Budapesti Hírlap, 1853. október (231-256. szám)
1853-10-01 / 231. szám
Pest/ Szombat, HIVATALOS RÉSZ. Szabály. A kincstári út-, híd- és révvámok mértéke, beszedése és kezelése iránt, az álladalom által töltésszerüleg készített s az álladalom által fentartott országutakon , Magyar- , Horvát- , Tót-, Erdélyországban, a szerb vajdaságban és a temesi bánságban, a katonai határőrség kivételével. (Folytatása és vége.) 18. §. (Folytatás) A kincstári ut-, hid-, és révvám fizetéstől mentesek. 12) Oly lovak, melyek ujonczozás végett állíttatnak ki, jövet menet, ha azok a helybeli felsőség által rendeltetésüket és számukat igazoló bizonyítványokkal vannak ellátva. 13) Az üresen visszatérő katonai előfogat - fuvarok, és hasonlókép az üresen visszatérő polgári előfogat fuvarok és lovak, ha azok mindjárt a vámsorompó átléptekor helyfelsőségi bizonyítványokkal ily fuvarbeli minőségüket igazolják. 14) Katonaság számára a szállítmányok, melyek valamely raktári állomásból egy másikba polgári előfogat által vitetnek, mint szintén az országos szállítmányi fuvarok, a lőpor- és salétrom fuvarok kivételével, a felsőségi szállítási bizonyítvány előmutatása mellett. Ezen vámmentességnek mindkét esetben helye van akkor is, ha valamely község ezen fuvarokat nem maga, hanem általa fizetett vállalkozók által teljesíti. 15) A csendőrség a vámmentességre vonatkozólag a cs. k. katonasággal egyenlőnek tekintendő. 16) A pénzügyőrség főbiztosai és biztosai, és annak lovaslegénysége, a hozzájuk utasított járáson belől, ha egyenruhában jelennek meg. 17) A levésposta, ha azzal egy utazó sem utazik, mivel különben ez egy lóérti vámilletéket tartozik fizetni. 18) Az egyfogatú postakocsik, valamely utazó tovaszállítása alkalmával, az 1854. közigazgatási évtől fogva. 19) A sürgönyök , futárok , postakocsik, gyorskocsik, teher- és mellékkocsik, mint szintén minden üresen vagy postakocsiba, postacsétába sat. fogva visszatérő postalovak, legyenek bár azok bel- vagy külhoniak, végre a postafogatokra fogadott segédlovak. 20) A lelkipásztorok fuvarai, kötelességszerű hivatalos eljárásaikban, úgymint : az isteni tisztelet, keresztény oktatás tartása, betegek látogatása és halottak eltemetése végett, lelkészi hivatali járásában. 21) A halottas és az azokat kisérő kocsik, melyek papi kisérettel vagy a nélkül a temetőhelyre mennek. 22) Közczélokra szolgáló fuvarok, és pedig : a) Ujonczokat, fegyenczeket, gonosztevőket szállító fuvarok, mindezek felsőségi bizonyítványok mellett, végre kiutasítás! fuvarok a kiutasitási jegy előmutatása mellett. b) Oly fuvarok, melyek a gonosztevők vagy más gyanús személyek felkeresésére, kézrekerítésére és beszolgáltatására rendelték, továbbá azon fuvarok, melyek az ily szállítmányok kíséretére hivatalosan kirendelt személyeket, és a szállítottak holmijét vagy pogyászát a felsőség, vagy a törvényszékek rendeletére és azok bizonyítványa mellett viszik. c) Tűzoltó gépekkel, vízládákkal és egyéb tűzoltószerekkel járó fuvarok , ha azok valamely tűzveszélynél segítségre jönnek , vagy onnan visszatérnek. 23) Azon helységekben , hol vámsorompó van felállítva , a helységbeli lakosokra nézve a vámfizetéstől mentesek . a) Minden a vámhelyhez tartozó földön ugyanezen hely számára szerzett épületszereket szállító fuvarok. b) A legelőre, usztatóra, itatóra, gyógyításra vagy vasalásra menő marha, továbbá a havasi legelőre hajtott marha is. c) A földmivelési járművek, mint: ekék, boronák, trágyát, továbbá gipszet, márgát szállító szekerek, ha az anyag azonnal a rétekre vagy mezőkre vitetik, ott felhasználtatik, és ezen rendeltetés felsőségi bizonyítványok által igazoltatik. d) Minden gazdászati fuvarok, melyeket oly helység lakosai, hol vámsorompó van felállítva, saját, vagy ugyanazon helyen bérlett igásmarhákkal végeznek, továbbá mindazon gazdászati és iparfuvarok, melyek által valamely földtermény haza és valamely anyagszer átalakítás és feldolgozás végett valamely irányban, és átalakított és feldolgozott állapotban ismét visszavitetik, mint p. o. az aratmány a mezőről, a fa az erdőből, gabona a malomba és a liszt onnan vissza, fehérítetlen vászon fehérítésre és a fehérített onnan vissza; nyers gyapjutermék a kallóba, és a kallózott onnan vissza süt. e) A földmiveléshez tartozó fuvaroknak és a tulajdonképeni mezőgazdászati fuvaroknak oly helyen, hol vámsorompó van felállítva, az ezen sorompónál engedett vámmentesség a törvényes feltételek beálltával a legközelebbi helységeknek azon lakosait és átalában minden idegen lakosokat is, távolságukra tekintet nélkül illeti, kik a vámsorompón túl saját vagy bérleti földeket bírnak és az azokoni gazdálkodás folytatása végett a másik helység vámsorompóin átlépni kénytelenek. Ezen mentességnek azonban csak akkor van helye, ha ezen marhára és járműre nézve az ezen vámsorompóhoz vezető vonalon a vámmentességi kedvezmény már egy másik sorompónál nem használtatott. Azon fuvarok, melyek csupán a gazdálkodási üzletnéli felügyeletre használtatnak, vámfizetés alá esnek. f) egybefüggő helységek, azaz olyanok, melyek csak egy híd által választják el, ha az egyik vagy másik helyen vámsorompó van felállítva , a vámmentességre nézve a helybeli sorompónál úgy tekintetnek, mintha csak egy helységet képeznének. g) Oly fuvarok, melyekkel termények, úgymint : gabona, széna, szalma sat., vagy gyártmányok eladás végett a helységből máshova szállíttatnak, továbbá oly fuvarok, melyek a körülfekvő helységekből élelmiszereket , fát és ilyen szükségleteket valamely vámsorompóval bezárt helyre, vásárra vagy különben eladás végett szállítanak, a vámmentesek közé nem számítandók. h) Oly fuvarok, melyek vagy bányászati engedéllyel bíró művek számára feldolgozásra szolgáló nyersanyagokat vagy tűzi anyagokat szállítanak, azon helyen, hol a sorompó létezik, vámmentesek, de azonkívül nem. 24) Az egyházak, paplakok és iskolák építkezései számára törvény szerint ingyen szolgáltatandó minden fuvarok,mint szintén azon ingyen fuvarok is, melyekkel az iskolák részére a szükséges tűzifa a felsőbbségi erdőségekből szállíttatik, és ezen fa az iskolák számára fizetés nélkül átengedtetik, azonban felsőbbségi bizonyítványok előmutatása mellett. A temetőkerti építkezések számára ingyen szolgáltatandó minden fuvarok, és a halottas kamarák építéséhezi anyagot hordó fuvarok. A vámmentességnek helye van minden különbség nélkül, akár maguk szállítják az ily fuvarokat a kötelezettek, akár bizonyítványaik mellett mások által szállíttatják is azokat. VII. Jövedékcsonkitások. 19. §. A ki valamely vám- vagy révilleték - beszedési helyet (állomás), valamely szárazi vagy vizi után, illeték alá eső tárgyakkal, a szabály által tiltott módon kikerül, vagy aki valamely vám vagy hasonló illeték alá vetett országúton, oly tárgyakkal, melyektől a vámilleték fizetendő, az illeték beszedésére rendelt helyet (p. o. az útvámsorompót) az il 231 Megjelenik e lap , hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve , mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. A „Napi Tudósutá‘'-val együtt: félévre 12 frt, évnegyedre 6 frt 30 kr. Helyben: félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. A „Napi TudóSító“-val együtt: félévre 10 frt, évnegyedre: 5 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr, számittatik. — Egyes szám 20 pkr. BUDAPESTI HIRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. A „Budapesti Hírlapi és melléklapja „Napi Tudósító44 előfizetési föltételei:A. ) A „Budapesti Hírlap44 és „Napi Tudósító44 együtt: Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) évnegyedre 5 pfrt. — Vidékre (postán) évnegyedre 6 pfrt 30 kr. B. ) A „Budapesti Hírlap44 csak magára: Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) évnegyedre 4 pfrt. — Vidékre (postán) évnegyedre 5 pfrt 20 kr. Előfizethetni — helyben a lapkiadó hivatalában, Lukács L. és társkönyvnyomdájában Országút Kunewalderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál.— Az előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz vagy szerkesztőséghez utasitandók. telő fizetés teljesítése nélkül szabályellenes módon átlépi, vagy a ki oly hidat vagy révet, melynek használatáért vám- vagy révilleték szedetik be, ezen illetékek valamelyikének fizetése alá eső módon használ, és magát az illető fizetés alól kivonja, azon észlelnek , melylyel az államjövedék megcsonkittatott, ötszöröstől tízszeres mennyiségéig terjedő büntetés alá esik. 20. §. Ha valamely hídnál vagy révnél a személyek vagy tárgyaknak egy bizonyos körön belül, a hídon vagy réven felül vagy alul, egy partról a másikra szállítása tilos, úgy az, aki ezen tilalmat áthágja, azon illetéknek, mely a tilalom ellenére átszállított személyek vagy tárgyakért azon híd vagy rév használatánál, melyre nézve e tilalom fönáll, lett volna fizetendő, ötszöröstől tízszeres mennyiségével lesz fenyítendő. 21. §, A vámjövedékre vonatkozó szabályok áthágásaináli eljárás (19 és 20. §§.) a harminczadi áthágások tekintetébeni büntető eljárásokra nézve hatályos határozatok szerint történik , az elengedési eljárás iránt kibocsátott szabályok figyelembe vételével. A cs. kir. magyarországi pénzügyigazgatóság, Scholtz Károly , korponai pénzügyőri utánnézőt (Respident) a selmeczi cs. kir. dohány- és bélyegpapir-eladási raktárnál ideiglenes segédtisztté kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pozsony, sept. 25. A II-dik kerületi katonai parancsnokság hirdetvényének nyomán . A magyar szent koronajelvények viszont feltalálása örvendetes alkalmából Főherczeg katonai és polgári kormányzó ur ő cs. Fensége, az itteni cs. k. haditörvényszéknél tiz büntetés alatt levő egyénnek büntetését egészen, és kettőnek félig elengedni s egyszersmind meghagyni méltóztatott, hogy az itteni cs. k. haditörvényszék által folyamatba tett vizsgálatok közöl öt kegyelemből hasonlókép végképen megszüntessék. IIIX L , sept. 29. A Élelmi czikkek ára. III. *) Az elmondottak szerint tehát igazolva van némileg azon közhiedelem, miszerint az üzérek vásárlásaik által az árak magasra szökését elősegítik, — csakhogy ezen befolyás átalában jótékonynak s nem károsnak tartandó. De a nagy tömeg azt hiszi , hogy a gabnaüzérek nyerészkedésből tett nagyszerű vásárlásaik által mesterségesen előidézhetnek valódi szükséget, hogy nagy készletek birtokában lévén, oly árt szabhatnak, milyen nekik tetszik. Ez a csalódás! A nemzetgazdászati elméletek helyessége kitűnőleg gyakorlati, létező viszonyoktól függ, s nem átalános : azért is maradjunk hazánk viszonyainál. Hogy Magyarországban, vagy még inkább a közbirodalomban, melynek határai oly kiterjedtek, s gabna-termelése oly nagyszerű, valódi szükséget mesterséges s erre számított vásárlások által lehessen előidézni, sok milliót kellene legalább is e vállalatba venni, — ily nagy tőkéket sok vállalkozónak közremunkálása által lehetne — talán — előteremteni , e tehetség nem valószínű, de tegyük föl : váljon volna-e a várható nyereség arányban a vállalat nehézségei s veszélyeivel? Épen nem. Miután ily roppant készletet nem lehet egy nap alatt, egyszerre, hanem csak lassan kint beszerezni, világos, hogy amint a bevásárlás nagyobb dimensiót nyer, az árak felszöknek, s így a vállalkozó már maga is drágán vészén. A készletet azonban el is kell adni; roppant készletet nem lehet vékánként eladni, különben az eladás annyi baji költséggel járna, mennyi a nyereséget valószínűleg elnyelné; mihelyt tehát a nagy készlet piaczra jő, a legkedvezőbb pereiben is, midőn az ár legmagasb, már ez által egyedül is leszállnak az árak, szűnik az éhségteli aggály stb. Tehát a nyereség nem oly nagy, mely az egész műtéteinek, a gabnának biztosok általi bevásárlása, a szükségtől *) Lásd „Budapesti Hírlap“ 229. számát, nyomott vidékekre hordása, eltakaritása, őrzése, egésséges eltartása, tárházak bérlése, s ezernyi ily költségeknek megfelelne. Ezenfölül fönnmarad még egy tekintet, mely az ily vállalatra halált hozna, s ez a világkereskedés, mely a legtávolabb zónától ide özönlenek, hol ily magas árak léteznek, és a kormány gondossága, melt az ínség nagy perczeiben a külföldöni nagyszerű vásárlás által a drágaságot tetemesen enyhíteni képes lenne. Ily kalandos vállalatba tehát milliókat senki sem fog fektetni. Mi itt egy lehetetlen legroszabb esetet tevénk föl; világos, hogy amit nagy eszközökkel nem lehet, kicsinyekkel még kevésbbé lehetne elérni. De mindemellett nem tagadhatni, hogy az ország némely pontjain, nagyvárosokban, s egy kis időre mesterségesen föl lehet rugtatni az árakat, de polgári sult államot téve föl, hol utaink vannak, s az ország nagy részén nagy készletek, e mesterséges ár sohá nem tarthat, mert azonnal hoz más kereskedő, hoznak a termesztők annyit a piaczra, mi az árakat leszállítandja. Tehát mit nyernek az üzérek, s ki veszit ily mesterséges de természet szerint csak átmeneti áremelkedés által? Azon üzérek, kik ilyenkor vásárolnak, okvetlenül vesztenek , — mert a drágaság megszűntével olcsóbban kénytelenek eladni; — s a mely üzérnek már a drágaság kezdetén készlete van, nem nyer, mert a drágaság idején nem ad el, s ha elad vagy az üzér veszt, ki tőle drágán vesz, vagy eladása által az ár leszállását mozdítja elő. A közönség pedig ezen mesterséges drágaság által érzékenyen nem lehet sújtva, és inkább a képzelet, a jövőtőli félelem idéz zavart elő, legkivált a szegény osztályoknál, melyek múlékony árhabozást is megéreznek. A gabnaüzérek ellen tömegesen dühöngeni ily viszonyok közt azért képtelenség, mert közölük is egyik nyer, másik vészit, s végre ismét csak gabnaüzér leend az, ki e körülményt használva falukon, termő vidékeken bevásárol, s a drága piaczra hozza készletét, s megszünteti a drágaságot. Ezen bajt tehát egyedül a szabad üzlet képes orvosolni,ha a drágaság idején erőszakoljuk, elijesztjük „gabnauzsora“ s effélékkel az üzéreket, nem mer senki vásárolni, nem hoz senki a piaczra, mi a drágaságot enyhíteni fogná, tehát a bajt csak örökítjük. Ha e szerint mesterséges árfelszöktetés kétes nyereménynyel biztat, mert nem minden üzér nyer általa, — azonfelül mennyiben gonosz czélű Összebeszélés, cselszövények által idéztethetnék elő — a törvény sújtó karja is vár reá : — következik, hogy csak ritka esetei fordulhatnak elő, és végtére orvossága , az üzlet teljes szabadsága. October l-jén 1853. Levelezések. Bécs , sept. 29. A Mint értesülök, a magas kormány tekintettel az országos érdekű élelmezési ügyre, azon eszközöket, mik a magyarországi termesztést előmozdíthatják, teljes erélylyel akarván fölkarolni, hivatalos tárgyalások kezdettek meg, melyek igen általános és gyökeres hatással leendenek öszves gazdászatunkra. Annak idejében erről bővebben. Mint Mekkába tolonganak ide és innen a diplomaták, s főrangú katonák, fejedelmi személyek. — Az olmützi magas látogatás eredménye titok, de örvendetes volta nem kétes. A pár napi félénk feszültség megszűnt. Paris, sept. 24. — S.—A „Journal de l’Empire“ III. Napoleon császár e legbensőbb közlönye,annak a satory-i táborbeli katonákhoz tartott beszédére tegnap és ma nyilván sugall czikket hoz. Tegnap a nevezett lap a különbséget igyekezett kitüntetni azon béke közt, melyet a császár Bordeauxban hirdetett, s azon béke közt, melyet a satory-i sikán megbélyegzett. A békéből, mond a „Journal de l’E papíré,“ hasznot húz nem csak a munka, melyet gyümölcsöztetővé tesz, a tőke, melyet sokszorosít, az értelmiség, melyet érlel, a civilisatio, melyet megalapít, hanem az önzés és bitvágy is, mely azt kizsákmányolja s veszélybe dönti. A czikk értelme ennélfogva, hogy a császár megrovása nem a kereskedés, hanem a börzeüzérek ellen, nem az ipar, hanem az iparlovagiság ellen, nem a nagy vállalatok,hanem az agrorage ellen volt