Budapesti Hírlap, 1853. augusztus (180-203. szám)
1853-08-05 / 183. szám
Pest, Péntek, Augustus 5-én 1858. Előfizethetni — helyben a lapkiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kunewalderházban, vagy a serkesi tégnél ugyanott 2-dik emeletben, vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazd levelük a czim. lakhely, s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz vagy szerkesztőséghez utasítandók. BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik e lap , hétfői s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre : 5 fr. 20 kr. A „Napi Tudósító“ -val együtt : félévre 12 frt, évnegyedre 6 frt 30 kr. Helyben : félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. A „Napi Tudósító“-val együtt: félévre 10 frt, évnegyedre: 5 frt. — A hirdetések ötmör halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszöriért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. HIVATALOS RÉSZ. Ideiglenes utasítás az árva- és gondnoksági vagyonnak a Magyar-, Horvát-, Tótországban, Erdélyben, a Szerbvajdaságban s a temesi bánságban létező árvabizottmányoknak pénztárszerű kezelése iránt. (Vége.) 15. §. A kiszolgáltatás teljesítése végett a pénztárhoz intézendő minden meghagyás , az árvabizottmány elnökének aláírása s a hivatalos pecsét reányomása mellett, a pénztárnak közvetlenül kézbesítendő, s a fél a megengedésről a hivatalos pecséttel ellátandó hasontartalmú végzés által értesítendő. Ha valamely kiszolgáltatás teljesítésénél különös jogi formaszerűségek tartandók szem előtt, azok a pénztárhoz intézendő meghagyásban határozottan kijelölendők, s a pénztár a meghagyás teljesítésénél szükség esetében, az árvabizottmány törvénytudó tagjának segélyével éljen. 16. §. Ha azon személy, kinek számára a kiszolgáltatás megengedtetett, a pénztári hivatalnokok előtt ismeretlen, ők a személy azonosságáról két ismeretes, bizalmat érdemlő tanú által győződjenek meg. A meghitt tanúk ez esetben kötelesek a vétbizonyítványt a pénztárőrök jelenlétében aláírásukkal ellátni, s egyszersmind azt, hogy ők az átvevő személyét ismerik, világosan megerősíteni. 17. §. Minden kiszolgáltatás csak a fél vétbizonyitványa mellett történhetik. Ha a fél írni nem képes vagy nem tud, általa kézjegye odamelléklendő, s ennek odamelléklése két meghívott tanú által, kik közöl az egyik a kibocsátó nevét írja alá, megerősítendő. Az eredeti végzés, mely által a félnek a kiszolgáltatás megengedtetett, ennek teljesítésénél a féltől elveendő. Oly végzések azonban, melyekkel a feleknek az árvabizottmány által folyó járandóságok fölvétele (4. §.) engedtetett meg, a felek kezei között hagyathatnak, s a pénztárnak, valahányszor a fölvétel történik, csupán előmutatandók. 18. §. Mindazon okiratokra, melyek a letételnél a letéti bélyeggel láttattak el, a kiszolgáltatásnál kiszolgáltatási bélyeg nyomandó , melynek következő szavakat kell tartalmaznia : „Kiszolgáltatott az N. N-i árvabizottmány pénztára által.“ A kiszolgáltatási bélyeg mindig az árvabizottmány azon tagjának őrizete alatt maradjon , mely az ellenzárt viszi (2. §.) 19. §. Ha valamely vagyonbeli összeg postán küldendő el, az árvabizottmány a pénztárral a kiszolgáltatási meghagyáson kívül, azon letisztázott iratot, vagy más ügydarabot is közölje, mely a kiszolgáltatott összeghez melléklendő. A pénztár ennekutána a postára a föladást eszközölje, magát a posta-feladási revénynyel fedezze, s a kiadásnak a naplóba iktatása után az árvabizottmány ügydarabjának foglalmazványára azon számot, mely alatt a tétel a naplóban előfordul, jegyezze föl. 20. §. Minden bevétel és minden kiszolgáltatás a naplóba tüstént beiktatandó. Minden bevételek és kiadásokról, akár az egyes árvákat akár a közös árvapénztárt illessék, csupán egy napló az I. sz. minta szerint következő módon vezetendő. Az első hasáb a bevételi és kiadási tételeknek minden évbeli január 1-jétől december utolsójáig folyó számait tartalmazza. A másodikba mindegyik tételhez tartozó mellékletek számai iktatandók (25. §.) A harmadik a főkönyv kötet- és lapszámának följegyzésére van rendelve, hová a tétel átiratik. A negyedikbe a bevétel vagy kiadás napja, a letevő vagy átvevő neve, az árvatömeg, melyet a tétel illet, s a bevétel vagy kiadás minősége iktatandó. Minden készpénzbeni letétek, melyek nem pengő pénzben történnek, erre vezetendők vissza s csak ebben számítandók. Azon közpénzalapi kötelezvényeknek, melyek mellett kamatszelvények léteznek, átvételénél és kiadásánál, az azokkal együtt átvett vagy kiadott kamatszelvények száma is az arra rendelt rovatba mindig följegyzendő. A többi rovatokban végre a készpénz-, kötelezvények s egyéb ingóságokbeli bevételek és kiadások a mintában kijelölt megkülönböztetésekkel adatnak elő. 21. §: A naplónak a valóságos bevételi és kiadási tételeken kívül a pénztár őrizete alatt létező vagyonnak minden más szaporodását és kereszzülését is ki kell mutatnia , akár netalán kötött szerződések, a pénzbecs változása által vagy más módon keletkezett legyen is az. E szerint azon összeg, melylyel valamely követelés szaporodott vagy kevesbült, a körülményekhez képest a bevételbe vagy kiadásba teendő, vagy pedig a tőke az egyik értékben kiadásul, a másikban ellenben bevételül írandó. Ha az összegek csupán egyik árvatömegből a másikba, vagy valamely egyes árvatömegből a közös árvapénztárba vagy megfordítva adatnak át, ez a naplóban ugyan megjegyzendő, de az öszszeg a bevétel és kiadás hasábjaiban ki nem teendő. 22. §. Bejött vagy kiszolgáltatott kamatoknál, járadékoknál vagy tartáspénzeknél azon idő, melyre a fizetés teljesittetik vagy fölvetetik, s tőkekamatoknál a kamatláb is följegyzendő. 23 §. A napló füzetenként vezetendő , melyek közöl mindegyik egy havi szükségletre előre elkészítendő, s a használat előtt fonallal keresztül húzandó és mind a járási biróság hivatalos pecsétjével, mind pedig a járásbiró vagy helyettese hitelesítésével ellátandó. A naplónak minden teleírt lapja mind a két pénztári hivatalnok által aláirandó. A bevétel és kiadás fősommái mindegyik lapon összeszámitandók s a következő lapra átviendők. 24. §. Mihelyest a napló valamely hónapra berekesztetett, az az ahhoz tartozó mellékletekkel együtt, az árvabizottmány számtudó tagjának megvizsgálás és az okmányokkal összehasonlítás végett közvetlenül átadandó, ki is azokat helyeseknek találván, ennek megerősítésével és saját aláírásával ellátva visszaszolgáltatandja, hogy az az ügyek folytatásénál és pénztár megvizsgálásainál használtathassák. 25 §. A biróságnak a vagyon átvételét és kiszolgáltatását tárgyazó meghagyásai, a felek nyugtatványai s minden más okiratok , melyek a bevételi és kiadási tételeket igazolják, a napló mellékleteit képezik. Ezek azon naplói tétel számával, mely alá tartoznak, s ez alatt minden évben január 1 jétől december utolsójáig folyó mellékleti számmal megjelölendők, számrendben irománycsomóba rakandók és elleendők’. 26. § A naplóból a tételek naponként a főkönyvbe (számlakönyvbe) átirandók. Ez a l.sz. minta szerint vezetendő és a használat előtt a 23. §. szabálya szerint meghitelesitendő. Ebben mindegyik árva vagy gondnokság alatti számára saját számla nyitandó , melyben az egyik oldalon mind a közös pénztárom, mind pedig a részére a pénztárban különösen létező magán adóslevelek, közkötelezvények s egyéb vagyonbeli követelési tőkében s kamatban, a másik lapon pedig az ebbéli lefizetés kimutatandó. A számla mindegyik oldalának első hasábja, minden beiktatott tételek folyószámát tartalmazza. A másodikban azon tételekre nézve, melyek a követelési könyv tárgyát képezik (36. § ) ez utóbbinak azon lapja megjegyzendő, hol azok beiktattatnak. A harmadikba a letétel, vagy kiszolgáltatás napja, a letevő vagy átvevő neve, s a bevétel vagy kiadás oka és minősége följegyzendő. A következő hasábokban az egyes tételek öszszegei tőkében és kamatokban kiteendők. 27. §. A közös árvapénztár számára a főkönyvnek egy saját osztálya fordítandó, vagy az átalános főkönyvben saját számla nyitandó. Úgy az egyik, mint a másik esetben abba minden arra vonatkozó bevételek és kiadások a III. sz. minta szerint beiktatandók-28. § A valamely árva számára befolyó készpénzek, akár az őt sajátkép illető tőkék kamataiból, akár bármely más bevételekből álljanak is azok, ha a peres ügyeken kívüli eljárás iránt 1852 december 17. kelt utasítás (birod. törv. lap 263 sz.) 202 §. határozatai szerint számára külön nem hasznositandók, a közös árvapénztárba fektetendők be. 29. §. A közös árvapénztár minden árvának, mihelyest annak számára legalább 20 pengő forintnyi összeg folyt le, száztól ötöt tartozik kamat fejében fizetni. Oly összegektől, melyek egyenkint, vagy összesen 20 pengő forintot nem tesznek, s oly maradékösszegektől, melyek a befektetett összegnek 20-ak elosztása után keletkeznek, a közös árvapénztár nem köteles kamatot fizetni. 30. § A kamatfizetés csak egész hónapoként történik. Oly összegektől, melyek a hónap elseje és bezárólag tizenötödikéig folynak be, a kamatfizetés a legközelebb következő hónap elsejétől, oly összegektől pedig, melyek a hónap tizenhatodikétól annak végéig folynak be, csak a legközelebbi hónap lefolyta után kezdődik. 31. §. Ezen határozatok szerint mindegyik árvának vagy gondnokság alattinak számlájában, minden évbeli december 31-dikén a közös árvipénztárom követelésének ötszázalékos kamatjai, értékül írandók. Amennyiben a számadás berekesztésével fenmaradó kamatkövetelés magában véve, vagy az eddig kamatot nem hajtott maradékösszeg hozzászámításával 20 frtra rúg, azaz árvának vagy gondnokságalattinak számlájában a következő évre tőkekép jegyzendő föl s tőle 5 százalékos kamat fizetendő. 32. Mindegyik árvának vagy gondnokságalattinak vagyona csak annak kiszolgáltatásával szűnik meg kamatot hajtani. A pénztár azonban köteles, minden gyámság közelgő bevégződéséről az árvabizottmányt mindig kellő időben értesíteni; oly czélból, hogy a peres ügyeken kívüli eljárást tárgyazó utasítás 219. §-nak szabálya szerint, a nagykorúvá vált árva kielégíttetése eszközöltethessék, vagy ha ez lehetetlen volna, a vagyon az ő számára bíróilag letétethessék. 33. §. Ha az árvabizottmány a pénztárnak valamely árva vagy gondnokság alatti tömege tekintetében, valamely tilalom , zálogjog , átadás vagy más intézkedés följegyzését meghagyandónak, vagy valamely ilyen intézkedés kitörlését elrendelendőnek találja, a pénztár az ilyes rendeletet fölírni, (10. §.) és az illető tömegnél a főkönyvbe följegyezni köteles. Az ilyes meghagyások a bizottmány által mindig világosan s határozottan bocsátandók ki, s azon esetre, ha valamely tömeg több tételekből áll, világosan kifejezendő, váljon a följegyzés avagy kitörlés minden tételekre, vagy azok közöl melyikre nézve érvényes. A pénztár az ilyen meghagyás teljesítéséről a bizottmánynak mindig rövid írásbeli jelentést tegyen. 34. § A pénztár köteles mindenkinek szóbeli kérelmére, a számlakönyvből mindegyik árva vagy gondnoksági tömegről kivonatot adni, mely a három pénztárőr által aláírandó és a pénztári hivatalos pecséttel ellátandó. Az ilyen kivonatban azonban rendszerint csak az árvának vagy gondnokság alattinak még létező vagyona, s az arra nézve még fönálló följegyzések, akkép, a mint azok a főkönyvben léteznek , sorolandók elő. A feleknek azonban szabadságában áll valamely tömegről a főkönyvből terjedelmes kivonatot is kérniök , melyben annakutána minden letétek, kiszolgáltatások följegyzések és kitörlések is előadandók. 35. §. Az árvapénztárnál létező okiratok másolatai a feleknek, az árvabizottmány írásbeli engedelme következtében adandók ki. Sőt azoknak még az ilyen okiratok megtekintése is csak az árvabizottmány elnökének beleegyezésével engedendő meg. 36. § Úgy az egyes árvák, mint a közös árvapénztárnak akár magánadósoknál, akár közpénzalapokba befektetett minden vagyonától a használat előtt a 23. § határozatai szerint meghitelesített saját követelési könyv vezetendő a IV. sz. minta szerint. Abban minden adós számára egy lap nyitandó, melyen a naplóra és a főkönyv illető számlájára hvatkozás mellett, az egyik oldalra adósságának minősége, kamatolásának magassága és összege, a másik oldalra pedig a tőke és kamat fejében tett fizetés följegyzendő, oly czélból, hogy mindig, s különösen pedig az évi számadás befejezésénél, a tőke- s kamatbeli hátralék tüstént kitűnjenek. A közpénzalapoknál befektetett tőkék tekintetében a közpénztár , mely által ezen papirosok kibocsáttattak, nevezendő meg a követelési könyvben adós gyanánt. 37. §. Ha az adósok által a tőke- vagy kamatbeli fizetések kellő időben nem teljesíttetnek, a pénztár köteles ezt az árvabizottmánynak esetről, esetre bejelenteni, hogy ezáltal a késedelmes adós ellen a fizetés behajtása végett a kellő intézkedések, szükség esetében a törvényes kereset útján is megtétethessenek. A behajtás költségei azon tőkékre nézve , melyek a közös árvapénztárba tartoznak, ebből, a bizonyos árvákat vagy gondnokság alattiakat illető tőkékre nézve pedig, ez utóbbiak vagyonából előlegezendők. 38. §. Hogy az árvapénztárba befolyó minden vagyon, akár az egyes árvákat, akár pedig a közös pénztárt illesse az, mindig mielőbb hasznosíttathassék, a pénztár az árvabizottmánynak ülésről ülésre jelentést tenni köteles a felől, hogy a pénztárban a teljesítendő fizetések tekintetbe vételével, mely hasznosítható szabad pénzek léteznek, s mely tőkékre nézve kelljen azoknak közelgő visszafizetése miatt, az ismétt befektetésről gondoskodni. Egyszersmind vagy a pénztárnál, vagy pedig magánál az árvabizottmánynál, azon felekről, kik az árvapénztárbeli kölcsönért jelentkeznek , jelentkezésük sorrende szerint , minden az ügylet megkötésére nézve nevezetes pontok elsorolásával jegyzékek tartandók , hogy a bizottmány a pénzek hasznosítása iránti határozatainál arra figyelemmel lehessen. 39. §. Minden évi december végével minden számadási könyvek berekesztendők. A napló berekesztésének a már fenőbb előadott módon kell történnie, s a pénztárban valósággal létező készpénz, köz- és magánadóslevelek, drágaságok s egyéb ingóságok készletét kimutatnia. A főkönyv minden egyes számlájának berekesztésénél egyszersmind kimutatandó,hogy mindegyik árva vagy gondnokság alatti vagyonának a jövő évre feljegyzendő tiszta hátraléka mely közös árvapénztárom, s közpénzalapi papirosokban vagy magánadósokoni követelésekből, vagy mely más tárgyakból áll, minél a tételek minősége szerint a követelési könyvre kell utalni. Hasonlókép a közös árvapénztár számlájának berekesztésénél az abban létező tiszta vagyon állapota, a követelési könyvre utalva kimutatandó. A követelési könyv berekesztésének minden egyes adós tartozásának még hátralevő összegét tőkében s kamatokban kell kimutatnia. 40. § A főkönyv egyes számláinak berekesztéséből az V. sz. minta szerint az árvapénztár összes tartozási állapotának kimutatása, a követelési könyvből, a VI. sz. minta szerint az, összes árvapénztár követelési állapotának kimutatása elkészítendő Ezen két kimutatásból s a készpénzbeli pénztári állapot kimutatásából végre az árvapénztár mérlege a VII. sz. minta szerint összeállita.idó. 41. §■ A mérlegbeni tartozási állapotnak az árvapénztár fedezése végett létező követelési állapottak összehasonlításából a közös árvapénztárban keletkezett s a peres ügyeken kivüli eljárást tárgyazó utasítás 204. §-nak határozatai szerint tartalékpénzalapként kezelendő fölöslegnek tüstént ki kell tűnnie. 42 §. A számadási könyvek berekesztéséről a kimutatások (V. VI. és VII.) mindkét pénztári hivatalnok és az ellenzárt vezető tag aláírása mellett minden év lefolyta után legfölebb hat hét alatt az árvabizottmány elé terjesztendők. A bizottmány ezután a számadási könyvek megvizsgálását s az azokból készített kimutatások megbírálását köteles eszközöltetni a számtudó tag által Ez a leletről a bizottmánynak jelentést teend a végett, hogy annak határozata szerint a pénztári hivatalnokokkal a számadásban talált hiányok közöltethessenek s az iránt tőlük fölvilágositás kérettethessék, vagy a számadás valóditása után a felől nekik fölmentvény adathassák. 43. §. Az árvapénztár évenkénti mérlegének hitelesített másolatát az árvabizottmány a főtörvényszék elé köteles terjeszteni, mely is a netalán szükséges intézkedéseket megteendi, egyébiránt pedig minden mérlegeket összegyűjtvén, azokat további statistikai használat végett az igazságügyi ministerium elé terjesztendő Hasonlókép mindegyik árvabizottmány a mérleg hitelesített másolatát a megyei (kerületi) hatóság elé köteles terjeszteni, mely is azokat összegyűjtvén, netaláni megjegyzéseivel ellátva az országos politikai hatósághoz juttatandja. 44. §. Az árvabizottmány köteles évenként legalább egyszer a számtudó, s egy más, a járási vagy szolgabirói hivatal (jelenleg a járási biróság) elöljárója vagy ennek helyettese által meghatározandó tag által a pénztárt megvizsgáltatni, mely vizsgálat alkalmával a könyvek és a pénztár állapota szigorúan megbírálandó s meggyőződés szerzendő a felől, valljon minden tömegek teljesen s kellő rendben léteznek-e? Az árvapénztár rovancsolásait a járási vagy szolgabirói hivatal (jelenleg a járási biróság) elöljárója, vagy ennek helyet-