Budapesti Hírlap, 1855. március (657-684. szám)
1855-03-01 / 657. szám
jon. Seymour lord remélte, hogy a ház a bizottmánynak külön utasításokat adand. Peel tábornok kijelente, mikép neve tudta nélkül íratott a névsorra, s a vizsgálat ellen számos ellenvetései vannak; azonban ha a ház az ő kinevezetetéséhez ragaszkodnék, kötelességét teljesíten dr. P a kingtom- mint a névsorra felírtak egyike, a bizottmányi munkának javaslati megszorítása ellen nyilatkozott; szerinte, a bizottmánynak a háború eredetén kell kezdeni munkáját. Ő a peeliták kilépését igazoltnak találja, s nem foghatja meg, hogy miként nyilváníthatja a ministerelnök a vizsgálatot egyszer alkotmányellenesnek, s 8 nappal később alkotmányszerűnek. Wapoe azt vélte, rajkép rendkívüli kicsisekben nem kell visszaijedni rendkívüli gyógyszerektől, s a vizsgálat igazolása végett, számos előpéldákat hozott fel, de a ház sorompja előtt folytatott per, minőt Graham kíván, nem csak megháborítná az ügymenetet, hanem a kormányzatot felfüggesztené. Gladstone hosszasan kifejti lemondásának okait. Ha Palmerston lord elszántnak nem látszik a bizottmány kineveztetése iránti indítványt ellenzeni, ő ez utóbbi alatt szintúgy nem akart volna szolgálni, mint Derby lord alatt. Ő hű maradt azon nézeteihez, miket jan. 29 -én fejezett ki,s következőleg nem tehetett mást,mint lemondani. Ő a belföldi kormány összes tevékenységének bírálata ellen nem emelne szót, bármily sok kellemetlenséget okozhatna is ez, de ünnepélyesen tiltakozik oly vizsgálat ellen, melynek a krimi sereg, helyzetét működési körébe kellene vonnia. Tegyük fel -, úgymond , hogy azon kérdés merül föl: miért nem készíttethetett Raglan lord Balaklavából a táborba vezető utat ? Azért, mivel csapatjainak — ez leendő válasz — nagyon sok dolguk volt a futóárkokban. Ekkor azon kérdés merül föl, hogy miként osztatott fel a munka angolok s francziák közt, s csakhamar ki fog tűnni, hogy a tér a bizottmány lábai alatt politikai veszélyekre a tekintet által aláásatott. Továbbá ő, mint ama kormány tagja, mely Raglan lordot Rettentő feladatával megbízta, s ezt nem hívta vissza, midőn a szerencse ellene fordult, becsületbeli dolognak tartja nem adni át a fővezért föltétlenül a bizottmány kényének. A háborúbani baleset mindig vak ingerültség korát idézi elő, s előbbi időkben ily esetekben egynémely bírói gyilkosság követtetett el. A néplárma ugyan nem küld többé ártatlanokat vérpadra, de mégis oly parliamenti szabálytalanságokra ösztönöz, miknek szükségkép rész következményeik lennének. Palmerston lord érdemes barátjait biztosító arról,mikép igen fájlalja kabinetébőli kilépésüket. Ő a bizottmány kinevezése elleni eredeti ellenvetéseit nem akarja visszavonni, azonban miután egy túlnyomó többség a bizottmányt kívánta, s minden más combinatio meghiúsult,, ő nem tehet mást, mint ő felsége parancsainak engedelmeskedve a kabinet-alakítás feladatát , ezzel együtt a bizottmány kinevezést felvállalni, a nemzet becsületesen s őszintén ragaszkodik ahhoz, hogy a vizsgálat megtörténjék, s az egész országnak jól megfontolt ítélete ellen küzdeni egy kormányhoz sem illik. Se ő , se hivatalban maradt többi társai soha sem szándékoztak, a bizottmány ellenzését első kabineti kérdésükké tenni. Ha a ház nem vonta vissza önkényt szavazatát, méltatlanság lett volna azt arra kényszerítni akarni, mi által az ország becsülését eljátszotta volna. Bright-ot biztosítá arról, mikép a kormány ragaszkodik az Aberdeen lord által helyeslett békeföltételekhez, s ezeken nem megy túl. Ezen föltételek azok, miket nemes barátja Bécsben még egyszer ajánland az orosz meghatalmazottnak. Egyszersmind ki kell mondania, mikép a kormány csak vészteljes jövőt készíti e a hon számára, ha oly békét fogadna el, mely a jelen veszély okait fennhagyná. Ha — úgymond — nem létesülene Európa érdekeivel összeférő béke, ez nem az angol kormány hibája teend. Ezen szerencsétlen esetben, a kormány erélyes hadfolytatás végett, bizalommal fordulna a par lament s az ország nagylelkűségéhez., Ha egy más a nép előtt kedvesebb kormányt lehetne alakítani, és barátjai tétovázás nélkül viszszalépnének, ő bennük nem létezik nyomorú hivatalvágy , de mielőtt a ház bizalmát megvonná tőlük, állomásaikat bizonyosan nem hagyandják el. — Disraeli azt vélte, mikép az ország a kormányt támogatandja, mihelyt tudni fogja, hogy kormány létezik. „A nemes lord.4 — úgymond — ,,igy szól: Mi nem hagyjuk el állomásunkat. A ház azt kérdi: kik ezen mi ? S miként történik az, hogy a nemes lord a bizottmányt helyesli, miután az ellen szavazott s beszélt ? Ő rögtön minden okadatolás nélkül jobbra átfordul, s a bizottmányt politikájának alapjává teszi Vajjon ez amaz erélyes szilárdság bizonyítványa-e, miknek a hont meg kell menteniük ?“ Erre a szőnyegen levő kérdésre térvén át, azt állítá, mikép a vizsgálat mellett elég előpéldák léteznek, s ha nem léteznének, a háznak ily körülmények közt olyat teremteni kellene. Az igazság abban áll, mikép a nemzet nem bízik a kormányban, s ezért saját képviselőihez az alsóházhoz folyamodik. A békekilátásokról sokat beszéltek s írtak; szónok csak azt akarja remélni, hogy a Russel lordnak adatott utasítások kissé érthetőbbek mint ama közlések, miket Palmerston lord tiszttársainak tett kabinetének politikájáról. Mielőtt a kinevezés iránt formaszerinti indítvány létetett volna, Palmerston lord egy kérdésre válaszolva kijelente, mikép ő a vizsgálatot legkevésbbé sem akarja korlátozni, hanem magát a névsoron levő tagok belátására bízza. Roebuck szintén azt hívé, mikép indítványa oly határozott s világos, hogy annak semmi határhúzásra sincs szüksége. Rövid vita után következőleg állapíttatott meg a bizottmány névsora : Roebuck, Drummond, Pakington, Lindsay ezredes, Layard,Julice, Seymour lord, Sir G Lewis, Peelnok, Bramston s Ball. Erre a ház elnapolá magát. (Az „Indep. beige“ távird. sürg.) A „Morning Post“ szerint januárban a Szebasztopol előtti angol sereg, a tengerész dandárt ide nem számítva, 38,732 főre ment föl, s 13,915 beteg vagy sebesült levonásával, 24,631 főnyi létszámra. Febr. 6-án 21,000 ember volt aktív szolgálatra képes, a Skutariban levő 1000 gyógyulófélben levő egyénen kívül. Horsman izlandi titkárrá neveztetett ki Sfr J. Young helyébe. Eddigelő ennél egyik hivatalos kinevezés nem történt. A legközelebb elhunyt Hume József a fáradhatlan reformer, kinek, mint emberbarát, s egyenes jellemű egyénnek nemcsak Angolországban, s az európai szárazföldön, hanem Ázsia, Amerika, s a legtávolabbi gyarmatokban is számos őszinte tisztelői voltak, 1777- ben Montroseban született. Atyja, egy ottani hajó tulajdonosa, már korán meghalt, s a fiatal Hume-ot anyja egy skót iskolába küldé, hol őt nem nagyon kínozták tanulással. Az orvosi pályára szentele magát, az edinburgi egyetemben bevégze a kitüzetett orvosi tanfolyamot, s 1796-ban fölvétetett a sebészek testületébe. Mint orvos, a kelet - indiai társulat szolgálatába lépett, gyakorlati éleslátása következtében Bengálban csakhamar jó állomást nyert, s már ott is nyomait mutató saját reformálási hajlamának, amennyiben a hivatalnokoknak a tartományi nyelvekben járatlanságát nyilvánosan megrótta. Ő maga az indiai nyelveket oly buzgalom, és sikerrel tanulmányozta, hogy a mahratt-háború alatt (1813-ban) az előnyös tolmácsi állomást nyerte meg. E mellett a fizetőmester, postamester s hivatalnok volt az élelmezési hivatalnál. Ez bizonyítványául szolgálhat Hume tevékenységének. Ő a tevékenységet önmagáért szerette; azonban pénzt is akart keresni, s ez annyira sikerült neki, hogy Angolországba visszatérésekor (1818-ban) több mint 20,000 ft.. sz.-nyi, becsületesen szerzett vagyont hozott magával. Most beutazta Európát, s 1811-ben mint Weymouth képviselője a parliamentbe lépett, azonban helyét alig tartható meg egy évig -Csak 6 év múlva választatott meg ismét; azonban ezen időközt arra használta fel, hogy az indiai kormányzásban számos visszaélések ellen izgasson Ez által magára vonta Kinnard lord figyelmét, ki őt az úgynevezett bölcsészeti radikálok pártjába vezette be, melyet ő haláláig méltólag képviselt. — 1818-ban Montrose képviselőjévé választatott meg. A parliamentben tüstént rettenthetlen reformátornak bizonyítá be magát, s noha eleinte csak 6 követője volt, hű maradt feladatához, s ha szinte a nevelési rendszer, az egyház, parliament s indiai kormányzás reformjában később több kitűnő egyének lettek társaivá, de a pénzügy fölötti, ellenőrködésben mindenekelőtt őt lehet Angolország pénzügyi reformátorának nevezni. . ..Times* szerint, Cardwell nem csak hogy Gladstone állomását nem fogadta el, hanem a 3 más peelitával együtt, beadás lemondását. A lemondott ministerek utódaiul Elgin lord, Baines, Lowe s Sir Cornewill Lew is említtetnek, anélkül, hogy még eddig a számukra szánt állomásokat ki lehetne jelölni A „Times“ azt véli, mikép Palmerston lordnak most élülről kell kezdenie a dolgot, s azt kell tennie, mit mindjárt eleinte kellett volna. Neki nem szabad — úgymond — a coteriák szűk körére szorítnia magát, különben a nemzet őt is félrevetné. Egy második összetoldozott kabinet egyetlen hónapig sem tarthatná fenn magát, s csak Derbys társait juttatná kormányra. Ekközben a nép megunja a remélést s várakozást. A birminghami, liverpooli, marylebonei stb. meetingek oly türelmetlenségre mutatnak, melylyel nem jó tréfálni. Ha a parliament gyöngül, a népgyűlések s egyletek hatalma elmélkedik. A kormány, a felsős alsóháznak vigyázniok kellene magukra. Könnyen támadhatna oly seregreform-liga, mely kemény leckét adna az uralkodó osztályoknak, s a kereskedői kar rövid időn azon gondolatra fog jönni, mikép a politikai izgatás végetti önadóztatás igen jól kifizetné magát, noha ennek veszélyes harczot kellene előidéznie a polgárság s aristokratia közt. A királynő tegnap a kir. családbeli herczegek s herczegnők kíséretében, szemlét tartott a coldstream-testőrséghez tartozó oly 26. rokkant fölött, kik a krimi nagy csatákban harczoltak, és sebekkel terhelve tértek vissza. Hír szerint a partőrségek egy része fel fog szólíttatni, hogy actív hajóhadi szolgálatba lépjen. Az „Advertiser“ szerint végleg megalakult az olygarchia tényleges egyárussága elleni ama „national association“,amely e lapnak néhány önkénytes dolgozótársai által pendíttetett meg. Programmját ezen egylet holnap közlendi. Hír szerint Napier egy oly röpirat készítésével foglalkozik, melyben azt akarja bebizonyítni, mikép a kormány által meggátoltatott, a balti - tengeren bármely tetemes hadműködések kivitelében, midőn erre alkalma lett volna; ellenben mikép az egész hajóhad csalhatlanul elveszett volna, ha ő Graham utasításait követi. Ponsonby lord az angol diplomatia nestora, ki több ideig bécsi követ is volt, tegnapelőtt 84 éves korában Brightonban meghalt. De nagy akadék is az a has valóban , Szerelemben úgy mint harczias dolgokban. E mellett ugyanazon egy hangulatot mindjárt mindjárt megzavar egy egy prózai gondolat vagy hamis kép , például,amidőn Bélában fölébred a szerelem . Hosszú volt Bélának első pillantása. Mert meg volt meredve két szeme pillája, vagy......................az ölelkező lombok Voltak altatódalt regélő dorombok stb. A külalakot, a verselést, a nyelvet illetőleg is ugyanezen különös vegyület mutatkozik: erő és nyerseség, természetesség és keresettség, emelkedés és dagály, ép magyarság és idegen szófilzés, szép rythmis és gondatlan darabosság. Általán véve az egész mű egy ,még meg nem alakult költészet tisztulatlan de erős nyilatkozása, s van benne valami meglepő, mi várakozást s igényeket gerjeszt. A ,,Kióvi csata“ nem napjaink szüleménye,a múltból nyúlik át hozzánk s igen díszes helyet foglal el azon epikai mozgalom emlékei közt, melyet Vörösmarty és Czuczor teremtettek. Debreczeni nagy műeposzát 1825 — 26 körül irta. Barátja gr. Mikó Imre csak nem rég fedezte föl az 1851-ben meghalt költő irományai közt, illeszté össze, s adta ki diszkiadásban, a jövedelmet az elhunyt családjának ajándékozva. Az époszt gr. Mikó bevezetése előzi meg, mely egyszersmind az elhunyt költő életrajzát tartalmazza. Megható lapok : egy nagy tehetség, szilárd jellem eseményei, melyeket nemes lélek , megindult baráti szív tolmácsol , színez ki. — Én , ki ismertem Debreczenit, gr. Mikó szép rajzaiban mindenütt csak hűséget és igazságot találok. E férfiú különös tünemény volt. Nagy fáradalmak és küzdelmek közt a társadalom legalsó rétegeiből emelkedett föl magas hivatalpolczra, mindig hű maradva önmagához s később a sors csapásait nemes lélekkel tűrve. Előbb erdélyi bányásztanácsos volt, majd, 1848 a m. pénzügyministeriumnál a bányászati osztály egyik főnöke, kit a bányászat és gépészet körében tett nevezetes javításai és találmányai hazánk határain túl is nevezetessé tőnek. Mint a nemes gróf írja, néhány jeles természettani munkát hagyott hátra kéziratban. Szabadjon remélni, hogy gr. Mikó, ki a hazai irodalom és művészet oltárán oly nemes buzgalommal áldozik, ezek közrebocsátásával sem fog késni, annyival inkább,, mert bár Debreczeni jeles költő volt, de egész életét inkább a tudományoknak szentelvén, e munkái talán mindazt felülmúlják, mit a költészet terén nyújthatott. Debreceniről, míg élt, ki sem tudta, hogy költő. Nyomva a hivatal és élet gondjaitól, munkás és zárkózott életet élt, s csak nyugperczeiben, titkon, senki által nem sejtetve, keresett enyhét a költészet forrásánál, a nélkül, hogy igényt tartana a dicsőséghez. Azon korszakban, midőn a magyar erős nemzeti öntudatra ébredt, költőink a múlt dicsőségén lelkesültek, őt is bevitte nemes láng és époszt irt. Költészetünknek egészen azon epikai irányához csatlakozott, melynek én kifejtett nézeteimnél fogva nem lehetek dicsőítője, épen azért, ahelyett hogy époszának bonczolatába bocsátkozzam , csak általánosan jellemzem, kimutatva azon helyet, mely régibb eposzaink közt megilleti. Debreczeni már a költői munkásságra nyomasztón ható körülményeinél fogva nem fejlődhetett oly kész tehetséggé, hogy a külalakot egészen hatalmába keríthesse. Néhol igen is szabálytalan hexameterei nélkülözik azon hatalmas rullemust, mi a Vörösmarty és Czuczoréit annyira kitünteti. Nyelve is hátra marad ezeké mellett, mint írói nyelv nem mindig emelkedik az akkori fejlődés színvonalára. De a mi a nyelv tisztán költői részét illeti, olykor annyi őserő és természetes báj fejlik ki, mint Horváth Endre néha iskolás és ódon színezetet keresetten vadászó „Árpádjában ritkán. A felhevülés önkénytelen pillanatai ezek, mikből a folytonos gyakorlat és műgond sokat fejthetett volna ki. Egyébiránt tudni kell, hogy e mű szétszórt töredékekből egészszé van ugyan alkotva, de a végső javításon nem mehetett át , itt ott egész sorok hiányzanak, s a tizenötödik és utolsó évek végét csak prózában tervileg lehetett közölni. Tárgya Kiev bevétele, midőn a hont kereső Árpád, a belső visszavonás s az istenségek ármányai és védelméből folyó nagy küzdelmek között végre legyőzi Oleget, az orosz fejedelmet, megnyeri Attila kardját, az ősjóslatban megerősödik s az oroszoktól elpártolt kunokkal csatlakozva megindul Pannónia felé. Ez alapon oly építmény emelkedik, mely töredékessége mellett is az alkotást illetőleg sokkal méltóbb mellékdarabja „Zalán futásá“-nak, mint ahogy a külalak sejtetné, természetesen ez is inkább egyes részletekben lévén kitűnő, mint egészben véve. Debreczeni is, mint Vörösmarty nem mondás után indult, azonban tárgya nem oly nagy történeti mozzanat, mint a Vörösmartyé. Mindkettő használt fel némi mondát is, de az egyiknél sem olvadhatott be az alapba. Debreczeninél az Attila kard megtalálása, holott ennek kellett volna a mű központját képeznie, egészen elmosódik, Árpádból ő sem tud, mint Vörösmarty, valódi eposzi alakot teremteni, mi mondai vagy történeti részletek nélkül lehetlen is. Mindkettő használt csinált mythoszt, Debreczeni e mellett még bölcsészeti symbolikát is, azonban a’ gépezet, különösen az északi mythos segélyével a „Kióvi csatá“ban inkább van beolvasztva a cselekvénybe mint „Zalán futásában. Az ellenfél, a szlávok csoportozatára Vörösmarty kevesebb gondot fordított, mint Debreczeni. Vörösmarty művében több az eredetiség és romantikus elem. Debreczeni utánzásra hajlik s antikszerű. Mindkettő kitünő egyes részleteket nyújt. Debreceninél különösen nagy költői erőre mutat azon jelenet, midőn Árpád elalél, a megijedt sereg holtnak tartja, mert Ormuzd kiveszi testi hüvelyéből lelkét, magával ragadja a szellemeit országába s megmutatja neki Pannónia földét. A Vörösmarty ép szó különösen a nyelvet illetőleg irodalomtörténeti mozzanat volt, a Debreczenié egy elkésett mű, mely körön kívül áll s irodalmunkban jelenleg alig lehet más igénye, mint hogy a múltban illő helyet követeljen. Epikai költészetünk most már más, jobb irányban fejlődik, míg másfelől a „Kievi csatai" nyelvi tekintetben épen nem pótolhatja „Zalán futásá t, mely mögött messze marad. Mint mondom , tiszteletreméltó emlék, egy elnyomott költői tehetség, egy kitűnő egyén síremléke, melyre kegyeletünk tűzi föl a koszorút. Még a Szabó Lajos eposzáról kell mondanom valamit. Ez különös egy mű. Eleinte úgy indul, mintha víg éposz akarna lenni, aztán tudós értelkezéssé váik, s végre mint didaktikai költemény szivünkre köti, hogy a földi üdv az egyességben és tökéletes öszhangzásban áll. Ezért utazta be a költő az eget és poklot. Ugyanis a halál huszár képében megjelen nála, lovára ülteti s föltárja előtte a menny és pokol minden titkát. Van benne néhány jó, bár diákos ízű ötlet, de találékonyság, alkotás épen semmi. A költő ahelyett, hogy az olvasót képzeletének komikai vagy fönséges alakjaival gyönyörködtesse , hol vers, hol prózában oly nyelvészeti, történeti, ősmagyar mythoszi fejtegetésekbe bocsátkozik, mintha azon magyar történeti iskolából került volna ki, mely őstörténetünket és mythologiánkat nyelvészeti játék által akarja kideríteni. S én csak azért teszek itt e műről említést, hogy e költészetünkbe is beszivárgó irány ellen szavazhassak. " Gyujja i P á 1. 3627 Francziaország, Pária, febr. 24. A „Moniteur“ ma egy oly rendeletet közöl, melynélfogva III. fr.-nyi évi dij adatik a katonai érdemjellel díszített altisztek s közkatonák számára. Az „Indép. beige“ levelezője szerint semmi kétség sem létezik többé a császár elutazása iránt, sőt lehetséges, hogy ez előbb meg fog történni mint várták. Bizonyossággal állítják, hogy Bévillé a császa egyik hadsegéde s a palota egyik főnöke hétfőn utazandól. Merle kapitány, ki előre küldetett, a „Ganges“ hajón Krimbe indult. Most némelyek azt állítják, hogy a császár 28 - án hagyandja el Párist.Hírszerint Gouvion Saint- Cyrinokis elkísérendi a császárt. A franczia sajtó fel fog szólíttatni, hogy a császár távollétében megkettőztesse óvatosságát. Russel lord még nem hagyta el Párist, s mielőtt tovább utaznék, az új ministeri krcsis végét akarja bevárni. Azon értekezletek, miket a nemes lord a császárral s a külügyministerrel tartott, constatírozták a franczia s angol kormányok közti teljes egyetértést. A „Constitutionnel“ szerint a cs. testőrségből legközelebb az 1290 főnyi csendőrezred, 20 gránátos- és 1 20 könnyűvadász s 4 gyalogvadász-század, összesen 4800 ember, s csendőrséggel 5600 főnyi gyalogság fog Kninbe indulni .Az elindulás márt. elején leend. E miatt azonban a Parisban s környékén levő katonaság száma nem fog leszállíttatni A párisi sereg 2-ről 3 osztályra fog szaporíttatni, melyek közöl kettő Saint-Maur-ban fogna táborozni. A párisi tűzoltó-zászlóalj 5-ről 7 századra fog emeltetni. Ezen zászlóaljból egy század néhány nap múlva Konstantinápolyba induland. Németország, Berlin. A „Preusz. Corr.“ írja: „A jelen pillanatban a Poroszország és a nyugati hatalmak közt függőben levő alkudozások tartalma és mibenlétéről mindenféle adatok terjesztetnek , melyek, noha a legkülönbözőbb irányokban elágaznak, csaknem mind megegyeznek abban, misze-rint igen hiányos közléseken, vagy teljesen koholt híreken alapulnak. Nem lehet föladatnak minden koholmányt, mely ez ügyben fölmerül, megcáfolni; de mégis kötelességünknek tartjuk egy a „Korresp. von und für Deutschl.‘‘-ban megjelent s onnét tovább is elterjedt czikk ellen tiltakozni, mert az merész határozottsága által a nagyobb közönségnél könnyen nagyobb hitelesség látszatát nyerhetné. A nevezett lap Berlinből feb. 20-tól ezt jelenteti magának: „Azon feltételek , melyek Poroszország részéről egy Franczia- Angolországgali különszerződvény kötése végett javasoltattak , hír szerint következő pontokra irányozvák : Oroszország területének semmi csorbítása; minden forradalmi elemek távoltartása ; a bécsi értekezleteken már megálla- sított négy garantia - követelményen túlmenni nem fognak; az Oroszország suprematiájának a fekete tengeren megszüntetését célzó harmadik garantia-követelést illetőleg Oroszországnak csak oly feltételek létezhetnének , melyeket e hatalom állásához képest elfogadhatóknak találhatna; Poroszország részvétele a békealkudozásokban, Bécsben. E feltételek megadása esetére Poroszország késznek nyilatkozik keleti határán 100,010 embert felállítani.“"Teljes bizonyossággal erősíthetjük, hogy e közlések, melyek roszszándékúsága nem tagadható, a hitelesség legkisebb igényérvei sem bírnak.“ A „Schl. Z.“ szerint a miniszerelnök , febr. 22-én a második kamra bizottmányában, melyre a 30 millió hitelre vonatkozó törvényjavaslat előtárgyalása van bízva, nyilatkozatokat tett a Fran