Budapesti Hírlap, 1855. május (709-733. szám)
1855-05-04 / 712. szám
Peti, Pf. 712. Május 4-n 1855 Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút,Kunewalderház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. —Az előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. BUDAPESTI hírlap Szerkesztői iroda van: Országút, 0. sz. a. (Kulewalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj : Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre: 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám 20 pkr. Előfizetési felhívás. Az előfizetés évnegyedre : Helyben : 4 pft. Vidékre : 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Festenc lap kiadó hivatalában (Országút Kunevalderház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. _ HIVATALOS RÉSZ Múlt hó 22-n 7669. sz. a. kelt igazságügyministeri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pozsoni orsz. főtörvényszéki kerületben Czintula Pál kineveztetett. A vallás- és oktatásügyi ministernek 1855. mártius 5-kén kelt rendelete,*) kiható minden koronaországokra, a lombard-velenczei királyságot s a katonai határőrséget kivéve , melylyel a fő- s az azokkal egyesített al-reáliskolákbani szünidők határoztatnak meg. Miután a szünidők a gymnasiumokban az 1854. december 15-kén kelt ministeri rendelet (1854. évi birodalmi törvénylap 318. sz.) által véglegesen szabályoztatak, ezen rendelet folytán a fő- s az ezekkel egyesített al-reáliskolákbani szünidőkre nézve következőket találom határozandóknak: 1. A főiskolák s az ezekkel egyesített al-reáliskolák az iskolaévet a gymnasiumokkal egyidejűleg nyitandják meg , ehhez képest: a) October 1-jén: Alsó-Austriában, Felső-Austriában , Salzburgban , Cseh-, Morvaországban , Sleziában, Steierországban, Tirolban (Botzent és Merant kivéve), Karanténban, Krajnában, Horvát-és Tótországban (Fiumét kivéve), Magyar-, Erdélyországban, a Szerb-vajdaságban s a Temesibánságban ; b) november 1-jén: a tengermelléken, Dalmátországban és Fiuméban; o) September 1-jén: a lembergi és krakói közigazgatási területben , Bukovinában , továbbá Botzen és Meranban. 2. Az őszi vagyis fószünidők az iskolaév végén a főiskolák legfelsőbb osztályában s az alreáliskolák évfolyamaiban hat hétig tartaminak , ennélfogva vagy augustus 15-kén, vagy September 15-kén , vagy pedig július 15-kén kezdődnek, ahhoz képest amint az iskolaév October 1-jén, november 1-jén, vagy September 1-jén kezdődik. Ezen határozatok szerint rendezendők az iskolaév végéni nyilvános vizsgálatok is. 3) Minthogy a főiskola alsóbb osztályaira ily hosszú szünidő nem látszik célszerűnek, ennélfogva a szünidő ezekre nézve négy hétre szorítandó. 4. Az iskolaév végéhez képest az első félév vége is akkér szabályozandó, hogy az egész iskolaév két, lehetőleg egyenlő fele részre oszoljon. 5. Az iskolaév folytában az említett iskolákban az ünnep- és vasárnapokon kívül következő szünnapok léteznek : a) karancsonkor , december 24-ke ; b) farsangban , hol eddig szokásban volt, az utolsó hétfő és kedd; c) húsvétkor, a nagyhét három utolsó napja , husvétutáni keddig bezárólag ; d) hol a fő- és al-reáliskolákbeli tanítványok a bucsujárásban részt vesznek, Sz. Márk napján és a három keresztjáró napokon iskola nem tartandó. 6) Az al-reáliskolákban hetenkint a szerdán és szombatom délután, vagy a helyett az egész csütörtök szabadon hagyandó. 7. Az elemi és más főiskolákban csak a csütörtökön délután szabad , de azon feltétel alatt, hogy az oktatási órák szabályszerű száma megtartassák, megengedtetik, hogy azon főiskolákban, hol az eddig szokásban volt, vagy az egész csütörtök, vagy # ' ' ) ---» - -ot pedig a helyett két délután szabadon hagyassák. A hét közbeni egész vagy fél szünnap, ha arra valamely ünnepnap esik, másnapra nem tétethetik át. 8. A főiskola- és alreáliskola-igazgatóknak megengedtetik , hogy a legközelebbi felsőbb iskolaelöljáró tudtával és beleegyezésével , az iskolaév folytában különös alkalmakkor négy rendkívüli *) Bir. tervlap 1855. mart. 24-diki XIV. darab 48. sz. szünnapot engedjenek; ezen szünnapok azonban egymás után ne következzenek, s az iskolára befolyással biró fontos ok nélkül ne adassanak. 9. Az alsóbb nép- vagy Falusi iskolákban az iskolaévnek mind kezdetére mind tartamára , mind pedig az iskolai szünidőkre vonatkozólag , további intézkedésig a politikai iskolaszerkezet határozataihoz kötelesek magukat tartani. A cseh helytartóságnak (országos kormányszéknek , helytartósági osztálynak) meghagyatik , hogy ezen határozatokat az ottani népiskolák elöljáróival szigorú megtartás végett tudassa. T h . n . s. k. Vonatkozva a magyarországi cs. katonai és polg. kormány 1854. oct. 23-n 23.783. sz. a. kelt hirdetményére, melylyel a legf. helybenhagyott postarend a különpostával utazók számára közzététetett (orsz. korral II. oszt. 29 sz.) ezennel köztudomásra juttatik, hogy az a pozsoni közigazgatási terület következő útvonalain alkalmazásba hozatott : 1. Esztergom-Násáról Beszterczebányára ; 2. Váczról Losonczon át Kassára; 3. Nagy-Szombatból Trencsénbe; 4. Trencsénből Teschenbe; 5. Pozsonból Győrbe vivő vonalakon. A hatálybalépés időpontja ez összes nevezett vonalakon 1855. máj. 1-re állapíttatott meg. Az ezen postarend V. szakaszában foglalt, a futárszerű szállítást és az óraszerinti utazást illető határozmányok behozatala későbbre marad fenntartva. Pozson, apr. 22. 1855. Atterns. cs. k. alelnök, és helyt. osztályfőnök. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Bécs, máj. 3. A A közönség oly várponton véli állami külpolitikai viszonyainkat, mely a legfeszültebb várakozást indokolná. A közérzület ezúttal túlszárnyalja a valószínűséget, mert egy rögtöni hadi manifestátióra mi sem készteti Austriát, ellenben pedig sok fontos előzményt kell hogy elintézzen, mielőtt Oroszországnak hadat üzenne. Hesz táborszernagy még mindig itt van, mely körülmény a legkülönneműbb sejdítésekre ad alkalmat. Az egyszerű igazság abból áll, hogy elindulása előtt egy orosz sürgöny érkezett, melynek tartalma a két napra a szíriai hegyekbe rándulva levő Császár Ő Felségének rögtön távirat van , Hesz elutazása fölfüggesztetett. Kedvező ajánlatok tétettek-e Oroszország részéről, mik az eddigi határozatoknak fordulatot adnának, vagy ellenkezőleg olyak-e, melyek újabb katonai tárgyalást szükségessé tennének ? bizonyosan nem tudhatni; az előbbi eset valószínűbb, mert Oroszország egyáltalán nem sietteti Austria tettleges föllépését önszántából, mindamellett hogy a békét sem sietteti. Pária, apr. 28. —— Tegnapelőtt este a császár a miniszerekkel tartott tanácskozásban elhatározta egyelőre Párist nem hagyni el, se szerint Krímbe sem menni, mely elhatározásra azon legközelebb ide érkezett tudósítás szolgáltatott okot, hogy a csapatok közt Konstantinápolyban, valamint a szebasztopoli táborban is kiütött a hagymáz, így halljuk ezt rendesen jól értesülni szokott részről erősíttetni. Míg más részről azt is erősen állítják, hogy a császár Krímbe utazását nem csak felfüggesztette, hanem azzal végkép fel is hagyott, és pedig nem csupán a hagymát, hanem azon minden oldalróli előterjesztés következtében, miszerint Francziaország nyugalma az ő lételéhez van kötve, mit tehát neki nem szabad koczkára tennie, kegyelettel nyujtá mindenki adományát, s igy ezelőtt néhány héttel e város küldé a testvér Gyulának pénzét, kenyerét s egyéb élelmiszereit, é s most már e városnak házai omladoztak rendre megmenthetlenül, és lakosai segélyért esdekelnek, midőn házaikat a Tisza s Maros folyók hullámai elboríták. Ugyanis február hó közepe óta a legnagyobb erőmegfeszítéssel küzdünk a várost környező Maros folyó árja ellen , éjjel - nappali munkától egészen kifáradva, de e veszedelmes folyó határunk mentében roppant töltéseinket át nem hágható , mártius hó közepén már másfelől láttuk a veszélyt közeledni, az egyesült Maros és Tisza árja, melynek medre tőlünk négy mértföldre fekszik, nyomul a határunkra, ismét mezei munkánkat háttérbe szorítva,—ezen egyesült ellenséggel is küzdelemre száltánk, rögtönözve 150 öl hosszú töltést állítünk fel, melyet azonban azon hó utolsó napjain az ide rohant vizár áttört; utolsó támaszunk vala az 1853-ik évben a város mellett állított töltéseink megerősítése, ezen töltést magasabbra s kétszerte erősebbre készítettük mint az említett évben volt, mely évben a viz árját emberi emlékezet óta itt legnagyobbnak tudtuk,— de munkánk sikeretlen volt, ez évben az áradás nagyobb lett, és dühöngő szelek azt ellenállhatlan hatalomra emelték, és husvét éjén a hullámok a töltéseken átcsapván , a viziözönbe tört át, s nem volt Makón egy halandó is, ki e szent nap éséltsékítési magányában tölthette volna: a sok jajszó, sírás, segély kiáltás, a vitozuarang kongása senkit sem hagyott pihenni. A húsvéthétfő nálunk kínteljes nap volt, e szent napi ájtatosság helyett mindenki vagy magát vagy embertársát kényteleníttetett a rohanó veszélytől menteni; éjjel rögtönzött s folyton erősített töltésekkel sikerült 12 utczán kívül a város többi részét megmenteni, a víz által ellepett házakból a lakosok és mindenekelőtt az emberek, asszonyok, gyermekek s élelmiszerek szállíttattak ki a Marosról áthozott csolnakokon, dereglyén, lápokon. Mint az egész vizár idején, úgy ezen alkalommal is kitűnő buzgalmat fejtettek ki cs. kir. szolgabiró Poner Lajos ur, a városhatósági tagok s a mérnökség. E keserű helyzetünkben nagyon jól esett keblünknek , hogy hatósági területéről atyailag gondoskodó cs. k. megyei főnökünk Bonyhády Gyula úr a szerencsétlenséget megtudva másnap éjszaka már minket jelenlétével szerencséltetett, ittlétét emberbaráti vigasztaló és serkentő szavaival, úgy több rendű bölcs intézkedéseivel koszorúzó. E csapás következtében viz alatt volt itt 547 ház, ledőlt 101 ház és azonkivül számos házak tetemesen megrongálvák , szőlőföldeinkből s kerteinkből, melyek igen számos szegény lakostársainknak egész élelmi forrásuk, viz alatt áll 1000 hold szántóföld, 1200 hold legelő s ebből az államkölcsön fedezésére haszonbérbe adott különféle használatú földek, 6000 holdon fölül, a többi földeink is nagyobbrészt föld árja alatt lévén, jó termést épen nem remélhetünk. A szerencsétlenekről való gondoskodásra bizottmány alakult, mely tevékenységét kedvező sikerrel folytatja. (Vége köv.) Az elemi csapások fájdalmas sorait rokoni részvéttel olvasták e lapban édes hazánk igen számos városai s helységeiről , részvétünk annál élénkebb volt, miután hasonló csapás sujtását csak ezelőtt egy pár évvel mi is éreztük. Épen azon időben, midőn lakostársaink fáradtan a város védelméről , a töltésezéstől hazatérének , látogattuk meg őket a víz által szerencsétlenültek részére könyöradományok gyűjtése végett, jószivü magyar népünk bár sejtés kikerülhetlennek látá a hasonló veszélyt, tehetségéhez képest Austriai birodalom. Bécs, máj. 3. Heszsza, még mindig Bécsben van. Elutazása szombaton vagy vasárnap fog megtörténni. Az utazás elhalasztásának egyáltalában nincs magas politikai jelentősége, s csak azon körülmény okozta, hogy különféle katonai körbe tartozó tárgyalásokat kellett a tszn. urnák elutazása előtt elintézni. Ma reggel azonban már hat törzstiszt utazott az északi vaspályán Galicziába, kik a 3. és 4. cs. k. hadsereg főhadiszállásához tartoznak. A nyugati nagyhatalmak katonai teljhatalmazottai Letang és Crawford elutazásukat a hadseregi főparancsnokság főhadiszállására, hétfőre határozták. A „Donau“ Bécsből máj. 2-ról írja : Még soha sem volt a sürgöny váltogatás az orosz követség és a sz.pétervári kabinet közt oly élénk mint épen most. Gr. Nesselrode, mint mondják, komolyan gondolkozik a békéről, mindamellett azonban még sokkal erélyesebb és harcziasabb hangon beszél mint előbb. Sőt azt is állítják, hogy Oroszország békét akarna kötni, mihelyt az egyesültek Krímet elhagyják, s ünnepélyesen kötelezi magát, hogy az egyesülteket háborítlanul engedi visszavonulni. Az orosz kabinet e beszéde, ha valósulna, az egyesülteknél mindenesetre sensatiót gerjesztene. Az utóbbiak azonban nagyobb erélylyel és nagyobb kiterjedésben készülnek mint egyébkor. III. Napóleon rövid idő alatt — mint mondják — visszavonhatlanul átvenné az egyesült hadsergek fölötti főparancsnokságot keleten, s Canrobert tábornaggyá fogna emeltetni. A keletindiai társulat 14 ezred gyalog és nyolc lovasezredet küldendne Krímbe. A Mazlaknál gyülekező franczia csapatok a dunai fejedelemségekbe vannak rendelve, hogy egy barátságos hatalom oldalán Besszarábiában működjenek. A „Vossiache Ztg.“-nak ápril 30-ról írják innen, hogy Stirbey és Ghika Oláhország és Moldva fejedelmei a hozzájuk intézett felszólítás következtében Bécsbe teljhatalmú biztosokat küldenének, kik a dunai fejedelemségek viszonyainak szabályzását tárgyazó végleges tanácskozásokban részt veenének. Amint hiszik, e kérdésben a nagyhatalmak között az egyetértés annál könnyebben megtörténendik, mivel annak alapjai iránt már tisztában vannak, és az Ali pasától kidolgozott tervet jóváhagyták. A , Kreuzzeitung“ szerint az orosz teljhatalmazottak az értekezlet ápril 26 -n tartott ülésében a következő előterjesztéseket tették: ,,A Dardanellák idegen hatalmak hadihajói előtt egyátalában bezárva lesznek, de a porta tetszésétől függend idegen hadihajókat segítségül híri, ha letámadástól félni oka lenne. (A ___ 1841-ks szerződés szerint a porta csak had esetében volt jogosítva a Dardanellákba idegen hadihajókat bebocsátani). Oroszország e javaslata az értekezletben bővebb megvitatás tárgya volt, de a teljhatalmazottak a felől semmit sem végeztek, s csak azt ígérték, hogy mivel ez előterjesztésre vonatkozó utasításaik nincsenek, azt udvaraikkal határozás végett közleni fogják.“ Cs. k. követ gr. Eszterházy elutazása Berlinbe előlegesen a legközelebbi szombatra van határozva. Az északi pálya mai reggeli vonatával egy k.angol kabineti futár ment Berlinen keresztül Londonba. Titoff úr mintegy 2—3 hét alatt hagyja el Bécset, s Stuttgartba utazik vissza. Jeruzsálemből érkezett tudósítások szerint az austriai zarándoksereg ápril 3kán jó egésségben érkezett meg Jeruzsálembe. Nagypénteken april 6-kán a görög nem egyesült keresztények és rom. katholikusok közt a szent sír templomában oly komoly viszályokra került a dolog, hogy török katonaságnak kellett közbelépni, a béke helyreállítása végett. A m. porta, mint tudva van, az utóbbiaknak a szent sírra nézve némely engedményeket tett,ezeket azonban a görög n. egyesültek nem akarják elismerni. Krakó, april 29. A herczeg Gorcsakoffnak Sz. Pétervárról Bécsbe küldött utolsó sürgönyre, a császár saját kezével e három elvet irta rá: „Jogok egyenlősége, sértetlen becsület, erők súlyegyene.“ (Egalité des droits, honneur intact, équilibre des forces.“) Makó , april 25. KÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről. Délkeleti csatatér. Míg a „Mil. Z.“ az egyedüli sikert, mit az egyesültek april 9-től 23-ig Szebasztopol előtt valósággal elértek, a külváros és Malakofftorony közti tér elfoglalásában látja, más közlés jelenti, mikép egy leg Gorcsakofftól ápril 29-ről érkezett legújabb sürgöny szerint az oroszok azon erőműveket, melyekből nemrég az egyesültek csapatai által kiűzettek, újra visszafoglalták, mire nézve azonban a további megerősítés bevárandó. A „Mil. Z.“ írja : Az egyesültek szakadatlanul fáradoznak a 4-dik táborlatvonal futóárkainak lehető leghamarabbi helyreállításán. Az orosz femnök védelmi állását még nem változtató, csapatainak a Tsernajánál és Baidarhalmokon, 05,000 ember s 280 ágyúval felállítása csak arra van számítva, hogy az egyesültek szándékát, a tengeri vár déli oldala, s netán a Belbeg-állomás elleni hadiműködésük által Szebasztopol teljes bekerítését létesíteni, meghiúsítsa. Bezárólag ápril 29-ig semmi nevezetes esemény nem történt, az egyesültek új erősítéseket várnak , s új utasító-