Budapesti Hírlap, 1853. október (231-256. szám)

1853-10-01 / 231. szám

Pest/ Szombat, HIVATALOS RÉSZ. Szabály. A kincstári út-, híd- és rév­vámok mértéke, beszedése és kezelése iránt, az álladalom által töltésszerüleg készített s az álladalom által fen­­tartott országutakon , Magyar- , Horvát- , Tót-, Erdélyországban, a szerb vajdaságban és a temesi bánságban, a katonai határőrség kivételével. (Folytatása és vége.) 18. §. (Folytatás) A kincstári ut-, hid-, és révvám fizetéstől mentesek. 12) Oly lovak, melyek ujonczozás végett állíttatnak ki, jövet menet, ha azok a helybeli fel­sőség által rendeltetésüket és számukat igazoló bizonyítványokkal vannak ellátva. 13) Az üresen visszatérő katonai elő­fogat - fuvarok, és hasonlókép az üresen visszatérő pol­gári előfogat fuvarok és lovak, ha azok mindjárt a vámsorompó átléptekor helyfelsőségi bizonyít­ványokkal ily fuvarbeli minőségüket igazolják. 14) Katonaság számára a szállítmányok, me­lyek valamely raktári állomásból egy másikba polgári előfogat által vitetnek, mint szintén az or­szágos szállítmányi fuvarok, a lőpor- és salétrom fuvarok kivételével, a felsőségi szállítási bizo­nyítvány előmutatása mellett. Ezen vámmentességnek mindkét esetben he­lye van akkor is, ha valamely község ezen fuva­rokat nem maga, hanem általa fizetett vállalkozók által teljesíti. 15) A csendőrség a vámmentességre vonat­kozólag a cs. k. katonasággal egyenlőnek te­kintendő. 16) A pénzügyőrség főbiztosai és biztosai, és annak lovaslegénysége, a hozzájuk utasított járáson belől, ha egyenruhában jelennek meg. 17) A levésposta, ha azzal egy utazó sem utazik, mivel különben ez egy lóérti vámilletéket tartozik fizetni. 18) Az egyfogatú postakocsik, valamely u­­tazó tovaszállítása alkalmával, az 1854. közigaz­gatási évtől fogva. 19) A sürgönyök , futárok , postakocsik, gyorskocsik, teher- és mellékkocsik, mint szintén minden üresen vagy postakocsiba, postacsétába sat. fogva visszatérő postalovak, legyenek bár azok bel- vagy külhoniak, végre a postafoga­tokra fogadott segédlovak. 20) A lelkipásztorok fuvarai, kötelességszerű hivatalos eljárásaikban, úgymint : az isteni tisz­telet, keresztény oktatás tartása, betegek látoga­tása és halottak eltemetése végett, lelkészi hiva­tali járásában. 21) A halottas és az azokat kisérő kocsik, melyek papi kisérettel vagy a nélkül a temető­­helyre mennek. 22) Közczélokra szolgáló fuvarok, és pedig : a) Ujonczokat, fegyenczeket, gonosztevőket szállító fuvarok, mindezek felsőségi bizonyítvá­nyok mellett, végre kiutasítás! fuvarok a kiutasi­­tási jegy előmutatása mellett. b) Oly fuvarok, melyek a gonosztevők vagy más gyanús személyek felkeresésére, kézrekeríté­­sére és beszolgáltatására rendelték, továbbá azon fuvarok, melyek az ily szállítmányok kíséretére hivatalosan kirendelt személyeket, és a szállítot­tak holmijét vagy pogyászát a felsőség, vagy a törvényszékek rendeletére és azok bizonyítványa mellett viszik. c) Tűzoltó gépekkel, vízládákkal és egyéb tűzoltószerekkel járó fuvarok , ha azok valamely tűzveszélynél segítségre jönnek , vagy onnan visszatérnek. 23) Azon helységekben , hol vámsorompó van felállítva , a helységbeli lakosokra nézve a vámfizetéstől mentesek . a) Minden a vámhelyhez tartozó földön u­­gyanezen hely számára szerzett épületszereket szállító fuvarok. b) A legelőre, usztatóra, itatóra, gyógyításra vagy vasalásra menő marha, továbbá a havasi legelőre hajtott marha is. c) A földmivelési járművek, mint: ekék, bo­ronák, trágyát, továbbá gipszet, márgát szállító szekerek, ha az anyag azonnal a rétekre vagy mezőkre vitetik, ott felhasználtatik, és ezen ren­deltetés felsőségi bizonyítványok által igazoltatik. d) Minden gazdászati fuvarok, melyeket oly helység lakosai, hol vámsorompó van felállítva, saját, vagy ugyanazon helyen bérlett igásmar­­hákkal végeznek, továbbá mindazon gazdászati és ipar­fuvarok, melyek által valamely földter­mény haza és valamely anyagszer átalakítás és feldolgozás végett valamely irányban, és átalakí­tott és feldolgozott állapotban ismét visszavitetik, mint p. o. az aratmány a mezőről, a fa az erdőből, gabona a malomba és a liszt onnan vissza, fehé­­rítetlen vászon fehérítésre és a fehérített onnan vissza; nyers gyapjutermék a kallóba, és a kalló­zott onnan vissza süt. e) A földmiveléshez tartozó fuvaroknak és a tulaj­donképeni mezőgazdászati fuvaroknak oly helyen, hol vámsorompó van felállítva, az ezen sorompónál engedett vámmentesség a törvényes feltételek beálltával a legközelebbi helységeknek azon lakosait és átalában minden idegen lakoso­kat is, távolságukra­ tekintet nélkül illeti, kik a vámsorompón túl saját vagy bérleti földeket bír­nak és az azokoni gazdálkodás folytatása végett a másik helység vámsorompóin átlépni kény­telenek. Ezen mentességnek azonban csak akkor van helye, ha ezen marhára és járműre nézve az ezen vámsorompóhoz vezető vonalon a vámmentességi kedvezmény már egy másik sorompónál nem használtatott. Azon fuvarok, melyek csupán a gazdálkodási üzletnéli felügyeletre használtatnak, vámfizetés alá esnek. f) egybefüggő helységek, azaz olyanok, me­lyek csak egy híd által választják el, ha az egyik vagy másik helyen vámsorompó van felállítva , a vámmentességre nézve a helybeli sorompónál úgy tekintetnek, mintha csak egy helységet képez­nének. g) Oly fuvarok, melyekkel termények, úgy­mint : gabona, széna, szalma sat., vagy gyárt­mányok eladás végett a helységből máshova szállíttatnak, továbbá oly fuvarok, melyek a kö­rülfekvő helységekből élelmi­szereket , fát és ilyen szükségleteket valamely vámsorompóval be­zárt helyre, vásárra vagy különben eladás végett szállítanak, a vámmentesek közé nem számítandók. h) Oly fuvarok, melyek vagy bányászati en­gedéllyel bíró művek számára feldolgozásra szolgáló nyers­anyagokat vagy tűzi anyagokat szállítanak, azon helyen, hol a sorompó létezik, vámmentesek, de azonkívül nem. 24) Az egyházak, paplakok és iskolák épít­kezései számára törvény szerint ingyen szolgál­tatandó minden fuvarok,mint szintén azon ingyen fuvarok is, melyekkel az iskolák részére a szük­séges tűzifa a felsőbbségi erdőségekből szállítta­­tik, és ezen fa az iskolák számára fizetés nélkül átengedtetik, azonban felsőbbségi bizonyítványok előmutatása mellett. A temetőkerti építkezések számára ingyen szolgáltatandó minden fuvarok, és a halottas kamarák építéséhezi anyagot hordó fuvarok. A vámmentességnek helye van minden kü­lönbség nélkül, akár maguk szállítják az ily fu­varokat a kötelezettek, akár bizonyítványaik mel­lett mások által szállíttatják is azokat. VII. Jövedékcsonkitások. 19. §. A ki valamely vám- vagy révilleték - beszedési helyet (állomás), valamely szárazi vagy vizi után, illeték alá eső tárgyakkal, a szabály által tiltott módon kikerül, vagy a­ki valamely vám vagy hasonló illeték alá vetett or­szágúton, oly tárgyakkal, melyektől a vámilleték fizetendő, az illeték beszedésére ren­delt helyet (p. o. az útvámsorompót) az il­ 231 Megjelenik e lap , hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat ki­véve , mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félév­­r­e : 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. A „Napi Tudó­­sutá‘'-val együtt: félévre 12 frt, évnegyedre 6 frt 30 kr. Helyben: félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. A „Napi TudóSító“-val együtt: félévre 10 frt, évne­gyedre: 5 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorá­nak egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr, szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. BUDAPESTI HIRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. A „Budapesti Hírlapi és melléklapja „Napi Tudósító44 előfizetési föltételei:A. ) A „Budapesti Hírlap44 és „Napi Tudósító44 együtt: Helyben Buda­pesten (házhoz küldéssel) évnegyedre 5 pfrt. — Vidékre (postán) évnegyed­re 6 pfrt 30 kr. B. ) A „Budapesti Hírlap44 csak magára: Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) évnegyedre 4 pfrt. — Vidékre (postán) évnegyedre 5 pfrt 20 kr. Előfizethetni — helyben a lapkiadó hivatalában, L­u­k­á­c­s L. és t­á­r­s­könyvnyomdájában Országút Kune­­walderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyan­ott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. posta­­hivatalnál.­— Az előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz vagy szerkesztőséghez utasitandók. telő fizetés teljesítése nélkül szabályellenes mó­don átlépi, vagy a ki oly hidat vagy révet, mely­nek használatáért vám- vagy révilleték szedetik be, ezen illetékek valamelyikének fizetése alá eső módon használ, és magát az illető fizetés alól kivonja, azon észlelnek , melylyel az államjövedék megcsonkittatott, ötszöröstől tízszeres mennyiségéig terjedő büntetés a­­lá esik. 20. §. Ha valamely hídnál vagy révnél a személyek vagy tárgyaknak egy bizo­nyos körön belül, a hídon vagy réven felül vagy alul, egy partról a másikra szállítása tilos, úgy az, a­ki ezen tilalmat áthágja, azon illetéknek, mely a tilalom ellenére átszállított személyek vagy tár­gyakért azon híd vagy rév használatánál, melyre nézve e tilalom fönáll, lett volna fizetendő, ö­t­­szöröstől tízszeres mennyiségével lesz fe­­nyítendő. 21. §, A vámjövedékre vonatkozó szabályok áthágásaináli eljárás (19 és 20. §§.) a harminczadi áthágások tekintetébeni büntető eljárásokra nézve hatályos határozatok szerint történik , az elenge­dési eljárás iránt kibocsátott szabályok figyelembe vételével. A cs. kir. magyarországi pénzügyigazgató­ság, Sc­holt­z Károly , korponai pénzügyőri u­­tánnézőt (Respid­ent) a selmeczi cs. kir. dohány- és bélyegpapir-eladási raktárnál ideiglenes segéd­tisztté kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pozsony, sept. 25. A II-dik kerületi katonai parancsnok­ság hirdetvényének nyomán . A magyar szent koronajelvények viszont feltalálása örvendetes alkalmából Főherczeg katonai és polgári kor­mányzó ur ő cs. Fensége, az itteni cs. k. haditörvényszéknél tiz büntetés alatt levő e­gyénnek büntetését egészen, és kettőnek félig elengedni s egyszersmind meghagyni méltózta­­tott, hogy az itteni cs. k. haditörvényszék által folyamatba tett vizsgálatok közöl öt kegyelemből hasonlókép végképen megszüntessék. IIIX L , sept. 29. A Élelmi czikkek ára. III. *) Az el­mondottak szerint tehát igazolva van némileg azon közhiedelem, miszerint az üzérek vásárlá­saik által az árak magasra szökését elősegítik, — csakhogy ezen befolyás átalában jótékonynak s nem károsnak tartandó. De a nagy tömeg azt hiszi , hogy a gabna­­üzérek nyerészkedésből tett nagyszerű vásár­lásaik által mesterségesen előidézhetnek valódi szükséget, hogy nagy készletek birtokában lévén, oly árt szabhatnak, milyen nekik tetszik. Ez a csalódás! A nemzet­gazdászati elméletek helyessége kitűnőleg gyakorlati, létező viszonyoktól függ, s nem átalános : azért is maradjunk hazánk viszo­nyainál. Hogy Magyarországban, vagy még inkább a közbirodalom­ban, melynek határai oly kiterjed­tek, s gabna-termelése oly nagyszerű, valódi szükséget mesterséges s erre számított vásárlá­sok által lehessen előidézni, sok milliót kellene legalább is e vállalatba venni, — ily nagy tőké­ket sok vállalkozónak közremunkálása által le­hetne — talán — előteremteni , e tehetség nem valószínű, de tegyük föl : váljon volna-e a vár­ható nyereség arányban a vállalat nehézségei s veszélyeivel? Épen nem. Miután ily roppant készletet nem lehet egy nap alatt, egyszerre, hanem csak lassan kint be­szerezni, világos, hogy a­mint a bevásárlás na­gyobb dimensiót nyer, az árak felszöknek, s így a vállalkozó már maga is drágán vészén. A készletet azonban el is kell adni; roppant kész­letet nem lehet vékánként eladni, különben az eladás annyi baj­i költséggel járna, mennyi a nyereséget valószínűleg elnyelné; mihelyt te­hát a nagy készlet piaczra jő, a legkedvezőbb pereiben is, midőn az ár legmagasb, már ez ál­tal egyedül is leszállnak az árak, szű­nik az éhségteli aggály stb. Tehát a nyereség nem oly nagy, mely az egész műtéteinek, a gab­­nának biztosok általi bevásárlása, a szükségtől *) Lásd „Budapesti Hírlap“ 229. számát, nyomott vidékekre hordása, eltakaritása, őrzése, egésséges eltartása, tárházak bérlése, s ezernyi ily költségeknek megfelelne. Ezenfölül fönnma­rad még egy tekintet, mely az ily vállalatra ha­lált hozna, s ez a világkereskedés, mely a legtávolabb zónától ide özönlenek, hol ily magas árak léteznek, és a kormány gondossága, melt az ínség nagy perczeiben a külföldöni nagy­szerű vásárlás által a drágaságot tetemesen eny­híteni képes lenne. Ily kalandos vállalatba tehát milliókat senki sem fog fektetni. Mi itt egy lehetetlen legroszabb esetet tevénk föl; világos, hogy a­mit nagy eszközökkel nem lehet, kicsinyekkel még kevésbbé lehetne elérni. De mindemellett nem tagadhatni, h­o­g­y a­z ország némely pontjain, nagyvárosok­ban, s egy kis időre mesterségesen föl lehet rugtatni az árakat, de polgári sult államot téve föl, hol utaink vannak, s az ország nagy részén nagy készletek, e mesterséges ár sohá nem tart­hat, mert azonnal hoz más kereskedő, hoznak a termesztők annyit a piaczra, mi az árakat leszál­­lítandja. Tehát mit nyernek az üzérek, s ki ve­szit ily mesterséges de természet szerint csak átmeneti ár­emelkedés által? Azon üzérek, kik ilyenkor vásárolnak, okvetlenül vesztenek , — mert a drágaság megszűntével olcsóbban kény­telenek eladni; — s a mely üzérnek már a drága­ság kezdetén készlete van, nem nyer, mert a drá­gaság idején nem ad el, s ha elad vagy az üzér veszt, ki tőle drágán vesz, vagy eladása által az ár leszállását mozdítja elő. A közönség pedig ezen mesterséges drágaság által érzékenyen nem lehet sújtva, é­s inkább a képzelet, a jövőtőli félelem idéz zavart elő, legkivált a szegény osz­tályoknál, melyek múlékony árhabozást is meg­éreznek. A gabnaüzérek ellen tömegesen dühöngeni ily viszonyok közt azért képtelenség, mert közölük is egyik nyer, másik vészit, s végre ismét csak gabnaüzér leend az, ki e körülményt használva falukon, termő vidékeken bevásárol, s a drága piaczra hozza készletét, s megszünteti a drá­gaságot. Ezen bajt tehát egyedül a szabad üzlet képes orvosolni,ha a drágaság ide­jén erőszakoljuk, elijesztjük „gabnauzsora“ s ef­félékkel az üzéreket, nem mer senki vásárolni, nem hoz senki a piaczra, mi a drágaságot enyhí­teni fogná,­­ tehát a bajt csak örökítjük. Ha e szerint mesterséges árfelszöktetés ké­tes nyereménynyel biztat, mert nem minden üzér nyer általa, — azonfelül mennyiben gonosz czélű Összebeszélés, cselszövények által idéztethetnék elő — a törvény sújtó karja is vár reá : — kö­vetkezik, hogy csak ritka esetei fordulhatnak elő, é­s végtére orvossága , az üzlet teljes sza­badsága. October l-jén 1853. Levelezések. Bécs , sept. 29. A Mint értesülök, a magas kormány tekin­tettel az országos érdekű élelmezési ügyre, azon eszközöket, mik a magyarországi termesztést elő­mozdíthatják, teljes erélylyel akarván fölkarolni, hivatalos tárgyalások kezdettek meg, melyek igen általános és gyökeres hatással leendenek öszves gazdászatunkra. Annak idejében erről bővebben. Mint Mekkába tolonganak ide és innen a di­plomaták, s főrangú katonák, fejedelmi személyek. — Az olmützi magas látogatás eredménye titok, de örvendetes volta nem kétes. A pár napi félénk feszültség megszűnt. Paris, sept. 24. — S.—A „Journal de l’Empire“ III. Napo­leon császár e legbensőbb közlönye,annak a sato­­ry-i táborbeli katonákhoz tartott beszédére teg­nap és ma nyilván sugall czikket hoz. Tegnap a nevezett lap a különbséget igyekezett kitüntetni azon béke közt, melyet a császár Bordeauxban hirdetett, s azon béke közt, melyet a satory-i si­­kán megbélyegzett. A békéből, mond a „Journal de l’E papíré,“ hasznot húz nem csak a munka, melyet gyümölcsöztetővé tesz, a tőke, melyet sok­szorosít, az értelmiség, melyet érlel, a civilisatio, melyet megalapít, hanem az önzés és bitvágy is, mely azt kizsákmányolja s veszélybe dönti. A czikk értelme ennélfogva, hogy a császár megro­vása nem a kereskedés, hanem a börzeüzérek el­len, nem az ipar, hanem az iparlovagiság ellen, nem a nagy vállalatok,hanem az agrorage ellen volt

Next