Budapesti Hírlap, 1856. április (76-101. szám)
1856-04-01 / 76. szám
Pest. Kedd, Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik em. BUDAPE Kiadó hivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szánt alatt, földszint. HÍRLAP: Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : f 61 é - re : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben.félévre: 8 frt, évnegyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halábozati sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számíttatik.— Egyes szám 20 pkr. Távirati (magán-)sürgöny. (Érkezett a „Budapesti Hírlap“ szerkesztőségéhez tegnap szombaton d. u. 7 óra 30 perczkor.) Páris, mart. 30. A „Moniteur“ hirdeti s minden utczaszögleten ki van ragasztva azon örvendetes jelentés , miszerint a békeszerződvény ma déli 1 órakor aláirato 11. Remélik, hogy a ratificatiók kicserélése tizennégy nap alatt meg fog történni, vezeték és kereszt neve:Jibánovszky Lajos Aladár János Zamaróczy István Zathureczky Péter Ztuparich Pál hivatalos széke: Sóma. Puchó. Trencsény. Puchó. Trencsény. V. Szt.-mártoni (Alsó-Kubiy) cs. kir. megyei törvényszéki kerületben: Barnay János Bobrovnitzky László Bulyovszky Simon Csepcsányi Ferencz Cziruly János Detrich Dániel Detrich Flórián Dobak Antal Jeszenszky János Kirits Károly Lányi Samu junior Lavota János Lehotzky Károly Lehotzky Bertalan Lehotzky Péter Lokcsánszy Albert Luby Bertalan Mátyásovszky Imre Mesko Károly Monyák Ferencz Podhorányi Mátyás Raksányi Ferdinánd Ruttkay Dániel Szmerecsányi János Tóth Lénhárd TI» _ » r* f . * Thuránszky Vendel Újhelyi Gábor Várhely János Vereby János Vladár Imre (Vége következik Alsó-Kubin. Szent-Miklós. Szent-Márton. Mosócz (ZnióVárallja) Alsó-Kubin (lakik Árva-Várallján). Hradek. Rózsahegy. Alsó-Kubin. Szent-Márton (lakik Sztjavnitskán). Rózsahegy. Szent-Miklós. Rózsahegy. Alsó-Kubin. Szent-Miklós. Szent-Miklós. Szent-Miklós. Hradek. Námesztó. Alsó-Kubin. Thurdosin. Rózsahegy. Mosócz (Znió-Várallya). Szent-Márton. Szent-Miklós. Alsó-Kubin. ---1---V-, - O*' Alsó-Kubiny. Szent-Márton. Thurdosin. Szent-Miklós. Mosócz (Znió Várallya). ) Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. HIVATALOS RÉSZ. A belügyminister liliensteini Falke János ministeri fogalmazót magyarországi helytartósági titkárrá kinevezte. A szentesi izraelita cultus-község tanodáját a cs. k. közoktatási ministerium f. é. mart. 23-i 18788. sz. a. kibocsátványának követelései szerint akkép rendezte el, mikép ez intézet biztosítékot nyújt, hogy a kitűzött feladatot megoldandja. Ennélfogva szükségesnek találtatott, a nevezett tanodát négyosztályu nyilvános főtanodának nyilvánítani, s annak az azzal összekötött jogokat megadni. Mi azon érdemek elismerése mellett, melyeket az említett cultusközség képviselői a körül szereztek, ezennel köztudomásra hozatik. Duda, man. SO. bev.A cs. k. helytartósági osztálytól. F. évi ápril 15-től kezdve a Sümegh és Keszthely közt hetenként kétszeri taligaposta hetenkénti háromszori járatra szaporíttatik, s egyszersmind Marczalig kiterjesztetik. Ennélfogva a marczali cs. kir. postahivatalnál a félebbi határidőtől fogva pénzes levelek és más fuvarposta küldemények 10 font súlyig, feladathatnak, és ilyféle küldemények a postaintézet által is oda indíttathatnak. Mi ezennel közhírré tétetik. Soprony mart. 27. 1856. A cs. k. udvari és államnyomdában Bécsben, belváros, Singerstrasse 913 sz. és Schaufler Gasse 1218 sz. a. a cs. k. porczellán-gyári raktár mellett, valamint a monarchia összes rendes könyvkereskedéseiben újonnan megjelent és kapható . Az austriai császárság irodalmának statistikai átnézete 1854 január 1-től dec. 31-éig. Második jelentés,b.Bach Sándor belügyminister, valóságos titkos tanácsos az austriai Leopold és Ferencz József rend nagykeresztese stb. a tudományok cs. academiájának gondnoka stb. ő excja magas megbízásából készítette tannenbergi dr. Wurzbach Konstant a cs. k. belügyministerium könyvtárának főnöke; 57 táblázattal, nyolczadrét, borítékba kötve 3 ft. 30 kr. Hirdetmény. A pozsonyi cs. kir. országos főtörvényszéktől az 1853. évi julius 29-kén kibocsátott büntető perrendtartás 214-ik § a rendeletéhez képest azon ügyvédek névsora, kik az 1856. évi január 1-től egész december utolsóig az ezen cs. k. főtörvényszék területén a bűntények miatt vádolt egyének védelmére feljogosítva vannak, következőkben tétetik közhirré: (Folytatás. Lásd „Budapesti Hírlap 4, 74-ik sz.) IV. Trencsényi cs. kir. megyei törvényszéki kerületben. Vezeték és keresztneve: Hivatalos széke: Argay Mátyás Predmér (Besztercze). Borcsányi József Predmér (Besztercze). Burián Imre Illává, Hulyák István Biese, Joó János Trencsény, Kabzán László Illává, Kubinyi János Zsófia, Latkóczy Sándor Trencsény. Pettykó András Csácza. Schweriner Antal Trencsény. Szideczky László Trencsény. Sirchich Ferdinád Trencsény. Thurzó Mihály Trencsény. Udránszky Péter -Kisucza-Ujhely. Urbánovszky Morilz Biese, NEMHIVATALOS RÉSZ. Karolina Auguszta Császárné Ő Felsége a Hundsthurmban újonnan állítandó kisdedóvoda számára a saját ház vételére 500 eftot legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Pest, martius 31. II. (Politikai szemle.) A béke alá van írva ! A lapunk élén olvasható távirdai sürgöny jelenti e nagyfontosságu eseményt. Egy nappal előbb, mintsem a fegyvernyugvás első határideje lefolyt volna, a nagy mű, melyet sokan lehetetlennek tartottak, melynek valójultán annyian kételkedtek, de melyet mondhatni mindenki hőn óhajtott, szerencsésen létesült, rövidebb idő alatt, mint a vérmes reménynek is bizton hihetők. E szerencsés siker tanúja, mikép egyesült akarat, őszinte szándék és szilárd elhatározás előtt, melyet a békülékenység szelleme sugall, nincs lehetetlenség. — Páris, mely csak néhány nap előtt üdvözlé a béke-pálmával e világba lépett franczia trónörököst, örömtüzeket gyújt és fénybe öltözik hogy a magasztos adományhoz méltó ünnepi mezben vegye át császárja kezéből a másik ajándékot, melyet Francziaországnak ígért — a békét. És az öröm, melytől Francziaország e pillanatban át van hatva, magasztosan viszhangozni fog egész Európában , viszhangozni mindenütt, hol nemzetek élnek, melyeknek a boldog fölvirágzás minden föltételeit egyesítő institutiók és törvények mellett egy igazságos és felvilágosult uralkodás aégise alatt csak békére volt szükségük, hogy a közjóllétnek bölcs kezekkel elhintett magvai kikeljenek és áldásterjesztő óriás fává növekedjenek, melynek jótékony árnyai a birodalom egyik szélétől a másikig kiterjednek, és milliók számára nyújtanak óhajtott enyhelyet. Osztozni fog a közörömben — erről meg vagyunk győződve — az egész austriai közhaza, osztozni annak egy uj jövő lét küszöbére csak most lépett minden nemzetet, melyeknek jóllétteremtő tetterejére még csak ama bizonytalanság hatott zsibbasztólaig, mely Europa közviszonyainak egét borítá. És a közörömet magasztosítni fogja a hála érzelmet fölébresztő azon tudat , mikép a dolgoknak ily gyorsan szerencsés kimenetelre fordultát, a békének ily váratlan rövid idő alatt létrejöttét mi és velünk Europa — az austriai cs. k. kabinet ép oly szilárd, következetes, mint minden irányban egyenlően méltányos, és e mellett a kitűzött czél elé gördülő nehézségek és akadályokat bölcs tapintattal legyőzni vagy elhárítni tudó politikájának köszönhetjük. A hála érzelme fog átrezgeni minden sziveken az austriai széles birodalomban felséges Urunk Császárunk iránt, kinek bölcsesége és bölcseség által erős akarata Europa számára az óhajtott békét meghozá! Megemlítést érdemel, mikép a jelen béke épen a montmartrei csata évnapjára (mart. 30. 1814.) esik, melynek következtében másnap Paris capitulált. E csatát követő, mart. 30—31 közti éjjel utazott a mai gr. Groff Eleknek, ki most Parisban az értekezletekben részt vesz, testvére gr. Croff Mihály mint I. Sándor császár hadsegéde s akkor még ezredes, Parisba Marmonttal a raguzai herczeggel, kivel előbb a capitulatiót aláirta. A „N. Pr. Z.“ szerint két, főpontjaiban egybehangzó jegyzőkönyv fogna készíttetni , melyek egyike a békekötést képviselné s csak a harciias tettekben részt vett hatalmak által fogna aláíratni, mig a másodikat, mint európai szerződvényt, minden képviselt hatalmasság aláírandja. E megkülönböztetést különösen lord Clarendon sürgette nagy hévvel, s annak szükséges voltáról a francziák császárját is személyesen meggyőznie sikerült. A békeokmány hét példányban fog elkészíttetni, s a teljhatalmazottak azokat úgy mondják alá, hogy az illető teljhatalmazottak nevei azon példányon, melyet saját kormányuk ratificáland, legfölül álljon, így minden aláírási rangvita mellőzve lesz. Pest, martius 31. KELETI VASÚT. N. I. Azon élénkséget, melylyel az egész birodalomban, de kivált Magyarországban a köztevékenységet a vasutvállalatok felé fordulni látjuk, melyek hazánk különböző notitiák. Provili kalártát a mtScílrím összekötendők, jövő fölvirágzásunk minden barátja örömmel tapasztalja. De a belső közlekedés jóvoltinál még sokkal nagyobb Magyarországra nézve a vasutak világkereskedelmi jelentőssége, piaczokat nyilván nyers és ipartermékei számára, lehetővé tévén azok minél nagyobb értékesítését. Magyarországnak geographiai helyzete és nemzetgazdászati viszonyai igen határozottan kijelölik a világkereskedelmi irányokat. Míg ősterményeivel, gabnasmarhájával nyugat felé van utalva, iparszorgalma számára keleten kell piaczokat keresnie , iparos tevékenységének súlypontját, sőt egykori jobb jövőjét keleten lehet csak találnia. Minél inkább megnyílik tehát Magyarország közép- és nyugati Európa oly magas fokra emelkedett kézmű- és gyáriparának, mely műveinek mind tökélye mind olcsósága által az állandó és sikeres versenyt legalább eleinte igen nehézzé teendné, annál inkább életkérdéssé lesz Magyarország iparára nézve vasútösszeköttetéseinek oly meghoszszabbítása kelet felé, hogy ennek kapui s kikötői gazdagon jutalmazó piaczok is megnyíljanak előtte, mert az ipar virágzó életének két egymást kiegészítő eleme van : a verseny és piacz. Az austriai vasúthálózatnak elvi szentesítése óta azon megnyugtató remény lön adva Magyarországnak is, mikép nem sokára simutak veendik át ama feladat teljes megoldását, mely századok óta a Duna számára volt szánva és szélgyors mozdonyok röpítendik az egész birodalom terményeit a kelet piaczaira. E remény hamarabb ígér teljesedést, mint vélni tehető, mióta az Austriában ez irányban történő áldásdús törekvéseknek megfelelő erélyt látunk a török kormánynál is, mely mint tudva van, Konstantinápoly és Belgrád közt vasút építését elhatározta. E vasútterv feladata a török fővárost a lehető legegyenesb vonalon Bécs birodalmi székvárosunkkal összekötni. Az e terv iránt támadt nagy figyelmet csak emelnie kelle azon nagy életképességgel bírni látszó második tervnek, mely hasonló czélt tűzött ki. Értjük a győr-pécs-zimonyi vasutat. A dolgok ily állásában sürgetőleg előtérbe lép azon kérdés vitatása, vájjon azon érdekeknek, melyeket a keleti vasúthoz mind Közép-Európa név szerint Németország, mind különösen Austria csatol, csakugyan a tervezett belgrád-konstantinápolyi vonal felel-e meg leginkább, avvagy ellenkezőleg nem kínálkoznék- e más, amaz érdekeknek inkább megfelelő vonal, melynek előnyei elég szembetülek volnának arra, hogy a belgrád-konstantinápolyi fölött létesítési elsőbbséget víjon ki, vagy két terv egyesítését nem csak kívánatossá, hanem lehetővé is tegye. És ilyen vonal valósággal létezik, a brassói kereskedelmi és iparkamra által erélyesen megpendített arad-brassó-galacz-dzsurdzsevoi vonalban. E terv lényegileg közbirodalmunknak a dunai fejedelemségekkel és feketetengeri kikötőkkel túlnyomó forgalmára, az aldunai kikötőknek a nyugatiak élénk kereskedésére, Moldvai Oláhország roppant földgazdagságára támaszkodik , s kettős czélja : egyfelől legrövidebb uton a feketetengert , másfelől Konstantinápolyt elérni, kivitelében szem előtt tartván, mikép az arad-brassói vonal elvileg szentesítve van, ennek a pontosig meghosszabbítása pedig semmi nehézséggel nem járna, sőt Oláh- és Bolgárországban a pályavezetés végtelenül könnyű. A nevezett kereskedelmi s iparkamra föladatává tévén az általa ajánlott vonalnak a belgrád-konstantinápolyi fölött mind létesítési mind jövedelmezési előnyeit kitüntetni, e föladatát megoldania szerencsésen sikerült. Midőn számadatokon épült kimutatásait a következőkben összeállítani igyekszünk, úgy hiszszük, csak azon élénk érdeknek teszünk eleget, melyet e keleti vasútkérdés legújabb időben úgy Magyar mint Erdélyországban ébresztett. A belgrád-szambati vasutat 133 austriai mfld. hosszúságú lenne , Drinápoly, Filippopol, Bazardzsik, Szófia és Nissza városokat érintené s a Balkánon menne át;jövedelmi kilátásait ama városok népességére, a győr-zimonyi vasút létrejöttére, a német-austriai-török kereskedésre s arra építi, miszerint a Duna-vonali forgalom, a hajózás akadályai miatt, e vasúttal nem versenyezhet. A németországi tőkékkel építendő út 50 millió pártba kerülne. Tekintsük mind a kilátásokat először is a jövedelmezőség szempontjából, s azokat nem egészen fogjuk igazoltaknak találni. . Mellőzve, hogy egy 133 mfldnyi vonalon 7—8 közbeeső városnak igen kevéssé ipartevékeny lakossága a forgalmat épen nem biztosítja; nem kétkedve, hogy a GfL györ-zimonyi r “X'7T/lannyT idő alatt lef.,,A (dlönítése, kevesebb mint fetannyi elér„ nehézségekkel járó s munkaerők felkerülhetlen hiányával küzdendő vonal kivonand, csak azt emeljük ki, mikép e tervnél mind a német-austriai kereskedés iránya, mind a dunai vonal jelentőssége félreismertetett, s mikép se a várt világkereskedelmi forgalom nem valósuland, se a dunai vonal nem fogja elveszteni eddigi forgalmi elemeit. Vegyünk számadatokat. 1853-ban Törökországból Austriába 25,504,426 pfrtnyi áru hozatott be, s ebből csak mintegy 5 milliónyi jött be a horvátszlavon határon, a többi a dunai vonalon, főleg Orsóva és Brassó felé. így a 29,223,083 frt kivitelből Zimonynak csak 5,617,670 frtnyi áru vette útját, míg legalább is 16 milliónyi a dunai vonalat követve Erdélyen át a dunai fejedelemségekbe és a feketetenger felé vitetett ki. Hasonló arányt találunk a vámegyleti kereskedésnél, úgy hogy a német-austriai forgalomra nézve kitűnik, mikép az összes be- és kiviteli értékből csak mintegy 13 millió frt követi a belgrádi vonalat, míg mintegy 37 millió frt a dunai vonalon a dunai fejedelemségekkel s feketetengeri kikötőkkel a forgalmat képviseli. Hogy ezek a belgrád-szambati pálya létrejötte után eddigi irányukat elhagyják, a kiviteli tárgyakra nézve fölöttébb valószínűtlen, a bevitelre nézve pedig, mi legnagyobb részt gabnaneműek, nyersanyagok, állatok s állati terményekből áll, teljes lehetetlen. Mert ha a kiviteli tárgyak nagy értéke az idő és áru kímélése végett megbírná is a vízinél magasabb fuvart, a 133 mfldnyi vonalért fizetendő bér mégis többre menne, mint az eddigi irányban, mely az arad-brassói vonal fölépítése után még jóval rövidebb leend. Az is kérdés, hogy a kivétel nélkül Konstantinápolyba vitt áruk, onnét kerülő utakon szállíttatva tovább a feketetengeri kikötőkbe, általában még értékesíthetők volnának-e? Alkalmasint nem, s az páros e veszélynek annál kevesbbé leendi ki magát, mivel se olcsóbb fuvar, se időnyerés, se forgalma Konstantinápolyon túl terjeszthetésének reménye nem kecsegteti. Görögország, Egyiptom, Alexandria szükségleteit a triesti s levantei kereskedés látja el; mi pedig a feketetengeri államokat, Persiát stb. illeti, azok olcsóbban láttathatnak el közvetlenül, s ez irányban az angol versenynyel annál tovább könnyű lesz Austriának megállnia, minél gyorsabban létesül szabályozott egyenes közlekedés. Ezekből kitűnik, hogy a belgrád-szambuti pálya távol attól, hogy világkereskedelmi pálya lenne, csupán azon forgalomra leend korlátozva, mely Belgrád és Konstantinápoly közt már most létezik, s csak azon emelkedésre számolhat, mely a fokonkénti civilisatioból s a népgazdászati tevékenység növekedéséből azon vidékeken eredni fog. A keleti pályához Austria s ebben Magyarország által csatoltatni kellő érdekeknek pedig egyáltalában meg nem felel. A fönnebbiekhez adva még az építés nehézségeit s annálfogva költséges voltát, a jövedelmességi kilátás is még inkább csökken. Tekintve, hogy a vonal legnagyobb részt halmos és hegyes vidéken April 1.1856.