Budapesti Hírlap, 1856. január (1-26. szám)

1856-01-31 / 26. szám

Pest. Csütörtök, 26. Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 3-ik em. BUDAPES Kiadó­hivatal van : Egyetem­ utczában, 2-ik szám alatt, földszint. HÍRLAP: Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : 1 é 1 é - r­e : 10 írt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f­é­l é­v­r­e: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. —­A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számittatik.— Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. _ Előfize­tést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. iktatói szám alatt több önálló telekkönyvi cselekvé­­nyek, p. o. valamely jog szerzése és kitörlése, vagy több jogok, melyek közöl mindegyik ismét átruhá­zás, terhelés vagy megszüntetés tárgyát képezi, p. o. több tulajdonostársak tulajdoni részeikkel, vagy több engedményesek valamely jelzálogi tőkéből őket illető részösszegekkel stb. jegyeztetnek be, ennek elkülönített szakaszokban kell történnie, melyek közül mindegyik sorszámmal jelölendő meg. 164. §. A sorszámok a nyilvánkönyvi sorrendre nézve nem bírnak döntő erővel, minthogy az csupán a nyilvánkönyvi kérvény korábbi iktatói száma által határoztatik meg (61. §.) A sorszámok főkép azon öszszefüggés kijelölésére szolgálnak, melyben a bejegyezvények egymás kö­zött állanak, ennélfogva a valamely előbbi bejegyez­­vényre vonatkozó későbbi bejegyezvény sorszáma, az előbbi bejegyezvény utolsó vagy­is jegyzett rova­tában, a későbbi bejegyezvény természetét kijelölő vezérszóval, p. o. engedmény 20, kitörlés 36 stb. kiteendő. (Vége köv.) A „Budapesti Hírlap ” előfizetési ára : Budapesten évnegyedre 4 plt. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre............10 — Pesten előfizethetni alulirt nyom­dájában. (Egyetemi utcza 2. sz. a takarék­pénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Einich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyministeriumnak f. hó 10-n 548. sz. a. kelt bocsátványa által K­o­m­l­ó­s­s­y Pál ideiglene­sen kinevezett mező­kereszturi ügyvéd a délbihar­ megyei margitai szolgabirói hivatalhoz tétetett át. Az igazságügyi ministernek 1855. december 15-n kelt rende­lete, kiható Magyar-, Horvát-és Tótországra, a Szerb-vajda­ság- s Temesi-bánságra, melylyel az uj telekjegyző­­könyvek közzététele s azoknak telek­­könyvek képeni vezetését tárgyazó szabályok bocsáttatnak ki. (Lásd a „Budap. Hirl.“ 24. számát.) b) Büntetőbírósági vizsgálat folytán. 152. §. Ha az ellen, kinek számára bekeblezés történt, vagy ki abból jogokat nyert, jogos gyam­okok forognak fönn, miszerint a bekeblezés a büntetőtör­vény által tiltott cselekvényen alapul, a büntetőbíró­ság köteles tüstént hivatalból vagy a bekeblezés által sértett fél kívánatéra annak feljegyzését, hogy ezen bekeblezés per alatt van, elrendelni. 153. §. Ha a büntetőbíróság a büntetőperrendtartás 361. §. folytán a fentebbi 149. és 150. §§. rendeletei szerint azt határozta, hogy a bekeblezés érvénytelen s ennélfogva kitörlendő, a telekkönyvi hatóság köteles, a büntető­perrendtartás 363. §-hoz képest, az ér­vénytelennek nyilvánított bekeblezés által sértett fél kívánatéra a kitörlést a fentebbi 151.§. második pont­jában előadott határozatok szerint megengedni. 154. §. Ha a büntetőbíróság a büntető-perrend­tartás 362. §. szerint a vádlottat bűnösnek nyilvání­totta, a sértett félt azonban a bekeblezésnek kért ér­vénytelenítése és kitörlése tekintetében a polgári jog útjára utasította: a fél a kitörlési keresetet, ezen ha­­­tározat jogerőre lépte után legfölebb kilenc­ven nap alatt, köteles benyújtani, ellenkező esetben annak ké­relmére, kinek a bekeblezés fönnmaradása érdekében áll, a per­följegyzés kitörlése megengedendő lévén. 2. Az elévülés vagy más elenyészési mód esetében. 155. §. Ha valamely nyilvánkönyvi tulajdonos vagy hitelező azt hiszi, hogy valamely az ő jószágára vagy követelésére eredetileg érvényesen bekeblezett jog elévülés által vagy más módon elenyészett, szabadsá­gában áll annak kitörlése végett a telekkönyvi ható­ságnál keresetet indítani, s a per feljegyzését külön kérvénynyel szorgalmazni. Ezen kereset és per­feljegyzés azonban annak, ki a telekkönyvben bízva, a kitörlendő jogot vagy az arrai további jogot még a per-följegyzés előtt be­­­keblezés vagy előjegyzés által megszerezte, sérel­mére nem válhatik. Egyébiránt a 151. §. szerint kell eljárni. XV. A telekkönyv-irodábani ügyvitel. l.Az iktatókönyv és a napló vezetése. 156. §. A telekönyv-iroda iktatókönyve az 1853. május 3-kán kelt nyiltparancs szerint veze­tendő. 157. §. Mindazon telekkönyvi ügydarabok, melyek jelen rendelet II. része szerint kezelendők, ugyanazon délelőtt s délután, melyben azok az iktatókönyvbe be­jegyeztettek, a telekkönyvvezetőnek haladék nélkül átadandók, a n­a­p­l­ó­b­a­i bejegyzés végett. Hol a telekkönyvek vezetése több hivatalnokokra van bízva, közvetlen elöljárójuk vagy a napló vezeté­sére rendelendő hivatalnok köteles átvenni a telek­könyvi ügydarabokat. 158. §. A napló a II. minta szerint évi füzetek­ben vezetendő, melyek közöl egy füzetben többek is egyesíthetők. Az első rovatba a sorszám (I. sz.) írandó, mely 1-en kezdődik és arithmeticai sorrendben az év vé­géig folytatandó. Az a már beérkezett telekkönyvi ügydarabok szá­mának kimutatására és összefüggésük kijelölésére szolgál. Azon sorszám, mely alatt valamely telekkönyvi ügydarab bejegyeztetett, erre is tüstént fölírandó. p. D. II. 20. (azaz : napló 20 s. sz.) A telekkönyvvezetőnek átadatott ügydarabok egy­más alatt, a második rovatba írandó iktatói szá­mok sorrende szerint, bejegyzendők. Ha azon eset fordul elő, hogy valamely korábbi ik­tatói­­számmal ellátott ügydarab a telekkönyvvezető­nek csak később adatott volna át, a­mi azonban a le­hetőséghez képest kerülendő, azt csupán a folyó sor­szám alatt kell bejegyezni, mivel ezen szám elegendő arra, hogy a darabot a naplóban föl lehessen találni. 159. §: A harmadik rovatba bejegyzendők a telekkönyvi ügydarabok benyújtásának napja, a felek nevei, a kérelem lényeges tartalma, és a telekkönyvi betét (a telek-jegyzőkönyv vagy a különös betét 44 és 45. §§.), melyben bejegyzésnek kellene történnie. Ha valamely telekkönyvi ügydarab valamely ko­rábbira vonatkozik, ez a harmadik rovatban csak álta­lános megjelöléssel, p. o. folyamodvány, folyamodás elintézése, vétbizonyítvány (ha ez a kézbesítés végett megkeresett hatóság által beküldetett), a korábbi te­lekkönyvi ügydarab sorszámának kitételével bejegy­zendő, 160. §. A negyedik rovatban azon felek és ha­tóságok jelölendők ki, kiknek az intézkedés kézbe­sítendő. Az ötödik rovatban a kézbesítés napja teendő ki. E végre a törvényszéki szolga vagy valamely más bíróság által teljesített kézbesítésekről beérkezett minden vétbizonyítványok naponkint a telekkönyvve­­zetőnek átadandók. Ha a kézbesítés napja a naplóba bejegyeztetett, a vétbizonyítvány az okiratgyűjteménybe a kérvény mellé teendő. A telekkönyvvezető köteles az ötödik rovatot havonkint megszemlélni s a hosszabb idő óta künn levő kézbesítéseket a telekkönyvi hatóságnak följe­lenteni. A hatodik rovatba a kérdésben forgó tárgyra vonatkozó ügydarabok jegyzendők föl, azon sorszám hozzáadásával, mely alatt azok a naplókönyvbe be­jegyeztettek. 2. A kérvény iktatói számának följegy­zése s a telekkönyvi állás megvizsgá­lása (szemle.) 161. §. Mihelyest a telekkönyvvezető a neki min­den délelőtt és délután átadott telekkönyvi ügydara­bokat a napló három első rovatában bejegyezte; mindenik telekkönyvi ügydarabnak, melylyel vala­mely telekkönyvi bejegyzés kévetik, a naplóban ki­tett sorszámát, azon telekkönyvi betétben s annak azon lapján, hol a bejegyzésnek történnie kell, szélen rajzonnal írja föl, s ezen számot annakutána, ha az illető bejegyzés megtörtént, húzza keresztül. Ha a fönnebbi módon ugyanazon helyre több telek­könyvi ügydarabok írattak föl, s ha valamely később fölírt telekkönyvi ügydarab folytán a telekkönyv­­irodának valamely nyilvánkönyvi bejegyzés megha­gyatnék , a telekkönyvvezető köteles a bíróság fő­nökének tüstént följelenteni, hogy még valamely ko­rábban benyújtott telekkönyvi ügydarab vár az elin­tézésre. A széljegyzet megtételekor a telekkönyvvezető köteles a kérvényben előadott körülményeket a te­lekkönyvi betét tartalmával összehasonlítani és meg­vizsgálni, váljon e szerint nem forog-e fönn­ valami aggály a kért nyilvánkönyvi bejegyzés ellen. Ha nyilvánkönyvi aggályok fordulnak elő, azaz ha a kérvényben foglalt előadások a telekkönyv ál­lásával meg nem egyeznek, vagy ha valamely kitörö­lendő követelés van terhelve stb.: ezen aggályok egy külön lapon előadandók s ezen lap (a szemlei lelet) a telekkönyvi ügydarabhoz melléklendő. Ha pedig aggályok nem forognak fönn, úgy a kérvény hálára következő megjegyzés teendő: „A­g­­gály nem létezi­k.“ 3. A nyilvánkönyvi bejegyzések telje­sítése. 162. §. Minden nyilvánkönyvi bejegyzés a tulaj­doni és teherlap második rovatában oly módon tel­jesítendő, hogy az első vonalban a telekkönyvi ügy­darab praesentatuma (Pr.) az iktatói számmal (N. E.) — Numerus Exhibiti — kitétessék, s az alá az, a minek bejegyzését a biró megengedte, teljesen és szóról szóra, könnyen olvashatólag és lehető hely­­kíméléssel leirassék, s a lapoldal minden rovatain keresztül tentával húzandó vonallal berekesztessék. A bejegyezvényeknek oly sürük­ kell egymás mellé h­atniok, hogy semmi közükbe ne szárathassék. Lásd az I. mintát. 163. §. Minden bejegyezvényhez az első rovatban a sorszám (I. sz.) iktatandó, mely úgy a tulajdoni mint a teherlapon 1-en kezdendő és arithmetical sor­rendben folytatandó. Ha valamely sorszám átugortatott volna, az ilyen elvétés a lapoldal végén a telekkönyvi hatóság elöl­járójának aláírásával megjegyzendő. Ha valamely sorszám többszörösen íratott volna be, az ilyen elvétés zártszámok, p. o. 3, 6/a hozzá­­melléklése által hozandó helyre. Ha egy telekkönyvi kérvény folytán, tehát egy NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, jan. 30. Az új ipartörvényjavaslatra vonatko­zólag az „Oesterr. Corresp.“ tegnapi száma kö­vetkező újabb czikket hoz: „A birodalom különböző kereskedelmi kamarái által az uj ipartörvényjavaslat iránt adott vélemé­nyek oly sok hasznos anyagot foglalnak magukban s általában oly jószándéku és felvilágosító szellem­től vannak áthatva, miszerint a két irányban nyil­vánult aggodalmak ez által egészen elenyésznek. Az ipartörvényjavaslat barátjai azt hitték, misze­rint félni lehet, hogy azon testületek, melyek az eddigi engedményezési és ezédrendszer alapján alakultak, az új eszmének, mely ipartörvényhozá­sunkat lelkesíti, nem fognak vonakodás nélkül hó­dolni. Ez azonban a sokkal túlnyomóbb résznél nem történt, sőt azt láttuk, miszerint e testületek közöl a legtöbben minden tartózkodás nélkül, tel­jes ügyekezet­ és meggyőződéssel üdvösnek és szükségesnek ismerték el az iparszabadság elvét. Ezen az igazság és közjó iránti hódolat az ille­tőkre nézve annál megtisztelőbbnek s annál be­­csesb és tanulságosbnak mutatkozik, mivel az ér­telmiség hatalma iparűzé­­s kereskedő-osztályaink­ban határozott módon utat tört magának, s mivel az iparszabadság jótéteménye nekik teljes megnyu­­govással biztosíttathatik. A­mi a kölcsönös aggodalmakat illeti, erre nézve nem cselekedhetünk czélszerűbben, mint ha azo­kat, kik olyasmit táplálnak, a kamarák nagy szá­mának nyilatkozataira utasítjuk. Minél erősben meg vagyunk győződve a felől, hogy ezen aggodalmak őszinték, s minél kevésbbé van okunk kételkedni az azokat vezérlő becsületes szándékról, annál bi­zonyosabban el fognak azok oszlattatui maguk a ka­marák nyilatkozatai által. Azért a kamrai véleményt teljes joggal közel levő törvényhozásunk alapelve egyik legfontosb eredményének tekinthetjük. Maga ezen elv a kamarák többsége által egysze­rűen és tartalék nélkül elfogadtatott. Ennek így kellett történnie, mert egymással homlokegyenest ellenkező elvek közti egybeolvadások helyesen nem gondolhatók, úgynevezett középutak pedig csak hasonnemű tényezők közt léteznek. A különnemű sőt ellentétes dolgokat se kiegyenlíteni, se össze­kapcsolni, se pedig egyesíteni nem lehet , valamint a két ellenirányú villámsarknak ellenkező törekvése van, mivel a Teremtő keze által örök ellentétre rendeltették, úgy az iparszabadság és az iparkor­látozási rendszer közt sem gondolható életerős s tartós egyesség. Mindazon okok, melyeket azokra nézve föl lehet hozni, a következő alaptételbe foglalhatók össze, hogy t. i. a társadalmi munka oly szervezet, mely magamagát fejleszti s egészíti ki. Valamint minden­féle szervezet növekedése és tenyészése bizonyos, magukban levő törvények és feltételek szerint tör­ténik, úgy van ez a munkával is. Külbefolyások előmozdíthatják ugyan a szervezeti fejlődést, de irányadóul mégis minden körülmények közt a ter­mészet fejlődési ösztöne és gyógyereje szolgál. Ezen ösztön, ezen erő minden munkánál az egyéni nyereség vágya; általánosítva, a szabad verseny. Minden világnak, következőleg ennek is, ápolásra van szüksége, de kifejlődésének leglényegesb ele­mei: mag, víz, világosság, levegő, melegség, égi adományok s a mennyiséget, melyre ezekből szük­sége van, hogy legyen, nem lehet önkény szerint korlátozni.“ Minden egyéni nyeremények öszvegéből a nem­zeti nyereség áll elő. Minél többet szerez az egye­sek szorgalma, annál nagyobb lesz a nemzeti va­gyon. Minél bizonyosabb az, hogy az egyén leg­jobban ismeri, mi nyújt neki hasznot, annál bátrab­ban lehet az összeségnek anyagi jóllétét az egyéni munka szabad kezelésére bízni. Az ő kiszámításai AUSTRIAI BIRODALOM. B­é­c­s, jan. 28. A Mozart-hangversenyünne­­pélyt Császár és Császárné Ő Felségeik, továbbá Zsófia föherczegasszony, Ferencz­ Károly és Vilmos föherczegek , cs. k. fen­ségeik jelenlétük által megtisztelni méltóztattak. — A gr. B . o­­ külügyminiszer ő excra termei­ben tegnap tartott estélyen a diplomatiai testület­ből többi közt b. Gorcsakoff orosz, Sir H. Seymour angol sb. Bourqueney franczia követek, továbbá K. Manteuffel porosz ezredes is jelen voltak. — A Kasztendzse-csatorna építéséhez Austria részéről gr. Breda L., Francziaország részéről pedig gr. Morny neveztetett ki teljhatalmazottul; e választásnak a porta általi megerősítését Bécsbe a napokban várják. — A bécsi kereskedelmi és iparkamra f. hó 21-diki ülésében az uj ipartörvényjavaslatot elvi­leg, de a bizottmány által javaslot­ módosításokkal, elfogadta. — A katonai egésségügyi bizottmány, mely az állandó tábori egésségügyi bizottmány helyébe lé­pett, működését elkezdte. E bizottmány elnöke , tagjai törzsorvosok és tanárokból választatnak, s e bizottmány czélja minden az egésségügy körében előforduló újítást vizsgálat alá venni, s véleménye a hadseregi főparancsnokság elé terjeszteni, vala­mint minden e tárgyban a hadseregi főparancsnok­ság által tett kérdéseket elintézni. Lemberg­ben a kereskedelmi és iparka­r élénk vita után 3 ellenében 9 szónyi jelentéken többséggel az új ipartörvényjavaslat alapelvei mel­lett nyilatkozott. Fiume kereskedelmi kamrája jan. 7-diki ülésé­ben egyhangúlag az iparszabadság elve mellé nyilatkozott, mint ezt az ottani iparszabadsági vi­szonyok közt bizonyosnak lehete tartani. R­a g­u s a keresk. kamrája igen meleg szavai­ban nyilatkozott az új ipartörvényjavaslat mellé Az „Oss. Triest.“ azon reményét fejezi ki, mikép zalai és spalatoi kamráktól is hasonló vélemés várható, s megjegyzi, mikép a ragusai kereskedői kamra egyszersmind kiemelte új hitelintézet Dalmátia számárai alapításának szükségességét, koronaország az ipar e hatalmas emeltyűinek jóté­­ményét eddig nem élvezvén. Nagy-Szeben, jan. 24. A cs. k. csendi­ség emberbaráti működésének számos bizonyítá­nyait újabbal szaporítja azon adat, miként m. dec. 1 - je óta f. é. jan. 18-áig, e rövid időköz­ül Erdélyben a cs. kir. csendőrök 17 ember élt mentették meg, ezek közt tizenötöt a fagyhalál egyet a vizbefulástól, s egyet az elégéstől. Bácskából jan. 20-ról írják nekünk: A j­ újév sok tekintetben hátramaradt s orvoslást ígért iskolaügyünkben ismét üdvös előhaladás­i szakát fogja képezni, gr. C­o­r­o­n­i­n­i szerb-vaj­sági és temesi-bánsági kát. és polg. kormányzi ő excjának azon a lakosság mély hálájával talál­zott tette által, miként folyó január hónapba bánságban tett körútja alkalmával kiváló got fordított sok helyen elhanyagolt iskolai ügyür­e mindenhol e tárgyban szakavatott férfiakkal nácskozván s mindnyájunkat a nevelés és okt körébeni újabb üdvös változások reményére ii­sítván. — A jövő hó elején életbe lépendő uj törvényszékek ülnökei mind kinevezvék, s csal alsóbb személyzet van még függőben. — Az naptárak igen kapósak voltak s már a lefolyt utolján annyira elkeltek, miként könyvkötőin egyetlen példányt sem lehetett találni. A Sz István-társulat által kiadatni szokott kérész naptárakban is ily hiányt szenvedünk. SZ. Január 31.1856 rendesen oly alaposan és ügyesen tétetvék, misze­rint azok ellenőrzése mellőzhetőnek mutatkozik, még akkor is, ha ez általában czélszerű módon esz­közölhető volna, mit azonban nekünk kétségbe kell vonnunk. Hogy tőkekimutatás által ez nem ér­hető el, az most általánosan el van ismerve; hogy pedig a czél elérésére a képességi kimutatások sem elegendők, egy közelebbi czikkben fogjuk kimu­tatni. Pozson, jan. 28. Albert főherczeg s Hildegard főherczegnő 6 császári Fenségeik ma Bécsből jövő délelőtti 11 óra felé érkeztek meg az itteni pályaudvarba, hol a hannoverai király nevét viselő cs. k. gyalogsor­­ezred egy tisztelgő százada zenével volt fölállítva. A polgári és katonai hatóságok főnökei s az ösz­­szes itt állomásozó törzstisztek tiszteletteljesen üd­vözlők a császári Fenségeiket, kik rövid tartózko­dás után utjokat Pestre folytatták. (Preszk. Ztg.) Békemozgalmak. A békeügy állása ma e következő :­ remélni, hogy Anglia — legalább bizony.

Next