Budapesti Hírlap, 1855. április (685-708. szám)
1855-04-03 / 686. szám
Pest, Kedd, ■ Megjelenik e lap, vasárnapod és az ünnepnapokat kivéve, mindennap, délután 4 órakor. Előfizetésidíj: Vidékre: félévre: 10 frt., évnegyedre: 6 ft. 20 kr. Helyben,félévre: 8 frt., évnegyedre 4 frt.*A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr, számíttatik — Egyes szám 20 pkr. BUDAPESTI Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában « Hera János könyvnyomdájában (Országút,Kunewalderház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. —Az előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta , feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Szerkesztői iroda van: Országút.,6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Előfizetési felhívás. A beállott második évnegyedben mielőbb megkezdendjük közkedvességbe álló jeles regényírónk b. Kemény Zsigmond urnak egy eredeti történeti novelláját, valamint Gyulay Pál ur szépirodalmi szemléjét is folytatandjuk. Az előfizetés évnegyedre : Helyben : 4 pft. Vidékre : 5 pft 20 kr. .Előfizetni lehet Festene lap kiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint Herz János nyomdaiirodájában), vidéken minden cs.k. postahivatalnál. CZEHIÁ HIVATALOS RÉSZ A ps.k. országos személybizottmány a vegyes szolgabirói hivatalokra nézve Sopronban, az ottani helytartósági terület vegyes szolgabirói hivatalainál megürült szolgabiró hivatali tollnoki állomásokra Zanthó Kálmán szombathelyi megyetörvszéki segédet, Országh József volt id. járási segédet, Sebestyén ,pál Volt járástörvsz, segédet,Obinger, József telekkönyvbiztost, Borsiczky Antal kaposvári, Bogdán János zalaegerszegi, Pirger Jánosés Pribék Imre pécsi, Szabó István szombathelyi, Fondor Pál zalaegerszegi figyelőket, Frank Ferencz sopronit rendőrigazgatósági fogalmazótsegédet, Pámer Antal figyelőt Szombathelyen,.uchberger Manó és Schön Róbert fogalmazó gyakornokokat a soproni helytart. osztálynál, Zarka József zalaegerszegi, Hodászy István győri figyelőket, Gruics András mohácsi és Molnár István zirczi szolgabiróhivatali írnokokat, végire Bogdán Lajos tapolczai városjegyzőt kinevezte. . Mifit„njakt, hó 20-n 4403, 4034 és 4035. sz. a. kelt igazságügy minister, bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására kineveztettek : a pesti orsz fóstervszéki kerületben, hivatalhelylyel Székesfehérvártt Ambrózy Ferencz, volt ideigl. államügyész ugyanott; Balázs János Miskolczon; a pozsoni orsz. főtörvszéki kerületben Hunyady Imre Csabán. Múlt hó 20-n 3891. sz. a. kelt igazságügyministeri listálátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pesti orsz. főtörvényszéki kerületben Bodiz László kineveztetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. London, mart. 28:5 Noha semmi feltűnő tény, sem merült föl az itteni politikai világban , minden oda toptat, mikép valamely fontos balesemény van késszülőben. Az ellenzék czélja Palmerstondl kezéből kicsikarni a hatalmat, mielőtt ,ő okot vagy ürügyet találhatna a parliament azétoszlatására. A toryk ugyan önmagukra hagyatva nem eléggé erősek ezen terv létesítésére , azonban a peeliták s a manchesteri párt segélyével ez sikerülhetne nekik. Gladstone, Graham s barátaik ez utóbbi párt élére állottak, s az alsóházban Cobden s Bright oldala mellett ülnek. Ők hivek lévén az angol aristokratiának ama hagyományaihoz , miszerint a plebejusoknak nem engedtetik meg, hogy a patríciusok által maguk számára fenntartatott állomásokra eljuthassanak, magukat a kereskedő s iparos osztályok élére helyezni, s ezen erősbülés segélyével a toryknak törvényt szabni szándékának. Másrészről a toryk hőn óhajtják ezen koalitiót, mely egyedül nyújt kilátást számukra a kormányra jutás iránt. Ők haladéktalanul meg akarják verni Palmerston lordot, mivel ha a bécsi értekezletek eredményét bevárnák, a jelen kabinet előnyt szerezhetne fölöttük. Egyébiránt a tory párt soraiban oly újabb s mély szakadás támadt, mely több hetek óta igen heves polémiára adott alkalmat. Ugyanis a toryk fő heti közlönye a „Press“ a francziák császárját azzal vádolta, mikép Angolország akarata ellen akarja folytatni a háborút. A „Chronicle“ megrová e czikket, s a toryknak azt veti szemükre, mikép új coalitiót terveznek, becstelen béke árán. A „Herald“ erre azzal válaszolt, mikép a ,,Press“-t, Disraeli saját, közlönyét defavoyálta. Ezen még folyvást tartó polémia hihetőleg komolyabb puszta hírlapi viszálynál. A „Herald11, a tory pártnak egy oly töredékét képviseli, mely megállapodott elvű s oly egyénekből áll,kik nem akarják azt ma fehérnek nyilvánítni,mit még tegnap feketének állítottak. A toryk két évig sértésekkel halmozták el a peelitákat, s most azt kívánják tőlük, hogy ugyanezekkel fraternizáljanak. Továbbá Disraelit, Standley lordot, a tory pártnak legfelvilágosultabb töredékét szintén nagy zavarba hozza ama mozgalom, mit a tory párt vakbuzgó töredéke a jelen perczben a maynoothi r. katholikus főiskola ellen igyekszik előidézni. Ugyanis, ha a coalitio létesülne, ennek tagjai közt számos Palmerston lordhoz nem csatlakozott izlandi katholikusok is lennének. A toryk azonban meggátolják e manoeuvret az által, hogy újólag fölélesztik a régi papismus-ellenes zajt Ebből láthatni, hogy az itteni politikai világban folyvást nagy zavar uralkodik, s csak valamely Szebasztopol-, vagy Bécsből eredendő szélroham állíthatná a dolgokat ismét kellő helyükre. Paris, mart. 80« _ — S —ki a franczia közönség hangulatát elővélemény nélkül figyelemmel kiséri, annak lehetetlen észre nem vennie, miszerint a bécsi értekezlet iránti érdek a krími hadiesemények érdekét egészen háttérbe szorította. Minden tekintet s várakozás e diplomatiai értekezletre van irányozva, s ezen érdeklettség a hatalomnak, sőt maga a közakarat és kívánat türelmetlenségének jellemével bír. Az államférfiak mellett s a politikai számításokon és combinatiokon kívül a közönség egy általános óhajtást érez magában, melyet minden árnyéklataival együtt, e rövid szavakban lehet összefoglalni: „a béke a világ szüksége.“ Innen van az, hogy minden , mi különféleképen magyarázható , a béke értelmében fejtetik meg, s hogy az emberek bizonyos nemével a makacsságnak szemüket fülüket bezárják mindaz előtt, mi csalódásaikat, melyekben magukat ringatni szeretik, megsemmisíthetné vagy csak gyengíthetné is. így történt a „Moniteur“ben megjelent manifestummal is. Üdvözölve fogadtatott, mivel az volt benne mondva, hogy Miklós császárral a béke főakadálya elenyészett; de azt nem akarta senki is meggondolni, hogy oly kifakadások, mint a többi közt az, hogy Miklós császár nem birt szívjósággal, s csak szigorú büntetések,elkobzások s száműzések által uralkodott — az atyának fiát csak mélyen sértheték s nem alkalmasak arra, miszerint őt békülékenységre hangolják; igy ma megint azon hirnek örülnek, hogy a külügyminister Bécsbe menend, Bourqueney urnak segédletére leendő, mivel azt hiszik, mikép Drouyn de Lhuys úr a békepárthoz tartozik. Az események majd meg fogják mutatni, váljon helyes-e e nézet. Mi azt ugyan őszintén kívánjuk, de mégsem fojthatjuk el magunkban azon gondolatot, miszerint a császár, kiről tudva van, hogy ő kevesbbé hajlandó engedményekre mint Angolország és Austria, nehezen fogná ministerét Bécsbe küldeni, ha az alkudozások folyamával meg volna elégedve, annyival inkább, minthogy a „Moniteur“ csak kevéssel ezelőtt ama hitt, mintha Bourqueney úr mellé még egy második diplomata is adatnék, igen határozott modorban meghazudtolta. Más részről a békeremények némileg az által igazoltatnak, hogy a császár és császárné a jövő hó közepe táján Angliába utaznak, mert ebből az tűnik ki, miszerint III. Napóleonnak keleti utazásáról, legalább egyelőre, szó sincs többé. Azt sem kell feledni, hogy Palmerston lord kijelentette a parliamentben, miszerint Szardinia a kölcsönből csak a hadkészületi költségek fedezésére mélhatlanul megkívántató öszveget veszi igénybe, ha a béke helyre lesz állítva. Ezen esetlegről tehát komolyan van gondoskodva. Vájjon igaz-e, hogy a f. hu 27 -i hivatalos lapban a Miklós czárról közlött czikk a ministerek előleges tudomása nélkül, egyedül a császár saját parancsára tétetett közzé ? nem akarjuk vitatni ; annyi azonban bizonyos, miszerint a kézirat II. Sándor császárnak igen hízelgő képét foglalá magában, holott ez a „Moniteur11-ben hiányzik. A császári testőrség elindulása már megkezdődött, de még kérdés, vájjon tüstént hajóra szálland-e. A párisi élet, mely előtt nincs semmi szent, még a testőrség medveprémes lövegei sem, Cambronne tábornoknak a Waterlooi ütközetben mondott eme szavait : „A testőrség meghal, de nem adja meg magát“ már ily gúnybeszéddé változtatta át : „A testőrség meghal, de nem utazik el.“ A hadseregi díjazást és ujonczozást illető törvényjavaslat nagy többséggel megszavaztatott. Mindazáltal amaz ellenvetések, melyek e törvényjavaslat ellentétettek , a közönségnél általános tetszésre találtak. Különösen nagy meglepetést okozott az, hogy még a császári családnak egyik rokona Clary úr is hevesen megtámadta a törvényjavaslatot. Néhány nap óta az iparműtárlati palota megtekinthetése végett bemeneti jegyek osztatnak ki. Habár e palota külseje az elysée-i mezők szép sétánya közepén rosz hatást tesz is az emberre , azért mégis annak belseje nagyszerű emléképület jellemével bír. Azonban a hőség kiállhatlan lesz benne. A hyde-parki kristálypalota vászonnal volt fedve, s igen valószínű, miszerint Párisban is ugyanazon eszközhöz fognak folyamodni, de a hőség bizonyos napokon még a Hyde-Parkban is kiállhatlanná vált volna, hathogy a közönség nem talált volna magában az épületben nagy faárnyakat s hűsítő fids forrásokat. Ilyesek azonban hiányzanak a mi épületünkben s azért nem is marad fenn számunkra egyéb szer az égető napsugarak ellen, mint az említett vászon napernyő. Mint mondják, a bemeneti díj bizonyos napok szerint, 5 franc, 1 franc és 20 centimera van határozva. Beszélik, mikép a senatusi tagok maguk és családjaik számára szabad bemeneti jegyeket kértek, hogy azonban a császár, amint ezt megtudá, igen haragudott és kinyilatkoztatta legyen, miszerint a senatusi tagok elég dús fizetéssel bír,nak arra nézve, hogy ily kedvezményeket nélkülözhessenek. A napokban egy itteni könyvárusnál egy ily czímű könyv foglaltatott le: „Egy hamis Napóleon története.“ Közelebbi vizsgálat után azonban kisült, miszerint ennél ártatlanabb könyv nem is létezhetik, mert az egy regény és nem egyéb, mint egy hamis 20 francos pénzdarab (Napoleon d’or) története. Austriai birodalom, Bécs, april 1. Lord Russel az itteni közönség újságkivonásának egyik főtárgya. Pár nappal ezelőtt a bástyán, hol orosz követ herczeg Gorcsakoffal együtt sétát tevének, volt módja a két diplomatának a bécsiek által irányukban tanúsított tömeges figyelmet és részvétet észrevenni. 6. C. A reáliparüzletek szabályozására Erdély nagyfejedelemségben s a visszaélések megszüntetésére, melyek eddig a személyes iparok eladásával történtek, a keresk. ministerium egyetértve a belügyministeriummal az 1851. novemb. 25-ki ideigl. iparutasítás 83-dik czikkelyének magyarázatára határozott alapelveket állapított meg miheztartás végett, melyeknek lényege a következőkben áll: Reáliparok azon iparok, melyek ellentétben a személyi iparral, vagy magukra vagy valami realitással kapcsolatban, vétel által vagy más magánjogi czím alatt átruházhatók. Az előbbiek eladhatók, az utóbbiak személyhez kötötteknek neveztetnek. A reáliparokhoz a királyi kisebb haszonvételek (jura regalia minora) nem számítandók, melyek az urijogi hatóság megszüntetésével az 1854 jun. 21-ki császári nyiltparancs értelmében az úrbéri vagy hasonló jogviszonyok szabályozását illetőleg vagy megszűntek, vagy a volt földesuraknak a szabályozás fenntartásával meghagyattak; ez utóbbiak a bormérési és a malomjog azon kiterjedésben és mód szerint, mint azt a földesurak 1848 jan. 1-ig gyakorolták és a halászati jog az eddig fennállt viszonyok fenntartásával. A reáliparokra nézve, tekintettel az 1851. ideigl. iparutasítás 89-dik czikkelyére, melylyel a realiparok további engedélyezése megtagadtatott, az 1851-ki naptári esztendő egy iparüzlet reáltulajdonsága megítélésére mint rendes év fogadtatott el, és pedig oly módon, hogy csak oly iparok tekintendők reáliparnak, melyeknél az 1851 nov. 25-ke előtt történt engedélyezéskor világosan az iparrali magánjogi rendelkezhetési jog mint egy magáért fennálló s egy realitás birtokával összekötött jog adatott meg és melyek, a mennyiben nem lennének többé az első szerző vagy özvegye kezei közt, azóta szakadatlan magánjogi czím alatt ruháztatok át; továbbá azon iparok, melyek habár az első megadási okirat nem mutattathatnak is elő, már 30 éven keresztül azon időponttól visszafelé, ennélfogva már 1821 előtt, és azóta szakadatlanul magánjogi czim alatt egy birtokostól a másik kezére jutottak. Egy Állítólagos reálipar tulajdonosának kötelessége 2 év alatt 1865 ápril 1-jétől számítva, annak reáltulajdonságát megkivántató bizonyítékokkal kimutatni. E két évi zárhatáridő használatlan leforgása után előforduló további folyamodások egy ipar reáltulajdonságának elismerését illetőleg, többé nem vétetnek tekintetbe. Valamely ipar reáltulajdonságának elismeréséért megkeresvény, azon hely vagy kerület első birósága politikai iparhatóságának nyújtandó be, mely hely vagy kerület körében a kérdéses ipar űzetik. E hatóság megindított vizsgálatok után, melyek folyamodó igénye iránt felvilágosítást adhatnak, a kellőleg fölszerelt kérvényt a hatóság kérhatóságának fogja előterjeszteni, mely felette a keresk. ministériumhoz teendő folyamodás fenntartásával végezni fog. A kérvény bejelentése és beadása, valamint a kérvényi határidők iránt az 1854-ki nov. 25-ki ideigl. iparutasítás határozványai érvényesek. A helytartóság vagy hivatalos után a keresk. ministeriumtól elismertrinliiparok a helytartóságnál ’ előjegyzésbe teendők,s a végzés számára és keltére hivatkozás mellett, a mennyiben mint személyhez kötött iparok tűnnek föl,a telekkönyvbe az eladóknak elismert iparok saját előjegyzési könyvekbe az első bírósági iparhatóságoknál beírandók.Hogy a reáliparok eladásánál minden árfelszöktetést megakadályoztassék, minden ilyenül ismert iparüzletnél egy határozott ár (normális ár) puhatoltatok ki, melyet további eladásoknál nem szabad többé túllépni. De minden reáliparüzlet tulajdonosának szabadságában áll, üzletét a kipuhatolt normális áron alul is eladni, midőn aztán e csekélyebb eladási ár további eladókra, mint át nem léphető normális ár fog érvényes lenni. A mód és szokás, hogyan kell e normális árt kipuhatolni, a reáliparok befejezett följelentése után határoztatik el, de semmi esetre sem engedtetik meg, hogy a normális ár magasabbra tétessék, mint az eladási ár, melyen az ipar a jelenlegi bocsátvány napjától legutóbb eladatott, a fölemelt normális ár, a szerint, amint az iparüzlet valami realitáson fekszik vagy nem, és e szerint személyhez kötve van vagy eladó,az illető telek-, illetőleg előjegyzési könyvbe utólagosan bejegyzendő. April 2. A cs. k. közoktatási ministerium f.é. febr. 27-ki rendelete következtében, azon jog, hogy az augsburgi evang. orsz. egyház képviseletét és igazgatását illető ideigl. utasítás külön kinyomassék , ezentúl csupán azon evangel. orsz. egyház számára hagyatik fenn, mely Erdélyben a cs. k. helytartóság által köztudomásra juttatott. 1855-től kezdve minden cs. k. főpostaigazgatóságok, a cs. k. távirdahivatal, továbbá azon postahivatalok, melyek eddig a postahivatalnok Heinze Ferdinánd által kiadott posta-vasut- és gőzös-menetrendkönyvet kapták, az egész évfolyammal, t. i. minden az év folytában e menetrendkönyvből megjelenő füzetekkel el fognak láttatni. Franczia külügyminister Drouyn de Lhuys f. hókkére ide váratik, s a franczia követségi szállodában fog lakást venni. Ma délben 1 órakor az értekezleti tagok újra ülést tartottak. 16. fi Április 3-a 1855. KÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről. Délkeleti csatatér. A krimi tudósítások márt. 24-ig terjednek. Minden oda mutat, hogy a védelmi háború ott a legközelebbi napokban támadóvá változik. Nem csak a franczia hírlapok mondtak le egyelőre Szebasztopol lerontásáról, hanem Canrobert és Raglan hadvezérek is második sorba helyezik a vár ostromát hadi vállalataik közt; az első támadás alkalmasint a Bakcsiszarainál álló orosz sereg ellen fog