Budapesti Hírlap, 1855. július (758-783. szám)
1855-07-02 / 758. szám
Pest. Hétfő megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve,mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó h Nerz János könyvnyomdájában (Országút.Kt ház), vidéken minden es. k. postahivatal előfizetést tartalmazó levelek a czím. lakhely su feljegyzése mellett, a pénzzel együtt b é r m e v e egyenesen a kiadó hivatalhoz utal BUDAPESTI IlIRA Szerkesztői iroda van: Országot, 6. sz. a. (KLunewaiderház) 2 ik emeletben. 155 F Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HIRLAP“-ra. Helyben: Félévre 8 pft. Évnegyedre 4 pft. Vidékre s Félévre 10 pft. Évnegyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Pesten e lap kiadó hivatalában (Országút Runewalderház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ E cs. k. Apostai Felsége m. hó 18-a kert legfelsőbb határozata által Heim Domokos kiszolgált aradi polgármestert, hűség és becsületesség által kitüntetett sokévi községi szolgálatának elismeréséül, a koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben feldíszíteni méltóztatott. A pénzügyi ministeriumnak 1855. jun. 16-án kelt kibocsátványa,*) kiható minden koronaországokra, az 1854. évi aláírási kölcsönre befizetések határidejének meghoszszabbítása iránt, az aláiró halála esetében. Ha az 1854. jun. 26-án kelt legfelsőbb nyiltparancscsal (hírod. törv. lap 158. sz.) megnyitott önkéntes kölcsön valamely részvevője az aláirt öszveg teljes befizetése előtt meghal, az örökösöknek megengedtetik, hogy, amennyiben már megtörtént ilyen esetek forognak fönn, ezen kibocsátvány napjától számítandó három hónap alatt, vagy jövendőre három befizetési részlet lejárta előtt, a hátralevő aláírási öszveget befizethessék, vagy ezen időközben e végre a határidő meghosszabbítását eszközölhessék ki. Ha az említett határidők eltelte előtt az egyik vagy másik meg nem történt, a biztosíték az 1854. július 5-én kelt ministeri rendelet (bírod. törv. lap. 159. sz.) 14. és 19. §§. szerint a kincstár számára fog behuzatni. Bruck s. k. A nagyváradi cs. kir. helytartósági osztály ezennel közzé teszi, hogy az érettségi vizsgálatok a belényesi görög katholikus (román) gymnasiumban Papp Szilágyi cs. kir. iskolai tanácsos és nagyváradi görög katholikus kanonok vezérletelatt a felsőbb rendeletek szigorú megtartása mélleit fognak tartatni. A vizsgálatok ideje következő, és ugyan az Írásbelié: Julius hó 25, 26, 27, és 28-ka, a szóbeli vizsgálaté pedig augustus hó 2, 3, és 4-én. Az érettségi vizsgálatban részesülendő tanulók legalább egy nappal az írás- és szóbeli szigorlat előtt magukat az illető gymnasiumi igazgatóságnál jelenteni kötelesek. A nyilvános valamint a beírott magántanulók kötelesek félévi iskolai bizonyítványaikat, a be nem írott magántanulók pedig a cs. kir. helytartósági osztálytól nyert engedélyt az érettségi vizsgálat letehetésére, előmutatni. Kelt Nagyváradon junius hó 26-án 1855. A nagyváradi cs. kir. helytartósági osztálytól. A bécsi cs. kir. udvari és államnyomdában 1855. junius 27-én megjelent és szétküldetett a birodalmi törvénylapnak XXV. darabja.— Tartalma: 101. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumoknak 1855. junius 10-én kelt rendelete, — hatályos mindazon koronaországokra, melyekben a telekkönyvi intézmény fennáll, kivéve a katonai határőrvidéket, a telekkönyvi hivatalnokokra nézve megkívántató vizsgálat letételét s a telekkönyvek vezetésére kijelölt egyének általi eskületételt illetőleg. 102. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. junius 14-én kelt rendelete, egy másodosztályú fővámhivatalnak Komotauban leendő ideiglenes felállítását illetőleg. 103. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. jun. 15-én kelt bocsátványa, —. érvényes valamennyi koronaországra, a porosz-sziléziai és Glatz-grófsági határ hosszában levő 1. osztályú mellékvámhivatal) Bir. tervl. 1855. jun.20-ki XXIV. db. 100. sz. lak abbeli felhatalmaztatásának , melynél fogva a vámkedvezményt az eredeti bizonyítványokkal ellátott nyersvasra alkalmazhatják, 1835. jul. 1 től 1856. junius végéig terjedését illetőleg. 104 sz. A pénzügyministeriumnak 1855. junius 15-n kelt bocsátványa, érvényes az austriai vámszövetség összes koronaországaira, a jegyezett pamutfonalnak vámolás tekintetében a nem jegyzettek egyenlőségét illetőleg. 105. sz. A legfőbb számvevőségi ellenőri hatóságnak 1855. junius 15-kén kelt bocsátványa mely által a lottó-udvari számvivőségnek a dohány- és bélyeg udv. számvivőséggel 1855. augustus 1-n életbe lépendő egyesülése közzé tétetik. 106. sz. Az igazságügyministeriumnak 1855 junius 19-kén kelt rendelete, hatályos a birodalom egész területére, kivéve a katonai határőrvidéket, azon bírói kart illetőleg, melynél az ideiglenes biztosítéki eszközök igazolása végetti panasz benyújtandó. 107. sz. Az igazságügyministeriumnak 1855. junius 19-n kelt rendelete, hatályos valamennyi koronaországra, kivéve a katonai határőrvidéket, azon kétely megoldására: váljon a Seidlitz por (Pulvis aerophorus seidlitzensis, Seidlitz-powder anglorum) azon gyógyszerekhez tartozik- e, melyeknek árulása csak a gyógyszerészeket illeti, vagy sem. 108. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. junius 19-n kelt rendelete, érvényes az összes vámterületbe foglalt koronaországokra, a fris halaknak és teknős állatoknak a velenczei szabad kikötőből a velenczei vámterületbe küldésénél vámmentes kezelését illetőleg. 109. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. jun. 19- n kelt bocsátványa, érvényes az összes vámterületbe foglalt koronaországokra, egy II. osztályú mellékvámhivatalnak Schanzendorfon Csehországban leendő felállítását illetőleg. 110. sz. A hadseregi főparancsnokságnak s a pénz-és belügyi ministeriumoknak 1855. junius 20- n kelt rendelete, hatályos mindazon koronaországokra, melyekben az egyenes adóknak a katonaság általi behajtása fennáll, az adóbehajtásra alkalmazott lovasezred legénység lovainak szállásolása s élelmezése miatti költségek fedezését illetőleg. 111. 97. A pénzügyministeriumnak 1855 junius 23-n kelt bocsátványa, a búzának a szczakovai vámhivatalon keresztül leendő vámmentes bevitele ideiglenes megengedését illetőleg. Ugyanott 1855. jun 28-n megjelent és szétküldetett a birodalmi törvénylap 1850. évi folyama román-német kettős kiadásának még tökéletesen meg nem jelent darabjaiból a XLVIII. LXX és XCIX. darab. Levelezések. Bécs, jul. 1. A A párisi világ ipartárlat nem költ oly élénk közrészvétet, mint egyelőre föltevők, iparosainknál. Már azon váratlan ügyetlenség is, hogy a kiállítás a kitűzött időben meg nem nyittatott, hogy megnyitásának elhalasztása alig néhány nappal a kitűzött határidő előtt tétetett közzé a „Moniteur“ben, ugyanazon „Moniteur“ben, mely 14 nappal azelőtt az elhalasztásról híreket teljesen alaptalanoknak nyilvánitá, — továbbá azon készületlenség, mely a tárlatba szánt műtárgyakat fogadd, s mely oly nagy volt, hogy számtalan tárgyak hetekig hevertek bepakolva, sőt a már fölállítottakat is újabb rendezés következtében más teremekbe, a ház más szárnyába kelle átvitetni, s több effélék kedvetlen hangulatot kötnének az érdekelt iparosoknál, kik üzletüknél fogva valamely kilátást kötöttek a párisi kiállításhoz, s műveik beküldését oda érdemesnek vagy helyesnek látták. Mert ellenkező nézetüek is elegen voltak, s vannak, kiknek érdekében áll müveiket épen Párisban, s a világ előtt nem mutatni ; mert eddig kevéssé ismert üzletük közbirtokká válnék,s ahelyett hogy piaczot nyernének, versenytársakat fognának költeni; — vannak üzletek melyek a párisiakkal tökélyben s olcsóságban nem versenyezhetnek: vannak végre üzletek, miknek Francziaországban piaczot szerezni azon egyszerű oknál fogva sem lehet, mert a franczia védvámrendszer bezárja előttük az ajtót. Mindezen iparágak nem lesznek Párisban képviselve. Vannak továbbá üzletek, mikre nézve az ipartárlat csak műtárlat, s egyedül művészi, s nem kereskedelmi érdekkel bír, é s valószínű, hogy a kiállított iparok nagyobb része ebben fog megbotlani : t. i. hogy a kiállított tárgyak valódi remekek, például vegyünk aczéleszközöket, fűrészt, de ha nagyobb megrendelést kapna az illető gyár, hasonló tökélyűeket, vagy az állítólagos áron kiállítani nem képes, s a megrendelő pórul járva ismét csak régi összeköttetéseit leend kénytelen fölkeresni. Meglehet hogy a párisi ipartárlat nagyon "gyorsan követé a londonit, s münchenit, s az utóbbinál történt balszámítás, sőt veszteség is kiábrándítá az iparosokat, s a kellőn túl lehangoló, s végre mint mondok, a franczia vámrendszer oka, hogy egy londoni kiállítás gyakorlatibb vonzerejű leendne sok iparágra mint emez: mi haszon ugyanis kitűnni egy áruczikkel, melynek Francziaországban terjedésre számítani nem lehet a nagy vám miatt? Ezen okok tehát megmagyarázzák némileg az említett közönyösséggel határos hangulatot, mely az iparosok egy részénél észrevehető. — Ami a kitüntetéseket, érdempénzeket illeti, azok részint — az emberi gyengeségnél, s különösen a biváló választmányok rendes gyengeségénél fogva gyakran az érdemetleneknek juttatva — ingerükből s tekintélyükből vesztenek, részint már eddigi sokaságuk miatt is hatálytalanok; mert hisz már alig van iparos,kinek valamely műtárlatból érdempénze ne lenne! — és igy az érdempénzeknek az iparosra nézve gyakorlati becse, hogy t. i. hirnevet s vevőket szerez, csaknem minimumára, vagy is a fagypontra szállt le. — Egyéni iparos szempontból ezen nézetek méltánylandók, s bizonyos fokig igazak, de mindemellett korlátoltak, — mert nem emelkednek azon általános közgazdászati, társulati s emberiségi szempontokra, mik a világipartárlat eszméjével oly közvetlenül érintkeznek, — és elfeledik azon számtalan iparágakat ismét, mikre nézve az ipartárlat gyakorlati becsű, mert teljesíti a mit igér: piaczot szeret, uj lökést ad az üzletnek, a sok ezer munkásnak uj munkát, kifejti az értelmiséget, tökélyesbíti a termelést stb. Azonban nem akarunk túlmenni feladatunkon, mely abban állott, futólagos vonásokban a székváros iparos osztályának , mely egyébiránt az iparvilág törvényeiről kitűnőn szabadoinás nézetekkel egyáltalán nem vádolható, a párisi műtárlat iránti kinyulatát constatirozni. Paris, jun.26. —— Igen természetes, hogy a Malakofftorony ellen irányzott támadás sikeretlensége s az azzal járt tetemes veszteségek sok békés érzelmű francziát azon gondolatra ébresztenek, miszerint a nyugati hatalmasságok mégis nem cselekedtek helyesen, hogy a béke helyreállítása végett tett austriai javaslatokat nem fogadták el. Ha Oroszország — mi nem volt várható — elfogadta volna e javaslatokat, akkor a béke ez alapon mindenesetre biztosabb lett volna, mint a bizonytalan sikerű s bizonytalan czélú háború. Ha azonban Oroszország — mi igen valószínű — elvetette volna e javaslatokat, akkor egy oly tekintélyes erejű szövetséges lett volna megnyerve a hadfolytatásra, hogy a háborúnak rövid idő alatti bevégződését lehetendett várni. Ekkér hallani most az embereket okoskodni mindenfelé, s e nézet mindinkább meggyökeredzik, míg csak a kormánynak alkalma nem lesz jó havettéri tudósítások közlése által elé mást, melyet Pélissiernek junius iski sürgönye okozott. A tegnapelőtt közzétett sürgöny, melyben a tábornok azt mondja, hogy az oroszokat győzelmük után félelem szállta meg, s hogy ők az üres levegőbe lődöztek, sokkal nevetségesebben hangzik, hogysem megnyugtató hatással lehetne magukra a könnyen hivő francziákra is. A június 18-ai eseményeket részletesen közölni a kormány még eddig nem találta szükségesnek, noha nincs épen részletek hiányával, mert mi határozottan tudjuk, hogy Pélissiernek első sürgönye csaknem száz sorból állott. Sokat beszéltek az emberek valamint lapok is a nyugati hatalmasságok és Austria közti meghasonlásról, mely az austriai hadseregnek a dunai fejedelemségekbeni állása miatt történt volna Bizonyos elhirhedt konstantinápolyi diplomata most hihetőleg megint talált volna anyagot versengésre , de a franczia kormány a neki adott felvilágosításokat tökéletesen kielégítőknek találta. A franczia kormány tudja, hogy mily nehéz egy hadsereg állása a dunai fejedelemségekben, különösen oly viszonyok közt mint az austriaiakéi, hogy mily dolguk volt a franczia csapatoknak nemcsak Görögországban, hanem Konstantinápolyban is, úgy hogy végtére kénytelen volt a török kormánynak beljogaiba avatkozni, a rendőrséget maga kezelvén. A tudósítások, melyeket a franczia kormány a dunai fejedelemségekből kapott, az ottani viszonyokat igen bonyolódottaknak rajzolják. Egy demokrata és egy orosz - aristokrata párt két oldalról forradalmi elemeket gyűjtöttek, a közigazgatást rendetlenségbe hozták, a bojároknál sőt még egyik Kospodirnál is oly irányokat idéztek elő, amintek az egykori Lengyelországot szétbomlasztották. Mindez tudomására van a franczia kormánynak, és pedig saját ügynökei által megerősítve, s azon meggyőződést táplálja, miszerint Coronini almnagy csak saját katonái védelmére tett kivételes rendszabályokat. A napi kérdéseken s a pénzügyön kivül nem szabad szem elől tévesztenünk a kenyér kérdését is, mely mindinkább égetővé kezd válni. Az egész junius általában hideg és nedves, s ha a valahára tegnap óta beállott szép idő nem találna állandó lenni, akkor az idei aratás még roszabbul fog kiütni, mint a két korábbi évi volt. Egy családnak kenyérszüksége a tartományban már nem csekélyebb mint átlagos keresménye, az éhség pedig igen rosz egy hulla. Néhány napig itt több házakban téliesen tüzeltek a kandallóban, s az emberek köpenyben jártak mint karácsonkor. Az ország északi részében több helyeken hó is van s 3—4 foknyi hideg. Az ,,Uniona-ban a következőt olvassuk: „A hadműködések a balti tengeren újabb időben egy akadályra találtak, mi annál nagyobb elővigyázatot kiván, minél kevésbbé ismeretes annak természete. A romboló gépeket, melyek a víz alatt hosszant elnyúlvák, csak kevéssel azelőtt is még mindenki mesének tartotta. Az azovi tengeri expeditio alkalmával azonban nyomára jöttek a szövetségesek, miszerint ily művek valósággal léteznek, a balti tengeren pedig azoknak hatásáról is meggyőződtek. E gépek feltalálója Jacobe, a híres természettudós. Az említett gépek azon hajókat, melyek fölöttük elhaladtak, annyira megrázkódtaták, hogy majdnem oldalra döntöttek; több rézlemezek és vas pántok szétrepesztettek, de a fa sértetlenül maradt. Dörrenések voltak hallhatók, látni azonban egyebet nem lehetett, mint egy a víz színén lebegő kis hordócskát.“ Az „Univers“ leveleket kapott Rómából jan. 20-ról. A Defelice elleni vizsgálat erélyesen folytattatott. Azt hitték, hogy a büntető 23-án vagy 25-én a sacra consulta a legfőbb büntető - törvényszék — elé fog állíttatni, úgy látszott, hogy a demagóg pártnak bűnrészességéről többé kételkedni sem lehet. Defelice csak eszköze azon titkos társulatoknak, melyek Antonelli bibornok halálát elhatározák A büntető a szent Mihály fogházban van. Tegnapelőtt az iparműkiállításnak egy része ismét megnyittatott a közönség számára, azon tér k.i, mely a főépületet a gépcsarnokkal egybekapcsolja. E tér különösen a császári kézművek felvételére van kijelölve, így halad a világkiállítás berendezése lassú de biztos léptekkel bevégeztetése felé , e nemsokára nem fog egyéb hiányozni, mint az , mi Paks vá- NEMHIVATALOS RÉSZ. A cs. kir. Apostoli Felsége legmagasb útjáról belügyminiszeri excjához Bécsbe következő távirati tudósítások érkeztek : Lemberg, jun. 29. Császári Felsőége tegnapelőtt délutáni 4% órakor örömteljesen üdvözöltetve Tarnopolból legjobb egésségben Czortkowba érkezett, tegnap reggeli 6 óra előtt onnét elindult és délutáni 2% órakor Zaleszczikben ünnepélyesen fogadtatott, mire az egyesült tekintélyek, nemesség és papság bemutatása következett. Ma Ő Felsége ünnepélyes isteni tisztelet, és a sánczművek megszemlélése után reggeli 7 órakor útját Czernovitzba folytatá. Czernovitz, jun. 29. Császár Ő Felsége ma déli fél egy órakor, a nagy számban egybegyült nép örömteljes üdvözlő kiáltásai közt legjobb egésségben ide érkezett .Sf. Vio. ffy. fr., Julis 2-n 1855.