Budapesti Hírlap, 1853. március (52-77. szám)

1853-03-01 / 52. szám

Pest, Kedd. Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : f­é­l é­v­r­e: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: fél­évre: 8 frt. évnegyedre: 4 frt. — A hirdeté­sek ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap­ktiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kuieswal­­derházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik e­­meletben, vidéken minden cs. kir. postahivatal­nál.—Az előfizetést tartalmazó levelek bérment­e­­sitendők. HIVATALOS RÉSZ. Távirati sürgönyök. Huszonötödik orvosi jelentés. A már tegnap délután jelentett lényeges job­­banléte a cs. kir. Apostoli Felségének egész estje tartott, és csendes, tartós álmot idé­zett elő. Bécs, febr. 27-én 1853 reggeli 1 órakor. Udv. tan. Seeburger, cs. k. házioros. Korm. tan. Wattmann lovag, cs. k. házi seborvos. A hadsereg fősegéde a katonai parancsnokok­ és helytartókhoz. A cs. kir. Apostoli Felsége, félbesza­kítás nélkül reggeli 3 óráig aludt, mire ismét el­­szenderült, és felébredése óta erősödve érzi magát. A főbeni hőkifejtés növekedése többé nem tapasztaltatott, csupán csak egyes, azonban gyor­san múló szúró fájdalmak érzése állott be. A lényeges könnyebbülés már 26 óra óta folyvást tartván , ezentúl naponkint csak két or­vosi jelentés fog kiadatni. Bécs, febr. 27-én reggeli 7 órakor. A belügyminister Albert Főherczeg , csász. Fenségéhez Budán.­0 cs. kir. Apostoli Felsége betegségé­nek további kedvező folyama, semmi változás ál­tal sem háborgattatott. Bécs, febr. 27-kén 7 óra­kor este. A hadsereg fősegéde a katonai parancsnokok­ és helytartókhoz. 0 cs. kir. A­p­o­s­t­o­l­i F­e­l­s­é­g­é­n­e­k igen nyugodt és üdítő álma volt, és a javulás örvende­tes haladást tesz. Bécs, február 28-án, reggeli 7 órakor. Rendelet Ó cs. k. Főherczegségétől Magyaror­szág hadi és polgári kormányzójától 1853 - ki ja­nuár 1-jétől 29,812 sz. a., melylyel a vallás- és közoktatási cs. k. ministeriumnak 1852 december 12-kén 12,893 sz. a. kelt kibocsátványa szerint a cs. k. Apostoli Felségének 1849 augustus 25-ki legfelsőbb határozványával szentesitett alább kö­­vetkező törvény a gymnasiumi tanítóhivatalra je­löltek vizsgálata iránt, közzététetik. Ideiglenes törvény a gymnasiumi tanítóhivatalra jelöltek vizsgálata iránt. (Folytatás.) 3. §. Vizsgálati követelmények áta­­lában. Hogy a jelölt gymnasiumi alkalmazásra álta­lában képességet nyerjen, először a gymnasiumi oktatásnak valamely főkörében­ próbatét által oly alapos ismereteket kell tanusitnia, miszerint e kör­ben az egész gymnasiumon át sikeres ok­tatást adhatni képesnek bizonyuljon; másod­szor oly átalános műveltségi fokot kell kimutat­nia, mely őt a gymnasium minden egyes tantárgyai viszonyának és kölcsönös egymásba vágásának helyes fölfogására és méltánylására képesitse. 4. §. Az oktatás főkörei vagy cso­­portozatai. A gymnasiumi oktatásnak azon főköreiül, melyeknek, alapos tanulmányozása, elegendő áta­lános műveltséggel párosultan a gymnasiumi ál­lomásokra­ bocsáthatóságot megalapítja, követke­zők tekintendők: 1. A nyelvtudományi kör, azaz: a latin és görög nyelv s irodalom. Nem követelendő, de mind a nyelvtudományi, mind a tanítási nyelv fölött adandó oktatás érdekében sü­rgetőleg óhaj­­­tandó, hogy azon vizsgálandók, kik magukat nyelvtudományi, oktatásra szánják, egyszersmind tanítási nyelvekre (2. §. 1. d) oly alapos tanul­mányt fordítottak legyen,mely őket az e fölötti ok­­­tatásra minden gymnasiumi osztályokon keresztül képessé tegye ; ellenben határozottan kívántatik, miszerint arra, hogy az a fölötti oktatást legalább az algymnasiumra nézve elvállalhassák, elegendő ismeretet tanúsítsanak. 2. A történ­e­lmi és földleírási kör 3. A mennyiségtani és természet­­­tudományi kör. Miután e kör három főtárgyat foglal magában, u. m. a mennyiségtant, természet­­tant és természetrajzot, azért elégnek tekintendő, ha a vizsgálandó ezek kettejéből alapos tanul­mányt, a harmadik tárgyból pedig csak a minden vizsgálandótól követelhető átalános ismeretséget bizonyítja. 4. Ellenben a bölcselet és azon oktatási nyelv tanulmánya, melyen a jelölt tanítani szán­dékozik, a fölnevezett három főkörrel nem létetik olykép egyenlővé, mintha a bölcseletnek vagy az oktatási nyelvnek s ennek irodalmának vagy mind a két körnek is alapos ismerete, különbeni átalános műveltség föltétele mellett, önállólag tanítói ké­pességre jogosítna, hanem mind e két tanulmány­hoz akár külön, kár együtt véve, az előbb neve­zett három főkörök közöl még egy tárgy alapos is­meretének kell járulni, p­­p. a latin vagy a görög nyelv, vagy a mennyiség­ , vagy a természettan ismeretének s így tovább. Ez esetben azonban a történelem és földle­írás, az azokban adandó oktatás termész­te sze­rint, egymástól el nem választathatnak. 5. Ugyanezen elv minden a gymnasiumban tanítandó más élő nyelvre is alkalmazandó. Vizsgálati követelmények külö­nösen 5. §. a) Classikai nyelvtudomány. A­ nyelvészetben egész gymnasium élt vé­gig adandó oktatásházi képességre, a vizsgálan­dótól nemcsak mind a két classikus nyelv nyelv­tanainak alapos és biztos ismerete, s a latin nyelv­re nézve latin írásbeli munkálatok által 11 1 és 13 §§.) kitüntetendő nyelvművészeti (i­módi) ü­­gyesség, hanem kiválólag a gymnasiumokhoz tar­tozó mindkét nyelvbeli remek irókbani t­er­je­­­delmes olvasottság követelendő, tehát 1. latinban: Caesar, Livius, Salustius, Cice­ro, Tacitus, Ovid, Virgil, Horácz; görögben Xe­nophon, Herodot, Demosthenes kormánybeszédei­, Plato, kisebb párbeszédei-, Homer és Sophocles - beni olvasottság; 2. a hitregetan nyelvészeti tanulmányaiban , álladalmi és magánrégiségekben, irodalomban , történelemben, versmértéktanban nem kell ugyan rendszeres terjedelmes tudatot, de igenis a lénye­gesnek áttekintőleges ismeretén, s azon legjobb segédeszközöknek ismeretségén kívül, melyek egy Niebuhr, Böckh, Müller é, s mások buvárlatait magukba fölvették és földolgozták, azokkal s ne­vezetesen a régiségekkel annyirai megbarátkozást követelni, miszerint várni lehessen, hogy a vizs­gálandó a classikusok magyarázásánál dologi te­kintetben is alaposság után törekvendik, s az egyest a hajdankori élet összes rajzával egyb­ekap­­csolni képes leend­ő. Algymnasiu­mokbani oktatáshozi képességre a nyelvtani biztosság épen oly mér­tékben követelendő, mint az egész gymnasiu­­mon végigleni oktatásban, s ez a latin nyelvre néz­ve latin munkálatok által tanúsítandó; azonban az izmódi ügyességre nézve kevesebbet kell igé­nyelni. Az olvasmány terjedelme körül a követelés oda szorítandó, miszerint a Tacitus, Virgil, Horácz, Herodot, Demosthenes,Plato, Sophocles-beli olva­­­sottságtól el lehet állni. A 2. pont alatt, nevezett nyelvészeti tanulmá­­­nyokban elég a lényegesnek annyi ismerete, mely az algymnasiumokban olvasandó clasikusokban dologilag értelmezendő helyek észre nem vevése, s azok magyarázatában­ felötlő botlások ellen meg­védjen. 6. §. b) Történelem és Földleírás. 1. Arra, hogy a vizsgálandó a történelembeni oktatásra egész gymnasiumon át képességet nyer­jen, megkivántatik, hogy a világtörténet körül idő­rendi­leg biztos átnézetet, a főesemények oknyo­­mozatos egybefüggésébe belátást, s a történelem valamelyik főrészlete tekintetében a legjobb his­tóriai segédeszközök gondos használatával szerzett jártasságot, azonkívül pedig az ó-történelemben és földrajzban bővebb és alapos ismeretet, s annyi nyelvészeti műveltséget tanúsítson, h­ogy a régi történet- és földleírást a nyelvészeti tanórákkal hasznos kapcsolatba tehesse. Hasonló részletessé­get és alaposságot kell követelni az összes osz­trák hon történelme és államtana körül is. 2. Földleírásban a vizsgálandó az ösz­­szes földnek természetes minősége és politikai fölosztása szerinti biztos átnézetét, az európai tar­tományoknak szorosabb ismeretét s Ausztriának földrajzáróli különleges ismeretségét mutassa ki. A vizsgálandó által jövendőben adandó ok­tatás sikerére nézve különösen fontos az, hogy földirászati tanulmányainak alapjául oly munká­kat vett legyen, melyek által Ritter fürkészetes Legenda Ahmed. Al Kamel herczegről, a szerelem zarándokáról. (Angolból Washington Irwing után.) Bérczy Károly: Élt hajdan Granadában egy mór király, ki­nek csak egyetlen, Ahmed nevű fia volt. Ezt az udvaron ezek Al Kamel vagy­is a „tökéletesnek”1 nevezek el, a benne már gyermekségében feltű­nő ész-túlnyomóság kétségbevonhatlan jeleinél fogva. A csillagászok helybenhagyák e mellék­nevet , s oly kedvező jóslatokat mondanak a gyermekre, minek csak szükségesek, egy hercze­­get tökéletes és boldog uralkodóvá tenni. Csupán egy felhő lengett jövője fölött s még ez is rózsaszínű volt , hogy t. i. szerelmes ter­mészetű lesz s nagy veszélyeken kellend e szen­vedélye miatt átmennie. Ha azonban a szerelem csábjaitól érett koráig vissza lehetend­őt tartani, e veszélyek elenyésznek, s további életét hábor­­gatlan boldogságban fogja tölteni. Minden ilynemű baj megelőzése tekinteté­ből a király nagybölcsen elhatározá a herczeget elzárt magányban neveltetni, hol nőaretet soha ne lásson, s e szót: szerelem, emlittetni se hallja. E végből az Alhambra fölötti hegy homlokzatán, magas falakkal kerített gyönyörű kertek közepet­te pompás palotát építtetett, ugyanazt, mely mai nap Generalife név alatt ismeretes. A fiatal her­­czeg e palotába záratott s a legtudományosabb és h­idegvérübb arab bölcsek egyikének, Eben Bonabbennek gondja s nevelésére bizatott, ki élete nagyobb részét Egyptusban, hieroglyphek tanulása s gúlák és régi sírok kutatása közt tölté, s ki egy egyptusi múmiában sokkal több kecset talált, mint a legingerlőbb élő szépségek bár­melyikében. A bölcsnek meghagyva jön, hogy a herczeget a tudás minden nemében oktassa, e­­gyet kivéve, — a szerelemnek egészen ismeret­lenül kellett előtte maradnia. — Használj fel minden czélszerű óvszert, mit jónak látsz, mondá a király, de tartsd eszed­ben e­bben Bonabben, hogy ha őrködésed alatt fiam e tiltott tanból csak legkisebbet is eltanul, fejeddel lesz érte felelős. A bölcs Bonableen aszott vonásain e fenye­getésre száraz mosoly vonult át. — Legyen felséged szive oly nyugodt fiá­ért, mint enyém az — fejemért; oly embernek látszom-e én, ki e hiú szenvedélyből leczkéket szokott adni ? A bölcsész gondos felügy­elése alatt a her­­czeg nagyra nőtt a palota és kert zárt körében. Fekete rabszolgák teljesiték parancsait, ocsmány némák, kik mit sem tudtak a szerelemről, vagy ha tudtak is, szavuk hiányzott erről beszélni. — Észtehetségeire különös gondot fordított Bo­nabben, s Egyptus elvont tudományaiba kezde­tt avatni, de ezekben a herczeg nem nagy előme­netelt tőn, s csakhamar kiderült, hogy a bölcsé­szeihez nincs hajlama. Egy ifjú herczegre nézve azonban, m­egle­­pőleg hajtható volt, kész minden tanácsot elfo­gadni, s többnyire az utolsót követni. Elnyomta ásitásait s türelmesen hallgató Eben Bonabben tudós hosszú értekezéseit, mikből a tudománynak némi felületes máza reá is ragadt, s igy érte el szerencsésen huszadik évét, mint valóságos cso­dája a herczegi okosságnak, — de a szerelemről sejtelme sem volt. Ez időtájban azonban a herczeg viseletén némi változás mutatkozott. Végkép abba­hagyta tanulmányait, s inkább a kertben sétált, vagy a csermelyeknél mélázott. Egyéb műtanok között kevés zenét is tanult, s ez most idejének nagy részét foglala el, s költészeti hajlama feltűnővé lett. A bölcs­őben Bonabben megszeppent, s­ e haszontalan szeszélyeket algebrai szigorú felada­tokkal akarta belőle kiűzni — a herczeg azonban csömörrel fordult el ezektől. — Nem szenvedhetem az algebrát, mondá, kín­oz nekem és utálat. Valami inkább szivhez szólót szeretnék. A bölcs­őben Bonabben­­ szavakra aszott fejét rázta. — Itt a philosophiának vége van, gondolá. — A herczeg felfedezte, hogy szive van. — S ez­után szorgosan kémlelő növendéke lépteti s ta­pasztaló, hogy véralkatának rejlő fogékonysága működésben van s csak tárgyat keres. Érzelem - részegültségben, melynek okát maga sem tudta, járta be Generalife kertjeit; édes ábrándjaiban néha órákig elmerengett, majd lantját vette elő s méla­bús dallamokat vert rajta s ismét félreteve és keserves sóhajokba tört ki. E szeretési hajlam fokonkint lelketlen tár­gyakra is kiterjedt: voltak gyöngéd figyelemmel ápolt kedvencz virágai; aztán különféle fákhoz kezdett ragaszkodni s ezek közt különösen egy szép növésű és hulló lombozatához, melyre bő­ven pazérlá szerelmi ömledezéseit, nevét héjjá­­ba vésve, ágaira koszorúkat függesztve, s lant­­kiséret mellett dalokat énekelve dicséretére. Eben Bonabben megijedt növendékének e nyugtalan állapotán. A tiltott tan örvénye szélén látta őt már a­hol a legcsekélyebb véletlen, is elárulhatja neki a végzetszerű titkot. Mind a her­czeg biztosságáért, mind pedig saját fejéért re­megve sebten ragadá­tt ki a kert csábjai közöl, s a Generalife legmagasabb tornyába zárta el. E torony díszes lakosztályokat foglalt magában s csaknem határtalan távolbai kilátással birt, de egyszersmind igen magasan is állt amaz édes lég­kör és bájoló lugasok fölött, mik Ahmed fogé­kony kedélyére oly veszélyes hatást gyakoroltak. (Folytatása következik.) 52 Marcius 1-én 1853. s a földleírásnak általa kivívott rangasb tudomá­nyos jelentősége az egész földirászat körén elter­­jesztettek s közvagyonná tétettek. 3. Az algymnasiumokbani történelmi oktatásrai jogosítványhoz az ó-történelem s en­nek nyelvészettel­ kapcsolata körüli külön köve­telések mellőzendők Földleírás tekintetében a vizs­gálandó irányában! igények ugyanazok maradnak­­.Folytatása következik.) Az 1852 aug. 15-ki 1. f. szabadalmi nyilt­­parancs értelmében , következő szabadalom-osz­tások tétetnek közzé: 1. A cs. k. keresk. ministerium 7­­ 11 e­r Na­than , lembergi kereskedőnek , jelenleg Bécsben (belváros 185. sz.) kizáró szabadalmat adott egy találmányra és javításra a nap- és esernyőkben ,,biztossági esernyők 11 czim alatt , az 1852 aug. 15-ki legfelsőbb szabadalmi nyiltparancs hatá­­rozmánya szerint ö­t év tartamára. A nyílt sza­badalom-leírás a cs. k. szabadalmi levéltárban mindenki általi megtekinthetés végett őriztetik. Bécs, febr. 6. 1853. — 10,117/H. sz. a. 2. Beständig Kelemen építészeti mér­nöknek a lustenaui hajóműhelyben Linz mellett, (lakik Lustenauban 84. sz. a.) kizáró szabadalmat egy rajzkészülék találmányára „Ho­m­ e o g r­a p­h“ név alatt, a perspectiv tervek leg­pontosabb felvételére, magasság-mérésekre, nö­vényrajzok másolására, gépekre stb. a legegysze­rűbb és leghelyesebb mód szerint egy év tarta­mára. A nyílt szabadalomleirás a cs. k. szabadalmi levéltárban mindenki általi megtekinthetés vé­gett őriztetik. Bécs, jan. 6. 1853. — 10,072 H. 3. Hemberger Jakab szabadalom-tulaj­donosnak Bécsben (belváros 782 sz.) egy állító­lagos javításra a székek vagy gépek szerkezeté­ben „szárnyujj11 nevű orgánum által, a gyapot és minden rostos anyagok fonására, mely lényegben abban áll, sajátságos módon a fonalat, ezernát vagy szalagokat egy vagy több nyujtóhengerpár által kinyújtani, s dörzsölő korong által tetszés szerint forgó mozgásba hozni, — három év tar­tamára. A titokban tartandó szabadalomleirás a cs.-kir. szabadalmi levéltárban (10,175 H. sz. a.) őriztetik. 4. Kreuzer József, kereskedői ügynöknek Bé­csben (belváros 450 sz.) állítólagos javításokra a vaspálya kocsik zugonyain, — egy év tarta­mára. A nyitva tartott szabadalmi leirás a cs. kir. szabadalom-levéltárban (10,176 . sz.) őriztetik. Bécs, jan. 14. 1853. 5. Ziegler Sándor, gépkovácsnak és sza­­badalom-tulajdonosnak Bécsben (Neue Wieden 480 sz.) egy találmányra a hölgyi festésük ké­szítésében — egy évre. A szabadalomleirás, mely­nek titokban tartása kéretett, a cs. kir. szabada­lom-levéltárban őriztetik (199­9 sz.) A legfelsőbb rendőrhatóság egy rendszere­zett rendőrbiztosi állomásra a pest-budai rendőr

Next