Budapesti Hírlap, 1856. április (76-101. szám)

1856-04-20 / 93. szám

Pest. Vasárnap, Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik em. Kiadó hivatal van : Egyetem­ utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap ás ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : fál é­vr­e : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f­él é­vr­e: 8 frt, évne­gyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számíttatik.— Egyes szám 20 pkr. A „Budapesti Hirlap előfizetési ára: Budap­esten évnegyedre 4 pft. félévre . . Vidéken évnegyedre . . félévre............. Pesten előfizethetni a . 8 — . 5 — 10 — ulirt kiadóhiva­ talában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarék­pénztár-épületben), vidéken minden cs. kir* postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Gmich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. Előfizethetni helyben: a lap kiadóhivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. ír­ ják, hogy a congressusban nem tárgyaltatott az olasz kérdés, és azokra melyek makacsul vitatják, hogy de bizony tárgyaltatott. Az e fölötti vitának lehetne valami jelentése, ha a végeredmény, melyre mind a két állítás vezet, ugyanaz nem volna. De midőn azon lapok is, melyek mindent el­követtek, hogy e kérdéssel minél nagyobb zajt üs­senek a világban, végül azon vallomásra jutnak, mikép az olaszországi viszonyokat illetőleg Pá­risban nem csak semmi határozat nem hozatott, mely a félsziget jelen állásában bármely változást eredményezhetne, hanem egyenesen elismertetett, hogy azon viszonyok tárgyalásába bocsátkozás a jelen congressus feladatkörén kívül fekszik, midőn tehát annak, akár szóba jött az ügy, akár nem, a status quora semmi változtató hatása nincs, valóban meddőnek tartjuk ama minden áron makacs feszegetéseket, melyek legfölebb gr. Cavour tisztességes visszavonulásának fedezésére tehet­nek némi szolgálatot, azonkívül hogy egyszersmind a titulus scribendiát szolgáltatnak a conferentiák be­záratása után beállott pillanati szünetben a tárgy­­sorát levelezőknek. Részünkről, mit mindig állítot­tunk, hogy a congressus határozatai tárgyává semmi a keleti kérdésben nem foglaltató ügyet nem választott, ma sincs okunk visszavonni, s az egész dologról csak azért teszünk még ma egyszer em­lítést, a franczia félhivatalos „Constitutionnel“ alább olvasható nyilatkozatára utalván az olvasót, mivel vannak, kik az olasz ügynek a congressuson szóba hozataláról mint valami nagy következményeket maga után vonható tényről szólanak. A congressus ma tartá utolsó közülését. Előbb a császár bucsú-audientián elfogadó B­i­o­­ grófot s Manteuifel bárót, kik holnap Parist el­­hagyandják. Clarendon lord még e hét folytá­ban visszatérend Londonba. A „Pays“ szerint ama pontok tárgyalása, mikkel a congress­usnak még a békeszerződés aláírása után­ foglalkoznia kellett, egészen bevégeztetett. E lap valószínűnek tartja, mikép a másodrangú meghatalmazottak, előre nem­­látott esetek kivételével, még csak egyszer fognak összegyűlni, még­pedig a megerősítések kicseré­lése végett. Ezen formaság után a békeszerződés s az ülési jegyzőkönyvek tüstént közzé fognak tétetni. A „Patrie“ ma egy bécsi levél után megerősíti, mikép a congressus mart. 25-ki ülésében Moldva s Oláhország egyesítése s azok tökéletes független -­­sége ellen nyilatkozott. A­mi a fejedelemségek jö­vőbeli szervezetét illeti, a statusquo fenn fog tartatni, a nélkül azonban, hogy azért a fejedelem­ségek valódi érdekei elhanyagoltatnának. A feje­delemségek a porta főurasága alatt a hospodárok által fognak kormányoztatni, azonban autonomiá­­juk, kiváltságaik s beligazgatásuk függetlensége számukra biztosíttatni fognak. Ezenkívül mindazon javításokban lesznek részesítendők, melyek jelen helyzetükkel összeférnek. Hírszerint a londoni kabinet keblében egy kis mó­dosítás fog történni, két minister Labouchére­s P a n m­u r­e 1., kik a háború miatt léptek be, tározói­kat két hajdani peeb­la ministernek Graham s S­i­d­n­e­y-H­erber­t-nek fognák átengedni. Azon­ban ezen engedmény, ha szinte valósulna is, csak kétséges hatású lenne. Egy conservatív tag által az amerikai kérdés iránt tett indítvány a jövő héten fog tárgyaltatni. Ezen indítvány a kormány irányá­ban megrovást foglal magában, s hihetőleg nem csak a conservativ párt, hanem a radikál párt s a manchesteri töredék által is támogattatni fog. A legutolsó törökországi posta több súlyos zavar­gásokról tudósít, melyek a hatihumayum miatt tör­téntek, s melyek főszínhelye Karamánia tartománya. A törökök megtámadták és kirabolták a kereszté­nyek lakóit, s az összes nem-muzulmán lakosokat futásra kényszeríték. Azonban az ily híreknek csak óvatosan lehet hitelt adni, azok nem ritkán görö­gök által vagy szándékosan terjesztetvén vagy legalább igen nagyítva adatván elő. Római april 10-diki levelek a franczia császárs­ág keresztelését junius 21-dikére, IX. Pius pápa megkoronáztatása évnapjára mondják kitűzöttnek Pest, april 19. főorvosi hivatalának uj havi jelentéséből.) (Pestváros 1856-ik év mart A meteorologiai viszonyok. Az idő­járat e hóban rendkívüli hideg, száraz s szeles volt, úgy hogy alig volt nap, a­melyen a légkévmérőbeni higany a fagypontra nem szállott volna le, s a napi ingadozás igen érzékeny és nagy nem lett volna, úgy hogy ezen időjárati viszonyok az állat- mint növény-életre kedvezőtlen befolyást gyakoroltak. Egészen derült tiszta nap­­ volt, u. m. 20-it. Hó esett 3 napon. A szelek iránya: É-ről volt 1-szer, D-ről 9-szer, Ny-ról 16- szor, É-ról 2-szer, DK-ről 15-ször, DNy-ról 26-szor, ÉK-ről 1-szer, ÉNy-ról 7-szer és ÉENy 3-szor. A lágsúlymérő legmagasabb állása — 0° légnyomatnál — 17-én volt esti 10 órakor . 341'".24 Par. von. a hévmérőnek — 9°7 R. pára­nyomat 1.61, légnedvesség 88.19 állásánál és Ny. szélnél, a legmélyebb 26-dikán reggeli 6 órakor 326.'"38 Par. a hévmérőnek -j- 0°.1 R.. páranyomat 1.70 légnedvesség 84.57 állásánál, 10 mennyiségű felhőzetnél, DNy-ról jövő 0 erejű szél­nél. — A h­évmérő legnagyobb meleget 23-n mutatott d. u. 2 órakor -j- 9°.7 R. a légsúly­­mérő 333."'10 Par. állásánál, páranyomat 2.59 lég­­nedvesség 55.82-nél, 3 mennyiségű felhőzetnél és ÉNy Ny °-erejű széliránynál; legmélyebben a 11 o 11­7. reggel 6 órakor 6.00 R a légsulymérő 340.'"83 Par. állásánál, páranyomat 0.90 és lég­­nedvesség 78.94 fokánál.­­ 'A legnagyobb páranyomat 22-n volt délután 2 órakor 2.60 a légsulymérő 334."‘57. Par. hévmérő-­-8.83 R. ál­lásánál és 62.77 légnedvességnél; a legcseké­­lyebb volt 17. d. u. 2 órakor 0 77 azonos időben a legkevesebb légnedvességgel. —A legtöbb lé­g­­nedvesség 27-ben volt esti 10 órakor 97.78 légsulymérő 335.'"50 Par. hévmérő — 1.°l R. és páranyomat 1.77-nél; a legkevesebb 17. d. u. 2 órakor 24.91 légsulymérő 341.21 Par. hévmérő -1­­4.39 R. állásánál, páranyomat 0.77-nél, 8 men­nyiségű felhőzetnél és DK.-rel jövő­­ erejű szélnél. A naponkinti háromszoros észleletek havi kö­zépátmérője a légsúlymérőn 335/3 34 P, a lég­­hévmérőn 1.66 R,páranyomaté 1.65, légnedves­ségé 71.74 és a felhődzésé 5.6. A légsúlymérő ingadozása volt 14.''86 Par, a hévmérőé 15.88 R. a páranyomaté 1.83 a légned­vességé 72.87. Az egésségü­gyi viszonyok­ A rendelle­­­nes időjárati viszonyok miatt az általános egésségi állapot is kevésbbé volt kedvező, mint a m. február hóban. A csorvás, hurulos és csúzos bán­­talmakban szenvedők száma legnagyobb arányban volt, de ezek nem mindig jöttek kezelés alá ; A hogy már e hóban kisebb számban mutatkozott, és 3-60 százaléki arányban állott az általában orvosi kezelés alá került összes betegek számához, míg a váltóláz igen szaporodott s 7.20 száz. arányban állott, valamint a lábok is, és 14.80 sz. arányban voltak; — az aszályok 6.60 százalékban állot­tak, de a bőrbetegségek száma jelentékenyen kevesbedett, és 5.60 állottak, nem különben himlő is kisebb számban észleltetett, s 1.35 sz. arányt mutatott;a senyvek nagyszámú arányuk miatt tűntek ki é. p. 17.36 száz. alakban, ezek közöl a b­uj a s­e­n­y­v­ben szenvedőké a legnagyobb 14.40 volt, s ezek a polg. sz.Rókus kórház hivatalos kimu­tatása szerint az általános betegek számához 23.56 száz. aránylottak. Összehasonlítva február hóval a megbetege­dést, ez martius hóban nagyobbodott, s aránya e következő rovatból kitűnik: A szegény betegek házi kezelésében összes betegszám 1190. A sz. Rókusházi polgári kórházban múlt hóról maradt 645, szaporodott 653, összesen 1298, gyógyult 647, meghalt 93, maradt 558. Gyermekkór­házban múlt hóról mar. 20, szap. 35, össz. 55, gyógy. 31, megh. 1, mar. 23. Izraelita­ kórházban vúlt hóról m. 30, szap. 40, össz. 70, gyógy. 47, meghalt 5, mar. 18. A városi szegény­ ápoldában múlt hóról m. 20, szap. 22, össz. 42, gyógy. 18, megh. 1, mar. 23. A városi kényszerítő­ dologház­­ban múlt hóról mar. 23, szap. 48, össz. 71, gyógy. 45, megh. 1, maradt 25. A megyei fogházakban múlt hóról maradt 23, szap. 38, össz. 61, gyógy. 33, megh.­­ mar. 28. Összesen múlt havi mara­dék 761, szapor. 834, össz. 2787, gyógy. 821, megh. 101, hó végén maradt 675. A szegénybetegek kezelésében, minthogy ez nagyobb részt járó betegeknél történik , a gyógyultak valamint a meghaltak számát nem lehet kellőleg kimutatni, és oly kevéssé határozhatni azt meg a szegény­ gyermek koronában az egy hó lefolyta alatt ott kezelt 254 járó betegekről is. A megbetegedettek nemét tekintve, a szegény betegek orvoslásában minden 100 beteg közt 30 férfi, 50 nő és 20 gyermek volt, a többi korodá­ban — kivéve a gyermek kórházat — a férfiak és nők úgy viszonylottak mint 6,5. A szegény­betegek kezelésében a gyógyultak aránya a betegekéhez igen kedvező volt, valamint emezek­hez a meghaltaké, mely alig 2.00 százalékban állott. A kórházakban martius hóban a gyógyultak a meg­betegedettekhez 50.88, a meghaltak 6.24, a gyógy­kezelés alatt maradtak száma 42-88 százaléki arány­ban voltak. Az észlelt betegségek az általános be­teglétszámhoz ekként viszonylottak é.­p. Az agybántalmak 0,80, a gerinc- és idegbajoké,00, az érzékszerveké 2,40, a légzés­szerveké 20, 53, szív, edény és mirigyeké 0,53, emésztési szervek és mellékképleteké 10,62, hódszervek 032, ivarszer­vek 22,bo, bőr- és sejtszövet 14,051 csont­, ízület HIVATALOS RÉSZ. Vallás és közoktatásügyi minister ur ö excja f. é. ápril 5-iki ,1655. sz. a. kibocsátványa szerint, egyet­értésben igazságügyminister ur ö excjával, a pozsoni cs. kir. orsz. főtörvényszék elnökévé kinevezett dr W­e­n­i­s­c­h lovagot kérelmére a cs. k. államvizsgá­lati bizottmány törvénykezési osztályánál vitt elnök­ségétől Pesten fölmenté, s Kom­ers Manót, a pesti cs. k. országos törvényszék elnökét ezen államvizs­gálati bizottmány elnökévé kinevezte, mi ezennel köz­tudomásra hozatik. Buda, april 15. 1856. A cs. k. helytartósági osztálytól. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osz­tály Konrad Zsigmond napdíjast segéddé a cs. kir. gyüjtőpénztárnál kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi ministeriu­m­­n­­a­k 1­856 martius 10-n kelt rendelete,*) mindazon országfőnökökhöz, kiknek közigazgatási területében elméleti állam­vizsgálati bizottmányok léteznek, az 1855. október 2-n kelt kibocsátvány (birod. törv. lap 172. sz.) ér­telmében szervezett valamennyi államtudományi tanintézetek főnökeihez s minden államvizsgálati bizottmányokhoz, mely­­­­yel, a pénzügyministeriummal egyetértőleg, az elméleti állam­vizsgálati jelöltek által fizetendő vizsgálatának iránt uj hatá­rozatok hozatnak. Az 1855. September 25-kén kelt legfelsőbb hatá­­rozvány, 1855 október 2 k án kelt itteni kibocsátvány (birod. törvl. 172. sz.) által, az elméleti államvizs­gálatok rendszerében több változások hozatván be, az e részben fizetendő díjak­észlete­s beszedési módja, valamint az azoktóli felmentés iránt,a pénz- Ügym­inisteriummal tartott értekezlet folytán, követ­kező intézkedések léteznek : 1. §. Az 1850 évi november 12-kén kelt itteni kibocsátvány (birod. törv. lap 449. sz.) ezennel erőn s hatályon kívül létetik, s a díjfizetésnek mindazon államvizsgálatokra nézve, melyek ezen rendelet ki­hirdetése után tartatnak, következő határozatok sze­rint kell történnie. 2. §. A Vizsgálati díj, mind az új államvizsgálati rendszer szerinti (jogtörténelmi, bírói és államtudo­mányi) mind pedig az 1850 évi államvizsgálati rend­szer szerinti (általános, közigazgatási és bírói) állam­vizsgálatokra nézve, úgy az egyetem nyilvános jog­hallgatói, mint a jogakadémiák nyilvános vagy ma­gántanulói által teendő minden elméleti államvizsgá­lat után egyiránt nyolcz-nyolcz pengő forintban álla­­píttatik meg. 3. §. Csak oly jeleltek , kik az 1855 október 2-án kelt itteni rendelet 7-ik pontja (birod. törv. lap 172. szám) alapján az oktatási ministeriumtól engedélyt nyerenének arra, miszerint az elméleti államvizsgá­latokat magánhallgatókkép, megelőző szabályszerű egyetemrel járás nélkül, az 1855 September 25-kén kelt legfelsőbb intézkedésekhez képest tehessék le, lesznek kötelesek mindegyik vizsgálatért huszonnégy pengőforintnyi díjt fizetni. 4. §. Az államvizsgálati díj a jelelt által mindenkor a vizsgálat letétele előtt fizetendő le, s ez alkalom­mal egyszersmind a vizsgálati bizonyítvány bélyegé­ért járó összeg is leteendő. 5. §. A díjak és bélyegöszletek beszedése az egyes vizsgálati bizottmányok dolga, kik e végre egy pénztárnokot, még­pedig rendszerint saját keblükből tartozandnak kirendelni. 6. §: Legfölebb 24 órával a vizsgálat előtt tartozik a jelölt, magát az illető elnöknél a díj és bélyegille­ték lefizetése, vagy az öt illető díjtóli mentesség iránt igazolni. A felmutatott nyugtatványok a bizottmányi főnökök által ellenőrködés végett s a végszámolás s elosztás tekintetéből elteendők. A félig mentesek nyugtatvá­­nyaira vagy az egészen menteseknek a bélyegille­­tékről kiadandó nyugtatványokra, azon okmány kelte és száma feljegyzendő, melynek alapján az elnök valamely jelöltnek a díjtóli mentességét elismerte. 7. §. Mindegyik tanulmányi félév végével, a min­­denik vizsgálati osztály számára, úgy a nyilvános, mint a magántanulók által (lásd fenn a 2 §. és 3 §-t) befizetett díjak összege az illető bizottmány el­nöke s vizsgáló biztosai között, azon jelöltek száma szerint osztandó fel, kiknek vizsgálásánál mindegyik bizottmányi tag valósággal jelen volt. 8 §. Mindegyik bizottmány elnöke köteles a tanul­mányi félév végével a befolyt dijakat a pénztárnok­tól átvenni, a­z elosztás tervét elkészíteni, azt vala­mely ülésben vagy körzés utján a biztosokkal tudatni s az egy-egyre eső jutalékot neki rövid uton átszol­gáltatni. 9. §. A jog és államtudományi kar minden rendes hallgatója, ki azon félévben, melyben magát valamely államvizsgálatnak aláveti, a jog- és államtudományi kar tanártestületétől az egész vagy féltanpénzteri mentességet elnyerte, már ez által az egész vagy fél vizsgálati díjtól is tényleg fel van mentve." Azon ta­nulókra nézve, kik az államvizsgálatot valamely félév négy első hetében teszik le, ez iránt a legközelebb múlt félévben nyert tanpénzteri mentesség is zsinór­mértékül vétethetik. Minden e helyen mondottak azon oktatás-pénzteri mentességekre nézve is érvényesek, melyeket va­lamely helytartóság valamely jogakadémia hallgató­jának megadott. 10 §. A vizsgálatdijteli mentesség, mely valamely jelöltet a tan vagy oktatáspénzteli mentesség czimén utolsó tanulmányi féléve alatt illeti, azon államvizs­gálatokra is hatályos, melyeket a jelölt az arra kö­vetkező tanév alatt tesz le. A később letett vizsgálatokért azonban , kímélet nélkül, díjfizetésre köteleztetik. H §. A vizsgálatdíjtóli egész vagy fél­mentesség iránti saját kérvényeknek ezentúl, rendszerint nincs helyük. Az országfőnökök számára eddigelé általá­nosan fenntartott azon hatóság, miszerint ők az ál­lamvizsgálati díjaktóli felmentést tárgyszó kérvények fölött első folyamodásilag határozzanak, e szerint megszűnik; mindazáltal magától értetik, miszerint azon mentességek, melyeket ők az 1850 évi november 1­1 -kén kelt itteni kibocsátvány értelmében ezen ren­delet kihirdetésekor a jeleiteknek az 1855/56 tanévre már megadtak, ezen tanévre érvényben maradnak. 12 §. Az országfőnököknek a fél vagy egész dij­­tóli mentesség megadása első s utolsó biróságilag ezentúl csak az 1852 május 1-n kelt itteni rendelet (birod. törv. lap 99 sz.) 8 §-ban foglalt esetekben marad fenntartva; a mennyiben az ily jelöltek neta­lán a tanpénzteri felmentés alapján már, a vizsgálat­dijtóli törvényes mentességet nem élveznek. 13 §. A fenn a 3-ban említett vizsgálatdijtól sem az egész sem a félmentességnek semmi esetre sincs helye. 14 §. A vizsgálatdíjtóli mentességek bármi czim­­ből is eredjenek azok, az ismételt vizsgálatokra nem alkalmazhatók. 15 §. Ha valamely jelölt magát a bizottmányi el­nök részérőli díjkövetelés által terhelve véli, sza­badságában áll az országfőnökhöz folyamodni. 16 §. Az országfönökök által ily esetekben, vala­mint jelen rendelet 12 §■ eseteiben hozott határo­zatok ellen, további folyamodásnak nincs helye. T h­u n s. k. ») Bir. törvl. 1856 mart. 29-ki XX. db. 37. sz. NEMHIVATALOS RÉSZ. Császár ő Felsége egy kathol. mesterle­­génykórház fölállítására Olmützben 500 frtot leg­kegyelmesebben ajándékozni méltóztatott. Továbbá ugyanezen czélra Ferencz Károly főherczeg ö cs. fens. 200, Zsófia főherczegasszony ö cs. fens. szintén 200 pártot ajándékoztak. Ferdinánd császár és Mária Anna csá­szárné ő felségeik az 1855. September 21-én Sza­­mosujvárt­ Erdélyben leégett templom helyreállítá­sára 1000 pfrtot; a jótékony sz. Ludmilla nőegylet­­nek pedig Prágában 300 pfrtot ajándékozni méltóz­­tattak. Császár ŐFelséges. hó 15-n a mart. 30-n Párisban kötött békeszerződés erősítvényi okmá­nyait aláírván, egyszersmind egy gr.Thun cultus- és oktatásügyi minister úrhoz intézett kézirat által elrendelni méltóztatott, hogy a békének Európában helyreállításáért a birodalom minden templomaiban ünnepélyes hálaisteni tisztelet tartassék. (Ennek folytán Bécsben jövő vasárnap f. hó 20-kán min­den plébániai és zárdai templomban ünnepélyes nagymise Tedeummal s alkalmi beszéddel fog tar­lálni.) Ezen minden hívőnek nyújtott alkalom, jám­bor imáit közös buzgalomban az éghez emelni, bi­zonyára a legtávolabb körökben is örömmel fog üdvözöltetni, s bizonyosan mindenki sietend, a hála adóját a világnak adott nagy jótéteményért lel­kiismeretesen leróni. Pest, april 18. N. (Politikai szemle.) A hírlapok még mást két részre oszolvák; azokra melyek azt fely­állít­ April 20.1856.

Next