Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-04-07 / 806. szám

Ezen lapok hétfőt kivéve na­ponkint jelennek meg. Előfize­tési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nél­kül 7 ft, postán borítékban he­­tenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbe­tűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Péntek 806. Április 7. 1848. BUDAPESTI HÍRADÓ Nemzetiségek és osztályok közti béke! Monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! Előfizethetni Pozsonyban * kiadó-hivatalban, ventur­atezai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvant­­utczai Horváth-házban 583­. szám alatt földszint és Bün­den kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és kül­­f­­öldre menendő példányok csak­­ a bécsi császári királyi (3­ postahivatalnál rendeltethetnék meg. TARTALOM: Magyarország és Erdély. Pest april 2. Országgyűlés. Kerületi és főrendi ülések. Nyilatkozat. Sza­badszózatok. Megyék: Szepes. Szeged. Külföld. Francziaor­­szág. Németország. Poroszország. Posen. Lombardia. Legújabb. Hivatalos és magánhirdetések. 9IAGTABOR§ZÍ€! és EBDÉTA.­ lást sem nevez meg különösen, és igy az alatt mindenik érte­tik. — Bezerédy czimzetes püspök. Gr. Teleki Lászlónak felelve mondá : ha nincs benne fontosság miért elenzi azt, — furcsának látja, hogy a gr. ön logicáját dicsérve jobbnak látja azt mint a tábla, többségét pedig : propria lauis sordet; — a polg. társ. nem korlátolhatja a vallást; —mutogatja, hogy a prot. vallás per liberum religionis exercitium már a múlt századokban biztosítva volt, és az­óta mégis mennyi félze­­­tességekkel toldották azt meg; óhajtotta volna, hogy a kör­­nyülményekben mellőztetett volna minden vallási ügy, de ha már egyszer felhozott, ne hintsenek aggodalmakat—B. V­ay k. őr. Ő nem a múlt tárgyaláskor , de most lát aggodalmat, hallván itt, hogy a részletességek által a viszonosság általános elve csonkittatik, azért pártolja az izenetet.— B. Perényi ugocsai főispán : Elve, hogy a törvényhozás sem az egy­ház elveibe, sem szertartásaiba ne avatkozzék, csak igy lenne azok szabadsága tökéletesen biztosítva — pártolja az izene­tet. — Gr. Teleki L. Bezerédy püspöknek válaszolván igy kezdé : Valami törökországi vagy nem is tudom hová való püspök elménczkedéseire akarok pár szót válaszolni; — lehet olly ok, mellyen az ember egyszer nevet, de ha többször hall­ja, megunja, — igy járt a m. püspök is azon okoskodásával, „hogy a dolog, ha nem fontos, mért nem fogadom el“ — ha valaki általános elvekhez részletességet akar kapcsolni, az em­ber azonnal valami arriere pense-t hisz benne rejteni, melly azt korlátozza, a­mit ő maga ki is mondott; nekem többször volt szerencsém e tábla többségével ellenkező véleményben lennem, és logicámat mindig helyesebbnek tartom, mert azt annak alá nem rendelem; — de ő maga ellenkező vélemény­ben van mind a kk. és rr. összes táblája, miért alá nem ren­deli hát logicáját ? (Helyeslés és zaj szakitá többször a szó­nokot) mire a N­á­d­o­r ő fensége, mint már a múlt alkalom­mal a miniszerelnök, úgy most én figyelmeztetem a hallgató­ságot, hogy szabadsajtó lévén, feleljen meg hivatásának és hallgasson. (Helyeslés) Egyébként bár gr. Teleki László sza­vaira­­volna nekem is észrevételem, de miután a gróf maga mondá, az idővel gazdálkodnunk kell, tehát azokat mellőzve, felkérem a m.­sériket mentül rövidebb nyiltkozatokra. (He­lyeslés.) — Bartakovics püspök. Óhajtja, hogy a t.hozás ne avatkozzék a vallás ügyébe, mint az Amerikában is van, hol nincsenek vallási viták, pártolja a pécsi püspököt. Gy­ütr­­ky Pál krassói f. i. az izenetet pártolja, ellenben gr. A­n­d­­rássy Gy. sárosi f. i., gr. K­eglevich János; b. Peré­nyi László; gr. Zichy H. mosonyi f. i. a pécsi püspök, ’* illetőleg az előbbi főrendi izenet mellett nyilatkoznak. Gr. E­r­­dödy J. egy uj módosítást ajánl t. i. a 2ik­­hoz e szavakat betétetni „és azért a bevett vallások szerkezete törv.hozás út­ján nem is korlátozható.“— F­og az asy püspök. Fen óhajt­ja ön vallása szerkezetét tartani, mert csak ebben áll a val­lási szabadság — pártolja a pécsi püspököt. — Széchen A. Azon ellenzés nyomán, mellyel a főrök véleménye fogadta­tott, attól fél, hogy majd azon általánosság pajzsa alatt olly események fejlődhetnek ki, mellyek a vallás­ szabadságát meg­csonkíthatják, egyébként a politikai és vallási pártok mérle­gébe mindig ott volt a túlsúly, hova önmeggyőződését és hi­tét tudták férfiasan a mérlegbe tenni, és hiszi, hogy a catholi­­cismus, ha vallási­ szabadságát fogja megtámadva látni, — azt tenni és pedig erélyesen tenni is fogja; — a szabadság iránti hajlam, — párosulván benne a törvény iránti tisztelettel, nem kiván átalánosságok által tág tért nyitni a félremagyarázá­soknak — pártolja a pécsi püspököt. — Scitovszky pécsi püspök. Több ízben történvén reá hivatkozás, előbbi kije­lentését magyarázza, mikint ő egy vallás felekezetiek sem akarja szabadságát korlátozni, sőt azt biztosítni. — Zay K. Ki záradékokat óhajt, az paralizálni akarja a viszonyosságot; nem hoz fel okokat, mert dificile est aethiopem lavare, pár­tolja az izenetet. — Gr. F­o­r­g­á­c­h Antal; gr. P­á­l­f­f­y Mór; Busán Her. Hor. or. köv.; Ürményi Fer. k.­őr és töb­ben a bal oldalról kijelentik véleményöket a pécsi püspök in­dítványa mellett, mi végzésül is kimondatott. A­mik­ára nézve Scitovszky pécsi püspök kijelenti, hogy miután ő az 5ik pontban elegendő megnyugvást talál, azt elfogadja. (Elfogadjuk) És ezzel a gyűlés eloszlott. Kerületi ülés ápril­isén este 6 órakor. Elnökök: Makay Krassó és Forster Tolna megyék követei. J­e­g­y z­ő •­ Szentkirályi. Jegyző bemutatja a) az ősiség tárgyában, továbbá Fiume és Buccari iránti kir. válaszokat, észrevétel nélkül elfogad­tattak. b) Kir. városok, Jász-kun és Hajdú kerületek irántiak szinte elfogadtatnak. c) Az úri hatóság megszüntetése tárgyában kelt királyi válasznak azon pontjára, melly szerint csak a megyék szék­helyein levő úri hatósági épületek , illetőleg börtönök lenné­nek átadandók. Szentkirályi azon észrevételt tette, hogy miután az illy börtönök többnyire vidéki városokban, ’s nem a megye székhelyén vannak, mitsem fognának átadni. A ra­bok pedig az illy börtönökből elbocsáttatván, nagy számuk miatt a megyék börtöneiben nem férnének el. — Ennek követ­keztében uj felírás határoztatok.4 April 5kén nádor ő fens. elnöklete alatt tartatott 591k forr. ülés. — Ghiczy i. m. felolvassa a 279. sz. a. „Izenetét a kir. és rr. a m. fe­rrhez az országgyűlési követeknek nép­képviselet alapján választásáról alkotott t.javaslatra tett ész­revételekre nézve ; — olvasás közben b. Wesselényi Miklós vezettetve lépett a terembe, és harsány éljenezések közt foglalt helyett a jobboldalon; — az izenetet pártolólag Tihanyi temesi f. i. szólalt fel, — több megyék lévén hol apróbb ré-­­­szekre vannak a telkek felosztva, — úgy hogy alig akadna a '/1 telek qualificatio mellett néhány ki a választási—jogot gyakorolhatná, — azért a kk. és rt. által felállított '/4 teleknyi qualificatióba is elég biztosítékot látván azt elfogadja. — Gr. Andrássy sárosi f. i. kijelenti, hogy a /r és % közt nem nagy a különbség a birtok mennyiségére nézve, — nem attól fél, mintha ez utóbbi szerint igen sok akadna — de az ele­gendő biztosítékot csak az ' ében látván, — a főrök előbbi véle­ményénél marad. — Mariczibányi trencséni f. i. megyé­jében alig lévén 100 l/2 telek nem kívánta a képviseleti jogot illy kevésre szorítani, — az iz. párt. (Maradjon) gróf S­z­é­­ehen Ant., gr. Cziráky Ján., gr. Zichy Ödön és gróf Zichy H. mosonyi f. i. a sárosi főispánnal szavaznak; ellen­ben gr. K­e­g­­­e­v­i­c k G. és gr. Batthyány Imre , az rz. mellett nyilatkoznak. — Nádor ő fensége felszólítja, hogy azok kik nem nyilatkoznak elfogadják-e a ki. és rz. izenetét? (Elfogadjuk) a végzést az elfogadás mellett kimondja; — a 13dik­ra tett észrevételre Ócska­y kassai püspök fölös­legesnek látja , hogy a választási határnapok a szószékekről ’’ is kihirdettessenek. — Ürményi J. tolnai f. i. az egyházi szószékeknek nincs politicai rendeltetésök, és azoktól minden politikai­ ügyeket, és izgatásokat távol akartatni, —nem PEST, april. 2án. Azon solidaritás, melly Európa va­lamennyi nemzeteit, ezer apró eltérés daczára összefor­rasztja, sohasem tűnt fel olly nagy mértékben, sohasem szólalt fel hangosabban, mint a lefolyt négy hétben. Transactióról a régi és az új elvek között sehol még csak szó sem volt; ezek felállottak, amazok lecsücsültek, ez a lefolyt hónap históriája. Az egyik ifjú életet érzett pezsgeni ereiben, mellét szent hit dagasztotta, — a másik odvasnak tudta doctri­­náját, tudta, hogy jövendője mindössze egy nagy hamvazó­szerda, — nem volt szükség semmi magyarázatra, kit mi­csoda szerep illessen. ’S a milly solidaritással történt, hogy a régi hitformu­lák agyagtáblái összetörettek, szintolly általános a meg­győződés, hogy a forradalom, mellyben lélekzünk, hatal­masan fogja előbbre vinni a civilisátiót. A civilisátio szent szó, ma inkább mint valaha. Zsarnokok, szabaditékos osztályok, el lehetnek nél­küle, sőt épen megfordított arányban diszknek a civili­­sátió növekedésével; a mi másnak keresztviz, az nekik utósókenet. De a népek csak a civilisátió légkörében szilárdulhat­nak meg. Szabadságuk benne vagyon és általa. Minden ellenvetés, melly a népek önkormányzási ké­pessége ellen formuláztatott, nyomom sophisma képében tűnik fel, ha a civilisátió, a szent emberiség szelleme — mert e kettő egy — a tömegeket által meg általjárja. Innen az következik, hogy a szabadság, a népszabad­ság napjaiban, mellyek reánk virradtak, minden törvé­nyes intézkedés helyességének csalhatatlan kritériuma azon körülményben rejlik : van-e vagy nincsen politi­kai értelmén kívül még humanitárius értelme is a kor­­szerűebb és nem valóbb tétel annál, melly azt tartja, hogy a humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értéknek. De nem elég, hogy valamennyi intézkedéseink a ci­­vilisatió magvát rejtsék kebelükben. Szükséges az is, hogy a választott eszközök tiszták legyenek és szentek, mint maga a czél, mellyet elérni szándékunk. E nélkül lehetetlenné válik a civilisatiónak terjesztése, e nélkül­­ visszavesszük azt, a­mi jó, azt, a­mi üdvös, még mi­előtt megadtuk volna. A czélt csak az éles­szemnek lát­ják , az eszközöket mindenki­ innen van , hogy az utób­biak amainál is inkább szolgálnak zsinórmértékül a tö­megeknek. A­miket idejegyzettünk, azok igen nagy általános­ságok , megismerjük. De a világforradalom csak ezeket hagyta épségben. A részletek mind összetörtek. Ezek helyébe most újakat kell alkotnunk, ollyakat, mellyek ezen általánosságokra támaszkodva tartósak is legye­nek , ollyanok is, mik után ezredek óta sóvárgot min­den jobb kebel, mik az emberiséget fejlődésében ne gá­tolhassák. (P. Hirl.) óhajt erre utat nyittatni, mert várjon ki áll arról jót , hogy majd az illyen kihirdetésekhez nem fog-e némi politikai ma­gyarázat, és irányadás toldatni, és milly hatással lehetnek az illyenek a köznépre; — gr. Pál­ffy M. méltányolja a clerus­e részbeni aggodalmát, — miután a kihirdetés a templom előtt is megtörténhet, az illető elöljáróságok által; — Scitovszky pécsi püspök, nem kíván ott politicai tért nyittatni, hol csak a vallásosság, és erkölcsiségnek van helye.—b. Majthényi barsi f. i. Nem lát a kir. és rr. kívánatéba okot a felakadásra, — mert hisz eddig is olly dolgok, mellyeknek nagyobb ünne­pélyességet akartak adni az egy. szószékekről hirdetettek, — párt. az izenetet — gróf Cziráky János. Minden political discussióban méltányolni szokta az ellenokokat, — és azért különös előtte, hogy mig a forr. okokkal támogatták vélemé­nyüket, — addig a kk. és rr. ennek ellenére puszta kívánattal minden ok adás nélkül állnak elő; nem kívánja, hogy az egy­házi szószékek izgatási helyekké váljanak, történjenek a hir­detések a birák által a templom előtt; — gróf Teleky László, nem látja okát miért kívánunk egy illy csekély tárgy miatt uj üzeneteket váltani; már csak három napunk lévén, gazdálkodni óhajt az idővel; — a választási napok ki­hirdetésébe nem lát izgatást, — és ki ezt tenni akarja, az különben is fogja tenni; párt. az izenetet. — Bezerédy püspök fél, hogy majd ha ezt elfogadják az alispánok és szol­­gabirák oda küldik a kihirdetéseket; ha eddig annyi tisztujitá­­sok mellett nem szorultak a szószékekre, most is megkímél­hetnék azokat . — b. Perényi ugocsai f. i. csak hirdetésre lévén ez által a lelkész felhatalmazva, ez által még nem lesz fel­jogosítva az izgatásra, sok megyébe most is elég világi dol­gokat hirdetgetnek az egyházi szószékekről; — b. Wesse­lényi Miklós , miután a czél az hogy a nép tudja a választás napját, e tárgy közönyös volt előtte, — és fontossá csak az itteni vitatkozások és ellenzések által jön, — és e miatt szólal fel: „hallá, hogy az egyházi szószékekről nem szabad polgári dolgokról szólani“ — ezt tagadja; a pap legszebb hivatása lévén a népnevelése, ezt nem csak iskolába való hajtás által lehet, és kell elérni , de megadva lévén a népképviselet szükséges, hogy mentül több ember ismerje alkotmányunkat; óhajtja hogy az egyházi szószékekről tudassék a néppel annak polgári helyezete, — jogai, — és kötelességei; — de ha most kimondjuk, hogy polgári — dolgokat nem lehet az egyházi szószékről hirdetni, akkor annak is bevágjuk az útját, pár. az izenetet. (Éljenzés, és maradjon) — G­y­ü r k y krassói f. i. és gr. F o r g­á c­h Antal hasonlón szavaznak (maradjon) — és felkiáltás által az egész izenet változatlanul elfogadtatott. Ezután Hubay i. m. nehány válaszizenetet mutatván be , felolvasá a 271. sz. a. válaszizenetét a kir. és rr. a vallás dol­gában, — mellynek első ura Scitovszky pécsi püspök kijelenté, hogy miután most ideje hogy minden aggodalmak eloszlatassanak, — azt pedig hogy e tárgyra igen sok ember érez aggodalmat már a múlt tárgyaláskor tapasztalván, — az akkori véleményhez ragaszkodva, — ’s a­ddik­ába óhajtja be­tétetni azon szavakat „egyházi szerkezet sérthetetlensége mel­lett.“ — Ocskay kassai püspök az általános vallási egyen­lőség elvét egész terjedelmében el nem fogadhatja — párt, a pécsi püspököt Fogarasy püspök. A vallás­ elvei semmi hatalomnak sincsenek alárendelve, minden egyháznak szer­kezete önvallási­ elveibül folyván ki, olly szoros kapcsolatba van azzal, hogy ki egyikét sérti, az bántja a másikat is , és fél hogy majd a kath. egyház szerkezetét is megfogják akarni változtatni; nem lehet status in statu, — de az egyházi­ és világi hatalom független egymástól, nem kell azt ennek szol­gájává tenni , — mert valamint egy független ember többet használhat mint egy szolga, — úgy az egyház is csak függet­lenségében foghatja segitni a statust—párt, a pécsi püspököt. Teleky Dom. Néhány nap előtt pazar kezekkel szórtuk a politikai jogokat, és most gazdálkodni akarunk a vallási jogok­kal , — tán az ország veszélye birt az elsőre, —akiktől pedig ez utóbbit megtagadjuk azt hisszük hogy nincs mit tartanunk, ez meglehet ugyan, de ha igazságosok akarunk lenni, legyünk a vallási szabadságokban méltányosak, eddig is voltak olly vallási tárgyak, mellyekről állíttatott, hogy meg nem változtathatók, és mégis tette azt a törvényhozás, csak a vallás elvei miket vál­toztatni nem lehet — pártolja az üzenetet. — Gr. C­zi­r­ák­y J. Miután jelenleg mindenekfelett egyetértésre van szüksé­günk, méltányolni kell a vallási felekezetek aggodalmait, nem akar gazdálkodni a vallási szabadsággal, de meg akarja óvni az egyház függetlenségét, fél, hogy a ki. és rrk szerkezete igen tág értelmezésekre szolgálhat; a pécsi püspököt pártolja. — Gr. Teleky László. Vannak dolgok, mellyek önmagok­ban olly világosak, hogy azok értelmezését minden záradék csak zavarná, ott általános fogalom a vallási egyenlőség és vi­szonosság kimondásában, minek hát akoz még specialitásokat toldani, hiszen ez ellenkeznék a logica szabályaival, és ollyan azon leirás , hogy Doctor omnium scientiarum, et praeterea multarum aliarum, — igy gondolkodni nem szabad pártolja az iz. — Tihanyi temesi főispán. A clausificationak nem barátja, mert mint a tapasztalás mutatja az már sok elmagya­­rázgatásokra nyitott ajtót, például azon „absque praejudicio religionis catholicae“ — az sz. párt. — Scitovszky pécsi püspök. Az általa ajánlott pár szóból álló záradék semmi val­ Ors­zágsifil­és.

Next