által kárt szenvedett földbirto­kosok egy részének némi segedelmezésére a felállítandó hitel­­intézet útján tenni kivánnak , a közlött törvényjavaslat 4. §ában különben is körülh­atnék , — az említett bevezető sza­kaszt egészen kihagyatni, ’s a t. cz-et mindjárt az 1. §nál kez­detni kívánják. — A t. j. 9. §ának rendelete , melly szerint a szükséges készpénz megszerezhetése végett a közalapítványi pénztár is kútfőül kijelöltetett, annak tekintetbe vételé­vel­

Next