Budapesti Hírlap, 1854. november (560-584. szám)
1854-11-25 / 580. szám
Pest, Szombat, BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. ex. a. (Kunevalder ház) 2-ik emeletben. Megjelenik a lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben, félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötezer halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszöriért pedig 4 kr. számíttatik. — ügyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap feladó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút Kriewalderház), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál.• Az előfizetést tartalmazó levelek a pzlmr ’lakhely a utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel agyfil bé r m antesítve egyenesen a kisdó hivatalhos at»* sfftandok* Eőfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“ october-decemberi évnegyedére. Helyben : 4 ft pp. Vidékre : 5 ft 20 kr. pp. Az előfizetés Pesten a lapkiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint) Herz János könyvnyomdájában, vidéken minden cs. k. postánál történik. — Az előfizetésnek mielőbb beküldését kérjük. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. a cs. k. Apostoli Felsége sajátkezűleg aláirt oklevéllel Gurahonczi Remekházy József cs. kedv. tanácsost és a legfelsőbb semmisítőszék tanácsosát, az austriai birodalom bárói rendjébe legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ Buda. nov. 24. Magyarországi katonai és polgári kormányzó Urunk Albert főleg ő osfens, ma reggel, hoszszabb távollét után ide kivánt egésségben visszaérkezett. BÉCS, nov. 23. Austria vasúthálózata. VII. (Vége. A tervezett vasúthálózat bevégzése után Austria több mint 1,201 mértföldnyi,vagyis csaknem négyannyi vasutat fogna számlálni,mint amennyi jelenleg üzlet alatt van. Bács, a birodalom központja, közvetlen összeköttetésben fogna állani a császári állam minden tartományaival , valamint minden szomszéd tartományokkal s határos tengerekkel. Külföldi vasútvonalakhoz közel a birodalom határainál csatlakozandnának : Borgoforte és Piacenza az olasz központi vaspályához, Pavia, Grennas Turin felé, Kufstein (Innsbruck) Rosenheimhoz, s ezáltal Münchenhez, Salzburg Münchenhez, Linz-Passau Regensburghoz, Pilsen Nürnberghez, Prága- Éger Hofhoz, Prága-Bodenbach Drezdához, Reichenberg Zittauhoz, s ez által Drezdához és Berlinhez, Oderberg Boroszlóhoz és Berlinhez , Sczakova Myslovitzon át Boroszlóhoz, aztán Granicán keresztül a varsói vaspályához, Czernovicz és Brassó a kilátásban levő dunafejedelemségi vasutakhoz. A birodalom északi részén a nyugat-keleti összeköttetés Egertől Ruszig, Prága, Olrantz, Oderberg, Oswiecim, Podgorze (Krakó), Lembergen át Brodyba s Czernowitzba vezetne. A birodalom déli részén hasonlag vezetne egy vonal Paviától Milano, Verona, Padua, Mestre, Treviso, Udine, Nabrezina, Laibach, Steinbrück, Zágráb (déli kiágazással Sziszek felé), Nagy-Kanizsa, Pécs, Mohács, Baja, Szeged (aztán Temesváron át délre Fehértemplomhoz a Dunánál), Aradon át Szebenbe és Brassóba. Csaknem párhuzamosan ama két vonallal nyugatról keletre a birodalom közepén keresztül vezetne a vonal Salzburg és Passautól Bécs, Pest, Debreczen, Nagyvárad és Kolozsvárra. Észak déli irányban vonulna a birodalom nyugati határán a vaspálya Egertől Pilsen, Budweis, Linz, Salzburg, Kufstein, Innsbruck, Botzen, Verona, Brigofortén és Pávián keresztül; a keleti határon ez irányban egyelőre hézag maradna fenn, míg a czernovitz-besztercze-kolozsvári vaspálya is munkába nem vétetnék. Halántékosan húzódnék észak-nyugatról dél-keletre a vonal Egertől Prága, Bécs, Pest, Temesvár, Fehértemplomon (aztán Pest, Szolnok, Arad, Szeben és Brassón) át; északkeletről délnyugat felé pedig a vonal a galíciai vaspályától, Brody, Tarnow, Pest, Zágráb, Laibach, Udine, Verona, Milano és Pávián keresztül. Végre, hogy csak egy körülbelüli mértéket nyerhessünk a még építendő vasutak költségeire nézve, az Austriában eddigelé épített vaspályák költségeit állítjuk azokkal szembe. A közigazgatási statistika igazgatósága által összeállított kimutatás szerint a 200 mértföld hosszú államvaspályák költségei az üzleteszközök megszerzésével bezárólag 144 millió, s a 104 mértföldnyi magánvaspályákéi (e közt van 42 m. lóerejü vasút) 46 millió, összesen 190 millió frtra rúgnak. Ennélfogva egy mértföldnyi államvaspályára 720,000 s egy ín, magánvasútra 705,000 frt esik a mozdony- és 105,000 frt a lóerejű vaspályáknál. Megfontolva, hogy a kész államvaspályák közt már a legnehezebb és költségebb vonalak a Semmeringen át, Cillyből Laibachba stb. vannak, hogy a vaspápályák főleg Magyarországban, hol még a leghosszabb vonalak építendők, aránylag jutányosban létesíthetők, és hogy általán véve a szélesülő tapasztalatok nyomán lehető legolcsóbb építési mód vétetik figyelembe, míg másrészt a munkabér és az építési anyagok árai az utóbbi években tetemesen emelkedtek, valójában a 700,000 frtnyi középár mértföldönként az építendő pályáknál alacsonnak nem tekinthető. Ezen mérv szerint tehát a kérdéses pályák építésére mintegy 370 millió frtnyi összeg fogna kivántatni. Miként mondtuk, e szám ne mutasson egyebet, mint általános szélső támpontot az egész nagy mű fölötti jobb átnézet végett. Az említett összeghez járulnának aztán még (mennyiben máris födözve nem lennének) a már építés alatti stb. vasutak költségei, mintegy 200 mértföldnyi hoszszal, s ez által a jelen vasúthálózat szerint létesítendő valamennyi vonal öszköltségei 500 millióért kerekszámra rúgnának. Ezen összeg közösen az álla és magán-nyerészkedés által lenne előteremtendő, Austria vasúthálózatának kifejtése végett! Viszszük és reméljük élénken, mikép sokkal többet mint e költségek felét már a legközelebbi tíz év alatt magán nyerészkedés teremthetné elő, föltéve, hogy az európa-keleti béke Közép-Európa államainak szilárd egységes határozottsága által messzi távolba nem nyújtatnék. Ezen reményben megerősít bennünket azon körülmény, miszerint a magánnyerészkedés a legutóbb lefolyt tizenöt év alatt több mint 230 millió frtot teremtett elő e czélra, és hogy jelenleg a vállalkozási szellem ez irányban ismét mozogni kezd, és hála az Austria által a nagy európai összeütközésben követett messze belátású politikának, figyelmét jobban mint bármely előbbi korszakban a császári államra fordítja. Úgyszintén a nagyon jelentékeny pénzügyi erőfeszítések is, miket az államigazgatás a vasútépítés lehető előmozdítása végett folytatva tesz, a nagy koresemények kedvező fordulatánál hihetőleg még nagyobb terjedelmet nyernének, főleg miután e gyümölcsöző kiadások nemcsak magukban véve mielőbb tiszta jövedelmet nyújtanak, mely a vasútháló bevégeztével és a forgalom gyarapodásával mindinkább növekszik, hanem általán véve az adóképesség emelésére, s az állambevételek sikeresebb befolyására is kedvezőleg hatnak, míg egyszersmind később a legfontosb kiadási rovatokban némely megtakarításokra is alkalmat szolgáltatnak. Szóval, bármely — gazdasági, pénzügyi, állami, katonai — szempontból tekintsük is a vasúthálózatot, akár a birodalom összeségét akár az egyes koronaországok érdekeit vegyük inkább e mellett szemügyre — valóban az mindig ép oly czélszerünek s üdvösnek valamint nagyszerűnek is mutatkozik. Mint központja az egész hálózatnak, hol öt fővonal metezi egymást át minden fontos kereskedelmi irányban s hatalmas középpontot képez, Bécs város egy oly vas- és vizűt-rendszer fölött uralkodandik, mint a szárazföldnek egy más városa sem, s a természet és viszonyok által nyújtott gazdag segédeszközeit áldásdúsan kifejthetendi. Bécsen kívül igen fontos út-gécepontokat képezendnek a Dunánál, fölfelé különösen még Felső-Austria fővárosa Linz, lefelé mindenekelőtt Magyarország fővárosa Budapest, aztán továbbá Szeged, Arad, Temesvár, Kanizsa, Pécs, Mohács, Zimony, Fehértemplom. Általán véve a birodalom keleti tartományai, főleg Magyarország, oly módon meg lesznek nyitva, mely még a legmerészebb hazafias várakozásokat is túlszárnyalja. Mert míg a birodalom egyik nagy halántékos vasútvonala a galicziai fővaspályától Magyarország kellő közepén keresztül, számos városokat érintve, Zágráb és Károlyvárosba s tovább Triest, Fiume, Milánóba vezet, egy másik fővonal az országot ellenkező irányban hasítja Pozsontól Fehértemplomig vagy Szebenig stb., s mindkettőnek keresztbemetszési pontján fekszik az ország fővárosa, a jövődús dunai ikerváros Budapest. Továbbá a koronaország ehhez legközelebb álló nagy kereskedelmi piacai, névszerint Debreczen, Szeged, Temesvár, Arad, Nagy-Várad, Kanizsa at, sokfélekép csatolvák a vasuthálóba, úgy hogy azokból a kereskedelem fő irányaiban vasutak ágazandnak ki, e mellett egyszersmind a különböző földtermékenység s a népesség sűrűsége, valamint az egyes területeknek a kereske-dés és népgazdászat irányábani fontossága is állításában tekintetbevan véve. — Csehország a nagy vasúthálózatban szintén elül áll. A világkereskedést illetőleg az új cseh vaspályák a szárazföld legfontosb vonalai közé tartozandnak és név szerint nyugatkeleti irányban, csatlakozással az európai fővaspályákhoz, nyugatra Német- Iország szivén keresztül Németalföld és Franczia- Iország felé, keletre Lengyel-, Oroszország és a dunai fejedelemségek felé vezetendnek. Elég legyen itt a galicziai vaspálya általi rendkívül meg-rövidített összeköttetésre Hamburg és Gralacz közt (e hihetőleg nemsokára Odesszával is) utal- sunk. Azonban valamint ott északon, ép úgy a birodalom déli részében egy nagy nyugatkeleti irány mint a hozzá tartozó elágazások főtér- ízee képződendik. — Névszerint a lombard-ve-lenczei vaspálya két nagy vonal által, melyek- nek egyike Trevisótól Udinén át s másika Verőínától Insbruckba vezetesd, a birodalom többi vasúthálózatával, aztán szinténkét vonal által az olasz központi vaspályával, s végre a szardiniai vaspályákkal összeköttetésbe fog hozatni. Az olasz, vasútháló ezen kiegészítése, összefüggésben a párhuzamos folyamrendszerrel és lombardiai javakkal, az ottani közlekedési ügyet irigylendő tökéletességre emelendő, megerősítendi katonai és kereskedelmi állomásunkat a Pónál és Tessinnél, rendkívül megkönnyítendi a védelem nagy czéljait, s általán véve ép oly nagyon emelendi a termelést és az ország forgalmát, mint a birodalom véderejét. Az állam nagy kiterjedése mellett a keletnyugati irányban szakadatlanul vezető párhuzamos vasutak északon , délen és a a birodalom közepén át a verseny legszabadabb s hatalmas l terét kirondják, és a két utóbbit e részben még a Dunafolyam Dráva és Száva mellékfolyóival, úgy mint a Pó-folyó is lényegesen gyámölítandjik. Ugyanez áll végtére a délészaki iránybani nagy vaspályákról, valamint azon halántékos pályákról is, melyek a birodalom területén keresztülvonulandnak. Mindezen főutak azonban egyszersmind az európai vasúthálózatnak legfontosb, s tengereket összekötő vasútvonalaiba torkollanak és a világkereskedés nagy vonalaival összefolynak, ennélfogva leghatályosban közreműködnek a cs. állam kereskedelmi s kereskedelmi-politikai fontosságának emelésére s annak jövőbeni biztosítására. Vajha tehát a terv nagysága e merészségének megfelelne azon tetterő is, melylyel a mű végrehajtandó, s vajha az időviszonyok szerencsés alakulása mielőbb kedvezne a lángeszű és hazafius gondolat valósulásának! Austria, annyi eperesben mégis — sajnos igazság, miszerint a keleti ügynek újabb fordulását a csata s lehet mondani, a diplomatia terén is tekintve — a jövendő némi kétség és bizonytalanság színében tűnik fel, mire látszik a pénzárfolyam állása is mutatni, — miért a jog, igazság;és így a nyugatiak által rettenthetlen bátorsággal védett ügy minden barátjai méltán óhajtják, hogy valamely „Deus ex machina,“ vagy inkább, az isteni gondviselés oltalmazó keze oldja meg mielőbb a közbenjött nehézségeket, s fordítsa el az ily helyzetből könnyen támadhtó dimensióját e háborúnak, mi Európát bajosan eloltható lángba boríthatná. ,,Hol legnagyobb a veszély, ott közel a segély“ egy ismeretes közmondás szerint; higyünk s reméljünk mi is e segélyben s oszszák e reményt mindazok, kik az oroszok győzelmét s igy az orosz rendszernek túlsúlyra emelkedését Európára nézve üdvösnek nem tartják. 580. Levelezések. Bécs, nov. 23. *) A Krímből jött újabb és hiteleseknek tartható hírek szerint, melyek állítólag az orosz követséghez érkeztek volna — a szövetséges sebek állása Szebasztopol alatt folyvást nehezedik, az ostrom folytatásának lehetősége mind kétesebb kezd lenni, sőt a mondott sergeknek netalán szükség esetében hajóra szállhatása iránt is sokkal több aggodalom mint retvény mutatkoznék, miért is energek erős besáhczolási védelemben kénytelenek menedéket keresni, az új segítség és ezó megérkezéséig ily defensiv állásban maradni, s a netalán őket fenyegető orosz csapatokat viszszatartóztatni és verni. Bár e tudósítások, miknek orosz színük és származásuk következtében feltétlen hitelt adni nem igen lehet, noha a nyugati szövetséges sergeknek eddig is fényesen bebizonyított vitézségükben, valamint az és igaz ügyért vinakodásukban elegendő késesség van, hogy a pillanatnyi s ily nagy és késő vállalattal természetesen öszvekötött nehézségek daczára is, a végeredmény :átok nézve csak dicsőséges és hasznos leend . *) Nem rendes bécsi levelezőnktől. Szerk. November 25-n 1854. Austriai birodalom. Bécs, nov. 23. A „Kreuzzeitung“ czikke, melyet tegnap távirdailag közlöttünk, egész terjedelmében igy hangzik : „Bécs, nov. 18. Napokban, biztos hir szerint, a császári külügyministerium részéről jegyzékek indíttattak Pára és Londonba, az ottani kabinetekkeli közlés végett, melyekben ezek, mint a bécsi értekezlet tagjai, a legutóbbi időben több német kormányok közt a keleti bonyodalommal szembeni jövő maguktartását illetőleg tartott alkudozások jelleme és erediményeire, és azon állásra nézve, melyet azokhoz képest Austria elfoglalni szándékozik, felvilágosítást nyernek. Ez állás, mint hallani, körülbelül 1 azon biztosítással jelöltetik ki, hogy Austria ezentúl is mint eddig azon kötelezettségeket, melyek az 1854. ápril 9-ki bécsi értekezleti jegyzőkönyv aláírásából az abban résztvevőkre nézve keletkeznek, maga részéről fennállóknak tekinti és elismeri, és magatartását a német szövetség és annak egyes tagjai irányában a szerint intézte és intézendi. Kétségtelennek látszik, miszerint ezzel az e részrőli esetleges támadó föllépés szabadságának és azon jognak megóvása emeltetik ki, maga idején a békeföltételeket önálló megfontolás alá vonhatni, és erre nézve oly határozott engedmények által, mint az ismeretes négy békepont át nem hágásának stb. megigérése, magát meg nem köttetni.“ E czik tartalmát az „Augab. Alig. Ztg“ háromcsillagjegyű levelezője is megerősíti, továbbá hozzáteszi : Ha még szükség van bizonyságra arra nézve, hogy a császári állam, a porosz kir. kormány irányában teljességgel nem ígérte meg azt, miszerint a 4 garantiaponton túl nem menend, e bizonyságot a frankfurti cs. kir. szöv. elnökségi követhez intézett austriai utasításnak közzé tett szövege szolgáltatja. Abban kifejtetik, hogy egy hadfolytató hatalom soha sem fog akarhatni ellenfelének oly biztosságot adni, hogy az az adott feltételek szerint akármikor megnyerhesse a fivakat, mert akkor az utóbbi a háború folytatásából nem veszteséget, hanem csak nyereséget fogna tűzni. Világosan kijelentik, hogy Austria fenntartotta magának,ha p,háborúban részt kellene vennie,saját feltételeit kitűzni. E fenntartásról Austria most sem, és azon áron sem mondhat le, ha ez által a német szövetség külpolitikájában egyességéretneke.“ „Mi“, mond az utasítás, „nem mondhatunk le szabadságunkról, hogy mint független nagyhatalom cselekedjünk, nem vethetjük alá magunkat azon kötelezettségnek, hogy védelmi állásban maradjunk,béke- és háborújogunkat határozott korlátok közé nem szoríttathatjuk, egy lehetséges háborúnak előre korlátokat nem szabhatunk.“ A cs. k. kabinet mai állását e Szavak világosan jelölik, azok mindenesetre kimutatják a határt, melyen túl engedményt Austriától bizonyára írem várban. Az említett utasítás ezenfelül elegendő arra, hogy valódi mértékére is állítsa le azon sok helyütt táplált hitet, mintha az Austria és Poroszország közti egyesség már kívánt czélhoz jutott volna . A „Bresl. Z.“nak azonban Berlinből azt erősítik, hogy az egyesség Bécs és Berlin közt már elértnek tekinthető, mert a főakadály : azon porosz részről tett föltétel, hogy az aprili szerződéshez pétezik, csatoltassék, Austria részéről ha formailag nem is, de tárgyilag megadatott, mivel Austria kész jegyzék alakjábani egyezkedések által Poroszországnak az általa kívánt feltételeket, a katonai támogatás biztosításáért, megadni. — Az austriai utasítás tehát a