Budapesti Hírlap, 1853. május (104-126. szám)
1853-05-04 / 106. szám
pengébe fülig beburkolva Szibériára emlékezteti az embert. A vidékekről jött tudósítások szintén téli színezetűek. Brussza környékén nem csak az olymp magas csúcsai, hanem még az alantabb fekvő előhegyek is hóval borítvák. Bosznia és Albániában néhol öles magasságú hó borítja a vidékeket. Sokszor létetett már panasz a posták rendetlen kezelése miatt, de mindannak ellenére számtalan visszaélések történnek még máig is. Így történt legközelebb is, midőn egy ifjú görög dandy a török postáról egy előkelő s ismeretes kereskedőháznak szóló levelet kivett, s a bele zárt 40 ezer piaszterre szóló váltót készpénzül átvéve odább állott." — a valódi tulajdonos a dologról pár nap múlva értesült más után váltójának megérkeztéről, de már ekkor későn járt, megtette ugyan lépéseit a rendőrségnél, de minden erélyes utánjárás sem tudott sikert mutatni fel. Tegnap két görög puszta gyanúra befogattatott a galatai vajda Mehemet bey által s miután egy kavaszt (rendőr) európai tengerésznek felöltöztetve, és fejét sebesültként bekötöztetve vezettetett eléjök, azt mondván, hogy ezen egyén bennük a szombaton éjjel történt hollandi hajó kifosztásánál jelen volt rablókat ismerte meg, ezek megrettenve rögtön kivallották, hogy ők részesei a rettenetes bűnnek, most a vizsgáló törvényszék előtt állnak, s reménybetni, hogy ezek által a czinkosok is kézre kerülendnek. Lord Redcliffe kíséretében van M. Layard is, ki a Ninive romjainál tett nagyszerű felfedezések által lett nevezetessé; ide jöttének czélja Stambul környékén is ilyszerű fürkészéseket tenni. A régi kor dicső műveinek minden tisztelője, s a tudományok minden barátja örvendeni fog, hogy végre e térre is figyelem fordittatik. Stambul, bár most is igen gazdag nagyszerű romokban, melyeket a letűnt múlt dicsőségének fejfájaként fenhagyott, hogy az utókor hálás fia felsóhajthasson a nagyság sír hantja felett, s bár minden fal s újabb épületek építészi anyaga között régi romtöredékeket fedezhet fel a vizsgáló, — mégis sok, igen sok van, mit elhantolt az idő. Csak a hyppodrom — hol egykor kétszáznál több remek szobor s emlék állott, igen sok régiségi emlékeket rejthet keblében ; azt mondják, L a y a rd úr most abban jár, hogy legelőbb is itt kezdhesse meg működését, s azon igyekszik, hogy ezen tér felásathatására engedélyt kapjon a kormánytól, mit a porta bizonyosan nem fog megtagadni. Aleppóból írják, hogy ott minden a legnagyobb csendben van, s az új kormányzó erélyes intézkedései kezeskednek, hogy a Horáni~^!g^f^gji,“tímmurr’'fi^jilit_nem találand visz-28-án Tedeum tartatván az austrai'a s __ Felsége szerencsés megmeneküléseért, ezen isteni tiszteleten minden külhatalmak képviselői jelen voltak. A libanoni és horáni hírek még mind számoritók ; mindennap hallani karavánok kirablása s utasok kifosztásáról. A hadi készületek Bajrutban, úgy mint Damaskusban a legnagyobb erélylyel folynak. Kecskemét, april 30. Úgy hiszszük, hogy a hírlapi levelezőnek leginkább feladata és kötelessége azon tárgyakat juttatni köztudomásra, melyek valamely egyes hely érdekeitől nem elválva ugyan, de azokon mindenesetre felülemelkedve, egy egész vidék— megye vagy kerület — fontos, talán életkérdései közé tartoznak. Ily szempontból indulva ki, sietünk a következőket, e lapok hasábjain, az olvasó közönség elé adni. — Köztudomású dolog, hogy a Pest-Solt megyei főnöki hivatal, mint szintén a társas bíróság, amint fölállításuk idejekor Kecskemétre rendeltettek, úgy azóta mind e mai napig a mondott helyen székelnek. Most azonban, nemrégiben, Nagy-Kőrös városa 100.000 p. forintnyi ajánlatot tett a magas kormánynak, azon általa óhajtott esetre, ha a Pest-Solt megyei főnökség és törvényszék Kecskemétről, mint régi székhelyéről, az ő kebelébe tétetnék át. E minden esetre tekintélyes ajánlat által tehát Kecskemét városa mintegy fölhiva érezvén magát szintén áldozattételre, a legközelebb múlt hétfőn, tehát e hó 25-én a városháznál egy igen népes gyűlést tartott, melyben mintegy 150 tekintélyes polgárok venek részt. E népes és válogatott tagokból álló gyülekezet, áthatva azon eszmétől, miszerint valamikép e város, népessége, fekvése és egyéb tekintetekből, egyenesen hivatva van arra hogy a megyei főnökség és törvényszék falai közt maradjon, úgy másfelől azoknak ittmaradása csak jótékonyan hathat a városnak mind anyagi mind szellemi jólétére, egyhangúlag elhatározá a magas kormány elé a következő ajánlatot , illetőleg áldozatot vinni, azon esetre, ha a többször említett főnökség és törvényszék az ő kebeléből ki nem mozdíttatik. Kecskemét városa ugyanis először adni fog a megyeház építésére 21,000 p forint készpénzt és 9000 portnyi értékig vasútrészvényeket, tehát mindössze30,000 pfrtot; — továbbá a város legnevezetesb részén, hol a házhelyek □ öle legalább is 10 pfrtot megér, kisajátít egy 2000 □ ölnyi telket. E telken jelenleg egy épület áll, mely évenkint behozhat 810 pftot, tehát értéke 14,000 pfrtra számítható ; végre kisajátít ezen említett telek mellett még egy másik magánházhelyet, mely ismét középszámítással legalább is 10.000 pártot megérhet. Melyek szerint egybeszámítva az egészet, Kecskemét városa ajánl egészben mintegy 60 ezer forint értéket a fölállítandó megyeházra. Ha már most ez összeszámított észlelet egybehasonlitjuk a Kőrös *) Örömest hiszszük s dicsérjük t. ez. levelezőnk ez Ízlését, s ha ide a fővárosba érkezett hir igaz, miben nem is kételkedünk, hogy érdemes barátunk Kecskemét legjobb tánczosai közé tartozik, úgy teljesen meggyőződve vagyunk, miszerint a kecskeméti szépek örömestebb karolják át s hevítik őt, minthogy az érzéketlen asztalok körül üljenek. Szerk. 526 város által tett ajánlattal, meg kell vallani, hogy amaz ennél jóval nagyobb ugyan, azonban itt ismét nem kell feledni hogy Kecskemét már a régi időkben, még e század elején, tetemes áldozatokat tett a kormánynak, hogy nevezetesen építtetett egy lovardát, mintegy 12,000 pftot érőt, továbbá egy ezred törzsépületi kórházat, körülbelül 60,000 pártba kerültet, aztán raktárépületeket legalább is 50,000 pfrt erejéig, s több más középületeket. Mind e régebben tett áldozatokat nem oly czélból hozták elő, mint milyenből a régi hellén és római szónokok, saját vagy védenczeik ügyében, felemlegeték a tett érdemeket s kimutaták a csatákban kapott sebhelyeket. A szóban forgó kérdésre nézve fontosabb és messzebb terjedő érdekeknek kell dönteniök. Kecskemét nagy népessége, a városban lakó többféle hitfelekezet, annak, a megyét tekintve, Kőrösnél központibb fekvése, az itt számosabban szállásoló katonaság, terjedtebb kereskedés és forgalom és több más elő nem számlált okok kívánják sőt igénylik, hogy a főnökség és törvényszék továbbra is Kecskemét falai közt maradjon, — és mi bizton is hiszszük, hogy a magas kormány , mely a nép érdekeit, óhajtásait mindenkor fontolóra szokta venni, méltányolva különben is a város szép ajánlatát, Kecskemétet Pest-Solt megye székhelyéül továbbra is megtartandja. Ezen politikát tárgyazó kérdésről, eszmerokonságnál fogva, átmegyünk egy másikra, t. 1. a helybeli rel.iskola ügyére. E tárgyról többször volt már ugyan alkalmunk szólani e lapok hasábjain , de úgy vagyunk meggyőződve,hogy a nevelés ügye, útonszervezendő iskoláink állapota, haladási stádiuma annyira fontos és mindenkit érdeklő kérdés, hogy azokról nem lehet elég sokat írni. Még a múlt márczius hóban a t. tanhatóságtól egy értesítő rendelet érkezett az itt szépen működő református félgymnasiumhoz, melyben az egyház figyelmeztetik, miszerint a magas kormány a felgymnasiumokban minden esetre tizenkét tanár fölálállitását követeli. A ref. egyház e figyelmeztető leiratra válaszolandó, egy küldöttséget választott és bizott meg kebeléből, mely Pestre menvén budai cs. kir. helytartósági alelnök Augusz Antal méltóságánál s egyszersmind az újon kinevezett iskolai felügyelőnél, t. ez. Mikulás János urnál tisztelegjen. E küldöttség tagjai valának : t. Mikó László, helybeli ref. lelkész, Tormási Mihály, egyházi gondnok, Csereklyei János, egyházi pénztárnok, Muraközy József, h. ügyvéd s végre Szilágyi Sándor és Obernyik Károly gymnasiumi tanárok. A nevezett küldöttség kevéssel a húsvéti ünnepek után Pesten megjelenvén szerencsés volt alelnök, Augusz Antal ősltgánál megjelenhetni, ki is az levfigálásB'iumMM^^iiA—- beszédére avatott komolysággal válaszolván, a küldöttséget szép reményekkel biztatta az iskola jövője felől igy a tisztelgő tagok szent örömben úszva távozának a köztiszteletben álló alelnök ur őmlgától T. ez. Mikulás János úrhoz azonban, ki még ekkor Bécsből nem érkezik le, a küldöttségnek szerencséje nem lehete. — Most, mint értesitve vagyunk, a kecskeméti ref. egyház ismét két rendes tanárral akarja növelni az eddigiek számát, mely két tanári állomás alkalmasint ismét csőd utján fog betöltetni. — Valóban sajnálni lehet, hogy midőn a kecskeméti ref. egyház ennyit áldoz az iskola érdekében, a gazdagabb egyházgyülekezetek közöl eddig még egy sem nyita meg erszényét e szépen emelkedő félgymnasium gyarapítására. Íme, a debreczeni újra szervezett gymnasium alaptőkéjéhez ezrekkel járultak más egyházak, — pedig Debreczennek gazdag isko..........e is van. Az e superintendentiában levő egyházgyülekezeteknek át kellene már egyszer látniok, hogy ref. főiskola, — de aztán virágzó iskola — másutt nem lehet, mint Kecskeméten Erre több okok folynak be : nagy népesség, műveltség, gazdag középosztály stb. Föl tehát, mig idő van, járuljon kiki a szép, a mindnyájunkat egyenlőn érdeklő köz- és szent czélhoz! A húsvéti ünnepek után következett szép időben naponkint számos nép tódult ki városunkból az építés alatt levő vasúthoz. Valóban szép volt ott látni a népnek nem százait, hanem ezreit — városunk csinosabb műveltebb részével tarka tömegekben hullámzani fel s alá. Épen a vassíneket rakták le ekkor a töltés azon részén, mely a városhoz legközelebb van s hol a megállapodási hely leend. Szép volt látni a munkásságot és sürgést, mely a vasúton nyüzsgött. Szép egyszersmind elképzelni a fényes jövőt, mit, a többek közt, e vasút városunknak minden kétségkívül meg fog hozni. Most már a vassínek lerakása városunktól jó messze halad tovább tovább, gyorsan, akadály nélkül, úgy hogy egyszer csak azon hírrel lephetjük meg a közönséget, hogy vasutunk már kész! Az asztaltánczoltatás, mely jelenleg legdiatobb napi kérdés, nálunk csak kevés helyen sikerült. Mi legalább még egy asztalt sem láttunk vagy éreztünk tánczolni, de ez talán onnan is van, mert mi örömestebb tánczoltatjuk Kecskemét kellemes hölgyeit, már csak azért is , mert ezeket könnyebb tánczba vinni, mint az érzéketlen asztalokat. *) r. 1. Szászváros , (Erdélyben) apr. 23. tjr" Havazó áprilisünk van;a hó vastag gomolyokban hull alá; az oláh babonája azt tartja,hogy ilykor az ördögök nagyanyja rázogatja báránybőrös gubáját s annak szőröse lerongyollik ; ez még jó, de jaj szegény anyának, midőn esik s nap süt, mert akkor a román szerint: „az ördög döngeti nagyanyját“; s ezen hitben él minden olvasni nem tudó erdélyi román polgártárs ; már pedig olvasni tudó egyén egy román faluban csak a pap s az ottani eklézsia éneklő személyzete s még ez utóbbi is a dörgésről következőt mesél: Illyés próféta szekerezik az égben, csak fél keze van, mert a jobbat isten lecsapá, mivel igen sebesen vágtatott a föld feletti boltozaton, annyira hogy a földön az oda teremtett hernyók, az emberek , kezdenek megsiketülni. Boldog rómaiak! A románok szorgalmatosan állítják népszerű iskoláikat, s a tehetősebbek a ref. és lutheránusok tanodáiba jártatják gyermekeiket. Itt levetik babonáikat. A helybeli ref. tanodában is sok ily fiú tanulja a népszerű tant s a magyar és német nyelvet. Városunknak eddig dézmát kapott ref. és luth. papjai dézmaveszteségükben az 1851-dik évre ismét bő kárpótlást nyertenek. Szászvárosnak 1526, mások szerint 1536-tól máig 44 ev. ref. hitszónoka volt, s közöttük több volt püspök és mindenik egyetemet végzett tudor, kiváló bölcs és hirhedett tanár, vagy író, kik mások kirekesztésével rendelkeztek az erdélyi protestáns status egyházi viszonyairól. Örömünk vola e napokban egy 1620-beli oklevelet olvasni, melyet egy falusi román mestergerendája hasadékából csiptetett ki; ennek tartalma szerint Romoszi Miklós itten élt ref. pap Berény faluban vált hat jobbágy-családját a szolgaságból teljesen felmenti s minden általa kiosztott fekvőket a felszabaditottaknak örökösen átad. Közelebbről négy darab negyedik nagyságú eredeti színezett chinai festvényeket látunk, melyeket egy erdélyi tudományos férfi, kiről később értekezni fogunk, épen Chinából hozott rokonának. Egyik: „a vándorcsalád“ más: „házi isten“ ismét: „egy lovas katona“ és „az arany művesek“, gyönyörű vízfestés ivópapiron, melyen a színezet, és azok vegyületeremek, különösen mi az aranyozott és az „aranyművesek“ több mint húsz darab műeszközeik érerszinű és világos festését illeti. Kár ily képgyűjteménynek magánosak házainál elveszni. Párja ritkaság. Dr Toldy úr várjon vette-e Benkő József, Erdély Beliussának saját kezével irt „Tudósitás az Erdély históriája Íróinak magyar nyelven találtató kézírásaikról!“ müvét, melyet én küldöttem fel bizonyos barátomtól ? Benkő lemásolt müveiből alig van redeti kézirata bizonyosan alig két helyt töredékben. Küldeményem nemzeti kincs, s szeretném tudni, vájjon nem veszett-e el az utón ?! Napokban az itteni megyei cs. kir. törvényszék egy pár tagja ment ki egy zarándi faluba némely román utonállók felett rögtönbiróságot gyakorolni. Egyik kötél által végeztetett ki, másikát fiatal kora a haláltól megmentette. Ez utonállók meghallván, hogy egy ottani arany mosóczigány egy keblére akasztott vászon-zacskóban sok aranyport hordoz, útfélen megtámadák, terhétől megfosztották, miért mint utonállók, halálra ítéltettek. Erdélyben ez ritka eset. A városunktól a Kenyérmezőre menő országos utunk, mely ezelőtt Gyalmárfalun a Maros balpartján nem veszély nélkül vonult át, s mely most ezek kikerülésével Benczenczen jő ki, az ásatási terv szerint, gyorsan készül a számos munkáskezek alatt; tán még ez év folytán járható lesz. Ha fasorokkal is ki lesz diszesitve, gyönyörűvé válhatik. Szabó József volt vízaknai királybiró, utóbb hunyadmegyei lakos, s onnan több erdélyi országgyűlésen ismert conservativ követ, Vajda-Hunyadon e napokban halt meg. A piski hídon alól az után egy cseh kereskedő szekere és minden azon levő áruczikk, gondatlan gyufa-elrakás következtében, teljesen elégett. A helybeli cs. kir. megyei törvényszék nagy gyorsasággal működik. Elárasztja kérelmeivel a nép. Legtöbb kérelmes van oláh, szász ritka, és magyar is sok. Tagjai e törvényszéknek; elnök Mentberger; tanácsosok: Hollaki, Wagner, Rosmini, Haas, Mangesius, egy hely üres. Tudatom hogy hivatalszerü sorozatukat nem tudván, ily rendet csak én tevék, mint tollam alá jött. Ezek közt van erdélyi 4, más koronaországbeli kettő A kivételes törvények áthágása miatt cs. k. haditörvényszék m. hó 16-ról kelt utóbbi hirdetménye óta öt kevésbbé vétkes vádolton kívül elítéltettek: 1. Másodfokú felségsértés miatt Memmeimon elbocsátott katona két évi sánczmunkára könnyű vasban, Bessan a Jakab 26-ik gyalogezredbeli szabadságos közlegény hathavi, Matman Mátyás budai vinczellér négyhavi, Kovács Katalin, pesti napszámosnő, kéthavi börtönre vasban; 2. Engedélytelen fegyver, töltény, fegyver arkrészek birtoklása miatt: Sewetsek pestmegyei Örkényi biró és Rózsa József veszprémin, papkeszi földmives, mindegyik három havi, Trepak János pestm. baratsai erdőcsősz négyheti börtönre vasban , Pazek Zsigmond hevesm. pásztói ügyvéd tizennégynapi porkoláb fogságra. 3. Forradalmi emlékek, izgató kibocsátványok és czikkek birtoklása miatt: Otho Lajos budai aranymives űzheti porkolábfogságra vasban. 4. Ellenszegülés és sértő viselet miatt a hadrendőrség és más biztossági orgánumok ellen : Varga Mihály foglalkozás nélküli ellenkatona huszonöt botütésre, Schott Ágoston 4-ik gyalog ezredbeli szabads. közlegény négyheti, Röder János 5-ik tüzérezredi szabads. közlegény tizennégynapi fogságra vasban, Vaucker Károly rézöntőlegény Budán és Szakál Lajos pesti könyvkötőlegény mindegyik 8 napi fogságra. 5. Törvénytelen pénzjegyek eltitkolása miatt: Sipos Balázs pestm. fogtai mészégető 8 napi fogságra. Pest május 1. 1853. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Május 4. * A virág- és kertinövény-kiállítást rendező bizottmány m. hó 29-kén gyűlést tartván, a kiállítás megnyitása csütörtökre f. hó 5-re határoztatott, s az déli 12 órakor fog megtörténni, miután a kiállított virágokat s egyéb tárgyakat aznap esti hat óráig lehet megszemlélni. A kiállítás mindössze 4 napig tartand. A bemeneti dij 12 pkr. * Mátray Gábor, képcsarnok-alakitó egyleti titoknok jelenti: „Több oldalról érkezett tudakozódás következtében a nemzeti képcsarnokalakitó egyesület részéről tisztelettel kérettetnek mindazok, kikhez Ő cs. k. Apostoli Felsége I. Ferencz József legkegyelmiesebb Fejdelmünk s Albert cs. Főherczeg Magyarország hadi s polgári Fenséges Kormányzója képeiknek a magyar nemzeti muzeum számára megszerzése végett aláírási ívek küldettek , szíveskedjenek ezeket a közelebbi júniusban tartandó pesti vásárra beküldeni, s addig is a nevezett czélra szentelendő adományokat elfogadni, melyekről (miként az eddig befolyt öszvegekkel nagyobb részt már megtörtént) időnként s lehetőleg rövid tudósításokban a t. közönséget értesíteni el nem mulasztjuk.“ * A közoktatási ministerium Schirkhuber Móricz : „Az elméleti és tapasztalati természettan alaprajza“ czimű munkájának 3-ik kiadását a felső gymnasiumokban magyar előadásra tankönyvül ajánlani méltóztatott. * Magyarországi hgáldornagy és bibornok ő eminentiája elnöklete alatt augustus havában püspöki synodus fog tartatni, melyben a papnöveldék oktatásügyének emelését illető indítványok fognak tanácskozmány alá kerülni. * Szokolay István : „Az uj austriai polgári törvénykönyv magyarázata“ czimű igen keresett s főleg e törvénykönyv május elsejéveli érvénybe lépése által még nagyobb fontosságot nyert és kiterjedtebb szükséget képező munkájának folytatása a napokban került ki sajtó alól. E folyamat a második kötet második és harmadik füzetét együtt adja , s a törvény eredeti szövegével »«rviitt, halad az 1502-ik czikkelyig, mely az elévülésroli lemond nori viev annak meghosszabbításáról szól. * Emich Gusztáv bizományában közelebb Némedy Józseftől egy igen érdekes munka jelent meg : „Die Belagerungen der Festung Ofen in den Jahren 1686 und 1849.“ (Budavár ostromai 1686 és 1849-ben) hiteles tudósítások és naplójegyzetek után irva.A történésznek, valamint az olvasónak kitünőleg becsessé teszik e művet, a régi és uj ostrom tervének alaprajzai Fontana és Juvigni-től, melyek közöl a régi ostrom két terve külön borítékban, az utóbbié pedig magához a könyvhöz van csatolva. * Pesti képfaragó, Dunaiszky — nem rég egy plastikus művet fejezett be (Krisztus urunk, megfeszittetése előtt), melyet a hg prímás és bibornok ő eminentiája vásárlott meg; ez igen sikerültnek mondott szobormű, mielőtt Esztergomba szállíttatnék, közszemlére a mű kiállításban ki fog tétetni. * Miután nem csak művészettel él az ember, hanem kenyérrel is, megemlítjük, miszerint a hús és kenyér-árszabály e hóra változatlanul az előbbi maradt. * A Haramiák czimű uj dalmű adatása nemz. színpadunkon tegnapról közbejött akadályok miatt pár nappal továbbra halasztatott. B.Csaba. Az asztaltánczoltatással nálunk is több helyen történtek kísérletek különböző szerencsével. E sorok írója is három ilyennél volt jelen, sőt a műtéteiben maga is részt vett. Az elsőnek, melynél csupán férfiak, 28 és 52 év köztiek vettek részt, nem volt egyéb eredménye, mint, hogy az egyik, gyöngébb idegzetű lévén, 30 percz múlva ájuláshoz közel volt, mire —természetesen — a személylánczolat megakadt, s újra nem is ismételtetett. Végre másnap közlőnél gyűlt össze egy három 22—26 éves nőből és három 28—33 éves férfiúból álló társaság, mely egy fémezett varróasztalt körülült, melynek lábait üvegre, a székeket pedig selyemre helyezte. Az asztal már 3 óra múlva recsegett, 14 óra múlva több ízben egymásután éjszaknak és délnek mozdult, később éjszak felé álló vége nyugatnak húzódott, végre egyik, keleti oldala emelkedni , lapja pedig a földhöz közeledni kezdett, így hajlott le lassan egészen földig ; de természetesen e fekvő helyzetben nehéz volt a lánczolatot tovább is megtartani, s miután a kísérletnek különben is czélja csak az volt, hogy a jelenvoltak a sikerről meggyőződjenek, mi már az asztal megmozdulása által is megtörtént, a további kísérletekkel fölhagytak. (Közbirodalmi napló.) Bécs, május 2. A Császár ő Felsége által ma d. u. 2 órakor a Ferenczkapunál tartott nagy katonai díszszemle a legfényesebbekhez számitható, mikert Bécs valaha látott. Arra valmennyi Bécsijén környékén létező csapatok összevonása*, és el-