Budapesti Hírlap, 1855. december (885-907. szám)
1855-12-04 / 887. szám
Pest, Kedd dra Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre: félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr* Helyben, élévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.— A hirdetések itször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért S kr, többszöriért pedig 4 kr, számíttatik - Egyes szám 20 pkr. trefin 190 Szerkesztői iroda van) Országút, 0. sí. a. (Kanewalderhái) i-ik emeletben. tt. Előfizethetni — helyben a lap kiadó invátónfichere Janos könyvnyomdájában (Országút Kunewalderház), vidéke, minden 90. k. pof ta.hu Tatainál. — előfizetést tartalmazó levelek a crím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesít - te egyenesen »kiadó hivatalhoz utasítandó ")• Előfizetési feltételek A BUDAPESTI HIRLAP“-ra Helyben: Félévre 8 pft. Évnegyedre 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft. Évnegyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Festene lap kiadó hivatalában (Országút Kunewalder ház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály, a saját hivatalterén levő adóhivatalokhoz, nevezetesen: a sztropkói II. oszt. adószedői állomásra Danielis Antal volt lőcsei cs. k. alapítványi pénztári ellenőrt, — a beregszászi III- oszt. adószedői állomásra Mayer György ottani ellenőrt, — a csebinyei III. oszt. adószedői állomásra Papinán Sterdkovicsi János ottani ellenőrt, s a sirókai szintén III. oszt. adószedői állomásra Lang Mátyás tornallyai adóhivatali ellenőrt, továbbá a felső-vissói II. oszt. ellenőri állomásra Keményessy Ferencz rimabrezói III. oszt. adóhivatali ellenőrt, s az ökörmezői II. oszt. ellenőri állomásra Rzetlezki János eperjesi cs. k. gyüjtőpénztári tisztet, továbbá a nagy-szőllősi, varannói, tornallyai, rimabrezói, sugatagi és csebinyei III oszt. adóhivatali ellenőri állomásokra Cseh János, Ma-rinyak János, König Edvárd, Bartuschek Liberát, Zuber János és Prinz Károly adóhivatali tiszteket, és adóhivatal tisztekké Obschit1 Ferencz, Máthé Móricz, Vass József adóhivatali segédeket, Göttinger Péter irodasegédet, Adamski Adolf adófelügyelőségi segédet, Bruno Kelemen, Fákla János szolgabiróhivatali írnokokat, Sprinar Vincze gyűjtőpénztári segédet, és Szerényi János s Fridrich Károly adóhivatali segédeket ideiglenes minőségben kinevezte, sőt tudjuk, mikép a harminczéves háborúban — mint európai hatalom és Francziaország szövetségese — a nagyrészint általa eszközlött vesztfáliai hires békénél fogva a német birodalom sorsára is igen nagy befolyást gyakorolt, s annak rendei közt, mint szép tartományok birtokosa, helyet foglalt. Svéczia szerencsés volt kitűnő s az időt megértő, sőt azon fölülemelkedő nagy királyokkal bírni, kik magas lelki tulajdonokkal felruházva vezették kormányuk alatt lévő népeik sorsát, s az országot kültekintélyének megalapítása, valamint belsóléte és virágzásának előmozdításával boldogították. Ilyenek voltak különösen: I.G Gusztáv, II. Gusztáv Adolf, III. Gusztáv. E három Gusztáv közöl az elsőnek a dán hatalomtól megmentését és önállóságát, a másodiknak európai hírét és politikai nagy hatását, a harmadiknak a királyi hatalomnak egy önző aristokratia bilincseiből kiszabadítását s a nép javát eszközlő erős kormány megalapítását köszöni. De épen úgy voltak — s fájdalom ! többen — Svéziának önkény- és szeszélytől vezérlett , az előrenéző okosság helyett inkább csak szenvedély- és önzésre hallgató, népet sajtoló, az országot megbuktató királyai is, — azok közt jelesen kettő : XII. Károly és IV. Gusztáv. Az elsőnek kalandor táborozásai folytán elvesztette fennemlített balti tengerparti és német birodalmi tartományait, s a királyi hatalmat leigázó aristokratiai anarchiának esett áldozatul, majd azon zsibbasztó kormány alatt a süveg és kalap-P-Timís AVOCU yo.Aftuooxa pcCvéoU 1\JaOU hUnyOQVa, az 1741— 43-diki minden dicsőség nélkül folytatott háborúban Finnlandnak a Kymen folyóig terjedő darabját Oroszországnak kénytelen volt átengedni; utóbb említett királyának alig képzelhető korlátoltsága, és szinte őrülésig menő makacsságáért pedig Finnlandot a Tornea folyóig eső darab földdel együtt elvesztette. A franczia nagy forradalom nem maradt határozó befolyás nélkül Svézia sorsára. Tudva van, hogy III. Gusztáv, mint nagy ellensége a dolgok új rendjének Francziaországban, eltökélve volt az európai coalitio seregének élére állani, azon forradalmat leverni, de e tervében az ellene felbőszült aristokratiától felbérelt Ankarstrom gyilkos fegyvere meggátolt. Fia IV. Gusztáv tőle öröklé a franczia új eszmék elleni engesztelhetlen gyülölséget, mit számítni nem tudó esztelenséggel átvitt azon forradalom elsőszülöttére, a győzedelem-babéros s majd fejére császári koronát tevő nagy vezérre is Tehetetlen s annál nevetségesebb volt ellenszenve, melylyel e szeszélyes király a franczia első consul, s majd .császár . ellen,. viseltetne, ami által igen oktalanul maga mint országa bukását eszközlé. • *............................... IV. Gusztáv gyerekei éretlen ellenszenvét a franczia császár irányában azzal kívánta kimutatni, hogy őtet el nem ismerte, majd a porosz királynak a tőle kapott fekete sas rendét visszaküldötte, mivel azon király azzal a franczia császárt is feldiszíté. A politikai morálnak mint a népek jogának élesen kigúnyolásával történt kivégeztetése vagy inkább meggyilkolása az enghien-i herczegnek mart. 21 . 1804-ben — új táplálékot adott e gyülölségnek. Midőn a királyi vér ontása folytán orosz császár I Sándor május 7-n a német birodalmi rendeket Regenburgban erélyesen felszólító Németország megsértett méltósága védelmére szükséges eszközökről gondoskodni, e lépést IV. Gusztáv is viszontagla, és hét nap múlva május 14-n hasonló tartalmú jegyzéket intéztett a német birodalmi gyűléshez. E feszültséget majd növelte a franczia hivatalos lap a ,,Moniteur‘-ben aug. 24-n 1804-ben a svéd király elleni heves kifakadással megjelent czikk, miszerint: „Francziaország egy vitéz és nemes nemzetet nem fog összetéveszteni egy ifju emberrel, kit hamis fogalmak megzavartak, és nem megfontolás vezérel.“. Nemsokára sept.ő-n a svéd ügyvivő Párisnél visszahivatott és a két állam közötti diplomatiai összeköttetés félbeszakadt. Az 1815-diki coalitio következtében Svéczia is szorosan Franciaország ellenségeihezcsatlakozott, és miután azon év elején Oroszországgal-formaszerint szerződött- mondott esztendőben aug. 31 - n és oct.3 n Angliával is két hadikötésre lépett, amit nemsokára oct. 31-n Svécziának Francziaország utjeni hadüzenete követett, mely háború a következő évben kiütött porosz-franczia nagy viadallal összeolvadott. Csodálatos, hogy épen azon hatalmasság, mely az európai hadban a neutralitás megtartására helyzeténél fogva híva volt, az azt méltósággal fenntarthatta volna — nem akará! Szilágyi Ferencz. Levelezések [ Iá AO • Bécs, dec. 2. A Ha történetesen komolyabb eseményekre nem lánczolnák Európa figyelmét , meglehet, hogy a porosz kamarák megnyitása némi érdeket gerjesztett volna, legalább újdonsági érdeket, mint egy új ruhába öltözött báb. Most azonban csodálatos közöny fogadja azon nevezetes állami előhaladást, miszerint a kamarák többé nem kamarák, hanem házakká nőttenek, és az angolbűzű parlament helyét a junkereknek mindent „Isten nagyobb dicsőségére — és maguk hasznára“ magyarázó terminológiájából kikeresett elavult — Landtag foglalja ,el, miáltal ugyan Poroszországban még nem annyira szilárdult meg a „rend“, hogy némely fontos törvények módosítása szükséges ne lenne, milyenek a községi rendszernek a junker előjogokkal öszhangba hozása, a választási törvényeknek a conservativ elem(értsd ismét a junkerek) befolyását könnyítendő módosítása, az adó, és mindenek felett az adó „igazságos“ rendezése s több effélék, miket a „Kreuzzeitung“ „Isten akaratának“ nevez. Valóban nehéz megmondani, nevetni vagy boszankodi e hélyesebb-e ily játék fölött ? ( A porosz trónbeszéd azonban megmutatta, hogy a szellemdús porosz király ő ilge az ékesszólás babérjaiért versenyezni még mindig képes a franczia császárral, ha nem oly népszerű is, mit elmond, s a Szajna partján ez alkalommal nemm kevesbbé fognak viszhangozni nyomatékkal mondott szavai, mint Napoleon császáréi a Spree partjain, hogy kedvező béke, előjelek-e ezen fennhang, habár csak szóbeli demonstráliók, e nem diplomatiai szívkiöntések ? mindenki megvallhatja magának, hanem minél halkabban, mert viharos prognosticont rejtenek magukban, pedig a „sátánt“ nem jó a falra festeni Mi igen aprók vagyunk ugyan, ,d de azért ki szabad mondanunk nézetünket, miszerint , mindamellett is, hogy a német nagyhatalmasságok és az egyesült nyugati hatalmak érdeke sok tekintetben szétágazó : európai, szerencsétlenség eddig is közöttük az egyetértésnek hiánya, s annak következményei, lehet félni, ezután is érezhetők lesznek. A porosz kamara, vagyis országgyűlés megnyitásának ezen szomorú benyomása egyúttal az egyetlen érdekes körülmény, mint elmondhatni előre, hogy a Landtag hozhat ugyan kenetteljes Stahl-Gerlach-féle „prédikácziókat“ vagy pártbotrányokat, de komoly figyelmet igénylő, és valódi szónoka csak egyedül maradandó a király. Azon csüggeteg hangulatunkban, melybe az itt dicsért trónbeszédnek a keleti ügyekre vonatkozó része hozott, eszünkbe hozza egyúttal, hogy a dob, trombita, síp zajával kisért skandináviai küldetés sem látszik azon eredménynyel végződni, melyet Canrobert pompás fogadtatása Stockholmban a hiszékeny közönséggel már bizonyosként hitetett el. Nagyon sokat lehetne mondani Svéd-, Norvég- s Dánország ellenkező hajlamai s érdekeiről, de ez fölösleges — minden történeti kézikönyvben olvashatók ; — s végre erély s ügyesség tán össze is fűzhetné egy oroszellenes szövetségbe, de kár ily combinatiokkal vesztegetni időt s papirost, midőn az angol hivatalos lapok oly egyszerűen vetnek véget minden kételynek azon nagyon is való megjegyzéssel , hogy ez uj szövetség a nyugati hatalmakra uj terhet s felelősséget fogna hárítani. . . . Fázis, nov. 30. — .— Már több ízben kiemeltük, miszerint a franczia kormánynak érdeke hozza magával, hogy a közönséget ne hagyja a békének e tél folytáni helyreállítási lehetősége iránt kétségbeesni, s hogy a háborúnak tovább tartása esetére uj szövetségesekről gondoskodjék.A ki meg van erről győződve, az nem fog csodálkozni ama csökönösségen, melylyel bizonyos lapok és levelezők Poroszország közbenjárási kísérleteiről s m NEJI HIVATALOS RÉSZ. PEST, dec. 3. , j, i , f) , n 1 ■ . • A keleti ügylért Finnland. I. Canrobert franczia tábornoknak skandináviai missiója, mint a keleti bonyolódás egyik episodja, a világ figyelmét méltán magára vonta, az abból fejlődhető következések tekintetéből. De különösen e tábornoknak Stockholmban több napokig mulatása, e mind a kir. udvar, mind a nép által kitüntetve fogadtatása, e rendkívüli küldetésnek tagy érdeket kölcsönzött. Mivel a svéd udvarnak a nyugati szövedséghez csatlakozása, —ha az csakugyani megtörténnék,— Finna.udjaak, .visszafoglalásával.,Jsapcpg.latba tétetik, mint a mi a svéd segítség jutalma lenne, nem lesz érdektelen hátranézni egy-!á-mostanihoz hasonló végzetteljes időre és azon körülményekre, melyek között az említett tartomány az eszközökben nem válogató orosz politikának martalékul esett. • 'i , • -**·» " Mennyire változnak az idők és politikai viszonyok, annak e fennforgó kérdés is nevezetes bizonyságául szolgál. Közel félszázaddal, ezelőtt ■Oroszorfezág mint szövetségese az Angliával legmérgesebb ellenségeskedésben lévő Francziaországnak, elfoglalja Svécziától Finnlandot , ma Francziaország mint Anglia szövetségese egy Oroszország, ellen ... élethalálra folyó viadalban keresi Svéczia barátságát és szövetségét, állítólag kinézést és biztosítást nyújtva az orosz által elrabolt azon tartomány, visszavételére. Mi alapja van e kinézésnek? az idő mutatja meg : a e jövendőt várván, azon eventualitás múltjára tekintsünk vissza. Svécziának a 27-d-században, midőn nem csak Finnlandot, de a német műveltségű balti tengerparti tartományokat, jelesen Gazellát, Ingriát, Esth- és Lieflandot is bírta, az északi országok közt igen tekintélyes állása volt, szava és akarata a szomszédállamok ,versengéseiben, kivált a lengyel-orosz hadakban nem egyszer vala döntő. December 4-n 1855. 4-e s az Austria birodalom. B ó cs . dec. 3. Ferdinand Max főherczeg ő cs. fene. Triest város podestájának két db 1000 frtos államkötelezvényt küldött át azon rendeltetéssel, hogy azok 100 frt kamatja minden évben nov. 7-n egy arra méltó szegény családnak a helyhatóság választása szerint kiadassák. külföl, D. Ili i Éti; I 19 d oft) ff 2 . • Tudósítások a harczterekről. A harczterekről semmi új tudósítás nem érkezett, ellenben a már ismeretes lőporfellobbanásról, mely Szebasztopolnál nov. 15-n délután történt, bővebb részletek közöltétnek. Az esemény a legborzasztóbb volt, mit eddig az egyesültek Krímben megértek. Csaknem fél angol mfnyi kiterjedésben a jég egyetlenegy roppant oszlopot mutatott, lőporfüst és földből állót, mely által s melyből elpattanó üres golyók és röppenpentyűk százankint szórattak szét, és köröskörül több mint 100 yardnyira pusztulást okoztak. Ha egy ezer tüzértelepből egyszerre adott falvéhoz hasonlítjuk, csak szegény eszméjét adjuk azon dördület erejének, mely a földet köröskörül több mire megrázkódtató, a legszilárdabb kőfalat megrendítő, és fabódék és sátrakat egy pillanat alatt elseprett. Nehéz ostromágyuk talajaikról messze dobattak el, ez utóbbiak összetörettek s forgácsként szórattak el a légben. Az elpattogott üres golyókból vas zápor hullott le, mintha az oroszok egész tüzérségüket egy pontra irányozták volna. Bizonyos, hogy a fellobbanás a franczia tüzértelepben a malomnál, Ingerman közelében támadt. Okát bizonyosan soha sem lehetene megtudni, minthogy támasztója isétiéénkívül a pusztulás legelső áldozata volt. Az angol telepet a francziától csak egy igen keskeny tér választa el, s ahhoz közel van az angol könnyűlovas-osztály. Közvetlenül az első nagy fellobbanás után a közel eső készletek egymásután fellobbantak. A franczia, valamint angol telepen belül nagy mennyiségű tűzifa, régi rőzse s más éghető szer volt felhalmozva, melyek a hosszú száraz időben kiszáradva, hamar meggyuladtak s magas lángokban késő éjig égtek. Az apró fellobbanások részint pompás tűzjáték látványát nyujták s mintegy 8 óráig tartottak, midőn a tűz is jobbadán elaludt. Szerencsére a könnyülovas osztály, mely legtöbbet szenvedett, különféle szolgálatokra széjjel volt küldve, úgy hogy a tábor aránylag üres volt; ha a fellobbanás éjjel történik, a vész sokkal iszonyúbb leendő. Első pillanatban mindenki vad sebességgel szaladt a vész helyéről, de alig múlt el az első ijedség, s ép oly általános és dicséretes versenyzés lépett helyébe a sebesültek, csonkítottak megmentésében, kik a folyvást tartó veszély daczára fölszedettek és kórházakba vitettek. Codrington bnok csakhamar személyesen megjelent törzskarával a színhelyen és osztá a szükséges parancsokat. A könnyű lovasosztály két dandára a Victoria váras és franczia halom felé vonatott vissza, 8 őrvonal lön húzva, minden közlekedés meggátlására. A főveszély abban állt, miszerint az angol nagy raktár, mely magában a szélmalomban van, s mintegy 80—90 tonna lo m Camrobert tábornok positív sikeréről beszélnek. Részünkről egész határozottsággal állítjuk, miszerint Canrobert Cook Svécziában nagy rokonszenvre talált ugyan, de nem csak semmi szövetséget nem kötött, hanem arra nézve még praeliminarokat sem állapított meg. S nem is igaz, hogy Svéczia a 4 pontot magáévá tette volna. Ami Poroszországot illeti, nem lenne valami különös dolog, ha Sándor császárt békére hangolni igyekeznék, mert ily kísérleteket korábban is tett. De épen a jelen pillanatban mind e kísérletekkel felhagyott, s mi határozottan kijelentjük, miszerint Poroszország semmi újabb lépést sem tett az iránt, hogy Oroszországot bármi ajánlatok elfogadására vagy tételére indítsa. Sőt itt attól tartanak, hogy a porosz ministériumban változások történhetnek, melyek annak határozottabb irányt adhatnának a legszélsőbb jobboldal felé. Remélhetőleg az ildomosság Berlinben az ellenkezőt fogja tanácsolni, de már maga azon körülmény, hogy ilyesmitől tartanak, elég jellemző azon békeküldetés megczáfolására, melyet Poroszországnak tulajdonítanak.