Budapesti Hírlap, 1854. december (585-608. szám)

1854-12-01 / 585. szám

Pest, Péntek, bőfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“ O­ctober-decemberi évnegyedére. Helyben : 4 ft pp. Vidékre : 5 ft 20 kr.pp. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. - öcs. k. Apostoli Felsége f. é. nov. 19- ki legfelsőbb határozata által Balogh­y Imre székes­­fehérvári megyetörvényszéki elnöknek az egri me­gyetörvényszéki elnökségre áttételét jóváhagyni, s egyszersmind G­aál József pesti orsz. főtörvény­­széki tanácsost a székesfehérvári megyetörvényszék elnökévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. a cs.k. Apostoli Félisége f. é. nov. 25- diki legf. elhatározása által a cs. 1. pénzügy­minis­­teriumnál megürült két minist. titkári állomásra Gömöry Viktort, a magyar orsz. pénzügyigazg. titkárát, és gr. W­i­­­c­z­e­k Gusztáv minist. fogal­mazót ugyanazon ministeriumnál legkegyelmeseb­ben kinevezni méltóztatott. Csütörtökön f. évi nov. 23-kán a cs. kir. budai egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyarorsz. kormánylap első osztályának XXII1. darabja, német egyedüli s összes kettős kiadások­ban, következő tartalommal : 264. sz. A pénzügyi ministerium 1854. sept. 29-ki hirdetménye, a vámhivatalok és határőrség szervezésére vonatkozó vámegyleti intézkedések próbaszerű behozataláról az insbrucki kamarai ke­rületben 1854. oct. 31-től kezdve. 265. sz. A hadseregi főparancsnokság 1854. oct. 1­­i rendelvénye, mely által egyetértésben az igazságügyi ministeriummal azon eljárás szabályoz­­tatik, mit a polgárrendi büntető­ törvényszékeknek az illetékes katonai hatóság nevében azon esetekben követniök kell, midőn szabadságos katonák vagy tartalékbeli legények, a tényleges szolgálati időn kívül, valamely büntetésre méltó tényt követnek el. 266. sz. A pénzügyministerium 1854. opt. 4-ki rendelvénye, mely által az 1854. sept. 28-ki leg­felsőbb határozattal adott felhatalmazáshoz képest a birodalom minden koronaországaira nézve, az 1854-ki május 23-kán kelt uj általános bányatör­vény hatálybaléptétől kezdve, a bányamivelési en­gedélyből származó bányaadók meghatároztatnak. 267. sz. A pénzügyministerium 1854. oct. 6-ki rendelvénye, érvényes valamennyi koronaországra nézve, a sorshúzási nyereményektől fizetendő ille­tékekről és azok lefizetése módjáról. 268. sz. Az igazságügyi ministerium 1854. oct. 7-ki rendelvénye, mely a katonai végvidék kivé­telével valamennyi koronaországra nézve érvényes, s mely által az 1850. oct. 14-ki (birod. törvénylap 293. sz. a.) kibocsátvány határozmányai, a törvény­székek közvetlen levelezéséről a cs. k. követségek­kel azon megkeresési iratokra vonatkozólag­, mik a Párisban levő cs. kir. követséghez intéztetnek, ré­szint módosittatnak. 269. sz. A pénzügyi ministerium 1854. oct. 8- ki kibocsátványa, mely Dalmatia kivételével vala­mennyi koronaországra nézve érvényes, a városok­ban a sörtermelésnél, és a sem­ek bevitelénél fize­tendő illetékeket, aztán az e helyekbeli Borkivitel­nél­ illeték-visszatérítést illetőleg. 270. sz. A pénzügyministerium 1854. oct. 8- ki kibocsátványa, mely valamennyi koronaországra nézve érvényes, a magán-vasutvállalkozmányok ál­tali ingatlan­szerzéstőli illetékek meghatározására rendelt hivatalokról s az e végre követendő eljárás­ról. (Vége következik.) NEMHIVATALOS RÉSZ Levelezések. Bécs, nov. 29. A Három nagy érdekű tárgy az, mi az utolsó napoknak különös élénkséget kölcsönzött; az áprilisi szerződés toldalékczikkének aláírása,— az orosz kormány békehajlamai, — végre a belköz­­igazgatásunk élén állítólag történendő változások. E három közöl egy is elég a legkülönneműbb gondolatokat kelteni, s egy magános órát vagy egy újdonságéhes társas kört betölteni. A érintett szerződés pót­csikkének Poroszország általi aláírása, őszintén szólva, nem idézett kellemes benyomást elő; a német hatalmasságok,­egységes akarata, hűséges összetartás­a é­s efféle szép esz­mék iránt rendkívül kiábrándult a közönség, a­mi néhány hónap előtt a legreménydúsabb kilátá­sokkal fogadtatott volna, p.a. Poroszországé Austria közti véd- és daczszövetség, ma csak­nem féltékeny hidegséggel találkoznék. Hogy Poroszország annyi habozás után végre Austriával kiegyezett, abban csak azt véli rejteni a gyarló ember, hogy Austria engedett némileg, de nem hogy Poroszország legtá­volabbról is lemondott volna orosz rokonszenvei­­ről. Pedig a hazafias érzelmek annyira föltaklat­­vák a hosszú harcz által,miszerint az Oroszország­­gali háború minden veszélyei örömestebb tűnik,sem mint a Poroszország által játszott, kétszínű­nek mondható szerep biztosságát. Azonban te­kintsünk a dolog velejére, s egészen más színben fog az előttünk állani. Mi az illető pót-czikk alá­írásában az austriai diplomatia egy új diadalát látjuk, s velünk minden elfogulatlan, s a dolgok mélyét fürkészni tudó Ki a porosz félhivatalos lapoknak epés polé­miáit Austria ellen a legeslegutolsó napokig fi­gyelemmel kisérte, azt bizonyosan mint magamat, „Deus ex machinae‘ként meglepte a szóban levő szerződési czikk aláírása, az egyetértés rög­töni helyreállta. Poroszország egy gyors fordulatot ten, melyet eléggé indokolva nem lát­tunk. De midőn csaknem ezzel egy időben tud­tunkra jött, hogy Oroszország komolyan nyilvá­­nító békeóhajait, még­pedig a négy ne garan­­t­­­a elfogadásának alapján , az egész rejtély meg volt oldva. Ha ugyanis Oroszország békét óhajt, a békealkudozásokban támaszra, közvetítőre mel­­lőzhetlen szüksége van; — ez Poroszország nem lehet, Poroszország magatartása a nyugati hatal­mak irányában nagy hidegséget vont maga után ezek részéről; így Poroszország a békealkudozá­sokban a nyugati hatalmakra a legkevesebb befo­lyást sem fogja gyakorolhatni, s csak orosz ügy­véd színében fog állani; —ezen közvetítő csak a nyugati hatalmakhoz közel álló Austria lehet. De Poroszország az előzmények után Austriára sem bírhat meggyőző hatással, — hogy azt ismét megnyerje, Austriához közelednie kell; alá kell tehát írni a pótlék-czikket, mely által Austria biztosíttatik, hogy azon esetre, ha az oroszok ál­tal meg fogna támadtatni, Poroszország segítsé­gére leend. Ezen aláírásban semmi veszély nincs, miután az orosz kormány a 4 pont elfogadása mellett kibékülni kész. Ez körülbelül a porosz eszmék logikai rende. Igaz, ily előzmény után Poroszország nagy szolgálatot tehet az o­­rosznak, ha a békét helyreállítani sikerülene. Hanem ezen lehetőségre,úgy véljük, a porosz bé­kebarátok kissé túlságos biztossággal építenek, s ha a béke helyre nem áll, Austria azt nyeré, hogy érintett esetben Poroszország neki segítséget tartozik adni. Ennyiből tehát Nesselrode leg­újabb békerohama nekünk jó szolgálatot ten. Paris, nov. 26. —S.— A császár levele a keleten levő fran­­czia seregek főparancsnokához szokatlan fontos­sággal bír. Magában foglalja nemcsak azon ő­­szinte vallomást, miszerint a várandó siker gyor­sasága iránt illuziót csináltak maguknak, melyet egyébiránt az almai ütközet igazolni látszott, hanem megerősítését ama tudósításnak is, hogy az egyesültek csak az erősítések megérkezése u­­tán fognak újra támadó hadműködéshez­­nyúlni. A császár köszönetet mond a tábornoknak a­­zért, hogy az eddigi körülmények közt Sze­­basztopol megrohanását meg nem engedte. Ta­lán e szavak némi szívesség Anglia iránt, mert azt beszélik, hogy Palmerston lord pa­naszkodott volna azon hit miatt, mikop Szebasz­­topol megrohanása még csak azért nem történt meg, mivel Raglan lord és a többi angol tá­bornokok megtagadták beleegyezésüket. De kü­lönösen fontos a jelentés egy hatalmas diverzió­­ról Besszarábiában, mert miután a kormányok maguknak csakugyan nehezen fognának e di­­versióból nagy sikert ígérni, ha azt c­s­a­k a tö­rök seregnek kellene tennie, ebből következtetni lehet, miszerint a már három nappal ezelőtt köz­­tudomásra jutott hír, hogy két hadosztály fogna a dunai fejedelemségekbe küldetni, csakugyan a­­lapos volt. Hogy hol és mikép alakuljanak e­ had­­osztályok,ez iránt még mit sem tudunk, talán Du­lac és De Sallee hadosztályai, miknek hajóra­­ szállítása megkezdetett, rendelvék a dunai feje­delemségek számára. Egy 9. és 10 ik hadosz­tály alakítása egyébiránt elhatározott tény, s a­­­zonkívül minden ezredből 60 ember küldetik ke­letre. Ezen utóbbi rendszabály tanúsítja, hogy a kormány hű marad a maga rendszeréhez, minden ezredekből a legidősb legénységet a harc­térre küldeni; ez­által mindenesetre növekszik a siker bizonyossága, de a veszteségek is érzékenyebbek. A franczia seregek jelenléte a dunai fejede­lemségekben politikai jelentőséggel is fogna bír­­ni, mivel azon hírnek, miszerint Austria a szö­vetségesek működései elé akadályokat gördít, véget vetendne­ki ezen hírt,melyet daczára Austria kielégítő leyális nyilatkozatainak itt még­is némelyek elhittek, valónak soha sem tartották. Montebello tábornok a hadsereg szá­mára azon kitüntetéseket viszi, miket az méltán megérdemelt; de azon hir, miszerint C­a­n r­o­­­bert tábornok tábornagygyá lön előléptetve, nem valósul. A Krímben levő franczia tábornokok közöl egyik itt élő apának azt írta, miszerint az erősíté­seket nagy türelmetlenséggel várják, mivel ezek nélkül az oroszok részéről netán ismételt megtá­madás az egyesültekre nézve nagy veszélylyel fogna összekötve lenni. Egy német kormány követéhez állítólag tu­dósítás érkezett, mely szerint az oroszok nov. 5- ke után 30,000 főnyi erősítést kaptak volna A franczia fegyvertárakban nevezetes tevé­kenység uralkodik, s a valence-avignoni vasút négy nap óta oly nagy tömeg mindenféle had­­szerrel van elhalmozva, miszerint minden ma­­gánküldönyzések félbeszakítvák. Elhatározott ténynek látszik, miszerint mind a párisi mind a londoni bank 250 milliónyi előle­gezést adand kincstárjegyekre. 58.­BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik e lap, hétfőt­g a főbb ünnepek utáni napokat ki­rívó, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre : félív­­­re : 10 írt., évnegyedre: 1 ír: 20 kr. Helyben:­­1 1­­ évre: 8 frt., évnegyedre: 4 írt. — A hirde­tie» k­ettosőr halálozott sor­nak egyszeri beiktatásáért 6 kr. tr.bt*­­Szőrlért pedig 4 kr. szíml­tatik — ügyes színi 20 pk* Sldflseth.t­l - helyben hivataliban Here János könyvnyomdájában (Országut Kunéval -­derhíz), vidéken minden cs. kir. postahiva­talnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a film, lak­hely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmantasfetve Egyenesen a kiadd hivatalhoz nt­­­ertanddk Austria! birodalom. 6 é­c­s, nov. 29. Az Austria és Poroszország közt kötött pótszerződvény nov. 26-kán íratott alá, s már ri­­kán remélik, a most már közös in­dítványnak a két német nagyhatalmasság részé­ről a szövetség gyűlés elé terjesztetését. Annak sikere kétségtelen, s remélhetni, hogy a teljes szavazategységet Württemberg és Mecklenburg nem fogják zavarni. A szövetség elé három ja­va­s­l­a­t fog terjesztetni: 1. A 4 pont elfo­gadása a békealkudozások alapj­ául. 2. A köteleztetés, Austriát, ha a du­nai fejedelemségekben támadtat­­nék is meg, segíteni. 3 Előintéz­ke­dések tétele a hadkész állapothoz. — A „Preusz. Corr.“ alább olvasható czikkében meg­mutatni igyekezik, hogy a négy garantia­­pont változtatás nélküli elfogadásával Austriának és a többi német államoknak, mint a békeföltéte­­lek maximumával, meg kellend s a nyu­­­gati hatalmaknak meg lehetne elégedniük. Azonban azt e pillanatban, midőn a hadfolytató­­felek minden hatalmukban álló erőt megfeszíte­nek, hogy a csatamezőn maguk részére döntsék el a kérdést, alig lehet föltenni, hogy az egyik fél által a mostani harczok előtt elutasított ál­láspontra a másik fél most visszamenjen, s azt a békealkudozások egyedüli alapj­ául elfogadj­a. At­tól függ minden, miképen fogják az egyesült Austria, Porosz- és Németország az orosz enged­ményeket a nyugati hatalmaknál érvényesítni. Mindenesetre, mint a ,,Schles. Z.“ megjegyzi, négy garantiapont jelenleg inkább csak beve­zetéséül mint alapjául szolgálhat a béke művének. — Helyesen látszik felfogni a „Bresl. Z “ a pótczikk aláírása által keletkezett viszo­nyok és kötelezettségek sajátképi mibenlétét, ál­lítván, mikép Poroszországnak a pótczikk által nem volt szándéka Austriát Oroszország javára a négy garantiapont alapjához feltétlenül bi­lincselni,csakhogy e tételt valódilag úgy kell meg­fordítanunk, hogy a bécsi kabinet szilárdsága Poroszországot lemondásra birta e szándékról melyet kétségkívül táplált. A pótczikkben ugyan — így folytatja a levelező — az augustusi jegy­zékbeli négy garantiapont a békealkudozások használandó alapjául van felállítva, de ez nem zárja ki azt, hogy Austria azoknál tovább menő követelésekhez, ha azokat a maga­s általában Középeurópa érdekeivel egybehang­zóknak találná, egyezését ne adná. Csak­hogy Austria, mint a jelen esetben m­időn az ápri­lisi szerződés kiterjesztése és a­­ garanciapont el­fogadása forgo­tt fenn, Poroszország és a több December 1-n 18542 szövetséges társak különös bejegyezésére lesz utasítva, ha ezeknek támogatását igénybe venné. — Azon hír, mintha Pária­­ és Londonból a bécsi kabinethez eldöntő fellé­pést kivánó felszólítás intéztetett volna, s mintha a nyugati hatalmak nem volnának egy értelem­ben az Austria által utóbbi időben Poroszország­­házi viszonyait illetőleg tett lépésekkel, teljesen alaptalan. Sőt inkább, mint a „Schi. Z.“nak is írják Bécsből, Austria magatartása mind Pária mind Londonban a legbarátságosb elismerésben részesült, s különös megelégedéssel fogadtatott azon utasítás tartalma, melyet a bécsi kabinet el­nökségi követéhez Frankfurtba intézett, ugy b. Bourqueney mint lord Westmoreland gr. Buol ő excjánál egészen ily értelemben nyi­latkoztak. Az „Indep­­berge“ közli Bud­ grófnak f. é. nov. 9-ki sürgönyét, melyet gr. Eszter­­házy György austriai követhez Berlinben, az oct. 30-ki porosz jegyzékre válaszul intézett. Azt holnap fogjuk olvasóinkkal közleni. — A "„Triest. Z.“ jelenti Bácsból : Orosz b. S­­­i­­­g­­­i­t­z, ki egy idő óta itt mulatott, a legköze­lebb kötendő orosz kölcsönt illetőleg előkészítő lé­péseket tett. Az itteni pénzaristokratia csak kevés reményt nyújtott neki a részvétel iránt, úgy hogy K. Stieglitz elégületlenül hagyá el a szék­várost. Lembergből nov. 25-ről írják a bécsi ,Lloyd“-nak: „Úgy látszik, hogy a következő tu­dósítás nagyrészben képes eloszlatni az Oroszor­szág békehajlamai iránt netán létező illusiókst. Köz­löm azt úgy mint kaptam , s minden következteté­sektől tartózkodom, a hír elég világosan szólván. „Az orosz kormány mindennemű gabna kivitelét el­tiltotta.“ KÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről. Délkeleti csatatér. A krími rendes tudósítások nov. 19-kéig, táviratiak 22-ig ter­jednek, s nevezetes­ eseményt nem jelentenek. De arról értesülünk azokból, miszerint a szövets­égesek oly közel nyomultak Szebasztopolhoz, mikép az új erős bombázás azonnal el fog kez­detni, mihelyt a várt erősítések az ostromló se­reghez elérkezendnek,és az annyiszor elhalasztott roham Szebasztopol ellen egész erővel fog intéz­tetni. Az eső- és hóvegyes zivatar, mely nov. 12- től kezdve a feketetengeren és Krím partjain dü­höngött, szintén járult az ostrommunkálatok hát­ráltatásához.­­ Csak 19-kén érkezett öt nap óta az első gőzös Krímből Várnába, ugyanazt jelent­vén, mit Odesszán át érkezett közlésekből tudunk, hogy az egyesültek hajói az Eupatoria és Kon­stantin fok közti partoknál tetemes károkat szen­vedtek. A legújabb adatok szerint az egyesül­teknek mintegy 60 hajója, köztük több sorhajók sülyedtek volna el, s a Pontusflotta 16-ka óta a szélrózsa minden irányában szét volt szórva. E hitek remélhetőleg nagyítva vannak, s érdekkel várjuk a hiteles részletes tudósításokat.­­ A Ba­­laklavába küldött legutolsó hajók leginkább sá­torokat szállítottak a krími hadsereg számára, és a téli hadjárathoz szükséges készületeket, azonban senki sem hitte, hogy a hadiműködések­­ben hosszabb szünet álljon be, minthogy azon vidékeken a hó is ritkán tart tovább egy napnál. A „Soldfrd“ közlése Krimből nov. 15-ig ter­jed . Az oroszok a nov. 5-ki ütközet után az é­­szaki erődbe, s a makenziai táborba vonultak vissza, s a váradokban okozott károk kijavításá­val foglalkoztak; e károk csekélyek, kivéve a veszteglőerődöt. E munkát, melyben 21,000 em­ber vett részt, az egyesültek nem háborgatták. Az utóbbiak tüzelésüket néhány napig megszün­tették, mivel Kamara és Kadikoskánák­ állomá­sukat erősítették meg, s új sátortábort állítottak. 11- kén a tisztalepek újra működtek, s a tüzet a bástyák erősen viszonozták Esti 6 órakor az á­­gyuk mindkét részen elhallgattak. Az orosz tarta­lékok adói oroszországi utakon folyvást vonulnak Krímbe, s a dm­ester- és azov­ezredek szakaszai 12- kén mentek keresztül Perekopon, 1200 lő- és élelemszerrel rakott kocsit kísérvén Szebaszto­­polba. Az összeköttetés tehát Perekop és a ten­geri vár közt nincs háborítva. A legénységet és éleimet Mencsikoff be óhajtva várta. Az o­­rosz haderő most 104­ zászlóaljból áll, melyek egyike sem megy fölebb 900 embernél. Az éle­lemszer fogy, s a szükségletet a szállítmányok csak szűken fedezik. Az egyesültek sokkal jobban

Next