Budapesti Hírlap, 1853. június (127-152. szám)

1853-06-10 / 135. szám

értelme ellenére, valamely hajóhaderőnek enge­délyt ad­ia a Dardanellákon átmeneteire. — A bécsi cs. k. közkórházban három cho­­leraeset fordult elő, de melyek nem aggasztó jel­­­lemüek és kedvező lefolyásuak voltak. — A dunai fejedelemségekből érkezők a ke­reskedelmi ügyleteknek a hadi készületek miatti pangásáról panaszkodnak.­­ Egy rendkívüli utón ma érkezett diplo­­matiai sürgöny jelenti Konstantinápolyból, misze­rint a porta mindent elkövet, hogy az Oroszor­szággal­ differentia békésen elintéztessék. Azon hir, mintha a porta a franczia és angol hajóhadak­­­nak engedélyt adott volna a Dardanellákon átme­neteire, alaptalan ; ily engedély a fenálló szerző­dések szerint nyílt hadüzenet lenne Oroszország ellenében. — A brabanti hg. ő kir. fenségének egybe­kelése Mária főhgnő ő cs. fenségével nem pro­cura által, hanem mindkét magas jegyes jelenlé­tében fog végbe menni. Az egybekelési ünnepély napja még nincs meghatározva, de az mindene­setre augustusban fog megtartatni. A fenséges ara öltözékeinek julius végére elkészítése megpa­­rancsoltatott.­­ Az uj házalási nyiltparancs hatására vo­natkozólag a keleti koronaországok hatóságaitól alapos vélemény kivántatott fel, melyekből név­­szerint kitűnendő , váljon a szekérnek eltiltása a házalókereskedés üzésében, tekintve a fenálló viszonyokat , átalában czélszerűtlennek bizo­nyul-e be? — A főh­adi-parancsnokságnál f­uj ügyletfel­osztás, valamint a most már feloszlatott orsz. ka­tonai parancsnokságok egyesítése az illető hadsereg s hadtest-parancsnokságok és kormányokkal jun. 1 jén lépett hatályba.A négy hadsereg-parancsnok­ság és a két kormány, — mint a ,,Leipz. Ztg.“-nak Bécsből írják l­e naptól fogva minden ügyeket, akár tisztán katonai,akár administratív tartalmúak legyenek , közvetlenül a főhadiparancsnoksághoz intéznek. Az ügyek a hadseregi s hadtestparancs­nokságoknál és a kormányoknál három osztályban tárgyaltatnak; ezek állanak­­. a fő- (hadtesti-, kormmányzó segédtiszti hivatalból (Adjutantur) 2. a működési irodából (Operationskanzleg) és 3. az administratív osztályából. A kerületi parancsnok­ságok egyelőre jelen szerkezetükben maradnak. A pótlovazási- és ruházati felügyelőség, továbbá a tábori főorvosügyi igazgatóság, mint ilyenek feloszlattatnak, és mint alosztályok a főhadi pa­rancsnokság 3-ik osztályába mennek át. A tenge­részeti főparancsnokság jövő állását illetőleg a leg­felsőbb parancs később fog kiadatni. Úgyszintén a legfelsőbb katonai törvényszék, a katonai feleb­­bezési törvényszék, a fő­ tüzérügyigazgatóság, a fő­mérnökigazgatóság, a főszállásnagyi törzs, és az apostoli tábori vicariátus mindaddig jelen szer­kezetükben maradnak, míg a részletes szerveze­tükben indítványozott változtatások életbe nem lépnek.­­ Az „Austria“ a mostani ügyletpangás okai­ról szóló legutóbbi czikkét e szavakkal zárja be : „Nem lehet, úgymond, azon örvendetes tudósítást ki nem emelnünk, hogy Csehországban c­sak á­­rukelet kezd beállani, míg egyszersmind a kül­földi gyártmányok bevitelében tetemes kereske­­dés észrevehető. A jó aratási kilátások , a gaboa­­árak és egyéb élelmi szükségletek árának az által okozott leszállása, valamint az előrejárt meggaz­­dálkodás által előidézett szükséglet a ruha- és más kelmeneműekben az ügyletpangást remélhe­tőleg nem sokára b­ebb fogják szállítani. — Tegnap volt a csa­k a csendőrség Austriá­­ban felállíttatásának évnapja. 1850-ben nem so­kára a csendőr-ezredek szervezése után megkezdé ez institutio működését, mit minden várakozást fölülmúló siker követett. Mily hasznosnak bizo­nyult be a csendőrség minden tekintetben a köz­­biztonságra nézve, azt a működésükről időszakon­­ként kiadott kimutatások hangosabban bizonyítják, semhogy további észrevételre itt szükség volna. (Külföldi napló.) London, jún. 3. A „Daily News“ szerint az alsóház napirendjének végén különösen feltűnt a következő czikk : „Dudley Stuart lord a ház figyelmét felhi­­vandja Poroszországnak Törökország, egy oly ha­talmasság irányábani állására, melynek fenállása s függetlensége ő felsége , elődei által különös gondoskodás tárgyaiul jelöltettik ki.“ _Mint mondják, Salomons fölebbvitte a törvényszék azon ítéletét, melynélfogva kijelen­­­tetett hogy az alsóházban általa letett eskü nem volt elegendő. E szerint a felsőháznak bíróilag kellene nyilatkoznia az abjuratio- eskü törvényes­sége iránt, ez azonban csak a jövő ülésszakban fog történni. _Wiseman bibornok, a westminste­r­i érsek, tegnap részesíté a bérmálás szentségé­ben a párisi grófot a franczia kápolnában. U­­gyanekkora chartres-i ág először élt az úr­vacsorával. Az Orleans családon kívül számos francziák voltak jelen ez ünnepélyen , valamint a nápolyi, spanyol, portugáli s belgiumi köve­tek is. G­u­e 11 e apát, a hgek vallási oktatója, Wiseman bibornok megható beszédeket tar­tottak. Páris, jun. 4. Tegnap a császár megláto­gatá a középponti vásárcsarnokot (halles centra­les) valamint a Temple-t s az épülőfélben levő nyilvános für­dőket is. Este a császárnéval együtt jelen volt a Vaudeville - színházban a „Füles de marbre“ adatásán. _A senatus ülésszaka hihetőleg jövő ked­den fog bevégeztetni; tegnapi ülésében néhány törvényjavaslat szentesíttetett. — Nagyon beszélik, hogy a császárné ismét érdekes állapotban lenne. Ugyane tárgyban a­­zon sajátszerü hb­ szárnyal, mikép a császárné két gyermekkel lett volna viselős, kik közöl a constatirozott baleset következtében csak az e­­gyik veszett el, a másik pedig életben maradt.­­ Tegnap a satory-i táborban hadgya­korlatok tartattak, melyeknek programmja a py­­ramisok csatája volt. Páriz-­s Versaillesból szá­mos nép tódult oda ezen mutatvány szemlélésére. München, jun. 2. Miksa király ő figé­­nek Bécsbe érkezését most i. hó 18 vagy 20-ára bizton várják. — Hallomás szerint Kissingenben a középál­­lamok diplomatái congressust tartandnak, s Pford­­ien ministerelnök is részt veend abban. Roma, máj. 6. A „Débats“ szerint a jeru­­zsálemmi szent János protestáns rend reorganisa­­tiója Poroszországban nagy visszatetszést szült. A „Journa des Debats“ emlékezetbe idézi, hogy a régi máltai vitézrend az egyházi államokban már régebben vissza van állítva. A rendnek mindazon jószágai, melyekkel 1798 előtt birt, visszaadattak. Azok értéke mintegy 100 millió frankra megy, s azokat a rend főméltóságai és lovagjai, kik közé még folyvást új tagok vétetnek föl, közösen bír­ják. A rendtagok magukat a Villiersek, de l’ Isle, d’Adam és a Lavalettek legitim utódjaiul tekin­tik. A szüzességre és a hitlenek elleni harczolásra megesküsznek, s egyelőre a rend jövedelmeit lelkismeretesen kezelik. — „Tamás bátya kunyhója“ az egyházi ál­lamokban eltiltatott. B­o­lo­g­n­a, máj. 31. A cs. k. katonai ható­­­ság egy bocsátványa által, az 1849-ki forrada­lomban compromittált 13 egyént, köztük Saffi Aurél extriumvirt felszólítja , hogy három hó alatt a törvényszék előtt jelenjenek meg, külön­ben in contumaciam el fognak ítéltetni. Florencz, máj 26. Guerazzi felségá­­rulási pere, mely végéhez közeledik, az általános figyelmet ismét fölébreszté, minthogy Guerazzi a tegnapi és tegnapelőtti nyilvános ülésben az ellene felhozott vádakat megczá­folni üg­ykezett. Florencz, jun. 4. A „Societa dei Geor­­gofili“ név alatt ismeretes társaság felállásának évszázados ünnepét holnap ülendi. Turin. Az elszegényedés Savoyenben rendkívül terjed. A legc­áfolhatlanabb bizonyíté­kát a n­omor növekedésének a hazai földjökhöz oly benső sze­rzettel ragaszkodó savoyardok közt, szolgáltatja a kivándorlás példátlanul nagy ará­nya, mi már nem csak egyes tartományokra, ha­nem az egész Savoyenre kiterjed. Most már nem csak kőmivesek, kőfaragók, házalók stb. költöz­nek el, évenkénti körútra, annak végeztével a ha­zai tűzhelyet újra látandók, hanem számos csalá­dok örökre hátat fordítanak az országnak. Való­di elnéptelenedés állt be, és Savoyen a szerencsét­len Izland sorsára jutand. Minden szilárdság-hiány a kormány, s minden tétovázás a közvélemény részéről siettethetne oly eseményeket, miktől mindenki retteg, s kü­lönösen arra indítná Oroszországot, hogy még tovább haladjon egy oly politika útján, mely­ről még most nem lenne lehetetlen visszavo­nulnia.“ — A „Chronicle“ minden jót remél Fran­czia-­s Angolországnak a keleti ügybeni egyet­értésétől. — „Ha elismerjük“ — úgymond — „mikép e két hatalmasságnak egyenlően érde­kében áll, a béke s az európai súlyegyen fen­­tartása, ezt most már csak úgy eszközölhetik, ha egyetértőleg erélyesen ellenállanak Oroszország Törökország elleni megtámadásainak. Alaptalan azon állítás, mintha ez kizárólag angol kérdés lenne. Franczia-­s Angolország egyenlően érde­­kelték egy átalános katastropha elhárításában, s annak meggátlásában, hogy az orosz császár ne nyerhessen túlnyomó befolyást a földközi tenge­ren. — Egyedül közös működésük mentheti meg Törökország függetlenségét. — Mi hajlandók va­gyunk hinni, hogy semmi versengési érzelem sem vonta le közös törekvésük hatását. — Még eddig semmi sem történt, mi feljogosítna arra, hogy kételkedjünk Francziaország lejális közre­­munkálásáról, Törökország függetlensége érde­kében. Ha jól vagyunk értesülve, e tekintetben nemigen van okunk félelemre. — A valódi ve­szély ama szélső helyzetben van, melybe a pé­­­tervári udvar jutott, s melyből nem könnyen le­het kimenekülnie. Azonban minden akadályok da­czára sem lehet róla kételkedni, hogy a nyugati hatalmasságok egyetértő működése meghiúsít­hatja Oroszország törekvéseit, bármennyire szá­mítson is ez utóbbi a panslavismus erélyére, s a görög hierarchia közremunkálására.“ K­ÜLFÖLD. Anglia London, jan. 4. A felsőház tegnapi ülé­sében , Malmesbury gróf a külügy­­­miniszert arra kérte, hogy közölje azon szerződés termé­szetét, melyet Hotham Lopez tábornokkal s a Paraguay-i kormánynyal kötött, a Parana folyam megnyitása tárgyában. — Clarendon gróf vá­laszoló, mikép e szerződés intézkedik a folyam­nak bizonyos pontig megnyitása, az élet s tulaj­don biztosítása, a vallás és kereskedés szabad gyakorlata iránt, s minden tekintetben meggyőzik azon javaslattal, mit Malmesbury gróf Hotham­­mal közlött. — Az alsóház tegnapi ülésében elhatároz­tatott, mikép a jövedelem-adóra vonatkozó bili létfőn fog harmadszor felolvastatni. — Erre Wood Károly engedélyt kért az indiai kor­mányzásra vonatkozó bili előterjeszthetésére, s hosszasan kifejté a kormány reform-tervét. — Az indiai társulat jelen szabadalom-levele — mint tudjuk — jövő évi áprilben le fog járni. A mi­nister által előterjesztendő bili nem foglal magá­ban lényeges módosításokat, csupán a társulat ál­tal választott igazgatók száma fog­­ 2-re leszál­­­líttatni. Ehez járul még a korona által kinevezett 6 tag, kikre nézve megkivántatik, hogy legalább tíz évig szolgáltak legyen Indiában, úgy hogy az új igazgatóság 18, nem pedig mint eddig 24 tag­ból állana. Továbbá a javaslat szerint a ben­­g­á­l­i­a­i kormány különválasztatnék az átalános kormánytól, ezen elnökség számára egy alkor­mányzó neveztetnék ki, s az igazgatók feljogo­­síttatnának arra, hogy az Indus kerületeiben új elnökséget alakítsanak. Az indiai törvényhozó tanács hatalma kiterjesztetnék, s egyszersmind két biró adatnék e tanácshoz. — Ezek a javaslat főpontjai. — A ház hétfőre tűzé ki a bili tárgya­lását. — Disraeli kijelenté, mikép leg­közelebb indítványt teend az ország pénzügyi helyzete iránt. — A „Globe“ ma így nyilatkozik: — „Noha némelyek azt állítják, m­ikép­pencsikoff herczeg kénytelen volt felsőbb utasításoknak engedni, é­­pen nem lepne meg bennünket egy oly felvilá­gosítás, melyből az tűnnék ki, hogy a herczeg túlment utasításain. — De habár ragaszkodnék is az orosz császár az általa elfogadott politikához, a többi európai hatalmasságok bizonyosan nem fognak lemondani a legfontosabb érdekekről bármely hatalmas fejedelem kedvéért.­­ Senki sem mondhatja, hogy kormányunk nem tanúsí­tott türelmet s mérséklést, ezen ügy kezdete óta A miniszerek legutóbbi nyilatkozataiból látjuk hogy ők ragaszkodnak politikájukhoz; a közvéle­mény számít szilárdságukra, s ők viszont bizo­nyosan számíthatnak a nemzet támogatására. — Francziaország Páris, jan. 4. A legutóbbi napok hábor­gásait ma némi szélcsend válta fel a politikai kö­rökben. A lapok átalánosan a békét magasztalják, s kijelentik, hogy az nem fog megháboríttatni. Még maga Granier de Cassagnac is a „Con­­stitutionnel“ egy újabb czikkében békés szellem­ben nyilatkozik. „A „Journal des Débats“— úgy­mond — „tökéletesen félrevezeté a közvéleményt a keleti kérdés helyzete iránt, már­pedig a józan közvélemény sokkal becsesebb eleme a kormányok erejének, semhogy szükséges ne lenne azt a he­lyes útra visszavezetni. — A „Débats“ Mencsikoff herczeg kivánatait úgy tünteti föl, mint a világon legtermészetesebb s legegyszerűbb dolgot, míg azokat egyetlen európai kabinet sem helyesli, míg a legfontosabbak azokat Törökország függet­lensége súlyos megsértésének tekinték. A „De­bats“ az európai kabineteket úgy tűnteté föl, mint a­melyek épen nincsenek kibékítő szellem által lelkesítve, megtagadván Oroszországtól azt, mi nekünk megadatott; mig semmi hasonlatosság sem létezik a latinok fölött általunk gyakorlott protectoratus, s a görögök fölötti protectoratus közt, úgy a mint azt Mencsikoff herczeg jegyzéke formulázta. — Végre a „Débats“ a kabinetek Oroszország irányábani rész hangulatának bizo­nyítékát találta fel azon hirben, mikép­pencsikoff herczegnek tart. 16-ról kelt jegyzéke mindjárt akkor közzététetett Konstantinápolyban , míg a hatalmasságok csak május vége felé értesültek e jegyzékről.­­ Az orosz császár öt év óta sokkal több zálogát adta az európai közrendnek, sem­hogy őt sértés nélkül avval lehetne vádolni, mi­­kép ezt terjeszkedési érdekben meg akarja hábo­­ritni. Ezért azt kell hinnünk, mikép követének jegyzéke nem fejezé ki híven az ő gondolatát, s mi­­­kép ő csupán hatályos protectiót akart megnyerni a görög katholikusok részére, a nélkül hogy a szultán törvényes tekintélyét meg akarta volna sérteni. Világos, mikép e téren Törökország nem fog ellenszegülni, s minden kabinetek közt egyet­értés leend. — Az orosz császár lojalitása a ke­leti kérdést valódi álláspontjára vezetendő vissza, s az európai béke bizonyosan nem fog meghábo­ríttatni oly időpontban, midőn még annyira szük­sége van a nagy kormányok uralmára, a polgári­­sodás ellenségeinek ismeretes tervei ellen.“.. . A „Moniteur“ közli Billaultnak, a tör­­­vény­hozó­ testület elnökének a császárhoz inté­zett jelentését, melyben előszámlálja e testület­nek az ülésszak folytábani munkálatait, s kiemeli a megszavazott főbb törvények tárgyát s fontos­ságát. — „Átalában, Sire!“ — ezek a jelentés végszavai — „a törvényhozó­ testület ezen ülés­szak folytában is legálisan csatlakozott mindahoz, mit felséged bölcsesége a közjóra tervezett; idejét munkáján használta fel; igaz, hogy szavaink kí­vül nem ütöttek oly nagy zajt mint hajdan; azon­ban a politikában szintúgy mint az iparban, nem azok a legjobb kerékművek, melyek legnagyobb zajt csinálnak. 3 .A hónapi ülésszakunk termé­kenyebb volt, mint számos oly ülésszakok, melyek két annyi ideig tartottak, s tiszttársaim szétosz­­lásuk alkalmával azon kielégítő hazafias öntudatot vitték magukkal, mikép a kormánynyal egyet­­értőleg hatályosan munkáltak az ország javára Németország, Berlin, jun. 4. A vámegyleti conferentiák f. hó 16-ára lévén egybehíva, szükség ismét Kö­­zép-Európa e legfontos a keresk­­ügyére vetni fi­gyelmünket. Tárgyalási anyag bizonyosan nem fog hiányzani, valamint hogy a szakértők feliratai és kérvényei már számos pontot is érintettek, melyekre nézve a vámegylet kifejtést igényel. Minden kivánatok ugyan a dolog természete sze­rint most sem,—ámde sok fog bizonyosan e confe­­­rentiákon teljesittetni, mit szükséges haladásnak kellene a kereskt­politikai téren jellem­zeni. A .Voss Zty a porosz kormány e részbeni czélzatai iránt emlékezetbe hozza, mikép a keresk.­minis­ter a kamrák előtt kinyilatkoztatá,hogy a vas be­viteli vámjának leszállítását fogja a conferentiá­­kon sürgetni. A „V. Zig“ erre nézve azon óha­ját fejezi, hogy ha e vámleszállítás megtörténik, ez liberális módon történjék. Erre nézve egy jannoverai szakértő jelentéséből felhozza, hogy egy 469 */2 terhű vasalkatú hajó a vámegylet vas­­­vámjánál fogva 7 tr. 17 e. gr. 6 f.-rel többe kerül terhenként. Ezenfelül emlékeztet e lap a porosz kormány m. mart. emlékiratára, melyben a ha­tározathozatal módja lényeges részt foglal el, ki­fejtetvén, hogy a vámegyletben fenálló azon elv módosíttatást igényel, mely szerint egy érvé­­nyes határozat hozatalára a teljes konferentiákon egyhangúság kívántatik. E részben a porosz kor­mány különbséget tesz alapszerződések, azok ki­vételes törvényei (vámtörvény, vámrend, vámta­rifa) és szabályzó rendeletek közt (kísérőlevél és raktári szabályzat), s az alapszerződésre nézve elismeri a szavazat-egyhangúság szükségét, szint­­úgy az új törvények kibocsátása, vagy a régiek módosításánál is. Ellenben szabályzati rendele­tek elhatározásánál szavazat­többséget kíván. Szintúgy kiemeli, hogy mely esetben lenne szük­séges az egyszerű többség s hol */1 és a/4, s egy­szersmind a szavazat­képesség aránya iránt to­vábbi kiegyezéseket tartott fen magának, azon­ban azonnal kijelölvén, hogy ezen arány sem teljesen egyenlő, sem a népesség szerint megha­tározandó ne legyen.­­ Egy második fontos pont az emlékiratban a gabna­forgalom rendsza­bályainak módosítása drágaság idejében, a­midőn a vámegyleti államok a gabnaforgalmat semmi oly rendőri korlátozásoknak alá ne­vezhessék, melyek más állambelieknek kevesbbé kedvezné­nek,­­ mint a hazai lakosoknak; s egyszersmind az államok azon joga, gabnát az egylet rovására vámmentesen külföldről bebocsátani, mihelyt a rozs ára 3 tallérra felszökött, azon esetre széles­­bittessék, midőn amaz ár csak még 2.A t. To­vábbá az egyleti consulságok felállítása sürget­­tetik. A nevezett lap legalább e pontoknak a je­len conferentiák általi elintéztetését reméli. — A,,Kreutzig“ a konstantinápolyi ügyek­ről újólag igy ír : „Mi már tegnap kifejeztük bi­zalmatlanságunkat a franczia és angol kormány jó egyetértése iránt a keleti kérdésben; mi azon alkalommal Egyiptomot hívtuk emlékezetbe s ma továbbá kérdezni szeretnők : vájjon Anglia és Francziaország egyet fog-e akkor is érteni, ha Lajos Napóleon főnököt fog a scheldei megye számára Brüsselben behelyezni, mihelyt az orosz császár zászlója az Aga Sophia kúpján fog len­geni ? Igen vagy nem ? Azonfölül a franczia-britt­­ó egyetértés minden gyakorlati jelentőségét el­veszti Poroszország és Austria részvétele által a konstantinápolyi lépésekben. Mi Konstantiná­polyban történik, semmi más mint a halogatás já­téka ; egy hatalom sem léphet fel Oroszország lát­szólagos tervei ellen, a rájákat utalmazni; azon­ban inkább vagy kevesbbé belátják a következ­ményeket, melyeket Oroszország terveinek sikere előidézne, s ezért a formához ragaszkodnak. A ha­logatás e játéka ugyan még csak rövid ideig foly­­tattathatik, mert épen abban fekszik az orosz állás ereje, hogy Oroszország igényei elvitázhatlanok s­ok következményei szükségesek és elidézhet azok lenek. Azon ok, mely a forma elleni kifogás alapjául vétetik, hogy t. i. az orosz protectorság a nagyur souverainitásán csorbát ejt, előttünk nem látszik a valódinak; magukra a hatalmakra nézve e kér­dés lehet jelentős, a magas portára nézve mind­egy, akár csak Oroszország, akár pedig ez által Anglia, Franczia, Poroszország és Austriával e­­gyütt történik ez.“ München, jun. 2. A „Voss. Ztg.“ biz­tos hallomása szerint a bajor kormány az austriai schweizi vitályban elvállalta a közbenjárói sze­­­repet. Hamis azon felfogás, úgymond e lap ma­gán közlése, mintha Bajorország ez egész ügyet a szöv.­gyűlés elé akarná vinni. E magán­közlés irányában azonban jó lesz a N. Münch. Zrgnak mint bajor hivatalos lapnak tegnapi számunk­ban közlött czikkét szemünk előtt tartani.­­ Ugyanezen lap szerint több lapoknak azon felfogása, mintha az austr. államférfiak a felsőrajnai püspökök vitájyában kormányaikkal, közbenjárólag akarnának fellépni, nem egészen helyes. Itteni ultramontán körökben nem hiszik az egyházfők engedékenységét, mert arra számí­tanak, hogy ez ellenszegülés s a Poroszország­ban a vegyesházasságokat illetőleg bekövetke­zendő vitályok Bajorországra vissza fognak hatni, s a bajor kormányt arra határozandják, hogy az itteni püspökség követelései iránt is engedékeny legyen. Mióta Philipps itt tartózkodik egyházme­gyéjében, az ultramontán párt tagjai már több­ször conferentiákat tartottak. Nevezetes azon je­­­lenség, hogy a bajor clerus nagy része a kor­mány mellett s a püspökök ellen van. — E közlés irányában figyelmeztetjük olvasóinkat K. Pro­­kesch-Osten Freiburgban mulatósára, mely vilá­gosan a mellett szól, hogy az austriai kormány az engesztelést, kiegyenlítést czélozza, a püspö­­­kök engedékenységére is kivánván hatni. Schwell, Genf városa a m. hó 30-kai választási harczban a kantoni kormány ellenében , köz­ségi függetlenségét kivívta. A végeredmény: a lelépett városi hatóság újra megválasztatása. 2446 kiosztott választó­jegy közöl 2445 volt az urnában; az ellenzék minden jelöltjeire, a lelé­­­pett községi tanácsosokra 1900—2000 szó esett. Így tehát a kormány megveretése bevégzett tény. E választásnak, mely első tényleges tiltakozás 707

Next