Budapesti Hírlap, 1855. március (657-684. szám)
1855-03-22 / 676. szám
Pest, Csütörtök, NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Bécs, mart. 21. A A békeconferentiák eddig előleges formaságok körül forogván, eredményükről mit sem hallhatni, s épen ez az oka, hogy annál többet hallani felöttük; minél nagyobb a titok, annál többet tud róla a világ, s az örökké hiteles forrásokból hiteles híreket merít a hiteles levelezők. Egyébiránt a politikai világban beállott szünet némileg belügyeinkre vezeti ismét a sajtó figyelmét, s ezek közt pénzügyünk, a földbirtoki hitel, s a magyarországi telepítésre. Ez utóbbi, melynek bizonyos terjedelemben hasznos voltát megengedjük, csaknem rögeszméje látszik lenni némely országboldogító publicistának, itt, s még inkább Austrián kívül Németországban. „Magyar ország Európának Északamerikája‘‘ — ezen nagy szó már közmondássá válik ma holnap Németországban, s még egy itteni, különben Magyarországot némileg ismerni látszó lap is azt mond a minap : nem helyesen a két ország közti hasonlat fölállítása!s ezen hasonlóság jeléül fölhozza a Dunát, e Missisippijét Magyarországnak, a nagyterjenelmű, miveletlen, vagy roszul mivelt földnek. Csakhogy elfeledi az őserdőket, melyeknek hiánya okozza, hogy nálunk, nem mint Amerikában, a legkisebb faviskót is drága pénzen fogná építeni a gyarmatos, sárom csekély körülményt, miszerint Árvavármegyében sem kapni két dolláron egy zöld földet, annál kevesbbé a hortobágyi pusztán, és végtére még sehol sincs megírva, hogy egy amerikai rengeteget nehezebb e jövedelmező irtványnyá tenni, mint az alföldi puszta homokbuczkáit a lombardiaisíkra emlékeztető viránynyá varázsolni ? A szédelgés nagyban s kicsiben lehetséges. S ha egyszer megragadott egy nemzetet, nagyobbszerű pusztítást teszen egy vandál háborúnál, példa Lany Francziaországban, a vasul szédelgés Angliában, a bankszédelgés Amerikában, helyén lenne tehát kissé válogatni a kitételeket, nem használni oly phrasisokat, mik túlságos reményeket élesztenek, s sok ezer embert koldusbotra vezető csalódással végződnének. A földbirtoki hitelbank tüzetes tárgyalásra ad anyagot legújabban itteni lapjainkban, mely dicséretes jelenség némileg a felsőbb régiókban szőnyegen forgó, s nem sokára eredményben nyilatkozó értekezletek által, továbbá a külpolitikai szélcsend által idéztetett elő. L o o s e y ur, az általunk említett derék aus - s trial consul New- Yorkban, Trmatből visszatérve az itteni iparegyesület illésében kifejtő illető tervét, S t. i. Triest és New-York között közvetlen gőzhajó -közlekedés fölállítását, Trieszbe járatának , s a Lloyd-társulat tali érintkezésének kielégítő eredményét, s annak a honi iparra leendő fényes jövővel biztató hatását, b. Bruck uron kívül a ZOB- ban még, mint magánúton értesültünk,: ő, cs, kir fensége Miksa főhereeg, ki a honi tengerészet minden mozzanatát érdekkel s szaktudománynyal karolja föl, az eszme sikeresítését leginkább ínfsz idítja elő. A közelebb múlt vasárnap egy rég nélkülözött műelvben részesültem. Gilardi hangversenyében Hollósy-Lonovicsné asszony néhány magyar dalt énekelt,köztetszés, közlelkesedés tapsai között. Hangja szebbnek tetszett mint valaha , a művészetben előhaladottnak , amiről a nemzeti színház közönségének nem sokára alkalma leene kellemesen meggyőződni. Paris, mart. 17. —L—Berryer ur. ünnepélyes felvézetésének a franczia akadémiában volt egy zárjelenete, mely különfélekép elferdíttetett és számos hamis hírekre adott alkalmat. Tudva van, miszerint szokás az újonnan választott akadémiai tagot az államfőnek bemutatni. Ez az akadémia rendes titkárának jelenlétében, azon akadémiai tag által történik, ki a felvétetettnek beszédére válaszolt. Az ünnepély egyszerűen csak abban áll, hogy a bemutató akadémiai tag a bemutatandót az államfőnek bemutatja, a titkár pedig mind a két beszéd másolatát aranyzott tokban neki átnyújtja. Ez az egész, s bizonyosan nem esett volna ki Berryer úr koronájából egy gyöngyszem is, ha alávetette volna magát ezen ártatlan szokásnak , mely semmi köteleztetést, sem von maga után. Ő azonban ezt nem téve. Noha mi is a nagy szónok tisztelői sorába tartozunk, mégis nemm helyeselhetjük ezen eljárást. Nemde az látszik ki ebből, mintha ő a császár részéről szemrehányástól félt volna beszédének az első császárság ellen tett helyei miatt? Lehet azonban az is, hogy ő nem saját ösztönéből cselekedett, mert tudjuk, miszerint néhány hét előtt az a szándéka volt, magát a császárnak bemutattatni. Mindenesetre következetlenségnek látszik, hogy ő a császárnál magát mentegettette. Ha ő mint a legitimista párt főnöke azt hitte, hogy nem szabad a császárnak hivatalos hódolatot tépni, akkor nem kellett volna magát mentegettetnie is. Ő azonban a császár kabineti főnökéhez levelet írt és pedig körülbelül a következőt: ,,A császár tudja tizenöt év óta (15 év előtt Berryer L. Napoleon herczeget a pakrkamara előtt védelmezte) hogy az ő személye iránt rokonszenvvel viseltetik; azonban a jelen körülmények közt úgy találja, miszerint egy összejövetel épen oly kevéssé lenne kellemes a császárra, mint ő rá magára nézve.“ Mint mondók, e levél fölösleges volt, de még fölöslegesebb volt a kabinet főnökétől, hogy válaszában azon megjegyzést téve, miszerint „a császár elég magasan áll, hogy Berryer úr látogatását nélkülözhesse.“ Ez az egész történet, minden egyéb, mi a lapokban található, csak ékesítmény. Egyet majdnem elfeledtünk, s ez : Berryer úr még azt jegyzi meg levelében, hogy „az academia egészen ártatlan az ő elhatározásában.“ Ez igaz, mert valamennyi academiai tag, még a kománynak legelszántabb ellenei is kérték Berryert, hogy mulattassa be magát a császárnál. De nem volt rábírható, úgy hogy azt hiszik, miszerint Charabord gróf kérte legyen meg őt, hogy ne jelenjék meg a tuileriákban. A közelebbi választások az academiában a jövő héten fognak megtörténni- Falloux úr visszavonta jelöltségét, és pedig academiai barátjai kérésére. Az úgynevezett halhatlanok kissé megijedtek s oly kedvet éreznek magukban, mint ■ azon csapattest, mely két tűz közt van. A tudományos és szépművészeti világ aristokratiája pártjukra kelt, de ezáltal csak a nagy tudós tömeg haragját gerjesztette fel, kik rész néven veszik, hogy a politika igen is nagy szerepet kezd játszani az academiában. Ez képtelenség s e tekintetben korábbi közléseinkre utalunk , azonban az academiának mint minden hatalmasnak a,képtelenséggel s a középszerűség hiúságával és önszeretetével is kell számolnia. Az academia azon sok kratoll által, melyek fölött rendelkezik , igen könnyen megtámadtathatnék hátulról, midőn egy napon a kormány, melynél rosz színben áll, szűk,ségesnek találná éleiről megtámadni. A Berryer urrali történet az academiát egészen megfélemlíté, s innét van az, hogy elhatározta magát ezúttal P 0 n s a r d költőt választani meg. Egyébiránt az egészen rendén van , hogy költő választatik, mivel a meghalt Baour-Lormian, kinek helye betöltendő, szintén költő volt. Berryer ur beszéde, mely egy füzetben megjelent, roppant kelendőségre talál. Holnap jelenik meg már a 4-dik kiadás. Az újabban választott academiai tag Legouvé ur köztudomás szerint megnyerte Rachel k. a .ellen indított perét, ki t. i. elvállalt kötelezettsége daczára nem akart attól egy szerepet elfogadni. Rachel 5000 fr. kárpótlásra ítéltetett. Legouvé ez öszvegnek, fölét a ,,Société des gens de lettres“-nek, másik, fölét pedig az „Association des artistes dramatiques“nak ajándékozta. Ez utóbbi kapott még egy más ajándékot is, és pedig az orosz kormánytól. Az orosz színház igazgatója Gaideonoftnok t. i. bizonyos Berton franczia színész ellen, ki Sz. Pétervárotti szerződtetését megszegte, keresetet, indított az itteni törvényszék előtt, s Berton 5000 £r. kárpótlásra lön ítélve. Gaideonofftook most itteni ügynöke által ez ősz véget az. „Association des artistes‘-nek ajánlá, s ez a barbár ajándékát nagylelkűen elfogadta. A művészet nem i ismer politikai ellenségeskedést, s mi szerencsét kivárunk neki hozzá, Szatmár, mart. 14 inas részvétet és szánakozást felkölti. Szivrázó tekintet volt látni a károsult szerencsétleneket, kik közöl legtöbben csak életüket, sokan azt sem menthették meg. A jajveszékeléstől viszhangzott a pusztuló, vidék, csak az élet erős ösztöne élt, a dús csűr tartalmát, az állatok sergeit ragadó a rortikoló ár. Némelyek, kik a községekben visszamaradnak, —megvárni mint dől össze lakók, melyben még pár nap előtt elégedett életet éltek — magasabb helyen fekvő épületekbe vagy erősebb házak padlásaira vonulának, ilyen helyen húsz s több család is volt egy házban hidegtől dideregve, s élelmiszerek hiányában éhségtől s dúlt vonásokkal, egy szegletben lelkét adta ki az apa, mig a másikban vajúdó neje kisdedet szült. Ez áradás a szatmári, nagykártélyi, fehérgyarmati és mátészalkai kerületekben, e két utóbbiban még a Tisza és Tiíz áradásai is növelték a veszélyt, részben vagy egészben több mint harmincz virágzó falut s ennek határát tette tönkre, s mintegy 1300 családot fosztott meg vagyonától, hajlékától. Több helység tökéletesen romokban hever s lakói más czélszerűbb helyen készülnek új gyarmatot alakítani. A károsult népesség legnagyobb része, idegen községben, a szánakozó vendégszeretet idegen fedele alatt eszi könyektől nedves kenyerét, mit neki — a néhány nap előtt még vagyonosnak — a könyörület nyújt tápul. E községekben a mezei vetemények is reménytelenül tönkre vannak téve. Ki tudná itt az okozott temérdek károkat megbecsülni ? . .. Annyit nagyítás nélkül mondhatni, hogy a szerencsétlen vidék veszteségét tíz áldásos év alatt ki nem pihenheti. A szerencsétlenek nyomora enyhítésére a megyei hatóság részéről azonnal czélszerű intézkedések tétettek, s addig is mig fölsőbb helyről segélyezés rendeltetett el, a szükséges élelmiszerekről gondoskodva jön, s a betegek orvoslása végett hatóságilag egy orvos küldetett ki.. Több emberbarátok mellett a szerencsétlenek irányában tettleges részvétet illetőleg, megemlítendők Kuthy, Rajkovics és Tuzingen szolgabirák, kik saját életük veszélyeztetésével több emberéletet mentenek meg; Bagossy Jánosné szül. gróf Lázár Erzsébet, ki folytonosan 1,00 s több károsultat tart élelem és szállással, Domahidh András ur és Mayer Mihály, csengeri izraelita, kik mindketten a búza 45 forintos ára daczára 33 oítt ért búzát hitelre előlegezni késznek nyilatkoztak, s szintén élelmezésbeni segélyezés és szállásadásra nézve Nagy-Majtény, Lény, Nagy- Károly,, Mező,Petri, Vetés, Csongor és, Zsadány községek. A legfőbb érdem mindazáltal szeretve, tisztelt megyefőnönökünktől cs. k. helytartósági tanácsos Erdrich György úrtól, ki,saját veszélyeztetésével a táplyázményt, napolt, töltött el a legüdvösebb intéezkedések létrehozatalával a legnagyobb erély , énfoglatolt akarattal — el nem vitázható. Ez árvízhez hasonlóra, még a legvénebb emSzomorú események hírnöke vagyok! szint és ecsetet keresnék, lefesteni a borzasztó elemi csapást, mi megyénket legújabban sajtolá, — de a szánalom és a részvét legnagyobb mértéke sem képes a valót, csak megközelítőleg, is szavakban visszatükrözni, és bármennyire rajzolnám, a nyomort , ínséget, a szerencsétlenek helyzetének hű képét meg sem adhatnám. A Szamos jege hirtelen olvadásba menvén át,huzamos, esőzések következtében, partjai, közt többé nem förhetett, s múlt hó 18-kán V e t 4a pad vári közt szörnyű erővel 5 öt hosszú,erős,töltést kiszakítva, H o b. és K.is;Maj t,é nyt azonnal elborítá, S egyesülve a Kraszna s az ecsedi láp vizével még a távol fekvői Kajplyon és B. ö rivel kereksein emlékeznek. helységeket is hullámaibateruett A.rohanó.ár ré- I Értesítésemet azon szomorú nyilatkozattal mítő ereje megítélhető abból, miszerint az áttört í.zárom be, hogy hazánkban segélyezést inkább töltés helyén magának 24 láb mély. áfk°t 4s.az [ igény fö. s azt jobban, megérdemlő károsultak ninaz 50 ölnyi szakítást két nap alatt több rajnt 90 csenek, mint Szatjármegye romban heverő községeinek szerencsétlen lakosai. 7. pire nev.elés abból, hogy a vár 3— 4 mértföldnyire a folyam árkától,5—6 lábnyi magasságban feküdt elpusztult vidék fölött, mig a fennirt napon a főár, említett községeken kívül nagy gyorsasággal az egész, váratlanul Homahida, Bagos, Ura, Gyukps, Porcsalma, Angyalon, Óvári, u.4,1 .). Fátyöldi Újfalu, Darab mind viz. alá lőnek temetve, s másnap a közbejött kemény hideg miatt viz alá fagyva. Iszonyú s borzadást gerjesztő vala e csapás egész folyamában, mely tmnbolásaiban a fájdal- 676 Martins 22-n 1855, m itmsn inkLír Szerkesztői iroda van: Országút, 6. sz* a. (Kanewalderház) 2-ik emeletben* Megjelenik e lap, vasárnapotés az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési Íj: Vidékre, félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Igelyben, félévre: 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számitatik — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Hera János könyvnyomdájában (Országút,Kriesralderház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. —Az előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta kgegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítanánk. E lap t. ez. előfizetőihez és olvasóihoz! Midőn e lap t. ez. előfizetőit és olvasóit a közeledő második évnegyedre előfizetni tisztelettel felhívjuk, kedves kötelességünknek ismerjük arról értesíteni, miszerint szerencsések voltunk Tárczánk számára köznedvességben álló jeles regényírónk. Kemény Zsigmond urat megnyerni, kinek is egy eredeti történeti novelláját fogjuk a beálló évnegyedben adni és azt április 5-ki számunkban megkenjendjük. T. ez, olvasóink ebből láthatják, hogy ígéretünket, miszerint a Tárczát kitünőbb és jelesnevű Íróink műveivel diszesi ten djük , tettel beváltjuk. Az előfizetés az april-júniusi évnegyedre, helyben 4 pft., Vidékre 5 pft. 20 kr. — Az előfizetés Pesten e lap kiadó hivatalában (Országút,Kunewalderház földszint) Herz János könyvnyomdájában, vidéken minden cs. k. postahivatalnál bérmentes levél!" által történik. Pest, mart. 22. 1855. Szerkesztőség. HIVATALOS RÉSZ F. hó 8 -n 3080. sz. a. kelt igazságügyministeri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pozsoni orsz. főtörvsz. kerületben Lendvay Gábor kineveztetett. Jan. A belügyi miniseriumnak 1855 75-en kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, a birodalom egyéb koronaországai polgárainak Magyarországba, s ennek egykori kapcsolt részeibe való átköltözése iránt.. A belügyi ministerium rendeletidőnek találja, hogy azon szabály, mely szerint a birodalom egyéb országainak polgárai a Magyarországba s ennek egykori kapcsolt részeibe való költözés végett felsőbbségi elbocsátványt szükségeltek, jövendőre szüntessék meg. Báró Bach s.k Austriai birodalom. Bécs, mart. 21. Ma, déli 1 órakor volt harmadik értekezlete a békefeljhatalmazottaknak a külügyministériumban.tegnap, nem tartottak ülést. Az értekezleteken jelen van a franczia nyelvet nem biró török követ Arif E IFendi részére, mint tolmács, Hammer tanácsos úr, nem tévesztendő, össze keletismeretes búvár a Hammer Purgatállal*