Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-04-07 / 806. szám
Ezen lapok hétfőt kivéve naponkint jelennek meg. Előfizetési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nélkül 7 ft, postán borítékban hetenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Péntek 806. Április 7. 1848. BUDAPESTI HÍRADÓ Nemzetiségek és osztályok közti béke! Monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! Előfizethetni Pozsonyban * kiadó-hivatalban, venturatezai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvantutczai Horváth-házban 583. szám alatt földszint és Bünden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és külföldre menendő példányok csak a bécsi császári királyi (3 postahivatalnál rendeltethetnék meg. TARTALOM: Magyarország és Erdély. Pest april 2. Országgyűlés. Kerületi és főrendi ülések. Nyilatkozat. Szabadszózatok. Megyék: Szepes. Szeged. Külföld. Francziaország. Németország. Poroszország. Posen. Lombardia. Legújabb. Hivatalos és magánhirdetések. 9IAGTABOR§ZÍ€! és EBDÉTA. lást sem nevez meg különösen, és igy az alatt mindenik értetik. — Bezerédy czimzetes püspök. Gr. Teleki Lászlónak felelve mondá : ha nincs benne fontosság miért elenzi azt, — furcsának látja, hogy a gr. ön logicáját dicsérve jobbnak látja azt mint a tábla, többségét pedig : propria lauis sordet; — a polg. társ. nem korlátolhatja a vallást; —mutogatja, hogy a prot. vallás per liberum religionis exercitium már a múlt századokban biztosítva volt, és azóta mégis mennyi félzetességekkel toldották azt meg; óhajtotta volna, hogy a környülményekben mellőztetett volna minden vallási ügy, de ha már egyszer felhozott, ne hintsenek aggodalmakat—B. Vay k. őr. Ő nem a múlt tárgyaláskor , de most lát aggodalmat, hallván itt, hogy a részletességek által a viszonosság általános elve csonkittatik, azért pártolja az izenetet.— B. Perényi ugocsai főispán : Elve, hogy a törvényhozás sem az egyház elveibe, sem szertartásaiba ne avatkozzék, csak igy lenne azok szabadsága tökéletesen biztosítva — pártolja az izenetet. — Gr. Teleki L. Bezerédy püspöknek válaszolván igy kezdé : Valami törökországi vagy nem is tudom hová való püspök elménczkedéseire akarok pár szót válaszolni; — lehet olly ok, mellyen az ember egyszer nevet, de ha többször hallja, megunja, — igy járt a m. püspök is azon okoskodásával, „hogy a dolog, ha nem fontos, mért nem fogadom el“ — ha valaki általános elvekhez részletességet akar kapcsolni, az ember azonnal valami arriere pense-t hisz benne rejteni, melly azt korlátozza, amit ő maga ki is mondott; nekem többször volt szerencsém e tábla többségével ellenkező véleményben lennem, és logicámat mindig helyesebbnek tartom, mert azt annak alá nem rendelem; — de ő maga ellenkező véleményben van mind a kk. és rr. összes táblája, miért alá nem rendeli hát logicáját ? (Helyeslés és zaj szakitá többször a szónokot) mire a Nádor ő fensége, mint már a múlt alkalommal a miniszerelnök, úgy most én figyelmeztetem a hallgatóságot, hogy szabadsajtó lévén, feleljen meg hivatásának és hallgasson. (Helyeslés) Egyébként bár gr. Teleki László szavairavolna nekem is észrevételem, de miután a gróf maga mondá, az idővel gazdálkodnunk kell, tehát azokat mellőzve, felkérem a m.sériket mentül rövidebb nyiltkozatokra. (Helyeslés.) — Bartakovics püspök. Óhajtja, hogy a t.hozás ne avatkozzék a vallás ügyébe, mint az Amerikában is van, hol nincsenek vallási viták, pártolja a pécsi püspököt. Gyütrky Pál krassói f. i. az izenetet pártolja, ellenben gr. Andrássy Gy. sárosi f. i., gr. Keglevich János; b. Perényi László; gr. Zichy H. mosonyi f. i. a pécsi püspök, ’* illetőleg az előbbi főrendi izenet mellett nyilatkoznak. Gr. Erdödy J. egy uj módosítást ajánl t. i. a 2ikhoz e szavakat betétetni „és azért a bevett vallások szerkezete törv.hozás útján nem is korlátozható.“— Fog az asy püspök. Fen óhajtja ön vallása szerkezetét tartani, mert csak ebben áll a vallási szabadság — pártolja a pécsi püspököt. — Széchen A. Azon ellenzés nyomán, mellyel a főrök véleménye fogadtatott, attól fél, hogy majd azon általánosság pajzsa alatt olly események fejlődhetnek ki, mellyek a vallás szabadságát megcsonkíthatják, egyébként a politikai és vallási pártok mérlegébe mindig ott volt a túlsúly, hova önmeggyőződését és hitét tudták férfiasan a mérlegbe tenni, és hiszi, hogy a catholicismus, ha vallási szabadságát fogja megtámadva látni, — azt tenni és pedig erélyesen tenni is fogja; — a szabadság iránti hajlam, — párosulván benne a törvény iránti tisztelettel, nem kiván átalánosságok által tág tért nyitni a félremagyarázásoknak — pártolja a pécsi püspököt. — Scitovszky pécsi püspök. Több ízben történvén reá hivatkozás, előbbi kijelentését magyarázza, mikint ő egy vallás felekezetiek sem akarja szabadságát korlátozni, sőt azt biztosítni. — Zay K. Ki záradékokat óhajt, az paralizálni akarja a viszonyosságot; nem hoz fel okokat, mert dificile est aethiopem lavare, pártolja az izenetet. — Gr. Forgách Antal; gr. Pálffy Mór; Busán Her. Hor. or. köv.; Ürményi Fer. k.őr és többen a bal oldalról kijelentik véleményöket a pécsi püspök indítványa mellett, mi végzésül is kimondatott. Amikára nézve Scitovszky pécsi püspök kijelenti, hogy miután ő az 5ik pontban elegendő megnyugvást talál, azt elfogadja. (Elfogadjuk) És ezzel a gyűlés eloszlott. Kerületi ülés áprilisén este 6 órakor. Elnökök: Makay Krassó és Forster Tolna megyék követei. Jegy ző • Szentkirályi. Jegyző bemutatja a) az ősiség tárgyában, továbbá Fiume és Buccari iránti kir. válaszokat, észrevétel nélkül elfogadtattak. b) Kir. városok, Jász-kun és Hajdú kerületek irántiak szinte elfogadtatnak. c) Az úri hatóság megszüntetése tárgyában kelt királyi válasznak azon pontjára, melly szerint csak a megyék székhelyein levő úri hatósági épületek , illetőleg börtönök lennének átadandók. Szentkirályi azon észrevételt tette, hogy miután az illy börtönök többnyire vidéki városokban, ’s nem a megye székhelyén vannak, mitsem fognának átadni. A rabok pedig az illy börtönökből elbocsáttatván, nagy számuk miatt a megyék börtöneiben nem férnének el. — Ennek következtében uj felírás határoztatok.4 April 5kén nádor ő fens. elnöklete alatt tartatott 591k forr. ülés. — Ghiczy i. m. felolvassa a 279. sz. a. „Izenetét a kir. és rr. a m. ferrhez az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról alkotott t.javaslatra tett észrevételekre nézve ; — olvasás közben b. Wesselényi Miklós vezettetve lépett a terembe, és harsány éljenezések közt foglalt helyett a jobboldalon; — az izenetet pártolólag Tihanyi temesi f. i. szólalt fel, — több megyék lévén hol apróbb ré-szekre vannak a telkek felosztva, — úgy hogy alig akadna a '/1 telek qualificatio mellett néhány ki a választási—jogot gyakorolhatná, — azért a kk. és rt. által felállított '/4 teleknyi qualificatióba is elég biztosítékot látván azt elfogadja. — Gr. Andrássy sárosi f. i. kijelenti, hogy a /r és % közt nem nagy a különbség a birtok mennyiségére nézve, — nem attól fél, mintha ez utóbbi szerint igen sok akadna — de az elegendő biztosítékot csak az ' ében látván, — a főrök előbbi véleményénél marad. — Mariczibányi trencséni f. i. megyéjében alig lévén 100 l/2 telek nem kívánta a képviseleti jogot illy kevésre szorítani, — az iz. párt. (Maradjon) gróf Széehen Ant., gr. Cziráky Ján., gr. Zichy Ödön és gróf Zichy H. mosonyi f. i. a sárosi főispánnal szavaznak; ellenben gr. Kegevic k G. és gr. Batthyány Imre , az rz. mellett nyilatkoznak. — Nádor ő fensége felszólítja, hogy azok kik nem nyilatkoznak elfogadják-e a ki. és rz. izenetét? (Elfogadjuk) a végzést az elfogadás mellett kimondja; — a 13dikra tett észrevételre Ócskay kassai püspök fölöslegesnek látja , hogy a választási határnapok a szószékekről ’’ is kihirdettessenek. — Ürményi J. tolnai f. i. az egyházi szószékeknek nincs politicai rendeltetésök, és azoktól minden politikai ügyeket, és izgatásokat távol akartatni, —nem PEST, april. 2án. Azon solidaritás, melly Európa valamennyi nemzeteit, ezer apró eltérés daczára összeforrasztja, sohasem tűnt fel olly nagy mértékben, sohasem szólalt fel hangosabban, mint a lefolyt négy hétben. Transactióról a régi és az új elvek között sehol még csak szó sem volt; ezek felállottak, amazok lecsücsültek, ez a lefolyt hónap históriája. Az egyik ifjú életet érzett pezsgeni ereiben, mellét szent hit dagasztotta, — a másik odvasnak tudta doctrináját, tudta, hogy jövendője mindössze egy nagy hamvazószerda, — nem volt szükség semmi magyarázatra, kit micsoda szerep illessen. ’S a milly solidaritással történt, hogy a régi hitformulák agyagtáblái összetörettek, szintolly általános a meggyőződés, hogy a forradalom, mellyben lélekzünk, hatalmasan fogja előbbre vinni a civilisátiót. A civilisátio szent szó, ma inkább mint valaha. Zsarnokok, szabaditékos osztályok, el lehetnek nélküle, sőt épen megfordított arányban diszknek a civilisátió növekedésével; a mi másnak keresztviz, az nekik utósókenet. De a népek csak a civilisátió légkörében szilárdulhatnak meg. Szabadságuk benne vagyon és általa. Minden ellenvetés, melly a népek önkormányzási képessége ellen formuláztatott, nyomom sophisma képében tűnik fel, ha a civilisátió, a szent emberiség szelleme — mert e kettő egy — a tömegeket által meg általjárja. Innen az következik, hogy a szabadság, a népszabadság napjaiban, mellyek reánk virradtak, minden törvényes intézkedés helyességének csalhatatlan kritériuma azon körülményben rejlik : van-e vagy nincsen politikai értelmén kívül még humanitárius értelme is a korszerűebb és nem valóbb tétel annál, melly azt tartja, hogy a humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értéknek. De nem elég, hogy valamennyi intézkedéseink a civilisatió magvát rejtsék kebelükben. Szükséges az is, hogy a választott eszközök tiszták legyenek és szentek, mint maga a czél, mellyet elérni szándékunk. E nélkül lehetetlenné válik a civilisatiónak terjesztése, e nélkül visszavesszük azt, ami jó, azt, ami üdvös, még mielőtt megadtuk volna. A czélt csak az élesszemnek látják , az eszközöket mindenki innen van , hogy az utóbbiak amainál is inkább szolgálnak zsinórmértékül a tömegeknek. Amiket idejegyzettünk, azok igen nagy általánosságok , megismerjük. De a világforradalom csak ezeket hagyta épségben. A részletek mind összetörtek. Ezek helyébe most újakat kell alkotnunk, ollyakat, mellyek ezen általánosságokra támaszkodva tartósak is legyenek , ollyanok is, mik után ezredek óta sóvárgot minden jobb kebel, mik az emberiséget fejlődésében ne gátolhassák. (P. Hirl.) óhajt erre utat nyittatni, mert várjon ki áll arról jót , hogy majd az illyen kihirdetésekhez nem fog-e némi politikai magyarázat, és irányadás toldatni, és milly hatással lehetnek az illyenek a köznépre; — gr. Pálffy M. méltányolja a cleruse részbeni aggodalmát, — miután a kihirdetés a templom előtt is megtörténhet, az illető elöljáróságok által; — Scitovszky pécsi püspök, nem kíván ott politicai tért nyittatni, hol csak a vallásosság, és erkölcsiségnek van helye.—b. Majthényi barsi f. i. Nem lát a kir. és rr. kívánatéba okot a felakadásra, — mert hisz eddig is olly dolgok, mellyeknek nagyobb ünnepélyességet akartak adni az egy. szószékekről hirdetettek, — párt. az izenetet — gróf Cziráky János. Minden political discussióban méltányolni szokta az ellenokokat, — és azért különös előtte, hogy mig a forr. okokkal támogatták véleményüket, — addig a kk. és rr. ennek ellenére puszta kívánattal minden ok adás nélkül állnak elő; nem kívánja, hogy az egyházi szószékek izgatási helyekké váljanak, történjenek a hirdetések a birák által a templom előtt; — gróf Teleky László, nem látja okát miért kívánunk egy illy csekély tárgy miatt uj üzeneteket váltani; már csak három napunk lévén, gazdálkodni óhajt az idővel; — a választási napok kihirdetésébe nem lát izgatást, — és ki ezt tenni akarja, az különben is fogja tenni; párt. az izenetet. — Bezerédy püspök fél, hogy majd ha ezt elfogadják az alispánok és szolgabirák oda küldik a kihirdetéseket; ha eddig annyi tisztujitások mellett nem szorultak a szószékekre, most is megkímélhetnék azokat . — b. Perényi ugocsai f. i. csak hirdetésre lévén ez által a lelkész felhatalmazva, ez által még nem lesz feljogosítva az izgatásra, sok megyébe most is elég világi dolgokat hirdetgetnek az egyházi szószékekről; — b. Wesselényi Miklós , miután a czél az hogy a nép tudja a választás napját, e tárgy közönyös volt előtte, — és fontossá csak az itteni vitatkozások és ellenzések által jön, — és e miatt szólal fel: „hallá, hogy az egyházi szószékekről nem szabad polgári dolgokról szólani“ — ezt tagadja; a pap legszebb hivatása lévén a népnevelése, ezt nem csak iskolába való hajtás által lehet, és kell elérni , de megadva lévén a népképviselet szükséges, hogy mentül több ember ismerje alkotmányunkat; óhajtja hogy az egyházi szószékekről tudassék a néppel annak polgári helyezete, — jogai, — és kötelességei; — de ha most kimondjuk, hogy polgári — dolgokat nem lehet az egyházi szószékről hirdetni, akkor annak is bevágjuk az útját, pár. az izenetet. (Éljenzés, és maradjon) — Gyü r k y krassói f. i. és gr. F o r gá ch Antal hasonlón szavaznak (maradjon) — és felkiáltás által az egész izenet változatlanul elfogadtatott. Ezután Hubay i. m. nehány válaszizenetet mutatván be , felolvasá a 271. sz. a. válaszizenetét a kir. és rr. a vallás dolgában, — mellynek első ura Scitovszky pécsi püspök kijelenté, hogy miután most ideje hogy minden aggodalmak eloszlatassanak, — azt pedig hogy e tárgyra igen sok ember érez aggodalmat már a múlt tárgyaláskor tapasztalván, — az akkori véleményhez ragaszkodva, — ’s addikába óhajtja betétetni azon szavakat „egyházi szerkezet sérthetetlensége mellett.“ — Ocskay kassai püspök az általános vallási egyenlőség elvét egész terjedelmében el nem fogadhatja — párt, a pécsi püspököt Fogarasy püspök. A vallás elvei semmi hatalomnak sincsenek alárendelve, minden egyháznak szerkezete önvallási elveibül folyván ki, olly szoros kapcsolatba van azzal, hogy ki egyikét sérti, az bántja a másikat is , és fél hogy majd a kath. egyház szerkezetét is megfogják akarni változtatni; nem lehet status in statu, — de az egyházi és világi hatalom független egymástól, nem kell azt ennek szolgájává tenni , — mert valamint egy független ember többet használhat mint egy szolga, — úgy az egyház is csak függetlenségében foghatja segitni a statust—párt, a pécsi püspököt. Teleky Dom. Néhány nap előtt pazar kezekkel szórtuk a politikai jogokat, és most gazdálkodni akarunk a vallási jogokkal , — tán az ország veszélye birt az elsőre, —akiktől pedig ez utóbbit megtagadjuk azt hisszük hogy nincs mit tartanunk, ez meglehet ugyan, de ha igazságosok akarunk lenni, legyünk a vallási szabadságokban méltányosak, eddig is voltak olly vallási tárgyak, mellyekről állíttatott, hogy meg nem változtathatók, és mégis tette azt a törvényhozás, csak a vallás elvei miket változtatni nem lehet — pártolja az üzenetet. — Gr. Cziráky J. Miután jelenleg mindenekfelett egyetértésre van szükségünk, méltányolni kell a vallási felekezetek aggodalmait, nem akar gazdálkodni a vallási szabadsággal, de meg akarja óvni az egyház függetlenségét, fél, hogy a ki. és rrk szerkezete igen tág értelmezésekre szolgálhat; a pécsi püspököt pártolja. — Gr. Teleky László. Vannak dolgok, mellyek önmagokban olly világosak, hogy azok értelmezését minden záradék csak zavarná, ott általános fogalom a vallási egyenlőség és viszonosság kimondásában, minek hát akoz még specialitásokat toldani, hiszen ez ellenkeznék a logica szabályaival, és ollyan azon leirás , hogy Doctor omnium scientiarum, et praeterea multarum aliarum, — igy gondolkodni nem szabad pártolja az iz. — Tihanyi temesi főispán. A clausificationak nem barátja, mert mint a tapasztalás mutatja az már sok elmagyarázgatásokra nyitott ajtót, például azon „absque praejudicio religionis catholicae“ — az sz. párt. — Scitovszky pécsi püspök. Az általa ajánlott pár szóból álló záradék semmi val Országsifilés.