Budapesti Hírlap, 1856. január (1-26. szám)
1856-01-31 / 26. szám
Pest. Csütörtök, 26. Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 3-ik em. BUDAPES Kiadóhivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. HÍRLAP: Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : 1 é 1 é - re : 10 írt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. —A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számittatik.— Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. _ Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. iktatói szám alatt több önálló telekkönyvi cselekvények, p. o. valamely jog szerzése és kitörlése, vagy több jogok, melyek közöl mindegyik ismét átruházás, terhelés vagy megszüntetés tárgyát képezi, p. o. több tulajdonostársak tulajdoni részeikkel, vagy több engedményesek valamely jelzálogi tőkéből őket illető részösszegekkel stb. jegyeztetnek be, ennek elkülönített szakaszokban kell történnie, melyek közül mindegyik sorszámmal jelölendő meg. 164. §. A sorszámok a nyilvánkönyvi sorrendre nézve nem bírnak döntő erővel, minthogy az csupán a nyilvánkönyvi kérvény korábbi iktatói száma által határoztatik meg (61. §.) A sorszámok főkép azon öszszefüggés kijelölésére szolgálnak, melyben a bejegyezvények egymás között állanak, ennélfogva a valamely előbbi bejegyezvényre vonatkozó későbbi bejegyezvény sorszáma, az előbbi bejegyezvény utolsó vagyis jegyzett rovatában, a későbbi bejegyezvény természetét kijelölő vezérszóval, p. o. engedmény 20, kitörlés 36 stb. kiteendő. (Vége köv.) A „Budapesti Hírlap ” előfizetési ára : Budapesten évnegyedre 4 plt. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre............10 — Pesten előfizethetni alulirt nyomdájában. (Egyetemi utcza 2. sz. a takarékpénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. Einich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyministeriumnak f. hó 10-n 548. sz. a. kelt bocsátványa által Komlóssy Pál ideiglenesen kinevezett mezőkereszturi ügyvéd a délbihar megyei margitai szolgabirói hivatalhoz tétetett át. Az igazságügyi ministernek 1855. december 15-n kelt rendelete, kiható Magyar-, Horvát-és Tótországra, a Szerb-vajdaság- s Temesi-bánságra, melylyel az uj telekjegyzőkönyvek közzététele s azoknak telekkönyvek képeni vezetését tárgyazó szabályok bocsáttatnak ki. (Lásd a „Budap. Hirl.“ 24. számát.) b) Büntetőbírósági vizsgálat folytán. 152. §. Ha az ellen, kinek számára bekeblezés történt, vagy ki abból jogokat nyert, jogos gyamokok forognak fönn, miszerint a bekeblezés a büntetőtörvény által tiltott cselekvényen alapul, a büntetőbíróság köteles tüstént hivatalból vagy a bekeblezés által sértett fél kívánatéra annak feljegyzését, hogy ezen bekeblezés per alatt van, elrendelni. 153. §. Ha a büntetőbíróság a büntetőperrendtartás 361. §. folytán a fentebbi 149. és 150. §§. rendeletei szerint azt határozta, hogy a bekeblezés érvénytelen s ennélfogva kitörlendő, a telekkönyvi hatóság köteles, a büntetőperrendtartás 363. §-hoz képest, az érvénytelennek nyilvánított bekeblezés által sértett fél kívánatéra a kitörlést a fentebbi 151.§. második pontjában előadott határozatok szerint megengedni. 154. §. Ha a büntetőbíróság a büntető-perrendtartás 362. §. szerint a vádlottat bűnösnek nyilvánította, a sértett félt azonban a bekeblezésnek kért érvénytelenítése és kitörlése tekintetében a polgári jog útjára utasította: a fél a kitörlési keresetet, ezen határozat jogerőre lépte után legfölebb kilencven nap alatt, köteles benyújtani, ellenkező esetben annak kérelmére, kinek a bekeblezés fönnmaradása érdekében áll, a perföljegyzés kitörlése megengedendő lévén. 2. Az elévülés vagy más elenyészési mód esetében. 155. §. Ha valamely nyilvánkönyvi tulajdonos vagy hitelező azt hiszi, hogy valamely az ő jószágára vagy követelésére eredetileg érvényesen bekeblezett jog elévülés által vagy más módon elenyészett, szabadságában áll annak kitörlése végett a telekkönyvi hatóságnál keresetet indítani, s a per feljegyzését külön kérvénynyel szorgalmazni. Ezen kereset és perfeljegyzés azonban annak, ki a telekkönyvben bízva, a kitörlendő jogot vagy az arrai további jogot még a per-följegyzés előtt bekeblezés vagy előjegyzés által megszerezte, sérelmére nem válhatik. Egyébiránt a 151. §. szerint kell eljárni. XV. A telekkönyv-irodábani ügyvitel. l.Az iktatókönyv és a napló vezetése. 156. §. A telekönyv-iroda iktatókönyve az 1853. május 3-kán kelt nyiltparancs szerint vezetendő. 157. §. Mindazon telekkönyvi ügydarabok, melyek jelen rendelet II. része szerint kezelendők, ugyanazon délelőtt s délután, melyben azok az iktatókönyvbe bejegyeztettek, a telekkönyvvezetőnek haladék nélkül átadandók, a naplóbai bejegyzés végett. Hol a telekkönyvek vezetése több hivatalnokokra van bízva, közvetlen elöljárójuk vagy a napló vezetésére rendelendő hivatalnok köteles átvenni a telekkönyvi ügydarabokat. 158. §. A napló a II. minta szerint évi füzetekben vezetendő, melyek közöl egy füzetben többek is egyesíthetők. Az első rovatba a sorszám (I. sz.) írandó, mely 1-en kezdődik és arithmeticai sorrendben az év végéig folytatandó. Az a már beérkezett telekkönyvi ügydarabok számának kimutatására és összefüggésük kijelölésére szolgál. Azon sorszám, mely alatt valamely telekkönyvi ügydarab bejegyeztetett, erre is tüstént fölírandó. p. D. II. 20. (azaz : napló 20 s. sz.) A telekkönyvvezetőnek átadatott ügydarabok egymás alatt, a második rovatba írandó iktatói számok sorrende szerint, bejegyzendők. Ha azon eset fordul elő, hogy valamely korábbi iktatóiszámmal ellátott ügydarab a telekkönyvvezetőnek csak később adatott volna át, ami azonban a lehetőséghez képest kerülendő, azt csupán a folyó sorszám alatt kell bejegyezni, mivel ezen szám elegendő arra, hogy a darabot a naplóban föl lehessen találni. 159. §: A harmadik rovatba bejegyzendők a telekkönyvi ügydarabok benyújtásának napja, a felek nevei, a kérelem lényeges tartalma, és a telekkönyvi betét (a telek-jegyzőkönyv vagy a különös betét 44 és 45. §§.), melyben bejegyzésnek kellene történnie. Ha valamely telekkönyvi ügydarab valamely korábbira vonatkozik, ez a harmadik rovatban csak általános megjelöléssel, p. o. folyamodvány, folyamodás elintézése, vétbizonyítvány (ha ez a kézbesítés végett megkeresett hatóság által beküldetett), a korábbi telekkönyvi ügydarab sorszámának kitételével bejegyzendő, 160. §. A negyedik rovatban azon felek és hatóságok jelölendők ki, kiknek az intézkedés kézbesítendő. Az ötödik rovatban a kézbesítés napja teendő ki. E végre a törvényszéki szolga vagy valamely más bíróság által teljesített kézbesítésekről beérkezett minden vétbizonyítványok naponkint a telekkönyvvezetőnek átadandók. Ha a kézbesítés napja a naplóba bejegyeztetett, a vétbizonyítvány az okiratgyűjteménybe a kérvény mellé teendő. A telekkönyvvezető köteles az ötödik rovatot havonkint megszemlélni s a hosszabb idő óta künn levő kézbesítéseket a telekkönyvi hatóságnak följelenteni. A hatodik rovatba a kérdésben forgó tárgyra vonatkozó ügydarabok jegyzendők föl, azon sorszám hozzáadásával, mely alatt azok a naplókönyvbe bejegyeztettek. 2. A kérvény iktatói számának följegyzése s a telekkönyvi állás megvizsgálása (szemle.) 161. §. Mihelyest a telekkönyvvezető a neki minden délelőtt és délután átadott telekkönyvi ügydarabokat a napló három első rovatában bejegyezte; mindenik telekkönyvi ügydarabnak, melylyel valamely telekkönyvi bejegyzés kévetik, a naplóban kitett sorszámát, azon telekkönyvi betétben s annak azon lapján, hol a bejegyzésnek történnie kell, szélen rajzonnal írja föl, s ezen számot annakutána, ha az illető bejegyzés megtörtént, húzza keresztül. Ha a fönnebbi módon ugyanazon helyre több telekkönyvi ügydarabok írattak föl, s ha valamely később fölírt telekkönyvi ügydarab folytán a telekkönyvirodának valamely nyilvánkönyvi bejegyzés meghagyatnék , a telekkönyvvezető köteles a bíróság főnökének tüstént följelenteni, hogy még valamely korábban benyújtott telekkönyvi ügydarab vár az elintézésre. A széljegyzet megtételekor a telekkönyvvezető köteles a kérvényben előadott körülményeket a telekkönyvi betét tartalmával összehasonlítani és megvizsgálni, váljon e szerint nem forog-e fönn valami aggály a kért nyilvánkönyvi bejegyzés ellen. Ha nyilvánkönyvi aggályok fordulnak elő, azaz ha a kérvényben foglalt előadások a telekkönyv állásával meg nem egyeznek, vagy ha valamely kitörölendő követelés van terhelve stb.: ezen aggályok egy külön lapon előadandók s ezen lap (a szemlei lelet) a telekkönyvi ügydarabhoz melléklendő. Ha pedig aggályok nem forognak fönn, úgy a kérvény hálára következő megjegyzés teendő: „Aggály nem létezik.“ 3. A nyilvánkönyvi bejegyzések teljesítése. 162. §. Minden nyilvánkönyvi bejegyzés a tulajdoni és teherlap második rovatában oly módon teljesítendő, hogy az első vonalban a telekkönyvi ügydarab praesentatuma (Pr.) az iktatói számmal (N. E.) — Numerus Exhibiti — kitétessék, s az alá az, a minek bejegyzését a biró megengedte, teljesen és szóról szóra, könnyen olvashatólag és lehető helykíméléssel leirassék, s a lapoldal minden rovatain keresztül tentával húzandó vonallal berekesztessék. A bejegyezvényeknek oly sürük kell egymás mellé hatniok, hogy semmi közükbe ne szárathassék. Lásd az I. mintát. 163. §. Minden bejegyezvényhez az első rovatban a sorszám (I. sz.) iktatandó, mely úgy a tulajdoni mint a teherlapon 1-en kezdendő és arithmetical sorrendben folytatandó. Ha valamely sorszám átugortatott volna, az ilyen elvétés a lapoldal végén a telekkönyvi hatóság elöljárójának aláírásával megjegyzendő. Ha valamely sorszám többszörösen íratott volna be, az ilyen elvétés zártszámok, p. o. 3, 6/a hozzámelléklése által hozandó helyre. Ha egy telekkönyvi kérvény folytán, tehát egy NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, jan. 30. Az új ipartörvényjavaslatra vonatkozólag az „Oesterr. Corresp.“ tegnapi száma következő újabb czikket hoz: „A birodalom különböző kereskedelmi kamarái által az uj ipartörvényjavaslat iránt adott vélemények oly sok hasznos anyagot foglalnak magukban s általában oly jószándéku és felvilágosító szellemtől vannak áthatva, miszerint a két irányban nyilvánult aggodalmak ez által egészen elenyésznek. Az ipartörvényjavaslat barátjai azt hitték, miszerint félni lehet, hogy azon testületek, melyek az eddigi engedményezési és ezédrendszer alapján alakultak, az új eszmének, mely ipartörvényhozásunkat lelkesíti, nem fognak vonakodás nélkül hódolni. Ez azonban a sokkal túlnyomóbb résznél nem történt, sőt azt láttuk, miszerint e testületek közöl a legtöbben minden tartózkodás nélkül, teljes ügyekezet és meggyőződéssel üdvösnek és szükségesnek ismerték el az iparszabadság elvét. Ezen az igazság és közjó iránti hódolat az illetőkre nézve annál megtisztelőbbnek s annál becsesb és tanulságosbnak mutatkozik, mivel az értelmiség hatalma iparűzés kereskedő-osztályainkban határozott módon utat tört magának, s mivel az iparszabadság jótéteménye nekik teljes megnyugovással biztosíttathatik. Ami a kölcsönös aggodalmakat illeti, erre nézve nem cselekedhetünk czélszerűbben, mint ha azokat, kik olyasmit táplálnak, a kamarák nagy számának nyilatkozataira utasítjuk. Minél erősben meg vagyunk győződve a felől, hogy ezen aggodalmak őszinték, s minél kevésbbé van okunk kételkedni az azokat vezérlő becsületes szándékról, annál bizonyosabban el fognak azok oszlattatui maguk a kamarák nyilatkozatai által. Azért a kamrai véleményt teljes joggal közel levő törvényhozásunk alapelve egyik legfontosb eredményének tekinthetjük. Maga ezen elv a kamarák többsége által egyszerűen és tartalék nélkül elfogadtatott. Ennek így kellett történnie, mert egymással homlokegyenest ellenkező elvek közti egybeolvadások helyesen nem gondolhatók, úgynevezett középutak pedig csak hasonnemű tényezők közt léteznek. A különnemű sőt ellentétes dolgokat se kiegyenlíteni, se összekapcsolni, se pedig egyesíteni nem lehet , valamint a két ellenirányú villámsarknak ellenkező törekvése van, mivel a Teremtő keze által örök ellentétre rendeltették, úgy az iparszabadság és az iparkorlátozási rendszer közt sem gondolható életerős s tartós egyesség. Mindazon okok, melyeket azokra nézve föl lehet hozni, a következő alaptételbe foglalhatók össze, hogy t. i. a társadalmi munka oly szervezet, mely magamagát fejleszti s egészíti ki. Valamint mindenféle szervezet növekedése és tenyészése bizonyos, magukban levő törvények és feltételek szerint történik, úgy van ez a munkával is. Külbefolyások előmozdíthatják ugyan a szervezeti fejlődést, de irányadóul mégis minden körülmények közt a természet fejlődési ösztöne és gyógyereje szolgál. Ezen ösztön, ezen erő minden munkánál az egyéni nyereség vágya; általánosítva, a szabad verseny. Minden világnak, következőleg ennek is, ápolásra van szüksége, de kifejlődésének leglényegesb elemei: mag, víz, világosság, levegő, melegség, égi adományok s a mennyiséget, melyre ezekből szüksége van, hogy legyen, nem lehet önkény szerint korlátozni.“ Minden egyéni nyeremények öszvegéből a nemzeti nyereség áll elő. Minél többet szerez az egyesek szorgalma, annál nagyobb lesz a nemzeti vagyon. Minél bizonyosabb az, hogy az egyén legjobban ismeri, mi nyújt neki hasznot, annál bátrabban lehet az összeségnek anyagi jóllétét az egyéni munka szabad kezelésére bízni. Az ő kiszámításai AUSTRIAI BIRODALOM. Bécs, jan. 28. A Mozart-hangversenyünnepélyt Császár és Császárné Ő Felségeik, továbbá Zsófia föherczegasszony, Ferencz Károly és Vilmos föherczegek , cs. k. fenségeik jelenlétük által megtisztelni méltóztattak. — A gr. B . o külügyminiszer ő excra termeiben tegnap tartott estélyen a diplomatiai testületből többi közt b. Gorcsakoff orosz, Sir H. Seymour angol sb. Bourqueney franczia követek, továbbá K. Manteuffel porosz ezredes is jelen voltak. — A Kasztendzse-csatorna építéséhez Austria részéről gr. Breda L., Francziaország részéről pedig gr. Morny neveztetett ki teljhatalmazottul; e választásnak a porta általi megerősítését Bécsbe a napokban várják. — A bécsi kereskedelmi és iparkamra f. hó 21-diki ülésében az uj ipartörvényjavaslatot elvileg, de a bizottmány által javaslot módosításokkal, elfogadta. — A katonai egésségügyi bizottmány, mely az állandó tábori egésségügyi bizottmány helyébe lépett, működését elkezdte. E bizottmány elnöke , tagjai törzsorvosok és tanárokból választatnak, s e bizottmány czélja minden az egésségügy körében előforduló újítást vizsgálat alá venni, s véleménye a hadseregi főparancsnokság elé terjeszteni, valamint minden e tárgyban a hadseregi főparancsnokság által tett kérdéseket elintézni. Lembergben a kereskedelmi és iparkar élénk vita után 3 ellenében 9 szónyi jelentéken többséggel az új ipartörvényjavaslat alapelvei mellett nyilatkozott. Fiume kereskedelmi kamrája jan. 7-diki ülésében egyhangúlag az iparszabadság elve mellé nyilatkozott, mint ezt az ottani iparszabadsági viszonyok közt bizonyosnak lehete tartani. Ra gu s a keresk. kamrája igen meleg szavaiban nyilatkozott az új ipartörvényjavaslat mellé Az „Oss. Triest.“ azon reményét fejezi ki, mikép zalai és spalatoi kamráktól is hasonló vélemés várható, s megjegyzi, mikép a ragusai kereskedői kamra egyszersmind kiemelte új hitelintézet Dalmátia számárai alapításának szükségességét, koronaország az ipar e hatalmas emeltyűinek jótéményét eddig nem élvezvén. Nagy-Szeben, jan. 24. A cs. k. csendiség emberbaráti működésének számos bizonyítányait újabbal szaporítja azon adat, miként m. dec. 1 - je óta f. é. jan. 18-áig, e rövid időközül Erdélyben a cs. kir. csendőrök 17 ember élt mentették meg, ezek közt tizenötöt a fagyhalál egyet a vizbefulástól, s egyet az elégéstől. Bácskából jan. 20-ról írják nekünk: A j újév sok tekintetben hátramaradt s orvoslást ígért iskolaügyünkben ismét üdvös előhaladási szakát fogja képezni, gr. Coronini szerb-vajsági és temesi-bánsági kát. és polg. kormányzi ő excjának azon a lakosság mély hálájával találzott tette által, miként folyó január hónapba bánságban tett körútja alkalmával kiváló got fordított sok helyen elhanyagolt iskolai ügyüre mindenhol e tárgyban szakavatott férfiakkal nácskozván s mindnyájunkat a nevelés és okt körébeni újabb üdvös változások reményére iisítván. — A jövő hó elején életbe lépendő uj törvényszékek ülnökei mind kinevezvék, s csal alsóbb személyzet van még függőben. — Az naptárak igen kapósak voltak s már a lefolyt utolján annyira elkeltek, miként könyvkötőin egyetlen példányt sem lehetett találni. A Sz István-társulat által kiadatni szokott kérész naptárakban is ily hiányt szenvedünk. SZ. Január 31.1856 rendesen oly alaposan és ügyesen tétetvék, miszerint azok ellenőrzése mellőzhetőnek mutatkozik, még akkor is, ha ez általában czélszerű módon eszközölhető volna, mit azonban nekünk kétségbe kell vonnunk. Hogy tőkekimutatás által ez nem érhető el, az most általánosan el van ismerve; hogy pedig a czél elérésére a képességi kimutatások sem elegendők, egy közelebbi czikkben fogjuk kimutatni. Pozson, jan. 28. Albert főherczeg s Hildegard főherczegnő 6 császári Fenségeik ma Bécsből jövő délelőtti 11 óra felé érkeztek meg az itteni pályaudvarba, hol a hannoverai király nevét viselő cs. k. gyalogsorezred egy tisztelgő százada zenével volt fölállítva. A polgári és katonai hatóságok főnökei s az öszszes itt állomásozó törzstisztek tiszteletteljesen üdvözlők a császári Fenségeiket, kik rövid tartózkodás után utjokat Pestre folytatták. (Preszk. Ztg.) Békemozgalmak. A békeügy állása ma e következő : remélni, hogy Anglia — legalább bizony.