Budapesti Hírlap, 1855. július (758-783. szám)

1855-07-02 / 758. szám

Pest. Hétfő megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve,­­mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó h N­erz János könyvnyomdájában (Országút.Kt ház), vidéken minden es. k. postahivatal előfizetést tartalmazó levelek a czím. lakhely su feljegyzése mellett, a pénzzel együtt b é r m e v e egyenesen a kiadó hivat­al­hoz utal BUDAPESTI IlIRA Szerkesztői iroda van: Országot, 6. sz. a. (KLunewaiderház) 2 ik emeletben. 155 F Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HIRLAP“-ra. Helyben: Félévre 8 pft. Évne­gyedre 4 pft. Vidékre s Félévre 10 pft. É­v­­negyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Pesten e lap kiadó hivatalában (O­r­s­z­ágút Ru­newal­­derház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ­ E cs. k. A­p­o­s­t­a­­­i Felsége m. hó 18-a kert legfelsőbb határozata által Heim Domokos kiszol­gált aradi polgármestert, hűség és becsületesség ál­tal kitüntetett sokévi községi szolgálatának elis­meréséül, a koronás arany érdemkereszttel legke­gyelmesebben feldíszíteni méltóztatott. A pénzügyi ministe­riumnak 18­55. j­u­n. 16-án kelt k­i­b­o­c­s­át­v­á­n­y­a,*) kiható minden koronaországokra, az 1854. évi alá­írási kölcsönre­ befizetések határidejének meghosz­­szabbítása iránt, az aláiró halála esetében. Ha az 1854. jun. 26-án kelt legfelsőbb nyilt­­parancscsal (hírod. törv. lap 158. sz.) megnyitott önkéntes kölcsön valamely részvevője az aláirt ösz­­veg teljes befizetése előtt meghal, az örökösöknek megengedtetik, hogy, a­mennyiben már meg­történt ilyen esetek forognak fönn,­­ e­z­e­n k­i­b­o­­csátvány napjától számítandó három hónap alatt, vagy jövendőre három be­fizetési részlet lejárta e­l­ő­tt, a hátra­levő aláírási öszveget befizethessék, vagy ezen idő­közben e végre a határidő meghosszabbítását esz­közölhessék ki. Ha az említett határidők eltelte előtt az egyik vagy másik meg nem történt, a biztosíték az 1854. július 5-én kelt ministeri rendelet (bírod. törv. lap. 159. sz.) 14. és 19. §§. szerint a kincstár számára fog behuzatni. Bruck s. k. A nagyváradi cs. kir. helytartósági osztály ezennel közzé teszi, hogy az érettségi vizsgálatok a belényesi görög katholikus (román) gymnasium­­ban Papp Szilágyi cs. kir. iskolai tanácsos és nagyváradi görög katholikus kanonok vezérlete­latt a felsőbb rendeletek szigorú megtartása mél­leit fognak tartatni. A vizsgálatok ideje következő, és ugyan az Írásbelié: Julius hó 25, 26, 27, és 28-ka, a szóbeli vizsgálaté pedig augustus hó 2, 3, és 4-én. Az érettségi vizsgálatban részesülendő tanu­­­lók legalább egy nappal az írás- és szóbeli szigor­lat előtt magukat az illető gymnasiumi igazgató­ságnál jelenteni kötelesek. A nyilvános valamint a beírott magántanulók kötelesek félévi iskolai bizonyítványaikat, a be nem írott magántanulók pedig a cs. kir. helytartósági osztálytól nyert engedélyt az érettségi vizsgálat letehetésére, előmutatni. Kelt Nagyváradon junius hó 26-án 1855. A nagyváradi cs. kir. helytartósági osztálytól. A bécsi cs. kir. udvari és államnyomdában 1855. junius 27-én megjelent és szétküldetett a bi­rodalmi törvénylapnak XXV. darabja.— Tartalma: 101. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumok­­nak 1855. junius 10-én kelt rendelete, — hatályos mindazon koronaországokra, melyekben a telek­könyvi intézmény fennáll, kivéve a katonai határőr­­vidéket, a telekkönyvi hivatalnokokra nézve meg­kívántató vizsgálat letételét s a telekkönyvek veze­tésére kijelölt egyének általi eskületételt illetőleg. 102. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. ju­nius 14-én kelt rendelete, egy másodosztályú fő­vámhivatalnak Komotauban leendő ideiglenes fel­állítását illetőleg. 103. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. jun. 15-én kelt bocsátványa, —. érvényes valamennyi koronaországra, a porosz-sziléziai és Glatz-grófsági határ hosszában levő 1. osztályú mellékvámhivata­l) Bir. tervl. 1855. jun.20-ki XXIV. db. 100. sz. lak abbeli felhatalmaztatásának , melynél fogva a vámkedvezményt az eredeti bizonyítványokkal el­látott nyersvasra alkalmazhatják, 1835. jul. 1 től 1856. junius végéig terjedését illetőleg. 104 sz. A pénzügyministeriumnak 1855. ju­nius 15-n kelt bocsátványa, érvényes az austriai vámszövetség összes koronaországaira, a jegyezett pamutfonalnak vámolás tekintetében a nem jegy­zettek­ egyenlőségét illetőleg. 105. sz. A legfőbb számvevőségi ellenőri ha­tóságnak 1855. junius 15-kén kelt bocsátványa mely által a lottó-udvari számvivőségnek a dohány- és bélyeg udv. számvivőséggel 1855. augustus 1-n életbe lépendő egyesülése közzé tétetik. 106. sz. Az igazságügyministeriumnak 1855 junius 19-kén kelt rendelete, hatályos a birodalom egész területére, kivéve a katonai határőrvidéket, azon bírói kart illetőleg, melynél az ideiglenes biz­tosítéki eszközök igazolása végetti panasz benyúj­tandó. 107. sz. Az igazságügyministeriumnak 1855. junius 19-n kelt rendelete, hatályos valamennyi koronaországra, kivéve a katonai határőrvidéket, azon kétely megoldására: váljon a Seidlitz por (Pulvis aerophorus seidlitzensis, Seidlitz-powder anglorum) azon gyógyszerekhez tartozik- e, me­lyeknek árulása csak a gyógyszerészeket illeti, vagy sem. 108. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. junius 19-n kelt rendelete, érvényes az összes vám­területbe foglalt koronaországokra, a fris halaknak és teknős állatoknak a velenczei szabad kikötőből a velenczei vámterületbe küldésénél­ vámmentes ke­zelését illetőleg. 109. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. jun. 19- n kelt bocsátványa, érvényes az összes vámte­rületbe foglalt koronaországokra, egy II. osztályú mellékvámhivatalnak Schanzendorfon Csehország­ban leendő­ felállítását illetőleg. 110. sz. A hadseregi főparancsnokságnak s a pénz-és belügyi ministeriumoknak 1855. junius 20- n kelt rendelete, hatályos mindazon koronaor­szágokra, melyekben az egyenes adóknak a kato­naság általi behajtása fennáll, az adóbehajtásra al­kalmazott lovasezred­ legénység lovainak szállá­solása s élelmezése miatti költségek fedezését il­letőleg. 111. 97. A pénzügyministeriumnak 1855 ju­nius 23-n kelt bocsátványa, a búzának a szczako­­vai vámhivatalon keresztül leendő vámmentes be­vitele ideiglenes megengedését illetőleg. Ugyanott 1855. jun 28-n megjelent és szét­küldetett a birodalmi törvénylap 1850. évi folya­ma román-német kettős kiadásának még tökélete­sen meg nem jelent darabjaiból a XLVIII. LXX és XCIX. darab. Levelezések. Bécs, jul. 1. A A párisi világ­ ipartárlat nem költ oly élénk közrészvétet, mint egyelőre föltevők, ipa­rosainknál. Már azon váratlan ügyetlenség is, hogy a kiállítás a kitűzött időben meg nem nyit­tatott, hogy megnyitásának elhalasztása alig né­hány nappal a kitűzött határidő előtt tétetett köz­zé a „Moniteur“ben, ugyanazon „Moniteur“ben, mely 14 nappal azelőtt az elhalasztásról­ híreket teljesen alaptalanoknak nyilvánitá, — továbbá azon készületlenség, mely a tárlatba szánt műtár­gyakat fogadd, s mely oly nagy volt, hogy szám­talan tárgyak hetekig hevertek bepakolva, sőt a már fölállítottakat is újabb rendezés következté­ben más teremekbe, a ház más szárnyába kelle átvitetni, s több effélék kedvetlen hangulatot kötnének az érdekelt iparosoknál, kik üzletüknél fogva valamely kilátást kötöttek a párisi kiállí­táshoz, s műveik beküldését oda érdemesnek vagy helyesnek látták. Mert ellenkező nézetüek is elegen voltak, s vannak, kiknek érdekében áll müveiket épen Párisban, s a világ előtt nem mu­tatni ; mert eddig kevéssé ismert üzletük közbir­tokká válnék,s a­helyett hogy piaczot nyernének, versenytársakat fognának költeni; — vannak üz­letek melyek a párisiakkal tökélyben s olcsóság­ban nem versenyezhetnek: vannak végre üzletek, miknek Francziaországban piaczot szerezni azon egyszerű oknál fogva sem lehet, mert a franczia védvámrendszer bezárja előttük az ajtót. Mind­ezen iparágak nem lesznek Párisban képviselve. Vannak továbbá üzletek, mikre nézve az ipartár­lat csak műtárlat, s egyedül művészi, s nem ke­reskedelmi érdekkel bír, é s valószínű, hogy a kiállított iparok nagyobb része ebben fog meg­botlani : t. i. hogy a kiállított tárgyak valódi re­mekek, például vegyünk aczéleszközöket, fűrészt, de ha nagyobb megrendelést kapna az illető gyár, hasonló tökélyűeket, vagy az állítólagos áron ki­állítani nem képes, s a megrendelő pórul járva ismét csak régi összeköttetéseit leend kénytelen fölkeresni. Meglehet hogy a párisi ipartárlat na­gyon "gyorsan követé a londonit, s münchenit, s az utóbbinál történt balszámítás, sőt veszteség is kiábrándítá az iparosokat, s a kellőn túl lehan­­goló, s végre mint mondok, a franczia vámrend­szer oka, hogy egy londoni kiállítás gyakorlatibb vonzerejű leendne sok iparágra mint emez: mi haszon ugyan­is kitűnni egy áruczikkel, melynek Francziaországban terjedésre számítani nem le­het a nagy vám miatt? Ezen okok tehát megma­gyarázzák némileg az említett közönyösséggel határos hangulatot, mely az iparosok egy részé­nél észrevehető. — A­mi a kitüntetéseket, érdempénzeket illeti, azok részint — az emberi gyengeségnél, s különösen a biváló választmá­nyok rendes gyengeségénél fogva gyakran az ér­demetleneknek juttatva — ingerükből s tekinté­lyükből vesztenek, részint már eddigi sokasá­guk miatt is hatálytalanok; mert hisz már alig van iparos,kinek valamely műtárlatból érdempén­ze ne lenne! — és igy az érdempénzeknek az iparosra nézve gyakorlati becse, hogy t. i. hirne­­vet s vevőket szerez, csaknem minimumára, vagy is a fagypontra szállt le. — Egyéni iparos szem­pontból ezen nézetek méltánylandók, s bizonyos fokig igazak, de mindemellett korlátoltak, — mert nem emelkednek azon általános közgaz­dászati, társulati s emberiségi szempontokra, mik a világipartárlat eszméjével oly közvetlenül érint­keznek, — és elfeledik azon számtalan iparága­kat ismét, mikre nézve az ipartárlat gyakorlati becsű, mert teljesíti a mit igér: piaczot szeret, uj lökést ad az üzletnek, a sok ezer munkásnak uj munkát, kifejti az értelmiséget, tökélyesbíti a termelést stb. Azonban nem akarunk túlmenni feladatunkon, mely abban állott, futólagos voná­sokban a székváros iparos osztályának , mely egyébiránt az iparvilág törvényeiről kitűnőn sza­badoinás nézetekkel egyáltalán nem vádolható, a párisi műtárlat iránti kinyulatát constatirozni. Paris, jun.26. —­— Igen természetes, hogy a Malakoff­­torony ellen irányzott támadás sikeretlensége s az azzal járt tetemes veszteségek sok békés érzelmű francziát azon gondolatra ébresztenek, miszerint a nyugati hatalmasságok mégis nem cselekedtek helyesen, hogy a béke helyreállítása végett tett austriai javaslatokat nem fogadták el. Ha Orosz­ország — mi nem volt várható — elfogadta vol­na e javaslatokat, akkor a béke ez alapon min­denesetre biztosabb lett volna, mint a bizonyta­lan sikerű s bizonytalan czélú háború. Ha azon­ban Oroszország — mi igen valószínű — elve­tette volna e javaslatokat, akkor egy oly tekin­télyes erejű szövetséges lett volna megnyerve a hadfolytatásra, hogy a háborúnak rövid idő alat­ti bevégződését lehetendett várni. Ekkér halla­ni most az embereket okoskodni mindenfelé, s e nézet mindinkább meggyökeredzik, míg csak a kormánynak alkalma nem lesz jó havettéri tudó­­sítások közlése által elé mást, melyet Pélissier­­nek junius is­ki sürgö­nye okozott. A tegnapelőtt közzétett sürgöny, melyben a tábornok azt mondja, hogy az oroszo­kat győzelmük után félelem szállta meg, s hogy ők az üres levegőbe lődöztek, sokkal nevetsége­sebben hangzik, hogysem megnyugtató hatással lehetne magukra a könnyen hivő francziákra is. A június 18-ai eseményeket részletesen közölni a kormány még eddig nem találta szükségesnek, noha nincs épen részletek hiányával, mert mi ha­tározottan tudjuk, hogy Pél­issier­­nek első sür­gönye csaknem száz sorból állott. Sokat beszéltek az emberek valamint lapok is a nyugati hatalmasságok és Austria közti meg­­hasonlásról, mely az austriai hadseregnek a dunai fejedelemségekbeni állása miatt történt volna Bizonyos elhirhedt konstantinápolyi diplomata most hihetőleg megint talált volna anyagot ver­sengésre , de a franczia kormány a neki adott felvilágosításokat tökéletesen kielégítőknek ta­lálta. A franczia kormány tudja, hogy mily nehéz egy hadsereg állása a dunai fejedelemségekben, különösen oly viszonyok közt mint az austriaia­­kéi,­­ hogy mily dolguk volt a franczia csapatok­nak nemcsak Görögországban, hanem Konstanti­nápolyban is, úgy hogy végtére kénytelen volt a török kormánynak beljogaiba avatkozni, a rend­őrséget maga kezelvén. A tudósítások, melyeket a franczia kormány a dunai fejedelemségekből kapott, az ottani viszonyokat igen bonyolódot­­taknak rajzolják. Egy demokrata és egy orosz - aristokrata párt két oldalról forradalmi elemeket gyűjtöttek, a közigazgatást rendetlenségbe hoz­ták, a bojároknál sőt még egyik Kospodirnál is oly irányokat idéztek elő, a­mintek az egy­kori Lengyelországot szétbomlasztották. Mindez tudomására van a franczia kormánynak, és pedig saját ügynökei által megerősítve, s azon meggyő­ződést táplálja, miszerint Coronini almnagy csak saját katonái védelmére tett kivételes rend­szabályokat. A napi kérdéseken s a pénzügyön kivül nem szabad szem elől tévesztenünk a kenyér kérdését is, mely mindinkább égetővé kezd válni. Az egész junius általában hideg és nedves, s ha a valahára tegnap óta beállott szép idő nem találna állandó lenni, akkor az idei aratás még roszabbul fog ki­ütni, mint a két korábbi évi volt. Egy családnak kenyérszüksége a tartományban már nem cseké­­­lyebb mint átlagos keresménye, az éhség pedig igen rosz egy hulla. Néhány napig itt több há­zakban téliesen tüzeltek a kandallóban, s az em­­­berek köpenyben jártak mint karácsonkor. Az ország északi részében több helyeken hó is van s 3—4 foknyi hideg. Az ,,Uniona-ban a következőt olvassuk: „A hadműködések a balti tengeren újabb időben egy akadályra találtak, mi annál nagyobb elővigyá­­zatot kiván, minél kevésbbé ismeretes annak ter­mészete. A romboló gépeket, melyek a víz alatt hosszant elnyúlvák, csak kevéssel azelőtt is még mindenki mesének tartotta. Az azovi tengeri ex­­peditio alkalmával azonban nyomára jöttek a szö­vetségesek, miszerint ily művek valósággal létez­nek, a balti tengeren pedig azoknak hatásáról is meggyőződtek. E gépek feltalálója Jacobe, a híres természettudós. Az említett gépek azon ha­jókat, melyek fölöttük elhaladtak, annyira meg­­rázkódtaták, hogy majdnem oldalra döntöttek; több rézlemezek és vas pántok szétrepesztettek, de a fa sértetlenül maradt. Dörrenések voltak hallhatók, látni azonban egyebet nem lehetett, mint egy a víz színén lebegő kis hordócskát.“ Az „Univers“ leveleket kapott Rómából jan. 20-ról. A Defelice elleni vizsgálat eré­lyesen folytattatott. Azt hitték, hogy a büntető 23-án vagy 25-én a sacra consulta a legfőbb büntető - törvényszék — elé fog állíttatni, úgy látszott, hogy a demagóg pártnak bűnrészessé­­géről többé kételkedni sem lehet. Defelice csak eszköze azon titkos társulatoknak, melyek An­­tonelli bibornok halálát elhatározák A bünte­tő a szent Mihály fogházban van. Tegnapelőtt az iparműkiállításnak egy része ismét megnyittatott a közönség számára, azon tér k.­i, mely a főépületet a gépcsarnokkal egy­bekapcsolja. E tér különösen a császári kéz­művek felvételére van kijelölve, így halad a világkiállítás be­rendezése lassú de biztos lép­tekkel bevégeztetése felé , e nemsokára nem fog egyéb hiányozni, mint az , mi Pak­s vá- NEMHIVATALOS RÉSZ. A cs. kir. Apostoli Felsége legmagasb útjáról belügyminiszer­i excjához Bécsbe követke­ző távirati tudósítások érkeztek : Lemberg, jun. 29. Császár­i Felsőé­g­e tegnapelőtt délutáni 4% órakor örömteljesen üdvözöltetve Tarnopolból legjobb egésségben Czort­­kowba érkezett, tegnap reggeli 6 óra előtt onnét elindult és délutáni 2% órakor Zaleszczikben ün­nepélyesen fogadtatott, mire az egyesült tekinté­lyek, nemesség és papság bemutatása következett. Ma Ő Felsége ünnepélyes isteni tisztelet, és a sánczművek megszemlélése után reggeli 7 órakor útját Czernovitzba folytatá. Czernovitz, jun. 29. Császár Ő Fel­sé­g­e ma déli fél egy órakor, a nagy számban egy­­begyült nép örömteljes üdvözlő kiáltásai közt leg­jobb egésségben ide érkezett .S­f. Vio. ffy. fr­., Jul­is 2-n 1855.

Next