Budapesti Hírlap, 1854. július (457-482. szám)
1854-07-22 / 475. szám
Pest, Szombat. Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve , mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halélozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni —helyib emel a p kledé hivataléban, Lukács L. és társ könyvnyomdájában (Országot Kriewalderház), Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czím. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bé’r mje n te a tve egyenesen a kiddé hivatalba» «*• •szendék. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Előfizetési föltételek: Helyben: Félévre 8 pft. Évnegyedre 4 pft. Vidékre: Félévre 10 pft. Évnegyedre 5 pft 20 kr. A julius közepén megjelenő franozia regénynyel együtt: Helyben : Félévre 8 pft 20 kr. Évnegyedre 4 pft 20 kr. Vidékre: Félévre 10pft 20 kr. Évnegyedre 5 pft 40 kr. Az előfizetés a lap kiadó hivatalában (Országút, Kunewalderház földszint) történik. SZERK M»^——i—aMZMPWBMBg HIVATALOS RÉSZ. Hogy a magyar-, horvát- és tótországi, szerb vajdasági s temeti bánsági egykori földesurak részvétele az 1854. jun. 26-ki legfelsőbb nyiltparancs által megnyitott önkéntes kölcsönben lehetőleg megkönnyebbittessék, cs. k. Apostoli Felsége a f. hól ki ministen kibocsátvány utján [bírod, törvénylap 167. sz.) közzétett jul. 5-ki legfelsőbb határozattal legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, miszerint nekik e részvétel végett az ötödik urbérjárandósági előleg tizenöt főnyi öszszegben minden egész jobbágytelekért, s 2 ft. 30 árban minden zsellértelekért kiadassák. Minthogy több előfordult kérdezősködések következtetni engedik, miszerint az egykori földesuraknak legfelsőbbleg engedett könnyebbítések még általános tudomásukra nem jutottak, ennek következtében a belügyminister eziránti kibocsátványa 1854. jul. 6-káról (hírod. törvénylap 167. sz.) következőleg ismételve kihirdettetik. Az. 1854. évi jul. 5-ki legfelsőbb határozat által az egykori földesurak számára nyújtott előnyök sokkal nyilvánosabbak , semmint hogy saját érdekük ne igényelné, hogy az új kölcsönben minél sikeresb mértékben részt vegyenek. Azon lehetőség, magának ilyetán már a legközelebbi jövőben egy ötödik urbérjárandósági előleget biztosítani, s ezen előleg által azon jelentékeny előnyökben, miket az új kölcsön a résztvevőknek nyújt, részesülhetni, az egykori földesuraknak — erről meg vagyok győződve — eldöntő indokot szolgáltatnod nagyszámú részvételre. Buda, jul. 19-kén 1854. Augusz, cs. kir. helyt. alelnök. A belügymnister kibocsátványa 1854. jul. 6-káról, mely a katonai végvidéket kivéve a birodalom egész területére nézve érvényes, s mely által az ország fejedelmi hitbérek és hitbizományok birtokosait vakja általán véve a földbirtokosságnak, a gyámság- és ápolás-alattiaknak , il1 előeg gyámnokaik és gondnokaiknak, továbbá a községeknek testületeknek, nyilvános felügyelet vagy ellenőrködés alatt álló intézetek, alapítványok, pénzalapok stb igazgatóinak az 1854. jan. 26-ki császári nyiltparancs (bírod, törvény lap 158. sz) által megnyitott önkéntes kölcsönben részvételnél könnyebbitések engedtetnek meg. Hogy az országfejedelmi hűbérek és hitbizományok birtokosainak és általánvéve a földbirtoosságnak, a gyámság- és ápolás alattiaknak, illetőleg gyámnokaik és gondnokaiknak, továbbá a községeknek, testületeknek, a nyilvános felügyelet vagy ellenőrködés alatt álló intézetek, alapítványok és pénzalapok stb. igazgatóinak, az 1854. jun. 26- ki nyiltparancs által megnyitott önkéntes kölcsön leni részvételük lehetővé tétessék s könnyebbittessék, cs. k. Apostoli Felsége, a kölcsön száljának és az engedett kedvező kibocsátási feltéeleknek tekintetbe vételével, az 1854. jul. 5 kiegfelsőbb határozatánál fogva következő legkegyelmesebb rendeletek kiadását jónak látni méltó ét látott: 1. Az országfejedelmi hűbérek és hitbizományok birtokosainak megengedtetik, miszerint kölcsönbeni részvétel tekintetéből a) az ingatlan 475 hűbér- és hitbizomány-jószágokat az országfejedelmi földadónak a harmadpótlékkal együtt (kivéve a külön pótlékokat országos és más czélokra) jószágértékül fölveendő százszerű összegének első harmadrésze kimerítéséig, és b) a hűbér - és hitbizományi kötelésekkel oinontált tőkék első harmadát oly összeggel terhelhetik, mely a kölcsönre aláírt öszszeg 95 százlékját képezi. Mind e két kedvezmény azon feltételhez van csatolva, miszerint az e módon vett államkötelezvények a hűbér vagy hitbizománynak az azok megszerzése végett tett hűbér vagy hitbizományi adósságtóli megmentésért kezeskednek. 2. Azon földesurak, kik a nekik megígért földtehermentesítési kárpótlás fejében eddig elő még semmi kötelezvényt, hanem csak jövedelmi utalványokat kaptak, valamint azok, kiknek a kitudandó kárpótlás rovására folytatólagos jövedelmi előlegek lőnek utalványozva,a kölcsönzei aláírás időpontjában még föl nem vett és tovább folyó, véglegesen, vagy előlegképen utalványozott földtehermentesítési jövedelmeket biztosítékul és az általuk aláírt kölcsönösszeg befizetési részleteinek letisztázásául az átvételre rendelt pénztáraknak engedhetik át. Azon koronaországokra nézve, melyekben csak esetről esetre engedtettek meg egyes úrbérjövedelmi előlegek, külön határozmányok fognak kibocsáttatni. 3. A gyámnokok és gondnokoknak, valamint az árvabizottmányoknak azon legfelsőbb gyámnoki illetőleg gondnoki engedély adatik, miszerint gyámoltjaik és ápoltjaik rendelkezései alatti készpénzeit a kölcsönre aláírás által hatósági jóváhagyás előleges megnyerése nélkül gyümölcsözővé tehetik. 4. A községek és testületeknek, mennyiben azoknak az aláírt kölcsönre teendő fizetéseknek kivetés vagy hitel, vagy tőke-befordítás, ingó vagyonuk eladása vagy ingatlanuk elzálogolása útjáni előteremtésére a fennálló törvények szerint a hatóság, vagy 0 cs. k. Apostoli Felsége legfelsőbb engedélyére van szükségük, az ezennel megadatik, valamint 5. A nyilvános felügyelet vagy ellenőrködés alatt álló intézetek, alapítványok, pénzalapok stb. igazgatói engedélyt nyernek, a rendelkezésük alatti készpénzeket a kölcsönre fordítás által gyümölcsözővé tehetni. Báró B a ph s. k. gyüjtőpénztárnál Pesten, és Budán arintoza 443 A cs. k. kincstári Lipótváros színháztéren szám alatt, 4. A cs. k. adóhivatalnál Pesten a megyeházban és Budán a Krisztinavárosban a cs. k. szolgabírói épületben a vármezőn Kiss-házban. Buda, jul. 19. 1854. A budai cs. k. helytartósági osztály elnökségétől. II. Jegyzéke nemzeti kölcsönre a pestbudai közigazgatási területben aláirt összegeknek : pesti izraelita cultusközség . 1,000,000 frt Buda város községe. 200,000 — A budai árvapénztár. . . . . 70,000 — Óbudai község . . . . . 50,000 — A jászság és kunság községei a kunszentmiklósi járást ide nem számítva. . . . . . 1,232,000 — A gyöngyösjárási községek . . 427,200 — Egyes aláírók Eger városában . . 12,330 — Szolnok város községe .... 135,000 — Egyes aláírók Szolnokon . . 15,000 — 162,000 -Török -Szent-Miklós községe Öszvesen Ehhez az I. jegyzék Az egész ősz vég Buda, jul. 21, 1854. A cs. kir. helytartósági osztály. Hogy azoknak, kik ő cs. k. A postai Felsége legmagasb hívását követni, és a nagy nemzeti kölcsönben részt venni akarnak, minden egyes befizetendő részlet hányadának kiszámítása könynyíttessék, következő figyelmeztetések adatnak, miknél négyévi befizetési időszak van felvéve. E szerint esik az aláírt öszvegből 20 ftból minden részletre 28 Va kr. 50 99 99 99 1 ft ily« 99 100 99• 99 992 „ 22 g, 99 500 99 99 99, H „ 52«/a 99 1000 9 99 99 21 „ 55 99 Itt megjegyeztetik még, hogy miután azon elv kimondatott, miszerint évenkint tíz egyenlő részlet fizetendő be, ezek mintegy öt heti időközökben következendnek egymásután. Végre még köztudomásra juttatik, hogy mind a kiszabott 5%kas biztosíték lefizetése, mind a részletes befizetések Pest-Buda városok következő közpénztárainál történhetnek: 1. A cs. k. kincstári főfizetőhivatalnál Budán a várban bécsi kapu-utczában. 2. A cs. k. nemzeti fiókbanknál Pesten, József-téren 13. szám alatt. 3,303,530 — 2,640,710 — . . 5,944,240 ft. NEMHIVATALOS RÉSZ. PEST, jul. 21. Az „Oest. Corr.“ VIH -d. czikke a nemzeti kölcsön tárgyában igy hangzik: Szólottunk korábbi czikkeinkben azon könynyebbségek és előnyökről, melyek a nagy földbirtoknak a nemzeti kölcsön tekintetéből adattak. Most a községekre, mint ilyenekre fordítjuk figyelmünket. Tudva van, hogy ezeknek már korábban megengedtetek, a rendelkezésükre álló vagyon és egyéb fedezési eszközökről a viszonyoknak megfelelő, kiterjedésben a részvétel végett rendelkezhetni. Újabban ehhez ismét tetemes könnyebbítés járult, mi abban áll, hogy azon aláírásokra nézve, melyek a községek mint iyenek által történnek, a biztosítékletételtől el lehet állani azon esetben, ha a két első részletnek idejekoráni befizetése, mi aztán az aláírt öszveg biztosítékául szolgál, kellő módon biztosítva van. Egyébiránt a községek tetszésére marad, azon őszi eteket, miket fizetőképes, de a biztosítékletételre megkívántató pénzeszközökkel el nem látott községi tagok a megnyitott kölcsönre aláírni akarnak, azon aláírási öszvegbe belefoglalni, melyet a község mint ilyen, ír alá, mely tehát biztosítéki köteleztetés alá nem esik, a községek dolga maradván a részletfizetéseket az illető községtagoktól beszedni, s nekik annak idejében az államkötelezvényeket kézbesíteni. Mi már különösen a parasztbirtokot illeti, annak ezen elvileg a községeknek a részvétel végett adott előjogok és könnyítések különösen javára vannak. A község, ha hazafias közszellem lelkesíti, gyámolítólag, előmozdítólag, segítőleg fog az egyes mellett föllépni, az egyes viszont készséggel fog községe határozataihoz csatlakozni; egyik a másiknak a ráeső rész elvállalását ereje szerint könnyíteni igyekezzék, csak ily összevágó tevékenységben nyilatkozhatik egy valódilag eredménydús községélet. Már egyik korábbi czikkben említik, hogy a falusi községek száma az egész austriai birodalomban közel 65.000-re megy, oly szám, mely e rend közrehatásának fontosságát magában elég világosan kifejezi. A nyújtott könnyebbségek a legalkalmasb és legelőnyösb módot szolgáltatják azoknak tőjvagyonukat kellőleg szaporítani. E szaporítás a legfontosb községi czélok előmozdítására szolgáland. A növekedő tőke kamatjai ép úgy javára lesznek a községnek egészben véve, mint annak egyes tagjainak. A munkaképtelen szegények eltartása a falukon, az által lényegesen könnyíttetik, a hasznos építkezések és létesítvények foganatosítása, a vidék jólléte s virágzásának emelése biztosíttatnak. Azon bensőségnél fogva, melylyel a földész községi kötelékéhez ragaszkodik, nem lehet rajta kétkedni, hogy ő a kijelölt irányt készséggel követendi, annyival inkább, mert az által egyesekre alig érezhető teher hárul. Másfelől magában világos, hogy ha minden faluközség egy vagyonállapotának s vagyonosságának aránylag megfelelő tőkét vállal el csak ebből is igen jelentékeny eredményt joggal várhatni. Egyébiránt a földész, mint a lakosság minden osztálya, szintén szenved a folyópénz elértéktelenülése rész következései miatt: e kár az ő életviszonyaiba is zavarólag hat be s azért csak buzgalommal fogja megragadni a kormány által nyújtott segédeszközt, mely általánosan alkalmazva minden utólagos rendszabályt, s névszerint a földnek nagyobb adóteher alá vetését, feleslegessé teszi. A kormánynak mindenesetre joga van minden koronaországok derék parasztnépességének teljes, tevékeny segélyére számolni. Hiszen e rend a legsúlyosb és végzetesb időszakokban ingatlanul kitünteti magát a trón és haza iránti kiváló hűsége és ragaszkodása által! Bizonyára most sem mulasztandja el az alkalmat, lehetségig eredménydus részvétel által jóérzületét s hálak. Julius 22-én 1854. jelességét azon különféle jótéteményekért, melyekben Ura Császárja bölcs és gondoskodó intézkedései által a javított törvényes intézmények, különösen pedig a jobbágyi és hűbéri kötelékek elszakítása következtében részesült, hatályosan bebizonyítni. E rend általános közrehatása lényegesen feltételezi a folyamatban levő nagy művelet tökéletes sikerét. E közrehatás annál gazdagabb mértékben fog történni, ha előttük e nagy hazafias mű lényege, nagy jelentősége és különféle előnyei kellő világossággal kifejtetnek, mire nézve az ő józan értelmük, őszinte kedélyük és jó akaratukban bizonyára termékeny földet találhatni a hatályos oktatás vetésének. Levelezések. Parie, jul. 16. —S.— Ha önök a „Journ. des Débats*‘t olvassák, azon meggyőződésre jutnak, mikép az olvasót nem ok nélkül figyelmeztettem az úgynevezett ibériai párt törekvéseire a pirenaei félszigeten. A „Journal des Débats“, mely még mintegy tizennégy nap előtt e párt, mint egy szervezett és küzdő párt létezését kétségbe vonta, ma még tovább megy mint mi értesüléseink következtében mehetni véltünk, s azt tünteti föl, mikép a fölkelés tulajdonképi s egyenes czélja az egész királyi család eltávolítása Spanyolországból, s a fiatal Dom Pedro királynak az egyesült spanyolportugali trónra emelése. Ezen tervben tehát még a portugali királynak a spanyol infánsnővek egybeházasításáról sincs szó. Egyébiránt még folyvást nem állíthatni bizonyossággal, hogy mikép állanak a dolgok Spanyolországban. Mint mindig, úgy ma is azt jelenti a „Moniteur“, miszerint a felkelők kétségbeesett helyzetben vannak, és hogy név szerint a republikánus csapatok mindenütt szétszórattak, azonban mindenesetre nagyon különös, hogy mindennek daczára még semmiféle határozott eredményt nem lehetett jelenteni. Spanyolországból érkezett magánlevelek írják, miszerint O’Donnelhez 1500 földmives csatlakozott, s ezek aztán Cuenca ellen sikeres támadást intéztek. Állítólag Catalonia tartomány is mozog. Egyszersmind Lakik, mikép a kormány hajlandó az egyezkedésre, s Messina tábornok,O’Donnel párthíve, csak azért ment Madridba, hogy a felkelés nevében alkudozzék. Ez nyilván jelentékeny kudarcra lenne a kormánynak, mely eleinte semmiféle engedményekről nem akart hallani. A császár tegnapelőtt óta ismét Saint Cloudban van, miután ugyanaz napon, reggeli órákban, az angol hajókat Calaisnál meglátogatta. A baltitengerre való segélyhad alakítása következtében az északi hadseregben új felosztást kelle tenni; az (előbb Baraguey d’Hilliers tábornok által vezénylett) első hadtest Schramm, a második Guesviller, s a tartalékhadtest Carrelet tábornok parancsai alá helyeztetett. Mi a dolgok diplomatiai állását illeti, még most is folyvást úgy mint előbb bizonytalanságban vagyunk. A politikai körökben két hír szállong : az egyik szerint Austria az orosz kabinetnek egy ultimátumot küldött volna tizennégy napi határidővel az iránti nyilatkozatra, várjon és mikor akarja a dunai fejedelemségeket végkép elhagyni. A másik szerint az orosz követ Bécsben saját ösztönéből kijelentette volna, mikép az orosz kabinet legkésőbb 14 nap alatt határozott feleletet adand Austria legutabbi ellenvetéseire. Itt csak azt tekintik bizonyosnak, miszerint Bécsből egy újabb felszóltás intéztetett Sz. Pétervárra, s azt gyanítják, hogy a bécsi értekezlet össze fog ülni, collectív jellemet adandó a végleges határozatnak. A német lapok véleménye szerint ez Poroszország kívánsága, mely az által időt akarna nyerni, de a „Revue des deux Mondes“ azt véli, mikép az értekezlet összehívását Austria kívánta volna. Hivatalos helyen arról értesültem, miszerint a kormány az aratás miatt aggódni kezd. Déli megyékben a termés hallomás szerint roszul ütött ki, és mi a többi megyéket illeti, még nem tudhatni, micsoda eredménye lesz az aratásnak. Habár nem esik is többé folytonosan, mégis alig múlik el egy nap erős esőszakadás nélkül. Beszélték, mikép a de la Drôme megyében legitimista összeesküvést fedeztek fel, s bizonyos száma egyének elfogottak legyen. Ezen hírt maga a megyefőnök a főnökségi lapban megcsáfolta.