Budapesti Hírlap, 1856. április (76-101. szám)

1856-04-22 / 94. szám

Pest. Kedd, 64. SZ. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat ki­ váve, mindennap reggel.Előfizetés! díj: Vidékre : fél évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre: 8 frt, évne­gyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig akr számíttatik.— Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) L­ife em. BUDAPESTI Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. mata megengedtetik. Egy ily manifestatio sok elő­ítéletet ledöntene. Valamelyik régibb szemlénkben kifejezett ké­telyünket a hírlapokban kürtött franczia expedítiók komolysága iránt ma a madagaskári expedí­cióra nézve igazolva találjuk. Palmerston lord­nak a parlament egyik legutóbbi ülésében tett azon nyilatkozata által, miszerint se az angol, se — mint ő hiszi — a franczia kormány nem szándékozik legkevésbbé is beavatkozni Madagaskar ügyeibe. Előfizethetni helyben: a lap ki a 4­6 hi­v­a­ta­l­ában , Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazd levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Kérelem a t. ez. csász. kir. hatóságokhoz. Alulírott alázattal esedezik, hogy mindazon tárgyak, melyek a „Budapesti Hírlap“ Hiva­talos Értesitő­jébe leendő beiktatásra rendeltetvék, a lap kiadó-hivatalához, ne pedig annak szerkesztőségéhez czimez­­tessenek; a szerkesztőséghez csupán az czimezendő, mi a lap elő-, politikai s tör­ténelmi részébe van szánva. Egyszersmind esedezik alulírott, hogy a magyar lapba felvétetni kívánt közlemények magyarul, németbe valók pedig németül küldesse­nek be. Emich Gusztáv mint az országos hivatalos hírlapok kiadója. HIVATALOS RÉSZ. AlbrechtFőherczeg , cs. k. Fensége, III. hadsereg parancsnoka, Főkormányzó és parancs­nokló tábornok Magyarországban , a­z az által megkárosult nagymartoni község szegényei közt leendő kiosztás végett 300 pftot ajándozott, mely összeg ezen helytartósági osztálytól le­gke­­gyesebb rendeltetésére fordittatott. Sopron, april 16. 1856. B. Ambrózy Lajos cs. kir. helytartósági alelnök. A kecskeméti izraelita cultus-község, tano­dáját a cs. kir. közoktatásügyi ministerium 1855. mart. 23-ki 18,788. sz. a. (Magyarország számára 1855. jul. 14 ki 1856. sz. a.) kibocsátványának kö­vetelései szerint elrendezte, négy tanítóval egy tani­­tósegéd mellett, és egy iparműtanítónővel, valamint a szükséges taneszközökkel ellátta, s a tanítók fizetésére adott szálláson felül évenkint 2020 pftot szavazott meg. Ezen tanoda ennélfogva nyilvános főtanodává emeltetik, s ez alkalommal Schlesinger W. cultus­­közi. elöljárónak, Fleisichmann M. rabbinak,és az összes községi képviselőknek a tanodára fordított igen di­cséretes gondoskodásukért ezennel teljes elismerés fejeztetik ki. Buda, april­­8. 1856. A cs. k. helytartósági osztálytól. A Heckenast Gusztáv-féle könyvkiadóság ezen cs. k. helytartósági osztálynak a „Pester Bote“ ké­pes naptárnak 100, a „Nemzeti Képes“ és „István bácsi naptáraknak“ 50—50 pél­dányát kiosztás végett elküldte, mi ezennel köztudo­másra hozatik. Buda, april 13. 1856. A cs. k. helytartósági osztálytól. Igaz György ideiglenesen kinevezett ügyvédnek a nagyváradi cs. k. orsz. főtörvényszék a számára kitűzött Debreczen helyett hivatalhelyül Nagy-Kálló városát jelölte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, april 21. I. (Politikai szemle.) Az „Oest. Corresp.“ tegnapi számában e következő sorokat olvassuk : „Föl vagyunk hatalmazva, azon több lapok által terjesztett híreket, mintha az austriai cs. k. csapa­tok Parma herczegségben szaporíttattak vagy áthelyeztettek volna, egészen alaptala­noknak nyilvánítani.“ E határozott és se jobbra se balra nem csavarható nyilatkozat alkalmasint véget vetend azon túlságos combinalióknak, me­lyekre némely lapok magukat egy puszta hit által elragadtatni engedék. Ide vonatkozólag a „Milit. Z.“ egy Pannából kelt levélben arra figyelmeztet, miszerint a parmai katonaság a fővárosban van összevonva, s hogy kivéve a Piacenzába vivő uton fekvő Borgo Sandoninot, hol csak egy sorvitéz­­osztály van helyőrségen, sehol nem találni egy ka­tonát is, az ország déli részén tehát épen semmi csapatok nincsenek. Az azon vidéken fekvő Pon­­tremoliban csak egy csendőrosztály van, mely a Spezia és Sarzanoból bevonuló kalandorok bevonu­lásának korlátot vetni nem elegendő. Ha tehát e pont különösben szemügyre vétetnék is, az az or­szág érdeke által, hogy az a forradalmi fondorlatok ellen megóvassék, elegendőleg igazoltatnék. Az „Indep. beige“ egyik párisi levelezője szerint, a­ congress­u­s utolsó ülésében egy nemzetközi jogra vonatkozó igen fontos határozatot hozott. Le­velező nem fejti ki részletesen azon határozatot, s egyelőre csak annak nagy értékét constatírozza.Ta­lán arra c­éloz,mi már előbb is mondatott a congres­­sus által szentesített elvekről, a semlegesek jogaira, a lobogó oltalmára vonatkozólag stb., jövőbeli há­ború esetében, mitől azonban, hiszszük és remél­jük, Isten megóvandja Európát! Ugyane levelező megerősíti azon közlést, miszerint a meghatalma­zottak teljes egyetértés értelmével váltak el. Az angol parlamentben szaporodni kezdenek a ministérium megveretései; általában a parlamenti harcrok újra elkezdődtek, mint, a „J. de Déb.“ sze­rint, a békekötés természetes következése. Az el­lenzék hadjáratát megkezdő, s az idézett lappal együtt sokan nem hiszik, hogy a kabinet, melynek élén lord Palmerston áll, még sokáig ellen­állni bírjon a már szenvedett és még számára ki­látásban levő megveretéseknek. A háború bevég­zése egészen átváltoztatá a parlamenti helyzetet. Egy 14-n az amerikai ügyre vonatkozólag tett in­dítvány Palmerston lord kivonatára a közelebbi hétre halasztatott; ezen a conservatív párt egyik tagja által tett indítvány megrója a kormánynak az Egyesült­ államokkali alkudozásbani eljárását. Egy másik, szintén a torypárttól eredő indítvány meg­rója a kormányt,felelőssé tévén aztKszsz bevételéért. A 15-diki alsóházi ülésben a kormány szintén vá­ratlan megveretést szenvedett egy ügy alkalmából, mely rendszerint nem szokott pártkérdés gyanánt tárgyaltatni. P­e­e­r Robert ugyanis mintegy 12 év előtt a protestánsok nagy boszankodására az izlandi kathol, Maynooth-sem­inarium számára évi segélyt szavaztatott meg. Azóta a protestáns pártnak egy tagja évenkint indítványt tesz, e subventio eltörlé­sére; eddig az indítvány rendesen elvettetett.De 15-n az, mint alább bővebben olvasható, lord Palmer­ston heves ellenzése daczára, elfogadtatott. De e szavazat csak messze elővilláma ama vihar­nak, mely az amerikai és karszi ügyet illető in­dítványokban a ministerium feje fölé lassan és sötéten fölvonul, s mely könnyen a kabinet bu­kásával végződhetik, bármennyire igyekezzék is az magát a kormányon megtartani a hajdani pee­­lita párt több tagjainak fölvétele által, kik csupán az Amerikával­ kibékülés föltétele alatt fogadnák el Labouchére és Panmure tárczáit. Gra­ham és Sidney­ Herberten kívül még Gl­a­d­s­t­o­n­e-t is említik, ki Granville helyét foglalná el. A „Morn. Post.“ a helyzet egyedüli gyógyszerének a parlament szétoszlatását mondja, minek megtörténte azonban nem valószínű. A berlini köv­etek házában ápril 17-én rendkívüli dolog történt, mi a porosz parlamenti életben va­lódi eseményt képez. A pénzügyminiszer által elő­terjesztett új iparadótörvény tárgyaltatván, a mon­dott ház annak első §-sát s igy lényegesen az egész törvényt elvetette, miután a törvény elve e §-ban foglaltatott. Ez az első s egyetlen eset, hogy egy minister a maga előterjesztvényével kisebbségben maradt. Ezen esemény horderejét Bodelschwingh pénzügyminister maga is belátta, s a további tár­gyalás megszüntetését kívánta, míg ezutáni maga­tartása iránt határozatot nem hoz. A dolognak t. i. politikai oldala van, a­mennyiben az a legszélső­jobbnak, melynek szavazata döntött, újra kitünteti azon vágyát, Rodelschwingh úrtól megszabadulni, és noha gondosan kerülni szokták annak még csak legkisebb látszatát is, mintha a parlamenti szavazat a korona tanácsosainak állására valami befolyást gyakorolna, s így a mondott szavazás tán inkább a pénzügyminiszer állásának pillanatilag megszilár­dítására szolgálhatna, tartósan ez alig lesz lehe­tő, s a legkisebb esemény Bodelschwinghnek úgysem szilárd állását könnyen végkép tarthatlanná tehetné. Az egyesülteknek orosz területrőli kivonulása Kinburn odahagyásával kezdetét véve. Kérdés, vár­jon a béke helyreállása után Görögországnak angol és franczia csapatok általi elfoglaltatása is véget érend-e. Hogy e kérdéssel a congressus foglalko­­dott volna, semmi nyoma nincs s nem is valószínű. Egyelőre, mint a lapok értesítenek, a görögországi megszálló csapatok június végéig szerződtek az élelmezési szállítókkal. Konstantinápolyi tudósítások a halihumayun kö­vetkeztében­ kicsapongásokról terjesztett híreket általában igen nagyítottaknak mondják. Nem tagad­ják, hogy rendetlenségek támadtak, de azok nem bírtak valami nagy fontossággal s néhány tőbbhi­­vatalnoknak, ki bűnrészesség vagy gyengeséggel vádoltatott, letétele elegendő volt a népet köteles­ségére téríteni. A porta azon komoly törekvését tagadni nem lehet, miszerint tekintélyét erélyesen fenntartani,s a nyugat minden törvényes kivonatainak eleget tenni igyekszik. Ennek bizonysága leend a várnai gyilkosság, mely oly nagy zajt csinált Konstan­­tinápolyban. A bűnös, bárki legyen, szigorúan bün­­tettetni fog, ezt a „Presse d’ Orient“ forma szerint kijelenti egy félhivatalos jellemű jegyzékben s hozzáteszik, miszerint O­m­e­r pasa a bezárt pasa érdekében, ki egyike régi segédeinek, a közbelépést megkísértette, azonban azon figyelmeztetést kapta, miszerint ily kísérlettől jó lesz saját érdekében tartózkodni. Ez lesz az első eset, melyben egy ma­gas állású muzulmán ellenében, egy keresztény ellen elkövetett bűne miatt, a törvény szabad folya­ IPOLYSAJÓVÖLGYI VASÚT. IV. Cz. J. Az e létesítendő vasút kezdeményezésére összegyülekezett férfiak, s az ezek által megbízott középponti választmány jól ismervén saját erejét, szem kecsegtette magát azon vérmes reménynyel, hogy saját pénzerejéből egy ily milliókba kerülő vállalatot létesítsen. A választmány fő feladata volt tehát pontos adatok s az előmunkálatokra szüksé­gelt költségekre, aláírások gyűjtése, valamint ezen előmunkálatok megtétele, mi minden esetre egy pár évi időt igényel, mely alatt a vasút építésére ba­rátok szerzendők, t. i. oly barátok, kik nemcsak az ügy iránti lelkesedéssel •— mely lelkesedés ezen barátoknál nem okvetlenül szükséges , sőt ha az ebbéli barátság biztos számításon alapszik, a válla­lat életrevalóságára és jövőjére nézve megnyug­tatóbb — hanem elegendő tőkékkel is bírjanak. Az ipolysajóvölgyi vasútvállalat e tekintetben oly sze­rencsés, hogy még mielőtt az előmunkálatok meg­kezdettek volna, talált már ilyen barátokat, kiknek ez iránti kötelezettsége, ha­ nem is oly határzott, hogy a visszalépés épen lehetetlen volna, mert hol milliókról van szó, ott az elhatárzó lépésnél minden legkisebb körülmény megfontolást igényel , de mégis oly természetű, hogy a vasút létesítésére való kilátás a bizonyossággal fialálős."­Nem minden ország oly szegény, mint a miénk, hol a legjobb föld és az anyatermészetnek sokféle áldása mellett mégis oly pénzhiány uralkodik, hogy ha valamely közhasznú vállalathoz egy pár millió kívántatik, az a hon fiaitól alig vagy épen nem te­lik. Vannak országok, hol az ipar és kereskedés, s általában a hasznos tevékenység oly áldásteli volt, hogy nem csak otthon találkozik minden féligmed­­dig életrevaló vállalatra elég pénz, hanem fölös­leg is van, még­pedig milliókra rugó fölösleg. Ilyen ország a kis Belgium, hol több tőkész és bankár tőkéi forgatására, otthona már kevesebb tért talál­ván, oly czélból szövetkezett, hogy­ mintegy 160 millió franknyi (körülbelül 40 millió párt) alaptőkét magyarországi részint vasiparvállalatokba , részint vasutakba fektessen. Ezeknek egyike Fábri Lipót úr, mint a többinek megbízottja, F­rank Máté belga mérnök úr kíséretében múlt évi őszszel jelent meg Magyarországban, s megjárván és megvizsgálván Nógrád, Gömör, Abaúj, Ung s más felsővidéki me­gyéket, úgy találta, hogy e vidék, és különösen Gömör megye legczélszerűbbnek mutatkozik a szán­déklott vasiparvállalatokra , úgyszintén az itt már kifejlésben lévő ipar, valamint közlekedési eszkö­zök hiánya egy vasút jövedelmezésére előnyös ki­látásokat nyújtanak.­­ miután Fabri úr értesült, hogy Felsőmagyarországban jelenleg két vasútválla­­lat van keletkezőben, t. i.a kassa-miskolcz-debreczeni és az ipolysajóvölgyi, mindkét vállalat elnökei­vel érintkezésbe tette magát, czélja lévén a két vállalatot, ha lehet, egyesíteni, s az egye­sült nagy társaságba a belga tőkékkel mint társ belépni, vagy ha a két vállalat egyesítése nem vol­na eszközölhető, azzal közölük szövetkezni, a­melyik a gömöri vasiparczikkeknek a világpiaczra való kivitelére alkalmasabb. S minthogy az ipoly­sajóvölgyi társaság késznek nyilatkozott az egye­sülésre, a kassa miskolcz-debreczeni azonban a két vállalat érdekét nem találta összeegyeztethetőnek. Fabri úr a gömöri iparra nézve az ipolysajóvölgyi vonalt találván előnyösebbnek, ezen vállalat közép­ponti választmányával s az épen akkor (múlt évi novemberi vásárkor) Pesten tartott közgyűléssel egyességre lépett. Fábri úr megvizsgálván Frank mérnök úrral a felső­ vidéket, s kiszemelvén azon tájakat, melyek Göm­ör megyén kívül vasiparvállalatokra még igen alkalmatosak volnának, az épen említett egyesség­­ben gondoskodott egyszersmind arról is, hogy az általa és társai által alapítandó vasiparvállala­toknak, s az ott készítendő áruczikkeknek czélszerű közlekedési eszközük­­, i. vasutjuk legyen. Ennél­fogva az egyességnek mindjárt első pontjában ki­köttetik, hogy az ipolysajóvölgyi vasútnak Szobb­­tól Miskolczig menő fővonalán kívül még egy Bán­révétől (Gömör megyében Rimaszécs és Putnok kö­zött) Rozsnyónak és Tornának Kassáig vezető szárnyvonal előmunkálatai is foganatba vétessenek. Mivel a fővonalon kivül úgyis mindjárt eleinte egy szárnyvonal Rozsnyónak és lehetőleg Dobsinának szükségesnek találtatott, a közgyűlés beleegyezett, April 22.1856. hogy bár ez az eredeti tervtől eltér, de miután — s ez a fődolog — a felső gömörmegyei vasgyárak általa mégis érintettek, azonnal a magas cs. k. mi­­nisteriumhoz ezen Bánrévétől Rozsnyónak Kassáig vezetendő szárnyvonal előmunkálatai iránt folya­modás intéztessék, melyre a kedvező válasz pár héttel ezelőtt már le is érkezett. Az említett egyesség következtében az ipolysa­jóvölgyi vasútvállalat lekötelezi magát, hogy saját költségén, azaz a múlt czikkben fejtegetett módon és feltételek mellett szerzendő összegeken mind­azon mérnöki előmunkálatokat és költségvetéseket megféteti, melyekből az építendő vasút költségei kiviláglanak, és mely előmunkálatok nyomán az építést magát meg lehet kezdeni, valamint meg­szerzi mind­azon áru- és személyforgalmi adatokat, melyek a vasút jövedelmezésének kiszámítására biztos alapul szolgálhatnak. A vasútvállalat megtételi ugyan saját költségén és így saját mérnöke által az előmunkálatokat, mindazáltal elküldendi Fabri ur saját mérnökét, a fölemlített Frank urat is — a belga urak költségén — ki mint hasonló munka kivitelénél Belgiumban elismert tekintély,az ipolysajóvölgyi vasút előmun­kálatait fölülvizsgálandja. A vasútvállalat lekötelezi magát ezen egyesség­­ben, hogy a vasút építésének pénzügyi eszközlését Fabri úrra és megbízóira ruházza, azon kikötéssel, hogy a midőn a vasúti részvények kibocsáttatnak, ezeknek egy későbben meghatározandó része a társaság rendelkezésére bizassék.­­ És ez igen czélszerűen van kikötve, mert ha a magyaror­szági érdekeltek nem bírnak is annyi pénzzel, hogy külföldi tőkék nélkül felépíttessék a vas­utat , legalább ne zárják maguk elöl az utat el, hogy egy nyereséges vállalatban — ha az ipolysa­jóvölgyi vasút nem olyan, a biztosan számító bel­gák nem is vállalkoznának — rendelkezésükre levő tőkéikkel részt vehessenek. A vasútvállalat lekötelezi még magát, hogy Fabri úr tudta nélkül a vasút felépítésére nézve senki mással szerződést nem köt, és ha mással alkuba bocsátkoznék is, netalán hasonló feltételek mellett Fabri urnak és megbízóinak elsőséget adand. Az egyesség másik felében, hol Fabri úr köte­lezettségei állnak, ez lekötelezi magát a maga és több belga töltész mint megbízói nevében, misze­rint az előmunkálatok megtétele és teljes adatok szerzése után az ipolysajóvölgyi vasút építésének pénzügyi eszközlését magára vállalja, ha a részle­tes kimutatások is oly nyereségesnek fogják az egész vállalatot előtüntetni, mint az ezen egész vidéken, különösen pedig Gömör megyében létező ipar, és csekély technikai akadályok bizton remél­tetők, minek következtében lekötelezi magát Fabri úr, hogy az előmunkálatok bevégzése után három hónapra ő és megbízói véglegesen kötelező nyilat­kozatukat adandják, a­mi valószínűleg még előbb fog megtörténni, miután a belga uraknak ezen végleges nyilatkozatok megtételére nincs részletes építési tervekre, hanem csak olyan vázlatra szük­ségük, melyből az építési költség kivehető. Hogy mennyire reméli Fabri úr maga, miszerint a rész­letes adatok is nyereségesnek fogják az egész vál­lalatot előtüntetnii, mutatja azon körülmény is, hogy Fabri úr saját részéről ezer pengő fo­rintot ad az előmunkálatok megtételére, va­lamint saját, illetőleg a belga urak költségén utaz­tatta eddig is és fogja még utaztatni Frank mér­nök urat Belgiumból Magyarországba az előmun­kálatok felülvizsgálására. Mily valószínűséggel lehessen várni, miszerint a belga urak ezen ipolysajóvölgyi vasút építésétől nem fognak elállni,sőt azt minden lehető eszközzel siet­tetni, lehet már csak abból is következtetni, hogy ugyanazon belga urak,kiknek Fábri Lipót úr képvise­lőjük, épen most vették meg a Felső-Gömör megyé­ben Betléren létező gr. Nádasdy féle nagyszerű vasgyárt; minélfogva ők most már mint itteni gyárbirtokosok is érdekelve vannak e vasút létesí­tésében. AUSTRIAI BIRODALOM, Bécs, april 20. A béke megköttet­ésé­nek ünnepélye ma Bécs minden templomai­ban, különös fénynyel pedig az ősrégi Sz.­István székesegyházban délelőtt 11 órakor tartatott meg. Az állam legmagasb főméltóságai, a diplomá­ciai testület, mind teljes egyenruhában, az ittlevő magas egyházfők, a tábornokkar és Bécs sok neve­zetességei vettek abban részt. Egymásután robo­gott a sok kocsi majdnem félóra bosszant a templom óriás kapuja elé, hol a Kohlmarkttól le a cs. kir. katonaság sorfalat képezett. A templom maga belül mint ünnepi napokon ki volt díszítve. A népség minden osztályából számos ájtatosok gyűltek össze a templomban, s bizonyosan minden szivet megható pillanat volt az, midőn a székesegyház harangjai

Next