Budapesti Hírlap, 1854. január (308-333. szám)
1854-01-01 / 308. szám
Pest], Vasárnap, Megjelenik e rajt, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve , mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: *5 fr. 20 kr. Helyben :félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések Ötször halálozott sorénak egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr, szf.nktatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben k lap kiadó hivataliban. Lakása L. Ő stárs könyvnyomdájában (Orazágút Knigwalderházban ,) vidéken minden cs. kir. postahivatalnál.— Az előfizetést tartalmazó levelek a prím lakhelye utolsó posta feljegyzése mellett , a pénzzel együtt kármentszítve egyenesen a kiadóhivatalhoz szasítandók. ’. BUDAPESTI HIRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. jO JKíSsm H-l(ä *"/ ./X Előfizetési felhívás. Ahivatalos „BUDAPESTI HÍRLAP 44 folyó 1854-dik évi folyamára az előfizetést. Félévre: helyben 8 pft. Vidékre postán küldve 10 pft. 2.) Évnegyedre :helyben 4 pft. Vidékre postári küldve 5 pft. 30 kr. Előfizetni lehet minden cs. ft. postán —■ itt egyedül a lap kiadó hivatalában Luktics L. és társa könyvnyomdájában (Országút Kunewalderházban földszint), hová az előfizetési pénzek is beküldendők. SZERK. : HIVATALOS RÉSZ. A cs. k., magyarországi pénzügyigazgatóság által U 11 a rk András dijnok II. oszt. adótisztté a török-szt.-miklósi cs. k. adóhivatalhoz ideiglenesen kineveztetett. A magyarországi cs. k. pénzügyigazgatóság a kerepesi fogyasztási adóvonali hivatalnál Pesten cs. k. ideiglenes ellenőri állomásra Kikowski Adolf ■-57~erdrei fogyasztási adóvonali hivatali ideigl. ellenőrt, a promontori fogyasztási adó és víz vámhivatalnál Tevő ideigl. vámszedői állásra Budán Giresch Eduárd ideigles ellenőrt a kőbányai fogyasztási adóvonal hivatalnál, s az ekként megürült ideigl. ellenőri állomásra a kőbányai fogyaszt. adóvonal hivatalnál Pesten Weisser Károly eddigi ideigl. adóhivaagi segédet kinevezte. Hírdetménye i magyarországi cs. k. pénzügyigazgatóságnak ”1853 dec. 23-ról.« A német pénzjegyek f. évi dec. 16-án történt kisorsolásakor a 10 kros pénzjegyek R. betüjü 7. sorozata huzatott ki. Ennélfogva minden R. 7. betüjü 10. kros német pénzjegy 1854 febr. 46-tól kezdve két hónapig hat krajczárért ezüstben és 4 krajczárért rézpénzben az erre kirendelt váltópénztárnál Bécsben (Singerstrasse , banképület) s az országos fő (gyűjtő) pénztáraknál a koronaországokban beváltathatik. Különben e kisorsolt pénzjegyek a felebbi határidő elmúlta után is úgy, mint a ki nem sorsoltak, minden közpénztárnál folyvást készpénzül elfogadtatnak. • __________a- Hirdetmény. A cs. k. pénzügyministerium f.borki 19465. sz. a. magas kibocsátványa szerint, egyetértésben a magas cs. k. belügyministeriummal, a volt földesuraknak úrbéri járadékaik fejében egy negyedik előlegnek minden egész telektől 15 pftnyi é s egy zsellér-telektől 2 ft. 30 krnyi összegig leendő kiűzetését a magas pokarministerium 1850. april 8-ki 11,883. sz. kiboomyában foglalt határozmányok pontos megtarlásaellett jóváhagyta. A korábbi előlege k *?kból kizártaknak ezen előlegre sincs igényű.^ Ez azon hozzáadás^^tétetik közzé, hogy e rendelet életbeléptetésénél a volt soproni cs. kir kerületi kormány 1852. oct. 211-ki 10,940. sz. kibocsát,vényában a harmadik előleg utalványozása és kifizetése iránt közzétett határozmányok hatályban maradnak. A soproni közigazgatási területnek országos • cs. k. földtehermentesitő’bizottmánya • I *1853. dec. 24. NEMHIVATALOS RÉSZ. PEST, jan. 1. ). Ma új évfolyama nyílik meg, sötét fátyolgó takart rejtelmeivel. Tekintsünk végig futó 308. tag a tegnap lefolyt, s mintegy nyílt könyvvé lett esztendő eseményein, s lássuk, minő kilátást nyit a jövőre a történtek láncolata ? A múlt 1853.. ÓV ügy mondhatni diplomatiai és nászünnepélyek közt kezdődött. Napoleon császár jan. 30-kán menyegzőjét ünnepli Montijo kisasszonynyal. Pierce Amerikában elnöki székre lép, s Angliában az Aberdeen által alakított coalitionalis ministerium, mely 1852. dec. 28-ján tévé felesketési kézcsókját a királynőnél, átveszi a britt oroszlány gyeplőjét. Gróf Leiningen-Westerburg, ki mint austrialis, rendkívüli követ jan. 30-kan Konstantinápolyba érkezik, e küldetését, fényes sikerrel oldja meg, és rövid napok múlva Austria befolyása s tekintélyét keleten birodalmunk állásához méltóan megszilárdítva, a bábomnak Montenegróban fellobbant szikráját szerencsésen eloltva, tér vissza a török fővárosból. A két legnagyobb német hatalmasság végre a keresk. és vámszerződvény kötése által, (febr. 19.) a régi egységes törekvést, irányt és érzületet, mely a két magas kormányt mindig vezeté, még lehetségig szilárdabbra fűzi össze. Europa ege derült rala, melyet az itt ott felmerült anarchicus fondorlatok elhomályositni hiába kisérték meg. De borúlátók másfelől keletkeztek. Alig érkezett haza diplomatiai győzelmével Konstantinápolyból Austria rendkívüli követe, midőn (febr. 18) Mencsikorság orosz cs. teljhatalmazott, rendkívüli fénynyel jelenik meg Konstantinápolyban, s a díván elé terjesztik minden oroszok czárjának kivonatait. Nem lehet itt helye a dolgok e percztől fogva indult folyamátrészletezni, csak főbb, eldöntőbb mozzanatait jegyezzük föl Mencsikoff hg kivonatai a portánál ellenzésre találnak. April 5-kén lord Redcliffe Konstantinápolyba érkezik; Mencsikoff hg. máj 5-kén ultimátumot intéz a portához; erre feleletül május 16-kán miniszerváltozás, s Reshid pasha külügyministerré tétele; május 22-kén Mencsikoff hg. elutazik a török fővárosból; jun. 24-kén az angol-franczia hajóhadak parancsot kapnak a Dardanellákba bemenj un. 14-kén b. Bruck austriai cs. k. internuntius Konstantinápolyba érkezik, és kormánya tekintélyének egész súlyával lép fel a béke érdekében a komolyan veszélyeztető török - orosz viszály kiegyenlítésére . jun. 13-kán az orosz ultimatissimum érkezik Konstantinápolyba, melyet a porta jun. 20-kán elvet; erre Dann olmutnak jul. 2-kán átkel a Pruthon. Sept. 23- kán az orosz császár látogatást tesz Olmützben austriai Császár Ő Felségénél, hol miután az első bécsi közbenjárási törekvéseket, siker nem koronázta, uj békejavaslatok állapíttatnak meg. sept. 23-kán Törökország hadat vizen Oroszországnak 8 Omer pasba sept. 26-kán elküldi Górcsak o ff bgnek e hadüzenetet, 14 napi határidőt adva a fejedelemségekből kivonulásra. Oct. 5-kén az austriai, orosz és porosz uralkodók találkoznak Varsóban. October 23-kán az első véres öszszecsapás Szakcsánál. Oct. 31-kén a törökt re parankok Kalafátnál átkelnek a Dunán; nov. 1-jén (ó szer. oct. 19)-az orosz hadi manifestum jelenik meg; nov. 24-kén az angol-franczia hajóhad bemegy a Bosporusba; nov. 31-kén Baraguay d’ Hilliers új franczia követ Konstantinápolyba érkezik; november 30-kán az első nagy tengeri ütközet Sinopenál; december 5- kén a négy nagy hatalmasság'egy közös le'nzökönyvet’és egy collectiv-jegyzéket, a btki reállitására, ír alá. Végre december lekistümt*merston lord a ministeriumból ki-, s 26 kalwba visszalép, s evvel csaknem egy időben angol-franczia hajóhad a fekete-tenger csaltatik. Ha még a két bourbon -ág Frohsdorfban történt kibékülését vagyis az úgynevezett fusiót, és a perzsa sahnak tettleges fellépését megenyhítjük, akkor összefoglaltuk körülbelül főbb mozzanatait azon eseményeknek, melyek az Európára valódi lidércznyomással nehezülő „keleti kérdés“ megoldásának nagy drámájában, ugyi szólva az „előjátékot“ képezik, mert még csak most állott be azon phasis, melyben végleg el fog döntetni azon kérdés„bé k e-e a v va gy háború?“ melynek igjjeji®föy amúgy eldőlése attól függs miként fog felől a négy nagyhatal másfelől az egyesült rkete-tengerre bement fölött határozni tehát iT‘. s h›* az ügyek jelen állásai ./Oroszország egyv*»rf®ollect»v--jegyzékét, ■ «hajóhadaknak a fe- twA harcz • vagy béke’ m*vnek van fentartva, a töröknek legújabb békehajlamait, s Oroszország eleitől fogva nyilvánított békekészségét, valamint a többi négy főhatalmasság solidáris föllépését a béke érdekében, tekintetbe veszszük: igen nehéz kételkednünk abban, hogy ez általános és megegyező béketörekvéseket óhajtott siker koronázandja, és így a sötét felhőket, melyeket a málé év az újra örökségül hagy, csakhamar békederűje oszlatandja el. De a lefolyt és nem csak keletről vont sötét fölhőket Európa fölé ;ez a világrész más tájain is találunk borufoltokat." Legelül kell itt említni ama sajnos viszonyokat, melyeket Schweiz radikál kormányainak a forradalmi elemek irányábani kétértelmű eljárása, egyesülten a különösen Austria irányábani politikátlan és népjogellenes maguk viseletével idézett elő, s ez utóbb nevezett Állam részéről ügyviselőjének Bernből elhívását (máj. 24) és oly határzárrendszabályokat tett szükségessé, melyeknek előzékeny közeledés általi megszüntetése Schweiznak állana legközelebbi érdekében, de mely feladat szintén a beálllott évnek marad fenntartva. Egy másik területén Közép-Európának,a badeni aéységben az egyházi és állami jogoknak oly sajnos egybeütközését és egymással küzdését találjuk, a fiteiburgi érseknek a badeninhgi kormányhoz ,jul. 16-kán benyújtott emlékirata által fölélesztve, melynek megszüntetését annál inkább kívánnunk kell, minél tagadhatlanabb tény, hogy a társadalmat fenntartó két hatalomnak, az egyházi és világinak egymással ilynemű versenygése, csak mindkettőnek káros gyengítésére szolgál; ez óhajtásunk teljesítésétszintén a beállott évtől várjuk. A pyrenai félszigeten, I. Mária portugáli királyné nove 1 5-kén történt halála, és a spanyol kamráknak, a senatorok rendszeres ellenzéki föllépése által előidézett feloszlatása képezik a múlt évet bezáró fontos eseményeket, mik azonban ha netán némi reményszikrat gerjesztenek is névszerint az ibériai pártban, bizton hihetjük, hogy az csakis szikra maradand, minden következés nélkül. Angliában az elmúlt évben a társadalmi állapotoknak egy sajnos és következéseiben nagy fontosságúvá válható kérjelensége mutatkozott, az úgynevezett strike- ok, vagyis tömeges munkafelmondásokban, melyek aggasztólag terjednek el a munkásosztály közt, a míg Francziaországban a dolgok jelen rendjének ellenségei Több ízben politikai complotokat kísértenek meg, melyek hogy mindannyiszor veszélyes következés nélkül meghiúsultak, az ha egyfelől a kormány erélyes éberségét bizonyítja, egyszersmind azt is tanúsítja, mikép ama kísérletek a nagy néptömegben többé nem találnak támogatásra, mit a rend minden barátja bizonynyal örvendetes jelenségül tekntene. Dániát és a többi északi országokat a cholera csapása látogatá meg,mely kivált az első helyen szánalomra gerjesztőleg dühösködött és sok ezreket ragadott áldozatul. Ellenben Európa déli részén, Görögországban és a szigetein a földindulás től gyakori pusztításokat. Thebe városát egy aug. 20-kai földrengés egészen megsemmisítő. Chinában a felkelők lassan, de úgy látszik annál biztosabban haladnak előre. E főmozzanatok is mutatják, mikép a múlt év korántsem hunyt le oly derülten, mint kezdődött, s hogy a beálló új évre nagy feladatot hagy örökségül, több sajnos bonyodalmak kiegyenlítését, több ütött sebek behegesztését. 1853-at a bonyodalmak évének nevezhetnek, vajha 1854 a kiegyenlítés évének nevét megérdemelje ! Levelezéseid Bee», dec. 30. [Vfl Egy távirati sürgöny, melyet a „Moniteur“ közöl, jelenti ma, mikép Törökország bizonyos ki nem jelölt feltételek alatt a békekötésre hajlandó. Most tehát főleg e feltételek ismerete forog fön. Azonban még egy dolgot is szükség megtudnunk, hogy. t. i. mily feltételek alatt adatott az egyesült hajóhadnak parancs vagy teljhatalom, a fekete-tengerre kiindulni; hogy ily parancs adva van, ez már most tény. Miként fogj az orosz cs. kabinet e rendelvényt fogadni, ez még e pillanatban nincs tudva. Azonban hogy a béke fentartása most legközelebb az ő elhatározásától függ, ez azon szempont, melyet szem előtt kell tartanunk, hogy a jövőt világosan és helyesen előremondhassuk. Berlin, dec. 28. ' * A keleti kérdésen kívül alig izzasztja valami oly nagyon a mi szegény hirlapszerkesztőségeinket, mint a porosz-belga kereskedelmi szerződés. Igen valószínű ugyan, hogy olvasóim közöl alig akad csak egy is, kit ez ügy csak legcsekélyebbet is érdekelne; mindamellett bizton állíthatom, hogy az e szerződésre vonatkozó alkudozások félbeszakadása és ismért felvétele iránti hírek csak oly számosak és zavartak, mint azon tudósítások, melyeket a távírda a török vagy orosz győzelmekről, Bécsben vagy Konstantinápolyban tartott diplomatiai értekezletekről, az egyesit hajóhadakról vagy a perzsa sahról hoz. Különben is nyugodjanak meg olvasóim, sehogy sem szándékom tolakodás által őket fövámértekezletünk ezen episodja iránti közönyükből kiragadni, — teljességgel nem akarok e felette érdekes tárgy nemzetgazdászati mélységeibe leszállni. Sőt ellenkezőleg, csak egy különös tényt kívánok közleni, mely csupán a függő alkudozások külső menetére vonatkozik, és mely, minthogy azt nagy titokban tartják, tudtommal még sem bel-, sem külföldi lapban közölve nem volt. Mint tudva van, néhány déltelőtt az értekezletek Poroszország és Belgium közt tökéletesen félbeszakadtak, úgy hogy az egész világ azt hihette, mikép a két ország közt kötött kereskedelmi szerződés vége elkövetkeztett: ekkor Poroszország rögtön —s látszólag a néllkül hogy a legcsekélyebb külső okot .__ újólag biztosokat nevezett ki, s a már befejezett vitatkozások ismét megkezdettek, mégpedig anélkül, hogy a porosz kormány csak egy követeléséről is lemondott, vagy a belga kabinet azok teljesítését ígérte volna. A mi kőnyomatú „Corr. Bureau“nk ma már azt is akarja tudni, hogy a kereskedelmi szerződésnek legalább részleges és ideiglenes meghosszabbítása már mintha befejezett tény lenne, s bárha teljes okom van azt hinni, mikép e tudósítás még nagyon korai, mégis fölmerül ezen kérdés: honnan-e váratlan fordulat? A felelet egyszerűen az, hogy Poroszország Belgiummaal nem csak kereskedelmi szerződést, hanem vámkartellt is kötött, mely szerint mindkét adóhatóságok a határnál előforduló csempészetek alkalmával egymást segítik, a csempészek üldözésére egymásnak kezet nyújtanak s szükség esetében még fel is vannak jogosítva a szomszédállam területére lépni. Ha már Belgium a kereskedelmi szerződésből valamivel több hasznot húz, mint Poroszország, mégis semmi kétség, hogy a vámkartell főleg ez utóbbinak van előnyére, mivel ezen kölcsönös segély nélkül sokkal nagyobb határőrséget kellene tartania, s valószínűleg még e mellett sem lenne képes egy meglehetősen kiterjedt csempészetet meggátolni. A porosz „igen, békinység titka tehát ott fekszik,hogy a belga ministérium az alkudozások félbeszakítása után azon eszes gondolatra jött, mikép így szólt Heydt úrhoz : „Ha te felmondod a kereskedelmi szerződést, mi meg felmondjuk avámkartellt.“ Ezen ,avis au lecteur, annál nagyobb figyelmet érdemelt, minthogy Belgium egyúttal azt is homályosan kijelenté, hogy Németországtól eltaszítva, Francziaország által azonnal nyílt karokkal fogadtatnék. A császári kormány csak minap is minden törekvéseit megfeszítette Brüsselben, hogy Francziaország számára ugyanoly vámkartellt nyerjen, mint milyen Poroszországnak van engedményezve , de czélhoz jutni nem tudott, mert Belgium, tarrásl a franczia bekeblezési vágyaktól, Németországhoz akar tartani, és egy Francziaország- gal kötendő vámkartellben az első lépést látni egy későbbi vámegyesüléshez. — S egyszer ismét, hosszas hallgatás ! Németország vámviizonyai k fé fogva tüstént egy más szippilot említek, mely —,ha, mint hiteles , újból igen világosan gyarló teremtmény ez a mi újjáalakított vámegyletünk, s miképp gyönge mű a maga keblében minden lehető elemeket bir, melyek mielőbbi feloszlatását követelendik. Hannovert! .. Valóban komolyan ki akarja a maga Elbon-tuli, azaz : a folyótól djszakkelet felé fekvő területét verni,' rprrt nem reméli a csempészetet ezen keskeny Országrészben, mely közvetlenül a szabadkereskedelmi Mecklenburggal határos, roppant költségek nélkül elnyomhatni. Ez tűrhető volt még minthogy in: ÉjsziVok, jennél— hirt is megátlátszik!,M . Fűzi a . , Január l-jéiv.1854.