Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-04-22 / 818. szám
nem akarja, hogy a múlt borús esthomályából csak hajnali szürkületfényre vezettessék ki, Ausztria a szabadság zenibén tündöklő nappalát kivánja, Ausztria nem akarja, hogy ős várai omladozó alapjára épüljenek unokáinak lakházai, nem akar a hűbéri viszonyokból politikai középállapotba lépni át, Ausztria csak örvendhet azon haladáson, melly Poroszhonban, melly az egész Németországban s a német parlamentben mutatkozott. Ezentúl a legszabadabb álladalom lesz a leghatalmasabb, legnagyobb befolyású Európában; a vezérszerep Némethonban csak azon fejdelmet illetheti, ki országának legtökéletesebb intézeteket adott. Ausztria nem maradhat, nem akar visszamaradni Német- és Poroszhon mögött. Ausztria sem féktelenséget, sem köztársaságot nem akar, de félszeg kormány-rendszabályok erre vezetendők. Ő felsége a császár a nemzetőrség parancsnoka kérelmére legkegyelmesebben megengedte, hogy a ranggal vagy nyugpénzzel elbocsátott katonatisztek a nemzetőrségbe beléptekkel is megtarthatják rangjukat s nyugdijukat. Ő felsége a frankfurti alkotó német nemzeti gyűlésre küldendő követek választásáról ekint intézkedett. Minthogy a szövetségi gyűlésen megállapított arány szerint (50,000től egy az 1815i népségi jegyzőkönyvet vevén fel) az ausztriai német tartományokra 190 követ esik, e tartományok ugyanannyi választókerületre osztatnak, és e szerint a népesség mostani állapotához képest egy kerület 70.000 emberből áll. A választás közvetett lesz. Eredeti választó (Urwähler) minden teljeskörú férfi, ha státuspolgári jogokkal bír. Minden választó kerület több 2000— 2500 népességű választói időkekre oszlik; ezek választnak minden 500 lélektől egy közvetlen-választót (Wahlmann) s e szerint egy vál.kerületre 140 közvetlen-választó jő, kik a követet választják. Közvetlen-választóul csak azon vál.vidékben választathatik valaki, mellyhez tartozik ; követül választathatik minden teljesköru német (nem csak ausztriai) honpolgár. A szavazás titkos. A közvetlenválasztók f. h. 26ikán, a követek 28ikán fognak megválasztatni. Triest, april 15. Biztos kútfőből értesültünk, hogy Nápolyban , az angol ministerium óvása következtében a 12.000 emberből álló segédcsapatnak Lombardiába való küldése, elmaradt. Annál kevésbbé lehet tehát valami Triest elleni tengeri támadástól félni. Cattaroban, 4én esti 9 órakor a Montenegrinusok, a Dobrota temploma és körülte fekvő házakat támadák meg, de az ágyúsajkák, és a házakbeli tüzelés által visszaverettek. — 11 óra tájban visszatértek hegyeik közzé, de fenyegetőztek, hogy nem sokára erős számmal térendnek vissza. vetkezendő tények jöttek tudomásra. Ő írásban járult az ideiglenes franczia kormányhoz azon kéréssel, hogy azt küldené a német munkásokat fegyveresen a Rajnán keresztül, és hogy ezekhez mentül több franczia csatlakozzék , a Seekreis nyílt karokkal fogadandja őket. Az id. kormány, melly kétségtelenül a béke fentartását óhajtja, Fikler levelét a badeni külügyek ministeréhez küldé, hogy Fikler hazaárulásáról bizonyítványokat nyújtson kezeibe. Valamint Karlsruheban, úgy Mannheimban , és az egész országban a leghatárzottabb neheztelés uralkodik a republicánus párt ellen , és ezt jelenleg olly erkölcsi csapás érte, miilyen physikailag sem érhette. A franczia kormány közlése által, állítólag, két alsótáblai követ is van a Fikler terve által érdekelve, és habár e hírnek még nem lehet tökéletes hitelt adni, mégsemr, lehet eltitkolnunk, hogy az apri aki kamarai ülésben, a azon két követ ellen , kik a köztársaság mellett buzgólkodnak, sziszegések és fütyülések által, a legnagyobb neheztelés nyilvánult. NÉMETORSZÁG, Köln, ápr. 10. Ép most kezdenek harsogni a trombiták, és a fegyveres polgárok a város házához siettek. Néhány száz rajnai munkás fekete-veres-arany zászlóval vonultak a városba, és sérelmeiket adák elő. Keresetük, leginkább pár év óta, a vontató-gőzösök által, igen megcsonkult. A szabadság ezen napjaiban, ők is szabadságot vettek minden vontató-gőzöst önkénytes adózásra kényszeríteni. Az illető kikötői biztos végre kénytelen volt ezt megszüntetni; most tehát a biztos elmozdítását is sürgették. Végre, leginkább Wittgenstein befolyása és rábeszélése által, ki igen buja bizodalmukat, és kit majd főpolgármesternek, majd tanácselnöknek kiabálták, ha bár egyik sem lett, sikerült őket arra bírni, hogy panaszaik részletes előadására magok közül három tagot választva, a többiek zászlójokat letéve, csendesen haza vonuljanak. Ezek után a révmunkások jöttek , kik napibérök felemelését kívánták. A munkások követelései itt is a párisi minta szerint kezdnek emelkedni. Deutzban a fuvarosok tartottak e napokban összejövetelt, és elhatározták, hogy ezentúl semmi portéka se gőzösön, se vaspályán ne szállíttassák, hanem minden szekeren, lovak által, különben — ők semmiről sem állnak jót! Egy elménet azon jelentést köröztette, hogy a borbélyok is elhatározták, nem tűrni többé, hogy valaki barkóját meghagyhassa, de a dolgok komollyá kezdnek válni. Több vidéki gyáros meg akarja munkáját szüntetni, és az egész környék már most is retteg a dologtalan munkásoktól. Az éhség a legveszedelmesb forradalom készítő. A tulajdonképeni politikai ingerültség apadásban van, de akadnak, kik titkon élesztik a tüzet. Ezek többet akarnak a köztársaságnál, ezek utópiákat akarnak. „Éheztek?“ mondják a népnek, „miért nem mentek a boltokba? Kosz és szűk lakásaitok miatt panaszkodtok ? Nem látjátok-e ezen szép házakat? Lépjetek be, és tegyétek magatokat egész kényelembe.“ —Nem szól ugyan illy világosan e párt, de a polgárságnál már is nagy ellenszenvet szült, kik nyomatékosan, sőt fenyegetőleg léptek fel a „dulók“ ellen, és naponta fegyverbe gyakorolják magukat. A republicánusok magasztalva hirdetik a jövő kormány olcsóságát, de nekünk az igenis drága lenne. Köln, ápr. 11. A fogházban levő rabok felzendültek, az őrök fegyvereit elszedték, és mint mondatik, két tömlöcztartót megöltek. Midőn a polgárőrség ide érkezett, egy század az udvarba lépett. Két átalános lövést hallunk. Több fogoly elesése állittatik. Biztosan még nem tudatik, mi történt benn. A rend helyre van állítva. Az éj nyugottan folyt le. Karlsruhe. Fikleren kivül, még a nem rég amnestiát nyert Blind is elfogatott. Hasonló sors ért egy pattantyús altisztet, ki megkegyelmezése után rögtön töltéseket kezde kiosztogatni. Fikler elfogatásáról a kö Bajorország, Augsburg, april 15. Itt ismét egy nagy népgyűlés tartatott, és a parlamenti választások vezetésére több választmány alakult. A gyülekezet az alkotmány melletti rokonszenvét tanulná, Eisenmann részbeni előterjesztését a legnagyobb tetszéssel fogadta, csak azon elve ellen emelkedtek szózatok, melly szerint ő, a népképviselőkből alkotandó parlament mellé, egy a németországi uralkodó herczegekből álló felsőházat kiván állítani, melly annak irányában mintegy felfüggesztői vétóval birna, és úgy a király csak a határozatnak a képviselőknél történendő háromszori átmenetele után lenne kénytelen azt elfogadni. De ne csalódjunk, az illy állás sem a béke, sem az alkotmányos monarchia érdekében nem lenne; milly helyezetbe hozná ez a 33 uralkodót, a 800 képviselő ellenében, főkép ha valamelly életkérdés lenne eldöntendő? — Bármillyr formában alakuljon Németország egysége, de a végrehajtó hatalomnak a felelős ministerium kezében kell központosulnia, mellynek az alkotmányos monarchia elvén alapulva, a parlament többségét kell birnia. S chle»swig*Stoll(ein, Rendsburg, april 13. Az ellenség nemcsak Flensburgot tartja elfoglalva, de Schleswiget is ellepte; a csata elvesztése mellett az szolgál némi megnyugtatásul, hogy seregünk azon része melly abban részt ven, a bátorság legnagyobb jelét mutatta. Fiatal, még csak gyermek évű diákokat láttunk hősi elszánással szembeszállni a halállal, midőn bajtársaik a kartácsok golyói által elveszének, és meg nem fogható azon rész elrendezése a seregnek, melly szerint sok helyütt még a jelszó sem volt kiadva, és emiatt két, az éj sötétében találkozó csapat egymásra tüzelt. A porosz és hannoverai csapatok harczra készülnek, és parancsnokok által tudtul adatott a dánoknak, hogy ha vissza nem vonulnak, rögtön támadólag lépnek fel ellenök. Rendsburg, ápril 14-én. Tegnap este csata történt Windebyenél, mellyben 40 dán elfogatott. Míg a dánok mindazokat, kik a schleswig-holsteiniak iránt rokonszenvet mutattak, foglyokul elhurczolták magokkal, mi azon flensburgi lakosokat, kikről semmi kétség nem volt, hogy a dánokhoz hajolnak, bántatlan hagytuk, s hálául a nagyobb résztől a legfeketébb árulást kellett tapasztalnunk. — Schleswigben nehány ifjak, kik magokat a haza szolgálatára készeknek nyilatkoztatták, két dán kémtől elárultatva elfogattak. — A dánok tegnap reggel Schleswigben központositott hadseregek nagy részével (összesen 8000 ember) innen kimentek és Dannevirkenél vettek állomást. Tegnap délben érkezett a király két század dragonyos és egy század vasassal s fényes vezérkarral, 5 órakor ismét visszatért Flensburgba. A sereg főparancsnoka Stedemann tábornok. Kasselben a nyugalom helyreállt. A kivonult katonaságot egyik város sem akarja bebocsátni. OLASZORSZÁG. A pápa következő felszólítást bocsátott Olaszhon minden népeihez. IX. Pius pápa Olaszhon népeinek üdvet és apostoli áldást! Az események, mellyek két hónap óta olly gyorsasággal követik egymást, nem emberek művei. Boldogtalan az, ki e vihar közepette, melly a czédrusokat s nádszálakat egyformán megingatta, fölszaggatta s darabokra törte, nem hallja az ur szavát! Boldogtalan emberi gőg, melly néhány ember hibájának vagy érdemének tulajdonítja e csodás változásokat, a helyt, hogy a gondviselés titkos munkáját ismerné meg. Mi, kiknek a szó engedtetett, Isten munkáinak néma ékesenszólását tolmácsolni, nem hallgatunk azon vágyak, félelmek s remények közt, mellyek gyermekeink lelkét nyugtalanitják. Ki kell nektek először is mondanunk, hogy ha szivünk meg volt is hatva, midőn hallánk, hogy Olaszhon egy részében a vallás intései által nagy szerencsétlenségek kerültettek el, más részről mélyen megszomorodott e vallás szolgáit elkövetett bántalmak által. Meg kell nektek mondanunk azt is, hogy a győzelmet jól használni nagyobb s nehezebb mint győzni. Ha a jelen óra történeteiteknek egy más korszakát idézi emléktekbe, az ősök hibáin okuljanak utódaik! Jusson eszetekbe, hogy minden állandóság és boldogság első föltétele az egyetértés, hogy egyedül Isten az, ki ugyanazon ház lakóit egyetértőkké teheti; hogy Isten e kegyelmét csak azoknak adja, kik tisztelik törvényeit egyháza sza- I badságában, a társas rendben, az emberek iránti szeretet Ravla kiizlések Palmerston lordajánlándán királynak Anglia közbenjárását a schleswig-holsteini ügyben. A pápa beleegyezett, hogy Rómában fejedelmi congressus jöjjön össze, Olaszhon egyesítése felett tanácskozandó. Paskewitsch herczeg az orosz császár nevében felszólította Varsó előbbkelő lakosait, hogy kivonataikat nyilatkoztassák ki. Ezek azt felelék, hogy ez csak egy nemzeti gyűlésben történhet. Erre a herczeg azt mondá, hogy illy összejövetel a rendőrség törvényeivel ellenkezik, s következéskép hírül adja császárjának, hogy a lengyeleknek semmi kivánatok nincs! — Ohó! Nyílt tér mindenkinek. I. Közönség. — Minden felül az hangzik : „Meghűlt a szegény hazánkon átokként nyommasztóan uralkodott — báre aucratia, — s szeretett jó királyunk, saját szive sugallatából meg adta azt, mi e szép hazát paradicsommá változtathatja, és jövőjében boldoggá teheti.“ — Nagy, s igaz szavak! — Szép remények ! — Sokan, de igen sokan azonban, a nagy szavakra nem adnak semmit, a szép reménynek pedig keblükben helyet adni nem képesek. Legközelebb múlt országgyűlésünk, XXXI czikkekbe foglalta a nemzet szabadságát megerősítő törvényeket, mellyekben rejlik egyszersmind a hon boldogságának alapja, mert saját kezünkbe advák a módok, mellyek által azt eszközölhetjük ; és ezek, úgy milliók közül feltűnő egyéneink lelkes, s buzgó fáradozásai bizonyítják a nagy szavakat — a szép reményeket. Harminczegy törvényczikk alkottatott 1848ban; — ezen századokat magában foglaló év, felejthetetlen lesz a magyar haza előtt, és népeink arany s örök időkre eltörölhetlen betűkkel jegyzendik keblükbe, s évkönyveikbe ez évet, és ezen törvényczikkeket, mellyek mellett — véleményem szerint, illő érdemes helyet foglalt volna, a közönség kiütésének, országos magtárak felállítása általi meggátlásáról — a szellemi szabadalmak megalapítása után, minden anyagi jólétre vezető törvényeknek hozatala előtt — szükségkép ép akkor alkotandó törvény, midőn az ország legnagyobb zavarban léte miatt, midőn az úrbéri, és azt pótló szerződésekben alapult tartozásoknak megszüntetéséről szóló törvénycikk életbeléptetése végett, még a tavaszi földek be nem voltak vetve, midőn e végett, és az őszi vetéseknek bizontalansága végett, küszöbén állottunk annak, hogy a legközelebb múlt években, hazánk több részeiben kiütött , és minden borzadalmaival még élénk emlékezetünkben levő ínség, bennünket ismét meglátogasson. ti-ben. Jusseft emléktekbe, hogy egyedül az igazság építhet, a szenvedélyek rombolnak, s az, ki magát királyok királyának mondja, a népek urának is nevezi» Romában martius 30-án 1848. ■... „ BELGIUM Brüssel, april 11. Az itt időző Dwemicki ezeredesnek, a mailandi ideiglenes kormány azon kitűnő ajánlatot téve, hogy a lombardiai sereg rendezését és parancsnokságát venné át. Az ezeredes visszautasitá ezen ajánlatot, azon kifejezéssel, hogy neki is van egy megszabadítandó hazája, és ezé utolsó csepp vére. Lilléből érkező tudósítások szerint a franczia szabadcsapatok ideiglenesen, minden Belgium elleni vállalattal felhagytak. Különben is a franczia ideiglenes kormány több jelét adá, hogy a béke fentartását komolyan óhajtja. OROSZ- és KRAKI E LOKNZ.ill. Ellentétben a legutóbbi hivatalos orosz hirlapok olly békés hangjával s a hadi készületek megszüntetéséről szárnyaló hírekkel a boroszlói újságnak ezt írják a lengyel határszélekről áprilsban: Oroszország belsejében a nép egy, a forradalmi Európa ellen indítandó vallásos háborúra fanatizáltatik; a pápák azt hirdetik, hogy Krisztus a nem-orosz Európában eltöröltetett; a római pápa az igazhitű egyházat meg akarja dönteni; és a francziák mint szinte a németek egy része, a pogányságot hirdette ki. Ezeknek czélja világos. Egyébiránt a császárt a berlini események híre annyira meghatotta, hogy két napig legbelsőbb szobáit nem hagyta el. A lengyel nemzetiségi harcz további fejlődésére nézve igen jellemző a poseni Gazeta Polskaban egy fölhívás ,az orosz testvérekhez Inti ezeket, hogy nyűgöt európai testvéreik példáját követve rázzák le jármokat. „Az irtózatos kényuraság szétmarczongolja hazátok belsejét; az irtózatos kényuraság rátok a sötétség bélyegét nyomta; gyalázattal szennyezett be benneteket a világ szemei előtt, és zászlóitokat az utálat zászlóivá változtatta a nyugati népek szemeiben. Hallottátok az ellenetek irányzott gyűlölet s megvetés egyhangú szavát egész Európán átdörgeni ? Nem! nem ti ellenetek, oroszok —■ titeket nem ismernek! Csak azon dühös sátáni hatalmat ismerik, melly benneteket járma alatt nyom ; csak Siberia jegét, hóhéraitok kuntiját s az Ural emberölő bányáit ismerik!... Oroszok zsarnokaitok ereje és hatalma, nyomortok, gyalázatotok, vakságtok szüleménye. Bárha leesne szemeitekről a harog, bárha fölemelné népetek szavát jogaiért, s egy pillanat alatt a kényuraság százados munkája megszűnt lenni! . . . Oroszok mi fölszólítunk benneteket, hogy velünk együtt küzdjetek harczunkban a szabadságért, fölvilágosodottságért, a mi es ti boldogságtokért!... Temessük el örökre az ázsiai despotismust Siberia sivatagjain !