Budapesti Hírlap, 1854. július (457-482. szám)

1854-07-22 / 475. szám

Pest, Szombat. Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat ki­véve , mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félév­­r­e : 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: fél­évre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halélozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni —hel­yib em­­­el a p kledé hivataléban, Lukács L. és társ könyvnyomdájában (Országot Krie­­walderház), Vidéken minden cs. kir. postahiva­talnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czím. lak­hely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt b­é’r mje n t­e a­­ tv­e egyenesen a kiddé hivatalba» «*• •szendék. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Előfizetési föltételek: Helyben: Félévre 8 pft. Évne­­gy­edre 4 pft. Vidékre: Félévre 10 pft. Év­negyedre 5 pft 20 kr. A julius közepén megjelenő f­r­a­n­­­ozia regénynyel együtt: Helyben : Félévre 8 pft 20 kr. Évnegyedre 4 pft 20 kr. Vidékre: Félé­vre 10pft 20 kr. Évnegyedre 5 pft 40 kr. Az előfizetés a lap kiadó hivatalá­ban (Országút, Kunewalderház földszint) történik. SZERK M»^——i—aMZMPWBMBg HIVATALOS RÉSZ. Hogy a magyar-, horvát- és tótországi, szerb vajdasági s temeti bánsági egykori földesurak rész­­­vétele az 1854. jun. 26-ki legfelsőbb nyiltparancs által megnyitott önkéntes kölcsönben lehetőleg megkönnyebbittessék,­­ cs. k. Apostoli Fel­­s­é­g­e a f. hó­l ki ministen kibocsátvány utján [bírod, törvénylap 167. sz.) közzétett jul. 5-ki leg­felsőbb határozattal legkegyelmesebben megenged­ni méltóztatott, miszerint nekik e részvétel végett az ötödik urbérjárandósági előleg tizenöt főnyi ösz­­szegben minden egész jobbágytelekért, s 2 ft. 30 árban minden zsellér­telekért kiadassák. Minthogy több előfordult kérdezősködések kö­vetkeztetni engedik, miszerint az egykori földesu­raknak legfelsőbbleg engedett könnyebbítések még általános tudomásukra nem jutottak, ennek követ­keztében a belügyminister eziránti kibocsátványa 1854. jul. 6-káról (hírod. törvénylap 167. sz.) kö­vetkezőleg ismételve kihirdettetik. A­z. 1854. évi jul. 5-ki legfelsőbb határozat által az egykori földesurak számára nyújtott elő­nyök sokkal nyilvánosabbak , sem­mint hogy saját érdekük ne igényelné, hogy az új kölcsönben minél sikeresb mértékben részt vegyenek. Azon lehetőség, magának ily­etán már a leg­közelebbi jövőben egy ötödik urbérjárandósági elő­leget biztosítani, s ezen előleg által azon jelenté­keny előnyökben, miket az új kölcsön a résztvevők­nek nyújt, részesülhetni, az egykori földesuraknak — erről meg vagyok győződve — eldöntő indo­kot szolgáltatnod nagyszámú részvételre. Buda, jul. 19-kén 1854. Augusz, cs. kir. helyt. alelnök. A be­lügymnister kibocsátványa 1854. jul. 6-káról, mely a katonai végvidéket ki­véve a birodalom egész területére nézve érvényes, s mely által az or­sz­ág fe­j­ed­el­m­i hit­­bérek és hitbizományok birtokosait vakja általán véve a földbirtokosság­­nak, a gyámság- és ápolás-alattiak­nak , i­l1 elő­­­eg gyámnokaik és gond­nokaiknak, továbbá a községeknek testületeknek, nyilvános felügyelet vagy ellenőrködés alatt álló intéze­tek, alapítványok, pénzalapok stb igazgatóinak az 1854. jan. 26-ki csá­szári nyiltparancs (bírod, törvény lap 15­8. sz) által megnyitott önkén­tes kölcsönben­ részvételnél kön­­nyebbitések engedtetnek meg. Hogy az országfejedelmi hűbérek és hitbizo­­mányok birtokosainak és általánvéve a földbirto­­­osságnak, a gyámság- és ápolás­ alattiaknak, ille­tőleg gyámnokaik és gondnokaiknak, továbbá a községeknek, testületeknek, a nyilvános felügyelet vagy ellenőr­ködés alatt álló intézetek, alapítványok és pénzalapok stb. igazgatóinak, az 1854. jun. 26- ki nyiltparancs által megnyitott önkéntes kölcsön leni részvételük lehetővé tétessék s könnyebbittes­sék,­­ cs. k. Apostoli F­elsége, a kölcsön száljának és az engedett kedvező kibocsátási felté­eleknek tekintetbe vételével, az 1854. jul. 5 ki­egfelsőbb határozatánál fogva következő legke­gyelmesebb rendeletek kiadását jónak látni méltó ét látott: 1. Az országfejedelmi hűbérek és hitbizomá­nyok birtokosainak megengedtetik, miszerint kölcsönbeni részvétel tekintetéből a) az ingatlan 475 hűbér- és hitbizomány-jószágokat az országfejedel­mi földadónak a harmadpótlékkal együtt (kivéve a külön pótlékokat országos és más czélokra) jószág­­értékül fölveendő százszerű összegének első har­madrésze kimerítéséig, és b) a hűbér - és hitbizomá­nyi kötelésekkel oinontált tőkék első harmadát oly összeggel terhelhetik, mely a kölcsönre aláírt ösz­­szeg 95­ százlék­ját képezi. Mind e két kedvezmény azon feltételhez van csatolva, miszerint az e módon vett államkötelezvények a hűbér vagy hitbizo­­mánynak az azok megszerzése végett tett hűbér vagy hitbizományi adósságtóli megmentésért ke­zeskednek. 2. Azon földesurak, kik a nekik megígért földtehermentesítési kárpótlás fejében eddig elő még semmi kötelezvényt, hanem csak jövedelmi utalványokat kaptak, valamint azok, kiknek a kitu­dandó kárpótlás rovására folytatólagos jövedelmi elő­legek lőnek utalványozva,a k­ölcsönzei aláírás időpont­jában még föl nem vett és tovább folyó, véglegesen, vagy előlegképen utalványozott földtehermentesí­tési jövedelmeket biztosítékul és az általuk aláírt kölcsönösszeg befizetési részleteinek letisztázásául az átvételre rendelt pénztáraknak engedhetik át. Azon koronaországokra nézve, melyekben csak esetről esetre engedtettek meg egyes úrbérjöve­­delmi előlegek, külön határozmányok fognak kibo­­csáttatni. 3. A gyámnokok és gondnokoknak, valamint az árvabizottmányoknak azon legfelsőbb gyámnoki illetőleg gondnoki engedély adatik, miszerint gyámoltjaik és ápoltjaik rendelkezései alatti készpén­zeit a kölcsönre aláírás által hatósági jóváhagyás előleges megnyerése nélkül gyümölcsözővé tehetik. 4. A községek és testületeknek, mennyiben a­­zoknak az aláírt kölcsönre teendő fizetéseknek ki­vetés vagy hitel, vagy tőke-befordítás, ingó va­gyonuk eladása vagy ingatlanuk elzálogolása út­­jáni előteremtésére a fennálló törvények szerint a hatóság, vagy 0 cs. k. Apos­toli Felsége leg­felsőbb engedélyére van szükségük, az ezennel megadatik, valamint 5. A nyilvános felügyelet vagy ellenőrködés alatt álló intézetek, alapítványok, pénzalapok stb. igazgatói engedélyt nyernek, a rendelkezésük alatti készpénzeket a kölcsönre fordítás által gyümölcsö­­zővé tehetni. Báró B a ph s. k. gyüjtőpénztárnál Pesten, és Budán arintoza 44­3 A cs. k. kincstári Lipótváros színháztéren szám alatt, 4. A cs. k. adóhivatalnál Pesten a megyeház­ban és Budán a Krisztinavárosban a cs. k. szolga­­bírói épületben a vármezőn Kiss-házban. Buda, jul. 19. 1854. A budai cs. k. helytartósági osztály elnökségétől. II. Jegyzéke nemzeti kölcsönre a pestbudai közigazgatási te­rületben aláirt összegeknek :­­ pesti izraelita cultusközség . 1,000,000 frt Buda város községe. 200,000 — A budai árvapénztár. . . . . 70,000 — Ó­budai község . . . . . 50,000 — A jászság és kunság községei a kun­szentmiklósi járást ide nem számítva. . . . . . 1,232,000 — A gyöngyösjárási községek . . 427,200 — Egyes aláírók Eger városában . . 12,330 — Szolnok város községe .... 135,000 — Egyes aláírók Szolnokon . . 15,000 — 162,000 -Török -Szent-Miklós községe Öszvesen Ehhez az I. jegyzék Az egész ősz vég Buda, jul. 21, 1854. A cs. kir. helytartósági osztály. Hogy azoknak, kik ő cs. k. A post­a­­­i Fel­sége legmagasb hívását követni, és a nagy nem­zeti kölcsönben részt venni akarnak, minden egyes befizetendő részlet hányadának kiszámítása köny­­nyíttessék, következő figyelmeztetések adatnak, miknél négyévi befizetési időszak van felvéve. E szerint esik az aláírt öszvegből 20 ftból minden részletre 28 Va kr. 50 99 99 99 1 ft ily« 99 100 99• 99 992 „ 22 g, 99 500 99 99 99, H „ 52«/a 99 1000 9­ 99 99 21 „ 55 99 Itt megjegyeztetik még, hogy miután azon elv kimondatott, miszerint évenkint tíz egyenlő részlet fizetendő be, ezek mintegy öt heti időkö­zökben következendnek egymásután. Végre még köztudomásra juttatik, hogy mind a kiszabott 5%k­as biztosíték lefizetése, mind a részletes befizetések Pest-Buda városok következő közpénztárainál történhetnek: 1. A cs. k. kincstári főfizetőhivatalnál Budán a várban bécsi kapu-utczában. 2. A cs. k. nemzeti fiókbanknál Pesten, Jó­­zsef-téren 13. szám alatt. 3,303,530 — 2,640,710 — . . 5,944,240 ft. NEMHIVATALOS RÉSZ. PEST, jul. 21. Az „Oest. Corr.“ VIH -d. czikke a nemzeti kölcsön tárgyában igy hangzik: Szólottunk korábbi czikkeinkben azon köny­­nyebbségek és előnyökről, melyek a nagy föld­birtoknak a nemzeti kölcsön tekintetéből adattak. Most a községekre, mint ilyenekre fordítjuk fi­gyelmünket. Tudva van, hogy ezeknek már ko­rábban megengedtetek, a rendelkezésükre álló vagyon és egyéb fedezési eszközökről a viszo­nyoknak megfelelő, kiterjedésben a részvétel vé­gett rendelkezhetni. Újabban ehhez ismét te­temes könnyebbítés járult, mi abban áll, hogy azon aláírásokra nézve, melyek a községek mint iyenek által történnek, a biztosítékletételtől el lehet állani azon esetben, ha a két első részletnek idejekoráni befizetése, mi aztán az aláírt öszveg biztosítékául szolgál, kellő módon biztosítva van. Egyébiránt a községek tetszésére marad, azon őszi eteket, miket fizetőképes, de a biztosítékle­tételre megkívántató pénzeszközökkel el nem lá­tott községi tagok a megnyitott kölcsönre aláírni akarnak, azon aláírási öszvegbe belefoglalni, me­lyet a község mint ilyen, ír alá, mely tehát bizto­sítéki köteleztetés alá nem esik, a községek dolga maradván a részletfizetéseket az illető községta­goktól beszedni, s nekik annak idejében az ál­lamkötelezvényeket kézbesíteni. Mi már különösen a parasztbirtokot illeti, annak ezen elvileg a községeknek a részvétel vé­gett adott előjogok és könnyítések különösen ja­vára vannak. A község, ha hazafias közszellem lelkesíti, gyámolítólag, előmozdítólag, segítőleg fog az egyes mellett föllépni, az egyes viszont készséggel fog községe határozataihoz csatlakozni; egyik a másiknak a ráeső rész elvállalását ereje szerint könnyíteni igyekezzék, csak ily összevá­gó tevékenységben nyilatkozhatik egy valódilag eredménydús községélet. Már egyik korábbi czikkben említik, hogy a falusi községek száma az egész austriai biroda­lomban közel 65.000-re megy, oly szám, mely e rend közrehatásának fontosságát magában elég világosan kifejezi. A nyújtott könnyebbségek a legalkalmasb és legelőnyösb módot szolgáltatják azoknak tőjvagyonukat kellőleg szaporítani. E szaporítás a legfontosb községi czélok előmozdí­tására szolgáland. A növekedő tőke kamatjai ép úgy javára lesznek a községnek egészben véve, mint annak egyes tagj­ainak. A munkaképtelen szegények eltartása a falukon, az által lényegesen könnyíttetik, a hasznos építkezések és létesítvé­­nyek foganatosítása, a vidék jólléte s virágzásá­nak emelése biztosíttatnak.­­ Azon bensőségnél fogva, melylyel a földész községi kötelékéhez ra­gaszkodik, nem lehet rajta kétkedni, hogy ő a kijelölt irányt készséggel követendi, annyival in­kább, mert az által egyesekre alig érezhető teher hárul. Másfelől magában világos, hogy ha min­den faluközség egy vagyonállapotának s vagyo­­nosságának aránylag megfelelő tőkét vállal el csak ebből is igen jelentékeny eredményt joggal várhatni. Egyébiránt a földész, mint a lakosság minden osztálya, szintén szenved a folyópénz el­­értéktelenülése rész következései miatt: e kár az ő életviszonyaiba is zavarólag hat be s azért csak buzgalommal fogja megragadni a kormány által nyújtott segédeszközt, mely általánosan alkalmazva minden utólagos rendszabályt, s név­­szerint a földnek nagyobb adóteher alá vetését, fe­leslegessé teszi. A kormánynak mindenesetre joga van minden koronaországok derék parasztnépességének tel­jes, tevékeny segélyére számolni. Hiszen e rend a legsúlyosb és végzetesb időszakokban ingatla­nul kitünteti magát a trón és haza iránti kiváló hűsége és ragaszkodása által! Bizonyára most sem mulasztandja el az alkalmat, lehetségig e­­redménydus részvétel által jóérzületét s hálak.­ Julius 22-én 1854. jelességét azon különféle jótéteményekért, me­lyekben Ura Császárja bölcs és gondoskodó in­tézkedései által a javított törvényes intézmények, különösen pedig a jobbágyi és hűbéri kötelékek elsz­akít­ás­a következtében részesült, hatályosan bebizonyítni. E rend általános közrehatása lé­nyegesen feltételezi a folyamatban levő nagy mű­velet tökéletes sikerét. E közrehatás annál gaz­dagabb mértékben fog történni, ha előttük e nagy hazafias mű lényege, nagy jelentősége és külön­féle előnyei kellő világossággal kifejtetnek, mire nézve az ő józan értelmük, őszinte kedélyük és jó akaratukban bizonyára termékeny földet talál­hatni a hatályos oktatás vetésének. Levelezések. Parie, jul. 16. —S.— Ha önök a „Journ. des Débats*‘t ol­vassák, azon meggyőződésre jutnak, mikép az ol­vasót nem ok nélkül figyelmeztettem az úgyne­vezett ibériai párt törekvéseire a pirenaei félszi­geten. A „Journal des Débats“, mely még mintegy tizennégy nap előtt e párt, mint egy szervezett és küzdő párt létezését kétségbe vonta, ma még tovább megy mint mi értesüléseink következté­ben mehetni véltünk, s azt tünteti föl, mikép a fölkelés tulajdonképi s egyenes czélja az egész királyi család eltávolítása Spanyolországból, s a fiatal D­o­m P­e­d­r­o királynak az egyesült spanyol­­portugali trónra emelése. Ezen ter­vben tehát még a portugali királynak a spanyol infánsnővek­ egybeházasításáról sincs szó. Egyébiránt még folyvást nem állíthatni bi­zonyossággal, hogy mikép állanak a dolgok Spa­nyolországban. Mint mindig, úgy ma is azt jelenti a „Moniteur“, miszerint a felkelők kétségbeesett helyzetben vannak, és hogy név szerint a republi­kánus csapatok mindenütt szétszórattak, azonban mindenesetre nagyon különös, hogy mind­ennek daczára még semmiféle határozott eredményt nem lehetett jelenteni. Spanyolországból érkezett magánlevelek írják, miszerint O’Donnelhez 1500 földmives csatlakozott, s ezek aztán Cuenca ellen sikeres támadást intéztek. Állítólag Cata­lonia tartomány is mozog. Egyszersmind Lak­ik, mikép a kormány hajlandó az egyezkedésre, s Messina tábornok,O’Donnel párthíve, csak az­ért ment Madridba, hogy a felkelés nevében al­kudozzék. Ez nyilván jelentékeny kudarcra lenne a kormánynak, mely eleinte semmiféle engedmé­nyekről nem akart hallani. A császár tegnapelőtt óta ismét Saint Cloud­­ban van, miután ugyanaz napon, reggeli órákban, az angol hajókat Calaisnál meglátogatta. A balti­­tengerre való segélyhad alakítása következtében az északi hadseregben új felosztást kelle tenni; az (előbb Baraguey d’H­i­lli­er­s tábornok által vezénylett) első hadtest Schramm, a második Guesviller, s a tartalékhadtest Carrelet tábornok parancsai alá helyeztetett. Mi a dolgok diplomatiai állását illeti, még­ most is folyvást úgy mint előbb bizonytalanság­ban vagyunk. A politikai körökben két hír szál­long : az egyik szerint Austria az orosz kabinetnek egy ultimátumot küldött volna tizennégy napi határidővel az iránti nyilatkozatra, várjon és mi­kor akarja a dunai fejedelemségeket végkép el­hagyni. A másik szerint az orosz követ Bécsben saját ösztönéből kijelentette volna, mikép az orosz ka­binet legkésőbb 14 nap alatt határozott feleletet adand Austria legutabbi ellenvetéseire. Itt csak azt tekintik bizonyosnak, miszerint Bécsből egy újabb felszól­tás intéztetett Sz. Péter­várra, s azt gyanítják, hogy a bécsi értekezlet össze fog ülni, collectív jellemet adandó a végleges határozat­nak. A német lapok véleménye szerint ez Po­roszország kívánsága, mely az által időt akarna nyerni, de a „Revue des deux Mondes“ azt véli, mikép az értekezlet összehívását Austria kívánta volna. Hivatalos helyen arról értesültem, miszerint a kormány az aratás miatt aggódni kezd. Déli megyékben a termés hallomás szerint roszul ütött ki, és mi a többi megyéket illeti, még nem tud­hatni, micsoda eredménye lesz az aratásnak. Ha­bár nem esik is többé folytonosan, mégis alig múlik el egy nap erős esőszakadás nélkül. Beszélték, mikép a de la Drôme megyében legitimista összeesküvést fedeztek fel, s bizonyos száma egyének elfogottak legyen. Ezen hírt maga­ a megyefőnök a főnökségi lapban megcsáfolta.

Next