Budapesti Hírlap, 1854. március (357-381. szám)

1854-03-01 / 357. szám

Pest, Szerda, NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Bécs, febr. 27. 18 Az utolsó Lloyd gőzös Görögországból tu­dósításokat hozott, melyek szerint semmi két­séget nem szenved, hogy az epirusi lázadás mind­inkább terjed. A görög határsergekből, úgy lát­szik, számosan a fölkelőkhöz csatlakoztak; lega­lább Travellas tábornok állítólag csak 72 em­­­berrel szállott ki Missolunghiban. — F. hó 23-ka óta a Verona s-Brescia közti vaspálya meg van nyitva. Paris, febr. 23. —S.— Azon szokatlan discretiónál fogva, melyet az itteni diplomatia jelenleg tanúsít, csak most sikerült valami bizonyost megtudnom a teg­napi „Moniteur“ csikkének igazi jelentősége fe­lől. Austria közeledése a nyugati hatalmakhoz tény, s jóllehet még elsietett dolog lenne egy ez iránt már létesült szövetségről beszélni, mégis állítólag a bécsi kabinet s nyugati hatalmak közti egyetértés oly alakot váltott, hogy előfordulandó körülményekhez képest attól további eredmé­nyeket is lehet várni. A „Moniteur“ tegnapi czik­­két mintegy lemondó levélnek tekintheti,­III. Napóleon részéről az olaszországi forradalmi párt ellenében. Ezen Austriáhozi viszonyok hihetőleg arra indítják a kormányt, hogy mindent elhárítson, mi a rendetlenséggeli rokonszenvezésre mutathatna, s ekkép remélhetni, miszerint a kormány lemond ama harczias nyilatkozati elégtételről, melynek holnap mint a februári forradalom évnapján tör­ténni kellett volna. Vájjon ezt tenni képes is le­­end­e ? ez már más kérdés, mivel a republikánu­sok közt nagy mozgékonyság uralkodik. Azon­ban a rendőrség folytatja az elfogatá­sokat. A rend­őrfőnök a legjelentékenyebb gyárak és mi­helyek tulajdonosait , főnökeit magához hivató, s kije­lenté nekik, miszerint az elfogottak sorsa kivált-­ kép a munkások magaviseletétől függ. Ha febr. 24-re csendzavarás nélkül foly le, akkor az elfo­gottak azonnal szabadon bocsáttatnak; ha nem, akkor törvényes vizsgálatok létetnek folyamatba. Legitimisták is elfogattak, s csaknem azon szine van a dolognak, mintha az izgatások okát a roya­listákra akarnák hárítani. Paris, febr. 24. —S.— A mai „Journé des Débats“ban Aus­tria előrelátható politikájáról lényegben véve u­­gyanazt olvashatni, a­mit tegnap előre jelentet­tem. Ma a tegnap közlötthez még azt tehetem hozzá, mikép, a­mint itt hiszik, Austria még sem­mi határozott kötelezettséget nem vállalt el a nyugati hatalmak irányában de remélik annyiban még inkább e közeledést, mennyiben a bécsi csász­­kabinet azon nézetben látszik lenni, miszerint a nyugati hatalmakkal egyetértés által Francziaor­­szágot még szilárdabb conservatív politika elfogadására kizondja. Kérem önöket, elégedjenek meg most e pár sorral, mert egész nap a bastille téren voltam, hogy lássam, mi történendik ott. A pompás időjárás és a kiváncsiság tömérdek népet hozott mozgásba. De legalább délutáni négy óráig, midőn a tért odahagytam, legnagyobb rend uralkodott, és semmi fegyveres hatalom nem volt látható. Mind­­­azáltal a tér közelében nem hiányzottak csapatok, melyek is részint a laktanyákban, részint a házak udvarain fegyverkészen állottak. Hogy a St. An­toine külváros magának ünnepet csinált, és oly világosan lehetett látni, mint azt, hogy csak­ugyan volt valami tervben, a­mi azonban végre nem hajtatott. Pest, febr. 28. ábr.— Egyike a legfontos a hazai intézeteknek, a pesti takarékpénztár, szomb. febr.25. délután tartó évi közgyűlését. Siettünk e közgyű­lés határozatait lényegben már a vasárnapi szám­ban közölni, mert meg vagyunk győződve, mikép az azokban nyilvánuló gyarapodás s előhaladás örvendetesen hatja meg a hazai közönséget, melynek egy nem csekély része az intézetnél közvetlenül érdekelve van. Az intézet fontosságának legszólóbb tanúbi­zonysága, a közgyűlés elé terjesztett „kimutatása a takarékpénztár 14-ik évi forgalmának és mér­legének”­ Innen kitűnik egyszersmind az intézet jótékonyságának széles kiterjedése, mint mely nem csupán a megtakarított fillérek megőrzése s kamatozásával emberbaráti czélját híven teljesíti, hanem nagy tőkék czélszerű forgatásával köz­hasznú hitelintézeti feladatokat is old meg. Oly jótékony intézet ez , mely jó és kedvező alkalmat szolgáltat a nép megtakarított keres­ményének gyümölcsöztetésére. Valódi kereske­delmi bank, ha terjedelmes váltóforgalmát te­kintjük, föld- és telekhitelintézet, mennyiben a viszonyok és saját hatásköre megengedik. „Mi különösen a pesti és budai takarékpénztárakat illeti“ — így szól a budapesti keresk. s iparkamra, múlt évi jelentésében, a takarékpénztárakról ér­tekezvén — „ezek lényegesen járultak a közjóhoz, s kölcsönzés által nem egy folyamodót képessé tettek ama veszteségek pótlására,­ miket a múlt évek örökké sajnos eseményei számos realitások­ban idéztek elő, — nemkülönben a nyomott ke­reskedelmi viszonyok idejében váltóadósaik iránt méltányos elnézéssel viseltettek, mi átalánvéve örömest elismertetik.“ De hadd szóljon maga a „kimutatás.“ E sze­rint a pesti takarékpénztárnál múlt 1853—ik év­ben (jan. 1. — dec. 31.) készpénzmaradvány volt 1852. dec. 31-kéről 78,336 frt 4 kr; betétezett 5°/0-re 1,797,346 frt 16 kr., 4%-re 537,858 frt 3 kr; — kiadatott kölcsönökben : állam és hitel­papírokra 6%-el 29,628 frt; 5%-el 14,798­­frt 15 kr; váltókra 2,961,904 frt; nemesi fekvő bir­tokokra 90,060 frt; pesti és budai házakra 342,640 frt. Az intézet összes évi forgalma tőn 5,984,660 frtot s 27 krt; befektetve találtatott dec. 31-kén leszámított nemesi fekvőségekben 1,544,452 frt; pesti s budai házakban 1,687,457 frt 4 kr; községi ingatlan javak s volt úrbéri tel­kekben 324,685 frt 32 kr. Bruttó jövedelme az intézetnek volt 274,501 frt 21 kr, tiszta jöve­delme 45,654 frt 55 kr. Szemközt ily kedvező eredménynyel, minőt­t intézet áldásdús s tevékeny működése magára 7, részvényes társulatra nézve is mutat, a közgyű­­lés csak a nyert áldásérti hála, s emberbaráti ér­zülete dicséretes jelét adá az által, midőn a ta­karékpénztár alapszabályaihoz ragaszkodva, a lefolyt évi jövedelemből egy ehhez méltó részt 4000 pártot­­ határozott jótékony czélokra a­­datni, és­pedig név szerint a pesti vakok intézeté­­nek 1000 pártot, úgy­hogy ha ezt a későbbi köz­gyűléseknek egy alapítványi összegre (3000 frtra) kiegészíteni tetszendik, akkor a közgyűlés a ki­nevezési jogot is gyakorolja. Hasonló módon és fenntartással ad a gyermekkórházra 300 frtot; a bölcsődében egy ágyra 700; pestvárosi kórházra 400; kereskedelmi kórházra 200; kisdedóvó­­képző-intézetre 160; zenedei két alapítványra, kinevezési joggal 240; takarékpénztári hivatal­nokok és szolgák nyugdíj­alapjául 500, végre a nemzeti­ színházi nyugdíjalaphoz szintén 500 oftot. Megjegyzendő, mikép­p jótékony adományozás az intézet szabályai szerint úgyszólván az osztalék­hoz van kötve, s ennélfogva azon jótékony czélú összegek is, melyek az előbbi három évben, mi­dőn semmi osztalék nem volt, adottak, s melyek összesen 2650 pártra rúgnak,*) a mostani divi­dencia terhére s rovására esnek, úgy hogy levon­ván a levonandókat, az osztalék­összegnek csak­nem egyhatoda szenteltetik jótékony czélokra. A részvényes társulat ezen nemes eljárása méltánylatot érdemel, s magára a társulatra úgy, mint az általa alapított s fenntartott intézetre fényt derít. Nem kevésbbé dicséretes tette volt a köz­­­gyűlésnek, az igazgatói tiszteletdíj és a tiszviselői fi­zetések fölemelése, mi nemcsak a tetemesen szaporodott munkában, hanem — és különösen — az uralkodó szerfölötti drágaságban is talált méltó indokot. Mi az intézeti háznak felépítési kérdését il­leti, arra nézve gyűlés előtt óhajtottuk, hogy an­nak eszközlésbe vétele azonnal elhatároztatott volna, miután azonban az ott felhozott okoknál fogva meggyőződnünk lehetett, miszerint ez al­kalommal az foganatba nem vehető, s így tökéle­tesen megnyugszunk a közgyűlés azon határoza­tában, hogy majd folyó évi július havában, most már elhatározott közgyűlésében, midőn a jövő a­­ratás és egyéb körülményeknek kifejlődéséhez is közelebb leszünk, fog ez úgy végleg elhatároz­tatni. A­mint értesülve vagyunk, ezen ház a kiépí­tésére felveendő pénzt saját jövedelméből — mint szokták mondani — „áfonds perdu“ fogja kifi­zetni,és így az évről évre szaporítandó alaptőkét képezni. Végre megemlítendő, miszerint a közgyűlés a változott körülményekhez képest átalakított s egy két ponttal bővített intézeti alapszabályokat, egy alázatos­ felírás kíséretében a magas kor­mányhoz fölterjeszti. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló. Február 29.) * F. hó 14-kén szerencséje volt a pesti nagy­­gymnasiumnak főtiszt. Haas Mihály pesti tanke­rületi felügyelő urat körében kedves örömmel tisz­telhetni. Délelőtt a fél-, délután az algymnasium osz­tályait látogatván meg, mindegyikben hosszabb időt töltvén, az azon órában előadott tárgyból töb­beknek adott alkalmat, hogy e tárgyban­ jártassá­gukat kimutassák, mi az őszinte megelégedés sike­rével végződött. A látogatás után a tanári karral ta­nodai tanácskozmányt tartván, főleg a még némely tárgyra hiányzó czélszerű könyvekre terjesztette ki figyelmét, és ezeknek szerkesztésére a tanárokat felszólitá. * A cs. kir. közoktatási ministerium rendelete folytán a gymnasiumokban a püspöki ordinariatus általi felügyelést illetőleg, a pesti kath. gymnasium püspöki felügyelőjévé Lipthay András kanonok ur, s a budai kath. gymnasium felügyelőjévé Szántófy Antal apát ur neveztetének ki a herczeg bibornok­­primás­i eminentiája által. * Magyarországban az idén is több mezeigazda teend ültetvény-kísérletet theaplántákkal. Az ed­.) 1850-ben adatott Haynau-alapitványra 500 frt; 1851-ben a losonczi templomra 50 írt; 1852- ben a komáromi templomra 1u0 frt; 1853-ban a cs. kir. Felsége megmentetése emlékére Bécs­­ben építendő templomra 1000 frt, és a pesti lipótvárosi templom építésére 1000 frt. —b.— digi próbák után ítélve, Magyarországban alkalmas földben oly tdeát lehet termeszteni, mely az Or­­oszországból szállíttatni szokott jobb fajokkal is versenyezhet. * A cs. kir. igazságügyi ministerium f. hó 13- ki kibocsátványa folytán Pozson sz. kir. város ré­szére egy uj földkönyvnek haladéktalan alkalmazá­sát rendelte el. A földkönyvi localizálási munka ennélfogva Pozsonban f. hó 25-kén vette kezdetét. * Apostoli nuntius Viale Prela­e excja azon magyar, biblia fordításának átvizsgálásával, melyet az egri érsek kiadni szándékozik, a Csanádi és szom­bathelyi püspököket bizta meg. — Egy már többször említett, legközelebbről megjelent érdekes és korszerű irodalmi újdonságra hivjuk fel olvasóink figyelmét. ,,A török birodalom leirása, történeti, statiszikai és geographiai tekin­tetben. Legújabb kútfők után kidolgozta Fényes Elek, magyar akadémiai levelező tag. A török biro­dalom földabroszával. Pest (Kiadja Heckenast Gusz­táv) 1854.“­ Derék Fényesünktől természetesen csak jó és alapos munkát várhatunk a história és sta­­tistika, mint kedvelt tudományai körében, s ilyen­nek kell, átalánosan szólva, említett legújabb, s a jelen pillanatban még becsesebb művét nyilvánit­­nunk, melynek bővebb ismertetését is mielőbb köz­­lendjük. Annak első szakasza Törökország történeti vázlatát adja, s mi azt igen érdekessé teszi , azon körülmény, hogy a keleti bonyolódást tavalyi no­vember elejéig, tehát a háború megkezdődéséig le­hozza, s csak e tekintetben is, a világot zaklató ke­leti ügy kezdetének és kifejlődésének a döntő idő­pontig világos előadásáért, érdemes e könyv, hogy az a magyar olvasó asztaláról ne hiányozzék. * A „Preszb. Ztg“ban olvassuk — fides penes auctorem — hogy egy pesti árverés alkalmával a­­ többi ócska bútordarabok közt egy igénytelen kül­sejű szekrényke 32 kron adatott el. Ebben eddig még semmi különös nincs, de annál több volt a szekrényben, mert ki irja le a vevők csodálkozását, kik társaságban az egész bútorzatot megvásárolták, midőn a­ szekrény egy rejtett fiókjában részint e­­züstpénzben, részint aranyakban 500 portot talál­tak A szekrénynek e világosságra jött rejtelmet a cs. kir. rendőrségnek adattak át. * Somogyból febr. 17-től írják a „Preszb. Zig“-nak: Godács falva, Szélhez közel, f. hó 16-a éjjelén a lángok martaléka lett; a leégettek ínségé­nek enyhítésére Szél helységben több emberbarát azonnal felkarolá szomszédaik szomorú helyzetét és 2l-kére egy jótékony tánczvigalmat rendez, mely­nek tiszta jövedelme a tűz­kárvallottak közt azonnal ki fog osztatni. Az iskolaügy e vidéken örvendetes lendületet nyer a papság részéről az újabb időben szigorú felügyelettel kezelt iskolai látogatások által, s e szakban általában­ nem egy hasznos javítás lét­rehozatala várható; a növendékek vasárnaponkint a papság részéről fogalmukhoz mért vallási oktatás­­ban részesülnek, mi e megye jelentékenyebb izra­elita községeinél, péld. Kaposvárott is, történik az ottani rabbi által. (Közbirodalmi napló.) Bécs, február 27. Császár Ő Felsége szombaton d. u. a varsói hg nevét viselő gyalogezred egy osztálya felett, mely különvonattal Pestre indulandott, az északi pálya udvarában szemlét tartani méltóztatott. — A beállott havazások következtében tegnap valamennyi vasutvonatok elkéstek. A pesti vonat Bécsbe 6 óra helyett 7*/1-kor érkezett, a brünni egy órát késett, a prágai s­oderbergi vonatok pedig e­­gészen elmaradtak. — A R­o­t­h­s­c­h­i­l­d-ház Páriából napokban felszólítást küldött szét az általa elvállalt új fran­­czia 3%-tós kölcsönben­ részvételre 62 árfo­lyammal. — Baumgartner lovag, keresk.­­minister ő excja, a müncheni iparműkiállitásra a cs. biztoso­kon kivül több iparosokat is szándékozik küldeni. — Pótlólag a fegyver- és lőszernek az austriai cs. államokkal határos török tartományokba kivite­lét tiltó rendelethez közzététetik azon határozat, miszerint a kiviteli tilalom alá tartozó tárgyakhoz, a lőszer és fegyver készítéséhez szükséges követke­ző czikkek is soroztatnak, úgymint: ólom, kén, sa­létrom, aczél, vert vas, és kaszák. * Brassóban f. hó 15-kén nagy tűz volt, mely éjjeli 11 óra felé támadt s daczára a vastag hótaka­rónak, mely a háztetőket fedezte, a felső fekete­ ut­­czában több zsindelylyel fedett gazdasági épületeket elpusztított. A tűz keletkezése okának még nem jöttek nyomára. (Külföldi napló.) Pária, február 22. Az éjszaki és s­t­r­a­s­s­b­u r­g­i vaspályákon két nap 357. Martius 1-én 1854. BUDAPESTI HÍRLAP . Szerkesztői iroda van: Ország-ut. 6. sz. a. (Kunewalderházi 2-ik emeletben. Besjelenik e lap, hétfőt a • főbb ünnepek utáni napokat ki­véve , mindennap reggel. Itélh­etőül dl]: Vidékre: f­é­l é­v­­re: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben,fél­­évre: 8 frt., évnegyedre: 4.«. — a hirdetései, etatőr hasébiott sorénak agyaiért beiktatásáért 6 kr, tilbh­­atőriért pedig é kr. animittatik. — Igyen szám 20 pkr. előfizethetni — k­el­l b­enn­e lap [k rádé hivataléban, L­a­k­á­em L. tatár* könyvnyomdájában (Országút Kune­­valderhofban,­ vidéken minden cs. kir. p­o­s­t­ah­i­v­a­­t­alnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a film, lak­hely a utolai posta feljegyzése mellett, a pénzsel együtt bérmantaaltve egyenesen ekiadő hivatalból sza •Uniók, A­­Budapesti Hírlap“-ra mai this - április két hónapra előfizetés elfogadtatik.—Hely­ben Budapesten házhoz kül­déssel 3 ft, vidékre postán, 3 ft 30 kr. Mártius-juniusi 4 hóra hely­ben 6 ft vidék­re postán 1 ft WMMBWBW—WWil——i mi !)■ in iiaawa HIVATALOS RÉSZ. ő cs. k. Apostoli Felsége, Szathm­á­­r­y Sámuel nagyfrecskereki ideiglenes tervszéki ta­nácsos harminczévi sikeres közszolgálatait tekin­tetbe véve, öt az államszolgálatbeli kilépésekor császári tanácsosi czimmel, dijelengedés mellett legkegyelmesebben felruházni a méltóztatott. A cs. k. Felsége folyó évi febr. 13. kelt legf. határozata által Wert­heim Teódor vegyészt a vegytan rendes tanárává a pesti egyetemnél legke­gyelmesebben kinevezni méltóztatott. A magyarországi cs. k. pénzügyi orsz. igaz­­gatóság a szegedi cs. k. kerületi gyűjtőpénztárnál megürült ideigl. hivataltiszti állomásra báró G­eer Ferencz pénzügyőrségi respid­enst, továbbá a nagy­váradi cs. k. ker .gyüjtőpénztárnál megürült ideigl. segédállomásra Set­t­y Ferencz cs. k. pénzügyőr­ségi főfelügyelőt kinevezte. F. 1854-ki febr. 23-kán a bécsi cs .k. udvarig államnyomdában megjelent és szétküldetett az idei birod. törvénylap XV. darabja, melynek tartalma következő: 44. sz. az igazságügyministerium febr. 16-kai kibocsátványa, mely által a milánói s velenczei fő-, és­ az ide tartozó törvényszékek uj személyzeti s fizetési létszáma, a fő-és al-államügyészségek hoz­záértésével, az 1852-ki hírod.­ törvénylap LXV. darabjában foglalt, 1852-ki oct. 11-kei 215 sz. a. kibocsátvány függelékeit közzététetik. w m

Next