Budapesti Hírlap, 1855. május (709-733. szám)

1855-05-16 / 722. szám

Pest, Szerda. Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre : 8 frt., é­v­n­e­g­y­e­d­r­e 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám 20 pkr Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában N­erz János könyvnyomdájában (Országút,Kunewalder­­ház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. —Az előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesít­­v­e egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. NEMHIV­AT­ALOS RÉSZ. Levelezések. Paris, máj. 11. — S— Angolország belállapota aggodalma­kat kezd ébreszteni a franczia kormányban, s mint hallatszik, P­e­r­s­i­g­n­y urnak többi közt azon megbízatása is volna, az angol ministerek­nek értésükre adni, miszerint a francziák csá­szárja nem akarja magát, a meeting-szónokok uszályhordozójává tenni. Általában a közönség nyugtalansággal kezdi tekinteni Persigny kine­­veztetését s küldetését. Közelebbi levelünkben már megemlítettük, miszerint sokan e férfiút for­radalmi gyújtogatónak szokták tartani; azt is megjegyeztük, hogy ő nemrégiben a béke hely­reállításának szükségessége iránt tett a császár­nak előterjesztést; most még azt teszszük hozzá, miszerint Persigny úr — ha jól vagyunk értesül­ve — magát az austriai szövetség leghőbb párto­lója s előmozdítójának nyilatkoztatta. Mindazál­­tal óvakodni kell a csalódásoktól; Persigny el­vi­l­e­g nem barátja az austriai szövetségnek, ő azt csak mint bevégzett tényt fogadja, s addig fog hozzá ragaszkodni s azt ápolni, meddig tőle urára császárjára nézve hasznot remél; de mint­hogy _ Austriának épen oly kevéssé van kedve Francziaország, mint nincs kedve ennek az angol meeting-szónokok uszály hordozójává lenni , kön­nyen megtörténhetik, hogy Persigny úr egy napon oly politikának ügyekre adik érvényt szerezni, me­lyet például egy Drouyn de Lhuys soha sem fo­gadott volna el. Legyen ennyi megjegyzés elég. A decemberi szerződvény három hatalma közti viszo­nyokban egyelőre semmi változás sem történt, s meg vagyunk győződve, miszerint Austria tovább is a maga szilárd és biztos útján fog haladni. A­mint az ügyek jelenleg állanak, kevés kilátás van egyességre; ha azonban a bécsi kabinet őszinte fáradozásainak mégis sikerülne azt kieszközölni, úgy ezáltal Napóleon császárnak nagy szolgálat lenne téve. Mert nem lehet eléggé ismételni, mi­­­szerint Francziaország már alig várhatja a béke helyreállását. III. Napóleon ezt jobban tudja mint bárki más, azonban őneki sem szabad oly békét kötni, mely Francziaország lealáztatása gyanánt tekintethetnék.Ezért az ő helyzete igen nehéz,épen oly nehéz mint az­ angol kormányé, csakhogy más nemben. Angliában a népszerű és oktalan szen­vedélyek a kormányt előre hajtják, Franczia­­országban pedig a nép jólértett érdekei a kor­mányt visszatartóztatják, s később mégis szemére vetnék a francziák a császárjának, ha ez az enge­dékenységgel igenis messze menne. Hogy miként fog a zavarból kimenekülni, azt vizsgálni nem a mi feladatunk; nekünk csak a tényt kellett meg­említenünk. Nem fognak hiányozni némely külföldi lapok, melyek Persigny úr kineveztetését Austria elleni fenyegetődzés gyanánt tüntetik fel, s mi magunk is csak előbb jegyzők meg, miszerint Persigny bizonyos körülmények közt javasolhat az eddig követettől eltérő politikát, de bizonyára nem is fog vele tovább haladni puszta fenyegetőd­­zések­ , tanácsadások­ és kedvcsusszanásoknál. Nincs ízetlenebb beszéd, mint a rajnai, olaszor­szági s Isten tudja m­eg miféle háborúról. Faiewsky úr már három nap óta Páris­­ban van. Az ő és a császár közötti családi viszonyok tudvák; kevésbbé van tudva az, hogy ő az 1831- dik évi lengyel fölkelésben részt vett. A mi kabinetünknek többi híresztelt sze­mélyváltozásait illeti, arról egyelőre szó sincs. H­a­­m­e­­­i­n admiral szeretne a tengerészetügyi minis­­térium vezetésétől, mit csak a császár iránti szí­vességből vállalt el, minél előbb felmentetni, el­­bocsáttatását azonban még nem kérte. Az erre vonatkozó hírek részben onnan magyarázhatók meg, hogy az admirál még nem költözött a ten­gerészeti ministérium palotájába; azonban en­nek oka egyedül abban fekszik, mert az admirál Ducosné asszonyságnak időt akar engedni, hogy a palotát akkor hagyja el, mikor neki kényelme szerint tetszeni fog. Az élelemszerek árai nálunk folytonos növe­­kedésben vannak, s a „Constitutionnel“-nek né­hány nap előtt megjelent czikkéből világosan ki­tűnik, miszerint a kormány eszközökről gondos­kodik, hogy a párisi nyerészkedők haszonleső ü­­zérkedésének gátat vessen. Ily eszközöket azon­­ban nehéz lesz találnia. Mert hiába, a nyereség­­vágy daemona megszállotta a párisiakat, s nem tudjuk felfogni, hogyan fogja a kormány belőlük azt ismét kiűzni. A dolog mindenesetre nagy rész­e egyike a legnyomóbb okoknak arra nézve, hogy miért szükséges a béke. — A nyerészkedés nagy­ban és kicsiben legközelebb természetesen csak az iparműkiállításra ide várt külföldieket vette számításba, de fájdalom­ azért nem kevésbbé szenvednek az által­a lakosság alsóbb osztályai is. Mostantól kezdve a rész még roszabbá válik, mi­vel a magánegyének már mindennel készen van­nak mit ők az idegenek befogadása és kizsebe­­lése végett készíttettek. Ezen készíttetések szá­mos munkásokat csaltak ide a vidékről, kik nem­sokára kereset nélkül lesznek, s a városnak ter­hére válandanak. Csak ki Párist nem ismeri s csak a dolgok felszinét tekinti, egyedül az fogja tagadni, hogy vannak itt aggasztó eseményekre szolgáló elemek. Már korábban jelentettük, miszerint új köl­csön és utonszállítás van tervezetben, s mint állítják, az ezekre vonatkozó törvényjavaslatok már az államtanács elé vannak terjesztve. A kölcsön 500 (vagy 150 millió) írtból, az új had­jutalék pedig 300,000 főből állana. A kölcsön fedeztetni fog, s a katonák hasonlóképen ki fog­nak állíttatni, mert Francziaország gazdag mind pénzben mind emberekben, de a húrokat még­sem szabad igen erősen megfeszíteni, a kölcsön kamatai növelik az államterheket, a falusi vidé­keken pedig már most is panaszoskodnak a mun­kások hiánya miatt. Több angol családok, kik nem rég jöttek ide, hogy hosszabb ideig Párisban maradjanak, tegnapelőtt ismét visszaindultak Londonba, mi­vel az ottani eseményekről a hírek nyugtalaníták őket. Thouvenel úr valószínűleg itt marad, mivel a külügyi ministériumban nem nélkülözhe­tik őt. Ő a Drouyn de Lhuys összes sürgönyei és jegyzékeinek szerkesztője. A­­napibeszéd tárgyát a ,,Moniteur“ által közzétett lengyel felirat képezi Ez nyilván f­e­­nyegetődzés, de mely nem bír horderővel, ha senki sem engedi magát megfélemlíttetni. Ma megint ministeri s más magas igazgató­­sági változásokról beszélnek. Ma még nem mond­hatjuk meg, hogy mennyi igaz van a követ­kezőkben: „Billault tengerészeti minister; Pie­tri belügyminister ; L­a­t­­­i egy déli me­gye főnöke s egyike L Napóleon strassburgi expeditiója alkalmávali kísérőinek, rendőrfőnök; Canrobert Algir kormányzója ; Randón hadügyminister; Vaillant a keleti hadsereg főparancsnoka; For­teul (közoktatásügyi mi­nister) az akadémia áldozatává esnek. Az akadé­miai tagok az ismeretes cs. rendelet miatt előter­jesztéseket tettek, melyek részben meghallgatást nyertek.“ A touloni kikötőben nagy tevékenység ural­kodik ; van ott 13 sorhajó, 7 vitorlás fregát, 4 gőzfregát, 3 korvett. A valenciennes-marseillei vaspálya a múlt héten 700,000 kilogr. anyagot és lőszert szállított. A­­hadügyministériumban szorgalmasan dol­goznak a lengyel légió szervezésén. Az eziránti rendelet legközelebb meg fog jelenni. A kamra nemsokára össze fog­ ülni, hatóbbá lehessen tenni“? „Tegyen ön engem németté“, válaszolt a herczeg oly időben, midőn a kormányi körökben a német elem még túlural­­gó volt. A herczeg nagy tekintélyben élt Mosz­­kvuban. 722 Austria­ birodalom, B­écs, máj. 15. Ma Zsófia főherczegnő ő cs. fenssége névnapját ünnepelték az udvarnál. Délelőtt isteni tisztelet volt az udv. várplébánia­­*■ .naplóimban, melyen a császári család összes itt levő tagjai jelen voltak. Estve fényes táncz­­vigalom Zsófia főherczegnő ő cs. fenségénél, me­­­lyen a legfelsőbb udvar s a legmagasb nemesség meg fog jelenni. A külügyministeriumban ma a cs. k. aust­riai s a cs. orosz kormány közt a két távirdavonal csatlakozására nézve egyesség íratott alá. Ma reggel a cs. franczia kapitány M a­r s­a n­ur sürgönyökkel Konstantinápolyba ment. Lon­donból tegnap estre egy angol futár érkezett. A hessen nagyherczegi követ a német szö­­vetséggyűlésnél b. Münch Bellinghausen négyheti tartózkodása után Bécsben, az északi pályával Frankfurtba visszatért. Laibachban egy fiók leszámítoló bank fog állíttatni. Nem lehet tagadni , hogy a Bécsből tett utóbbi javaslatok tárgyalásának ki nem elégítő kimenetele egy kis kedvetlen hangulatot idézett elő Austria és a nyugati hatalmak közt. Anglia és Francziaországban azt hiszik, hogy Austria maga­tartásával elégületlenek lehetnek, s folytonosan azon nagy áldozatokra utalnak, me­lyek egy ügyért hozatnának, mely egész Európát érdekli. A Rajnán és a csatornán túl elfeledni látszanak, hogy Austria is nehéz terheket visel, hogy azon eredmények, melyek a nyugati hatal­mak által a Krímben valamint a keleti-tengeren a mai napig elérettek, oly csekély jelentőségűek, hogy Austriának nem lehet rész néven venni, ha a virály becsületteljes kimenetelére nézve jobb kezességekre várakozik, mielőtt egy harczba ro­hanna, az ellenséggel ajtaja előtt, attól nem vá­lasztva el tengerek által, egy bizonytalan barát­tal háta mögött, szétzilált Németországgal olda­lán, kilátás nélkül, hogy szükség esetében a nyu­gati sz­övetségtársaknak csak egy ezredét is har­­czolva találja sorai közt. Ma egyébiránt e köl­csönös kedvetlen hangulat, mely Napoleon csá­szár válasza által a lengyel­­ föliratra nem kiseb­bedett, már hanyatlóban van, s ha a mai börze Austriának Francziaországhozi benső viszonyá­ban némi megingástól tartott, aggodalmaival, mint már többször történt, úgy ezúttal ismét kissé „későn“ jött. A bécsi „Presse“ írja : Figyelemre méltó kútfőből halljuk épen most, hogy gr. Nessel­rode Sz. Pétervárott a külügyek vezetésétől visszalépett, s helyébe herczeg Y e r m o­­ o is ne­veztetett ki. Ha a „Pr.“ e híre valósulást nyerne, nem lenne fontosság nélküli, mert talán tudva lesz, h­ogy Yermoloff herczeg még csak pár héttel ezelőtt az orosz nemzeti pártnak Mosz­­kvába­n feje volt, s hogy Sz. Pétervárra hivatá­sa a néphad főnökéül, nagy figyelmet gerjesz­tett. A herczeg nem állt Miklós császár kegyé­ben, s beszélik, hogy elutasíttatásának oka az ud­­vartól, egy válasz lett volna, melyet a császárnak e kérdésére adott: „mi történjék, hogy őt hajt­ KÜLFÖLD. Tudósítások a harcztérekről. Délkeleti csatatér. Szebasztopolból Odesszán át érkezett hírek ápr. 31­-ig terjednek , de keveset mondanak. Annyit bizonyosnak tar­tanak a levelezők, mikép hatalmas csapás ter­veztetik az egyesültek állomásai, névszerint Ba­­laklava ellen. A Korniloffbástyán kívül fekvő leshelyek összekötésén s azokban új tűztelepek felállításán folytonosan dolgoznak. A bombázás az öbölben a hajókat fölöttébb megrongálta. Az ellenséges tüzelés által az erődítvényekben oko­zott károk tökéletesen kijavíttattak. Az egész helyőrség hallatlan erélylyel dolgozik, s kivált a feketetengeri flotta matrózai önmagukat fölül­múlják. A helyőrség jelenleg 60,000 emberből áll, de e számnak nagyobb fele az északi erődök­ben van elhelyezve , honnan­­ azonban e végett készen álló gőzösök és szállító csolnakokon min­den perezben a déli oldalra tétethetnek át. A helyőrség bátorsága, mint írják, a veszélylyel egyenlő arányban növekedett a 12 napi borzasz­tó bombázás alatt. Az útan állított néphadból 100,000 ember a Kherzon, Besszarábia, Podolia és Kievben létező csapathiányok pótlására van szánva. E pótsergek május közepére várattak ál­lomásaikra. 462 hadifogolyból, angolok, francziák , törökökből, álló szállítmány Kherzonon át a tombovi kerületbe vitetett. Az „Ind beige­“ félhivatalos levelezője, a kri­mi hadsereget illetőleg, írja: Eldöntő eredményt csak akkor lehetene várni, ha a szardiniai segéd­had s Regnault unok hadteste megérkezen­­dett. Akkor Canrobert serege 125000 főre növekszik, melyet Francziaországbeli érkezmé­­nyek által folyvást teltszámban lehetene tartani. Az angolok és törökök különkülön 30,000 embert számítanak, ha ehhez a 15,000 piemontit vesszük, az egész egyesült sereg 200,00!) főre megy. Franczia tisztek levelei rendkívül dicsérik a tö­rök katonák jó és bátor maguktartását, valamint O­m­e­r pasa katonai kitűnő tulajdonait és elszánt­ságát. Regnault unok hadteste nem csak fris, hanem válogatott csapatokból áll, melyek vágy­nak letenni a hadipróbát. Ily elemekből álló se­regektől az egyesültek méltán várnak bizton leg­fényesebb sikert. A „Times“ levelezője pedig azt állítja, hogy míg 70 — 80,000 franczia erősítőhad nem érkezik Szebasztopol alá, ott eldöntő nem történhetik; e haderőből 25,000 már útban van. Azonban levelező aggódik e sereg elhelyeztetése iránt. Kherson már tömve katonával, csak a Kazany és Sz. György közti sziklás halmokon van még egy kis hely. Jobb térnek tartaná a Kacsa vagy Belbek tájékát. Azután az angolok tüzeléséről írja: tűztelepeink csaknem egészen elnémultak, egy pár ágyú és mozsár felel hoszszú időközökben az orosz lövé­­sekre a redan vagy kerektoronyból. Mily ellen. .. a francziákkal. Ők épen nem szüntették meg az ágyúzást, s az oroszok minden lövésre válaszol­nak a romhalomból, melyben tűztelepeik vannak. Kamicsi levelek erősítik, hogy ott folyvást is igen erős tűztelepeken dolgoznak, melyek csak 100 metrenyi távolságra vannak a vártól. Fran­­cziaországból nagy tömegben érkeztek lőszerek.­­ Az oroszok szaporítják védműveiket, s min­den rést újra eltorlaszolnak. Állomásaikat a Bel­bek és Tsernaja közt nem változtatták. A mazlaki táborból írják, miszerint R­eg­­nault­­nak a konstantinápolyi tartalékhad pa­­­­rancsnoka a Drinápolyban volt két lovas ezredet­­ magához vonta; a más két huszárezred az 1-ső­s franczia hadtest erősítésére Krimbe már elment.­­ Határozottan erősítik, hogy a cholera a mazlaki­­ táborban járványilag még nem uralkodik. Elővi­­­gyázatból azonban az anyaországból érkező , Konstantinápolyba szánt csapatok, egyenesen Krimbe küldetnek. L a r c­h e y tnok Konstanti­nápolyban intézkedett, hogy a mazlaki csapatok az első parancsra Krimbe küldethessenek. A ,,Cour. de Mars.“ igen elterjedt hír után közli, miszerint a Konstantinápoly melletti had­sereg Kaffa közelében fogna kiszállani. Szándék volt az oroszokat oldalról megtámadni, míg Bos-A holnapi szent ünnep miatt legközelebbi számunk pénteken máj. 18-n jelenik meg. Május 16-a 1855, BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Előfizetési felhívás. Az előfizetés évnegyedre . Helyben : 4 pft. Vidékre : 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet. Festene lap kiadó hivatalában (Országút K­u­ne­wal­de­rh­á­z föl­d­sz­in­t Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERV. HlIVATALOS RÉSZt Ő cs. k. A­p­o­s­t­o­l.­ Felsége f. é. május 10—ki legf. határozata által a Theresianum nevet viselő akadémia két növendékét Bogyay Jánost és gr. Montecucoli di Polignano Miksát cs. k. nemes-apródokká legkegyelmesebben kine­vezni méltóztatott. A budai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osz­tály egy a cs. k. megyehatóságnáli adófelü­gyelők számviteli szolgálatánál megürült segédi állomásra Végh­ Ferdinánd, saját hivatalab­eli gyakornokot ideiglenesen kinevezte. A nagyváradi cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály II. oszt. adószedővé a nagyváradi adóhiva­talnál Tóth Károly szentesi adószedőt, II. oszt. adóhivatali ellenőrré a nagyváradi adóhivatalnál Finger János battonyai Ill. oszt. adóhiv. ellen­őrt, III. oszt. adóhiv. ellenőrökké Doroghon és Battonyán Hermann Ferencz és Richter Pál raezőkeresztesi és belényesi adóhiv. tiszteket, vég­re egy II. oszt. adóhivatali tiszti állomásra K­e­st­ey Ferencz pénzügyőrségi főfelügyelőt ideiglenesen kinevezte. A nagyváradi cs. k. orsz. pénzügy igazgatóság osztály nagybányai III. oszt. adóhivatali ellenőrré Bartl Ede szeghalmi adóhivatali lisztet, és II. oszt. adóhivatali tisztekké a radnai és buttyini adó­hivataloknál K­a­u­t­z­n­e­r Antal adóhivat. napdíj­­nokot és C­h­e­r­n­y Lénárt balassagyarmati iroda­gyakornokot ideiglenesen kinevezte.

Next