Budapesti Hírlap, 1853. augusztus (180-203. szám)

1853-08-05 / 183. szám

Pest, Péntek, Augustus 5-én 1858. Előfizethetni — helyben a lap­k­iadó hivatalá­ban, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kune­­walderházban, vagy a s­­­e­rkesi t­­é­­­gn­él ugyan­ott 2-dik emeletben, vidéken minden es. kir. posta­hivatalnál. — Az előfizetést tartalmazd levelük a czim. lakhely, s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz vagy szerkesztőséghez utasítandók. BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik e lap , hétfői s a főbb ünnepek utáni napokat ki­véve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félév­­r­e : 10 frt., é­v­n­e­g­y­e­d­r­e : 5 fr. 20 kr. A „Napi Tudó­sító“ -­val együtt : félévre 12 frt, évnegyedre 6 frt 30 kr. Helyben : félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. A „Napi Tudósító“-val együtt: félévre 10 frt, évne­gyedre: 5 frt. — A hirdetések ötmör halálozott sorá­nak egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszöriért pedig 4 kr. szá­­míttatik. — Egyes szám 20 pkr. HIVATALOS RÉSZ. Ideiglenes utasítás az árva- és gondnoksági va­gyonnak a Magyar-, Horvát-, Tótországban, Er­délyben, a Szerbvajdaságban s a temesi bánság­ban létező árvabizottmányoknak­ pénztárszerű ke­zelése iránt. (Vége.) 15. §. A kiszolgáltatás teljesítése végett a pénztárhoz intézendő minden meghagyás , az ár­vabizottmány elnökének aláírása s a hivatalos pe­csét reányomása mellett, a pénztárnak közvetle­nül kézbesítendő, s a fél a megengedésről a hiva­talos pecséttel ellátandó hasontartalmú végzés ál­tal értesítendő. Ha valamely kiszolgáltatás teljesítésénél kü­lönös jogi formaszerűségek tartandók szem előtt, azok a pénztárhoz intézendő meghagyásban hatá­rozottan kijelölendők, s a pénztár a meghagyás teljesítésénél szükség esetében, az árvabizottmány törvény­tudó tagjának segélyével éljen. 16. §. Ha azon személy, kinek számára a ki­szolgáltatás megengedtetett, a pénztári hivatalno­kok előtt ismeretlen, ők a személy azonosságáról két ismeretes, bizalmat érdemlő tanú által győződ­jenek meg. A meghitt tanúk ez esetben kötelesek a vétbizonyítványt a pénztárőrök jelenlétében aláí­rásukkal ellátni, s egyszersmind azt, hogy ők az átvevő személyét ismerik, világosan megerősíteni. 17. §. Minden kiszolgáltatás csak a fél vét­­bizonyitványa mellett történhetik. Ha a fél írni nem képes vagy nem tud, általa kézjegye oda­­melléklendő, s ennek odamelléklése két meghí­vott tanú által, kik közöl az egyik a kibocsátó nevét írja alá, megerősítendő. Az eredeti végzés, mely által a félnek a ki­szolgáltatás megengedtetett, ennek teljesítésénél a féltől elveendő. Oly végzések azonban, melyekkel a feleknek az árvabizottmány által folyó járandóságok föl­vétele (4. §.) engedtetett meg, a felek kezei kö­zött hagyathatnak, s a pénztárnak, valahányszor a fölvétel történik, csupán előmutatandók. 18. §. Mindazon okiratokra, melyek a leté­telnél a letéti bélyeggel láttattak el, a kiszolgál­tatásnál kiszolgáltatási bélyeg nyomandó , mely­nek következő szavakat kell tartalmaznia : „Ki­szolgáltatott az N. N-i árvabizottmány pénztá­ra által.“ A kiszolgáltatási bélyeg mindig az árvabi­zottmány azon tagjának őrizete alatt maradjon , mely az ellenzárt viszi (2. §.) 19. §. Ha valamely vagyonbeli összeg postán küldendő el, az árvabizottmány a pénztárral a kiszolgáltatási meghagyáson kívül, azon letisztá­zott iratot, vagy más ügydarabot is közölje, mely a kiszolgáltatott összeghez melléklendő. A pénz­tár ennekutána a postára a föladást eszközölje, magát a posta-feladási revénynyel fedezze, s a ki­adásnak a naplóba iktatása után az árvabizott­mány ügydarabjának foglalmazványára azon szá­mot, mely alatt a tétel a naplóban előfordul, je­gyezze föl. 20. §. Minden bevétel és minden kiszolgál­tatás a naplóba tüstént beiktatandó. Minden be­vételek és kiadásokról, akár az egyes árvákat a­­kár a közös árvapénztárt illessék, csupán egy napló az I. sz. minta szerint következő módon vezetendő. Az első hasáb a bevételi és kiadási tételek­nek minden évbeli január 1-jétől december utol­sójáig folyó számait tartalmazza. A másodikba mindegyik tételhez tartozó mel­lékletek számai iktatandók (25. §.) A harmadik a főkönyv kötet- és lapszámának följegyzésére van rendelve, hová a tétel átiratik. A negyedikbe a bevétel vagy kiadás napja, a letevő vagy átvevő neve, az árvatömeg, melyet a tétel illet, s a bevétel vagy kiadás minősége iktatandó. Minden készpénzbeni letétek, melyek nem pengő pénzben történnek, erre vezetendők vissza s csak ebben számítandók. Azon közpénzalapi kötelezvényeknek, me­lyek mellett kamatszelvények léteznek, átvételé­nél és kiadásánál, az azokkal együtt átvett vagy kiadott kamatszelvények száma is az arra rendelt rovatba mindig följegyzendő. A többi rovatokban végre a készpénz-, kö­telezvények s egyéb ingóságokbeli bevételek és kiadások a mintában kijelölt megkülönbözteté­sekkel adatnak elő. 21. §: A naplónak a valóságos bevételi és ki­adási tételeken kívül a pénztár őrizete alatt léte­ző vagyonnak minden más szaporodását és keresz­­­zülését is ki kell mutatnia , akár netalán kötött­­ szerződések, a pénzbecs változása által vagy más­­ módon keletkezett legyen is az. E szerint azon­­ összeg, melylyel valamely követelés szaporodott­­ vagy kevesbült, a körülményekhez képest a be­vételbe vagy kiadásba teendő, vagy pedig a tőke az egyik értékben kiadásul, a másikban ellenben bevételül írandó. Ha az összegek csupán egyik árvatömegből a másikba, vagy valamely egyes árvatömegből a közös árvapénztárba vagy megfordítva adatnak át, ez a naplóban ugyan megjegyzendő, de az ösz­­szeg a bevétel és kiadás hasábjaiban ki nem teendő. 22. §. Bejött vagy kiszolgáltatott kamatok­nál, járadékoknál vagy tartáspénzeknél azon idő, melyre a fizetés teljesittetik vagy fölvetetik, s tőkekamatoknál a kamatláb is följegyzendő. 23­ §. A napló füzetenként vezetendő , me­lyek közöl mindegyik egy havi szükségletre előre elkészítendő, s a használat előtt fonallal keresztül húzandó és mind a járási biróság hivatalos pecsét­jével, mind pedig a járásbiró vagy helyettese hi­telesítésével ellátandó. A naplónak minden teleírt lapja mind a két pénztári hivatalnok által aláirandó. A bevétel és kiadás fősommái mindegyik la­pon összeszámitandók s a következő lapra át­viendők. 24. §. Mihelyest a napló valamely hónapra berekesztetett, az az ahhoz tartozó mellékletek­kel együtt, az árvabizottmány számtudó tagjának megvizsgálás és az okmányokkal­ összehasonlítás végett közvetlenül átadandó, ki is azokat helye­seknek találván, ennek megerősítésével és saját a­­láírásával ellátva visszaszolgáltatandja, hogy az az ügyek folytatásénál és pénztár megvizsgálásai­nál használtathassák. 25 §. A biróságnak a vagyon átvételét és kiszolgáltatását tárgyazó meghagyásai, a felek nyugtatványai s minden más okiratok , melyek a bevételi és kiadási tételeket igazolják, a napló mellékleteit képezik. Ezek azon naplói tétel szá­mával, mely alá tartoznak, s ez alatt minden év­ben január 1 jétől december utolsójáig folyó mel­lékleti számmal megjelölendők, számrendben iro­mánycsomóba rakandók és elleendők’. 26. § A naplóból a tételek naponként a fő­könyvbe (számlakönyvbe) átirandók. Ez a l.­sz. minta szerint vezetendő és a használat előtt a 23. §. szabálya szerint meghitelesitendő. Ebben mindegyik árva vagy gondnokság a­­latti számára saját számla nyitandó , melyben az egyik oldalon mind a közös pénztárom­, mind pe­dig a részére a pénztárban különösen létező ma­gán adóslevelek, köz­kötelezvények s egyéb va­gyonbeli követelés­i tőkében s kamatban, a másik lapon pedig az ebbéli lefizetés kimutatandó. A számla mindegyik oldalának első hasábja, minden beiktatott tételek folyó­számát tartalmaz­za. A másodikban azon tételekre nézve, melyek a követelési könyv tárgyát képezik (36. § ) ez u­­tóbbinak azon lapja megjegyzendő, hol azok be­­iktattatnak. A harmadikba a letétel, vagy kiszol­gáltatás napja, a letevő vagy átvevő neve, s a bevétel vagy kiadás oka és minősége följegyzen­dő. A következő hasábokban az egyes tételek ösz­­szegei tőkében és kamatokban kiteendők. 27. §. A közös árvapénztár számára a fő­könyvnek egy saját osztálya fordítandó, vagy az átalános főkönyvben saját számla nyitandó. Úgy az egyik, mint a másik esetben abba minden arra vonatkozó bevételek és kiadások a III. sz. minta szerint beiktatandók-28. § A valamely árva számára befolyó kész­pénzek, akár az őt sajátkép illető tőkék kamatai­ból, akár bármely más bevételekből álljanak is azok, ha a peres ügyeken kívüli eljárás iránt 1852 december 17. kelt utasítás (birod. törv. lap 263 sz.) 202 §. határozatai szerint számára külön nem hasznositandók, a közös árvapénztárba fek­­tetendők be. 29. §. A közös árvapénztár minden árvának, mihelyest annak számára legalább­­ 20 pengő fo­rintnyi összeg folyt le, száztól ötöt tartozik kamat fejében fizetni. Oly összegektől, melyek egyen­­kint, vagy összesen 20 pengő forintot nem tesz­nek, s oly maradékösszegektől, melyek a befekte­tett összegnek 20-ak­ elosztása után keletkeznek, a közös árvapénztár nem köteles kamatot fizetni. 30. § A kamatfizetés csak egész hónapok­ént történik. Oly összegektől, melyek a hó­nap elseje és bezárólag tizenötödikéig folynak be, a kamatfizetés a legközelebb következő hónap el­sejétől, oly összegektől pedig, melyek a hónap ti­zenhatodikétól annak végéig folynak be, csak a legközelebbi hónap lefolyta után kezdődik. 31. §. Ezen határozatok szerint mindegyik árvának vagy gondnokság alattinak számlájában, minden évbeli december 31-dikén a közös árvi­­pénztárom­ követelésének ötszázalékos kamatjai, értékül írandók. A­mennyiben a számadás bere­kesztésével fenmaradó kamatkövetelés magában véve, vagy az eddig kamatot nem hajtott mara­dékösszeg hozzászámításával 20 frtra rúg, azaz árvának vagy gondnokságalattinak számlájában a következő évre tőkekép jegyzendő föl s tőle 5 százalékos kamat fizetendő. 32. Mindegyik árvának vagy gondnoksága­­lattinak vagyona csak annak kiszolgáltatásával szűnik meg kamatot hajtani. A pénztár azonban köteles, minden gyámság közelgő bevégződéséről az árvabizottmányt mindig kellő időben értesí­teni; oly czélból, hogy a peres ügyeken kívüli eljárást tárgyazó utasítás 219. §-nak szabálya szerint, a nagykorúvá vált árva kielégíttetése esz­közöltethessék, vagy ha ez lehetetlen voln­a, a va­gyon az ő számára bíróilag letétethessék. 33. §. Ha az árvabizottmány a pénztárnak valamely árva vagy gondnokság alatti tömege te­kintetében, valamely tilalom , zálogjog , átadás vagy más intézkedés följegyzését meghagyandó­­nak, vagy valamely ilyen intézkedés kitörlését el­­­rendelendőnek találja, a pénztár az ilyes rendele­tet fölírni, (10. §.) és az illető tömegnél a fő­könyvbe följegyezni köteles. Az ilyes meghagyások a bizottmány által mindig világosan s határozottan bocsátandók ki, s azon esetre, ha valamely tömeg több tételekből áll, világosan kifejezendő, váljon a följegyzés av­­­agy kitörlés minden tételekre, vagy azok közöl melyikre nézve érvényes. A pénztár az ilyen meghagyás teljesítéséről a bizottmánynak mindig rövid írásbeli jelentést te­gyen. 34. § A pénztár köteles mindenkinek szó­beli kérelmére, a számlakönyvből mindegyik árva vagy gondnoksági tömegről kivonatot adni, mely a három pénztárőr által aláírandó és a pénztári hivatalos pecséttel ellátandó. Az ilyen kivonatban azonban rendszerint csak az árvának vagy gondnokság alattinak még létező vagyona, s az arra nézve még fönálló föl­jegyzések, akkép, a mint azok a főkönyvben lé­teznek , sorolandók elő. A feleknek azonban szabadságában áll vala­mely tömegről a főkönyvből terjedelmes kivona­tot is kérniök , melyben annakutána minden le­tétek, kiszolgáltatások följegyzések és kitörlések is előadandók. 35. §. Az árvapénztárnál létező okiratok má­solatai a feleknek, az árvabizottmány írásbeli en­gedelm­e következtében adandók ki. Sőt azoknak még az ilyen okiratok megtekintése is csak az ár­vabizottmány elnökének beleegyezésével enge­dendő meg. 36. § Úgy az egyes árvák, mint a közös ár­vapénztárnak akár magánadósoknál, akár köz­pénzalapokba befektetett minden vagyonától a használat előtt a 23. § határozatai szerint meghi­­telesített saját követelési könyv vezetendő a IV. sz. minta szerint. Abban minden adós számára egy lap nyitan­dó, melyen a naplóra és a főkönyv illető számlá­jára h­vatkozás mellett, az egyik oldalra adóssá­gának minősége, kamatolásának magassága és ös­­­­szege, a másik oldalra pedig a tőke és kamat fe­­­jében tett fizetés följegyzendő, oly czélból, hogy mindig, s különösen pedig az évi számadás befe­jezésénél, a tőke- s kamatbeli hátralék tüstént ki­tűnjenek. A közpénzalapoknál befektetett tőkék tekin­tetében a közpénztár , mely által ezen papirosok kibocsáttattak, nevezendő meg a követelési könyv­ben adós gyanánt. 37. §. Ha az adósok által a tőke- vagy ka­matbeli fizetések kellő időben nem teljesíttetnek, a pénztár köteles ezt az árvabizottmánynak eset­ről, esetre bejelenteni, hogy ez­által a késedelmes adós ellen a fizetés behajtása végett a kellő in­tézkedések, szükség esetében a törvényes kereset útján is megtétethessenek. A behajtás költségei azon tőkékre nézve , melyek a közös árvapénz­tárba tartoznak, ebből, a bizonyos árvákat vagy gondnokság alattiakat illető tőkékre nézve pedig, ez utóbbiak vagyonából előlegezendők. 38. §. Hogy az árvapénztárba befolyó min­den vagyon, akár az egyes árvákat, akár pedig a közös pénztárt illesse az, mindig mielőbb haszno­­síttathassék, a pénztár az árvabizottmánynak ü­­lésről ülésre jelentést tenni köteles a felől, hogy a pénztárban a teljesítendő fizetések tekintetbe vételével, mely hasznosítható szabad pénzek lé­teznek, s mely tőkékre nézve kelljen azoknak közelgő visszafizetése miatt, az ism­étt befektetés­ről gondoskodni. Egyszersmind vagy a pénztárnál, vagy pedig magánál az árvabizottmánynál, azon felekről, kik az árvapénztárbeli kölcsönért jelentkeznek , je­lentkezésük sorrende szerint , minden az ügylet megkötésére nézve nevezetes pontok elsorolásá­val jegyzékek tartandók , hogy a bizottmány a pénzek hasznosítása iránti határozatainál arra fi­gyelemmel lehessen. 39. §. Minden évi december végével minden számadási könyvek berekesztendők. A napló berekesztésének a már fenőbb előa­dott módon kell történnie, s a pénztárban való­sággal létező kész­pénz, köz- és magánadósleve­lek, drágaságok s egyéb ingóságok készletét ki­mutatnia. A főkönyv minden egyes számlájának bere­kesztésénél egyszersmind kimutatandó,hogy mind­egyik árva vagy gondnokság alatti vagyonának a jövő évre feljegyzendő tiszta hátraléka mely közös árvapénztárom­, s közpénzalapi papirosok­ban­ vagy magánadósokoni követelésekből, vagy mely más tárgyakból áll, minél a tételek minő­sége szerint a követelési könyvre kell utalni. Hasonlókép a közös árvapénztár számlájának berekesztésénél az abban létező tiszta vagyon ál­lapota, a követelési könyvre utalva kimutatandó. A követelési könyv berekesztésének minden egyes adós tartozásának még hátralevő összegét tőkében s kamatokban kell kimutatnia. 40. § A főkönyv egyes számláinak bere­kesztéséből az V. sz. minta szerint az árvapénztár összes tartozási állapotának kimutatása, a követe­lési könyvből, a VI. sz. minta szerint az, összes árvapénztár követelési állapotának kimutatása el­készítendő Ezen két kimutatásból s a készpénzbeli pénz­tári állapot kimutatásából végre az árvapénztár mérlege a VII. sz. minta szerint összeállita.idó. 41. §■ A mérlegbeni tartozási állapotnak az árvapénztár fedezése végett létező követelési ál­­lapottak­ összehasonlításából a közös árvapénztár­ban keletkezett s a peres ügyeken kivüli eljá­rást tárgyazó utasítás 204. §-nak határozatai sze­rint tartalékpénzalapként kezelendő fölöslegnek tüstént ki kell tűnnie. 42 §. A számadási könyvek berekesztéséről a kimutatások (V. VI. és VII.) mindkét pénztári hivatalnok és az ellenzárt vezető tag aláírása mel­lett minden év lefolyta után legfölebb hat hét alatt az árvabizottmány elé terjesztendők. A bi­zottmány ezután a számadási könyvek megvizs­gálását s az azokból készített kimutatások megbí­­rálását köteles eszközöltetni a számtudó tag által Ez a leletről a bizottmánynak jelentést teend a végett, hogy annak határozata szerint a pénztári hivatalnokokkal a számadásban talált hiányok kö­­zöltethessenek s az iránt tőlük fölvilágositás kéret­­­tethessék, vagy a számadás valóditása után a felől nekik fölmentvény adathassák. 43. §. Az árvapénztár évenkénti mérlegének hitelesített másolatát az árvabizottmány a főtör­vényszék elé köteles terjeszteni, mely is a netalán szükséges intézkedéseket megteendi, egyébiránt pedig minden mérlegeket összegyűjtvén, azokat további statistikai használat végett az igazságügyi ministerium elé terjesztendő Hasonlókép mindegyik árvabizottmány a mérleg hitelesített másolatát a megyei (kerületi) hatóság elé köteles terjeszteni, mely is azokat összegyűjtvén, netaláni megjegyzéseivel ellátva az országos politikai hatósághoz juttatandja. 44. §. Az árvabizottmány köteles évenként legalább egyszer a számtudó, s egy más, a járási vagy szolgabirói hivatal (jelenleg a járási biróság) elöljárója vagy ennek helyettese által meghatá­rozandó tag által a pénztárt megvizsgáltatni, mely vizsgálat alkalmával a könyvek és a pénztár álla­pota szigorúan megbírálandó s meggyőződés szer­­zendő a felől, valljon minden tömegek teljesen s kellő rendben léteznek-e? Az árvapénztár rovan­­csolásait a járási vagy szolgabirói hivatal (jelen­leg a járási biróság) elöljárója, vagy ennek helyet-

Next