Budapesti Hírlap, 1856. április (76-101. szám)
1856-04-20 / 93. szám
Pest. Vasárnap, Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik em. Kiadó hivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap ás ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : fál évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre: 8 frt, évnegyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számíttatik.— Egyes szám 20 pkr. A „Budapesti Hirlap előfizetési ára: Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre . . Vidéken évnegyedre . . félévre............. Pesten előfizethetni a . 8 — . 5 — 10 — ulirt kiadóhiva talában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarékpénztár-épületben), vidéken minden cs. kir* postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. Gmich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. Előfizethetni helyben: a lap kiadóhivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. ír ják, hogy a congressusban nem tárgyaltatott az olasz kérdés, és azokra melyek makacsul vitatják, hogy de bizony tárgyaltatott. Az e fölötti vitának lehetne valami jelentése, ha a végeredmény, melyre mind a két állítás vezet, ugyanaz nem volna. De midőn azon lapok is, melyek mindent elkövettek, hogy e kérdéssel minél nagyobb zajt üssenek a világban, végül azon vallomásra jutnak, mikép az olaszországi viszonyokat illetőleg Párisban nem csak semmi határozat nem hozatott, mely a félsziget jelen állásában bármely változást eredményezhetne, hanem egyenesen elismertetett, hogy azon viszonyok tárgyalásába bocsátkozás a jelen congressus feladatkörén kívül fekszik, midőn tehát annak, akár szóba jött az ügy, akár nem, a status quora semmi változtató hatása nincs, valóban meddőnek tartjuk ama minden áron makacs feszegetéseket, melyek legfölebb gr. Cavour tisztességes visszavonulásának fedezésére tehetnek némi szolgálatot, azonkívül hogy egyszersmind a titulus scribendiát szolgáltatnak a conferentiák bezáratása után beállott pillanati szünetben a tárgysorát levelezőknek. Részünkről, mit mindig állítottunk, hogy a congressus határozatai tárgyává semmi a keleti kérdésben nem foglaltató ügyet nem választott, ma sincs okunk visszavonni, s az egész dologról csak azért teszünk még ma egyszer említést, a franczia félhivatalos „Constitutionnel“ alább olvasható nyilatkozatára utalván az olvasót, mivel vannak, kik az olasz ügynek a congressuson szóba hozataláról mint valami nagy következményeket maga után vonható tényről szólanak. A congressus ma tartá utolsó közülését. Előbb a császár bucsú-audientián elfogadó Bio grófot s Manteuifel bárót, kik holnap Parist elhagyandják. Clarendon lord még e hét folytában visszatérend Londonba. A „Pays“ szerint ama pontok tárgyalása, mikkel a congressusnak még a békeszerződés aláírása után foglalkoznia kellett, egészen bevégeztetett. E lap valószínűnek tartja, mikép a másodrangú meghatalmazottak, előre nemlátott esetek kivételével, még csak egyszer fognak összegyűlni, mégpedig a megerősítések kicserélése végett. Ezen formaság után a békeszerződés s az ülési jegyzőkönyvek tüstént közzé fognak tétetni. A „Patrie“ ma egy bécsi levél után megerősíti, mikép a congressus mart. 25-ki ülésében Moldva s Oláhország egyesítése s azok tökéletes független -sége ellen nyilatkozott. Ami a fejedelemségek jövőbeli szervezetét illeti, a statusquo fenn fog tartatni, a nélkül azonban, hogy azért a fejedelemségek valódi érdekei elhanyagoltatnának. A fejedelemségek a porta főurasága alatt a hospodárok által fognak kormányoztatni, azonban autonomiájuk, kiváltságaik s beligazgatásuk függetlensége számukra biztosíttatni fognak. Ezenkívül mindazon javításokban lesznek részesítendők, melyek jelen helyzetükkel összeférnek. Hírszerint a londoni kabinet keblében egy kis módosítás fog történni, két minister Labouchéres P a n mu re 1., kik a háború miatt léptek be, tározóikat két hajdani peebla ministernek Graham s Sidney-Herbert-nek fognák átengedni. Azonban ezen engedmény, ha szinte valósulna is, csak kétséges hatású lenne. Egy conservatív tag által az amerikai kérdés iránt tett indítvány a jövő héten fog tárgyaltatni. Ezen indítvány a kormány irányában megrovást foglal magában, s hihetőleg nem csak a conservativ párt, hanem a radikál párt s a manchesteri töredék által is támogattatni fog. A legutolsó törökországi posta több súlyos zavargásokról tudósít, melyek a hatihumayum miatt történtek, s melyek főszínhelye Karamánia tartománya. A törökök megtámadták és kirabolták a keresztények lakóit, s az összes nem-muzulmán lakosokat futásra kényszeríték. Azonban az ily híreknek csak óvatosan lehet hitelt adni, azok nem ritkán görögök által vagy szándékosan terjesztetvén vagy legalább igen nagyítva adatván elő. Római april 10-diki levelek a franczia császárság keresztelését junius 21-dikére, IX. Pius pápa megkoronáztatása évnapjára mondják kitűzöttnek Pest, april 19. főorvosi hivatalának uj havi jelentéséből.) (Pestváros 1856-ik év mart A meteorologiai viszonyok. Az időjárat e hóban rendkívüli hideg, száraz s szeles volt, úgy hogy alig volt nap, amelyen a légkévmérőbeni higany a fagypontra nem szállott volna le, s a napi ingadozás igen érzékeny és nagy nem lett volna, úgy hogy ezen időjárati viszonyok az állat- mint növény-életre kedvezőtlen befolyást gyakoroltak. Egészen derült tiszta nap volt, u. m. 20-it. Hó esett 3 napon. A szelek iránya: É-ről volt 1-szer, D-ről 9-szer, Ny-ról 16- szor, É-ról 2-szer, DK-ről 15-ször, DNy-ról 26-szor, ÉK-ről 1-szer, ÉNy-ról 7-szer és ÉENy 3-szor. A lágsúlymérő legmagasabb állása — 0° légnyomatnál — 17-én volt esti 10 órakor . 341'".24 Par. von. a hévmérőnek — 9°7 R. páranyomat 1.61, légnedvesség 88.19 állásánál és Ny. szélnél, a legmélyebb 26-dikán reggeli 6 órakor 326.'"38 Par. a hévmérőnek -j- 0°.1 R.. páranyomat 1.70 légnedvesség 84.57 állásánál, 10 mennyiségű felhőzetnél, DNy-ról jövő 0 erejű szélnél. — A hévmérő legnagyobb meleget 23-n mutatott d. u. 2 órakor -j- 9°.7 R. a légsúlymérő 333."'10 Par. állásánál, páranyomat 2.59 légnedvesség 55.82-nél, 3 mennyiségű felhőzetnél és ÉNy Ny °-erejű széliránynál; legmélyebben a 11 o 117. reggel 6 órakor 6.00 R a légsulymérő 340.'"83 Par. állásánál, páranyomat 0.90 és légnedvesség 78.94 fokánál. 'A legnagyobb páranyomat 22-n volt délután 2 órakor 2.60 a légsulymérő 334."‘57. Par. hévmérő--8.83 R. állásánál és 62.77 légnedvességnél; a legcsekélyebb volt 17. d. u. 2 órakor 0 77 azonos időben a legkevesebb légnedvességgel. —A legtöbb légnedvesség 27-ben volt esti 10 órakor 97.78 légsulymérő 335.'"50 Par. hévmérő — 1.°l R. és páranyomat 1.77-nél; a legkevesebb 17. d. u. 2 órakor 24.91 légsulymérő 341.21 Par. hévmérő -14.39 R. állásánál, páranyomat 0.77-nél, 8 mennyiségű felhőzetnél és DK.-rel jövő erejű szélnél. A naponkinti háromszoros észleletek havi középátmérője a légsúlymérőn 335/3 34 P, a léghévmérőn 1.66 R,páranyomaté 1.65, légnedvességé 71.74 és a felhődzésé 5.6. A légsúlymérő ingadozása volt 14.''86 Par, a hévmérőé 15.88 R. a páranyomaté 1.83 a légnedvességé 72.87. Az egésségügyi viszonyok A rendellenes időjárati viszonyok miatt az általános egésségi állapot is kevésbbé volt kedvező, mint a m. február hóban. A csorvás, hurulos és csúzos bántalmakban szenvedők száma legnagyobb arányban volt, de ezek nem mindig jöttek kezelés alá ; A hogy már e hóban kisebb számban mutatkozott, és 3-60 százaléki arányban állott az általában orvosi kezelés alá került összes betegek számához, míg a váltóláz igen szaporodott s 7.20 száz. arányban állott, valamint a lábok is, és 14.80 sz. arányban voltak; — az aszályok 6.60 százalékban állottak, de a bőrbetegségek száma jelentékenyen kevesbedett, és 5.60 állottak, nem különben himlő is kisebb számban észleltetett, s 1.35 sz. arányt mutatott;a senyvek nagyszámú arányuk miatt tűntek ki é. p. 17.36 száz. alakban, ezek közöl a buj a senyvben szenvedőké a legnagyobb 14.40 volt, s ezek a polg. sz.Rókus kórház hivatalos kimutatása szerint az általános betegek számához 23.56 száz. aránylottak. Összehasonlítva február hóval a megbetegedést, ez martius hóban nagyobbodott, s aránya e következő rovatból kitűnik: A szegény betegek házi kezelésében összes betegszám 1190. A sz. Rókusházi polgári kórházban múlt hóról maradt 645, szaporodott 653, összesen 1298, gyógyult 647, meghalt 93, maradt 558. Gyermekkórházban múlt hóról mar. 20, szap. 35, össz. 55, gyógy. 31, megh. 1, mar. 23. Izraelita kórházban vúlt hóról m. 30, szap. 40, össz. 70, gyógy. 47, meghalt 5, mar. 18. A városi szegény ápoldában múlt hóról m. 20, szap. 22, össz. 42, gyógy. 18, megh. 1, mar. 23. A városi kényszerítő dologházban múlt hóról mar. 23, szap. 48, össz. 71, gyógy. 45, megh. 1, maradt 25. A megyei fogházakban múlt hóról maradt 23, szap. 38, össz. 61, gyógy. 33, megh. mar. 28. Összesen múlt havi maradék 761, szapor. 834, össz. 2787, gyógy. 821, megh. 101, hó végén maradt 675. A szegénybetegek kezelésében, minthogy ez nagyobb részt járó betegeknél történik , a gyógyultak valamint a meghaltak számát nem lehet kellőleg kimutatni, és oly kevéssé határozhatni azt meg a szegény gyermek koronában az egy hó lefolyta alatt ott kezelt 254 járó betegekről is. A megbetegedettek nemét tekintve, a szegény betegek orvoslásában minden 100 beteg közt 30 férfi, 50 nő és 20 gyermek volt, a többi korodában — kivéve a gyermek kórházat — a férfiak és nők úgy viszonylottak mint 6,5. A szegénybetegek kezelésében a gyógyultak aránya a betegekéhez igen kedvező volt, valamint emezekhez a meghaltaké, mely alig 2.00 százalékban állott. A kórházakban martius hóban a gyógyultak a megbetegedettekhez 50.88, a meghaltak 6.24, a gyógykezelés alatt maradtak száma 42-88 százaléki arányban voltak. Az észlelt betegségek az általános beteglétszámhoz ekként viszonylottak é.p. Az agybántalmak 0,80, a gerinc- és idegbajoké,00, az érzékszerveké 2,40, a légzésszerveké 20, 53, szív, edény és mirigyeké 0,53, emésztési szervek és mellékképleteké 10,62, hódszervek 032, ivarszervek 22,bo, bőr- és sejtszövet 14,051 csont, ízület HIVATALOS RÉSZ. Vallás és közoktatásügyi minister ur ö excja f. é. ápril 5-iki ,1655. sz. a. kibocsátványa szerint, egyetértésben igazságügyminister ur ö excjával, a pozsoni cs. kir. orsz. főtörvényszék elnökévé kinevezett dr Wenisch lovagot kérelmére a cs. k. államvizsgálati bizottmány törvénykezési osztályánál vitt elnökségétől Pesten fölmenté, s Komers Manót, a pesti cs. k. országos törvényszék elnökét ezen államvizsgálati bizottmány elnökévé kinevezte, mi ezennel köztudomásra hozatik. Buda, april 15. 1856. A cs. k. helytartósági osztálytól. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Konrad Zsigmond napdíjast segéddé a cs. kir. gyüjtőpénztárnál kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi ministeriumnak 1856 martius 10-n kelt rendelete,*) mindazon országfőnökökhöz, kiknek közigazgatási területében elméleti államvizsgálati bizottmányok léteznek, az 1855. október 2-n kelt kibocsátvány (birod. törv. lap 172. sz.) értelmében szervezett valamennyi államtudományi tanintézetek főnökeihez s minden államvizsgálati bizottmányokhoz, melyyel, a pénzügyministeriummal egyetértőleg, az elméleti államvizsgálati jelöltek által fizetendő vizsgálatának iránt uj határozatok hozatnak. Az 1855. September 25-kén kelt legfelsőbb határozvány, 1855 október 2 k án kelt itteni kibocsátvány (birod. törvl. 172. sz.) által, az elméleti államvizsgálatok rendszerében több változások hozatván be, az e részben fizetendő díjakészletes beszedési módja, valamint az azoktóli felmentés iránt,a pénz- Ügyministeriummal tartott értekezlet folytán, következő intézkedések léteznek : 1. §. Az 1850 évi november 12-kén kelt itteni kibocsátvány (birod. törv. lap 449. sz.) ezennel erőn s hatályon kívül létetik, s a díjfizetésnek mindazon államvizsgálatokra nézve, melyek ezen rendelet kihirdetése után tartatnak, következő határozatok szerint kell történnie. 2. §. A Vizsgálati díj, mind az új államvizsgálati rendszer szerinti (jogtörténelmi, bírói és államtudományi) mind pedig az 1850 évi államvizsgálati rendszer szerinti (általános, közigazgatási és bírói) államvizsgálatokra nézve, úgy az egyetem nyilvános joghallgatói, mint a jogakadémiák nyilvános vagy magántanulói által teendő minden elméleti államvizsgálat után egyiránt nyolcz-nyolcz pengő forintban állapíttatik meg. 3. §. Csak oly jeleltek , kik az 1855 október 2-án kelt itteni rendelet 7-ik pontja (birod. törv. lap 172. szám) alapján az oktatási ministeriumtól engedélyt nyerenének arra, miszerint az elméleti államvizsgálatokat magánhallgatókkép, megelőző szabályszerű egyetemrel járás nélkül, az 1855 September 25-kén kelt legfelsőbb intézkedésekhez képest tehessék le, lesznek kötelesek mindegyik vizsgálatért huszonnégy pengőforintnyi díjt fizetni. 4. §. Az államvizsgálati díj a jelelt által mindenkor a vizsgálat letétele előtt fizetendő le, s ez alkalommal egyszersmind a vizsgálati bizonyítvány bélyegéért járó összeg is leteendő. 5. §. A díjak és bélyegöszletek beszedése az egyes vizsgálati bizottmányok dolga, kik e végre egy pénztárnokot, mégpedig rendszerint saját keblükből tartozandnak kirendelni. 6. §: Legfölebb 24 órával a vizsgálat előtt tartozik a jelölt, magát az illető elnöknél a díj és bélyegilleték lefizetése, vagy az öt illető díjtóli mentesség iránt igazolni. A felmutatott nyugtatványok a bizottmányi főnökök által ellenőrködés végett s a végszámolás s elosztás tekintetéből elteendők. A félig mentesek nyugtatványaira vagy az egészen menteseknek a bélyegilletékről kiadandó nyugtatványokra, azon okmány kelte és száma feljegyzendő, melynek alapján az elnök valamely jelöltnek a díjtóli mentességét elismerte. 7. §. Mindegyik tanulmányi félév végével, a mindenik vizsgálati osztály számára, úgy a nyilvános, mint a magántanulók által (lásd fenn a 2 §. és 3 §-t) befizetett díjak összege az illető bizottmány elnöke s vizsgáló biztosai között, azon jelöltek száma szerint osztandó fel, kiknek vizsgálásánál mindegyik bizottmányi tag valósággal jelen volt. 8 §. Mindegyik bizottmány elnöke köteles a tanulmányi félév végével a befolyt dijakat a pénztárnoktól átvenni, az elosztás tervét elkészíteni, azt valamely ülésben vagy körzés utján a biztosokkal tudatni s az egy-egyre eső jutalékot neki rövid uton átszolgáltatni. 9. §. A jog és államtudományi kar minden rendes hallgatója, ki azon félévben, melyben magát valamely államvizsgálatnak aláveti, a jog- és államtudományi kar tanártestületétől az egész vagy féltanpénzteri mentességet elnyerte, már ez által az egész vagy fél vizsgálati díjtól is tényleg fel van mentve." Azon tanulókra nézve, kik az államvizsgálatot valamely félév négy első hetében teszik le, ez iránt a legközelebb múlt félévben nyert tanpénzteri mentesség is zsinórmértékül vétethetik. Minden e helyen mondottak azon oktatás-pénzteri mentességekre nézve is érvényesek, melyeket valamely helytartóság valamely jogakadémia hallgatójának megadott. 10 §. A vizsgálatdijteli mentesség, mely valamely jelöltet a tan vagy oktatáspénzteli mentesség czimén utolsó tanulmányi féléve alatt illeti, azon államvizsgálatokra is hatályos, melyeket a jelölt az arra következő tanév alatt tesz le. A később letett vizsgálatokért azonban , kímélet nélkül, díjfizetésre köteleztetik. H §. A vizsgálatdíjtóli egész vagy félmentesség iránti saját kérvényeknek ezentúl, rendszerint nincs helyük. Az országfőnökök számára eddigelé általánosan fenntartott azon hatóság, miszerint ők az államvizsgálati díjaktóli felmentést tárgyszó kérvények fölött első folyamodásilag határozzanak, e szerint megszűnik; mindazáltal magától értetik, miszerint azon mentességek, melyeket ők az 1850 évi november 11 -kén kelt itteni kibocsátvány értelmében ezen rendelet kihirdetésekor a jeleiteknek az 1855/56 tanévre már megadtak, ezen tanévre érvényben maradnak. 12 §. Az országfőnököknek a fél vagy egész dijtóli mentesség megadása első s utolsó biróságilag ezentúl csak az 1852 május 1-n kelt itteni rendelet (birod. törv. lap 99 sz.) 8 §-ban foglalt esetekben marad fenntartva; a mennyiben az ily jelöltek netalán a tanpénzteri felmentés alapján már, a vizsgálatdijtóli törvényes mentességet nem élveznek. 13 §. A fenn a 3-ban említett vizsgálatdijtól sem az egész sem a félmentességnek semmi esetre sincs helye. 14 §. A vizsgálatdíjtóli mentességek bármi czimből is eredjenek azok, az ismételt vizsgálatokra nem alkalmazhatók. 15 §. Ha valamely jelölt magát a bizottmányi elnök részérőli díjkövetelés által terhelve véli, szabadságában áll az országfőnökhöz folyamodni. 16 §. Az országfönökök által ily esetekben, valamint jelen rendelet 12 §■ eseteiben hozott határozatok ellen, további folyamodásnak nincs helye. T hu n s. k. ») Bir. törvl. 1856 mart. 29-ki XX. db. 37. sz. NEMHIVATALOS RÉSZ. Császár ő Felsége egy kathol. mesterlegénykórház fölállítására Olmützben 500 frtot legkegyelmesebben ajándékozni méltóztatott. Továbbá ugyanezen czélra Ferencz Károly főherczeg ö cs. fens. 200, Zsófia főherczegasszony ö cs. fens. szintén 200 pártot ajándékoztak. Ferdinánd császár és Mária Anna császárné ő felségeik az 1855. September 21-én Szamosujvárt Erdélyben leégett templom helyreállítására 1000 pfrtot; a jótékony sz. Ludmilla nőegyletnek pedig Prágában 300 pfrtot ajándékozni méltóztattak. Császár ŐFelséges. hó 15-n a mart. 30-n Párisban kötött békeszerződés erősítvényi okmányait aláírván, egyszersmind egy gr.Thun cultus- és oktatásügyi minister úrhoz intézett kézirat által elrendelni méltóztatott, hogy a békének Európában helyreállításáért a birodalom minden templomaiban ünnepélyes hálaisteni tisztelet tartassék. (Ennek folytán Bécsben jövő vasárnap f. hó 20-kán minden plébániai és zárdai templomban ünnepélyes nagymise Tedeummal s alkalmi beszéddel fog tarlálni.) Ezen minden hívőnek nyújtott alkalom, jámbor imáit közös buzgalomban az éghez emelni, bizonyára a legtávolabb körökben is örömmel fog üdvözöltetni, s bizonyosan mindenki sietend, a hála adóját a világnak adott nagy jótéteményért lelkiismeretesen leróni. Pest, april 18. N. (Politikai szemle.) A hírlapok még mást két részre oszolvák; azokra melyek azt felyállít April 20.1856.