Budapesti Hírlap, 1853. március (52-77. szám)
1853-03-01 / 52. szám
Pest, Kedd. Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : fél évre: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: félévre: 8 frt. évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lapktiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kuieswalderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik emeletben, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál.—Az előfizetést tartalmazó levelek bérmentesitendők. HIVATALOS RÉSZ. Távirati sürgönyök. Huszonötödik orvosi jelentés. A már tegnap délután jelentett lényeges jobbanléte a cs. kir. Apostoli Felségének egész estje tartott, és csendes, tartós álmot idézett elő. Bécs, febr. 27-én 1853 reggeli 1 órakor. Udv. tan. Seeburger, cs. k. házioros. Korm. tan. Wattmann lovag, cs. k. házi seborvos. A hadsereg fősegéde a katonai parancsnokok és helytartókhoz. A cs. kir. Apostoli Felsége, félbeszakítás nélkül reggeli 3 óráig aludt, mire ismét elszenderült, és felébredése óta erősödve érzi magát. A főbeni hőkifejtés növekedése többé nem tapasztaltatott, csupán csak egyes, azonban gyorsan múló szúró fájdalmak érzése állott be. A lényeges könnyebbülés már 26 óra óta folyvást tartván , ezentúl naponkint csak két orvosi jelentés fog kiadatni. Bécs, febr. 27-én reggeli 7 órakor. A belügyminister Albert Főherczeg , csász. Fenségéhez Budán.0 cs. kir. Apostoli Felsége betegségének további kedvező folyama, semmi változás által sem háborgattatott. Bécs, febr. 27-kén 7 órakor este. A hadsereg fősegéde a katonai parancsnokok és helytartókhoz. 0 cs. kir. Apostoli Felségének igen nyugodt és üdítő álma volt, és a javulás örvendetes haladást tesz. Bécs, február 28-án, reggeli 7 órakor. Rendelet Ó cs. k. Főherczegségétől Magyarország hadi és polgári kormányzójától 1853 - ki január 1-jétől 29,812 sz. a., melylyel a vallás- és közoktatási cs. k. ministeriumnak 1852 december 12-kén 12,893 sz. a. kelt kibocsátványa szerint a cs. k. Apostoli Felségének 1849 augustus 25-ki legfelsőbb határozványával szentesitett alább következő törvény a gymnasiumi tanítóhivatalra jelöltek vizsgálata iránt, közzététetik. Ideiglenes törvény a gymnasiumi tanítóhivatalra jelöltek vizsgálata iránt. (Folytatás.) 3. §. Vizsgálati követelmények átalában. Hogy a jelölt gymnasiumi alkalmazásra általában képességet nyerjen, először a gymnasiumi oktatásnak valamely főkörében próbatét által oly alapos ismereteket kell tanusitnia, miszerint e körben az egész gymnasiumon át sikeres oktatást adhatni képesnek bizonyuljon; másodszor oly átalános műveltségi fokot kell kimutatnia, mely őt a gymnasium minden egyes tantárgyai viszonyának és kölcsönös egymásba vágásának helyes fölfogására és méltánylására képesitse. 4. §. Az oktatás főkörei vagy csoportozatai. A gymnasiumi oktatásnak azon főköreiül, melyeknek, alapos tanulmányozása, elegendő átalános műveltséggel párosultan a gymnasiumi állomásokra bocsáthatóságot megalapítja, következők tekintendők: 1. A nyelvtudományi kör, azaz: a latin és görög nyelv s irodalom. Nem követelendő, de mind a nyelvtudományi, mind a tanítási nyelv fölött adandó oktatás érdekében sürgetőleg óhajtandó, hogy azon vizsgálandók, kik magukat nyelvtudományi, oktatásra szánják, egyszersmind tanítási nyelvekre (2. §. 1. d) oly alapos tanulmányt fordítottak legyen,mely őket az e fölötti oktatásra minden gymnasiumi osztályokon keresztül képessé tegye ; ellenben határozottan kívántatik, miszerint arra, hogy az a fölötti oktatást legalább az algymnasiumra nézve elvállalhassák, elegendő ismeretet tanúsítsanak. 2. A történelmi és földleírási kör 3. A mennyiségtani és természettudományi kör. Miután e kör három főtárgyat foglal magában, u. m. a mennyiségtant, természettant és természetrajzot, azért elégnek tekintendő, ha a vizsgálandó ezek kettejéből alapos tanulmányt, a harmadik tárgyból pedig csak a minden vizsgálandótól követelhető átalános ismeretséget bizonyítja. 4. Ellenben a bölcselet és azon oktatási nyelv tanulmánya, melyen a jelölt tanítani szándékozik, a fölnevezett három főkörrel nem létetik olykép egyenlővé, mintha a bölcseletnek vagy az oktatási nyelvnek s ennek irodalmának vagy mind a két körnek is alapos ismerete, különbeni átalános műveltség föltétele mellett, önállólag tanítói képességre jogosítna, hanem mind e két tanulmányhoz akár külön, kár együtt véve, az előbb nevezett három főkörök közöl még egy tárgy alapos ismeretének kell járulni, pp. a latin vagy a görög nyelv, vagy a mennyiség , vagy a természettan ismeretének s így tovább. Ez esetben azonban a történelem és földleírás, az azokban adandó oktatás természte szerint, egymástól el nem választathatnak. 5. Ugyanezen elv minden a gymnasiumban tanítandó más élő nyelvre is alkalmazandó. Vizsgálati követelmények különösen 5. §. a) Classikai nyelvtudomány. A nyelvészetben egész gymnasium élt végig adandó oktatásházi képességre, a vizsgálandótól nemcsak mind a két classikus nyelv nyelvtanainak alapos és biztos ismerete, s a latin nyelvre nézve latin írásbeli munkálatok által 11 1 és 13 §§.) kitüntetendő nyelvművészeti (imódi) ügyesség, hanem kiválólag a gymnasiumokhoz tartozó mindkét nyelvbeli remek irókbani terjedelmes olvasottság követelendő, tehát 1. latinban: Caesar, Livius, Salustius, Cicero, Tacitus, Ovid, Virgil, Horácz; görögben Xenophon, Herodot, Demosthenes kormánybeszédei, Plato, kisebb párbeszédei-, Homer és Sophocles - beni olvasottság; 2. a hitregetan nyelvészeti tanulmányaiban , álladalmi és magánrégiségekben, irodalomban , történelemben, versmértéktanban nem kell ugyan rendszeres terjedelmes tudatot, de igenis a lényegesnek áttekintőleges ismeretén, s azon legjobb segédeszközöknek ismeretségén kívül, melyek egy Niebuhr, Böckh, Müller é, s mások buvárlatait magukba fölvették és földolgozták, azokkal s nevezetesen a régiségekkel annyirai megbarátkozást követelni, miszerint várni lehessen, hogy a vizsgálandó a classikusok magyarázásánál dologi tekintetben is alaposság után törekvendik, s az egyest a hajdankori élet összes rajzával egybekapcsolni képes leendő. Algymnasiumokbani oktatáshozi képességre a nyelvtani biztosság épen oly mértékben követelendő, mint az egész gymnasiumon végigleni oktatásban, s ez a latin nyelvre nézve latin munkálatok által tanúsítandó; azonban az izmódi ügyességre nézve kevesebbet kell igényelni. Az olvasmány terjedelme körül a követelés oda szorítandó, miszerint a Tacitus, Virgil, Horácz, Herodot, Demosthenes,Plato, Sophocles-beli olvasottságtól el lehet állni. A 2. pont alatt, nevezett nyelvészeti tanulmányokban elég a lényegesnek annyi ismerete, mely az algymnasiumokban olvasandó clasikusokban dologilag értelmezendő helyek észre nem vevése, s azok magyarázatában felötlő botlások ellen megvédjen. 6. §. b) Történelem és Földleírás. 1. Arra, hogy a vizsgálandó a történelembeni oktatásra egész gymnasiumon át képességet nyerjen, megkivántatik, hogy a világtörténet körül időrendileg biztos átnézetet, a főesemények oknyomozatos egybefüggésébe belátást, s a történelem valamelyik főrészlete tekintetében a legjobb históriai segédeszközök gondos használatával szerzett jártasságot, azonkívül pedig az ó-történelemben és földrajzban bővebb és alapos ismeretet, s annyi nyelvészeti műveltséget tanúsítson, hogy a régi történet- és földleírást a nyelvészeti tanórákkal hasznos kapcsolatba tehesse. Hasonló részletességet és alaposságot kell követelni az összes osztrák hon történelme és államtana körül is. 2. Földleírásban a vizsgálandó az öszszes földnek természetes minősége és politikai fölosztása szerinti biztos átnézetét, az európai tartományoknak szorosabb ismeretét s Ausztriának földrajzáróli különleges ismeretségét mutassa ki. A vizsgálandó által jövendőben adandó oktatás sikerére nézve különösen fontos az, hogy földirászati tanulmányainak alapjául oly munkákat vett legyen, melyek által Ritter fürkészetes Legenda Ahmed. Al Kamel herczegről, a szerelem zarándokáról. (Angolból Washington Irwing után.) Bérczy Károly: Élt hajdan Granadában egy mór király, kinek csak egyetlen, Ahmed nevű fia volt. Ezt az udvaron ezek Al Kamel vagyis a „tökéletesnek”1 nevezek el, a benne már gyermekségében feltűnő ész-túlnyomóság kétségbevonhatlan jeleinél fogva. A csillagászok helybenhagyák e melléknevet , s oly kedvező jóslatokat mondanak a gyermekre, minek csak szükségesek, egy herczeget tökéletes és boldog uralkodóvá tenni. Csupán egy felhő lengett jövője fölött s még ez is rózsaszínű volt , hogy t. i. szerelmes természetű lesz s nagy veszélyeken kellend e szenvedélye miatt átmennie. Ha azonban a szerelem csábjaitól érett koráig vissza lehetendőt tartani, e veszélyek elenyésznek, s további életét háborgatlan boldogságban fogja tölteni. Minden ilynemű baj megelőzése tekintetéből a király nagybölcsen elhatározá a herczeget elzárt magányban neveltetni, hol nőaretet soha ne lásson, s e szót: szerelem, emlittetni se hallja. E végből az Alhambra fölötti hegy homlokzatán, magas falakkal kerített gyönyörű kertek közepette pompás palotát építtetett, ugyanazt, mely mai nap Generalife név alatt ismeretes. A fiatal herczeg e palotába záratott s a legtudományosabb és hidegvérübb arab bölcsek egyikének, Eben Bonabbennek gondja s nevelésére bizatott, ki élete nagyobb részét Egyptusban, hieroglyphek tanulása s gúlák és régi sírok kutatása közt tölté, s ki egy egyptusi múmiában sokkal több kecset talált, mint a legingerlőbb élő szépségek bármelyikében. A bölcsnek meghagyva jön, hogy a herczeget a tudás minden nemében oktassa, egyet kivéve, — a szerelemnek egészen ismeretlenül kellett előtte maradnia. — Használj fel minden czélszerű óvszert, mit jónak látsz, mondá a király, de tartsd eszedben ebben Bonabben, hogy ha őrködésed alatt fiam e tiltott tanból csak legkisebbet is eltanul, fejeddel lesz érte felelős. A bölcs Bonableen aszott vonásain e fenyegetésre száraz mosoly vonult át. — Legyen felséged szive oly nyugodt fiáért, mint enyém az — fejemért; oly embernek látszom-e én, ki e hiú szenvedélyből leczkéket szokott adni ? A bölcsész gondos felügyelése alatt a herczeg nagyra nőtt a palota és kert zárt körében. Fekete rabszolgák teljesiték parancsait, ocsmány némák, kik mit sem tudtak a szerelemről, vagy ha tudtak is, szavuk hiányzott erről beszélni. — Észtehetségeire különös gondot fordított Bonabben, s Egyptus elvont tudományaiba kezdett avatni, de ezekben a herczeg nem nagy előmenetelt tőn, s csakhamar kiderült, hogy a bölcsészeihez nincs hajlama. Egy ifjú herczegre nézve azonban, meglepőleg hajtható volt, kész minden tanácsot elfogadni, s többnyire az utolsót követni. Elnyomta ásitásait s türelmesen hallgató Eben Bonabben tudós hosszú értekezéseit, mikből a tudománynak némi felületes máza reá is ragadt, s igy érte el szerencsésen huszadik évét, mint valóságos csodája a herczegi okosságnak, — de a szerelemről sejtelme sem volt. Ez időtájban azonban a herczeg viseletén némi változás mutatkozott. Végkép abbahagyta tanulmányait, s inkább a kertben sétált, vagy a csermelyeknél mélázott. Egyéb műtanok között kevés zenét is tanult, s ez most idejének nagy részét foglala el, s költészeti hajlama feltűnővé lett. A bölcsőben Bonabben megszeppent, s e haszontalan szeszélyeket algebrai szigorú feladatokkal akarta belőle kiűzni — a herczeg azonban csömörrel fordult el ezektől. — Nem szenvedhetem az algebrát, mondá, kínoz nekem és utálat. Valami inkább szivhez szólót szeretnék. A bölcsőben Bonabben szavakra aszott fejét rázta. — Itt a philosophiának vége van, gondolá. — A herczeg felfedezte, hogy szive van. — S ezután szorgosan kémlelő növendéke lépteti s tapasztaló, hogy véralkatának rejlő fogékonysága működésben van s csak tárgyat keres. Érzelem - részegültségben, melynek okát maga sem tudta, járta be Generalife kertjeit; édes ábrándjaiban néha órákig elmerengett, majd lantját vette elő s mélabús dallamokat vert rajta s ismét félreteve és keserves sóhajokba tört ki. E szeretési hajlam fokonkint lelketlen tárgyakra is kiterjedt: voltak gyöngéd figyelemmel ápolt kedvencz virágai; aztán különféle fákhoz kezdett ragaszkodni s ezek közt különösen egy szép növésű és hulló lombozatához, melyre bőven pazérlá szerelmi ömledezéseit, nevét héjjába vésve, ágaira koszorúkat függesztve, s lantkiséret mellett dalokat énekelve dicséretére. Eben Bonabben megijedt növendékének e nyugtalan állapotán. A tiltott tan örvénye szélén látta őt már ahol a legcsekélyebb véletlen, is elárulhatja neki a végzetszerű titkot. Mind a herczeg biztosságáért, mind pedig saját fejéért remegve sebten ragadátt ki a kert csábjai közöl, s a Generalife legmagasabb tornyába zárta el. E torony díszes lakosztályokat foglalt magában s csaknem határtalan távolbai kilátással birt, de egyszersmind igen magasan is állt amaz édes légkör és bájoló lugasok fölött, mik Ahmed fogékony kedélyére oly veszélyes hatást gyakoroltak. (Folytatása következik.) 52 Marcius 1-én 1853. s a földleírásnak általa kivívott rangasb tudományos jelentősége az egész földirászat körén elterjesztettek s közvagyonná tétettek. 3. Az algymnasiumokbani történelmi oktatásrai jogosítványhoz az ó-történelem s ennek nyelvészettel kapcsolata körüli külön követelések mellőzendők Földleírás tekintetében a vizsgálandó irányában! igények ugyanazok maradnak.Folytatása következik.) Az 1852 aug. 15-ki 1. f. szabadalmi nyiltparancs értelmében , következő szabadalom-osztások tétetnek közzé: 1. A cs. k. keresk. ministerium 7 11 er Nathan , lembergi kereskedőnek , jelenleg Bécsben (belváros 185. sz.) kizáró szabadalmat adott egy találmányra és javításra a nap- és esernyőkben ,,biztossági esernyők 11 czim alatt , az 1852 aug. 15-ki legfelsőbb szabadalmi nyiltparancs határozmánya szerint öt év tartamára. A nyílt szabadalom-leírás a cs. k. szabadalmi levéltárban mindenki általi megtekinthetés végett őriztetik. Bécs, febr. 6. 1853. — 10,117/H. sz. a. 2. Beständig Kelemen építészeti mérnöknek a lustenaui hajóműhelyben Linz mellett, (lakik Lustenauban 84. sz. a.) kizáró szabadalmat egy rajzkészülék találmányára „Hom e o g ra ph“ név alatt, a perspectiv tervek legpontosabb felvételére, magasság-mérésekre, növényrajzok másolására, gépekre stb. a legegyszerűbb és leghelyesebb mód szerint egy év tartamára. A nyílt szabadalomleirás a cs. k. szabadalmi levéltárban mindenki általi megtekinthetés végett őriztetik. Bécs, jan. 6. 1853. — 10,072 H. 3. Hemberger Jakab szabadalom-tulajdonosnak Bécsben (belváros 782 sz.) egy állítólagos javításra a székek vagy gépek szerkezetében „szárnyujj11 nevű orgánum által, a gyapot és minden rostos anyagok fonására, mely lényegben abban áll, sajátságos módon a fonalat, ezernát vagy szalagokat egy vagy több nyujtóhengerpár által kinyújtani, s dörzsölő korong által tetszés szerint forgó mozgásba hozni, — három év tartamára. A titokban tartandó szabadalomleirás a cs.-kir. szabadalmi levéltárban (10,175 H. sz. a.) őriztetik. 4. Kreuzer József, kereskedői ügynöknek Bécsben (belváros 450 sz.) állítólagos javításokra a vaspálya kocsik zugonyain, — egy év tartamára. A nyitva tartott szabadalmi leirás a cs. kir. szabadalom-levéltárban (10,176 . sz.) őriztetik. Bécs, jan. 14. 1853. 5. Ziegler Sándor, gépkovácsnak és szabadalom-tulajdonosnak Bécsben (Neue Wieden 480 sz.) egy találmányra a hölgyi festésük készítésében — egy évre. A szabadalomleirás, melynek titokban tartása kéretett, a cs. kir. szabadalom-levéltárban őriztetik (1999 sz.) A legfelsőbb rendőrhatóság egy rendszerezett rendőrbiztosi állomásra a pest-budai rendőr